Nógrád. 1979. szeptember (35. évfolyam. 204-229. szám)

1979-09-09 / 211. szám

Felhőkarcoló kémény A rohamosan fejlődő tech­nika .már sokféle bonyolult feladatot megoldott, de az ipari üzemek, erőművek nem éppen esztétikus tartozékait, a kéményeket még nem tud­ta nélkülözhetővé tenni. Sőt, egyre hatalmasabbak épülnek világszerte, amelyeknek azaz elsődleges feladatuk, hogy minél magasabb légrétegekbe bocsássák ki a környezetre káros szennyező anyagokat. A függőleges légmozgás — az úgynevezett huzat —, ugyanis mesterségesen is elő­állítható, illetve fokozható, amiatt nem kellene növelni a kémények magasságát. Habár nem mellékes szempont, hogy e természetes huzat- létreho­zása „ingyen” van, nem emészt fel energiát a fenn­tartása, ellentétben a lég- kompresszorokat működtető elektromotorok nem kis fo­gyasztásával. Ám tény, hogy a nemkívánatos gázok fei- emésztésének még nincs ol­csóbb és megfelelőbb módja, mint a magasba való felbo­csátás. A természet ugyanis csaknem kimeríthetetlen le­hetőségekkel rendelkezik a légkör megtisztítására. A kén­dioxid például a természetes kémiai és fotókémiai reak­ciók hatására körülbelül egy hét alatt ártalmatlan ammó- niumszulfid-aeroszollá alakul át. Egy szovjet tudós szerint •belül üreges, felfújható falú, a legagresszívebb vegyi gá­zoknak is ellenálló műanyag tömlőkből akár a felhők fü­lé nyúló kéményeket is ki le­hetne alakítani, természete­sen a levegőnél könnyebb gázzal megtöltve, hogy a „ballon” állandóan felfelé tö­rekedve „kiegyenesítve” tartsa a kéményt. Ez persze még a jövő tervei közé tar­tozik. Ha elkészül, alighanem „a világ legmagasabb kéménve” címet érdemli majd ki a vasbe­tonkolosszus, amely a Szovjet­unióban, Üzbegisztán egyik új erőműve mellé épül. Képün­kön: A 320 méter magasra tervezett kéményóriás csúszó- zsalus építési munkálatainak kezdetét láthatjuk. Hajó a tenger mélyén Az első és a második vi­lágháborúban óriási riadal­mat okozott a németek ten­geralattjáró-háborúja, amely­ben minden lehetséges célt, személy- és áruszállító hajó­kat is megsemmisítettek. Igaz, az első világháborúban a né­metek 344 tengeralattjárója közül 129-et elpusztítottak, mégis ezek elsüllyesztettek 15 millió tonna árut. A második világháborúban viszont a szö­vetséges hatalmak radarelhá­rítása a háború végére na- tástalanná tette a tengeralatt­járókat. A tengeralattjáró épí­tésével egyébként már a XVIII. században kísérletez­tek. A tengeralattjáró tulajdon­képpen olyan hadihajó, amely képes a víz felszíne alá me­rülni és ott tartósan haladni. A merülési tartályok vízzel való megtöltése, valamint a vízszintes kormánylapátok le­felé állítása révén merül le a k.vánt mélységig. Ez a mély­ség csak korlátozott lehet, önben a víznyomás össze­ránthatja. Felemelkedé­séi sűrített levegővel szo­rítják ki a vizet a merülési tartályokból. Az elhasznált levegő felfrissítésére oxigén- adagolást és szénsavlekötő szerkezeteket alkalmaznak. Fő fegyverzete a torpedó, de a víz felszínére emelked­ve lövegeiből tüzet is tud nyitni. Űjabban rakétaíndító- berendezéssel is ellátják. A víz alatt akkumulátor által táplált villanymotor, a víz felett pedig rendszerint Die­sel-motor hajtja. A két nagy­hatalom újabban atomener­giával hajtott tengeralattjáró­kat is épít. Sajnos, a tengeralattjáró, mint hadieszköz, napjainkban is fontos, bár békés célokra is kezdik használni, például a tengerek mélyének kutatá­sára. A víz felszíne alatt ha­ladó tengeralattjáró hullám­képző ellenállása kisebb, mint az azonos nagyságú, felszínen úszó hajó ellenállása, továb­bá a hajótest nincs kitéve a felszíni hullámzás okozta haj- lításnak. Ezért tanulmányter­vek készültek az áruszállítás­ban való felhasználásukra is. Elektronikus telefonközpont Az NSZK postájának szak­ói úgy vélekednek, hogy a beszélő-hálózat központjai fokozódó túlterhelés miatt jelenlegi módszerek mellett hány éven belül felmond- í k a szolgálatot. A személy- ( t is egyre több pénzbe ké­ül, s a bonyolulttá váló sé- ■ülékrendszer felügyelete és vitása is egyre drágább. A egoldást az elektronikus- '.pontrendszerben látják. Ebben az az új, hogy á •kisforgalmú éjszakai órákhan '■imítógép vizsgáljá felül az • ítőszekrényelv szerint ült központot. Ha, valahol vart. hibát észlel, kigyullad , ;v jelzőlámpa, úgyhogy reg­ienként a készülékeken vé­gigtekintő ellenőr rögtön lát- i. hol van a zavar; amelyet . zután a hibás alkatrész kí- ■ ;erélésével. néhány egvszerű ízmozdulattal megszüntethet. A számítógép ezenkívül gy sor különféle megbízást, s vállal. Ha például valaki ívásra vár, de közben sür­gősen el kell mennie házul­ról, jelezheti a központnak, hogy a következő órákban hol, milyen szám alatt lesz elérhető, s a számítógép gon­doskodik róla, hogy a hívás egyenesen oda fusson be. Ha valaki nem akarja, hogy a munkájában, ■ pihenésében megzavarják, a számítógép útján megüzenheti, mikor hívhatják fel. Arra is lehető­ség nyílik, hogy „kopogtas­sunk” azoknál, akiket nem tudunk felhívni, mert vég nélkül telefonálnak. Ilyenkor sípoló hangjelzés figyelmezte­ti a bőbeszédű előfizetőt ar­ra hogy más is szeretne vele beszélni. Az elektronikus rendszer­ben a készülékeken 12 billen­tyű lesz. Közülük a tíz szám­jegyes hívást szolgálja, kettő pedig a központi számítógép­pel teremt kapcsolatot. Ugyancsak könnyítést hoz az, hogy a • gyakran hívott tele­fonállomások számát a tele­fonkészülékhez csatlakozó egyetlen billentyű lenyomá­sával hívni lehet. Egy nyugatnémet kutató Trinidadban folytat kísélete- ket: eddig kevéssé vagy egy­általán nem hasznosított tro­pikus és szubtrópikus növé­nyekből értékes kultúrnövé­nyeket akar kialakítani. Szenzációszámba megy a kókuszpálmákon végrehajtott keresztezés. A kókuszpálma a föld mjnden tizedik lakosának legfontosabb zsír- és fehérje­forrása. Gyümölcsét, a dió­kat, emberemlékezet óta kéz­zel kellett leszedni, a 10—20 métei? magas pálmák koronái­ról. Az életszínvonal emelke­désével egyre inkább csökken azoknak a száma, akik '-haj- landóak a szédítő magasság­ban elvégzendő gyümölcsze­dósre. Venezuela már példá­ul kénytelen Polinéziából be­szerezni a szárított kókuszdió- belet. Húszesztendei munka után’ a kutatóknak sikerült törpe pálmát kitenyészteniük, amelynek gyümölcsét, a földön állva is kényelmesen el lehet érni és le lehet szedni. A tör­pe pálma további előnye, hogy a trópusi viharokkal és egy kipusztulással járó kó- kuszpálma-betegséggel szem­ben ellenálló. A kutató egyéb lehetőségek, megvalósítását is mérlegeli, így péládui nemesíteni akar­ja egy olajat adó brazíliai vadpálmának az egyik fajtá­ját. Továbbá venezuelai mun­katársaival sugarakkal kezdte el kezelni az egyik fehérjében gazdag mérgező növényt, és olyan hajtásokra tett szert, amelyek már méregtelenek lettek. Különösen sokat Ígérő eredményeket ért el egy ugyancsak fehérjében gaz­dag, az idegrendszerre ható mérget tartalmazó borsófajta méregtelenítésében is, amelyet többek között Indiában is ter­jesztenek. Lehetőnek tartja, azt is, hogy bizonyos növénye­ket az emberre ártalmas víru­soktól, némely gyümölcsöt pedig a zavarólag ható, túlzott mennyiségű magjától szaba­dítson meg. Az epilepszia és a fény Bizonyos környezeti ingerek —■ például a tv-készülékek vasv esetleg a házimozik viláerftó fé­nye — néha kisebb éoilepsziás rohamokat váltanak ki. Ezért a kutatók, akik aggódva figye­lik, hogy az ilyen rohamok szá­ma — különösen a fiatalok kö­zött — űiabban nő. óva intenek többek között a fénviátékokkal Összekötött zeneríőadásoktól is. Megállapították, hoarv az epi­lepsziában szenvedő betegek fi“— 70 srázal^ka fénvérzékeny. és kö­zülük körti’beliil minden máso­dik görcsrohammal reagál a rit­mikus fényingerekre. A gör^s- rohamhoz esetleg egv napsütöt­te' fasoron való áthaladás. vagv egy fényes macskaköves* útbur­kolat látványa is elegendő. Az úgynevezett tv-enilepszia már mintegy 15 éve ismeretes. Föl képzavarok esetén lép fel a .többnyire envhe roham. Philadeiohiai orvosok megálla­pították, ho"v ezeknek a körnve- zet által kiváltott epilepsziás ro­hamoknak a száma a modern eletfe'téte’ek mellet növekszik, s a nők között gyakoribbak, mint a férfiak között. Érdekes, ho-^ mind több olvan gverek kerül orvosi kezelésbe, aki enilensziás rohamait tudatosan idézi elő olv módon, hogv néldául a fénvbe néz. és eközben a kezét a sze­me előtt ide-oda lengeti. ügv látszik. kellemesnek érzik az álomszerű öntudatzavart. A modern életkörülmények in­geráradat?» sok esetben egyene­sen provokálja az epilepsziás ro­hamot. Ez a betegség ma roá r gyógyszerekkel és megfelelő élet­móddal leküzdhető, a fénvérzé- kenvséjrfrei kapcsolatos eniicns-üa kezelésére különleges szemüvege­ket is készítettek. Kábelkorlát az utak mentén A kábelkorlát angol talál­mány. Svájcban először 1967- ben alkalmazták egy 130 ki­lométeres útszakaszon. A „korlát” két, 19 milliméter át­mérőjű, — 1350 kilogrammal előfeszített — acélkábelből áll, amelyek 2,5 méterenként fel­állított, könnyűszerkezetű osz­lopok felső villás kiképzésben feküsznek, közvetlenül egy­más felett. Ha jármű ütődik tását is. Nagyobb ütközéskor a kábel belevágódik a kocsi elülső részébe, és fogva tart­ja. Ezzel megakadályozza, hogy a kocsi a korlátról az úttestre visszazuhanva, to­vábbi balesetet okozzon — ami egyébként gyakran elő­fordul. A tapasztalatok azt mutatták, hogy a kábel még erős ütközéskor sem engedi el a kocsit, amely így további a kábelnek, az oszlopok azon- oszlopokat dönt ki, és fokoza­al kifordulnak, és a iármü viszonylag kis sérülést szen­ved. A kábel rugalmassága je­lentősen 'enyhíti az ütközés­nek az utasokra gyakorolt ha­tosan lelassul. , így csökken annak a valószínűsége, hogy nagyobb szerencsétlenség tör­ténik. A kábelkorlát hasznosságát, legjobban az az eset jellemzi. amikor egy nagy túrakocsi 85 oszlopot döntött ki (ez 212 mé­teres fékútnak felel meg), vé­gig kapcsolatban maradt a kábellal, és az utasok az erős fékezés élményénél többet nem éreztek. Az előfeszített kábelkor­lát körülbelül feleannyiba kerül, mint a hagyományos, merev korlát. Karbantartása is olcsóbb. Útfenntartási szem­pontból is előnyös, hiszen té­len az idomacélból készült ve­zetőkorlátok mellett hófúvás­kor lerakódik a hó, és nehéz onnan eltávolítani. Visszanyomtam-e a szí valót ? Jelzőkészülék házilag Ma még csak az igényesebb kivitelű, drágább gépkocsik­ban van olyan jelzőlámpa, amely villogásával figyelmez­tet rá, hogy a vezető kihúzva felejtette a szívatót. Huzamo­sabb Ideig kihúzva felejtett szívatóval haladni azt jelen­ti, hogy a szokásosnál jóval benzindúsabb robbanókeveré­ket kapnak a hengerek, ami tetemes túlfogyasztással jár. Ez a mai benzintakarékos ló rendszert használjuk fel, e célra. A műszerfal alatti részen, a biztosítékdoboz mö­gött, a bal oldali kábelköteg­hez rögzítve találjuk a szag­gató jelfogót. Három kiveze­tése közül ahhoz kapcsolód­junk a már említett hűtőszek­rénykapcsoló egyik pólusával, amelyen a fehér színű veze­ték van. A kapcsolót magát a porlasztóra akként erősítsük fel, hogy a szívatónak a bow­időben nem elhanyagolható denhuzal által mozgatott ve- szempont. De más baj is van, zérlőkarja működtesse. Ha a a terheléssel arányban álló dús keverék a hengerfal ke­kapcsoló másik pólusát testel- jük, párhuzamos kapcsolást kapunk a kézifék által mű­ködtetett kapcsolóval. így most akár a kézifék marad behúzva, akár pedig a szíva­tó nincs teljesen visszatnlva. a kézifék-ellenőrző lámpa villogva jelezni fog. Az így elkészített szívatóel­lenőrző lámpa hosznos segítő­társa a vezetőnek, aki néha bizony megfeledkezik arról, hogy kihúzott szívatóva1 .. B. í. A repülőgépzaj csők ken lése Kalifornai kutatók új mód­szert javasolnak a repülőterek zajának csökkentésére. Az új módszernek az az alapja, hog.y ha a sugárhajtású gép- mo­torjának zajáramába apró vízcseppeket fecskendeznek, • a hangenergia legnagyobb része elnyelődik. A dolog fizikai magyaráza­ta egyszerű: amikor a háng- hullám csúcsa eléri a vízcsep­peket, felforralja azt, vagyis a víz gőzzé alakul. Ez a fo­lyamat fölemészti a hanghul­lám energiájának nagy ré­szét, „lelapítja taréját”, s így a zajt nagyrészt elnémítja. Amikor ugyanennek a hul­lámnak a völgye eléri a gőzzé váltó,zott cseppeket, az azonnal lecsapódik, s +energia szaba­dul fel. A félszabaduló ener­gia megemeli a hanghullám völgyét. így a hangrezgés leg­nagyobb és legkisebb kitéré­sének küfönbsége kiegyenlí­tődik, tehát a hangerő teteme­sen csökken. A kutatók becslése szerint péládui a DC—10 sugárhajtá­sú gép egy-egy útjához, két tonna vízre lenne szükség. Az egyik tonnát felrepüléskor fecskendeznék ki, a másikat leszálláskor. Kidolgozandó még, miként biztosítható a gép gazdaságossága a két ton­na többletsúly ellenére. nési nehézségeit fokozza, ezért a motor igénybevétele, kopá­sa is számottevőbb lesz. Mindenképpen megéri te­hát, némi költséget és egy kis fáradságot rááldozva, ellát­ni gépkocsinkat egy házilago­san is elkészíthető jelzőrend­szerrel. A munkát azzal kezd­hetjük, hogy foglalatával együtt felszerelünk a kocsi műszerfalára egy 6 vagy 12 voltos jelzőizzót, (a feszültség­érték attól függ, hogy milyen akkumulátora van a gépkocsi­nak.) Kapcsoló céljára a hű­tőszekrények — megfelelően érzékeny — világításkapcsoló­ját használhatjuk fel, amely a KERAVILL-boltokban be­szerezhető. Ez a kapcsoló be­nyomásra bontja a belső érint­kezőit. Ezt a kapcsolót —' a gépkocsi típusától függően — olyan helyre kell felszerel­nünk, ahol a szívatót működ­tető mechanizmus valame­lyik alkalmasan kiválasztott alkatrésze megnyomhatja (a motorházban könnyen talá­lunk ennek megfelelő helye­ket.) A nyomógomb helyzetét úgv állítsuk be, hogy éppen akkor szakítsa meg a jelző­lámpa áramkörét, amikör a szívató teljesen. visszátolt helyzetben van. A nyomó­gombot, az izzót ahhoz a biz­tosítékhoz kössük be, amely a gyújtás kaocsolásával kerül feszültség alá. A Lada (Zsiguli) típusoknál valamivel egyszerűbb meg­oldás is kínálkozik a szívató­jelző elkészítésére. Nem kell hozzá külön jelzőlámpa, ha a kézifék behúzását jelző, szag­gatóból, és jelzőlámpából ál­Miniatűr áramkörök Kortársai vagyunk annak a folyamatnak, amelyben a tran­zisztorok kis energia- és hely­igényük, valamint szinte kor­látlan élettartamuk jóvoltá­ból gyors ütemben szorítják ki az elektroncsöveket, az elektronika majd minden te­rületéről. Sőt, ott tartunk, hogy a szoros értelemben vett tranzisztorok is kiszorulóban vannak: ma már egy olyasfé­le nagyságú tokba, amekkora egy hagyományos tranzisz­torfoglalat, teljes feladatokat ellátó integrált áramkörök is beépíthetők. Kezdetben a germánium egyeduralkodó alapanyag volt az integrált áramkörök gyár­tásában. Mintegy 10—15 éve került át a súlypont a szilíci­umra. Ma kiterjedt kutatás fo­lyik újabb félvezető anyagok után, és mihelyt egy további félvezető elem (gyémánt, szür­ke ón, szelén, tellur), vagy vegyület gyártási tecKnológiá- ja megfelelően tökéletesedik, rögtön kiderül, hogy egyik­másik feladatra előnyös, rnás- ra hátrányos a használat^. Napjainkban fejlesztik oélda- ul a gyémánttranzisztort, amely magas hőmérsékleten bizonyult előnyösnek. Egv bonyolult áramkört tartalmazó lapkának (néldá­ul amilyen a zsebszámológép­ben is van) a megtervezése szerfelett knmolv számítógé­pes előkészítést kíván. A tech­nológia egyszerűsítése miatt fontos, hogy az öszes elem megfelelő fémes összekötteté­seit egyetlen fémrétegből le­hessen megépíteni. Ennek a végrehajtása nem könnyű, megköveteli például a mate­matika egyik ágának, a topo­lógiának a tüzetes ismere­tét. Néhány éve még sokan si­kertelenséget jósoltak ennek az irányzatnak, mondván, hogy az egy lapkára tömöri-' tett elemek számának a nö­vekedésével rohamosan nőve­kedni fog a selejt is. A jóslat nem vált be, bár igaz, hogy a mai félvezetőgyárak helyi­ségei az orvosi műtőknél is tiszfább, portalanított, lég­kondicionált laboratóriumök, s így megakadályozzák, hogy a porszem méretű elemekre igazi porszemek tapadjanak, a gyártás közben. Az ilyen gyárban dolgozók is csak kü­lönleges öltözékben dolgoz­hatnak. Képünkön: A tű fo­kán is átfér egy parányi, szá­mítógépben használt lapka. ’ "hí . .a,».-:' ilj li iWB ; hii«u mlJÉiIIHliíilii1 ... 1 ■Ijii' .!"wpiJJjij|w ...fíi»h NÖ GRÁD — 1979. szeptember ?,, vasárnapll

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom