Nógrád. 1979. szeptember (35. évfolyam. 204-229. szám)

1979-09-11 / 212. szám

Képernyő előtt MERÉSZ GYENGÉK A HÉT TELEVÍZIÓS prog­ramjának két filmjében is vidám szövetséget kötött egy­mással a fizikai gyengeség és a szellemi merészség. A Mar- cél Aymé elbeszélése alapján született A faljáró című tévé­filmet francia filmesek ké­szítették, Kertész Ákos Aki mer, az nyer című írását pe­dig a filmrendezőként kitűnő­nek ismert Rényi Tamás for­gatta le a televízió számára. Mindkét mű hősei a min­dennapok „szürke egerei”, munkájukat beletörődéssel, ambíciótlanul végző kisem­berek, (mint Aymé miniszté­riumi fogalmazója), vagy kicsinyszerűségüket felleng­zős ^.rizsával”. pimaszságba illő merészséggel ellensúlyozó szerencsevadászok (mint Kertész Ákos műszerésze, Vu- kovics Béla). Egyéni, társa­dalmi szempontból gyengék, az élet kritikus helyzeteiben gondolva egy merészet azon­ban, erősekké válnak, s ját­szi könnyedséggel győzik le a tőlük többszörösen erősebb ellenfeleket. Aymé faljárója és Kertész Vukovicsa között azonban csak formai a ha­sonlóság — alapvetően elté­rőé jellemek. Duttllleul ízig- véig becsületes, eredendően esetlen. elnyomott kisember, aki faljáró képességét is csak végső elkeseredésében hasz­nálja védőfegyverül. Ha meg­becsülné hivatali környeze­te, főnöke —, vagyis a tár­sadalom —, aligha vált vol­na belőle szenzáció, a rette­gett, vagy éppen csodált, kinek-kinek hite. rokonszen- ve szerint: „mumus-mumus”. Vukovicsot viszont nem a tár­sadalom kényszeríti védeke­zésre, vagy támadásra, ő eleve így rendezte be az éle­tét, s szüntelenül sündisznó- állásból hadakozik pillanat­nyi győzelmeiért. A FŐSZEREPLŐK rokon­ságának és különbözőségé­nek eme felvázolása után es­sék szó magukról a művekről. A forgatókönyv írója és A faljáró rendezője, Pierre Tchernia szellemes, szatiri­kus filmet rendezett az elbe­szélésből, melyet .nagyfil­men másfél-két évtizeddel ezelőtt már láthattunk, ha jól emlékszem francia és nyugat­német változatban is. A fran­cia játékfilm-változat egyér­telműen bohózatként fogta fel Aymé írását, míg Tchernia — a nyugatnémethez hasonlóan — komoly filozófiai mon­danivalót olvasott ki a törté­netből. ily módon A faljáró szimbolikus mese a naggyá, a csodálatossá válás lehetősé­géről, az igazság küzdelmé­ről, diadaláról, a kisember pünkösdi királyságáról. Mi­chel Serrault játéka (Szabó Gyula szinkronizálásában) őszinte átélésével maradan­dó ^élményt nvúj'tott. Épp úgy, mint a magyar tévéfilm szereplőinek — a cingárt alakító Iglódi István­nak, a béketűrő. megértő mackót megformáló Horesnyi Lászlónak és a wlllendoríi Vénuszt Idéző nejét játszó Pécsi Ildikónak — egyórás csiki-csuklzása. Különösen Horesnyinak voltak lehelet­finom színészi megoldásai, bizonyítékként emlékeztetve csupán arra a jelenetre, ame­lyikben leül kártyázni fele­sége minden hájjal megkent csábítójával, s elfogadva tő­le az amerikai cigareltát rá­gyújt. A színész egyet szip­pant, aztán kiveszi szájából a cigarettát és megforgatja, elismeréssel rápillantva, az ujjai között. Szavak nélkül adta a néző tudtára, hogy ez a birkatürelmű óriás, ez a fe­leségektől folyton csalt. be­csapott, munkájának élő te­herautósofőr életében még nem szívott egyetlen ameri­kai cigarettát, s most az él­vezetért hálával adózik part­nerének. Pécsi Ildikónak a fürdőszo­babeli rúzsozása ehhez ha­sonló. Aprólékos, gyönyörte­li tevékenysége megsejteti velünk, hogy ez az asszony mondhat akármit, csinálhat a szavaival akár homlok- egyenest ellenkezőt, akkor sem változik. Megmarad ma- gakellető. a gyönyöröket meg nem vető, kikapós asszony­nak. Kertész Ákos mesterien rajzol fel egy házasságtörési alaphelyzetet, s három elté­rő karakterű szereplőjével hol együttérezve, de legin­kább kipellengérezve őket, próbálja kijátszani. De mint­hogy a jellemek csak a fel­színen változnak, az alap- helyzetből kiindulva külön­böző lélektani kanyargások után visszaérkezünk az alap­helyzethez. A rámenős férfi királyién megvetett párnák között szupdít. míg a bugyu­ta férj őrzi álmát, na és saját házatája • tisztességét, mivel a feleség előzőleg to­vábbra is gyanúsan sürgölő­dött a fiatalember körül. És ez mindig így marad örök­re? — teszik fel a kérdést az alkotók könnyed malíciával. Hát, válaszoljon- rá a kedves néző! RÉNYI TAMÁS remekül találta el az Ironikus játék hangvételét, stílusát. Meste­rien pergette az eseménye­ket, kellő időben vágta be a formailag a némafilmekre em­lékeztető, de fontos dramatur­giai szerepet betöltő szöve­geket. kitűnően vezette szí­nészeit, Ennyire szatirikus­nak, pontosnak utoljára csak a tíz éve készült Krebs, az isten . című filmjének utolsó jeleneteiben mutatkozott. Van érzéke a humorhoz, a kikacagtatáshoz — örülnénk, ha mindezt gyakrabban vál­lalná magára. (ok) Több száz néző a díszelőadáson Sikerrel zárultak a bolgár fílmnapok Bulgária nemzeti ünnepe alkalmából a Nógrád megyei Moziüzemi Vállalat bolgár filmnapokat rendezett szep­tember 6—9. között Salgótar­jánban, valamint a megye- székhely ‘ peremkerületeinek filmszínházaiban. Ebből az al­kalomból — a vállalat, a Salgótarjáni városi Tanács és a Hazafias Népfront városi bizottságának közös szervezé­sében — díszelőadást rendez­tek a November 7. Filmszín­házban, ahol mintegy négy­száz néző tekintette meg Rangel Volcsanov Az isme­retlen katona lakkcipője cí­mű lírai hangvételű filmjét. A díszelőadáson megjelent a film rendezője is, valamint Emil Angelov, a bolgár film­laboratóriumi vállalat igaz­gatója, Jekaterina Graszova, a bolgár kulturális miniszté­rium filmfőigazgatóságának munkatársa és Gorcsivkin Sztoján, a budapesti bolgár nagykövetség kulturális atta­séja. A bemutató közönségét Ku­gel Tiborné, a Salgótarjáni városi Tanács elnökhelyette­se üdvözölte, s meleg szavak­kal köszöntötte a bolgár filmművész-delegációt. Beszé­dében megemlékezett a test­véri bolgár nép nemzeti ün­nepéről, a fasizmus felett aratott győzelem történelmi jelentőségéről. A városi ta­nács elnökhelyettesének Emil Angelov mondott köszönetét az őszinte szavakért, s mint­hogy a bemutató előtt rövid sétán ismerkedtek a megye­székhellyel, elismeréssel szólt a városközpont építészeti szépségeiről, a gyermekek, a jól öltözött és nyugodt em­berek sokaságáról, a szabad­téri szoborkiállítás élményei­ről. A bolgár vendégeket kétna­pos itt-tartózkodásuk során fogadta Berki Mihály, a me­gyei tanács elnökhelyettese, aki megyénk mai* életének jellemzőiről adott tájékozta­tást. A moziüzemi vállalat csütörtök esti állófogadáson, a József Attila megyei Művelő­dési Központban látta vendé­gül a küldöttséget. Kocsis László, a vállalat osztályve­zetője a bolgár filmművészet értékelt ecsetelte. A vendéglátás második napján a bolgár művészek megtekintették a szécsényi Kubinyi Ferenc Helytörténeti Múzeumot és megcsodálták Hollókő népi építészeti emlé­keit. A hét végi bolgár filmna­pok ideje alatt tíz filmszín­házban hét filmet vetítettek. Az ismeretlen katona lakkci­pője és Georgíj Djulgerov filmje, az Alkalom szüli a tolvajt az országos bemutató előtti premier volt. A többi filmet már korábban is ját­szották megyénk filmszínhá­zai. Az újrajátszás alkalmá­val ismételten nagy sikert aratott A nagy mérkőzés cí­mű filmvígjáték, valamint a Kecskeszarv című történelmi ballada. A négynapos bolgár vetítéssorozat sikerrel zárult a nógrádi megyeszékhelyen. Hétfőtől újra várja olvasóit a balassagyarmati Madách Imre városi cs járási Könyvtár. Ugyanis augusztus 1-től állományellenőrzés miatt zárva tartottak. A könyvtár dol­gozói körültekintő szervezéssel az engedélyezett idő előtt két lictte! korábban fejezték be a leltározást. A könyvtárnak jelenleg 854 gyermek- és 1545 felnőtt olvasója van, akik eddig több mint 27 és fél ezer kötetet kölcsönöztek. Köröshegy évszázadai Aki a Balaton déli partján jár, hacsak teheti, el ne felejt­se fölkeresni a közel kilenc- száz esztendős Köröshegyet. Ámbár valószínű, hogy ennél is öregebb a főútvonaltól néhány kilométerre, a somogyi dombok között kanyargó Séd patak völ­gyében meghúzódó község. Hi­szen bizonyára nem akkor ala­kult, amikor 1082-ben Szent László király oklevelében Keu- rushyg néven megörökítették mint a veszprémi káptalan bir­tokát. Változatos és bőkezű tója marasztal a megtelepedésre. A völgy kínál rétet, szántóföldet, a dombtetőn erdő is sötétlik, az oldalakon szőlő zöldell, ódon és újabb kis présházakkal tarkít­va, amelyek között a múlt szá­zadi paraszti építészet egyszerű és csinos emlékei akadnak. A Petőfi utca házainak sorában is találunk néhány szép példát erre az építészetre, amely a paraszti lakóház egyszerűségé­hez igazította és alkalmazta azt, amit a kor stílusát követő udvarházak, kastélyok formá­jából illőnek talált. Leginkább a félköríves nyílású kőoszlopos tornácokon érvényesült ez a hatás, amely a barokk stílus­ból ered. Ezt a stílust kép­viselő egyébként a XVIII. szá­zad végén épült késő barokk kastély, valamint az ugyan­azokban az években épített egyszerű református temp­lom is. A CSERI BARÁTOK Köröshegyi legbecsesebb mű­emléke: a történelmének fél évezredes tanúja azonban az egykori úgynevezett cseri ba­rátok temploma. Ezeket a szi­gorú szegénységet tartó, szür­ke kámzsás ferencrendi szer­zeteseket Ozorai Pipo temesi főispán telepítette be 1418- ban. Hunyadi János is támo­gatta e rendet, amelynek fel­adata az volt, hogy a terjesz­kedő törökkel szembeni „ke­resztény egység’-re, harcos védekező szellemre nevelje a népet. E rendbe tartozott Hu­nyadi papja, tábori lelkésze, Kapisztrán János is. A templom régi szentélyrésze a szép gótikus ablakokkal A rend ozorai custodiájá- hoz a katonásan szervezett rend egyik alközpontjához tar­tozott a XV. századnak felte­hetően a második felében épült köröshegyi templom és kolostor. Nem sokkal később, a mohácsi vereség után alig egy évtizeddel a község föl­desura fölégette. Majd a ko­lostor köveit elszállíttatta a török a kaposvári várépítés­hez, a maradékot pedig szét­hordták a helybeliek. Egy-egy régi pince boltozatában talán még ma is meglehetnek a tég­lái. A pusztulásnak indult templom boltozata beszakadt. A török kiűzése után hozatta rendbe a falu földesura, Széchenyi Antal. A szentély- részt újra beboltozták, a ha­jót tető alá hozták, később mennyezetet is kapott (bolto­zatát csak századunk elején állították helyre), a tornyot megtoldottól?. GÓTIKUS FORMÁK A templom külsején első pillantásra feltűnik a néző­nek a torony szokatlan elhe­lyezése. Nem a hajó végén áll, hanem a szentély mellett. így a ferencesek építették a kolos- «. tortemplomokat. A szentély nyújtott, csak mintegy másfél méterrel rövidebb a hajónál, hogy elég helye legyen itt — a hajóban helyet foglaló hí­vektől külön — a kolostor papjainak. A boltozatot tar­tó köbordák nem oszlopokból indulnak ki, hanem a falból félig kiálló oszlopvégekre em­lékeztető gyámkövekböl. A gyámkövek ott helyezkednek el, ahol kívül pillérek tá­masztják a falat. A hajó be­járati végéne1’- háromszögű oromban záródó nagy, sima falfelületét egyszerű faragott kőkeretű csúcsíves kapu bont­ja meg. Párhuzamosan futó, pálcaszerűen képzett élei a csúcson a késő gótikus stílusra jellemzően metszik egymást. Az ajtó fölött a magasban a gótikus templomok jellegzetes kerek rózsaablaka. Díszítő kő­rácsa vallásos jelképet for­máz: Szent Katalin kerekét. Az S alakú küllőkkel képzett kerék alexandriai Katalinnak a legenda szerinti kerékbetö­résére utal. Érdemes szemügyre venni az oldalsó négy és fél méter magas csúcsíves ablakok finom és egyszerű kőrácsait is. Meg­figyelhetjük, hogy a függőle­ges ráccsal osztott két ablak­mező ugyanolyan formájú, halhólyag alakú keretbe fog­lalt ablakszemmel zárul, mint amilyen formájú szemeket ké­peznek a rózsaablak küllői és kerete. Ezt a formát mint egységbe foglaló motívumot — ismétlődő díszítőelemet —j alkalmazták a templomon. , Ám az öt évszázaddal ee! előtti építőművészet eredmé­nye nemcsak a szemet kíván! ta gyönyörködtetni, hanem á fület is. A templom belső ki­képzése folytán jól érvénye­sül a hang, s ezt az adottság got nyaranta orgona- k<v rushangversenyeken használ! ják ki. i Németh Ferenc ] ŰJ KÖMYVEK A romániai Kriterion Könyvkiadó karcsú, kis for mátumú könyveit Magyarom szagon is jól ismerik. A Té­ka-sorozat a közös könyvki­adási egyezmény keretében Magyarországon is forgalom­ba került: most a századik kötetet vehetjük kezünkbe. A tíz év alatt megjelenő kis könyvtári gyűjtemény az egyetemes és a magyar mű­velődéstörténet értékes, ma már kevésbé ismert műveit mutatja be Aristotelestől Sin* kó Ervinig. A tematikus köte­tek az Erdélyi jobbágyok pa­naszlevelei, A megindult -fa­lu, a Kóbor poéta vallomása ma már kevéssé ismert törté­nelmi korszakokkal ismerteti meg az olvasókat. A Téka szerkesztőinek jóvoltából szé­les körben válhatott ismere­tessé az egyik legelső, humo­ros magyar nyelvű írás: Her- mányi Dienes József nagy- enyedi Demokratikusa, Beth­len Miklós önéletírása, Bölö- ni Farkas Sándor naplója, Wesselényi Miklós külföldön megjelent műve a Balítéle­tekről, mely a reformkor egyik jelentős, alakító hatá­sú kiadványa volt. Bolyai le­velei, Apáczai Csere János Magyar logikácskája, Haller János Hármas históriája —. mely a régi Magyarország egyik legtöbbet kiadott tan­könyve volt. A természettu­dományok kisebb mértékben szerepelnek a sorozatban. Köztük viszont olyan érde­kes, értékes, alig ismert mű­veket adtak ki, mint Jókai természettudománya, - Babes Egészségügy és politika, Clau­de Bernard Az élet egysé­ge, Charles Bonnet A termé­szet vizsgálása. A legutóbbi, Magyarorszá­gon is forgalomba került két kötet szervesen illeszkedik ebbe a feltáró, régi, vagy ke­vésbé régi értékeket bemuta­tó koncepcióba. Moholy-Nagy Lászlóról nálunk is jelentek meg kötetek. írásait két ösz- szefoglaló kötetben adta köz­re a Corvina Kiadó. Az utób­bi időben különböző sajtó- és könyvközleményekből isme.- retessé vált tevékenysége, zsenialitása, művészi alkotó munkája. E Téka-kötet, me­lyet Sugár Erzsébet állított össze és látott el jegyzetek­kel, felöleli Moholy-Nagy el­méleti írásainak széles skálá­ját. Amit az eddigi kiadvá­nyok viszont alig tettek'meg, e kötetnek külön értéke: a kortársak írásaiból összeállí­tott válogatás. A Kortársak Moholy-Nagy Lászlóról című rész Kállai Ernő, Gaál ’Gá­bor, Gró Lajos és Giedion, Wescher írásait tartalmazza, valamint a Bauhaus alapítója és mestere, Walter Gropius értékelését e sokoldalú alko­tó emberről: ,,A szín, a for­ma, a fény szépsége megsej­teti velünk az új látást, amellyel Moholy-Nagy és né­hány kortársa ajándékozza meg a világot”. A Téka-sorozat jubileumi; századik kötete az első erdé­lyi magyar nyelvű folyóira­tot, az Erdélyi Múzeumot mutatja be. A magyar tudo­mányos folyóiratkiadás egyik legelső próbálkozása volt, iriegelőzve a magyarországi Tudományos Gyűjteményt is. Kazinczy kezdeményezésére indult 1314-ben, megteremtő­je Döbrentei Gábor volt. aKi a folyóirattal a magyar tudo­mányos nyelvet és kifejezés- formákat kívánta megterem­teni. Fáradságot nem Ifiméi­vé szervezte, Irta ezt a hat számot megért folyóiratot, s tette magas színvonalú orgá­nummá. Munkatársnak nyer­te meg Kazinczyn kívül Ber­zsenyit, Kölcseyt, Szemere Pált, Vitkovitsot, Kis Jánost. A sorozat Erdélyi Múzeum­évfolyamaiból nyújt váloga­tást kiemelve a legértéke­sebb, s a ma embere számára is legnagyobb érdeklődésié számot tartó darabokat. Ben- kő Samu az erdélyi magyar művelődéstörténet legkivá­lóbb ismerője szerkesztette a kötetet, előszóként tudomá­nyos igénnyel feldolgozta a folyóirat történetét, és kiegé­szítette jegyzetekkel, s a át­tétben előforduló nevek cage gyarázatával. Megemlékezés Azokban a napokban, ami­kor barátul és tisztelői éppen 75. születésnapját ünnepelték Salvador Dalinak, a világhíres szürrealista festőművésznek, a művész születésének helyén, Figerasa városkában a város vezetői szintén kifejezésig jut­tatták a művész Iránti érzel­meiket. Mint a UPI hírügynökség jelentette, a városka vezető­sége úgy döntött, hogy az ed­dig Dali nevét viselő, teret Színház-lérr« keresztelik at.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom