Nógrád. 1979. augusztus (35. évfolyam. 178-203. szám)

1979-08-18 / 193. szám

^ Testkultúra* szalon Éppen három esztendeje, hogy a fővárosban megnyílt az első testkultúraszalon. Születését hosszú vajúdás előzte meg, hiszen évekig töb­ben voltak az ellenzői, mint a hívei. Ennek oka talán ab­ban keresendő, hogy a test­kultúraszalonba szánt gépek­ről mindenkinek a body buil­ding (testépítés) és annak mű­velői, az izmaikat mutogató „férfiszépségek” jutottak eszé­Hogyan jutnak hazánkban igazság van benne. Annyi, van tehát szó. hogy minden- be. Holott a kettőnek semmi a fiatalok önálló lakáshoz, hol hogy az állami, tanácsi laká- kinek tenni kell azért, hogy köze egymáshoz. Bizonyítja teremtsék meg leendő gyér- sokat azok az igénylők kap- kapni is tudjon. Ha ezt nem ezt az is> hogy ma már a sza­mekeiknek a kényelmes, egész- ják, akik a legalacsonyabb látia be valaki, akkor nincs , n k t eisfísorban nők láto­séges családi fészket? ' ‘■“wl-----* -— - * i iEz érint minden fiatalt. Beszél­hetnek a szülők a helyes pár- választásról, a megfontolt, meggondolt családtervezés­Rajtuk is múlik pÄili | \"li:|l|'|iíÍ ... ü li. - :•! ■ ti 11 $:! !'■ ;i ! Kellemes volt az idei nyár, bővelkedett hőséget ontó nap­sugarakban és hűsítő zuhékban is, bizonyára a hátralevő része sem lesz más. Fotóriportereink gyakran keresték föl a strandokat, az itt született felvételekből mutatunk be egy „gyöngyszemet”: íme, a megyeszékhely nem hivatalos “Miss Strand”ja. A kapa mindenütt egyforma... jövedelemmel bírnak, többnyi- joga nkármit is elvárnia a . a kérdés húsbavágóan re a pályakezdők, a fiatalok, maga részére. gatjak. Ok pedig nyüvanva­Az ifjúsági törvény es a Jogtalan tehát a morgás, a lóan nem jól fejlett izmokra, különböző tanácsi rendelkező- vita a fiatalok ^ társaságában hanem némi testmozgásra, sek persze átlagos, elvileg a lakáshelyzetről? Nem. Sőt, kondíciótornára vágynak, mindenkire vonatkozó rendel- akkor a ha "eha he- hogy közben felesleges kilóik­ról, beszélhetnek a tanítók, kezesek. Csakhogy az atla^, az t k k mpoSzabadulianak tanárok a Dálvaválasztásról is tóyes hazasparoanak ugyan- Hasznos, mert ezeknek a vi- tol is megszabaduljanak de egyikről sem a lakástól £sak kevé^^lgaszt ny^t — hogye "aj- A testkultúraszalonok eze­f ügyetlenül Nem egy fiatal- aZ ^“yté® tűk áfl mikor oldód" meg két az igényeket tökéletesen SLlla Pa^oSTavái?a/at* SlTwÄ? anTa l£ • ^juk Az okosan meg- kielégítik. A gépek segítségé- lyasoija az, nogy a vaiiaiat, amelv lista az öt-hat- fon tol tan, lozanul elok azok, . iQOiw-.iönhív7rthh i7nm­az intézmény segiti-e ónálló wül laMahoz akik pénzüket nem herdálják. vel a legkulonbozobb izom lakasa megteremteseben. jutók soráT foglal ia matóban hanem akármennyit is. de csoportokat lehet megmozgat­Imponáló az állami lakások _ gon(jolhatiák — De addig rendszeresen, takarékosan fél- ni, s mindehhez nincs szükség elosztásakor kimutatott szám, hoJ ]akiunik? Albérletben? És retesznek belőle, ha ieyekeze- sportpályákra, tornatermek- amely szerint .ezeknek majd- u ' £izessünk érte, hogy tűk töretlen, előbb-utóbb gvü- TörnegSDort is lehetne be- nem otven százaléka fiatal már fiUért se tehessünk mölcsözővé is válik. «; Tömegsport is lehetne De hazasok kapjak. A statisztika féirei A negyedik ötéves terv vé- lole. Csakhogy, akik látták a azonban önmagában nem so- Mi£ tehet tehát a üata] há. gére, 15 év alatt egymillió la- fantáziát — s nem utolsósor­kát mond. — Nana, hogy a zaspár? Gondolkodhat. Azon, kast.,ié.Dít,ettuekt ^3záunk^al?‘ ban a jó üzletet — benne, azok felet a fiatalok kapjak — hogy a kevés lehetőség közül Az otodik-hatodik es hetedik eisösorban a haszonra töre- mondhatjuk —, hiszen a la- melyiket válassza. És közben tervben hasonló menv. £s fodrászszövetkeze­kást igénylők többsége is fi- morog, vitatkozik. sokszor nyiségu lakás építésévé] sza- ^ véletlenül nyitják az atal. Az idősebbek ugyanis meggondolatlanul. Mert egyet mo1 a népgazdaság. Hogy fel- teK nem y 1 már laknak valahol. elfeleit* nevezetesen azt horv épüljön, a ma fiataljain is Ha nem is egészen helytál- lakást teremteni is csak’pénz- múlik, ló ez az álláspont, valami bői, munkából lehet. Arról M. M. ' Színhely: a Nemesnádudva­ri Állami Gazdaság építőtábo­ra. Idő: nem fontos.Szereplők: (dolgozók) vietnami és ma­gyar diákok. Tábor — más légkör, más kapcsolatok, de a munka min­denütt egyforma. Vietnamban is olyan, mint másutt. — Jól beszéltek magyarul. Mióta vagytok Magyarorszá­gon? — Egy éve tanulunk a Nem­zetközi Előkészítő Intézetben, ahol négy tantárggyal foglal­kozunk magyár nyelven: ma­tekkal, fizikával, kémiával és persze a magyarral. A lányok közül néhár.yan biológiát és pszichológiát is tanulnak. Előt­te, otthon fél évig vietnami tanárok tanították a magyart. — Tudom, hogy szeptem­bertől egyetemisták lesztek. Milyen szakembereket képez­nek majd belőletek? — Igen. szeptemberben szétszóródunk. Tizen közü­lünk gépészmérnökök, hú­szán villamosmérnökök, né­gyen matematikusok és hár­man építőmérnökök szeret­nének lenni. — Nehéz lehet idegen nyel­ven, egyetemi szinten tanul­ni... — Nehéz, de pillanatnyilag szépek az eredményeink. 4,G3 a tanulmányi átlagunk. Sen­kinek sincs négyesnél rosz- szabb jegye. Ha majd egye­temre kerülünk, sokkal nehe­zebb lesz, biztos lesz hármas is... — Milyen Vietnamban az oktatási rendszer? — Egészen más, mint itt. Egy évig csak írni és olvas­ni tanultunk, aztán hétéves általános iskola következett, majd hároméves középiskola. — Hogy kerülhet valaki Vietnamból magyar egyetem­re? — Tovább szerettünk vol­na tanulni, felvételiztünk az egyetemre. Kiválasztották a legjobban felvételizőket, azo­kat küldték külföldre. Mi ép­pen Magyarországra kerül­tünk. — Volt olyan, aki esetleg visszautasította ezt a lehető­séget és inkább otthonmaradt? — Nem, ilyen nem volt. Nem mindenki egyformán lel­kesedett, de az első benyo­mások jók voltak, hamar megváltozott a véleményük. — Hogy ízlik a tábori élet? — Jól érezzük magunkat. Szép a tábor, sok barátságos lány van. A munkától nem félünk, sokan közülünk ott­hon is kapáltak már, a ka­pa pedig mindenütt egyfor­ma. Mindenképpen szeret­nénk többet tenni, mint amit a táborvezetőség kér. Ami a munkát illeti, nem szégyenkezhettek, megnyer­ték a munkaversenyt. És a kapcsolatok, amiről az elején szó volt... Sok ba­rátság, sok tábori vonzalom született. (veszprémi) Piac a járdán Nézek rá. Int a szemével, kezével, hogy csak menjek. A következő pillanatban nem is létezem számára: egy sárga* Alig lépek ki a hanglemez- — A múltkor te antikvárium ajtaján — ke- Fats Dominót, mi? zemben színes reklámszatyor; az a fehér Zsiguli a ban lógatok egy frissen vár után. sárolt, használt, ám nagyon jó állapotban levő albumot — ketten is odalépnek elém, s ugyanazt kérdezik: — Van valamid eladó? Az egyiknek válaszolok; szőke, ápolt külsejű (talán) gimnazistafiú. — Nem adok el semmit, ezt most vettem. A másik, egy kövér, öltö­nyös, aktatáskás fiatalember, meg sem várja a választ, mi­velhogy nem vele törődöm, rögtön odébbáll. A szőke (talán) gimnazista­fiú elől jámborképű, rágó­gumival kérődző nemtudomki újabb és újabb szalonokat, jól jövedelmez nekik az újfajta szolgáltatás. A belépő ugyan­is méregdrága. Egy alkalom­ra 40 forintot kérnek, a 8—10 alkalomra jogosító bérlet pe­dig 240—300 forintba kerüh így éppen azok a kispénzű fiatalok szorulnak ki, akiknek a legnagyobb a mozgásigé- kerestél bennem, magas árat mond- nyük. Ott van hatnak érte izgalmam láttán. zebra — Más nem kell? Néhány hónappal ezelőtt — Nem. Kádár Gábor, a testnevelési — Azt nézegedheted, nem főiskola hallgatója, aki az el­jugó. Angol. Mennyit ér ne- só testkultúraszalon alapító ked? tagja volt, vidéken kísérelte Az ilyen kérdést nem szí- meg ezt a sportot eltérjeszte- garbós’lány kezébe'"adia”a'le4 velem- Szeretném mindig rá- ni. A vidéki városokból azon­mezeit: — Ez aztán a csúcszene! Originál, ez bontatlan. Én já­ratott lemezt nem adok el. — Ülj be... — szól az au­tós a zebra után. — Tehát a jó öreg Fats... vágni, hogy két forintot' ma- ban s^ppiórú tapasztalatokkal ximum. Vállat Vonok. tért ViSsZa. Segítő szándékát, — Segítek, aztán hadd men- sorra elutasították, hol hely­iek, mert Szeged messze van. hiányra, hol anyagiakra hi- Háromszáz. vatkoztak. Pedig, mint Ká­Felemeli az ujját: angol, dár Gábor elmondta, több nem jugó licensz. ideális helyet is talált testkul­Fizetek, elköszönünk. Be* túra-„klub” létesítésére. Az A hátsó ülésről nagy kar- csukom a kocsi ajtaját. Indu- egyik legolcsóbb, legkevésbé tondobozt vesz elő, az ölébe lók vissza a bolt elé nézelőd- helyigényes sportág, a gépe­teszi és lapozza az albumokat ni. A buszindulásig sok időm két Békésen már sorozatban sorra. van még, minden más dől- gyártják. Talán, ha egy hiva­— Ott van! — szisszenek S0™ elintézve már. ^ tál felkarolná a mozgalmat, von el hirtelen, ö úgylátszik egyet és kiveszem az „öreg” Magas, sovány, gyűrtinges, sikerre lehetne vinni. Megtet­ismer. mert miután megigazít- (csupán ötvenegy éves) koc- kordfarmeres fiú jön szembe, fék ezt már a fővárosban is: kafejű egy sikerválogatását. ®gykezében ^ diploma tatás- a yj kerületi tanács nyitott Meg is bánom, hogy elenged- " ~ ja hóna alatt a három-négy (valószínűleg eladásra szánt) nagylemezt, így szól: tem magam, mert felvillan ka- hiásikkal figyelmeztetően testkultúraklubot. Érdekes jelez. Mikor odaér kicsit leha- módon itt 300 helyett 50 fo­rintba kerül egy bérlet. Viilám monológ tunyaság idegesít Belső kényszer az, ami állandóan mozgat engem. Sze­retek emberek közt járni-kelni, a nyugalom, a tunyaság idegesít. 1966-tól vagyok tagja a KISZ-nek. Középiskolában vettek fel, rögtön titkárnak választottak, azóta is az va­gyok, közben csak az irányított alapszervezet változott. Az OTP Nógrád megyei igazgatóságán dolgozom. Külső szemlélő honnan tudja, hogy itt KISZ-es lányok, asszonyok dolgoznak? Hát... az ügyfélszolgálat minőségé­ből. Talán többet mosolygunk, segítőkészek és pontosak va­gyunk az ügyféllel. Ezt vállaltuk, ez a mi munkánk. Bi­zony elég nehéz ennek eleget tenni napi nyolc órában. Sok közöttünk a fiatal kismama, így adott szabadidős-tevékeny­ségünk is. Több programot rendezünk, gyermekeink és ma­gunk szórakoztatására, névadó, télapóest, rajzverseny, hogy egy pár konkrét dolgot említsek. Alapszervezetünk mindössze 28 főből áll, sokan közü­tünk továbbtanulnak, szakmai képzés mellett ez mozgal­mi vállalás is. Igyekszem meggyőzni munkatársaimat, ná­lunk nem kell „villogni”, csak egyszerűen dolgozni kell. Munkámhoz minden szakmai és társadalmi segítséget megkapok. Tevékenységem felől gyakran érdeklődnek és értékelik is azt. A közelmúltban vezérigazgatói dicséretet és a KISZ-kb dicsérő oklevelét is megkaptam, és aminek még legalább annyira örülök, mint az előzőeknek, három hónapja felvettek a párttagok sorába. Elmondta: Lipták Éva, az OTP Nógrád megyei igazga­tóságának KISZ-titkára. Feljegyezte: B. U jól: — Itt a rendőrség... , Nem áll meg, megy tovább. Érdemes lenne a javaslaton I nn Cj rnrk Cj non ÍJ rOf*k s, tényleg: az egész piac meg- elgondolkodni. Hiszen az ifjú­l í P indul szanaszét, ki szalad, sági szövetség feladatai közt ki csak szaporázza, ki elolda- változatlanul fontos a tömeg­feiező. !°fbeáll a járó- sport fejlesztése. . Hagyomá­kelok köze es elindul vala- nyos módon ehhez több tor­n??r,1’.e* , lemezantikvárium nateremre, sportpályára lenne f!« p acc alatt szükség. Sajnos ezek száma rhóiUl’ efy ^ejr-feher Zsigu- nem kellő ütemben. nem az Magyar Televízió július 28-án Az 1977-ben Tom Robinson KikÍrim a igényeknek megfelelően nö­vetítette a Musical Canada és Danny Kustow által alaki- J ‘ iárri« v vekszik* Ennek ellenére jó Express című spanyol filmet, tott Tom Robinson Band bel- kann alatt ’ elumiK egy lenne végre kimozdulni a 1979. július 12-én Los An- shuffle” felvételével gelesben, harmincegy éves dik be. korában, mellrákban meg­halt Minnie Riperton néger 0 o 0 o 0 o 0 énekesnő és komponista. A melyben énekelt: Quincy giumi fellépéssorozata után, Jones „Testmeleg” című ná- július közepén bejelentette lünk is kapható nagylemezén felbomlását. Robinson szóló­szintén hallhatjuk a hangját, lemezt tervez —. s a jövő év Az angol „Record ' Mirror” elejére egy új zenekart —, jelentésében megemlíti, hogy Parker és Morgan stúdiózené- a masztektómia (a beteg eme- szék lesznek, Kustow pedig lő műtéttel való eltávolítása) haknizókhoz társult, után Carter elnök az ameri­kai Canser Society Bátorság- 0 o 0 o 0 o 0 dijával tisztelte meg azért is, mert Riperton, aki 1976 óta Liz Mitchell, a Boney M. tisztában volt állapotával, s bájos hölgytagja 1979. július azzal, hogy életét a kór mi- 21-én, Londonban férjhez ment lyen veszélyesen pecsételte Thomas Pemberton néger szí- meg, rendületlenül tovább- nészhez. A másik két Boney dolgozott. „Minnie” c. albu- M.-énekesnő ott volt az eskü­mát nemrégiben adták ki. vön — ők voltak a koszorús­lányok —, de Bobby Farell OoOoOoO Németországban maradt (!!). A kedélyeket lecsillapítandó, Ugyanazon a héten, amikor mar hivatalos helyről hatá- az öt oktáv tiszta hangterje- rozotjan közölték, egyszerű delemmel megáldott Minnie tclreertesről volt szó, nem Riperton elhunyt több szív- p, arr® , b°8y a Boney M. roham után meghalt Von tulajdonkeppen felbomlott. McCoy is. Mifelénk „Soul Hogy erről is tudjanak: Liz cha-cha” (Lélek csa-csa) és Mitchell alaposan elkésett a „The hustle” (Lökdösődő tánc) sa.iút esküvőjéről, s szegény című kislemezei aratták a vőlegény (frakkban, cilinder- legnagyobb sikert a diszkók- harapdálva ajkát) már ban és a hazánkban is forgal- bizony az ilyenkor lehetséges mázott BBC „Top of the pops” legrosszabbra gondolt, sorozat 5. LP-je az ő „The (vas) kapu alatt. Vass Imre (Folytatjuk.) holtpontról! Árokszállási Éva Szünidei munkavállaló — Nekem azt nem mondta, hogy dolgozni is kell! (Csúz Gábor rajza) | NÓGRÁD - 1979. augusztus 18., szombat 5

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom