Nógrád. 1979. szeptember (35. évfolyam. 204-229. szám)
1979-09-28 / 227. szám
Pályakezdők koz off Nehezebb, mégis szebb? ÉPÜLT: Bizonyára kevesen vannak, akik nem. izgalommal, kis szorongással kezdték volna a munkát az első komoly munkahelyen, friss diplomásként. Hogyan ütközik majd az elmélet és a gyakorlat? Elegendő útravalót kaptunk-e abban a bizonyos elbocsátó tarisznyában? Befogadnak-e a kollégák, adnak-e segítséget, tanácsot?... Ezernyi a kérdőjel — különösen így van ez az ember- formálás hivatását vállalóknál, a pedagógusoknál. Nem csupán a szűkebb közösség, a tantestület légköre fontos: a gyermekek és szüleik reagálása, együttműködési hajlama. Salgótarjánban ezen az őszön a Mártírok úti Általános Iskola fogadott legtöbb pályakezdőt, az 58 fős kollektívából hatan ebben az esztendőben kapták kézhez diplomájukat. Nádasdi István igazgató örömmel konstatálja: erősödött a gárda belépésükkel, sok problémát megoldanak. — Olyan szakokkal érkeztek, amiből „hiányunk volt”: egy házaspár testnevelés—biológia szakos, van egy matematika—ének, egy történelem- orosz, egy pedagógia—orosz szakos és egy tanítónő. Növekedett a tanulócsoportok száma, így van elég órájuk — ment is el testnevelő tőlünk. — Lakáshelyzetük? — Különösebb . probléma nincs, Szábóék laknak albérletben, a többiek szülőknél, mivel helybeliek, illetve a környékről valók. Az első benyomásaink nagyon pozitívak: kedvvel, lelkesen kezdték a munkát a fiatalok. * ☆ ☆ Kun Mária Esztergomból jött — haza. Feladat bőven akad számára ... — Osztályt kaptam, aminek nagyon örülök. 28 gyerekem lett, saját termünk van. Kicsit féltem attól, hogy másodikosok, új tanítót kaptak velem, ezért nehezebben barátkozunk meg. De nagyon aranyos osztály: őszinte, nyílt gyerekek, bátran és sokat kérdeznek. Gondolom, minden kezdő átesik ezen: eddig „kis- tanítónéni” voltam — a gyakorlatot a Gagarinban töltöttem — olyan, aki be-bejár, de nem stabil pont számukra. Most ez megváltozott. — A tanítóképző főiskolán milyen szakkollégiumokat végeztél? Tudod-e hasznosítani ezeket? — Szerencsésen alakult: mind a pedagógiát, mind, a technikát maximálisan hasznosítani tudom, hiszen az új tanterv szerint most kezdjük másodikban a technikát és osztályfőnök lettem. — Az iskoláról, a kollégákról, a rád váró feladatokról gz első hetek után milyen’ képed alakult ki? — így, év elején zsúfolt Aa- gyon a programunk — pedig még a mozgalmi élet nem is indult be teljesen, rajvezető is leszek — a munkatervekkel, a napló kitöltésével sok Idő elmegy. És jutnia kell a családok megismerésére is! A tapasztaltabb kollégákra mindig lehet számítani — jól érzem itt magam. ☆ ☆ ☆ Szabó Attila és felesége, Szabóné Sipos Éva Egerben, biológia—testnevelés szakon végeztek. Vajon ők szívesen jöttek-e Salgótarjánba, a főiskolai évek után milyen- érzés volt belekóstolni a gyakorlatba? Hogy nem unatkoznak, az biztos: az első látogatás idején csak a férjet találtam bent, őt is csak pár percre, Éva éppen úszásórákat tart. Azért nem mindegyik napjuk ilyen betáblázott... — Legalábbis a délelőtt nem — mondja mosolyogva a férj — például van olyan napom is, amikor egyetlen egy órám van. — Én ebben az esztendőben csak az egyik szakomat taníthatom — igaz, amelyiket egy kicsivel jobban szeretem, a testnevelést — kapcsolódik be Éva. A délutánokról: tömeg- spbrtnapok, kézilabdaedzések (mindketten az STC játékosai vagyunk), hét végén meccsekre utazunk. Más a tanítás, mint főiskola mellett ezzel- azzal kitölteni a szabad időt. Nehezebb és szebb. Mert például olyan öröm, hogy újjávarázsolhatjuk az elhanyagolt sportszertárat, egy kis pénzt is kaptunk a fejlesztésére, na és a gyerekek!... Sokáig lehetne róluk beszélni, mennyivel másabbak, mint falun, mint a gyakorló iskoláinkban. Rettentő nagy mozgásigényük van — ez érthető -7- és szeretik a testnevelésórákat. Amikor legutóbb kerestem Szabóékat, Éva éppen úszást tanított. Vajon erre felkészített a főiskola? — Egerben közismerten nagyobbak a lehetőségek, természetesebb eleme a gyerekeknek a víz. Az alapokat megkaptuk. az úszásoktatáshoz, de ilyen órát nem kellett tartanunk. Jó, hogy Salgótarjánban, ha szűkösen is, van erre mód — közmondásos volt a főiskolán a nógrádiak gyenge úszástudománya... — Egy utolsó kérdés: hogyan érzitek magatokat a városban, az iskolában? Egymásra néznek, ki is adjon választ. Mindkettőjüknek ismerős volt a város. — Attila a sport révén, Éva itt lakó testvére látogatásakor járt itt többször. A tantestület? A friss diplomások egy részével égyütt végeztek, másokat is ismertek már. Amivel — szerencsére — nem találkoztak: a szakmai féltékenykedés, irigység. G. Kiss Magdolna sí lalárjárái korában T'-' ' • A templomhajó részlete A szentély a láthatóvá tett középkori részletekkel A jáki templom hírét ki nem hallotta? A nyugat-dunántúli túrák rendre útba .ejtik ezt a szép középkori emléket, a magyarországi későromán építészet tanúját. De jóval’ kevesebben tudnak a sopronhorpácsi templomról! Pedig az országjárók útja nem ritkán e községen ót vezet — legalább is, akik Győrből, vagy Sopronból Kőszegre igyekeznek, átutaznak Hor- pácson is. A templomot azonban, amelynek kapuja kis parkosított rész fái, bokrai mögött díszeleg, jórészt elkerülik. S, akik a falu nevét ismerik, azok is jobbára mezőgazdasági kutatóintézetéről hallottak. Valóban neves intézmény efc, s a helye sem akármilyen: a hajdani Széche- nyi-kastély. 1771-ben kezdték építeni, majd 1800—1801- ben átépítették egyemeletesA lépcsöházban: — Kraftovicsné asszony, ma. gát gyakran lehet látni egy csinos szőke fiatalember tár. saságában... Talán valame. lyik rokona? * — Ügy is lehet mondani... Ez a harmadik férje az első férjem második feleségének. tűt -jir A titkárnő mondja az igaz. gatónak: — Ha nem emeli a fizetése, met, -akkor elkezdem... — tia, mit kezd el? » — Írni az emlékirataimat. HUMOR — Van cigarettád? — Nincs, most már nem vásárolok cigarettát. ' ■ — Miért? — Hogy téged leszoktassa, lak a dohányzásról. tAr ☆ ☆ Hallottam, hogy elveszed Renátát. Gratulálok! — De hiszen, ez nem igaz. — Akkor még inkább gra. találok! , Az elismerten csinos férfi egy nem túlságosan szép női vesz feleségül. — Mi oz, amit látsz ben. ne? — k&rdezi őt a barátja. — ö beiül szép. — Akkor fordítsd ki! — ta. ndcsolja a barát. ☆ -Ar tör — Tudod, milyen szenzáci. ős volt a nyaralásom? 28 tér. finak mondtam nemet. — Igazán? És mii akartak neked eladni? re. Akkor ásták a park tavát is. A második világháborúban megrongált épületet gyönyörűen helyreállították. 750 éve,.. A 750 éves templom az, amelyre elsősorban fel szeretnénk hívni az országjárók figyelmét! Az idő tájt az Osl család birtokai terűitek el arra, akik a csornai premontreieknek adtak horpacs, földjeikből. E birtokon megtelepedve foghattak a templom építéséhez. Akkortájt, amikor a tatár feldúlta az országot —, talán még előtte. Két évszázaddal utóbb; amikor a Bécs felé törekvő törökök e tájig jutottak, a szerzetesek elmenekültek. A templom aztán elromosodott —, mint följegyezték szóbeli emlékezésekből —, s aztán építhették újjá... Igaz, nem igaz, egy bizonyos: a XVI. század második felében protestáns lett a falu népe, s a következő század közepe táján is még protestáns istentiszteletet tartottak’ a templomban. 1683- ban azonban a török feldúlta ezt’a vidéket, és 1697-ben a templomnak csak a falai álltak. 1713-ban, amikor a püspök végigjárta egyházmegyéjét, hogy számba vegye a török idők. múltán az egyházak állapotát, a horpácsi templomról, mint régi romról esik említés. * Abban az időben már a Széchenyiek voltak birtokosok Horpácson is. A család egyik tagja 1718-ban a templomi festésre adott előleget is felírta kiadásai közé. Tehát ezt követően állíthatták helyre az épületet. Valóban, 1744- ben épült fel a régi, román stílusú falak részbeni meghagyásával a ma is álló barokkos egyház —, s majd negyven évvel utóbb a tornya. A kapu E templomnak talán a leg-’ szebb, a hazai kései román építészetet, kőfaragást leginkább példázó része a kapuzat: egyáltalán, a nyugati homlokzat. A széles, vaskos barokk torony alatt a barokk kapu lépcsőzetesen mélyül a falba. Egy-eg.y „lépcsőjét” oszlopok alkotják balról is és jobbról is, fönt pedig az oszlopok folytatásaként kiképzett ívek láthatók. Mindkét oldalon hét oszlop sorakozik változatos formában, DíszítéJ sük többnyire csavart. kieJ melkedik, vagy bemélyed éd stilizált levelek mintázzák! Nem kevésbé változatosak az oszlopfők. Az oszlopdíszí-’ tés megoldásai emlékeztet-! nek az esztergomi várkápolJ náéra —, mutatva a rokonsá-' got —, s hasonlítanak a jáki temploméra is. Időben a két-, tő közé teszik ez utóbbinak az építését. Természetesen nemcsak al kaput .érdemes megcsodálnunk. A kapu két oldalán látJ ható szobor-maradványokat! s a templom belsejének régij az új műemléki helyreállítással kiemelt, láthatóvá tett román részleteit is. Németh Ferenc A gyöngyösi műemlék könyvtár Hazánk egyetlen fennmaradt középkori koiostorkönyvtára Az ősidők óta lakott település felbecsülhetetlen értékű — és 1953 óta a Széchényi Könyvtár gondozása alatt álló — műemlék könyvtára május 25-én költözött vissza eredeti helyére, a volt ferences kolostor épületébe. A hányatott sorsú könyvtár életében ez már a negyedik költözködés volt, Először az egyházi gyűjtemények államosításakor szállították el a könyveket az egykori jezsuita kollégium épületébe. Később azonban a zeneiskolának kellett itt helyet biztosítani, s így az értékes állomány átkerült az Orczy-kastély földszintjére. Az itténi rossz körülmények, nyirkos, salétro- mos falak fenyegető veszélyétől csak gyors intézkedéssel, az állománynak az emeleti termekben történő elhelyezésével lehetett megmenteni a pótolhatatlan ' könyveket. 1977-ben a hely szűkében levő Mátra 'Múzeum e termeinek kiürítése is szükségessé vált. Ekkor határozták el a Széchényi Könyvtár munkatársai, hogy az értékes gyűjteményt az eredeti szakrendben, a korabeli polcokon, régi helyén állítják fel újra. Ez a hely pedig a Vak Bottyán hamvait is őrző ferences templom és kolostor, amelyet a XIV—XV. század fordulóján, gótikus stílusban építettek. 4 NÓGRÁD - 1979. AZ EGYIK LEGRÉGIBB A gyöngyösi az egyik legrégebbi azok közül a ma is meglevő könyvtárak közül, amelyeknek állománya a XV. század óta sok veszteség után, de mégis kezdeti arculatában maradt fenn. A gyűjtemény eredetileg az ottani ferences k-olóstor könyvtára volt. A rendházat először egy 1745- ben kelt oklevél említi, de alapításának vajszínű ’ időpontja már a XIV. száradra esik. Könyvtára kezdetben néhány, a ferencesek által másolt kódexből állt, közülük egyes darabokat ma is itt találhatunk. A ‘körülbelül 16 ezer könyvet számláló könyvtár nem állományának nagysága, vagy korai alapítása miatt érdemel fokozott figyelmet, hiszen kötetszámában-elmarad a korabeli könyvtárak mögött, s legrégibb kéziratai is csak a XV. száradból származnak. Értéke elsősorban abban rejlik, hogy különleges művelődéstörténeti, történelmi bizonyítékokkal szolgál, valamiht abban, hogy saját anyaga mellett több megszűnt ferences rendház középkori köteteit is tartalmazza. A törökök ugyanis a hódoltsági területeken csak a gyöngyösi és a szegedi kolostort tűrték meg. De a barászepíember 23., péntek j tok nemcsak a török és a császári, hanem a magyar hatóságoktól is folyamatosan oltalomleveleket szereztek működésük és szabad mozgásuk biztosítására. Így az elpusztult kolostorok tagjai a XVI. században Gyöngyösön kaptak menedéket, s természetesen könyveiket is magukkal hozták ide. EZERNÉL TÖBB RÉGISÉG .A könyvtár anyaga régiségekben igen gazdag: 200 ős- nyomtatványt, - 250 régi magyar és 900 XVI. századi könyvet mondhat magáénak. Talán ezek közül is legértékesebb Temesváry Pelbárt vallásos jellegű prédikációgyűjteménye, valamint Para- tusnak az 1503-ban Strass- burgban nyomtatott könyve, a Gyöngyösi toldalék néven ismert .nyelvemlék. Szintén nagy értéket képvisel a több ízben provinciálissá választott Üjlaki Imre tulajdonát képező kötet, amely Cicero, Homérosz és Persius művei mellett Johannes de Lanckut és Heinrich Strommer matematikai tractusát is magában foglalja. A latin és görög nyelven egyaránt beszerzett prédikáció- gyűjteményeken kívül szívesen vásárolták meg és látták el lapszéli jegyzetekkel a .vallással -vitázó afitlklerikáUs müveket is, továbbá a magyar szépirodalom legkiemelkedőbb alkotásait. Az állományban az első magyar növénytant, Maróti aritmetikáját, a Közhasznú Ismeretek Tárához hasonló lexikonokat és a Művelt Társalgó típusú illemtanokat egyaránt megtalálhatjuk. A gyűjtemény értékét emelik azok a magyar és szlovák nyelvű bejegyzések, amelyeket a régi könyvekbe a nagyrészt jobbágyi sorból kikerült ferences barátok írtak be. Ezek számunkra a könyvet .használó nevén kívül (a barátok szegénységi fogadalmuk értelmében csak használatra birtokolhatták a gyűjtemény darabjait) a vétel helyét, időpontját, árát, valamint számos népi hiedelmet, babonát, éneket és — kolduló, gyógyító rendről lévén szó — gyógymódot örökítettek meg. így például Jacobus de Vorogine dominikánus legendáriumának a könyvtábláján olvasható feljegyzői a Contra po- dagramrámen receptet ajánlja a köszvény ellen. BIZONYÍTANAK A KÖNYVEK A gyűjteményt szemlélve végigkísérhetjük egy középkori könyvtár fejlődését, láthatjuk, hogy az állomány gyarapodása a múlt század második feléig, a Szent Bona- ventúra szeminárium megalapításáig tartott, ezután inkább a papnevelde könyvtárát fejlesztették. Az 1700-as évek közepén a szerzetesek több száz művet újraköttettek. Ennek alapján arra következtethetünk, hogy ez idő tájt központi rendelet szabályozta a ferencesek tulajdonában levő könyvállomány ilyesfajta védelmét. A könyvtáblák possessor- bejegyzései sok értékes történelmi felfedezést segítettek elő, vagy egyes, régebbi fel- tételezéseket támasztottak alá. Ezek segítségével lehetett bizonyítani például azt, hogy a legtöbb külföldi könyv pár évvel, de legkésőbb néhány évtizeddel megjelenése után a magyar olvasók kezébe került. Az egyik könyv lapjára írt görög nyelvű sorok pedig napvilágra juttattak egy olyan tényt, amelyről eddig nem volt tudomásunk, nevezetesen azt, hogy Debrecenben élénk könyvkereskedelem folyt. A helytörténeti kutatásokat segítik azok az 1700-as és 1800, között kiadott aprónyomtatványok (üdvözlő- és gyászbeszédek), ‘ amelyek egyetlen példánya a gyöngyösi könyvtárban található meg. Külön műfajt képeznek a teológiai tanulmányok elvégzésekor tartott ünnepségek ajándékkönyvecskéi. A pappá avatás előtt a szerzetesek felkeresték a helyi könyvesboltokat, és felvásárolták a nagyobb példányszámban kapható műveket. Ezekből a dokumentumokból összeállíthatnánk a környék, a helység történetét, felvázolhatnánk az itt élők családfáját, ygyanisa barátok minden egyes példányhoz készíttettek néhány előoldalt, amelyek az értekezés tézisein kívül a vezető professzorok, a disszertálók és világi jótevőik, földesuraik nevét is tartalmazzák. Szántszándékkal hagytam a felsorolás végére a könyvtár egyik „volt” ritkaságát, a háborús események idején eltűnt Fustus-bibliát. Eltűntével nemcsak óriási anyagi (körülbelül egymillió dollárt ér), de pótolhatatlan szellemi értéket is veszítettünk, hiszen hazánkban ez volt az egyetlen, világviszonylatban is számon tartott példány. A TESTÜKKEL VÉDTÉK Keresztúry Dezső akadémikus mondta nyár eleji megnyitó beszédében: „Az, hogy ez a könyvtár egyáltalán megmaradt, néhány — pozitív őrült-partizán munkájának köszönhető, akik igen nehéz körülmények között is azt mondták: amit ez a nemzet létrehozott értékekben, azt a legnagyobb örvényben is meg kell próbálni megmenteni, hogy továbbadhassuk' kötelező hagyományként az utánunk következőknek. Ez a kis könyvtár méltó helyre került, szép elhelyezésbe és minden remény megvan arra, hogy tovább fog élni, jó szívek fogják őrizni”. Az „őrzőknek” csak azt kívánhatjuk, hogy olyan szeretettel viseljék gondját az állománynak, mint annak létrehozói tették, akik a legenda szerint a múlt század eleji tűzvész idején testükkel és csuhájukkal védték a könyveket a pusztító lángoktól. Gondosságban, vigyázatosságban nincs is hiány. A Széchényi Könyvtár két kon- zervátora évente átvizsgálja, rendbe hozza a könyveket. Az ily módon karbantartott gyűjtemény egyelőre csak szombaton és vasárnap délelőtt, később remélhetőleg néhány napon hgt közben is fogadja a látogatókat; Mátraházi Zsuzsa
