Nógrád. 1979. szeptember (35. évfolyam. 204-229. szám)
1979-09-16 / 217. szám
Réti Zoltán: Cukorrépaszedés (tus) Gifujicrnévn/ a Tiszáról harcsa, kövesharcsa, sebesharcsa, kupak, kupri, kuppanes. A sügér; durbines, durbanes, du- bér, dubir, réti durbines, réti Ha valaki azt hallja: fejes halfajta nevének az össze kuvasz, durbines, marci, mu- gyűjtésére, ki, babája, potyesz, bunkó, A vízlépcső üzembe helye' aligha hinné, hogy ezek a Ti- zése módosította a terület víz szában található halfajok né- rajzi térképét. Ezzel átalaku- durbanes. A selymes dur- pi eredetű nevei. Pedig a kö- lást indított el az érintett Ti- bines: ángvilla, ángéla, selyem- zép-tiszai tájon, főleg az idő- sza-szakasz halállományában hal. A magyar bucó: furkó, sebb^k ajkáról ma is gyakran is. Vannak olyan halfajok, bunkó, orsóhal, baráthal. A hallani ilyen és ezekhez ha- amelyek számára kedvezőtle- ponty- sem marad el népszerű- sonló megnevezéseket, ha ho- nek az újonnan kialakult kö- ségben a harcsa mögött, hisz rogra akad égy-egy hal, vagy a rülmények. Ezek rövidebb- összesen kilenc nevet .jegyez- halászatkor meghúzott hálók hosszabb idő után bizonyára tek fel: ponty, potyka, potyesz, zsákmányát veszik vizsgálat eltűnnek a területről. így a nyurgapon'ty, tőponty, nemes- alá. A magyar halászat színes felnövekvő új halászgeneráció ponty, tükörponty, tükrös világáról, így a halfajok eine- már nem őrzi tovább a ma ponty, bőrponty. A lapos kevezéséről Herman Ottó, a nagy még ismert és használatos né- szeg: csámkeszeg, a /fiatal pélmagyar természettudós és má- pies elnevezéseket. dányok neve, amelyeket sok is készítettek feljegyzése- Az azonosítás nem kevesebb, más fajnak tartanak: papírkeket. Ezek azonban a folyóban mint harminchat halfajtát kü- szeg, levélkeszeg. A menyhal: föllelhető halfajoknak csak lönböztetett meg a Tisza ti- menyus. egy részére terjedtek ki. A szafüredi szakaszán. Legtöbbmostani, csaknem teljességre jük. külön keresztnevet kapott törekvő felmérés Harka Ákos a halászoktól, a víz mentén tanár nevéhez’ fűződik. A ne- élő emberektől. . vés tiszafüredi természetbúvár A tiszai halászlé kitűnő alap- a Szarvasi Haltenyésztési Ku- anyaga a márna, latin nevén tató Intézet és a Szegedi Ti- a Barbus barbus Linné marci lett. A fenékjáró küllőt babáj- nak, vagy babájának keresztelték. A törpeharcsa többek között fejes kuvasz, vagy nagyfejű kuvasz névre „hallgat”. A . számbavételére és a tájterüle- harcsa valóságos névarzenált Ja' ten ismert, szinte valamennyi élvez: folyami harcsa, tőkés Endrész Sándor szakutató Bizottsági megbízásából a kiskörei vízlépcső építése kapcsán vállalkozott a folyóban található halfajok A tiszai halakról készített névgyűjtemény teljesen hiteles, szerzője a halfajok eredeti latin nevéhez csatolta a nép ajkán, az Öreg halászok emlékezetében élő népies elnevezéseket. A természet további átalakítása, a III. tiszai vízlépcső építése Csongrád térségében, a folyó délebbi szakaszának élővilágát is megbolygatHogyan hajtják végre a középtávú művelődési tervet Pásztói tapasztalatok Tanácsi testületeink közül mi és helyi intézkedés szüle- hogy a gyermekek meglehe- legutóbb a Pásztói nagyköz- tett, hogy csak az óvodai is- tősen jól ismerik a munka ségi közös Tanács Végrehajtó kola-előkészítő. foglalkozáso- lényegét, követelményeit, a Bizottsága és a tanácsülés tár- kát, a hátrányos helyzetű szakmákat és a köztük levő gyalta meg a középtávú mű- gyermekek tanulásának foko- különbségeket, a kívánt mér- velődési terv időarányos vég- zott segítését említsük. tékben reálisan értékelik, berehajtását. A témának — az Hogyan áll a tankötelezett- csülik a dolgozó embert, országosan jellemző tényező- ségi törvény végrehajtása a kön kívül — az ad különös nagyközségben? fontosságot, hogy a jelenlegi A középtávú művelődési terv ötéves terv finiséhez érkéz- négy évvel ezelőtti elfogadása tünk, s a fényes történelmi óta egészében javulás tapaszmúlttal rendelkező település talható. A pásztói közigazga- már több évvel ezelőtt meg- tási területhez tartozó óvodás pályázta a városi rang meg- korú gyermekek 66 százaléka szerzését, mindezekért pe- óvodai ellátásban részesül. Az dig szükséges az áttekintés óvodába nem járó ötéves korú nemcsak az anyagi, gazdasági gyermekek részére minden szférában, hanem a szellemi évben iskolai előkészítő fogkulturális területen is. lalkozásokat tartanak, a ta_Hiszen az eredmények cső- pasztalat szerint egyre színkorba gyűjtése erőt, hitet és vonalasabban, az óvónőhiány bizalmat adhat a további megszűntével és a szakképmunkához, a gondok, nehézsé- zettség növekedésével párhu- gek feltárása pedig világosab- zamosan. Az iskolás gyerme- bá teszi a látást, megtisztítja kekkel a pedagógusok általá- az utat az előrehaladáshoz. ban lelkiismeretesebben, dif- Mindezekkel a körűimé- ferenciáltabban foglalkoznak, nyekkel és szükségletekkel S úgy látszik, hogy az utóbbi tisztában voltak Pásztón, is, években a családok is na- s nem véletlenül fordítottak gyobb figyelmet szentelnek olyan nagy gondot a közép- a gyerekek iskolába járásá- távú művelődési terv végre- nak, bizonyára nem utolsósor Valamennyi nyolcadik osztályt végzett továbbtanul: 40 százalékuk középiskolában, 60 százalékuk szakmunkásképzőben. A gyerekek és szüleik is megértették korunk követelményét. IGÉNYESEBB KÖZÖNSÉG Pásztón is — figyelembe véve a település társadalmi szerkezetében az eltelt évtizedekben bekövetkezett változá- a közművelődési munka kiemelt feladata a munkások, valamint a fiatalok művelődésének, szórakozásának kielégítése, szemléletük formálása, a művelődési lehetőségek, formák, módszerek bővítésével újabb igények felébresztése. Ebben szintén fejlődés tapasztalható, de mint az már az éves in, . , , . tézményi művelődési munkahajtásának elemzésére, bevon- ban azért, mert az alapmű- tervek elfogadásának vitáiban va a helyzetfeltárás körülte- veltseg megszerzesene« kove- kintő, fáradságos munkájába, telménye a propaganda, a a következtetések megfogal- szemlélet változásának hatá- mazásába nemcsak a tanácsi saira a társadalom alapsejt- dolgozókat, a tanácsi közmű- jeiben is középpontba került, velődési és közoktatási bízott- Ebben a folyamatban — noha ság tagjait, hanem a művelő- lényegesen nagyobbak a dési intézmények igazgatóit, használatlan lehetőségek TANKÖTELEZETTSÉG ÉS MUNKÁRA NEVELÉS \ Gond és problémák A Minisztertanács előtt a közművelődés üqi/e I dőről időre a legmagasabb fórumok elé kerül a közművelődés ügye. Legutóbb a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság jelentése alapján a Minisztertanács tárgyalt róla. Ez egymagában is mutatja, hogy hazánkban igen nagy jelentősége van a köz- művelődésnek. öt éve látott vetkezfetést. A KNEB jelenté- városi művész szerepel a pia napvilágot az ezzel foglalkozó se megállapítja: „Az intézmé- kátokon „húzónévként”, vagy párthatározat, nem sokkal ké- nyék létesítése, a működésük- sőbb törvényt alkotott róla az re biztosított anyagi eszközök országgyűlés. Széchenyi sokat felhasználása sokszor nem elég idézett tétele ma sokszorosan hatékony.” áll, hiszen kicsiny és anyagielhangzott, minden szervnek és intézménynek fokoznia kell a tudatformáló tevékenységet. A művelődési központ rendezvényein például nagyobb ki- számban jelenik meg a közönség, főképpen az üzemi mun- vezető munkatársait is. Nyíl- benne foglaltatik az üzemek, kásság. Ugyanakkor maguk az vánvaló: több szem többet lát a szocialista brigádok ösztön- üzemek munkásai is több ren- — valóságosabb, igazabb le- ző hatása is. dezvényt — kiállítást, közönhet a vélemény, amely nélkü- Az elemzések után, meg- ség-művész találkozót, pódi- lözhetetlen a lehetőségek és vonva a mérleget, a tanács- umműsort, vetélkedőt ’ — igé- igények szerinti fejlődéshez, ülés jólesően állapította meg, nyelnek az intézménytől. Kihogy csökkent a tanévvesztők emelkedő tett: a szerszám- és és nőtt az általános iskolát készülékgyárban munkáskórus befejezettek aránya. A múlt alakult, valamint az üzemek tanévben a tankötelesek 1,6 többségében fiókkönyvtár lé- A közoktatás-politikai párt- százaléka (21 fő) nem végezte tesült. Mindezek serkentik az határozat sarkalatos kérdései el 16 éves koráig a nyolc ősz- aktív művelődést, az önkép- között szerepel az a követel- tályt, s ez pedig lényegesen zést. mény, hogy a gyermekeik leg- jobb az országos átlagnál. A szemlélet formálásában később 16 éves korukig végez- Oktató-nevelő munkánk fontos szerepet töltenek be ' a zék el az általános iskola nyolc több évtizedes problémája a szocialista brigádvezetők < osztályát. Ezt mondja ki a munkára nevelés legmegfele- klubjai, melyeknek működé- tankötelezettségi törvény, lőbb formáinak és módszerei- sét azonban tovább szükséges amelynek végrehajtása — nek megtalálása, ily módon fejleszteni. Ezek a kisközös- gyakran érthetetlen módon — hatékonyságának növelése, ségek ugyanis rendkívül sokat rengeteg akadályba ütközik Pásztón a pedagógusok tuda- segíthetnének abban, hogy országszerte. Különösen me- tos és változatos eszközöket ne csökkenjen tovább a fel- gyénkben! A végrehajtás ér- felhasználó munkájával sike- nőttek tanulás iránti érdek- dekében számos minisztériu- rült olyan eredményt elérni, lődésc, hogy a komoly zene és az irodalmi műsor a jelenleginél nagyobb — s természe- | cesen értékének megfelelő — százalékot. Elmegy a közönség , közönséget vonzzon. Ugyanis is azért, mert alaposan feltételezhető, hogy’ miatta megnéfigyelmen kívül hagyni, hogy a benzindrágulás és más takarékossági intézkedések hatásaként azok is szívesebben vennék a kultúra hozzájuk érkezését, akik eddig könnyűegyik fő oka a Déryné Színház szerrel utaztak el színházat elhamarkodott megszűntetése nézni távolabbi városokba sa- — a helyébe alakított Népszín- ját autójukon, ház műsorpolitikája városközaz^ irodalmi és a komolyzenei J akkor, amikor megállapíthat- műsorokra is — s nem szabadijuk; a közönség ízlése, igéakban éppen nem bővelkedő országban elsőrendű jelentősége van a „kiművelt emberfők sokaságának”. S ha már az ország anyagi erőiről van szó: csupán az elA művelődési házak és otthonok látogatóinak nagy többsége — elsősorban a községekben — mindenekelőtt szórakozni kíván. Ennek a tömegóhajnak a kielégítése fontos közművelődési feladat — zik a többi műsorszámot is. S pontú, sőt kifejezetten a fő- . . 30 , , \. •* ze re a „sláger” olykor elmarad: a városi közönség kis részének kel1 jutma a gyakorlatban anjónevű művész nem érkezik igényére alapozott, a társulat f ,, ,az a,ape 'íri ,nogy 8 meg, helyette azok adnak mű- pedig igen erősen csökkentet- kal^ra’ a m.uv.'íltsfg 'ie:ri sort, akit éppen meg tudott te a falusi előadás számát. egy\v, vagy rnastk °r" nyerni a célnak a szervező. Számos művelődési otthonnak °szta/y> s nem is a varoäi lavalóban nincs színházi előadá- kossag monopóliuma, hanem sokra színpada, öltözője, mos- fz. ?®*z ország, az egész nép dója, előfordult már — nem is közös tulajdona. A Ez pedig már nem egyszerű műfaji kérdés. A közműKNEBvelődési törvény végrehajtása kivételesen — hogy megéri«;- vizsgálat egyik fontos és elmúlt évben, 1978-ban csaknem de korántsem mindegy, hogy során a városi és nagyközségi „ va]amei d sz£abáz társu- gondolkodtató megállapítása, 7 milliárd forintot fordítottak milyen színvonalú a szórakoz- tanácsok jogot kaptak arra, j t művelődési otthonba de hogy a kisebb községekben a közművelődési célokra, de eb- tatás. Aki ezen csak beatze- hogy engedélyezzék a terüle- mivel ott télvíz ideién nem művelődési intézmények és a ben az összegben nem szere- nei koncerteket (a fiatalabb tűkön szervezett előadásokat. tudták az előírt hőfokra fel- gazdasági szervek között aligpelnek az ilyen tárgyú beru- nemzedék számára) vagy csu- „Az engedélyezés az esetek £űtenj termet elmaradt az a5ig van érdemleges együttházások. A közművelődési in- pán magyarnóta-esteket (a kö- többségében mechanikusan, j- ---t ézményhálózat fenntartásának zépkorúaknak és az időseb- nem érdemi elbírálás 'alapján d költségeit 70 százalékban köz- beknek) ért, az — lebecsüli a történik” — állapítja meg a . . ,g T , , . iobban ponti állami források fedezik, közönséget. Ez is szórakozta- KNEB-jelentés. Ne szépítsük a ... *jnj f ’, , művelnMindez — az ország jelen- tás. s vitatkozni sem lehetne dolgot; sok helyen — így Nóg- ^honokkal légi gazdasági nehézségeivel afelől, hogy kedvelt válfajai a rádban is — a tanácsnak súlyosbítva — különösen in- szórakoztatásnak. De koránt- olyan hivatalnoka üti rá dokolttá teszi, hogy jól meg sem egyedüli lehetősége a kell nézni: milyenek is azok a közérdeklődés kielégítésének, kulturális célok, közművelődé- Még akkor sem, ha a meg- si események, amelyek ekkora, vizsgált területeken a beat- nemzetközi összehasonlításban zenészek vonzották a a megyei művelődési felelősöknek éppúgy, mint a műsoraikkal1' falura járó színtársulatoknak. Az előbbieknek úgy, hogy megvizsgálják — például — az . , , , , . ... , , otthonok korszerűsítésének leoifnaionrám hetoseged kis költséggel, tarműködés, pedig „az általános kapcsolatrendszer és tartalmas együttműködés a kisebb községekben a közművelődési tevékenység integrálása nélkül nem halad előre”. a bélyegzőt az engedélyre, aki maga sem elég. művelt ahhoz, hogy eldöntse, elég színvonalas műsort akarnak-e . a köz«1< ▼1 élyen és őszintén tárta fel a vizsgálat a közművelődés — elsősorban a községek kulturális élete — terén tapasztalható jelenségeket. is jelentékenynek számító ősz- lődési intézmények nézőterére elfoglaltsága miatt igyekszik a ' Nem megy egyik évről a má l/űríilnolz 4-XV. 1-» TTondórfot fololÁc” o 7 oi-Áo t o _ ^ SÍkl*í3 SPIT1 ííZ hetne az öltözőt bővíteni, a „felelős” szabadulni az erőszakos szervezőtől s megadja az engedélyt. A többi úgyis a művelődési otthon vezetőinek dolga. Legalábbis annyiban, szegekbe kerülnek. a legtöbb vendéget. Kétségtelen, hogy számotte- Másik, igen népszerű mód- vőek az eredmények, s azt is ja a szórakoztatásnak az úgy- nehéz volna vitatni, hogy az nevezett tarka vagy vegyes említett párthatározat és tör- műsorok sokasága. Látogatott- nekik kifizetniük az vény hatályba lepese óta el- sagban második helyen állnak o]ykor hihetetlenül s fe]_ telt négy-öt év egy ország ezek a műsorok - nem utol- ,éptj díiakat _ a2 ugyancsak műveltségiszínvonal-emelke- sosorban azért, mert igen sok nomrif Iz6n hilnotoloníil nln_ désének leméréséhez még rö- kis. és közepes községekben eny- vid, idő. Ahhoz azonban már nyiből áll a választék. Ezeket a mindenképpen elegendő, hogy műsorokat gyakran úgy hirde- le lehessen vonni néhány kö- tik, hogy valamelyik ismert iő- el újabban a falvakba. Ennek tottság itt is megközelíti a 80 síkra sem az észlelt hibák megszüntetése — de mindennemritkán hihetelenül alacsony színvonalú műsorokért. , , , , társulatok esetre hozzá kell fogni. Nempedig mehetnek kisebb helyek- csak azért mert 7 milliárd re - nehány helyen sikeres forintról van szó _ elsősorban kiserietek történték mar - a kisebb településeken élő kamaradarabokká, podium- emberek műveitségi színvona- eloadásókkal. Iának emeléséért. Érdeklődés van ezek iránt is, noha a színpadi művek az idézett statisztikában a harmadik Várkonyi Endre nye pozitívan változott az utóbbi években, őszintén meg kell mondanunk azt is, hogy a változás üteme elmaradt a várakozástól, sőt még a lehetőségek fejlődését sem követte. így fordulhatnak elő aztán olyan esetek, amikor országos vagy megyei jelentőségű színházi bemutatón üres széksorok darvadoznak. EGYSÉGES Állásfoglalás „Nagyközségünk politikai, társadalmi, gazdasági és kulturális tevékenysége tovább fejlődött... Javult a lakosság általános és szakmai műveltsége, erősödött a marxista ideológia terjedése. Nőtt az iskolai oktatás hatékonysága, a munkás- és munkahelyi művelődés előtérbe került” — állapította meg egységesen a tanácsülés. A művelődés ügye valóban — a rendszeres testületi tárgyalások, a feltételek megteremtése, az anyagi és szellemi erők összefogása, a tervszerűbb propaganda nyomán — előrehaladt a nagyközségben. A középtávú művelődési terv végrehajtása azonban — ezt is látják — még nem történt meg maradéktalanul. Az anyagi eszközök olykori hiánya mellett szubjektív, szemléletbeli problémák is akadályozzák a megvalósulást. De az eredmények ennek ellenére, egy évvel a „befejezés” előtt, biztatóak. Sulyok László Kevés színházi előadás jut helyre szorultak, de a látogaNÓGRÁD — 1979. szeptember 16., yasórnop 7
