Nógrád. 1979. szeptember (35. évfolyam. 204-229. szám)

1979-09-02 / 205. szám

Eskütétel Balassagyarmaton r (Folytatás az 1. oldalról.) veres védelmére, államhatá­raink őrizetére. Eskütételük a legszentebb ügy szolgálatának tudatos és elkötelezett vállalá­sát jelenti, amely szerves folytatása nemzeti történel­münk leghaladóbb katonai ha­gyományainak­Megható pillanatra került sor elsősorban a szülők, fele­ségek, a hozzátartozók számá­ra, amikor Leszák Kálmán határőr édesanyja, édesapja társaságában a mikrofon elé állt és a zenekar által tolmá­csolt Szózat hangjai mellett a fiatal határőrök férfias, erős és meggyőző szóval hangsú­lyozták : „Én, ... esküszöm...” Vincze Zoltán alezredes, a BM Határőrség balassagyar­mati kerületi parancsnoka, az MSZMP határőrség országos pártbizottság tagja, az esküt tett fiatal határőrök üdvözlé­sekor a többi között ezeket mondotta: — Elhangzottak a katonai eskü felemelő szavai. E sza­vak egy életre szóló elkötele­zettséget jelentenek a haza és a szocializmus ügye iránt. Életünkben többször teszünk fogadalmat nagyobb vagy ki­sebb célok elérésére. A kato­nai eskü minden fogadalom közül kiemelkedik, hiszen ben­ne a nép ügyének szolgálatára, drága hazánk, s a szocializ­mus védelmére esküszünk örök hűséget. Eskünk rögzíti azokat az alapvető kötelezett­ségeket, melyeknek teljesítését tőlünk pártunk, kormányunk, dolgozó népünk elvár. A ka­tonai eskü megköveteli hazánk, a Magyar Népköztársaság irán­ti hűséget, odaadást, áldozat- vállalást, megköveteli a fej­lett szocialista társadalmunk építésének biztosítását, inter­nacionalista védelmét. Felhangzott a hajrá és Híd­végi Alfonz — aki az esküt tett fiatalok nevében szólt, ki­jelentette: kötelez a haza, né­pünk iránti kötelességünk, hogy a békés építőmunkát, emberek boldogságát, gyerme­kek arcán a mosolyt megvé­delmezzük. Saját és gyerme­keink jövőjét, dolgozó népünk nyugalmát óvjuk, s mint if­jú határőrök, az ország legtá­volabbi pontjairól őrködünk, vigyázzuk a békét... Ígérjük, hogy példás fegyelemmel, el­szántsággal, ha hazánk kíván­ja, életünk feláldozásával is bizonyítjuk, hogy méltóak va­gyunk az elődeink által meg­kezdett út folytatására... Köszöntötte az újonnan es­küt tett fiatal határőröket Rámpások Péter, a balassa­gyarmati városi KISZ-bizottság munkatársa, majd az Interna- Cionálé hangjaival, illetve az eskütételt tett határőrök dísz­menetével ért véget a katonai díszpompa Balassagyarmaton. S. L. Magyar vezetők üdvözlő távirata Vietnam nemzeti ünnepe alkalmából Le Duan elvtársnak, a Vietnami Kommunista Párt Központi Bizottsága főtitká­rának, Ton Duc Thang elvtársnak, a Vietnami Szocialista Köz­társaság elnökének, Truong Chinh elvtársnak, a Vietnami Szocialista Köz­társaság nemzetgyűlése állan­dó bizottsága elnökének. Pham Van Dong elvtársnak, a Vietnami Szocialista Köz­társaság -miniszterelnökének. Hanoi: Kedves elvtársak! A Vietnami Szocialista Köztársaság nemzeti ünnepe, a független és demokratikus vietnami állam megalakulá­sának 34. évfordulója alkal­mából a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizott­sága, a Magyar Népköztársa­ság Elnöki Tanácsa, Minisz­tertanácsa és országgyűlése, egész népünk, valamint a ma­gunk nevében elvtársi üdvöz­letünket és szívből jövő jó­kívánságainkat küldjük önök­nek, a Vietnami Kommunista Párt Központi Bizottságának, a Vietnami Szocialista Köz­társaság kormányának, nem­zetgyűlésének, a testvéri viet­nami népnek. A magyar nép nagy elisme­réssel tekint arra az önfelál­dozó munkára, amelyet a vietnami nép, élén tapasztalt, marxista—leninista élcsapa­tával, a Vietnami Kommunis­ta Párttal, rendkívül nehéz körülmények közepette végez a gazdaság szocialista átalakí­tása és fejlesztése, a nép élet- körülményeinek javítása ér­dekében. Teljes mértékben szolidári­sak vagyunk a vietnami nép harcával, amelyet hazája füg­getlenségének és területi sért­hetetlenségének védelméért folytat. Nagyra értékeljük a Vietnami Szocialista Köztár­saság aktív nemzetközi poli­tikáját, a vitás kérdések oé- kés rendezésére, a térség bé­kéjének és biztonságának megszilárdítására, a jószom­szédi kapcsolatok fejlesztésé­re irányuló kezdeményezése­it. Támogatjuk az indokínai népek baráti együttműködé­sét, közös harcát, s elítéljük az országaik belső ügyeibe történő beavatkozási kísérle­teket. Örömmel állapíthatjuk meg, hogy pártjaink és országaink kapcsolatai a marxizmus—le- ninizmus és a proletár inter­nacionalizmus szellemében, népeink érdekeinek megfele­lően, napról napra fejlődnek és bővülnek az élet minden területén. Biztosíthatjuk önöket, ked­ves elvtáraak, hogy népünk továbbra is támogatja a viet­nami nép országépítő munká­ját, szocialista hazája megvé­déséért folytatott küzdelmét. Meggyőződésünk, hogy a Ma­gyar Népköztársaság és a Vi­etnami Szocialista Köztársa­ság sokrétű kapcsolatainak fejlődése a jövőben is haté­konyan szolgálja népeink, a testvéri szocialista országok közös ügyét, a nemzetközi Der ke és biztonság érdekeit. Kedves elvtársak! Szívből kívánjuk önöknek, hogy érjenek el újabb kima­gasló eredményeket hazájuk függetlenségének, népük sza­badságának megvédésében, a szocialista társadalom felépí­tése érdekében folytatott ál­dozatos munkájukban. Budapest, 1979, szeptember lj Kádár János, a Magyar1 Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottsága első titkára, Losonczi Pál, a Magyar Népköztársaság El­nöki Tanácsának elnöke, Lázár György a Magyar • Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke, Apró Antal, a Magyar Népköztársaság őri szággyűlésének elnöke. A Hazafias Népfront OH szágos Tanácsa, az Országos Béketanács, a KISZ-kb, a Szakszervezetek Országos Ta­nácsa és a Magyar Nők Or­szágos Tanácsa az ünnep al­kalmából táviratban köszön­tötte vietnami testvérszerver zetét. , A hét 3 kérdése Az országépítésben is támogatjuk Nicaragua népét A DlVSZ alelnökinek nyilatkozata Mi a jelentősége azok­nak a vitáknak, amelyek az el nem kötelezettek csúcsértekezletét előzték meg? ' Leáldozott egy diktatúra napja, s fölvirradt egy népé: több mint egy hónap telt el azóta, hogy Nicaraguában győztek a sandinista fegyve­rek, összeomlott egy véres ke­zű tirannus „családi köztársa­ságának” négy évtizedig tar­tó uralma, Somoza elmene­kült, hadserege kapitulált a nemzeti felszabadítási front előtt. Diadalmaskodott az a baloldali mozgalom, amely az ország demokratikus átalaku­lásáért, a nicaraguai nép fel- emelkedéséért, a társadalmi haladásért szállt harcba, s amelynek küzdelmével szerte a világon szolidaritást vállal­tak a haladó erők, köztük a 280 tagszervezetet tömörítő Demokratikus Ifjúsági Világ- szövetség. — Szervezetünk szolidáris a Latin-Amerikában uralmon levő fasiszta rendszerek ellen küzdő népekkel, kezdettől fogva magunkénak éreztük- vallottuk a nicaraguai nép harcát is — mondotta az MTI munkatársának adott nyilat­kozatában Dániel Alvarez, a .DÍVSZ alelnöke, a szövetség latin-amerikai bizottságának vezetője, a kubai tagszerve­zet képviselője. Szólt arról, a politikai és anyagi támoga­tásról, amelyet a szervezet nyújt az országnak, a véres polgárháború után a nemzeti újjáépítés kormányának: — A forradalmakban orosz­lánrész jut az ifjúságnak, azoknak a fiataloknak, akik egy jobb, emberibb jövőért küzdenek, akik nem fogadják — nem fogadhatják el —, ami apáiknak jutott. Azoknak az ifjaknak, akik a sandinista front csapataiban harcoltak, úgy hiszem erőt adott az is, hogy maguk mellett tudhat­ták az egész világ haladó if­júságának rokonszenvét, tá­mogatását. Bebizonyosodott A a szolidaritási akciókban, amelyeket a DÍVSZ és tag­szervezetei rendeztek. Ki­emelkedik ezek közül az a nagygyűlés, amelyet tavaly a Costa Rica-i San Jóséban akkor tartottunk, amikor a sandinisták, a nicaraguai de­mokratikus erők, a Somoza- ellenes szervezetek megindí­tották a nagy szeptemberi of- fenzívát. Az idén tíz európai országban számolhattak be küzdelmükről a nicaraguai fel­szabadító mozgalom ifjú har­cosai. A DÍVSZ révén szá­mos ifjúsági szervezet, bal­oldali párt, politikai testület vezetőivel találkoztak, nagy­gyűléseken győződhettek meg a vendéglátó országok hala­dó ifjúságának egységes szo­lidaritásáról. — Üdvözöljük a nicaraguai nép győzelmét, á demokrati­kus erőket, a sandinisták hős élcsapatát, az ifjúság zászló­vivőit, tiszta szívünkből kí­vánjuk. hogy virágozzék fel az új Nicaragua, amihez a magunk módján szeretnénk mi is segítséget nyújtani. Er­ről tárgyalunk majd hama­rosan, amikor a DÍVSZ dele­gációja Nicaraguába utazik. Tagszervezeteink Nicaraguá­ba ruhaneműt, orvosságot, tanszereket juttatnak el, amelyekre a sokat szenvedett népnek szüksége lehet Nem­zetközi brigádot szervezünk, amely iskolát épít majd ott. Egy másik brigád, amelynek tagjai a spanyol nyelvterület­hez tartozó országok ifjú tanítói, tanárai lesznek, a szel­lemi nyomor és sötétség föl­számolásában, eloszlatásában nyújt majd segédkezet, hi­szen az országban még álta­lános az analfabétizmus, a lakosság 90 százaléka nem tud ími-olvasni. Orvosokat is to- borzunk, nemzetközi egész­ségügyi missziót szervezünk, mert az egészségügyi ellátás alapjainak megteremtése lét- fontosságú Nicaraguában. — Akad tennivalónk — nem is kevés — politikai sí­kon is: együtt a földkerekség antiimperialista erőivel, csak­úgy, mint a világ más térsé­geiben, fel kell lépnünk a reakció fondorlatai, támadá­sai ellen. Latin-Amerika né­pei most kezdenek ébredni. Azokban a közép-amerikai or­szágokban —, például Guate­malában, Salvadorban és Hondurasban —, ahol a leg­keményebb a terror, a legsú­lyosabb az elnyomás, különö­sen nagy erőt ad a haladó mozgalmaknak, hogy Nicara­gua népe sikerrel vívta meg harcát szabadságáért — mon­dotta befejezésül a Demokra­tikus Ifjúsági Világszövetség alelnöke. Hétfőn ül össze a szocialis­ta Kuba fővárosában az el nem kötelezettek csúcsérte­kezlete, de már ezen a héten nagy jelentőségű tárgyalások zajlottak le Havannában. Előbb az úgynevezett koordi­nációs bizottság ülésezett, majd a külügyminiszterek láttak munkához, hogy előké­szítsék az állam- és kor­mányfők összejövetelét, ahol az el nem kötelezett mozga­lom legfőbb külpolitikai és gazdasági célkitűzéseit hatá­rozzák meg az elkövetkező hároméves Időszakban. Mint várható volt, néhány — látszólag formai, valójá­ban azonban fontos politikai — kérdésben már az előkészí­tés során vitákra került sor. így mindenekelőtt arról: ki képviselje Kambodzsát? A koordinációs bizottságban a nyugati orientációjú Malaysia (egykori angol gyarmat, jelen­leg pedig az Asean-csoport egyik hangadója; azt javasol­ta, hogy a megbuktatott Pol Pofc-rezsím embere már a koordinációs bizottság ülésén is helyet foglalhasson. Ezt az indítványt Kubán és Vietna­mon kívül Laosz, Etiópia, Angola, a Jemeni Népi De­mokratikus Köztársaság, Kon­gó, Benin, Madagaszkár és Afganisztán is elutasította. A kérdést végül is a külügy­miniszterek elé utalták, de a legtöbb felszólaló azon a véleményen volt, hogy tulaj* donképpen csak magán a csúcsértekezleten lehet erről dönteni. Sokan azt jósolják, hogy Kambodzsa helye egye­lőre betöltetlen marad. Vita volt a körül is, hogy a megfigyelő és a meghívotti státusban levő országok kép­viselői hol és milyen módon kapcsolódhatnak be a tárgya­lásokba. A végén az a döntés született, hegy csak a nyil­vános üléseken vehetnek részt a meghívott, vagy a megfigyelőként odaérkezett diplomaták. (Példaként említ­hetjük, hogy Románia meg­hívottként van jelen). Az el nem kötelezettek tá­bora bővül. Máris eldöntott- nek látszik, hogy például Irán. Nicaragua és a Zimbab­wei Hazafias Front képvise­lői a csúcsértekezlet döntése alapján ezután a mpzgalom teljes jogú tagjai közé kerül­nek. nak útnak, hogy a Szovjet^ unióban a leszerelés kérdései­ről, a SALT—II ratifikálásá­ról, a szovjet—amerikai kap­csolatok alakulásáról folytas­sanak eszmecseréket a Szov­jetunió Legfelsőbb Tanácsá­nak meghívására, nemcsak szovjet képviselőkkel, hanem az SZKP és a szovjet állam vezetőivel is. Most az ameri­kai szenátus külügyi bizott­ságának az európai ügyekkel foglalkozó albizottsága kül­dött hat szenátort a szovjet fővárosba. A delegációt Jo-; seph Biden szenátor, az albi-í zottság elnöke vezette. Az amerikai szenátusnak az ősszel esedékes ratifikálási Vitája előtt kétségtelenül hasznos az ilyen őszinte véle­ménycsere a szovjet—ameri­kai kapcsolatoknak csak jót tesz, ha a washingtoni politi­kusok első kézből kapják a tájékoztatást a Szovjetunió véleményéről a SALT—II amerikai ratifikálását illető­en. Hogyan lehet értékelni az amerikai szenátus Kül­dötteinek moszkvai esz­mecseréit? Van-e lehetőség a kurd válság megoldására? Mostanában sűrűn megfor­Szinte az egész hét azzal telt el, hogy ellentmondó hí­rek érkeztek Teheránból: egy­szer tűzszünetet jeleztek, 2 NÚGRÁD - 1979. szeptember 2., vasárnap j Kabát- és készruhavásár az iparcikk-kereskedelmi napokon szeptember 1-től 15-ig. Salgótarjánban a PécskÖ, Balassagyarmaton az Ipoly Áruházakban Kistoronyén és Nagybátonybana ruházati boltokban. Egyes cikkek engedményes áron vásárolhatók! L, Nógrád megyei Iparcikk-kiskereskedelmi Vállalat dumák Moszkvában amerikai másszor újabb harcokat, az- torvenyhozok. Hol a kép vise- tán vagy a2 lszlám gárdisták lohaz, hol a szenátus tagjai- az jrdni hadsereg előnyo- bol toborzott csoportok indul- mulásátj vagy a Mahabad kö­rüli kurd állások újabb meg­erősítését jelentették, közben pedig egymást érték a vallási vezetők különböző megnyilat­kozásai. Figyelmet érdemel, hogy a síiták élén állók más­más véleményt hangoztatnak: míg Khomeini halált követel a kurd vezetők fejére és azt a vádat hangoztatja, hogy a kurdok „kommunista álla­mot” akarnak létrehozni Irán nyugati tartományaiban, ad­dig Madari ajatollah tárgya­lásokat sürget a kurdokkal és megegyezési készséget tanú­sít. Taleghani ajatollah is elő­jött a héten olyan biztosíté­kokkal, amelyek alapján lét­rejöhetett volna a tűzszünet. A kurd válság megoldását az nehezíti, hogy Teheránban a jelek szerint nincs, aki döntsön a tűzszünet és a kur- doknak adandó engedmények dolgában. A vallási vezetők maguk sem képviselnek egy­séges álláspontot, a Bazargan- kormánynak vagy nem volt saját akarata, vagy azt nem tudta érvényesíteni, végül a hadsereg — mert Kurdisztán hegyei közt a fegyvereké az utolsó szó — tudatában van kulcsszerepének és a maga érdekeit akarja érvényesíteni.

Next

/
Oldalképek
Tartalom