Nógrád. 1979. augusztus (35. évfolyam. 178-203. szám)

1979-08-09 / 185. szám

Környeteiünh védelmében Hogyan lesz szebb Salgótarján? NEMREGIBEN tisztasági és környezetvédelmi szemlét tar­tottak Salgótarjánban. A me­gyei Vöröskereszt elnökeként magam is részt vettem a hosz- szúra nyúlt „sétán”. Ezekről a tapasztalatokról szeretnék néhány szót mondani. Általánosságban megállapít­hatjuk, hogy az elmúlt évek­hez viszonyítva kevesebb a szétszórt hulladék, papír, mű­anyag tasak, az ott felejtett szemétkupac. A kukák kör­nyéke azonban még sok kí­vánnivalót hagy maga után. Oka egyrészt, hogy még min­dig kevés van belőlük, más­részt pedig az emberek figyel­metlenül a kukák mellé szór­ják a szemét egy részét. Salgótarjánban sok az épít­kezés, a bontás. Ezeknek szükségszerű velejárója az át­meneti rendezetlenség, nagy részüket mégis meg lehetne előzni, ha több gondot fordí­tanának mindenre. Társadal­mi munkával nem lehet az építkezések törmelékét, a be­tontömböket eltüntetni. Nem lehet parkosítani ott, ahol még a durva tereprendezés sem történt meg. De röntja a társadalmi munka becsületét, ha annak eredményét intézményesen tönkreteszik. Nem szebb az iskolák környéke sem. Nagy részük kietlen, rendezetlen, elhanyagolt. Nem szolgál jó példával. Általában kevés az összefüggően rendezett város­rész. A városszéli lakónegye­dek közművesítése megoldat­lan, az építkezések ötletszerű­nek tűnnek, a kertvégekben ólak, szemétdombok. A ga­rázstelepek sem egyformák, a környékükről meg jobb nem beszélni. Mondanék egy-két példát. Nem annyira az elmarasztalás, mint inkább a segíteni akarás szándékával. A Kemerovo-te- lepen a szalagház mögötti te­rület koszos, törmelékes, el­hanyagolt. A nagy játszótér sivár, érdesen salakos, a lakó­telepen sok helyütt burján­zik a gyom. Egy-két háztömb körül található csupán ápolt zöldterület, virágágy. Sokkal tisztább, szebb a magánházak környéke. Bőven találtunk Salgótarjánban lefedetlen ak­nákat, gödröket, amelyek még balesetveszélyt is rejtenek magukban. A BESZTERCE-lakótelepen nagyjából ugyanez a helyzet. Megtetézve az építkezésekkel. Az Arany János utcában a környezet messze elmarad az épületeket megillető színvonal­tól. A játszóterek — pedig nagyon sok a gyerek — az elemi követelményeknek sem felelnek meg, fa, virág, zöld csak mutatóban található. A rozoga porolóállványok, a vi­rág nélküli beton virágvá­lyúk, a szemetes utak, a kor­lát nélküli magas betontámfa­lak, a töredezett lépcsők egy­aránt gondoskodás, törődés után „kiáltanak”. Méghozzá oly módon, hogy mihamarabb tenni kell valamit. A zagyvapálfalvai Zöldfa utca elszomorító látványa pél­dázza, miként lehet néhány év alatt tönkretenni egy újonnan megépített környeze­tet. Szemét az utcán, levert vakolatok a lépcsőházakban, törött lámpabúrák sokasága. Feltétlenül nagyobb szigorral kellene — már csak a jobbra vágyó és az itt lakni kénysze­rülő emberek érdekében is — betartatni mindenkivel a mini­mális rendet, megkövetelni a társadalmi értékek megóvását. Salgótarjánnak mindig szép, tiszta negyede volt a Május 1. utca környéke. Most is el­mondhatók ezek róla. De fel­tűnő, hogy az ittlevő iskolák udvara és környékük mennyi­re igénytelen. Az Idegérben, a Kővár kör­nyéke lassan eléri a régi Pécskő-domb „színvonalát”. Tócsák, eldobált limlomok, el­hanyagolt házak, szemetes környékű raktár. A szemétte­lepről mát a legkisebb szél is a por, a kosz, a papírok soka­ságát hordja szerteszét. A Palócz Imre tér és az autóbusz-pályaudvar környéke a város legforgalmasabb ré­sze. Évek óta sem építkezés, sem bontás nincs a környé­kén, mégis elhanyagoltnak tű­nik. Itt található a város leg­kisebb és legelhanyagoltabb autóparkolója, a vasúti töltés és a mozi között, letaposott ösvények vezetnek a sínekhez, a nyomda előtt levő füves rési a város egyik szégyene. Az autóbusz-pályaudvar salakos parkolója a legkisebb eső­ben is sártengerré változtatja a vásárcsarnokhoz vezető jár­dát. Mindezt betetőzi a Tarján- patak medrének szemétgyűjtő kanálishoz hasonló képe. A VÁSÁRTÉR aránylag tisztább, gondozottabb. A Sal- gó étterem mögötti munkák miatt sok a feltúrt parkrész­let, csúnya a környék. Van­nak természetesen Salgótarján­ban szép környékű köz- és lakóépületek, parkok, ilyen a megyei tanács környéke, a kórház, a Gagarin iskola, a megszépült főtér. Mindannyi­an tudjuk, hogy a városre­konstrukció kétségtelen sok nehézséggel jár. De az is igaz, hogy az építkezések után nem szükséges évekig várni a környezetrendezéssel, védeni, óvni kell a várost, az utcákat, ahol lakunk, élünk. Dr. Fancsik János, a Vöröskereszt megyei elnöke Mikola ttilkun: A tölgy kidőlt ' = Hallotta, Kovtyaga meg­halt?.... — Kicsoda? — Kovtyaga Ivan. 11 — Ugyan ne ugrasson már, az isten szerelmére. Méghogy Kovtyaga meghalt... Ha-ha! Kovtyaga meghalt. Tetteti magát. Tudja, milyen nagy mókamester! — Ugyan, dehogy, meghalt. — Igen? — Magának ez csak „igen”! Élt, éldegélt egy ember, és most meghalt. Mi van ezen nevetnivaló? — És miben halt meg? — Azt mondják, a szíve... — A szíve! Kovtyagának van szíve?! Meséljen már ne­kem róla... A szíve! Ha-ha! Mintha én nem ismerném a szívét. Neki nem is szíve van, hanem szivattyúja. Egy igazi motor. Neki farkasszíve van, vízilószíve, elefántszíve, egy ichtioszaurusz-szíve. Mint­ha én nem tudnám, milyen szíve van Kovtyagának! Ha­ha! Neki nem is szíve van, hanem az valami tünemény! Egy csoda! Az ő szívét pén­zért lehetne mutogatni! Hall­gasson csak ide, kérem! Csak tegnapelőtt háromszor más­felet hörpintettünk fel kopo­nyánként, ő meg én, és észre se vettük. Azaz, hogy én be­sikítottam, de Ivánnak meg sem kottyant. ö elspurizott valahova pénzt kérni kölcsön. Azután meg még bort ittunk. Két fiaskó muskotályt. És maga azt mondja, a szíve! — Azt mondják, az orvosok figyelmeztették. — Az orvosok semmit sem tudnak. Honnan tudnák, mi­lyen szíve van Kovtyagának? Emlékszik, IvaskevicS névnap­jára? — Mire? — Ő két üveg konyakot ivott meg, és a szeme sem állt tőle keresztbe. Egyik sem. És maga azt mondja: a szíve... — Az orvosok így... — Mihez értenek az orvo­sok? A szíve! A Kovtyaga szí­ve! Ne röhögtessen, cserepes a szám. Emlékszik, akkor ott Petyánál? Ittunk, ittunk, it­tunk, már valamennyien ré­szegek voltunk, de Kovtyagá­nak meg se kottyant. Egy egész vödör vodkát ivott meg, és aztán még a hölgyek bora­it kezdte összeöntözgetni a poharakból. Milyen szív bír ki ilyen ivászatot? Méghogy a szíve. Ha-ha! — Azt mondják, nagy nyo­más volt benne, amikor az este hazatért, és reggel nem ébredt fel... — Marhaság, nagy marha­ság, barátom! Azt mondja, nagy nyomás volt benne? És mikor nem volt benne nagy nyomás? Mindig nagy nyo­más volt benne — és kutyaba­ja se volt Mi köze ehhez a szívének? Mi? Hallgat? No látja, hát erről van szó! Em­lékszik, mi volt a múlt héten? Kovtyaga fogadott Jelapovics- csal, hogy megiszik tizennyolc korsó sört. — Aha, aha és huszonket­tővel ivott meg! — No látja, és maga azt mondja, a szíve! Mi köze eh­hez a szívének? A háború alatt faszeszt ivott — és ku­tyabaja se volt, most meg tiszta italokat piál. Tavaly egyszer elmentem vele Ko- baszjához a nyaralójukba. Ad­dig ittunk, amíg bele nem fá­radtunk. Kovtyaga mindket­tőnket túlivott. Arra sem em­lékszem ki, mikor, hol aludt el. Reggel felébredtünk..! A fejem — hű a fejem! Mintegy repedt fazék, és mintha ezt a fazekat valami ördögfióka ka­lapálná egy nagy kalapáccsal. És a másnaposságot — az em­bernek szinte sírni volna ked­ve — nincs mivel gyógyítani. Amíg én és Kobaszja nyög­tünk és jajgattunk, Kovtyaga ide-oda sürgött-forgott a la­kásban, és talált egy üveg de­naturált szeszt a teraszon, amit Kobaszja felesége a spirituszfőzőbe szokott hasz­nálni. Lám, mi azt sem tud­juk, hova legyünk, Kovtyaga meg fogja az üveget, és — klutty-klutty — s mintha az üvegben egy csepp denaturált szesz sem lett volna. Aztán föl-alá járkált, és kiröhögött bennünket. És még maga azt mondja, a szíve! — Nem én mondom, hanem az orvosok... Nem bírta ki! Ha-ha! Huszonöt évig kibírta, most meg nem bírta ki. Mar­haság! Inkább elhiszem, hogy Kovtyaga lépfenétől dobta fel a bakancsot. Sőt pestistől, vagy rühtől! Amitől akarja, dehogy a szíve.. — Hát igen... A tölgyfa is kidől egyszer... —' Hát szóval a tölgyfa, a baobabfa kidőlt. És az isten tudja, mitől. No látja ez az orvostudomány. Ha-ha! Or­vostudomány! Semmi jobbat nem tudtak kitalálni, hát kisü­tötték Kovtyaga szívét. Meg­találták az okot! Mert tegnap pityókásan ment haza... Ha-ha! És amikor józanul ment haza? Marhaság! Na isten ve­le! Megyek részvétemet nyil­vánítani a családnak. Nem tudja, lesz-e halotti tor?.,. Nem ártana egy-egy pohárkával meginni a halottak lelkiüdvé­ért... Szerettem a megboldo­gultat. Szerettem a sírig. Meny­nyit ihattunk volna még! Os­toba módon halt meg, senki sem tudja, mitől. Na isten áld­ja! (Fordította: Juhász László) LYEGGYtfJTÖ!KME VASVÁR Castrum Ferreum néven a rómaiak vigyázták itt máig is fennmaradt sáncaikat. A latinból szó szerint fordított elnevezésű település 1279-ben szabad királyi városi rangot kap. Szép műemlékei és az 1664-ben kötött béke történel­mi patinát ad a városnak. A Magyar Posta augusztus­ban Vasvár mai életét jelké­pező bélyeggel színesíti a tá- jakat-városokat bemutató so­rozatot. A 40 filléres címlet Vertei József grafikusművész tervrajza alapján a körházat ábrázolja, amelyben rendelő- intézet és más orvosi intéz­mények működnek. A bélyeg­kép jobb alsó sarkán az alig 5000 lakosú városka címere látható. örvendetes, hogy postánk cseréli az úgynevezett for­galmi bélyegek rajzát. A je­lenlegi sorozat 40 filléres (Szarvas) és 1 forintos (Sal­gótarján) címletét majd hét éve helyezték forgalomba, en­nek következtében több tíz­milliót ragasztottak már le­velezőlapra, levélre Célsze­rű lenne, ha a mostani ki­adványt, illetve a tavasszal megjelent 1 forintost (Nyír­bátor) lényegesen rövidebb idő után váltaná fel új raj- í\x címlet. A szovjet posta éppen nemrégiben a nyomási eljárás másításával a forgal­mi sorozat 16 értékéből adott rületén történt felhasznalast változatot a gyűjtőknek. olvasható bélyegzőlenyomat egyértelműen tanúsítja. ELSÖ? HÍREK — ÚJDONSÁGOK A bélyegek sok mindent el­mondanak egy-egy állam tör­ténelméről, magyar kiadvá­nyok is felidézik múltunk ne­héz vagy dicső napjait. Az első bélyeg mindenütt meg­különböztető rang, ilyeneket a gyűjtők még értékén felül is becsülnek. Hányattatásun­kat bizonyítja, hogy nálunk az elsőségen még vitatkoznak. A posta-vezérigazgatóság nyi­latkozatot tett közzé misze­rint az 1871-ben kiadott kő­nyomatos az első önálló ma­gyar bélyeg, ezt csak hazánk területén árusították és csak itt lehetett bérmentesítésre használni: Egyesek arra em­lékeztetnek, hogy 1848-ban már nyomdába adták első bé­lyegünket, amelynek tervét szeptemberben újból láthatják a bélyegnapi blokkon. A sza­badságharc bukása azonban véget vetett a posta önálló­ságának ugyanúgy, mint a tervezett bélyegnek. A ki­egyezés alapján, 1867-ben a Magyar Posta az osztrákokkal közös sorozatot adott ki. amelyet Bécsben nyomtattak és Ausztriában is elfogadtak. E kiadást, valamint az osztrák posta korábban megjelent címleteit csak akkor tekint­jük magyar bélyegnek vagy előfutárnak, ha a hazánk te­Az UNESCO felhívására a csehszlovák posta az ember és a környező világ egymás- rahatását. szemlélteti négy bélyegen. — Svájcban öt­napos árverésen 300 millió forintnak megfelelő összegért adtak el bélyeget. — Sass­nitz—Trelleborg között, a több mint 100 kilométeres szakaszon 70 éve közlekedik vasúti komp. Az úszó híd jubileumát bélyegpárral kö­szöntötte az NDK postája. — A vatikáni bélyeg és a posta augusztus 1-én ünne­pelte félszáz éves fennállását. Egykori újságok szerint az első napon a pápai testőrök kordonja tartotta fenn a ren­det, annyian rohanták meg a bélyegárusító fülkéket. — Ka­nada két 17 centes bélyeggel népszerűsíti a vadvizek szla­lom- és a hölgyek gyeplabda­világbajnoki küzdelmeit. — Berlinben 300 éve világítják az utcákat. A közvilágítás jubileumáról kovácsolt vas­oszlopon függő gáz- és ív­fénylámpák, kandeláberek emlékeztetnek négy bélyegen. — Gitega gyermekváros la­kóinak kedves arcát, csillo­gó tekintetét tárja elénk négy­értékű sorozaton Burundi a nemzetközi gyermekév alkal­mából. HUMOR — Vádlott, miért hamisítot­ta erre az iratra a más alá­írását? — Azért, kérem szépen, mert én nagyon vigyázok a saját becsületes nevemre, és nem akartam kompromittálni! Az edző izgatottan magya­ráz a sportolónak: — Hányszor mondtam már neked, hogy ez hármasugrás! Ezt a 16 métert három lépés­sel kell ugrani — nem pedig egyszerre! — Tudod, mi újság: Jacques szombaton megházasodott. — Szerelemből, vagy pén­zért? — A menyasszonyt pénzért vette el — a pénzét pedig sze­relemből. — A mi postánk, sajnos, né­ha roppantul hanyagul műkö­dik. — Miért gondolja? — Hát mert a férjem leve­lezőlapot küldött nekem Phila­delphiából, ahová üzleti ügy­ben utazott, és a postán vala­miért chicagói bélyegzőt ütöt­tek rá! ☆ Párbeszéd a házaspár között: Férj (amikor késő éjjel ha­zaér) : — Kitalálod, drágám, hol voltam? Feleség: — Kitalálom. De előbb mond el a magad meséjét! Az Építőipari Gépesítő Vállalat t> NÓGRAD — 1979. augusztus 9., csütörtök | Morzsák a nagyvilágból TIGRIS VESZÉLY Csütörtök óta három, ket­receiből kiszabadult tigris ve­szélyeztette az egyik Chiba kö­zeiében fekvő japán fürdőhely lakóit. A szökevények elfogá­sára 800 rendőrt, valamint va­dászt és mesterlövészeket moz­gósítottak. Az egyik tigrist si­került lelőni, a második ön­szántából visszatért ketrecé­be. a harmadiknak nem akad­tak még a nyomára. MEGÚSZTA Tizenkét napig csak vízen' élt egy 70 éves francia turista, Alfred Seckelt. A. svájci Al­pokban egy szikláról zárt kat­lanba zuhant és csak 12 nap múlva találták meg a hegyi mentők. Kórházba szállítot­ták, s bár 35 kilogrammot fo­gyott, állapota nem életveszé­lyes. PÖFÉKELÖK VB-JE Megrendezték az Egyesült Államokban a pipások világ- bajnokságát. A nyertes ezút­tal 1 óra 38 perc 5 másodperc­ig füstölt megállás nélkül. A pöfékelés világcsúcsa ezúttal sem került veszélybe. Ezt 1975-ben állították fel, az ak­kori győztes „ideje” 2 óra 06 perc 39 másodperc. 1979, szeptember 17-tól 10 beles bentlakásos loronydaru-kezelői tanfolyamit szervez. A tanfolyamra jelentkezhet minden 8 általános iskolai vég­zettséggel rendelkező férfidolgozó, aki a munkakör ellátá­sára hivatást érez. * A JELENTKEZÉSI KORHATÁR: 18—40 év között A tanfolyam idejére vállalatunk munkabért fizet Biztosítja az építőipari változó munkahellyel kapcsolatos egyéb pénzben! térítéseket Jelentkezni lehet: írásban, vagy személyesen, a vállalat munkafigyi osztályán. CÍM: Budapest XX., Marx Károly út 255. MEGKÖZELÍTHETŐ: Budapest, Boráros térről 23-as, 68-os autóbusszal. Apróhirdetések PANNÓNIA mo­torkerékpár 250 cm3 eladó. 2 600 Ft érték­ben. Műszaki vizsga érvényes. Jobbágyi, Rákóczi u. 8. 3 hónapos óriás Schnauzer szuka- kölykök eladók. Ér­deklődni Magyar Gyu­la, Szurdokpüspöki. A Nógrád megyei Tanács szociális ott­hona Ludányhalászi, szakképzett szakácsot felvesz, nyugdíjazás folytán megüresedett állásra. Jelentkezés személyesen. CSALÁDI ház sür­gősen eladó. Surányi, Baglyasalja, Kakukk utca 25. KÉTSZOBÁS örök­lakás, kp. -f OTP-át- vállalással eladó. Sal­gótarján, Kemerovo krt. E/10. II. em. 3. ajtó. Érdeklődni: 17 óra után. NYUGDÍJAZÁS mi­att eladó péksütöde vagy ház is. Érdeklőd­ni: Ságújfalu, Kos­suth út 57. Egész nap. UC rendszámú, Za- porozsec 1930 januárig műszakis, eladó. Irányár: 20 C09 Ft, Salgótarján. Arany János út 3., IV. em. 3. A városi tanács vb. mélyépítő üzeme felvételre keres gyakorlattal rendelkező, lega­lább középfokú munkaügyi tanfo­lyami végzettségű munkavállalót, MUNKAÜGYI ELŐADÓI MUNKAKÖRBE. Jelentkezés az üzem főkönyvelő­jénél. Salgótarján, Kertész út 2/a. SALGÓTARJÁNBAN kertes családi ház be­költözhetően eladó. Érdeklődni: 20-80 te­lefonon, Kissné. EGY erős, 5 éves, 145 cm magas, 380 kilós szamár eladó. Egyesben is szánt. Érdeklődni: Varlyarc; Kossuth utca 56. FÉNYKÉPÉSZ kis­iparos szervezőt ke­res. Jelentkezés le­vélben „Szervező'* jel­igére a kiadóban. UR-es Moszkvics 412-es, 4 éves, első kézből eladó 60 000.— Ft-ért, 1981-ig vizsgá­zott. Mohora, Rákóczi 31. salgótarjáni zöldövezeti két én fél szobás szövetkezeti lakás eladó 300 000 kp. -f OTP-átvállalás. szeptemberi beköltö­zéssel. Érdeklődni Breznainé, Ybl Miklós út 29., I. em. 6. égési nap.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom