Nógrád. 1979. szeptember (35. évfolyam. 204-229. szám)

1979-09-06 / 208. szám

Kézilabda 1VB IF, Káprázatos harminc perc Szánalmas vergődés a kiesési rangadón hagyott 7-es után Lukács a másodiknál már nem hibá­zott: lövése a kapus füle mel­lett' zúgott a hálóba. A veze­tést az STC szerezte meg. Az ellenfél még abban a perc­ben egyenlített, majd vezetést szerzett. Az STC talán NB-s szereplése leggyengébb játéká­val teltek a percek a mérkő­zés végéig. Kihagyott helyze­tek, gyenge védekezés, még gyengébb támadásszervezés volt a jellemző ezen a lehet, hogy a kiesést jelentő találko­zón. Mindvégig a Csepel Autó vezetett. A játék képe a szünet után sem változott. Az ellenfél viszont változatlanul ötletes játékkal, egymás után lőtte akciógóljait, miközben a hazaiak a helyzetek hosszú so­rát hagyták ki. A sorsdöntő kiesési rangadón az együttes mélyen formája alatt szere­pelt. Lövésekre percekig sen­ki sem vállalkozott. Nem volt szerencséjük a 7-es értékesí­tésénél sem. Az együttesből csupán Szabóné lelkes játéka dicsérhető. — mátyus — fc’ágel látványos góljai közül a másodikat lövi a hálóba. STC—DMTE 26—23 (18—11) Salgótarján, 500 néző, v.: Cyörfy, Kiss T. STC: Kiss — Szabó A. (4), Szlávik (5), Dre- venka (3), Kovács Z. (7), Ná- gel (3), Kovács L. (2), cs.: Ber- dók, Lavrincz, Kovács I. Hor­váth T. (1), Nagy (1). Edző: Czimmer János. A női mérkőzés után kuri­ózumként megszámoltuk a pá­lyát övező négyszöglelátó né­zőinek számát. Kereken ólá­én várták az egyre népszerűbb sportág salgótarjáni reprezen­tánsa, a bajnokságban vezető STC játékát. Nagy lendület­tel indult a találkozó. 2—2 után az STC Kiss bravúros védéseiből gyors indításokkal, hatalmas iramban legázolta ellenfelét. Szinte minden tá­madása 8—2-ig góllal végző­dött. A vezetésüket követő­en a szünetig még újabb gól­lal növelték előnyüket. A 30 perc alatt a tarjáni fiúk a kézilabda minden szépségét bemutatták. Kiss a ziccerek hosszú sorát védte. Nágel gól­jai látványosak voltak. Az ügyesen végrehajtott, taktikus védekezés mellett helyzeteiket ítü százaléknyira kihasználták. Ehhez a számottevő teljesít­ményhez az együttes vala­mennyi tagja egyaránt jó tel­jesítménnyel járult. Szünet után fokról fokra esett a játék irama. Az STC a maga diktálta óriási tempó­ba belefáradt. Az ellenfél ka­pusa és támadójátéka felja­vult. A hetesek pedig nem mindig kerültek a hálóba. A gólkülönbség egyre csökkent, az izgalom a nézőtéren, s a feszültség a küzdőtéren egy­aránt ntött. Az utolsó percek két-három gólos vezetése vé­gül is megérdemelt győzelem­hez vezetett, Ha a kihagyott öt 7-est is figyelembe vesszük, ez az arány nem fejezte ki híven a játék képét. Csepel Autó—STC 15—13 ' (10—7) Salgótarján, 300 néző, v.: Balogh, Deák. STC: Ferencz (Huszkó) — Molnár, Pozsárné (2), Lukács (3), Szabóné (1), Kissné (6), Józsáné, cs.: Bóz- vári, Ócsai (1), Edző: Tarján Péter. Az STC fiatal tehetsége, Öcsai Már az első percek is bal- átlövését siker koronázta. jós előjelekkel teltek. Két ordító gólhelyzet és egy ki- Herbst Rudolf felvételei Győzelmei szalasztottak el a tarjájniak Volán SC—Salgótarjáni IC 2 — 2 (2 — 2) Labdarúgó 'VB 1. Rákospalota, 5000 néző1, vár­palotai. Volánt Benes — Hat- vanger, Tóth, Kovács B., Au- hász — Bbedli, Kellner, Ara­nyosi — Kékesi, Vad, Szakái. Edző: Sáxosi László. STC: Szűcs — Kovács J., Kegye, Csíki, Szijjártó — Farkas, Var­ga, Pöldi, Valuch — Bíró, Kajdi. Edző: Varga László dr. Csere: Szűcs helyett Kun 61. percben, Hatvanger helyett Márkus a 73. percben. Kéke­si helyett Szepesi a 81. perc­ben, Farkas helyett Kiss a 86. percben. Már a K. percben Benes há­lójában táncolt a labda. Ko­vács J. küldte támadásba Kajdit; aki fejjel megtoldotta a labdát Báró felé. Juhász közbeavatkoßott, fejjel atoart menteni, hazafejelte a labdát, de mielőtt leesett volna, 'Bíró a lábával elérte és a, jobb alsó sarokbe helyezte. 1—0. Jóformán fel sem étiredt a hazai csapat, jött az újabb tarjáni gól. A 14. percben 20 méterre a Volán kapujától Bíró Földi elé tálalta a lab­dát, aki hatalmas gólt lőtt a bal felső sarokba. 2—0. Elég­gé lagymatag volt az iram, mezőnyjáték folyt a p*ályán, egyik: kapu sem forgott ve­szélyben. A Stécé magabiz­tosan játszott. A 31. perc­ben Farkas buktatásáéit ka­pott szabadrúgást a Stécé.. Bí­ró állt a labdának 18 méter­re Benes kapujától, s léc alá tartó labdáját a kapus szög­letre tolta. Kellner labdája, zúgott el a másik cildalon a felső kapufa mögött, majd Ké­kesi ravasz labdáját hárítot­ta Szűcs. Már úgy nézett ki, marad az eredmény, amikor váratlanul szépítettek a hazai­ak. i A 43. percben Csíki talpa- lása miatt szabadrúgáshoz ju­tott a Volán 24 méterre Szűcs kapujától. Kovács B. legurí­totta a labdát KeHnemek, aki^ a szétugró sorfalon át laposan a jobb alsó sarokba vágta, 2—1. Szünet után nagy sebesség­re kapcsolt a Volán, rohsmo zott — sikerrel. A 48. perc­ben Kékesi jobb oldali szög­lete után Vad 5 méterről a jobb alsó sarokba fejelte a labdát. 2—2. A gól után nagy iramban folytatódott a játék. Az 53. percben Farkas 17 méterről küldött lövése után Benes a jobb oldali léc alól tolta sző, letre a labdát. Vahich labdá­ja suhant el a bal sarok mel­lett. A másik oldalon Szűcs kapujánál is voltak meleg pil­lanatok. Először Varga há­rított tejjel a 60. percben szögletre </gy labdát Vad elől, UMijd K'>gye mentett a kapu torkábó'/ A 61. percben egy kapu '.dőttl tömörülésnél Szűcs megsérült, (Valószínűleg eltört a k/sujja, vérzett is a keze). Ku.n, állt a kapuba. Ami az 51. percben történt, arra ritkán akad példa. Kaj­di szólózott a jobb oldalon, már lefutotta a védelmet, kí­sérték, szorongatott helyzetben volt és bődületes erővel 8 méterről a felső kapufára vágta a labdát. Benes a föl­dön volt', amikor Bíró érke­zett és a teljesen üres kapu fölé pörgette a labdát. Óriási helyzet volt! Egy perc sem telt el, újra Kajdi tört előre. Már a 16-oson belül járt, gól- he’yzetben vo’t, de a bal sa­rok mellé lőtt. A Volán cse­rékkel igyekezett erősíteni, de hiába, mert a befejezés előtt két perccel újra a Stécének volt helyzete. Kiss a jobb ol­dalról végzett el egy szabad­rúgást. Benes és Tóth össze­futott,-a labda Kajdi elé ke­rült, de ő 9 méterről kapu fö­lé vágta. Győzelmet szalasztott el a Stécé a Czabán Samu téren. Az újonc Volán ellen maga­biztosan, jól kezdtek a tarjá- niak. Hideg zuhanyként érte az első gól az újonc NB I-es csapatot és a második tarjáni gól után úgv nézett ki, gól- szüret lesz Rákospalotán. A tarjániak ügyesen játszottak, pontosan osztogattak, szem­re is igen tetszetősen szőtték a támadásokat, míg a Volán játékosai idegesen, kapkodva játszottak. Különösen a véde­lem halmozott olykor hibát' hibára. A biztos vezetés ta­lán túlságosan is megnyugtat­ta a vendégeket. Váratlanul, rossz időben jött a szépítő gól, és >érezni lehetett, hogy szü­net után már nem lehet iiyen 'gyenge a Volán. Valóban, égy lelkesen, lendületesen rohamo­zó, újoncegyüttest látott a közönség a küzdőtéren a má­sodik negyvenöt percben. Nem­egyszer nehéz feladat hárult a tarjáni védelemre, de Ko­vácsék dicséretére legyen mondva: állták a sarat. \ mezőnyfölcnyt nem tudták gó­lokra váltani a hazaiak, és 25 perc utárf- az erejük is e’- fogyott. Ekkor újra a Stéei diktálta az iramot és Bír.,, majd Kajdi lábában volt a győzelem. Végeredménybe'! közepes iramú első félidő után izgalmas, változatos küz­delemben, a helyzetek alapján a Stécé közelebb állt a győ­zelemhez. Az STC-ben Szűcs sérülé­séig jól védett. Hátul Kovács J. biztos játéka. Kegye bizton­sága dicsérhető. Varga nagy tapasztalata is jól érvényesült. Csíki és Szijjártó többször za­varba jött. Földi az első fél­időben volt lendületes, Valuch szünet után javult föl. Farkas­nak ezúttal sem ment a já­ték. Elől Bíró és Kajdi végig nagy területen játszott, jól, ám sajnos egy-egy nagy hely­zetet kihagytak. A Volánban Benes és a védelem sokat bi­zonytalankodott. Hatvangert le is cserélték. Juhász néhány­szor könnyelmű volt. Kovács B. szünet után lendült játék­ba. Kellner mezőnymunkája. Kékesi robbanékonysága érde­melt figyelmet. Vad a máso­dik félidőben nagyon veszé­lyes volt kapura. Palotai játékvezető jól bí­ráskodott. A iarialékbajnokságban: Vo­lán SC—STC 5—2. Az alábbi esetek akárme­lyik labdarúgópályán, bár­mely játékossal előfordulhat­nak mérkőzés közben. Ha ne­tán valaki mégis úgy vélné, hogy a leírtak feltűnően jel­lemzőek egy-egy. általa gyak­ran látott futballistára, az azért nem csupán a véletlen müve.., EL A KAPUTÓL! Áll a saját tizenhatosán be­lül, behúzott nyakkal figyeli a játékot. Támad a csapat, beszorult az ellenfél. Aztán hirtelen elvesztik a labdát, egy védő hosszú, pontos in­dítással felszabadit. A felező­vonalnál meglódul az ellenfél egy csatára. Vele szemben a későn ébredő védőnek alig van esélye a labda elérésére. A kapus azonban előnyben van, hiszen felé gurul a bőr. Mindent elsöprő lendülettel robban rá a labdára, pilla­nattal előbb éri el a csatár­nál és messze kirúgja a né­zőtérré, hogy míg visszakerül a „pettyes”, legyen ideje a kapujába futni. A felszabadí­tás pillanatában védő, csatár szanaszét spriccel. Aztán előfordul, hogy ugyanígy kiindul, de észbe­kapva belátja: nincs esélye a rombolásra Megtorpan és visszalohol, a szöktetésre le­csapó játékos pedig alányúl a Lesállásból Adalékok egy képzelt dók ii m e n I u m I i I m h ez labdának, hogy átemelje a kapuson. Rendszerint célt té­veszt, vagy nem elég gyors a labda. De volt már rá pél­da, hogy — hulló falevél — bepottyant a kapuba... TÖBBET ERŐVEL? Azon az oldalon nem me­het el az ellenfél játékosa, ha a lobogó hajú védőre bíz­zák. Elsodorni, kiszorítani, le­győzni a test test elleni kö­zelharcban képtelenség. Ha magas ívelés érkezik, nem hagyja átvenni: vagy a lab­da, vagy a baba, vagy mind­kettő máshol ér földet, mint hogy eredetileg elképzelték. Ha versenyt akarnak futni vele. a sikerhez annyi előnyt kellene szerezni, hogy ellen­súlyozza az alacsonyan repü­lő, becsúszó láb röppályájának hosszát. S ha rossz a számí­tás, jobb magasra felugorva menteni az irhát az ilyen ta­lálkozások pillanatában. Megforgatni? Megkerülni? Csomót kötni a lábaira? Kö­ténykével kedveskedni neki? Lehet. De utána ajánlatos jó messzire elkerülni. A bizton­ság — mindenekelőtt. CSAK KÖRÜLMÉNYESEN Mutatja magát, összegyűjti ■a labdákat a középpályán. Lekezeli — elöbb-utóbb —, fölnéz, de nem lát elöl üres embert. A közelben senki is­merős. Megtámadják, csetlik- botlik, aztán elrúgja a labdát. Vagy saját játékostársához kerül, vagy az ellenfélhez. Az előbbi a ritkább. Ha elöl kap labdát, két változat lehetséges. Esetleg van helye maga elé tenni, s akkor kapura lő. Ilyen pró­bálkozásból már gól is szüle­tett. Ha rögtön támadják, el­húz a szélen, az ötössel egy magasságban biciklicselt csi­nál, s ha sikerül, bead. Vagy odaérkezik valaki, vagy nem. Legtöbbször nem. Pedig már számíthatnának rá, hogy így lesz. Ha hátul elveszti a labdát, kicsit bosszankodik, ma)d visszaindul. A közönség szid­ja. Soha nem éri el újra azt, aki leszerelte öt, csak ha az is hibázik. Futna, de csak kocogni képes. Tempósan, nyugodtan, beletörődve. MAGÁNYOS VADÁSZ Sétál az oldalvonalnál, mel­lette a védője. Várja a lab­dát, de nem jön. Miért?... Ha a közelébe kerül, előre­rohan — a védő utána. Csak hajszálpontosan szabad szök­tetni, különben méltatlanko­dik. Gyors labdát futtából ad be (a kapu mögé), a lassúval leáll cselezni, ötből egyszer bejön a trükk. Akkor bead — a többi nem az ő dolga. Hi­szen a nagy igyekezettől el is esett szegényke. Amikor úgy szerelik, hogy az ő lábáról kerül ki a labda az oldalvonalon kívülre, el­szántan megy elvégezni a be­dobást. A partjelző persze másfelé int. Ilyenkor vigasz­talhatatlan. Drámai erővel játsza el, hogy milyen igaz­ságtalanság érte öt. Mutat vagy mond valamit a zászlós embernek, aztán csalódottan arrébb poroszkál. Ezek az ő percei voltak. Most újabb ne­gyedóra kikapcsolódás kö­vetkezik. (várkonyi) Székács László lelte i\B II, • Verejáékes győzelem itthon, súlyos vereség Ózdon Az NB ITes nagygolyós te- kecsapat-bajnokság őszi II. fordulójában az STC hazai pályán fogadta az Egri Spar­tacus együttesét. A felújított pályán nagy küzdelem ala­kult ki. A vendégek ugyancsak megszorították a hazaiakat. Végeredményben 6 fa döntött az STC javára. Az St. Síküveggyár csapata Ózdon mérkőzött a bajnokas­piráns Kohász ellen. A hazai­ak biztos győzelmet arattak az „üvegesekkel” szemben. Részletes eredmények. STC—Egri Sp. 5—3 (2477— 2471 fa). STC: Magyar N. 420, Borsós 396, Jakus J. 400, Po- laneczky P. 406, Lengyel 420, Kotroczó S. 435. Egri Sp.: Fummer 403, Széphegyi« 402, Tóth J. 416, Tóth T. 387, Mol­nár 429, Tősi 434. Ózdi Kohász—St. Síküveg­gyár 7—1 (2673—2362). Ózd: Klakk 459, Császár 404, Virág 456, Révai 462, Babus 432, Nagy 460. Síküveggyár: Dávid (Bozó) 378. Radics 369, Csong­rádi 403. Mag 391, Sándor 393, Jakus L. 428. Sporthírek Az Ivó van Jamme emléké­re kiírt nemzetközi atlétikai versenyen. Brüsszelben ked­den, a késő éjszakai órákban fejeződtek be a küzdelmek. Rajthoz állt két magyar ge­relyvető is, közülük Paragi Ferenc lett az első 87,96 m-es eredménnyel, az olimpiai baj­nok, világrekorder Németh Miklós pedig 83,52 m-rel a második helyen végzett. Mexikóvárosban az Univer­siade versenyei során a ma­gyar vízilabda-válogatott 8—6- ra legyőzte Brazíliát. A másik mérkőzésen Mexikó 8—2-re verte Angliát. A kardversenyen kialakult a hatos döntő mezőnye. A ma­gyarok közül Nébald'György és Gedővári Imre is bekerült a fináléba, amelynek résztve­vői még: Lamour (francia), Burcev (szovjet) Mustata (ro­mán), Korfanty (lengyel). A torna versenyek máso­dik napján a Szovjetuniónak / nem sikerült az olyan „duplá­zás”, mint a férfiak küzdelmé­ben. A csapatversenyt ugyan megnyerték a szovjet lányok, az egyéni összetettben viszont az olimpiái bronzérmes, s már-már elfelejtett román Ungureanu került az élre. A világkupagyőztes szovjet Fi- latovának ezúttal a 2. hely ju­tott. öt viszont honfitársai követték, Davidova a 3. he­lyen, majd Grozdova a román Grigorassal holtversenyben a 4—5. helyen. Az egyéni ver­seny a várakozásnak megfe­lelően szovjet—román fölény jegyében zárult, az első nyolc helyen ennek a két nemzet­nek a képviselői osztoztak. Női csapatverseny: 1. Szov­jetunió 115,850 p, 2. Románia 114.750, 3. Egyesült Államok 111.750. ' | NÖGRÄD — 1979. szeptember 6., csütörtök 7 \

Next

/
Oldalképek
Tartalom