Nógrád. 1979. szeptember (35. évfolyam. 204-229. szám)
1979-09-29 / 228. szám
Z MSZMP NÓGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXXV. ÉVF., 228. SZÁM ARA: 1.20 FORINT 1979. SZEPTEMBER 29., SZOMBAT Világ proletárjai, egyesüljetek! MAI SZÁMUNKBAN Múzeumok, műemlékek Profi amatőrök Mérkőzés előtt A fegyveres erők napján 1848. szeptember 29-én Pákozd és Sukoró környékén zajlott le a magyar szabadságharc első jelentős csatája, amelyben a népből verbuvált fiatal magyar honvédsereg megfutamította a nemzeti függetlenségünk eltiprására szövetkezett ellenséget. Ezen a napon a győztes ütközet hősei előtt tisztelgünk. És elekor köszöntjük forradalmi katonai hagyományaink méltó örököseit: katonafiainkat, a határaink védelmezőit, — hiszen határ menti megye Nóg- rád, s így ők különösen közel állnak hozzánk — a rend őreit, a néphatalom szolgálatában álló munkásőröket. Egyszóval azokat, akik vigyázzák az ország külső és belső biztonságát, akik esküvel fogadott kötelességükhöz híven oltalmazzák békénket. A béke megőrzése valamennyiünk elemi érdeke. Csakis így tudjuk megvalósítani országépítő céljainkat. A nyugodt alkotó munka feltételeit azonban nem elég óhajtani — tenni is kell értük. (Például úgy, hogy népköztársaságunk biztonságáról a szükséges mértékben mindenkor gondoskodunk. Az en.yhülési politika az -utóbbi években világszerte tért hódított, s ez jórészt annak is köszönhető, hogy a Varsói Szerződésben egyesült szocialista országok mindent elkövettek a minél kedvezőbb nemzetközi légkör kialakításáért. A világban azonban érzékelhetők még próbálkozások a hidegháború felélesztésére, önmagunkat csapnánk be, ha nem látnánk ezeket. Visszaszorításuk csak egy módon lehetséges: fegyveres erőink és testületeink magas fokú felkészítésével — vállvetve a baráti országokkal. A korszerű honvédelem nagy terheket ró azokra, akik hivatásszerűen vállalják a haza védelmét és azokra is, akik sorkatonai szolgálatukat töltik. Nem kétséges ugyanis, hogy a katonák világában alkalmazott gépek, eszközök, az általános technikai színvonalat nézve is gyorsan fejlődnek; amit ct-tlz évvel ezelőtt még mindentudónak magasztaltak, az manapság már többnyire elavult. A mai univerzális katonai gépjárművek például mindenféle terepen megállják a helyüket. Uralkodó lett a harci gépeknél az elektronika, a rádiótechnika, bizonyos eszközök automatikus működtetéséhez nem nélkülözhetők a számítógépek. A tüzérnek, a lövésznek is lokátorok egész sorával van dolga. Mindez persze azt is megköveteli, hogy a korszerű eszközök mellé „korszerű emberfők” kerüljenek. A katonai főiskolákról kikerülő mai tisztek csakis felsőfokú szakképesítéssel állhatják meg a helyüket. Éppen ez teszi a korábbi időknél nehezebbé a hivatásukat ; a szaktudás, a katonai ismeretek önmagukban nem elegendőek — még pedagógusoknak is kell lenniük, hiszen ők kerülnek legközvetlenebb kapcsolatba a szolgálatukat teljesítőkkel; ők érttetik meg a honvédekkel a bonyolult technikát és annak kezelését, ők felelnek a biztonságukért. S ezt a leckét oly módon és hangnemben kell nap nap után megoldaniuk, ahogy az elvárható egy szocialista hadsereg tisztjeitől, tiszthelyetteseitől. Ám a követelmények mércéje a sorkatonák számára is magasabbra került. Az alapfokú tudnivalókat már az iskolában kell birtokba venniük, a hadsereg ugyanis épít a már megszerzett ismeretekre. Nem közömbös tehát, hogy mennyire felkészülten lépik át a fiatalok például a balassagyarmati határőrlaktanya kapuját. De a sok- I féle fizikai, erkölcsi és szellemi jártasság — amire a törvényben előírt szolgálat idején szert tesznek az ifjak — később is kamatozik; teljesebb emberként térnek vissza a családjukhoz, a munkahelyükre. Sokak megyeszerte szakmával gazdagodva folytatják a civil életet, gépkezelőként, műszerészként, villanyszerelőként, gépjárműoktatóként, mert a laktanyában érvényes szakképesítést is szereznek. És ha szükség van rá, katonai képzettségükkel szolgálják a hazát. Államunk minden lehetséges módon segíti az ország fegyveres védelmezőinek munkáját, ide értve a kiképzés „hátteréül” szolgáló feltételeket is. Ezt leginkább hétköznapi példák érzékeltetik: a laktanyában alighanem már csak hírből ismerik a csajkát, az önkiszolgáló étteremhez hasonló helyiségben étkeznek a katonák, ahol több féle kínálatból válogathatnak; gondosan ügyelnek a napi 4 ezer kalóriás fejadagjukra. Feledésbe merültek a száz- százhúsz személyes, örökké zsongó, fűthetetlen, egészségtelen óriás hálótermek; ma csupán a szűkebb közösségek' alszanak egy szobában, s a régi épületeket is átalakították. Fegyveres erőink tagjai méltán részesülnek megkülönböztetett társadalmi figyelemben. Annál is inkább rendjén való ez, mert a honvédelem az egész társadalom ügye, amiben nemcsak a hadseregnek, a rendőrségnek, a munkásőrségnek vannak feladatai, hanem az állami szerveknek, vállalatoknak, a tömegszervezeteknek, s az egyes állampolgároknak is. Mindezt honvédelmi törvényünk írja elő. Ám a gyakorlatban számtalan, Nógrádban már hagyományos példa igazolja: nemcsak a törvény parancsa készteti közreműködésre az állampolgárokat. Hiszen — a többi közt rendőrségünknek — társadalmi segítők népes tábora könnyíti meg a mindennapi munkát, a közrend, a közbiztonság megőrzésének tennivalóiban. Határainkon települések egész lakossága működik együtt a hivatásos őrökkel. Többek között Dejtár, Örhalom, sőt Balassagyarmat város is elnyerte a „Határőr” címet. Munkásőreink körében megyeszerte sok-sok családban már öröklődő hagyomány a szolgálat vállalása. Ezernyi példa mutatja: az ország s ezen belül szűkebb hazánk népe magáénak érzi fegyveres erőinket, s kötelességének a haza védelmét. Nőpolitikáról és egészségügyről Eredményes, jó irányú munka Kibővített ülést tartotta megyei pártbizottság A Magyar Szocialisía Munkáspárt Nógrád megyei Bizottsága Gtezi Jánosnak, az MSZMP Központi Bizottsága tagjának, a megyei párt- bizottság első titkárának elnökletével pénteken kibővített ülést tartott. Az ülésen a párt- bizottság tagjain kívül jelen voltak a megye gazdasági, társadalmi, kulturális és egészség- ügyi szerveinek vcz:tő munkatársai. Részt vett és felszólalt a tanácskozáson dr. Vi- dovszki Kálmán, az MSZMP KB alosztály- vezetője. Az ülés munkájában részt vett Biró József, az MSZMP KB munkatársa. A kibővített ülésen két, kiemelkedően fontos társadalompolitikai témáról tárgyaltak. A megyei pártbizottság elsőként az MSZMP Központi Bizottsága 1970. február 18—19-i nőpolitikái határozata végrehajtásának megyei tapasztalatairól és a további feladatokról szóló beszámolót vitatta meg. Az előre kiküldött írásbeli beszámolóhoz a végrehajtó bizottság nevében, annak megbízásából Skoda Ferenc, a megyei pártbizottság titkára fűzött szóbeli kiegészítést, vitaindítót. Kedvező szemléletváltozás Miként az írásbeli beszámoló megállapítja: a nőpolitikái határozat nyomán a megyei pártbizottság 1970-ben kidolgozott és elfogadott intézkedési tervének végrehajtása, társadalmi összefogással alapvetően sikeresen halad. A megye pártszervei és szervezetei minden területen és szinten növekvő felelősséggel végzik a határozat folyamatos értelmezését, a célkitűzések: megvalósításának irányítását, koordinálását és ellenőrzését. Az állami, a gazdasági szervek; a tömegszervezetek és a mozgalmak nőpolitikái munkája fejlődő, egyre tudatosabb, tervszerűbb és összehangoltabb. Erősödött a társadalmi összefogás a nők teljes egyenjogúsága gyakorlati megvalósításában. A határozat végrehajtása a pártmunka és az össztársadalmi tevékenység egyre szervesebb részévé válik. A megye életében bekövetkezett pozitív változás alapján, a sokoldalú fejlődéssel együtt tovább javult a nők politikai, gazdasági és szociális helyzete. Fejlődött a szocialista közgondolkodás, kedvezőbb a szemlélet a nők társadalmi és családon belüli helyének, szerepének megítélésében. A nők körében tovább erősödött a párt befolyása; egyetértenek a párt célkitűzéseivel; többségük kész és képes is aktívan részt venni annak megvalósításában. Az elmúlt tíz évben jelentős azoknak a száma, akiket a hatékony politikai nevelő munka, a tudatos tagfelvétel eredményeként a munkahelyi és közéleti eredményeik alapján felvettek a párt soraiba. Döntő többségükről megállapítható, hogy fegyelmezetten, eredményesen végzik pártmegbízatásukat. Kedvezően alakul a nők politikai aktivitása, közéleti tevékenysége is. A dolgozó nők jelentős többsége fegyelmezetten helytáll a munkában, a termelésben, aktívan részt vesz a munkaverseny- mozgalmakban, a szocialista brigádokban, a munkahelyen és a lakóterületen szervezett társadalmi tevékenységben. Egyre hozzáértőbben kapcsolódnak be a szocialista demokrácia munkahelyi és lakó- területi fórumainak munkájába is. Növekedett a nők képviselete a párt-, a tömegszervezetek és a mozgalmak különböző szintű testületéiben, vezetőségeiben, az ipari és a mezőgazdasági szövetkezetek irányításában. Alig változott-viszont arányuk a tanácsokban, a fogyasztási szövetkezetek testületéiben pedig csökkent. Részvételük mindenütt gazdagította a testületi munka tartalmát, kedvezően befolyásolta a döntések realitását. Nagy részük folyamatos tanulással törekszik általános műveltsége, politikai és szakmai műveltsége fejlesztésére. A nők vezetővé nevelése érdekében végzett céltudatosabb munka megbecsülendő, ugyanakkor azonban további erőfeszítésekre sarkalló eredményeket hozott. A mór vetető beosztásba kerültek többsége bebizonyította alkalmasságát. Általánosan , jellemző, hogy az arra alkalmas nők vezető beosztásokba az eddigieknél gyorsabb ütemben is kerülhetnének. Megállapítható az is, hogy a fejlődés ellenére még élnek és hatnak olyan nézetek, gyakorlatok és szokások a munkahelyeken, a közéletben és a családi körben is, amelyek a nők lebecsülésében nyilvánulnak meg. Néhol a szükségestől eltérően, kevesebb figyelmet fordítanak politikai képzésükre, világnézeti nevelésükre. Ugyanakkor másik végletként jelentkezik: a politikailag aktívak munkájának színvonalát károsan befolyásolja, hogy több funkciót töltenek be. sok feladatot kapnak. A nők vezetővé nevelése, az ezzel kapcsolatos tervek megvalósítása ma még nincs mindenütt kellő arányban a társadalmi és a gazdasági életben elfoglalt helyükkel, felkészültségükkel. Munka és bér egysége Szocialista társadalmunk lényegéből fakad, hogy a nők egyenjogúsága közjogi és politikai értelemben több mint három évtizede biztosított. — hangsúlyozta szóbeli kiegészítésében Skoda Ferenc. Az általános politika szerves részeként nagy figyelmet fordítottunk arra, hogy a női egyenjogúság minden irányban kiteljesedjen. Nagy jelentőségű központi döntések, rendeletek születtek és sok intézkedés bevezetésére is sor került az országban. Mindezek megyénkben is kedvező A hazai és a külföldi piacokon is nagy siker ük van a Budapesti Harisnyagyár nagybáfo- nyi gyáregységében készült termékeknek. A néhány híján ezerfős üzemben alig látni férfit: az összlctszámnak csak kél-három százalékát teszik ki. fogadtatásra találtak és jő feltételt teremtettek munkánkhoz. Jelentős eredménynek tekinthető, hogy ma már a nők gondjaival, helyzetük javításával ott foglalkoznak, ahol az érdekeltek élnek, dolgoznak, ahol érdemben dönteni tudnak, a döntés megvalósításához az eszközök, a feltételek rendelkezésre állnak. A nőpolitikái munka gyakorlati feladatai részét képezik a kollektív szerződéseknek, a vállalati és szövetkezeti alapszabályoknak, az oktatási és a szociálpolitikai terveknek, a cselekvési programoknak. A határozat végrehajtása a munkahelyeken éa a lakóterületeken egyre inkább közös üggyé válik. A nők gazdasági és szociális helyzete ennek megfelelően kedvezően változott. Teljes foglalkoztatottságukat sikerült megvalósítani. Ma a lakónépesség több mint 51 százaléka, az összes keresőknek több mint 48 százaléka nő. A munkavállaló nők 41,8 százaléka az iparban dolgozik. A szocialista brigádmozgalom közösségi szellemet formáló ereje kedvezően hat munkássá nevelődéstikre. Többségük ma már a törzsgárdához tartozik. A megye gazdasági életében bekövetkezett változás — miként szóbeli kiegészítésében a megyei pártbizottság titkára erre rámutatott — a megye ipari fejlődése: a hagyományos üzemekben végbement rekonstrukció, az új üzemek létrehozása, a szolgáltatás fejlődése és egyéb tényezők lehetővé tették a női munkavállalás kiteljesedését. Megyénkben megközelítőleg 50 ezer nő dolgozik és mindössze 1500 a háztartásokban tevékenykedők száma. Részvételük a társadalmilag szervezett munkában — az egyenjogúság alapkérdése. Kedvezően alakult a nők foglalkoztatási struktúrája is. A hagyományosan nőket foglalkoztató iparágak mellett a népgazdaságban egyre jelentősebb szerepet betöltő gép- és (Folytatás a 3, oldalon)
