Nógrád. 1979. szeptember (35. évfolyam. 204-229. szám)

1979-09-08 / 210. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek1. NOGRAD AZ MSZMP NOGRAD MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TANACS LAPJA XXXV. ÉVF., 210. SZÁM ARA: 1,20 FORINT 1979. SZEPTEMBER 8., SZOMBAT 1 anácakozáa búzatermesztésről, vetőmageltátásról IJf fajták, Hálása A megye mezőgazdasági üzemeinek gazdálkodását .nagymértékben befolyásolja a búzatermesztés eredménye. Tavalyelőtt az ágazat 72, az elmúlt évben 56 millió forint nyereséggel zárt, az idén a szerényebb hozamok követ­keztében tovább tart (vár­hatóan) a csökkenés. Az ob­jektív körülmények mellett felszínre kerülnek ilyen idő­szakban az agrotechnikai fo­gyatékosságok is. A búzater­mesztésről és az őszi vető­magellátásról rendezett teg­nap tanácskozást Salgótar­jánban a Nógrád megyei Ter­melőszövetkezetek Területi Szövetsége és a Vetőmagter­meltető és Értékesítő Válla­lat. Halaj Ignác, a TESZÖV titkárhelyettese a jelenlevő szakembereknek elmondotta, milyen nehézségek akadá­lyozták idén a kenyérgabona termesztését. Felhívta a fi­gyelmet olyan lényeges dol­gokra, mint az elővetemény, vetésidő gondos kiválasztása, a tápanyag-gazdálkodás, nö­vényvédelem. Az értékelés a betakarítással sem volt elé­gedett, mert a szemveszteség gyakran felette volt a kívá­natosnak. Hangsúlyozta, hogy a kedvezőtlen időjárás okozta veszteségek ellenére a búzatermesztés miatt nincs okuk szégyenkezésre a nóg­rádi termelőszövetkezetek szakembereinek, majd ele­mezte, hogy az egyes fajták milyen terméshozammal fi­zettek. Az idei tapasztalatok is bizonyítják, hogy a megyé­ben a korszerűbb fajták ará­nya tovább növekedett, s túlzottnak tartotta. hogy csaknem harminc fajtát vet­nek évente a szövetkezetek. Az őszi vetőmagellátás vár­ható kilátásairól Mészáros György, a Vetőmagtermeltető és Értékesítő Vállalat Pest vidéki területi központjá­nak főmérnöke tartott tájé­koztatót. Elmondotta többek között, hogy a terméseredmé­nyek . fokozásának egyik le­hetősége és jó minőségű vető­mag. örvendetesnek ítélte, hogy Nógrád megyében az utóbbi években emelkedett a «fémzárolt és magasabb sza­porulati fokú szaporítóanya­gok felhasználásának ará­nya. A gazdaságok a vetőmag­beszerzés. során tizenkilenc fajtából választhatnak. Ezek között akad olyan is, amely az erodált, vadjárta területeket kedveli. Bár az őszi árpa területe nem szá­mottevő a megyében, a vál­lalat mégis igyekszik vető­magválasztékot biztosítani. Űj fajtákat is forgalomba hoz­tak, mint például az Mv—35- ös, GK—58-as. A rozsból ugyancsak kevés a megyei igény, de van lehetőség a legfrissebb fajták vetésére, mint a Kisvárdai 1-es, a Kecskeméti—H. Az őszi vetésű takarmány­növények szaporítóanyagából minden igényt képes kielé­gíteni a vállalat, kezdve a lu­cernától a réticsenkeszig. Az idén a másod vetésekhez a korábbi mennyiség ötszörö­sét kérték a termelőszövetke­zetek, nem volt különösebb gond az ellátással. Volt mus­tár, napraforgó, őszi káposzta- repce, olajretek bőviben. A vállalat megkülönbözte­tett figyelmet fordít a kis­termelők vetőmagszükségle­teinek kielégítésére is, s már elkezdték a tavasszal szük­séges tasakos vetőmagvak szállítását is a kijelölt üzle­tekbe. Hősi tett volt Kitüntették a rekorder űrhajósokat Pénteken átnyújtották a ki­tüntetéseket a világ eddigi leghosszabb időtartamú űrre­pülése két résztvevőjének, Vlagyimir Ljahovnak és Va- lerij Rjuminnak. 175 napos űrutazásuk során tanúsított kimagasló bátorságukért, ki­emelkedő jelentőségű munká­jukért mindketten megkapták a Lenin-rendet és a Szovjet­unió Hősének arany csillagát. Ljahov, akinek ez volt az el­ső űrutazása, egyben meg­kapta az űrhajóspilóta-jel- vényt is. A kitüntetéseket átnyújtva Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnöksé­gének elnöke méltatta a két űrhajós érdemeit. Hangsú­lyozta: 175 napos útjuk, ame-‘ lyet igen nehéz körülmények között tettek meg, nem egy­szerűen rekord-időtartamú és nem csupán nagy jelentőségű tudományos munka, hanem a i szó szoros értelmében hősi tett volt — tudományos té­ren és emberileg egyaránt. „Minden alapunk megvan ah­hoz, hogy megállapítsuk: Lja­hov és Rjumin elvtársak fél­éves útja történelmi mérföld­köve a világűr meghódítása és felkutatása nagyszabású folyamatának. Ez az út le­nyűgöző eredménye mindan­nak, ami az elmúlt alig több mint két évtizedben történt, s egyúttal ugrás a jövőbe is” — hangoztatta Brezsnyev és hozzáfűzte: „nem véletlenül mondják most a szakértők számos országban, hogy lét­rejöttek a feltételek az em­ber tartós, lehetséges vagy ál­landó tartózkodásához a vi­lágűrben, kialakul az elkö­vetkező csillagközi űrutazá­sok rajtjának kiindulópontja”. Az SZKP KB főtitkára le­szögezte: Ljahov és Rjumin utazása egyenes folytatása an­nak, amit a világűr úttörői, Szergej Koroljov, a szovjet űrrakéták megteremtője és Jurij Gagarin, az első űrhajós kezdtek meg. A két űrhajós meghatott szavakkal mondott köszönetét a magas kitüntetésért. Az ün­nepélyes eseményen jelen volt az SZKP KB és a szov­jet kormány több tagja, a szovjet űrkutatási program sok irányítója. (MTI) Mai számunkban: Mai magyar társadalom Bolgár fiimnapok Fiatalokról * Mérkőzés előtt Novoliítznycck és Balassagyarmat testvérvárosi kapcsolatra lépett IVluttkJssqyűlés az Ipoly Bútorgyárban íIíÍBbM A két új testvérváros tanácsának elnöke Vlagyimir Miklós, a balassagyarmati Ipoly Bútorgyárban. Nyikolajevics Szityko és dr. Vass — kulcsár-fotó — Rendkívül szép, sokirányú, és a város történetében ki­emelkedő jelentőségű prog­ramon vett részt pénteken a megyénkben tartózkodó Ke- merovói területi Tanács dele­gációja. Filip Vasziljevics Po- povot, a Szovjetunió Legfel­sőbb Tanácsának tagját, a Ke- merovój területi Tanács elnö­két, a delegáció vezetőjét — German Semenovics Veszelo- vot, a Kemerovói városi Ta­nács elnökét és Vlagyimir Nyikolajevics Szitykót, a No- vokuznyecki városi Tanács el­nökét a fellobogózott város­háza előtt Géczi János, az MSZMP Központi Bizottságá­nak tagja, a Nógrád megyei pártbizottság első titkára, dr. Vass Miklós, Balassagyar­mat város Tanácsának elnöke, Rith Lajosné, a városi párt- bizottság első titkára, a tanács tisztségviselői . köszöntötték. Jelen volt Síró József, az MSZMP KB munkatársa is. Kemerovói barátainkat ba­lassagyarmati útjukra elkísér­te Hoffer István, a megyei tanács elnöke és Berki Mi­hály, a megyei tanács elnök- helyettese. Dr. Voss Miklós tanácsel­nök tartott tájékoztatót az Ipoly-parti városról vendége* j üknek. Bevezető szavaiban örömmel szólt arról, hogy sze­mélyükben első alkalommal köszönthetnek testvérme­gyénkből érkezett tanácsi de­legációt. Ismertette a város gazdag történelmi múltját, irodalmi hagyományait, a magyar munkásmozgalomban betöltött szerepét, a felszaba­dulás utáni évtizedek során elért nagyarányú fejlődését. A tanács megbízásából a vá­ros lakóinak nevében kife­jezte azt a szándékot, hogy a Kemerovóval fennálló évtize­des testvéri kapcsolat hagyo­mányain továbblépve — Novo- kuznyeck és Balassagyarmat testvérvárosi kapcsolatra lépjen. Vlagyimir Nyikolajevics Szityko, a Novokuznyecki vá­rosi Tanács elnöke a város történetét ismertetve hangsú­lyozta annak bányász-kohász- munkás hagyományait, a II. világháborúban az ellenség szétzúzásában betöltött rend­kívül jelentős szerepét, és számos vonatkozásában szólt az 560 ezer lakosú ipari cent­rum mai életéről és tervezett jövőjéről. Elmondta, hogy a testvérvárosi kapcsolat Novo- kuznyeck és Balassagyarmat között ezen a találkozón tu­lajdonképpen már létre is jött. A testvéri kapcsolatfel­vétel jelképeként Vlagyimir Iljics Lenin mellszobrát nyújtotta át dr. Vass Miklós- nak. A balassagyarmatiak Ré­ti Zoltán balassagyarmati fes­tőművész egyik alkotását ad­ták. át a vendégeknek. Gierek Franciaországban Baracs Dénes, az MTI tu­dósítója jelenti: Pénteken délelőtt, kétna­pos niunkalátogatásra Fran­ciaországba érkezett Edward Gierek, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bi­zottságának első titkára. A látogatás a megfigyelők sze­mében a francia—lengyel kap­csolatok folyamatosságát de­monstrálja: öt esztendő alatt ez az ötödik csúcstálálkozó Giscard d’Estaing francia köztársasági elnök és vendé­ge között és rendszeres az érintkezés a két ország mi­niszterei között is. A francia—lengyel politi­kai párbeszéd központi témá­ja kezdettől fogva az enyhü­lés, a különböző társadalmi rendszerű országok közötti békés egymás mellett élés volt és ez áll a mostani meg­beszélések középpontjában is. Gazdasági téren a francia- lengyel kapcsolatok bizonyos visszaesést mutatnak: amíg 1976-ban Franciaország volt — az NSZK mögött —• Len­gyelország második fő nyu­gati szállítója, ma az Egyesült Államok és Nagy-Brltannia is megelőzi. Tavaly a Len­gyelországba irányuló fran­cia szállítások az 1976. évi 3.6 milliárd frankról 2.3 mil­liárd frankra csökkentek. Idén az év első hat hónap­jában viszont ismét fellen­dült a Lengyelországba irá­nyuló francia export I isztelet az alapítóknak! Huszonöt éves a Nógrádi Szénbányák tervezőirodája Meghitt ünnepséget tartot­tak pénteken délután Salgó­tarjánban, a Bányász Művelő­dési Házban. A Nógrádi Szén­bányák százötven fős tervező- és földmérő irodája alapításá­nak huszonötödik évfordulóját ünnepelte. Bevezetőként Kertai Jó­zsef irodavezető beszélt ar­ról, hogy a Nógrádi Szénbá­nyászati Tröszt 1954. szep­temberében az ország szén- bányavállalatai közül első­ként alapította meg ötfős tervezői csoportját. Az alapí­tók közül a tegnapi megemlé­kezésen is jelen volt — töb­bek között — Fényes Gyula, Géczi Hilda és Tóth Aladár. A megnyitó után Zsuffa Miklós, a Nógrádi Szénbányák igaz­gatója emlékezett meg a rö­gös úton vezető negvedszázad- ról. Emlékezett a felszabadu­lás utáni széncsaták hőseire,- a tervgazdálkodás bevezeté­sének jelentőségére. Szükség volt egy tervezői irodára, mert kellettek a jó tervek, melyek előkészítették a fejlesztéseket, a beruházásokat. Egyre fejlő­dött a csoport és az ötvenes években már harminc terve­zőt, rajzolót . foglalkoztatott. Tiribesen, Kisteleken, Kata- lin-aknán, Csurgó-táróban, a Szeptember 6. akna rekonst­rukciójában jelentős érdeme­ket szereztek a tervezők. A megváltozott körülmények­hez folyamatosan alkalmaz­kodtak. Egyre több komplett tervet készítettek. Többek kö­zött a szellőztetés, a villamos rekonstrukció viselte a kezű!: nyomát és a nógrádi bányász­tervezők fantáziáját dicséri az 1965-ban átadott bükkszéki bá­nyászgyógyüdülő is. A visz- szafejlesztés éveiben1 csökkent a tervezőkapacitás iránti igény, ezért más vállalatok­nak készítettek terveket. Ök tervezték a Váci Kötöttáru­gyár tordasi üzemét, a Buda­pesti ■ Harisnyagyár nagybáto- nyi gyárát, manapság pedig a Ganz-MÁVAG mátranováki üzemének fejlesztésében vesz­nek részt. Rendkívüli felada­tot jelentett számukra a püs­pökszilágyi izotóptemető el­készítése. Részt vállalnak a falusi közműépítési tervek ké­szítéséből. ök tervezték a ká- nyási szállítási programot, a ménkesi szállítási rekonstruk­ciót, több korszerű öltözőt, fürdőt, orvosi rendelőt és ét­kezdét. Manapság is rugal­masan alkalmazkodnak a vál­tozó gazdasági környezethez. Egyre eredményesebben mű­ködnek együtt a kisterenyei építési üzemmel. A visszaemlékezés után Zsuffa Miklós igazgató tíz dolgozónak kitüntetést és* ju­talmat adott át. Az ő nevük­ben Tóth Aladár alapító tag mondott köszönetét. Kemerovói barátainkhoz és kíséretükhöz ezt követően csatlakozott Vincze Zoltán ha­tárőr alezredes, a BM Ha­tárőrség balassagyarmati ke­rületének parancsnoka, aki meleg szavakkal emlékezett Kemerovóra, annak a kül­döttségnek a nevében, amely­nek tagjaként testvérmegyénk­ben járt. A kerületparancsnok emlékplaketteket nyújtott át a delegáció tagjainak. Az Ipoly Bútorgyárban Szedlák Sándor igazgató, a gyár vezetői fogadták vendé­geinket és a találkozó részt­vevőit. A gyár igazgatója és Csízek Ferenc főmérnök kala­uzolta a vendégeket az üzem­látogatáson, majd a nagycsar­nokban munkásgyűlésen ta­lálkoztak a gyár dolgozóival. Hoffer István köszöntötte a munkásgyűlés valamennyi résztvevőjét, beszámolt me­gyénk tanácsi delegációjának tavasszal történt kemerovói útjáról és bejelentette, hogy az évtizedes testvéri kapcso­lat újabb szálaként Novokuz- nyeck és Balassagyarmat test­véri kapcsolatba lépett egy­mással. A megyei tanács el­nöke ezután gazdasági kér­désekkel foglalkozott és meg­emlékezett a magyar—szovjet , barátságról. A munkásgyűle- sen a kemerovói delegáció ve­zetője F. V. Popov szívből jö­vő szavakkal tolmácsolta Kuz- bassz dolgozóinak jókíván­ságait. Elmondta, hogy Kuz- bassz, a Szovjetunió egyik leghatalmasabb ipari központ­ja és ismertette azokat az eredményeket, amelyet az ipa­ri termelésben a megye dolgo­zói elértek. Szólt azokról a nehézségekről is, amelyeket leküzdve a megye dolgozói si­keresen teljesítik ez évi köte­lezettségeiket. A szocializmust építő országok népeinek meg­bonthatatlan egységéről szól­va hangsúlyozta: — Vala­mennyien jól tudjuk, hogy országaink közös erőfeszítése­inek eredményeként a gaz­dasági területeken a szocialis­ta integráció nyomán országa­ink sikeresen fáradoznak gaz­dasági és kulturális életünk fejlesztésén. A munkásgyűlésen Pintér István szocialista brigádvezető szólt a gyár dolgozóinak kong­resszusi és felszabadulási munkaverseny-felajánlósai- ról. Gtott Pál pedig me,leg szavakkal emlékezett meg szovjetunióbeli útjáról. A munkásgyűlés után a küldött­ség és kísérete megkoszorúz­ta a Lenin-lakótelepen levő Lenin-szobrot, megtekintett“ a Nógrádi Sándor-lakótelepet, a kórház szülészeti-nőgvó- gyászati pavilonját és a Pa­lóc Múzeumot. Kemerovói ba­rátaink az esti órákban utaz­tak vissza Salgótarjánba.

Next

/
Oldalképek
Tartalom