Nógrád. 1979. szeptember (35. évfolyam. 204-229. szám)
1979-09-14 / 215. szám
Kisdiákok Balassagyarmaton. Amíg a kellemes őszi idő engedi, addig vígan közlekednek kerékpárjaikkal a fiúk. A tanulásból mindig el lehet csípni egy kis időt, utána a leckeírás is könnyebben megy. « kj — Sajátos bizottság Szabálysértésekről Pásztóit Pénzbírságból háromezer a legtöbb — Fokozni a lel derítést! ' A tanácsi szakigazgatási szervek vezetői számára szigorú előírás, hogy időről időre — egy tanácsi ciklus alatt egy alkalommal — beszámoljanak a szabálysértési bizottság munkájáról a . tanácsnak. A Pásztói nagyközségi közös Tanács legutóbbi ülésén szerepelt a szabálysértési bizottság munkájának áttekintése. Ennek tapasztalatait azért ás érdemes közreadni, mert helyi vonatkozásain túl általános érvényű, máshol is hasznosítható tapasztalatokkal szolgál. Mindenekelőtt szükséges leszögezni: a községekben, nagyközségekben sajátos, jogszabályban előírt munkacsoport a szabálysértési bizottság, amelynek Pásztón 17 tagja van. Közülük a legtöbben, szám szerint tizen- ketten Pásztó nagyközségből kerültek ki, heten tagjai a tanácsnak, Mátrake- resztest ketten, Mátraszőlőst pedig hárman képviselik a bizottságban. A szabálysértési bizottság munkáját mindenütt szigorú jogszabályok határolják, ezen belül azonban, például a közeli múltban is, módosítások történhetnek. így került sor arra nemrégiben, hogy a tulajdon elleni szabálysértéseknél az értékhatár ötszáz forintról ezer forintra emelkedett. Üj vonás az is, hogy a magánlaksértés és a becsületsértés úgynevezett alapesetei tanácsi hatáskörbe kerültek. Érdemes elmondani azt is, hogy becsület- sértés esetén békítő tárgyalást kell tartani. A szabálysértési eljárás egyszerűsítésére a jogszabály megszünteti a tárgyalás kötelező megtartásának kényszerét a pénzbírság összegével összefüggésben, valamint a tanácsrendeletek által megállapítható pénzbüntetés legmagasabb összege közötti különbséget. A pénzbírság legmagasabb összege ily módon egységesen háromezer fobint. A szabálysértési bizottságok munkája ezen kívül számos formában rendkívül körültekintő és megalapozott: egy-egy ügy tárgyalása, a bizottsági tagok kiválasztása. az ügy jellegének és az e’ követő lakóhelyének figyelembe vételével történik. Eevált gyakorlat az is, hogy a lehetőség szerint olyan bizottsági tagot hívnak meg a tárgyalásra, aki iól ismeri az elkövetőt. A pásztói tapasztalatok azt mutatják, hogy például a tulajdon elleni szabálysértések elkövetői főként cigány származású lakosok, de ami ennél is feltűnőbb és fontosabb — úgyszólván mindig ugyanazon személyek ! Ezért megfontolásra érdemes az a javaslat, amely szerint cigány származású bizottsági tag választására is sor kerülhetne. , A pásztói tanács megállapíthatta, hogy a bizottsági tagok többsége igen aktív a tárgyalásokon, vizsgálja az esetleges indítékokat, tájékoztatást ad az elkpvető személyi körülményeiről, életviteléről a döntés kialakítása érdekében. A szabálysértési feljelentések száma az elmúlt négy évben nagy általánosságban állandó. Az esetek többsége tulajdon elleni szabálysértés és közöttük is a lopás a leggyakoribb. A zsúfoltság, a munkaerőhiány, a nem megfelelő ellenőrzés szó szerint kínálja a lehetőségeket például az önkiszolgáló boltokban. Nyáron és ősszel különösen sok a mezei lopások száma, amelyek egy része felderítetlen marad. Mindenképpen megszívlelendő a tanács megállapítása, amely szerint fokozni kell a megelőző, felderítő tevékenységet! Három-négy évvel ezelőtt még elég gyakori volt a jogszabály által megengedett, tárgyaláson kívül hozott döntés. Ezt azért érdemes hangsúlyozni, mert a tárgyalás mellőzésével az eljárás értelemszerűen sokkal egyszerűbb és gyorsabb is, de csak teljesen tiszta tényállás esetében alkalmazható. Két-három éve ez az arány csökkent, összehasonlítva a tárgyalás mellőzésével hozott határozatok ellen emelt kifogások, valamint a bizottsági eljárásban hozott döntések elleni fellebbezések alakulását, megállapítható, hogy kevesebb a fellebbezések száma. Érdemes elmondani azt is, hogy egy ez évi törvényerejű rendelet lehetőséget nyújt arra, hogy a szabálysértési hatóság a feljelentés adatainak kiegészítésén túl már a tényállás tisztázása érdekében is hatásosabb eszközöket vehet igénybe. A bizottság nemcsak adatot szerezhet be, hanem az előkészítés során meghallgatja az elkövetőt is és más szervet is megkereshet adatok közlése céljából. Az ily módon sokoldalúan megismert ügyben azután választhat: elbírálható-e a feljelentés tárgyalás lefolytatása nélkül, vagy a tényállás tisztázása csak tárgyaláson, az elkövető és az esetleges tanúk részvételével, szakértők bevonásával lehetséges. Ebből elsősorban a lényegesen egyszerűbb, gyorsabb eljárás, a felesleges tárgyalások elkerülhetősége az, ami figyelemre méltó. Pásztón a kirótt szabálysértési bírságok átlaga tavaly egyébként magasabb volt a megyei átlagnál és alig maradt el az országosétól. A társadalomra fokozottabban veszélyes cselekmények elkövetőinek szigorú és következetesen magasabb összegű bírságolása kellő nevelő és megelőző módszernek bizonyult. A tanács azt is megállapította, hogy a jogtalan vagyoni haszon- szerzési célzatú, valamint más, a »társadalomra veszélyt jelentő cselekmények elkövetőivel szemben az eddiginél is szigorúbb felelősségre vonást kell alkalmazni. Ezt azért is szükséges hangsúlyozni, mert az utóbbi időben egyre gyakoribb a vásárlók megkárosítása, az ilyen jellegű szabálysértést elkövetők száma. A tanács azt is megállapította, hogy a szabály- sértések megelőzése érdekében tovább szükséges fokozni a sokoldalú jogpropagandát a lakosság körében. TPL Biztonságos ellátás — ésszerűbb felhasználás Beszélgetés a Magyar Villamos Müvek Iiüszl vezérígargaléjával Kilencvenmilliárd forint értéket meghaladó eszközállomány, s 39 ezer ember mindennapi munkája teszi természetessé számunkra a mozdulatot, a világítás, valamilyen villamos készülék bekapcsolását. Ugyanakkor termelő és fogyasztó közös érdekeltsége —, mert ez az érdekeltség népgazdasági méretű — az eddiginél ésszerűbb fel- használás. Ezekről a kérdésekről beszélgettünk Schiller Jánossal, a Magyar Villamos Művek Tröszt (MVMT) vezérigazgatójával. — A jelenlegi középtávú tervidőszakban is folytatódott minden népgazdasági ágazatban a villamosenergia-fel- használás gyors növekedése. A növekedés a közgondolkozásban pozitív előjelű fogalom. Itt is annak tarthatjuk? — Van egy sor kedvező jellemzője a felhasználás emelkedésének, gondolok például a korszerűbb technológiák alkalmazására, a munkahelyek gépesítésére — mondta Schiller János. — Arról sem szabad viszont elfeledkezni, hogy az energetikai beruházások a népgazdasági fejlesztési kiadások egyre nagyobb hányadát kötik le, éppen ezért elkerülhetetlen annak mérlegelése, meddig indokolt —, ha úgy tetszik: gazdaságos — az igények fokozódása. Példaként említem a legnagyobb felhasználót, az ipart. A negyedik ötéves terv időszakában 1971 és 1975. között az összehasonlítható árakon számított egyszázaléknyi termelésnövekedéshez 0,63 százalékos villamosenergiafelhasználási többlet társult. Az ötödik ötéves terv eddig eltelt három esztendejében ez a mutató már 0,95-re emelkedett. — Tavaly januártól a közületi felhasználók drágábban kapják a villamos energiát. Hatott ez a fogyasztásra? — Alig. Tapasztalataink szerint sokkal inkább közrejátszott a felhasználás ésszerűbb irányainak keresésében a termelőüzemekben készített energiatakarékossági terv, s azért, mert ezt a helyi, a területi politikai, társadalmi szervek következetesen számon kérik. Ez egyfajta erkölcsi kényszer, s nemes célokat szolgáló kényszer. Emellett hatósági, adminisztratív intézkedések is csökkentették a felhasználást. — A lakosság villamos- energia-felhasználása hosszú ideje dinamikusan' növekszik. Ezen a területen a fogyasztás három év alatt, 1975. és 1978. között 1,4 milliárd kilowattórával bővült, ami több mint az 1970. és 1975. közötti öt év gyarapodása. Indokoltnak tekinthető a fejlődésnek ez az üteme? — A lakosság igényei valóban rácáfoltak a korábbi számításokra. Az MVMT várakozása szerint be kellett volna következnie bizonyos telítődésnek. Az élet eddig nem igazolta ezt a várakozást, mert ténylegesen semmi nem ösztönzött a takarékosságra. A negyedik ötéves terv időszakában a lakosság villa- mosenergia-f elhasználása esztendőnként átlagosan 11,9 százalékkal bővült, ennek alapján hasonló mértékű gyarapodást véltünk szükségesnek az ötödik ötéves tervben. Ezzel szemben az 1976. és 1978. közötti három esztendőben 12,8 százalék, de 1978- ban már 14,8 százalék volt a növekedés. A korszerűbb háztartás, mint igény, találkozik a társadalmi célokkal, de természetesen, a felhasználás ésszerű növekedésének, és a takarékosságnak ugyanezekhez a célokhoz kell igazodnia. A költségeket érzékelteti: ahhoz, hogy egy fogyasztó az esti csúcsidőben bekapcsolhassa villamos tűzhelye egyik főzőlapját, átlagosan hatvanezer forint értékű népgazdasági beruházás szükséges. — A házai termelés és a nemzetközi együttműködés, mint két pillér, úgy szolgálja a biztonságos ellátást. Szilárd pillérek? — Mi annak tartjuk. Igazunkat talán bizonyítja, hogy — szemben a világ sok tájáról érkező hírekkel — még egyetlen olyan üzemzavar sem fordult elő, ami nagyváros, s még inkább nagyvárosok egészét tartósan érintette volna. Az ésszerű tartalékok a hazai erőműveknél, nem kevésbé a KGST-országok egyesített energiarendszerének lehetőségei — így a kölcsönös kisegítés üzemzavar esetén, a legnagyobb feszültségű hálózat közös fejlesztése — valóban biztonságossá teszik az ellátást. — Evek óta a hazai fel- használás 18—19 százalékát fedezi az importált villamos energia, s ennek legfőbb szállítója, a Szovjetunió. Ez az ayány a jövőben is tartható?' — Igen, de úgy, hogy mögötte egyre nagyobb energia áll. Ugyanakkor lényeges fejlődési irányzatnak tartjuk, hogy — szemben a korábbi gyakorlattal — az egyesített energiarendszeren át, az egyes országok sajátosságait kihasználva, növekszik a csereforgalom, azaz, az üzemzavar esetén történő kisegítés mellé egy ■ másik, szintén minden résztvevőnek előnyös jellemző társul. Ennek az egyszerű magyarázata, hogy az egyes országokban — az időeltolódás miatt — különböző időszakokban van csúcsfogyasztás. — Visszatérve az üzemzavarokra: újabban egyre gyakoribbak a pusztító szélviharok. Milyen az elhárítás, a helyreállítás szervezete? — Nemzetközi tapasztalatok ismeretében azt mondhatom, hogy a természeti okokra visszavezethető zavarok fölszámolásában az MVMT érintett vállalatainak szerveKÚT HADOLCOK Nagy divat a kutyatartás. Az adóhivatal tudná pontosan megmondani, mennyit is számlálnak e derék négylá. buakból Salgótarjánban. Hozzávetőleg persze, mert jó . néhány hibádzhat a lajstromból. A megunt, fölöslegessé vált jószágot —, vagy éppen csak elkerülendő az adófizetést! — elverik a portáról. Kóborkutya lesz az istenadta; veszélyes-kártékony csavargóvá teszi a kényszer. Most azonban nem is any- nyira a gazdátlan ebekről lesz szó, hanem azokról, ame. lyek kifejezetten tulajdonosi segédlettel járják a városszéli határt, erdőségeket. A kutyások estefelé indul, vak útjukra — így szólnak a bejelentések. Más híradások pontosan leírják a „kutyafuttatás” módját is, nem mellőzve a veszély elől tova iramló őz kétségbeesett menekülésének lefestését. A zagyvarakodói garázstulajdonosok szerint a minap arra is volt példa, hogy a kutyák elől menekülő nyúl az egyik nyitott garázsban keresett menedéket. A megyei tanács erdészeti, vadászati és természetvédelmi felügyelőjéhez is eljuttatott bejelentésekből nem idézzük tovább a példá. kát. Csak annyit jegyzünk meg, hogy a „kutyázás” Eresztvény és Somos környékén a legnagyobb divat. Tesszük ezt a miheztartás végett, mert a nagyon is átlátszó „kutyafuttatás” nem maradhat következmények nélkül. Már csak azért sem, mert pontosabban és világosabban fogalmazva akár orvvadászatról is beszélhetünk. S hogy a „kutyázás” milyen károkat okozhat, arra csak egyetlen számot: egy elsőosztályú őzért 1000—1200 forintot is fizet a MAVAD, ilyen érték válhat néhány perc alatt az ebek, martalékává. A közérdeket szem előtt tartó bejelentések természetesen nem maradnak következmények nélkül. Az arra illetékesek mindent megtesznek nemzeti kincsünk — a vadállomány — védelmében. S az a legkevesebb, hogy valamelyik kutyás kedvenc társa nélkül mehet haza, mert mező járó házőrzőjét (?) lelőtték. A legkevesebb, mert az özet űző „kutyafuttatás’1 más, anyagi következményekkel is járhat. Salgótarján peremén lakó kollégám többször mesélte már: élvezettel figyel reggelente az ablakából egy őzsutát, két gidájával. Szomorú dolog lenne, ha a kóbor és futtatott kutyák kilátásba helyezett lelövése miatt mór. golódó ál-állatvédőknek egy. szer fel kellene mutatni valamelyik széttépett gida maradványait. Ez ugyanis már közügy, szemben a saját belátáson alapuló döntéssel, tart-e valaki —, mennyit és milyen faj. tájú — kutyát. Az utóbbi ma. gánügy. de csak addig, amíg közérdeket nem sért. — kele — zete a legjobbak közé tartozik. Ezt annak tudjuk be, hogy rugalmas a szervezet, a vállalaton belül, és a vállalatok között egyaránt. Mód -'an tehát az emberek, eszközök, anyagok rendkívül gyors átcsoportosítására. Hozzájárul az üzemzavarok idejének mérsékléséhez az is, hogy a nagyfeszültségű elosztóhálózat kiépítettsége módot ad az átkapcsolásokra, hogy más vezetékről kapjanak áramot a települések. Egyébként utasítás és erkölcsi parancs is számunkra: minél kevesebb ideig nélkülözze a lakosság a villamos áramot még jelentős természeti kár esetén is. — Amihez sok minden kell, de elsőként ember. A villa- mosenergia-ipar létszáma a legutóbbi években csökkent. Nem okoz ez gondokat? — Bizonyos területeken, így egyebek között egyes településeken a közvilágítás karbantartásában valóban nehézségek forrása a szükséges létszám hiánya. Ugyanakkor a jelenlegi létszámmal képesek vagyunk kielégíteni a szükségleteket, sőt némely területen mód van az ésszerű létszámcsökkentésre is. Segítségül hívjuk a műszaki fejlesztés kínálta tartalókokat, így például a már említett közvilágítási karbantartásnál azt, hogy a korszerű — higanygőz — lámpatestek élettartama körülbelül tízszerese a hagyományosokénak, azaz, a karbantartási igény szintén ilyen arányban zsugorodik. Hozzájárult a korábban egészségtelenül nagy munkaerő-vándorlás mérsékléséhez az is, hogy párt- és kormány- határozatok alapján rendeződtek bérfejlesztési lehetőségeink, egységessé vált a műszakpótlék, javítottunk a szociális körülményeken, s így tovább. — Országgyűlési interpelláció témája is volt már az ún. zárolt körzetek ügye. Kétségtelen, aki ilyen körzetben ét. azt nem vigasztalja általában a villamosenergia-ellátás egyenletessége. Mi itt a hely- sei? — Hálózatfejlesztésre há- rommilliárd forintot fordítunk az idén; az összeg tekintélyes része a nagyfeszültségű vezetékrendszer bővítését, illetve rekonstrukcióját fedezi. A célcsoportos hálózatfejlesztésen belül a legutóbbi esztendőkben átlagosan 230—240 millió forintba került a lakótelepek villamosítása. Ma az ország lakásainak 92,7 százalékában ott a villany: harminc évvel ezelőtt ez . az arány csupán 10 százalék volt. Azután: a külterületi lakások villamosítását mostanában évente 55 millió forint szolgálja a hálózati célcsoportos beruházáson belül. ezt az Qrszágos Tervhivatal és a megyei tanácsok osztják fel. Mindezek ismeretében őszintén meg kei’ mondani: nem jut mindenre pénz. Húsz évvel ezelőtt, 1959-ben a transzformátorkörzetek 54 százaléka számított zároltnak, azaz, olyan helynek, ahol különböző megkötések korlátozták a villa- mosenergia-felhasználást, új fogyasztók ' bekapcsolását. Nagy eredmény, hogy 1970-re négy százalék alá csökkent a zárolt körzetek részesedése, de mert a lakossági felhasználás a tervezettnél jóval gyorsabban nőtt és a háió- zatrekonstrukcióra fordítható eszközök korlátozottak voltak, a korábban jól ellátott körzetek némelyike bekerült a zároltak közé. Hangsúlyozom: a zárolt körzetekben is kötelessége az áramszolgáltató vállalatnak az új fogyasztót bekapcsolni, azzal a megszorítással, hogy úri. therrm- kus készüléket — tűzhely, bojler, fűtőtest — nem használhat. A lakosság érintett részének gondokat okozó zárolt körzetek arányának csökkentése, határaik szűkítése a népgazdaság teherbíróképességének függvénye, s a takarékos felhasználás általánossá válása is a gondok enyhülését eredményezheti — mondotta befejezésül az MVMT vezérigazgatója. Mészáros Ottó NÓGRÁD — 1979. szeptember 14., péntek 5 r
