Nógrád. 1979. augusztus (35. évfolyam. 178-203. szám)
1979-08-10 / 186. szám
Földi Péter kiállítása iskola Szécsényben Sajátos színekkel — Vácott Vác nem is esik olyan messze a megyehatártól, meg Nágrád megyéből többen itt keresik kenyerüket, ebben a Duna-kanyar menti városban, ahol nem kis meglepetésre találkozhatnak a kijárók, meg a hét végeken ideérkezők, egyik földijük, név szerint Földi Péter festőművész képeivel. A váci Vak Bottyán Múzeum görögkeleti templomi kiállítótermében bemutatott festményei ayt bizonyítják, hogy a természettel közvetlen közelségben élő művész annak' alaptörvényeit kutatja, e felé fordul tekintete. Földi Péter festőművész 1972-ben fejezte be az egri tanárképző főiskolát, matematika-rajz szakon. Azóta Nóg- rád megyében a Csehszlovák határ mentén, egy kis faluban, Somo6kőn dolgozik. Pedagógus festőművész, aki az iskolai katedrát meg szülőhelyét, • ezt a hegyek közé ékelődött települést választotta az oktatásra, majd a művészi alkotásra is. Ez a hely, ez a környezet alakítja közvetlenül és közvetve piktúráját. A hazai (Salgótarján) és más helyeken (Budapesten — 1977-ben a Jókai klubban és 1978-ban a Ferencvárosi Pincetárlaton) megrendezett kiállításai után ez a váci is jó alkalmat nyújt arra, hogy az eddig megtett, nem több mint ötéves pályaszakaszt felmérjük és számot vessünk eddigi eredményeivel, munkásságával. Földi Péter merészen válr lalja a kísérletezés tényét, ennek ellenére képei mégis egy sajátos, egyéni hangú, érett művész benyomását keltik. Indulási éveiben festett portréi közül keveset találunk a tárlaton, de annál többet a közvetlen környezet, a kert elemi formái közül, amely a köznapi ember számára legtöbbször igen keveset mond, de Földi képein, alkalmazott tiszta színeivel a legszebben bontakozik ki. A közvetlen tárgyak és élőlények — a kukoricacső, a növények, a madarak vagy mások — egyre jobban betöltik a vásznat. Ezeknek viselkedése hol riadt, hol védekező, hol békés és nyugodt. így különös módon hat vissza az emberre, a szemlélőre. Legfőképpen megkapó a kiállítás képei közül (Két madár, Este, Gólyák, Madarak) eziek az alkotások, de Földi munkásságát összegző olajkép (A csorda) a legjelentősebb. Külön kell szólni az alkalmazott színvilágról, amely nagyon fontos és meghatározó szerepet kapott festészetében. Szánéi tiszták és pontosan ebben, a már sokszor mérhetetlen tisztaságában rejlik az a különös varázs, amely az, embert a látványhoz szögezi és amely Földi Péter sajátos, csak rá jellemző hangját adja. Szólni kell a váci kiállítás megrendezéséről is. Dr. Hann Ferenc művészettörténész, aki Földi Péter festőművész szárnybontogatásának közelségében élt évekkel ezelőtt, igen jó érzékkel, megkapó sorrendiséggel helyezte el a képeket ebben a kiállítóteremben. örvendetes a megye határán kívül találkozni olyan művész alkotásaival, akinek eddigi szárnypróbálgatásait, idehaza is nyomon követhettük. Emlékszünk szerénységére, amikor 1975-ben átvette a Madách alkotói díjat, amelyet 1978-ban Derkovits-ösztöndíj követett, most már mondhatjuk: joggal és megérdemelten. Kő-Szabó Imre Miért érdemes túrázni? Sok pajtás szívesebben ül a tv előtt vagy elmegy moziba vasárnap délelőtt, minthogy túrabakancsot húzzon, felvegye a hátizsákot, s keresztül- kasul barangoljon erdőt-me- zőt. ök valószínűleg felesleges fáradozásnak tartják a kirándulást, még nem ismerik a közös természetjárás jó ízét. Miért is érdemes túrázni? Az iskolában sok mindent megtanultok a növény- és állatvilágról. Kint a természetben meg is figyelhetitek, saját szemetekkel szerezhettek tapasztalatokat. Sok új ismerettel gyarapodhattok. Biztosan megfigyeltétek, hogy egy- egy nehézség leküzdése, a feladat sikeres teljesítése, egymás segítése mennyire összekovácsolja a kis közösséget. A túra, a tábortűz jó hangulata sokáig emlékezetes élményed marad. S akikkel ezt együtt élted át, azokra a gyerekekre egészen más szemmel nézel. Jó barátaid lettek, akikre máskor is, más helyen is számíthatsz. Ha megkérdezed bárkitől, hogy szereti-e a természetet, erre mindenki igennel válaszol. De sokaknál ennek nincs alapja, mert valójában kevés tájat jártak be, csak a közvetlen lakóhelyüket ismerik. A túrák adnak lehetőséget, hogy hazánk sok szép táját bejárjátok, megismerjétek, s a természetszereteteteknek élmény, alapja legyen. De nemcsak a tájakat ismeritek meg, az ott élő emberek munkáját is. S minél többet Ismertek belőle, annál jobban fogjátok szeretni a mi magyar hazánkat. A tapasztalt természetjáró járatos a tereptanban, ismeri a térképolvasást. Ezek is mind hasznos ismeretek. A túra sporttevékenység. S mint minden sport, ez is erőkifejtést kíván. De egyúttal egészséges életmódra szoktat, hasznos fizikai erőkifejtéssel jár. Nemcsak mozgási igényeteket elégíti ki, de ügye- sedtek, izmosodtok, erősödtök is. Ehhez szükséges a bátorság, az állhatatosság és az erős akarat is. Mindez előbb- utóbb kifejlődik bennetek. Figyeljétek meg, hogy a rendszeres túrázók mennyivel talpraesettebbek, hogy kivágják magukat a nehéz helyzetben. — átányi — Összevonás ez év nyarán Szécsényben új 12 tantermes általános iskola épül. A munkák jelenlegi állása szerint a kivitelező, a szécsényi ÉPSZÖV legkésőbb 1980. nyarán átadja a létesítményt. Az 1981-es tanévben a szécsényi gyermekek jelentős része korszerű körülmények között kezdheti el a tanulást. Földi Lászlóval, a nagyközségi tanács elnökével arról beszélgettünk, hogy az új iskola átadásával milyen szervezési változások történnek Szécsény közoktatásában. — Pedagógusok, gyermekek, szülők régi vágya teljesül az új iskola átadásával. Mint ismeretes, Szécsényben két általános Iskola működik. Bármelyik is kapná meg az új létesítményt, a másikkal igazságtalanok lennénk. Volt egy korábbi állásfoglalásunk, mel^ szerint a két iskolát ösz- szevonjuk. Nos, a nyári szünet végén ennek az állásfoglalásnak végrehajtására kerül sor. így függetlenül attól, hogy az új létesítmény még nem készült el, a következő 1979/80-as tanévben az oktatást egy igazgatóság alá tartozó intézményben kezdjük meg. — A pedagógusok, hogyan fogadták a tanács állásfoglalását? — A mi elképzelésünk találkozott a nevelőkével. A pedagógus-pártalapszervezet már korábban felvetette a két intézmény egyesítésének gondolatát. Az elmúlt két tanévben a közeledésnek több formájával találkoztunk. A szaktanárok kölcsönösen órát adtak a másik iskolában, hogy jobb legyen a szakosan leadott órák aránya. így sikerült elérni, hogy a Mikszáth iskolában százszázalékos volt a szaktanári ellátottság. A napközis ellátásban is koordinált a két iskola vezetése. Ez év januárjától egy gondnoksága van az oktatási intézménynek. Közös úttörőavatás, kirándulás, mind- mind a kölcsönös közeledés, megértés jegyében zajlottak. — Gondolom, hogy a mindennapi oktató-nevelő munkában több előnye lesz majd az egyesítésnek... — Mi is ebben bízunk. Kérjük a nevelőket, hogy a jobb körülmények között, a megváltozott szervezeti formában, nagyobb hatásfokkal oktassák és neveljék a nagyközség közel ezer általános iskolás korú gyermekét. Az egységes közoktatási irányítás jobban meg tudja valósítani, közös nevezőre hozni a különböző nevelési eljárásokat, módszereket. Ennek az egységesebb szellemnek mindenképp gyermekeink fogják a gyümölcsét élvezni. Nevelőinknek is könnyebb lesz, mert egy nagyobb tantestületben jobban meg lehet osztani a munkát. A szülők körében megszűnik az a helytelen nézet, hogy ezért vagy azért, egyik vagy másik iskolához ragaszkodtak. Amiben óriási előnyét látom az egyesítésnek, az a takarékosság, a meglevő eszközök jobb kihasználása. Nagyobb érvényt tudunk szerezni a tanácsi irányításnak, segítésnek és ellenőrzésnek. — Az új iskola átadása mennyiben oldja meg a 'délelőtti iskolábajárást? — Azt hiszem, hogy ebben még most korai lenne nyilatkozni. De számításaink, felméréseink alapján elképzelhetőnek tartjuk, hogy megoldjuk a délelőtti oktatást. Ez A betyárvilág végnapjaiból merítette ismét témáját Szomjas György rendező, akinek előző filmje a „Talpuk alatt azt jelenti, hogy délután csak a napközis csoportok, illetve az egész napos osztályoknak lenne foglalkozás. — Ügy tudom, hogy ez évben a két tagiskola is megszűnik. — Igen. Pösténypusztáról és Benczűríalváról az alsó tagozatosok is Szécsénybe fognak járni. Az egyre csökkenő, igen alacsony gyermekiét- szóm miatt szüntettük mega két tagiskolát. — Az új iskola átadásával mennyiben változik meg a jelenleg oktatási célokat szolgáló épületek funkciója? — A II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola Marx Károly utcai épületét kivéve, a többi épület továbbra is az általános iskola rendelkezésére áll. Hogy hol, milyen osztályokat, csoportokat helyeznek el, ezt mi az iskola vezetésére bízzuk. Az említett épületet óvodának alakítjuk át. Ezzel jelentősen megnövekedik Szécsényben az óvodai férőhelyek száma — fejezte be nyilatkozatát Földi László, Szécsény nagyközségi Tanács elnöke. úttal jóval sikeresebben ötvözte a western műfaját a sajátosan magyar történelmi anyaggal. Vad lovasvágták, vé.’ Sz. F. Rosszemberek (1,0.) Már nem mutatott szi*>- pentséget Burján Péter. Ellenkezőleg. Már-már vigyázzállásba rándította roggyant testét az erély. Nem nyúlt a poharáért. — Egészségedre, édes fiam. És most beszéljetek. Megelőzendő, hogy zordon hangnemben érkezzenek el a lényeghez. Edit szokásos sze- retetreméltóságával sietett Dezső segítségére. — Hiszen együtt voltunk, amikor átjött Félix úr. Azt. is tetszett hallani, hogy mit rebesgetett. Mintha Burján Péter tudta volna, hogy mérpöklánya fél az ő zordonságától, jeges rosszkedvüséggel rázta meg a fejét. — Nem emlékszem. , — Ne tessék ilyen félelmetesen nézni rám. Voltaképpen fölösleges annyit fontoskodnunk. Mindössze arról van szó, hogy a lehető legegyszerűbb módon megszabadulunk az adósságunktól. Mintha megnyugodva eszmélt volna rá vaiami kellemesre az öreg, még a mosolygáshoz is kedvet kapott. — Persze, hiszen építész- mérnök vagy. — Aztán el- mélázgatott egy ideig, majd váratlan daccal mondta mérnöklánya szemébe: — De számomra ez a ház a tökéletes. Ingerelte Paulát az apósa. Voltaképpen mindig is ingerelte. Ezért ha mód kínálkozott rá, azonnal kihasználta a bosszantási alkalmat. — Az öregség nem ok a maradiságra. Burján Péter különösen érzékennyé lett esztendők során menye csipkelődéseire. Komolyan soha nem haragudott rá, inkább szeretni próbálta. Most sem a visszavágás' szándéka, hanem csupán az önérzet védelme mondatta vele: NOGRAD - 1979. augusztus 10., péntek — Csakugyan, az öregség nem ok a maradiságra. De a fiatalság még kevésbé. Akkor lennék maradi, ha a pénzen kívül semmi egyéb nem érdekelne. Ha szenvednék az unalomtól csak azért, mert nem lennék képes kitölteni értelmes élettel az új otthonom falait. A kopott zöld fotelben kuporgó Paula rövid leszólással fejezte ki véleményét. — Mesebeszéd. önuralommal fordult feléje Burján, Péter. — öreg ember vagyok, Paulám, szeretek mesélni. Tudjátok, mihez igazodom én ebben a városban? A házakhoz. Amiket én építettem. Ennek a városnak, a mi közös szülővárosunknak egyetlen utcája sem idegen számomra. Dolgoztam mindegyikben. Amikor segéd lettem, akkor a postapalotát építettük. A Gold Áruház falait emeltük, amikor szerelmes lettem anyátokba. Onnan mentem eléje minden este a gyapjúmosodához. Akkor alapoztuk a magántisztviselők bérházát, amikor Dezső megszületett. Rengeteg házat építettem. A verejtékem, a szívem jogán mindegyik az enyém. Még az a nyavalyás központi orvosi rendelő is, ahol eltörött a lábam, amikor leszakadt alattam az állvány. Ügy dolgoztam mindegyiken, mintha magamnak csinálnám. Hát akkor engedjem ki a kezemből, bután, gyermeki tudatlansággal azt. ami csakugyan az enyém?! Rostelkedéssel rokon érzés tette lágyabbá Editet.. — Ne izgassa fel magát, édesapám... Dezső is békülékenyebben hangoskodott: — Igyunk egy kortyot, drága öreg. Irigylem azt a nagy szívét. Pedig én sem vagyok fakir, elhiheti. Csak tudja, az a dörgés, hogy mostanában más idők járnak. Mérlegelőn hajtogatta tömör, arányosra mintázott férfifejét Burján Péter. — Más idők, más idők... Hiszen én is akartam, hogy más idők járjanak. De minden azért nem változik meg. A tisztességnek még mindig tisztesség a neve. A jó kenyérnek most is jö ize van. A csalán most is csíp. A föld sem repülhet le a pályájáról, azért, mert régóta kering a nap körül. Csak változzatok. Én olyan maradok hozzátok, amilyen mindig is voltam... — Ez úgy hangzik, mint a szemrehányás — mondta Paula. — Pedig ilyesmire igazán nem adtunk okot. A mérnöknő tovább ment ennél: — Ellenkezőleg. Amire okot adunk, az a helyeslés lehet. Még mindig nem akarta elhinni Burján Péter, hogy ily szilárd egyetértéssel akarják megadásra kényszeríteni. Kételkedve emelte féloldalra a fejét. — Elvárnátok, hogy helyeseljem a lélektelen nyerészkedést? Hogy beálljak veletek a pénzimádók tálkájába?... — Na igen — sértődött meg a kőfaragó. Fellengzősen gúnyolódott. — A sóher- ség felemelő. Ügy • látszik, csak akkor maradok méltó az apámhoz, ha kunyerálok egy kis pipadohányt. Vagy elmegyek csikket szedni. Kellő emberi méltósággal, szögesbottal, nehogy meghajoljon a derakam. (Folytatjuk) fütyül a szél” az utóbbi idők leglátogatottabb magyar filmjei közé tartozik. Nem véletlenül, hiszen az a bizonyos szél is betyárok talpa alatt fütyült, s már a filmek témája is sejtéti, hogy kalandfilmekről van szó. Arról a cseppet sem könnyű műfajról, melynek igazán jó darabjaival csak elvétve találkozhatunk a hazai mozikban, magyar kalandfilmekről nem is beszélve. Szomjas György tehát meglehetősen nehéz fába vágta másodjára is fejszéjét, mégha a „rosszemberek” jóval könnyedebben bánnak is a gyilokszerszámokkal. A rendező azonban — okulva előző filmje hibáin — ezres verekedések természetesen ebből a filmből sem hiányoznak, de a „rosszemberek" története egyúttal dokumenta- rista tükre az 1860-as évek dunántúli változásainak. A „Rosszemberek” vezérét — Gelencsér Jóskát — egy markáns arcú főiskolai hallgató, Derzsi János alakítja, míg ellenfele, Hegyessy főszolgabíró — a „Talpuk alatt fütyül a szél” rablójából pandúrrá lett — Dzsoko Roszics. Hogy Kiss Marinak és Dörner György főiskolai hallgatónak milyen szerep jutott, az maradjon titok — ma estig. A „Rosszemberek” című színes magyar kalandfilmet ugyanis augusztus 9-től vetítik Nóg- rád megye filmszínházaiban. Művészet A sporteseményektől eltérően a moszkvai olimpia kulturális programja már ebben az évben megkezdődött a központi hangversenyteremben tartott július 20-1 ünnepi bemutatóval. A dátum nem véletlen: egybeesett a szovjet népek VII. spartakiádjával, a 80-as olimpia főpróbájával. A moszkvaiaknak és a főváros vendégeinek rendezett kulturális seregszemlén a leghíresebb szovjet együttesek és szólisták mellett a művészet számos külföldi mestere is bemutatkozik. Moszkva színházaiban, koncerttermeiben, a szabadtéri színoadokon 40 művészeti együttes, köztük nyolc külföldi lép fel. Moszkva mellett a másik négy olimpiai város — és olimpia Leningrad, jjiijev, Minszk és Tallinn — is elküldte legjobb művészeit. A könnyűzenei programban a szovjet esztrád legnépszerűbb előadói lépnek fel: L.‘ Zikina, E. Pjeha, Sz. Rotatu, J. Kobzon, A. Pugacsova, a Zsok és a Berjozka együttes. A Szovjetunióban vendégszerepei a bolgár, argentin, japán könnyűzene számos csillaga is. A Lenin-hegyen levő cirkuszban nemzetközi műsort mutatnak be, az Éneklő bölények zenebohóccsoport részvételével. A szovjet népek VII. spar, takiádjának ideje alatt 100 előadást. 350 koncertet és 50 cirkuszi bemutatót rendeztek. Az előadásokat 700 ezer néző tekinthette meg.
