Nógrád. 1979. augusztus (35. évfolyam. 178-203. szám)

1979-08-28 / 200. szám

Egyre drámaibb iráni—kurd kontaktus Hírügynökségi jelentések szerint az iráni kormánycsa- patok tovább folytatják elő­renyomulásukat az ország északnyugati részén fekvő Mahabad városa felé. A vá­ros az önrendelkezésekért harcoló kurd felkelők veze­tőinek főhadiszállása. A kurd felkelők a MaTia- badba vezető út mentén ki­épített állásaikból próbálják megnehezíteni a hadsereg .lő­renyomulását. A betiltott Kurd Demokrata Párt kato­nai bizottsága közölte, hogy a felkelők a hadsereg több páncélosát megsemmisítették. A párt szóvivője azt is be­jelentette, hogy a kurdok fel­készültek Mahabad védelmé­re és, hogy több ezer — tü­zérségi és automata fegyve­rekkel. tankelhárító' és lég­védelmi rakétákkal felszerelt — emberük veszi fel a har­cot a kormányerőkkel. Egy kurd kivégzőosztag az iraki határ közelében fekvő Sardasht városban kivégzett négy iráni forradalmi gárdis­tát — jelentette hétfőn a Pars hivatalos hírügynökség. Az ezzel kapcsolatos hírt kurd források is megerősí­tették. hangoztatva, hogy a gárdistákat egv kurd „fórra-' dalmi bíróság a kurd nép ellen elkövetett bűncselekmé­nyek” miatt ítélte halálra. Emlékezetes, hogy az iráni hatóságok által betiltott Kurd Demokrata Párt még az el­múlt héten kilátásba helyez­te: minden egyes kivégzett kurd felkelőért egy-egy fog­lyul ejtett forradalmi gárdis­tát végeznek ki. Teheráni je­lentések szerint az iszlám for­radalmi bíróságok a felkelés­ben való részvétel miatt ed­dig a Kurd Demokrata Párt 40 tagját ítélték halálra — legutóbb szombaton Marivan városában kilenc kurd felke­lőt —, és az ítéleteket azon­nal végrehajtották. Ugyancsak a Pars ' hírügy­nökség jelentette, hogy Nyu­gat-Azerbajdzsán tartomány kurdiakta területén fekvő Salmas helységnél fegyvere­sek megtámadták a helyi vas­útállomást. és felgyújtottak egy 500 ezer liter benzint tartalmazó benzinkutat. Egy támadó életét vesztette. Az ország nyugati részén fekvő Saqqiz városában, ame­lyet ismét az iráni hadsereg alakulatai tartanak ellenőr­zésük alatt, a katonák ultimá­tumot intéztek a lakosság­hoz, hogy hétfő délutánig szolgáltassák be a fegyvere­ket, ellenkező esetben, akinél fegyvert találnak „ellenforra­dalmárként” kezelik. A jövőben Iránban halál­lal büntetik az illetéktelen fegyverviselést — hangoztat­ta Azari-Kumi ajatollah, te­heráni forradalmi főügyész a Bamdad című lap hétfői szá­mában megjelent nyilatkoza­tában. Nyugati hírügynökségek be­számoltak arról, hogy a Tu- deh Párt követelte Mehdi Bazargan miniszterelnöktől: érvénytelenítse a párt tevé­kenységének felszámolására irányuló lépéseket. Ismeretes, hogy az iráni hatóságok töb­bek között a Tudeh Párt lap­jait is betiltották, és bezár­ták a párt teheráni székhazát. A miniszerelnökhöz Inté­zett, a vasárnapi teheráni sajtóban ismereteit levélben a Tudeh Párt emlékeztetett arra, hogy mindig a forradalmi erők egysége mellett szállt síkra és aktívan támogatta Khomeini ajatollah vezetésével az im­perializmus, a cionizmus és a volt rezsim maradványai el­leni harcban. Végezetül re­ményét fejezte ki, hogy fel­újíthatja tevékenységét. Izrael ágvúzik Az ENSZ közvetítésével va­sárnap Dél'Libanonban létre­jött tűzszüneti megállapodás ellenére a szembenálló felek között az elmúlt 24 órában is folytatódtak az összecsapá­sok. A Palesztinái Felszabadítási Szervezet szóvivője közölte, hogy az izraeli tüzérség a tűzszünet kihirdetése után két, Tyr kikötőváros környé­kén fekvő menekülttábort ágyúzott. (MTI) A Vlaszova-ügy A TASZSZ szovjet hírügy­nökség hétfő reggeli jelenté­sében rámutat, hogy az ame­rikai hatóságok immár har­madik napja tartják vissza New York Kennedy repülő­terén az Aeroflot légitársaság menetrendszerű járaton köz­lekedő 1L—62 típusú gépét, amelynek pénteken este kel­lett volna visszaindulnia Moszkvába. Az amerikai szer­vek továbbra is ragaszkodnak ahhoz, hogy Ljudmilla Vla- szova szovjet állampolgár hagyja el a gépet, mert „be­szélni” akarnak vele. Vlaszo- va megtagadta kérésüket és Mondale furcsa kijelentései — „Az Egyesült Államok­nak az a véleménye, hogy ér­dekeit, nevezetesen stratégiai érdekeit sérti minden kísér­let, amely Kína gyengítésére, vagy elszigetelésére irányul” — hangsúlyozta Waiter Mon­dale amerikai alelnök hétfőn Pekingben abban a beszéd­ben, amelyet Mondale ameri­kai vezető 1949 óta először intézett a kínai néphez. Az ..üzenet a kínai néphez” hétfőn délután hangzott el a pekingi egyetem nagy előadó­termében, 900 kínai egyetemi tanár és előadó előtt. A beszé­det hétfőn este a kínai tele­vízió is közvetítette. Mondale egyebek között ki­jelentette: „a rendszereink közötti olykor mélyreható különbségek ellenére eltökélt szándékunk, hogy számos azonos stratégiai és kétoldalú érdekünk elősegítésére össze­fogunk önökkel. Ennélfogva az amerikai érdekekkel ellen­tétes álláspontra helyezkedik minden ország, amely nem­zetközi ügyekben az önök gyöngítésére, vagy elszigete­lésére törekszik”. Az Egyesült Államok alel- nöke biztosította hallgatósá­gát arról, hogy jóváhagyás végett még ebben az évben a kongresszus elé terjesztik az amerikai—kínai kereskedelmi egyezményt, amely a keres­kedelmi kapcsolatokban biz­tosítani fogja Kínának a leg­nagyobb kedvezményt. Kö­zölte: kormánya kész kétmil­liárd dollárig terjedő összeg­ben hitelt folyósítani Kíná­nak, hogy jelenlegi pekingi tartózkodása alatt kínai— amerikai egyezményt fog alá­írni a vízi erővel előállított kínai villamosenergia-fejlesz" tésről, és hogy a Carter-kor- mány javasolni fogja a kong­resszusnak, adja hozzájárulá­sát ahhoz, hogy amerikai nagyiparosok, akik beruházá­sokat kívánnak eszközölni Kínában, részesüljenek a „tengerentúli magánberuhá­zási csoport” % által nyújtott biztosítékokban. Mondale emlékeztetett rá, hogy az amerikai kormány a textilipari, a tengerhajózási és a polgári légiközlekedési egyezmény mielőbbi megkö­tése érdekében is kész együtt­működni a kínai kormány­nyal. (MTI) kijelentette, hogy amit akart már elmondta az amerikai hatóságoknak a gép fedélze­tén végbement korábbi talál­kozó alkalmával. Szovjet részről felajánlották az amerikai szerveknek, hogy tartsanak újabb megbeszélést a gépen Vlaszovávai; a ja­vaslatot azonban az amerikai fél elutasította. Időközben az amerikai hír- ügynökségek tudtul adták, hogy az amerikai hatóságok minden lépéséről folyamato­san tájékoztatják Carter el­nököt. Vlaszova édesanyja —, mi- , vei első üzenetére nem kapott választ — újabb levelet inté­zett Carter elnökhöz, kérve: utasítsa az illetékes hatósá­gokat, hogy ne gyötörjék to­vább és engedjék haza lá­nyát. A szovjet hatóságok képvi­selői folytatják tárgyalásai­kat az amerikai hatóságokkal annak érdekében, hogy lehe­tőséget kapjanak a gép elin­dítására. Szovjet részről nyo­matékosan hangsúlyozzák, hogy az amerikai hatóságok­nak figyelembe kell venniük az emberiességi szemponto­kat is, hiszen a szovjet uta­sok már harmadik napja ne­héz körülmények között kény­telenek a gépen tartózkodni és ez különösen a nőket és a gyermekeket teszi próbára. (MTI) Amerikai szenátorok Moszkvában Joseph Bidennek, az ameri­kai szenátus külügyi bizott­sága európai kérdésekkel fog­lalkozó albizottsága elnökének vezetésével hétfőn szenátusi küldöttség érkezett Moszkvá­ba, a szovjet törvényhozás in­terparlamentáris csoportjá­nak meghívására. Az ameri­kai vendégek a hét végét Le- ningrádban töltötték, ahol a város nevezetességeivel ismer­kedtek. A küldöttség tagjai két íz­ben találkoznak a szovjet tör­vényhozás külügyi bizottságá­nak tagjaival. Áttekintik a szovjet—amerikai kapcsolatok kérdéseit, a fontosabb nem­zetközi kérdéseket. A tárgya­lások középpontjában a ha­dászati támadófegyverek kor­látozásáról megkötött szovjet —amerikai szerződés, a SALT —II,. illetve a szerződés kong­resszusi ratifikációs vitájának problémái állnak. Mint koráb­ban, szovjet részről továbbra is készek minden tájékoztatást megadni a szenátoroknak ar­ról, hogy kívánja a Szovjet­unió megvalósítani a szerző­désben vállalt kötelezettsége­it, milyen jelentőséget tulaj­donít a SALT—II megkötésé­nek, és hogyan kíván előbbre lépni a SALT—III szerződés, illetve az egyéb leszerelési kérdések megoldása terén. Szovjet részről több alka­lommal is aláhúzták: a szer­ződést olyan kompromisszum eredményének tartják, amely mindkét fél érdekeit figye­lembe veszi és az egyenlő biztonságon alapul. így bár­miféle változtatás, külön fel­tételek megszabása a szerző­dés egészét tenné kétségessé. A szovjet fővárosban az amerikai szenátorok euprópai kérdésekről tárgyalnak ,majd. (MTI) PINTER ISTVÁN DOKUMENTUMSOROZATA Á MÄSO-* DIK VILÁGHÁBORÚ KIROBBANTÄSÄR0L: Indokról a nácik gondolkodtak 6. 4% első halottak pártalakításról Az etiópiai hadsereg politi­kai káderei vasárnap befeje­ződött szemináriumon állást foglaltak amellett, hogy Etió­piában meg kell alakítani a dolgozók pártját. Az etiópiai forradalom politikai, gazdasá­gi és társadalmi vívmányai­nak megszilárdításához van szükség a dolgozók pártjának megalakítására — hangsúlyoz­ták határozatukban. A szeminárium résztvevői javasolták, hogy Mengisztu Hailé Mariam, az ideiglenes katonai kormányzó tanács el­nöke legyen a párt megalapí­tásának feladatával megbízan­dó központ vezetője. (MTI) Aukció a Cityn Hitler mondása egy berlini oszlopon: „Adjatok nekem öt esztendőt és nem fogtok ismét ráismerni Németországra”. A rombadölt főváros bizonyítja: így történt. Az a legújabb vicc a lon­doni üzleti negyed, a City kö­reiben, hogy Thatcherék ha­marosan eladják az Angol Bankot. Minden viccnek van valóságtalaja, jelen esetben tényleg úgy tűnik, hogy Nagy- Britannia konzervatív kor­mánya az állami vállalatok kiárusítására készül. A Munkáspárt programjá­nak sokat idézett 4. cikkelye annak idején a termelőesz­közök államosítását tűzte ki célul. 1945-ben a labouristák hatalomra kerülésével sor ke­rült a szénbányászat, a vasút, az elektromos-, a gáz- és az acélipar államosítására. A párt 1974. évi program- nyilatkozata a repülőgép- és hajóépítő-ipar államosításáról határozott — ezt 1977-ben haj­tották végre. Két éve a mun­káspárti kongresszus a nagy­bankok és a biztosítótársasá­gok államosításáról döntött. Ez az elképzelés mégsem ke­rült be a párt választási prog­ramjába, mert az akkori mi­niszterelnök, Callaghan vétó­ja megakadályozta azt. A választásokon győztes konzervatív párt teljes for­NóGRÁD - 1979. augusztus 23., kedd dulatot ígért. Politikusai cé­lul tűzték ki, hogy „gátat vet­nek” az államosításoknak és ismét magánkézbe juttatják az állami vállalatokat. „Az évszázad kiárusításának” ne­vezik Angliában Thatcherék aukcióját. Sir Keit Joseph tory iparügyi miniszter Nagy- Britannia társadalmi rend­szere „hatodik mérgének” né- vezte az államosításokat. Ezt a mérget — úgymond csak egy határozott kormány távo­líthatja el. Mindenekelőtt a British Pet­roleum részvényeinek 25 szá­zalékát kívánják áruba bocsá­tani. Ebből mintegy egymil- liárd font bevételre számíta­nak. A kormány kezében ily módon a BP részvényeinek valamivel több mint 25 száza­léka maradna meg. Ezzel egy­idejűleg piacra dobnák a Fer­ranti elektromos cég, az ICL komputer- és a Brown Bove- ri Kent mérőeszközgyártó vál­lalat állami részvényeit is. A British Airways repülő­társaság magánkézbe juttatá­sa már kissé körülményesebb­nek tűnik. Ehhez új törvény meghozatalára lesz szükség, továbbá a piaci helyzet sem kedvez most az eladásnak. John Nőtt , kereskedelemügyi miniszter mindenesetre es£’ megfelelő időpontban a légi- társaság részvényeinek „jelen- j tékeny kisebbségét” — 35—49 százalékát kívánja a magán­tőke kezébe juttatni. A szak- szervezet tiltakozását Nőtt az­zal próbálja leszerelni, hogy megígérte: „nem szedik szét” a British Airwayst. A legnagyobb izgalmat Angliában az északi-tengeri olajforrások magánkézbe jut­tatásának terve okozza. A British National Oil Corpo­ration áruba bocsátása ugyan­is azzal fenyeget, hogy a2 északi olajmezőkre külföldi olajtársaságok tehetik rá a kezüket. David Howell ener­giaügyi miniszter azzal nyug­tatgatja a közvéleményt, hogy a társaság olajkereskedelme 51 százalékának, a kitermelt olaj 12,5 százalékának kéz­ben tartásával a kormány még kényelmesen befolyásol­hatja az olajpiacot. A nagyarányú kiárusítás előkészítése tehát megkezdő­dött. A toryk terveinek meg­valósításához azonban bizo­nyára lesz még néhány szava Nagy-Britannia lakosságának is. Gáti István Naujocks a kora délutáni órákban vette át a „konzerve- ket” Oppelnben, magától Mül- lertől, a Gestapo főnökétől. Koncentrációs táborokból ki­válogatott foglyokat, akik kifogástalan lengyel egyen­ruhát viseltek, zsebeikben — a Canaris által vezetett hír- szolgálat által szerzett — len­gyel katonai igazolványokkal. A kiválasztott embereknek azt mondták, hogy addigi szór. galmas, engedelmes és a bi­rodalom iránti javuló maga- tartásúknak köszönhetik a megtiszteltetést, hogy egy ha­zafias akcióban vehetnek részt. Igen. a szerencsétlenek — a második világháború első halottjai — jókedvűen, biza­kodóan indultak a halálba. Ügy tudták, hogy másnapra már szabadok lesznek, az ak­ció után valamennyien ke­gyelmet kapnak, s megszaba­dulnak priuszuktól is. A min­denható Gestapo segít nekik abban, hogy új életet kezd. jenek, megfelelő egziszten­ciához jussanak. Naujocks különítménye öt emberrel este 8 óra után fog­lalta el a gleiwitzi rádióadót. Egy „konzervet” is vittek ma­gukkal : egy holttestnek magá­ban az adó épületében is kel­leti maradnia, bizonyítandó, hogy a lengyelek nemcsak megtámadták a rádiót, hanem el is foglalták azt. A gondosan kidolgozott terv szerint, az SS-re jellemző fe­gyelmezettséggel peregtek az események. Megbilincselték a személyzetet, a különítmény egyik tagja felolvasta lengyel és német nyelven azt a rövid beszédet, amelyet Göbbels propagandistái fogalmaztak és amelynek bizonyítania kel­lett a „tűrhetetlen lengyel gyűlölethullámot”. Egy SS-orvos injekcióval elkábította a lengyel egyen­ruhába öltöztetett, rabot. Nau­jocks így emlékezett a nürn­bergi perben: „Éit, de egyál­talán nem volt magánál. Meg­próbáltam kinyitni a szemét, de tekintetéből nem tudtam megállapítani, hogy él-e, csak abból, hogy lélegzett”. A szo­morú halálra kárhoztatott em­ber nemsokára kilehelte lel­két: Naujocks egyik embere végzett veie. Injekcióval el­kábították az adó körül elhe­lyezett többi rabot is. Az SS- iegények rövidesen velük is végeztek. Másnap raggel már bemutathatták a sajtó képvi­selőinek a „lengyel támadás bizonyítékait”. Naujocksék még lövöldöz­tek egy sort, aztán kiszabadí­tották a rádióadó megbilin­cselt személyzetét, vagyis „visszafoglalták” az adót. Az­tán a pontosan teljesített pa­rancs tudatában visszautaz­tak Berlinbe, ahol a rotációs gépek már ontották a gleiwit­zi eseményekről szóló „jelen­téssel” az újságokat. Hitler tehát megteremtette a propagandaokot az akcióra — nem is törődött vele, hogy „hihető-e. vagy sem”. A na­gyobb hatás kedvéért külön­böző SD-különítmények a gleiwitzi akcióhoz hasonló módon szervezett, lengyel egyenruhába öltöztetett kon­centrációs táborbeli foglyok holttestének hátrahagyásá­val hitelesített „lengyel tá­madást” hajtottak végre a hohenlindei, a pfalzdorfi és geyersdorfi német vámhiva­tal ellen is. Még mielőtt a Wehrmacht csapatai szeptember 1-én, haj­nalban hadüzenet nélkül meg­támadták volna Lengyelor­szágot, különböző diverziós osztagok már fontos ipari üzemeket, csomópontokat foglaltak ott el. A Wehrmacht hírszerzőszolgálata egy több mint 3000 fasisztából álló di- verzánsalakylatot szervezett, amely még augusztus 31-én éj­fél előtt bányászruhában lépte át a határt és a lengyelorszá­gi németek titkos csoportjai­val együtt hajnalra hét szilé­ziai bányát foglalt el. A Wehrmacht félelmetes gépezete 52 hadosztállyal tá­madott és villámháborúban hamarosan térdre kényszerí­tette Lengyelországot, amely­nek hadserege hősiesen véd­te hazáját, de a katonai erő­viszonyokat nem változtat­hatta meg. A gyors német hadisikerhez jelentősen hoz­zájárult, hogy Anglia — Fran­ciaországgal együtt — csak három nap múlva üzent ha­dat Németországnak, ekkor is csak papíron. Így Hitler kato­nai erejének csak egy töredé. két állomásoztatta a nyugati határokon. Hitler, aki arra számított, hogy a „győztest később nem fogják megkérdezni, vajon igazat mondott-e, vagy sem”, 1945-ben a dicstelen halálba menekült a felelősségre vonás elől. Bűntársai közül néhá- nyan — így Göbbels, Himm­ler — szintén öngyilkosok let­tek, mások a nürnbergi per­ben voltak kénytelenek felel­ni tetteikért. Itt derített csak Naujocks vaiicrnása hitelesen fényt a gleiwitzi provokáció­ra, amelynek résztvevői közül egyedül ő volt életben, Hit­ler parancsára ugyanis vala­mennyi résztvevőt és tanút eltettek láb aiói. Öt azonban érdekes módon megkímélték: noha 1941. januárjában elbi­zakodottságában vitába szállt a mindenható Heydrichhel és ezért megfosztották minden rangjától. Közkatonaként be­sorozták a fegyveres SS-be és a frontra küldték, Himmler azonban gyorsan visszapa­rancsolta a hátországba: ilyen fontos államtitkok ismerője nem lehet olyan helyen, ahol az ellenség kezébe kerülhet. Naujocks így kényelmes be. osztásokban átvészelte a há­borút: Dániában, majd Bel­giumban a megszálló csapa­tok gazdasági hivatalaiban teljesített (jól jövedelmező üz­leteket biztosító) szolgálatot. A vég kezdete előtt, 1944. de­cemberében átszökött az ame­rikaiakhoz, akik azonban há­borús bűnösként letartóztat­ták. Mégsem ítélték el: megszö­kött, miután Nürnbergben vallomást tett. Azóta nincs hír róla. — Vége — NSZK fiatalok követelése Az NSZK-beli ifjúszocialis­ták, a JUSO-k a hét végén „A békéért és leszerelésért” el­nevezéssel konferenciát tar­tottak, s ezen felszólították a kormányt, hogy Bécsben, a közép-európai haderő- és fegyverzetcsökentési tárgya­lásokon tegyen konkrét ja­vaslatokat. A konferencia í 50 résztvevője határozottan el­lenezte a neutronfegyver, va­lamint az új középhatótávol­ságú amerikai rakéták ’ár- tását és NSZK-beli elhelye­zésük. tervét, (MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom