Nógrád. 1979. szeptember (35. évfolyam. 204-229. szám)

1979-09-04 / 206. szám

/ 'ft X< ; ' .Világ proletárjai, egyesüljetek! NOGRAD AZ MSZMP NOGRAD MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TANACS LAPJA XXXV. ÉVF., 206. SZÁM ARA: 1,20 FORINT 1979. SZEPTEMBER 4., KEDD II vietnami nép békés, országépítő munkára törekszik Szolidaritási nagygyűlés Balassagyarmaton ' Éljen a megbonthatatlan ma­gyar—vietnami barátság! — fogadta a felirat a balassa­gyarmati kábelgyárban a Viet­nami Szocialista Köztársaság megalakulása 34. évfordulója tiszteletére tartott nagygyűlés résztvevőit hétfőn délután. Négy gyár munkásai küldték el képviselőiket. Jelen voltak, a megyei és a városi párt-, állami, társadalmi szervek ve­zetői, hogy méltóan fogadják a vietnami delegációt, amelyet To Tuong, a Vi­etnami Szocialista Köztársa­ság budapesti nagykövetsé­gének másodtitkára vezetett. A rendezvény egyúttal beve­zetője vojt a hagyományos őszi szolidaritási akciónak. Imre István, a Magyar Ká­bel Művek balassagyarmati gyárának párttitkára köszön­tötte a résztvevőket, majd dr. Juhász Róbert, a Hazafias Népfront Országos Tanácsá­nak osztályvezetője mondott ünnepi beszédet. Emlékeztetett a harminc­négy évvel ezelőtti események­re. amikor a legendás Ho Si Minh elnök vezetésével ki­kiáltották a szabad és függet­Helmut Schmidt ma Budapestre érkezik Kádár Jánosnak, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága első titkárának, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa tagjának meghívására Helmut Schmidt, a Német Szövetségi Köztársaság szövetségi kancellárja szeptember 4- en, kedden érkezik hivatalos látogatásra a Magyar Népköz­társaságba. (Életrajz a 2. oldalon.) len köztársaságot. A világ az azóta eltelt évtizedekben bá­mulattal adózott a vietnami népnek azért a hősies küzde­lemért, amelyet hazája meg­védéséért fqlytatott. Hanoi neve fogalom lett, a szolidari­tás jelképe. Kevés népe van a földnek, amely ily _ sokat szenvedett és ennyit áldozott boldogulásáért. Az évtizedes súlyos, nehéz harcoknak vége. - Elismeréssel tekintünk a vietnami nép ön­feláldozó tevékenységére, az országépítő munkára, arra az erőfeszítésre, amelyet a nép életkörülményeinek javításá­ért tesznek. A továbbiakban beszélt a vietnami—kínai események alakulásáról. Utalt arra, hogy alig örülhettek a vietnami or­szágegyesítésnek, kínai bizta­tásra Kambodzsa máris tá­madást inditott a sokat szen­vedett vietnami föld ellen. Vi. etnam ismét harcolnKkénysze. rült, amíg a Pol Pot-rezsim képviselői menekülni kénysze­rültek. Vietnam testvéri barát­sággal támogatta Kambodzsa népét. A kínai politikusok to­vábbra sem nézték jószemmel a testvéri segítségnyújtást. Pe­(Folytatás a 2. oldalon). Nős rád megye vendége a Kemerovói területi Tanács delegációja A szovjetunióbeli Kemero­vo területet (megyét) évtize­des testvéri barátság köti össze Nógrád megyével. A sokéves, elmélyült kapcsola­tot eddig elsősorban a mun­kásmozgalmi események, va- pasztalatszerző delegációcse­rék és számos egyéb, közös tevékenység jellemezte. E kapcsolatok nyomán az idén újabb vonással gazdagodott a testvérmegyék együttműkö­dése: ez év tavaszán tanácsi delegáció járt Kemerovóban. Tanácsi küldöttségünk — Hoffer István, a Nógrád me­gyei Tanács elnöke, Berki Mihály, a megyei tanács elnökhelyettese és Fekete Nándor, Salgótarján város Tanácsának elnöke — a kap­csolatfelvételen túl tanulmá­nyozta a Kemerovói területi Tanács munkáját. A két testvérmegye közötti tanácsi kapcsolatok rendsze­rességét jelzi, hogy viszon­zásképpen hétfőn Nógrád me­gyébe, Salgótarjánba érkezett a Kemerovói területi Tanács delegációja. A delegáció ve­zetője Filip Vasziljevics Po­pov, a Szovjetunió Legfel­sőbb Tanácsának tagja, a Kemerovói területi Tanács elnöke. Tagjai: German Se- menovics Veszelov, a Keme­rovói városi Tanács elnöke, Vlagyimir Nyikolajevics Szityko, a Novokuznyecki vá­rosi Tanács elnöke. A küldött­séget Hoffer István megyei ta­nácselnök: és Balta István, a megyei tanács apparátusi pártbizottságának titkára fo­gadta a Ferihegyi repülőté­ren. A delegáció ellátogatott a Parlamentbe, majd a Kul­turális Minisztériumot keres­te fel, ahol dr. Boros Sándor miniszterhelyettessel talál­kozott. A budapesti városné­zés, valamint a gellérthegyi Szabadság-emlékmű megko­szorúzása után a kemerovói tanácsi delegáció megyénkbe utazott. A delegációt Kovács Ferenc, a pásztói járási hiva­tal elnöke üdvözölte a megye határán. Vendégeink az esti órákban érkeztek a megye- székhelyre. Mai programjuk­ban a megyei tanácson köl­csönös tájékoztató, a szovjet hősi- emlékműnél megtartan­dó koszorúzás szerepel. A Kemerovói területi Tanács delegációját, amely péntekig tartózkodik megyéinkben, ma fogadja Géczi János, az MSZMP Központi Bizottságá­nak tagja, a Nógrád megyei pártbizottság első titkára. Ünnepélyes tanévnyitókkal megkezdődött az új iskolai év Ma: az első tanítási nap Hétfőn az általános és kö­zépiskolákban az ünnepélyes tanévnyitókkal megkezdődött az 1979—-'80-as tanév, az első tanítási nap ma lesz. Az idén az általános isko­lákban az előzetes adatok sze­rint a tavalyival csaknem azo­nos számú — 1 millió 110 ezer — diák tanul. Az I. osz­tályokban több mint 150 ezren kezdik. meg iskolai tanulmá­nyaikat, a nyolcadikban pe­dig a tavalyinál valamivel többen, 120 ezren fejezik be. A középiskolák tanulóinak száma mintegy 10 ezerrel több a tavalyinál, s meghaladja "a 200 ezret. A gimnáziumok I. osztályaiba megközelítően 22 ezren, a szakközépiskolák első osztályaiba több mint 36 ez­ren jelentkeztek. A két kö­zépiskola-típusban összesen 46 ezren kezdik utolsó tanévüket. Az idei tanévben folytató­dik az új tantervek bevezeté­se. Az általános . iskolákban nemcsak az elsősök, hanem a másodikosok is az új peda­gógiai dokumentumok alapján tanulnak, s néhány tantárgy­ból a felsőbb osztályokban is a korábbitól eltérő, korsze­rűbb lesz a tananyag. Életbe lép az új tanterv a gimnáziu­mok és a középfokú képzési célú szakközépiskolák I. osz­tályaiban is. Az idei tanév új­donsága, hogy 11 napos taní­tási rendet vezethettek be azokban a középiskolákban, ahol erre a feltételek adot­tak voltak. Az általános is­kolákban a 11 napos tanítási ciklus a múlt tanévben vált egyetemessé. Az utolsó tanítási nap az általános iskolákban általában 1980. június 13-a lesz, a ta­nítás azonban legkésőbb jú­nius 20-ig mindenütt befeje­ződik. Az érettségizők 1980. május. 10-én mennek utoljára iskolába, az írásbeli érettségik május 19-én, a közös írásbeli érettségi-felvételi vizsgák má­jus 26—27-én lesznek. A kö­zépiskolák I—III. éves diák­jainak az utolsó tanítási nap 1980. június 7-e, illetve a 11 napos munkarend szerint dol­gozó iskolákban június 13-a lesz. Az. általános és közép­iskolákban a téli szünet 1979. december 22-től 1980. január 9-ig, a tavaszi szünet 1980. áp­rilis 5-től 9-ig tart. Félszeg ölömmel ültek az új első osztályosok Somoskőúj­faluban hétfőn a parányi padokba. Bátortalanul, de ámu­lattal forgatva új könyveiket, füzeteiket. A harminchárom kisiskolást Tomka Lászlóné osztályfőnök vette pártfogásba, biztatva őket a szorgalmas tanulásra, a példamutató maga­tartásra. Az elsősök, de a többi évfolyam diákjai közül is mind többen a délutánokat is az iskolában, a napköziben töltik. A szülők elfoglaltsága miatt mintegy kétszázan ve­szik igénybe, az intézményben e lehetőséget. Képünk a Somoskőújfalui általános .iskola első osztályában a tanév­nyitón készült. — kulcsár — Tanévnyitás az oktatási igazgatóságon A Magyar Szocialista Mun­káspárt Nógrád megyei Ok­tatási Igazgatóságán már húsz esztendeje folyik a poli­tikai oktatás, továbbképzés. Eddig mintegy hatezren gaz­dagították politikai tudásu­kat, szereztek újabb ismere­teket. A 21. ünnepélyes, az 1979/ 80-as tanévnyitásra, tegnap délelőtt került sor az oktatá­si igazgatóságon. Az ünnep­ségen megjelent dr. Gordos ■ János, az MSZMP Nógrád megyei Bizottságának titká­ra. Az egyéves és az öthóna­pos pártiskolai tanfolyam hallgatóit dr. Bandur Károly, az oktatási igazgatóság ‘ veze­tője üdvözölte, bemutatta a tanárokat, dolgozókat, majd Szilágyi Tibor, az igazgatóság helyettes vezetője méltatta az évnyitó jelentőségét. Meg­nyitójában a többi között hangsúlyozta a politikai ká­derképzés szerepét és jelen­tőségét, az általános és a oo- litikai műveltség dialektikus egységét. Szólt az oktatás tő céljáról; az ideológiai, világ­nézeti, politikai és erkölcsi célokról. Ismertette a káder­képzés formáit, majd az 1979/ 80-as tanév sajátosságait. Külön kiemelte megnyitójá­ban az MSZMP 1976. október 26-i határozatából adódó' fel­adatokat, majd a párt XII. kongresszusára való készülő­dés jelentőségét hangsúlyoz­ta. Végül elmondotta, hogy az intézményben az idén 82 osztályban 1836 fő tanul. Kö­zülük elsőként a tegnapi ün­nepélyes tanévnyitón megje­lent 22 hallgató, akik az egy­éves, s 37 fő, akik az öthó­napos tanfolyamon kezdik el tanulmányaikat. Forgatok egy régi-régi Ké­pes ABC-könyvet. Hajdani tulajdonosa, bizonyos Irén, vagy Maris már bizonyára nincs az élők sorában. Életé­nek valószínűleg első könyve azonban túlélte. A betűk ma­radandóbbak az embernél, aki tanulja, használja őket. De hiszen ez is az ember mara- dandósága. Nem tudják még ezt azok a kicsi elsősök, akik ma reggel, az első tanítási napon veszik kezükbe ma már díszesebb könyveiket. Mi tanítjuk meg majd őket erre is, ami talán, a legfontosabb tudnivaló az életben. Forgatom a könyvet. Már a kis „d” betű után bájosan naiv mondatok sorjáznak egymás után. De nem lényeg­telen mondatok. Például ilye­nek: a daru költöző madár. Bizonyos Irén, vagy Maris még láthatta a kecses gázló- madarak, a szürke daruma­darak vonulását. Farkának dísztolla kalapdísz — később hírhedett dísz — volt. Mai őszökön ritkábban vonul át fölöttünk, inkább az ország keleti tájékán. Darvaknak szólt Balassi Bálint, az ide­Emberé a munka gén országban bujdosó, imi­gyen : „Mindennap jó reggel, Ezen repültök el, Szóldogálván, darvaim!” Akad más mondat is: dár­dával és karddal harcoltak sz ősök. Igen, küzdöttek tatár­ral, törökkel, némettel, meg­annyi ellennel. Népdalaink beszélnek a hősi időkről, a bújdosásról. Gyermekdal is szól Katalinkához, hogy .jön­nek a törökök, sós kútba vei­nek, onnan is kivesznek... onnan is kivesznek... a kat­lanba tesznek”. Igen, harcol­tak jobbik őseink mindig is a ma történelmi nyugalmáért. Vigadtak is: lakodalomban van ám dínom-dánom! Arról nii.es mondat az ABC-könyv- ben, hogy a szegény leány­nak és legénynek nem min­dig volt vigalom a lakoda­lom. A szerető szívek néha csak a mesében lettek egy­másé. A dalban, amelyben egyszer még a királyfi is hiába jött, hanem amikor „kocsisomruhába” öltözött, menten övé lett a kosárkötő lánya, s pórul járt a kevély szolgabíró lánya. Szól a következő mondat: emberé a rriun^a. Már a XIII. századi Gellért-legenda hírt ad a magyarok munka­daláról. Malomkövek zörgését hallja Gellért, s az asszony, aki a malmot hajtja, énekel­ni kezd: A püspök pedig csodálkozva fordul Walter- hez: „Valther, hallod, a ma­gyarok szimfóniája, miképp zeng?”. Ma lehet igazán miénk ez a szimfónia. Minderről — s még anpyi másról — majd tanulnak a kicsi elsősök az évek során. Sokszor csöngetnek még jó­dig. Forgatom a könyvet. Ha­zulról érkeztem, minap mond­ta apám: — Az iskolában- sokat nem tanultam, számtant, meg föld­rajzot, történelmet. Három­négyfélét tanultam, úgy az örege-naggyából, mert egy ta­nító volt, alá ja járt száz gye­rek. Felső-Szilvágy akkori taní­tóját Tóth Istvánnak hívták, 1915-ben halt meg hirtelen valami betegségben. Igaz, még kutak sem igen voltak a faluban, csak kettő-három, azokra járt az egész falu vízért. 1910 körül kezdték ásni a kutakat, a miénket is. Thomas Mannal szólva, mély a múltak kútja. A miénk is. Anyámat pedig a Sopron megyei Keresztényben Both Béla tanította, soproni szüle­tésű volt. A falvak hajdani tanítóit őrzi az emlékezet. Mégis csak sokat tanultak az iskolában, a megtartó emlé­kezet fontosságát minden­képpen. Lapozgatom bizonyos Irén, vagy Maris régi könyvét — 1898-ban nyomtatták Po­zsonyban —. a darukra gon­dolok, a vigalmakra, s a bá­josan naiv — ám fontos — mondatok közül arra, hogy igen, az emberé a munka. Maradandóság záloga. Tóth Elemér t

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom