Nógrád. 1979. augusztus (35. évfolyam. 178-203. szám)

1979-08-29 / 201. szám

/ Világ proletárjai, egyesüljetek! XXXV EVF., 201. SZÁM ARA: 1,20 FORINT 1979. AUGUSZTUS 29., SZERDA iiiformációgyűjtés a helyszínen Szécsénybcn ülésezett a IMógrádi megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága Szécsényben, a nagyközségi tanács székházában tanácsko­zott tegnap a Nógrádi megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága. A testületi ülést megelőzően a végrehajtó bizottság tagjai az ELZETT Zár- és Lakatgyár szécsényi gyáregységébe, a II. Rákóczi Termelőszövetkezet­be, a fogyasztási szövetkezet­be, a nagyközségi pártbizott­sághoz látogattak és széles körű véleménycserét folytat­tak a nagyközségi tanács, a végrehajtó bizottság tagjaival, a tanácsi bizottságokkal, az üzemek vezetőivel, a társadal­mi és tömegszervezetek irá­nyítóival. Így aztán rendkívül gazdag információ birtokában vitatták meg Földi László, a nagyközségi tanács elnökének beszámolóját, a szécsényi vég­rehajtó bizottság munkájáról. A megyei tanács végrehaj­tó bizottsága négyesztendős munkát tekintett át Szécsény- ben. Elvégezte ezt a vizsgáló­dást még május derekán a já­rási hivatal is. A tapasztala­tok azt bizonyítják, hogy Szé- csény nagyközség végrehajtó bizottságának munkája terv­szerűbbé, eredményesebbé vált. A testület minden olyan lenyeges kérdést megvizsgál és ebben állást foglal, dönt, amely a nagyközséget, az itt élő, dolgozó embereket érin­ti. A végrehajtó bizottság tag­jai nagy felelősséggel, aktivi­tással látják el megbízatásu­kat. Nemcsak a testületi ülé­sek — a végrehajtó bizottsá­gi és tanácsi ülések — előké­szítésére fordítanak gondot, hanem a döntések végrehaj­tására is. Munkájáról rend­szeresen számot ad a tanács­ülésnek. A korábbinál haté­konyabban segíti a testület a tanácsi bizottságok tevékeny­ségét és a tanácsi apparátus munkáját is. A végrehajtó bizottság, a tanács hozzáértő, felelősség- teljes munkájának nem kis része van abban, hogy Szé- csény nagyközség esztendőről • esztendőre erőteljesebben fej­lődik, gyarapodik. Olyan nagy­üzemek léte, tevékenysége jel­zi ezt, mint az ELZETT szé­csényi gyáregysége, a terme­lőszövetkezet, az ÉPSZÖV, vagy az Ipoly Bútorgyár szé­csényi telepe. Az üzemek kapcsolata a tanáccsal egyre erősödik, s nem kis segítsé­get nyújtanak a községfejlesz­tési tervek megvalósításához. Az önkéntes, anyagi támoga­táson túl, amelyet mindenek­előtt a gyermekintézmények­hez nyújtanak, az üzemi dol­gozók sokasága vesz részt a társadalmi munkaakciókban. Az önkéntes munka értéke az idén már elérte a két és fél millió forintot. Ebben az ötéves tervben újabb létesítményekkel, laká­sokkal gyarapodik Szécsény. Hozzáláttak többek között a 12 tantermes iskola, a 100 sze­mélyes kollégium és a szövet­kezeti áruház építéséhez. Emellett természetesen új la­kások falait húzzák az építők. A lakótelepi közművek elké­szítésével meggyorsult az OTP-lakások építése, a ter­vezettnél több. mintegy 110 lakást adnak át az építők az ötéves terv végére. Lényegé­ben megoldódott a községet még tavaly szorító ivóvíz­gond. Javult a lakosság egész­ségügyi ellátása, annak elle­nére, hogy egy-egy orvosi kör­zetre még mindig sok, három­ezerháromszáz lakos jut. A végrehajtó bizottság ülé­sén élénk vita bontakozott ki a szécsényi testületek tevé­kenységéről, a gazdaságpoliti­kai, társadalompolitikai, terü­letfejlesztési célkitűzések lel­Igen aktív, tapasztalatcsere- jellegű tanácskozás zajlott le tegnap délután Salgótarján­ban, az MSZMP Nógrád me­gyei Bizottságának helyiségé­ben, ahol az iskolai pártalap- szervezetek titkárainak tartot­tak értekezletet az 1979 80-as tanév közoktatási-politikai fel­adatairól. Dr. Gordos János, az MSZMP Nógrád megyei Bi­zottságának titkára köszöntöt­te a jelenlevőket, majd pedig Csongrády Béla, propaganda- és művelődési osztály vezető­je tartotta meg tájékoztatóját. Négy fő kérdésről szólott. Be­vezetőül röviden a nemzetkö­zi helyzetről, a KB június 29-i ülése alapján, majd álta­lános belpolitikai kérdéseket érintett, különös tekintettel a KB június 29-i határozata végrehajtásának eddigi tapasz­talataira. Ezután a pedagógus pártaiapszervezetek beszámoló taggyűléseit értékelte. Me­gyénkben a kommunista peda­gógusok hatvan százaléka 28 iskolai pártalapszervezetben jesítéséről, a munkával járó .gondokról. Dr. Körmendy Jó­zsef, a megyei tanács végre­hajtó bizottságának titkára, a testületi tevékenységről és a hatósági munkáról szólt, Vass Miklós, a Balassagyarmati vá­rosi Tanács elnöke pedig a tanácstagok tevékenységét ele­mezte. Illés Miklós, a megyei tanács általános elnökhelyet­tese a községfejlesztési fela­datok tervezését és végrehaj­tását értékelte, még Berki Mi­hály, a megyei tanács elnök- helyettese a nagyközségi ta­nács intézményeket irányító és társadalompolitikai tevé­kenységét. Dr. Csonka Tibor megyei főügyész, a nagyköz­ségi tanács törvényességi és hatósági munkájáról, Heren- csényi József, a megyei ta­nács elnökhelyettese pedig a szolgáltatás helyzetéről be­szélt. Kovács József, a megyei pártbizottság osztályvezetője a tanácsi munka eredményeit és gondjait, Forgó Imre, a balassagyarmati járási pártbi­zottság első titkára a nagy­községet gyarapító beruházá­sok helyzetéről, dr. Győri Sán- (Folytatás a 2. oldalon). működik, a többi más alap­szervezetekben tevékenykedik. Jó gyakorlatnak bizonyult a pártaiapszervezetek tanév vé­gi számvetése. Ezeken a ta­nácskozásokon oldott politikai légkör alakult ki, a figyelem hangsúlyosan irányult az új dokufnentumok bevezetésére, a nevelőmunka konkrét elem­zésére, a munkafegyelem ala­kulására és más fontos, a ne­velő-oktató tevékenységgel összefüggő kérdésekre. Általá­nos és kedvező tapasztalatként említette, hogy a pártcsopor­tok mind erőteljesebben ve­szik ki részüket a helyes pe­dagógiai szemlélet és gyakor­lat alakításában. Az új tanév főbb politikai feladatairól szintén részlete­sen szólott az előadó. Mint mondotta, megyénkben a tan­év előkészítése időben elkez­dődött és jó ütemben folyik. Néhány követelményre külön is felhívta a figyelmet, a tel­jesség igénye nélkül. Így pél­dául mindenekelőtt az új do­Lázár György hazoértatt GsehszlováKiábó! házár György, a Miniszter' tanács elnöke —, aki Lubomir Strougalnak, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság kor­mánya elnökének meghívásá­ra hivatalos baráti látogatást tett a Csehszlovák Szocialista Köztársaságban — kedden hazaérkezett. Útjára elkísérte Marjai József, a Miniszterta­nács elnökhelyettese, Hetényi István, országos tervhivatali államtitkár, Roska István, külügyminiszter-helyettes. Tordai Jenő külkereskedelmi miniszterhelyettes, Szili Géza, nehézipari miniszterhelyettes és Breinich Miklós, az Orszá­gos Vízügyi Hivatal elnök- helyettese. A delegáció fogadására a Ferihegyi repülőtéren megje­lent Szekér Gyula, a Minisz­tertanács elnökhelyettese, Pú­ja Frigyes külügyminiszter, Várkonyi Péter államtitkár, a Minisztertanács Tájékoztatási Hivatalának elnöke. Varga József, a Minisztertanács tit­kárságának vezetője. Jelen volt Stefan Bodnár, a Cseh­szlovák Szocialista Köztársa­ság budapesti nagykövetségé­nek ideiglenes ügyvivője. (MTI) kumentumok további beveze­tésére, ezzel összefüggésben a folyamatos munkára, a képzés és az önképzés szükségességé­re. Továbbá, az 1979/80-as tanévben a világnézeti-politi- kai-erkölcsi nevelésen belül erőteljesen tovább kell lépni a munkára nevelésben. A munkafegyelem, a munkaer­kölcs erősítése az iskolákban is elsőrendű követelmény. Tu­datosítani kell a tanulókban, hogy életünk alapja a jól szer­vezett, jó hatásfokkal végzett munka, az iskolában minde­nekelőtt a tanulás. Itt szerepe van az ifjúsági mozgalomnak, s ezzel függ össze — többi között — a tanórák fokozott védelmének szükségessége is. A továbbiakban a tankötele­zettségi törvényről, a pálya- irányításról, az iskolai demok­ratizmusról, illetve a tárgyi és személyi feltételekről szólott. A tájékoztatót rendkívül élénk, politikai felelősséggel telített vita követte. Befejezé­sül dr. Gordos János néhány szervezeti kérdésről szólott. iskolai pártalapssserveseti titkárok tanácskozása Készülés az őszi csúcsszállításokra A MÁV és juvaroztatóinak tanácskozása a megyeszékhelyen Igaz, a MÁV-nál immáron hosszú évekre visszamenőleg szinte minden hónapban csúcsszállításokról lehetne beszámolni, de az ősz, s' a november—decemberi hónap még nagyobb fuvarozási idé­nyeket támaszt az állam­vasutak dolgozóival szemben. Hiszen ebben az időszakban kerül sor a mezőgazdasági termékek továbbítására, s az év vége az amikor megso­kasodnak a vállalatok export­szállítmányai. A MÄV Budapesti Igazga­tóságának — érzékeltetéskép­pen — 1979. utolsó négy hónapja alatt, az előzetes becslések szerint több mint tizpnhatmülió tonna. árut. anyagot, terméket kell vasú­ti kocsikban elszállítania. Je­lentős teendők hárulnak a megye legnagyobb vasúti csomópontjára, Salgótarján- külsőre is. Várhatóan több mint négyszázezer tonnára rúg annak a feladásra, ille­tőleg helyi kirakásra kerülő árunak a mennyisége, ame­lyet esztendő végéig még kezelniük kell az ott dolgo­zóknak. ' A tavalyinál vala­mivel nagyobb volument, több mint tizenötezer kocsi­ban mozgatják. A vasutasok úgy számítanak, hogy a cso­móponttal szoros fuvarozói kapcsolatban levő harminc­két környékbeli vállalat, üzem, termelőszövetkezet, s egyéb gazdasági egység több mint százhatvanötezer tonná­nyi árut ad fel. s a becslé­sek szerint majdnem kétspáz- negyvenezer tonna külde­mény érkezik részükre. Az őszi nagy forgalom zök­kenőmentes lebonyolításából fakadó feladatok tehát ko­rántsem lebecsülendők. Valamennyi fuvaroztató — és a MÁV-osok — jól szer­vezett, összehangolt, ütemes munkájára van szükség ph- hoz. hogy a köztudottan ke­vés számú vasúti kocsit men­nél teljesebben kihasznál­hassák. Hiszen már most — később várhatóan egyre in­kább — érződik a szűkös vagonkapacitás, mert első­ként az OPW — a szocia­lista országok közös vonat­parkja —, másodsorban a záhonyi átrakodókörzet igé­nyeinek kell eleget tenni. Kakuk István, Salgótarján, külső vasúti csomópont ke­reskedelmi főnökhelyettese is hangsúlyozta: a hamarosan megkezdődő cukorrépasze­zon, a zöldségfélék és gyü­mölcsök. különösen az aJm? fuvarozása jelentős kocsipar­kot köt majd le. úgy hogy az ipari üzemek szállításnál dol­gozóitól is még hatékonyabb munka szükségeltetik. To­vább kell szervezni és kiter­jeszteni lehetőleg mindenüvé a szombat-vasárnapi. vala- (Folytatás a 2. oldalon.) Kislakások bútorai Főleg szekrénysorokat készítenek Balassagyarmaton, a* Ipoly Bútorgyárban, ahol az első tél évben a megfiatalított Nógrád garnitúra darabjai kerültek le a szalagokról. A ko­rábbinál kisebbre tervezett bútorok alkatrészeit elmés be­rendezések segítségével alakítják ki. A bútorlapok felülete tetszetősebbé vált, a gépi technológia bevezetésével nemcsak gyorsabbá, hanem minőségileg jobbá is vált gyártásuk, a korszerű lakkbevonóanyagok .a furné­rokat — melyek összeállítása, mint képünkön is látható, még kézi erővel történik —, jobban védik a külső hatások­tól. A második fél évben ezerkétszáz Rómeó elnevezésű szek­rénysort gyártanak le, melyek a kislakások kedvelt bútorai közé tartoznak. A modern vonalú garnitúrák mellett angol megrendelésre is szállítanak szekrényeket, melyek lapra- szerelve jutnak el a vevőkhöz. A szekrények kiegészítőiként ülő- és fekvőbútorok összeállí­tását is végzik. Jacsjánszki Mihály és munkatársai korszerű alapanyagokból, tetszetős, strapabíró kárpitokból gyártják a foteleket. Kulcsár József képbeszámoló^» >

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom