Nógrád. 1979. szeptember (35. évfolyam. 204-229. szám)

1979-09-23 / 223. szám

% A Csehszlovák Kultúra budapesti központjában Belép«s •• mindenkinek A Csehszlovák Kultúra a Népköztársaság útján. A főváros talán legszebb útvonala: a Népköztársaság útja. Nyílegyenesen halad a Kiskörúttól a Nagykörúton át a Hősök teréig. Kétoldalt ko­mor bérházak, elegáns palo­ták szegélyezik. Árnyas sé­tányt kínál, hívogató padok­kal a pihenni vágyóknak, üz­letek bőségét a vásárlóknak, sok érdekes látnivalót mind­azoknak, akiknek erre visz az útjuk. A 21. sz. épület előtt sokan megállnak. Nézegetik a falon elhelyezett képes hír­adókat, a kirakatok könyv- és lemezújdonságait. Bent is szí­vesen szétnéznének, de vis­szatartja őket az ajtó fölött olvasható felirat: Ceskoslo- venska Kultúra. Többen is latolgatják, mi lenne, ha csak úgy egyszerűen besétál­nának az utcáról? — Szívesen látnánk őket — válaszol Pavel Gombos, a Csehszlovák Kulturális és Tá­jékoztató Központ igazgatója. — Ajtónk mindenki előtt nyitva áll, aki országunkról szeretne tájékozódni. Könyv­tárunk 6000 kötetes, olvasóink eredeti nyelven, de természe­tesen magyar fordításban is kézhez kaphatják a cseh és szlovák irodalom klasszikusa­it, és mai szerzők műveit, a legfrissebb csehszlovák és ma­gyar sajtótermékeket is. — Mikor létesült a Cseh­szlovák Kultúra és milyen cél­lal? — A központ 1951 óta mű­ködik, kezdettől fogva itt, a Népköztársaság útján. Amint láthatja, a helyünket már kinőttük. Mivel házon belül nincs mód a terjeszkedésre, a Rózsa Ferenc utcában nyi­tottunk klubhelyiséget, a na­gyobb rendezvényeket ott tartjuk. Központunk a Kultu­rális kapcsolatok prágai inté­zetéhez tartozik, tőlük Kapjuk az anyagot, ők hagyják jóvá munkatervünket. Tevékenysé­günk célja: megismertetni Csehszlovákiát, sokak számá­ra hozzáférhetővé tenni kul­túráját, irodalmát, művésze­tét, zenei életét. — Az előbb arról beszél­tünk, hogy ide mindenki be­léphet. Jönnek is az' emberek, de az ország lakosságának nagy része csak nem jut el ide. Velük hogyan érintkez­nek? * — Rendezvényeinknek több mint a felét vidéken tartjuk. Évente például 100 kiállítást rendezünk, zömmel vidéki városokban, a megyék szék­helyein. Legnagyobb partne­rünk a Hazafias Népfront, ők egyeztetik az előre kidolgozott éves tervünket a megyei bi­zottságokkal, ügyelve arra, hogy egyenletesen kerüljenek szétosztásra a programok. Kö­zösen szervezünk magyar— csehszlovák napokat, esteket és heteket a megyékben, ha­vonta átlagosan 5—6 alkalom­mal. Tavasszal 35 rendez­vényt bonyolítottunk le, egyet­len hét leforgása alatt. — Mi érdekli legjobban a magyar közönséget? — Igen nagy az érdeklődés a csehszlovák zene iránt. Igyekszünk ezt az igényt ma­gas színvonalon kielégíteni. Kiváló művészeket, együt­teseket kérünk fel vendégszc- replésre. Programjainkban igen előkelő helyet foglalnak el az irodalmi estek 's. Eze­ken többnyire a szerzők sze­mélyesen is részt vesznek. Évente 80—100 előadást tar­tunk, nagy részét csehszlovák szakemberek közreműködésé­vel. Felkeressük az ipari üze­meket, mezőgazdasági szövet­kezeteket, KISZ-klubokax, ta­lálkozunk szocialista brigád­vezetőkkel, diákokkal, a la­kosság széles rétegeivel. A ba­rátsági hetek különösen ked­vezőek a kapcsolatok kiépí­tésére és elmélyítésére. Eseményekben gazdag év az idei. Tavasszal ünnepeltük a Magyar és a Szlovák Ta­nácsköztársaság 60. évfordu­lóját, a magyar—csehszlovák barátsági és kölcsönös se­gélynyújtási szerződés alá­írásának 30. jubileumát, a kö­zelmúltban a szlovák nem­zeti felkelés 35. évfordulóját. Voltunk Csepelen, Nyíregyhá­zán, Egerben, Visontán és Kalocsán is, ahol már Hagyo­mány a lidicei tragédiára va­ló emlékezés. Ebben az évben még egy barátsági hetet tar­tunk: október 8—15. között, Csongrád megyében. Nagyon népszerűek a film­vetítéseik. A második ne­gyedévben 350 filmet vetítet­tek 122 ezer nézőnek. Játék­filmeket, turisztikai jellegű, Csehszlovákia természeti szép­ségeit, idegenforgalmi neve­zetességeit bemutató kisfil- meket, a gyerekeknek pedig kedvelt rajzfilmeket. FíLmje- ikre a művelődési házak, kü­lönféle klubok is igényt tar­tanak: évente csaknem ezret kölcsönöznek számukra. Vala­mennyi szolgáltatásuk díjta­lan, még a cseh és szlovák nyelvtanfolyamokon való részvételért sem kell fizetni. Útbaigazítják az érdeklődő­ket, valamennyi kérdésre vá­laszolnak szóban, vagy írás­ban. Mindennel foglalkoznak, kivéve a társasutazások lebo­nyolítását. De útravaló füze­tekkel, tanácsokkal ellátják a magyar turistákat. Sőt, azt is megmondják, hogy hol, Hü­lyén kulturális eseményre számíthatnak, amit érdemes betervezni a programjukba. Barátságos, vonzó környe­zet fogadja az utcáról belépő­ket. A munkatársak figyelme­sek, udvariasak, de a hely bizony, már szűk. Néha alig fémek el az érdeklődők az olvasóteremben. A helyük változatlan, csak a területük tágult: tevékenységük az egész országra kiterjed. Evert- te egymillióra tehető azoknak a száma, akik a filmeken, hangversenyeken, kiállításo­kon és egyéb találkozókon ke­resztül összeköttetésbe kerül­nek Csehszlovákiával. Megis­merik tájait, kultúráját, tör­ténelmi múltját és jövőt for­máló gazdasági, társadalmi törekvéseit. A Csehszlovák Kultúra Magyarországon a ba- rátkozást építi és erősíti. Tar­talmasán, változatos formá­ban és számottevő eredmény­nyel. V. Zs. Újdonságok az IBUSZ-nál Nincs szezon vég BÄR A NYÁRNAK vége, korántsem zárult le az utazá­si idény. Ez derült ki aDból az áttekintésből, melyre Kálo* vits Gézát, az IBUSZ megyei irodájának igazgatóját kértük fel. Megtudtuk, hogy az eszten­dő hátralévő hónapjaiban egyik fontos feladatnak te­kintik az iskolák csoportos utazási igényeinek kielégíté­sét. Hogy ezt megvalósíthas­sák, minden oktatási intéz­ménynek szerződést kínáltak. Ennek alapján a lehető leg­kedvezményesebb feltételek mellett utazhatnak diákjaink, s az út kimondott olcsósága ellenére színvonalas program­ban lehet részük. A diákcso­portok, de más társasutazás iránt érdeklődő kollektívák lehetőségeit is gyarapítja az a megállapodás, mely a me­gyei iroda és a Cedok losonci kirendeltség között jött létre. Ennek keretében az IBUSZ közvetítésével a csehszlovák utazási iroda utaztatja a je­lentkező csoportokat Cseh­szlovákia egész területén, sőt Lengyelország déli részére is átrándulhatnak a két iroda közös vendégei. Ezeknél az utaknál a csehszlovák fél is igen " kedvezményes feltétele­ket ajánl. A megállapodás kétoldalú, s ennek keretében a határon túli fél már le is kötött több IBUSZ-szolgál ta­tást. Az idegenforgalom egyik sarokköve, s .Nógrád megyé­ben egyben fájó pontja a szálláshelyek megfelelő szá­mának hiánya. Ennek pótlá­sára az IBUSZ több irányban keresi a megoldást. Év végé­re 150—200 férőhelyet kíván biztosítani a fizetővendég­szolgálat keretében. Ennek szervezése jó ütemben folyik. Ezzel a szálláshelyek számá­nak növelése mellett a lakos­ságot is jobban bevonják az idegenforgalomba. Mivel a Hotel Salgó szál­láskapacitása az ott egymást követő továbbképzések miatt az idegenforgalom számára nem elég, az IBUSZ megyei szerve szerződést kötött a TIT-tel. melynek értelmében annak májustól szeptemberig használatos bázisán április végétől szeptember elejéig 56 férőhely áll az ide látogatók, elsősorban a csoportok ren­delkezésére. UGYANCSAK ÜJ kezde­ményezésnek tekinthető az utazási iroda és a megyei ven­déglátó-vállalat közös szerve­zésében megrendezésre ke­rülő „Gulyás party”, mely­nek helyszínéül a Cserhát csárdát szemelték ki. Busz- szal, vagy magángépkocsival érkeznek majd a vendégek, akiket a legilletékesebb, a mesterszakács avat be ennek az egyszerűnek tűnő, ám ra- fináltan finom, tipikusan magyar ételnek az elkészíté­sébe. Míg fő az étel. a ven­dégeket műsor szórakoztatja, utána mindenki jóllakhat a feltálalt friss gulyásból. Az ősz és a tél színházi évad. Ezzel kancsolatban is nagyszabású. ígéretes tervek születtek. A költséges és kis befogadóképességű színházi buszok helyett mintegy 600 jelentkező esetén szín­házi különvonatot indí­tanak Budapestre. Hogy mennyire létjogosult egy ilyen akció, azt bizonyítja a miskolci példa. Bár a város­nak saját színháza van. szin­te hetenként indít hasonló vo­natokat. A tanulóif júság mel­lett szocialista brigádok je­lentkezésére is számítanak, a lehetőséggel segítve kulturá­lis vállalásaik színvonalas tel­jesítését. Ami az idei külföldi uta­kat illeti, a megszokott prog­ramokon túl, az igények kie­légítésére további kombinált Románia—Törökország, Bul­gária—Törökország utakat indítanak, s két csoporíjt utaztatnak még az idén Bécs- be. A csehszlovák testvér­intézménnyel létrejött kap­csolat alapján a korábbinál jóval több, programjában is sokfélébb utat ajánlanak a szomszédos országba, a ké­szülő jövő évi programfüzet pedig különböző vásároktól a virágkiállításokon, gasztronó­miai bemutatókon, folklór­rendezvényeken át a síverse­nyekig számtalan élményt kínál. Az 1980-as év szenzációja kétségkívül a moszkvai olim­pia lesz. Jelenleg úgy tűnik, az érdeklődés magasan meg­haladja a lehetőségeket. A jövő évben a Szovjetuni­óba induló csoportok egyike testvérmegyénk székhelyét, Kemerovót keresi majd fel. Ez az első alkalom. hogy IBUSZ-csoport jut el Salgó­tarjánból a távoli szibériai 1 városba. A programok, a lehetőségeié gazdagabbá tételén túl hang­súlyt helyez az IBUSZ aa ügyfelek minél gyorsabb; zökkenőmentesebb kiszolgá­lására. Ezt segíti elő az aa okos kisgép, melvet a határ- állomások és hivatalok pénzJ váltó helyein állítottak üzem­be, s nemcsak a forgalmat gyorsítja, de a pénztárosok munkáját is könnyíti. CSAK NÉHÁNYAT — a jelentősebbeket — vettük számba az IBUSZ megyei új­donságai közül. Ha nem is sikerülne minden tervet va­lóra váltaniuk, a részleges si­ker is teljes nyereség Nógrád utazást kedvelő lakosai szá­mára. — g, — : Osif ndsAr W* Őrségváltás a konyhán Hogy mennyi asszony (és férfi) töri magát a sütés- főzésért, meg a háztartás egyéb tennivalóiért — nincs róla kimutatás. De, bogy az őszi vásáron ugyancsak tolon­ganak a konyha újdonságai körül, az látnivaló. A foko­zott érdeklődés titka egyéb­ként nyilván abban is kere­sendő, hogy az árváltozások nyomán tovább nőtt a házi étkezések becse, de ettől még nem több az időnk, amit a háztartásra fordíthatúnk. Még nagyobb szükség van tehát korszerű készülékekre, gé­pekre, méghozzá takarékosak­ra, hiszen a villany, a gáz, no és az időnk is drágul . . . „TAKARÉK” HELYETT TAKARÉKOS Lássuk először is a tűzhe­lyeket. A Zománcipari Mű­vek, közkeletűbben, Lamport, a G—750-es jelű gáztűzhe- ket ajánlja. Árban, kivitel­ben és részben „tudásban” is hatfélét, amelyek azért mind égésbiztosítóval és a sütőben thermosztátos hőfokszabályo­zóval vannak ellátva. Ezek a biztonság és az eredményes munka eszközei, de a gáz ta­karékosságot is szolgálják, ilyen szempontból hasznos a jobb szigetelés is, valamint a gázégők más-más erőssége — a rántáshoz elegendő a kis teljesítményű, míg a tészta ki­Matrjoska Az olimpiai emléktárgyak gazdag választéka várja a külföldi látogatókat a Szov­jetunió különböző városaiban. Válogathatnak a szebbnél szebb képeslapokban, népvise­leti holmikban, orosz balalaj- kákban, emlékplakettekben. A pálmát azonban valószínű­leg a világszerte, így Nógrád- ban is jól ismert Matrjoska babák viszik el. Kevesen tud­ják azonban, hogy az első Matrjoska babát egy ismeret­len orosz népművész készítet­te nyolcvan esztendővel ez­előtt, és a Matrjona népszerű orosz női névről nevezték el. A baba kirobbanó sikert ara­tott az 1900-as párizsi világ- kiállításon és azóta mint ked­ves . népmű/észeti ajándék- tárgy, népszerű lett az egész világon. NÓGRÁD - 1979. szeptember 23., vasárnap Küzdelem a hallásért Lengyelországban több százezer hallássérült ember él Valószínű­leg sokukat visszavezetheti a tel­jes csend birodalmából a normá­lis életbe az az ú.i módszer, me­lyet először a lódzi katonaorvosi egyetemen alkalmaztak. A 28 éves férfinak, aki baleset követ­keztében vesztette el hallását, belső fülébe platina mikroelekt- ródot operáltak, melynek kive­zetése miniatűr erősítőhöz kap­csolódik. A készülék megszoká­sához szükséges idő elteltével a beteg ismét érzékelni kezdte a hanghullámokat. A beavatkozáshoz természete­sen szükség van az elektrotechni­kusok együttműködésére, mégis, a legbonyolultabb feladat az ope­ráló orvosra hárul, akinek a csontban számára láthatatlanul elhelyezkedő, néhány négyzet­milliméter felületen kell dolgoz­nia. Néhány helyen gyémánt­fúróval igen kis üreget készíte­nek a csontban a 0,05—0.1 milli­méter átmérőjű mikroelektródok számára. Az új módszer azonban csak akkor alkalmazható, ha a halló­idegek egészségesek. Így az úgy­nevezett Menier-botegség miatt bekövetkezett hallásvesztés. a véredényeknek a különböző an­tibiotikumok hatására bekövet­kezett beszűkülése vagv eldugu­lása, valamint a baleset vagy a zajártalom miatt létrejött süket­ség gyógyítható így. főzéséhez jóval több kalória kell. Ügy számolják, hogy ezek a tűzhelyek mintegy 25—30 százalékkal takaréko­sabbak a jelenleg még túlnyo­mó részt használt „takarék­tűzhelyeknél”. Hogy aztán a sütőnek egy­szerű ablaka, vagy „panorá- ma”-ablaka legyen, az égő­ket magunk gyújtjuk meg, vagy elektromos gyújtó lob* bantja föl a lángot — ez pénztárca kérdése. És, aki villannyal szeret, vagy kénytelen sütni-főzni? A VBKM szakemberei kíná­latuk három figyelemre méltó újdonságát hangsúlyozzák. 1. Gyártanak a megszokottnál keskenyebb (43 centis) tűzhe­lyet, amely ugyanannyit tud, mint az 50 centiméter széles készülék, de szűkebb nelyen elfér és valamivel kevesebbet fogyaszt. 2. Sütőik „légkeveré­ses” típusúak, ami azért elő­nyös az eddig használtakkal szemben, mert egyszerre akár háromfélét (például halat, húsfélét és tésztát) is suthe- ' tünk benne, nem veszik át egymás illatát, és húsz száza­lékkal hamarabb végzünk, ami egyszerre idő- és energia­megtakarítás. 3. Ez még csak javaslat. Gyártanak — egye­lőre főleg kivitelre — igazán korszerű, négyégős főzőfelüle­tet és a fentivel egyező sütőt — a tűzhely megszokott tes­te, doboza nélkül. Ezek ugyan­is beépíthetők a modern konyhabútorba —, ha a konyhabútorgyár is úgy akar­ja. Az igazság az, hogy még nem egyeztek meg, ráadásul a kereskedelem is habozik; nem tudja, ki fogja ezeket a konyhafalakat beszerelni. VAN, AKI FORRÓN SZERETI A kávéról se feledkezzünk meg. Azaz a kávéfőzőkről. A nagyobb gépek közül ma alig­hanem az úgynevezett „Esp­resso” két változata a legel­terjedtebb, és igen népszerű a kis, kétszemélyes „Kotyo­gó” is. Előállítójuk, a Szarva­si Vas-, Fémipari Szövetke­zet most egy ugyancsak „ken moly” kisgépet fejlesztett ki1 — a télen akarja piacra dobni. A leendő „Mokka” elő­nyei : tartályába csőfűtőtestet öntöttek, minek folytán gyor­sabban főz, elektromosan alig hipásodhat meg és a maiak­nál 25 százalékkal kevesebb villanyt fogyaszt. Továbbá: a kiöntőedény alatt külön mű­ködtethető fűtőtest van, te­hát forró kávét kaphatunk és a maradékot hosszabb ideig is forrón tarthatjuk, vagy újból fölmelegíthetjük. Ára persze még nincs a készülék­nek, de azt mondják, nem lesz sokkal drágább a mostani, jobb gépekénél. Majd meglát­juk . . . HÁZI MIRELIT Es a hűtés? A Lehel típu­sai ismertek, nincs róluk mit mondani. Viszonylag új a „fagyasztó” szekrény — je­lenleg 60 literes kapható —, de már bemutatták és a jövő év derekán sorozatban gyárt­ják a 125 literest is. A hűtő­gépgyár tervei között ugyan korábban egy, a szokványos hűtőszekrénnyel egybeépített fagyasztó szerepelt (külón- külön ajtóval), de ez arra késztette volna a mai hűtő­szekrény-tulajdonost, ha „fej­leszteni” akar, hogy túladjon a mostani gépén. Márpedig nem kevesebb, mint nárom- millió hűtőgéppel kell ma számolni! Ezért terveztek kü­lönálló — kisebb és nagyobb — fagyasztószekrényt; mind­egyik ráhelyezhető a mostani hűtőszekrény tetejére. Ez a nagyobb szekrény mínusz 24 fokon fagyaszt és — tároló­részében — a szükséghez ké­pest akár mínusz 18 fokon tartósítja a fagyasztott ada­gokat. A gyáriak mintegy nyolcezer forintos árról be­szélnek, ami nem kevés, de a gép is tagadhatatlanul sokat tud. Tény, hogy nem olcsó mu­latság egy korszerű konyha berendezése. De azon is érde­mes eltűnődni, hogy mennyi időt, mennyi energiát es pénzt lehet megtakarítani vele: ______ B. J. j i

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom