Nógrád. 1979. augusztus (35. évfolyam. 178-203. szám)
1979-08-26 / 199. szám
Házgyártás a helyszínen Képünkön: Egy könnyű szállítódarut Is kifejlesztettek az építkezéshez, amely emeletről emeletre átszerelhető Korunk egyik legtöbbet vi* csoportba sorolhatók. így tatott kérdése a lakásépítés, beszélnek nagypanelos, vázas, különösen a jövő lakásépítő- térelemes és ún. vegyes läse. Az igények minden szem- kásépítési rendszerekről. A pontból gyors növekedését és nagypanelos építést minded- változását a társadalom és dig csupán házgyáras „hát- az építőipar már nem képes térrel” tudták elképzelni, követni a hagyományos mód- Angliában azonban kidolgoz* szerekkel. A lakáskérdés meg- tak egy olyan házépítési mó- oldása szempontjából az épí* dot, amelynél a betonpane- tési rendszerek léte és jövője lek az építkezés színhelyén döntő jelentőségű. A kézmű- készíthetők el. A helyszíni vés jellegű építés gépesítésé- panelöntő eljárás kevés bevel, majd a nagyipari mód- ruházást igényel és minimá- szerű építéssel, végül már lis mennyiségű mechanikai csak a jól összehangolt épí- berendezést, tési rendszerek alkalmazásé^ Szabványos méretű, 8 méter val oldhatók meg az építési széles lakásblokkok állítha- feladatok, így a lakásépítés tők elő ezzel a módszerrel, is. A jövő lakásépítési rend- amelyekből öt emelet magas, szereinek kialakítása azon- nyolclakásos házak állíthatók ban még sok kérdés tisztázd” össze. E szabványosítás eile- sát, rendszerezései kívánja nére az épület külseje, belső meg, még sok fejlesztőmun- beosztása és valamennyi nem A ‘közeljövő szempontjából strukturális eleme variálha- lényeges nagyipari építési tó a helyi követelmények, rendszerek lényegileg négy fő vagy az \egyéni ízlés szerint.. A lagútban futó vezetékek Naponta szemtanúi vagyunk, hogy olykor ötven-száz méterenként fel kell bontani az úttestet egy hibás gáz- vasv vízvezeték kijavításáért. De az új vezetékek építése is óhatatlanul együtt jár az úttest és a járdák folytonos feltörésével. Á gyakran hanyagul végzete munkák pedig a víz-, gáz- es távfűtési -vezetékek, az elektromos és postai kábelek megrongálásával sok kárt, zavart és bosszúságot okoznak iparnak és lakosságnak egyaránt. Pedig van megoldás mindezek elkerülésére: a közműalagutak létesítése. A közműalagút — a házak pincéjében átvezető szakasza a közműfolyosó — csak nálunk új módszer. Párizsban már 1855-ben a szennyvíz- csatorna felső részére füg- geszteték a különböző vezetékeket. magát a csatornát használván alagútnak. Ma számos országban már szinte kizárólag a közműalagutakat használják. A Szovjetunióban 1933-tól több száz kilométernyit építettek belőle. A közműalagút lényege: a víz. a villany, a telefon, a távfűtés, a szennyvíz vezetékei egymás mellett futnak végig benne. S mivel az alagút járható, az állandó ellenőrzéssel megelőzhetők a hibák, s ha egyszer-egyszer mégis baj van, útfelbontás, földmunka nélkül könnyen hozzáférhet a szerelő. A legutóbbi esztendőkben hazánkba-. is többfelé készült már közműalagút. Nagy-Britanniában még ennél is valamivel tovább mentek. Nyugat-Anglia egy folyója alatt olyan közműalagutat építettek, amelyben kivételesen nagy feszültségű villamos távvezeték elhelyezésére is lehetőség nyílhatott. Mindegyik vezeték három 2,5 mm2 keresztmetszetű olajjal töltött kábelből áll, amelyek egy-egy nagyobb átmérőjű, vízzel töltött csőben vannak elhelyezve. A 3,5 km hosszú közműalagút ban vezető távkábelben 400 000 voltos villamos energia folyik. Képünkön: ellenőrzés a közmüalagútban. =Tudomány technika= Volkswagen Golfok Amerikában A tőkésvilág autóipara az 1973-as olajválság miatt évekig erősen hanyatlott, az utóbbi néhány évben azonban ismét felfelé ível. Több ország több gyárában hasonló jelenség játszódott le, legtanulságosabban azonban a sokáig legyőzhetetlennek látszott Volkswagen esete. 1973- ban a wolsburgi konszern a csőd szélére jutott, ráfizetés volt mind a belföldi, mind az exportforgalom. A különleges kövületként tisztelt bogárhátú modellt végleg megunták a vásárlók. Japán példa alapján azonban kidolgozták a mozgékony, kis fogyasztású Golf-családot. A Volkswagen újabb fel- emelkedése egybeesik a nyugat-európai autógyártás fel- emelkedésének a kezdetével. Az új irányzat a vevők kényelmének és pénztárcájának jobb kihasználását tűzte ki célul. Sorra születtek az er gonómia révén kialakított életvédelmi újítások. A motorok rugalmasabbak, gyor sítóképesebbek, csendesebbek lettek. Eltűntek a felesleges cicomák, de megjelentek a biztonságot szolgáló új szer kezetek. Az új verseny lényege: ki tud praktikusabb, olcsóbb üzemű, mégis nagy teljesítményű autót gyártani. A Volkswagen állta a versenyt: a Golf után jött a Sirocco és a többiek. Hamarosan elkészült és piacra került a Golf típus Diesel-motoros változata is, igaz, ezt a példát a többi európai gyár is követte, például a Fiat, amely a 131-es típus, tehát a 124-es Lada utóda számára gyárt Dieselmotorokat. E tendencia mögött elsősorban gazdasági okok rejlenek, hiszen a Diesel-olaj az olajfinomító eljárás korábbi stádiumában nyerhető, tehát olcsóbb. De környezetvédelmi okok is közrejátszottak a Diesel-motorok terjedésében. Az USA- ban és Japánban máris ér vényben vanrfák, Európában pedig a következő években életbe lépnek azok a rendelkezések, amelyek erősen korlátozzák a motorból a szabadba engedhető korom, szénmonoxid és ólomszármazékok mennyiségét. A benzinnel üzemelő belsőégésű motorok kipufogógáza ugvanis tartalma ólmot, a Diesel-motorból származó nem. Haszontalan automaták Elektronikus „rablónak” nevezi a köznyelv azokat a játékautomatákat, amelyekkel egyre inkább elárasztják a tőkésvilágot a szerencsej áj tékból nem kis hasznot húzó vállalkozók. A játékautomaták sokféle változata közül a legnépszerűbb az, amelynél a pénzbedobást követően meg kell húzni egy kart, amikor is a játékos előtt vízszintes tengelyű hengerek palástján különböző figurák kezdenek el futni. Amikor mind a három sorban megállapodik egy-egy figura, vagy nem történik semmi, vagy —, ha az egymás mellett megálló figurák egyformák — a gép kidob magából egy csomó aprópénzt. Ugyancsak kedvelt a tivoli játék is, amelynél a játékos ügyessége és szerencséje egyaránt szerepet játszik. Utcákon, aluljárókban, mozikban, kiskocsmákban, bárokban és minden olyan helyen megtalálhatók ezek a játékautomaták, ahol szórakozni vágyó emberek fordulnak meg. Olyan masszív Tv-készülékkel kombinált tivoli játékautomata felépítésűek és annyira megbízható az elektronikájuk, hogy a nagy igénybevétel ellenére is csak ritkán romlanak el. Japánban is lépten-nyomon megtalálhatók a pénzzel, működő „haszontalan” automaták, igen sok játékterem várja a fiatalokat. Befolyásuk talán a televíziónál is erősebb, amelytől már régóta féltik az ifjúságot éppúgy, mint a felnőtteket (Japán a „legtelevíziósítottabb” ország a világon). De míg a tv-mű- sor, bármilyen rossz is, előbb* utóbb véget ér, az automata mindig működik, amíg pénzzel, zsetonnal táplálják. Japánban újabban odáig mentek, hogy a tivoli játékautomatákat televízióval kombinálták. A kis tv-képernyő a játékautomata homloklapjának közepén foglal helyet, így a szerencsejátékos az általa nézni kívánt tv-program — legtöbbször érdekes sport- esemény — figyelése közben is áldozhat játékszenvedélyének. Színek a közlekedésben A dahlemi (NSZK) szövetségi anyagvizsgáló intézet színmérő laboratóriumának a vizsgálatai kimutatták, hogy egy autó karosszériájának a színe korántsem csupán ízlés, vagy divat kérdése, hanem nagy szerepe van a közlekedés biztonságában is. A vizsgálathoz két azonos típusú, de különböző színű gépkocsit választottak. Az egyik kékesszürke, a másik élénk narancsszínű volt. Mindkét kocsiba beépítettek két-két szinkronban működő filmkamerát, közülük az egyik a műszerfalat és a külön erre a célra felszerelt nagy számlapú órát fényképezte, a másik pedig a kocsi előtt haladó forgalmat. Kiderült, hogv a narancs- színű autó előtt haladó járművek sokkal gyorsabban reagáltak, ha észrevették, hogy a mögöttük haladó autó meg akarja előzni őket. Mintegy 200 előzés során megfigyelték, hogy a narancsszínű kocsi körülbelül 30—50 százalékkal kevesebb idő alatt tudott utat törni magának, mint a kékesszürke. Az élénk és világos szín tehát könnyebben észrevehető. Érvényes ez a felismerés a szembejövő forgalomra, és az esős-borús időjárásra, illetve a szürkületre is. A laboratórium ajánlja az illetékeseknek az útburkolat jelzéseinek a színezését. A kellő színezésű útburkolaton a gépkocsivezetők öntudatlanul is helyesen reagálnak, tehát itt egy-egy pillanatnyi figyelemkiesés nem jelent mindjárt veszélyt. Az elsőbbséget biztosító főútvonalakat zöldre, a stopútvonalakat pirosra kellene festeni. A színmérő laboratórium végül azt tanácsolja, hogy a közlekedési táblák felállításakor jobban ügyeljenek a helyes szögre. Ha ugyanis a táblát helytelen szögben szerelik fel, a jelzőtábla „megvakul”, a fény úgy esik rá, hogy a gépkocsivezető a jelzést rosszul, vagy egyáltalában nem látja. Moszkitóhadjárat Felső-Volta afrikai köztársaságban gyakorlati kísérleteket végeztek a moszkitószú- nyog biológiai kiirtására. Az eddigi • tudományos adatok alapján várható volt. hogy egy olyan moszkitótelep, amelynek kétharmada meddővé tett hímekből áll. kilenc héten belül teljesen kipusztul. A kísérletben a moszkitó- szúnyogok két változatának keresztezésével terméketlen moszkitóhímeket tenyésztettek ki. Az előzetes laboratóriumi vizsgálatokban a hímek a nőstényekkel szemben teljesen szokot módon viselkedtek. a nőstények azonban meg nem termékenyített petéket raktak. Amikor azonban a szabad természetben próbálták ki a módszert, csalódás érte a kutatókat: a meddővé tett moszkitóhímek semmiféle vonzerőt sem »vakoroltak a nőstényekre. A kutatók mintegy 300 000 sterilizált hímet engedtek szabadon'és hetekkel később ugyanazon a keltetőhelyen befogták a mosz- kitókat. Ekkor kiderült, hogy bár a hímeknek 75 százaléka sterilizált volt, a petéknek csak mintegy 6 százaléka maradt terméketlen. A bobói kutatóközpont szakemberei arra a végkövetkeztetésre jutottak, hogy a szabad természetben felnőtt moszikitónőstények a termékeny hámeket előnyben részesítik, és ígv a sterilizált hímek túlnyomó része nem jut párosodáshoz. Feltételezik, hogv laboratóriumi körülmények között ez a váltogatás sokkal korlátozottabb, mint a szabad természetben. Ejiy évvel az olimpia előtt Egy év múlvfc, 1980. július 19- én kezdődnek Moszkvában a XXII, nyári olimpiai játékok. A moszkvaiak már 1974. óta készülnek erre az eseményre, amikor is a Nemzetközi Olimpiai Bizottság bécsi ülésén a város megkapta a rendezés jogát. De az olimpiai program zökkenőmentes lebonyolítása nemcsak a város, hanem az egész ország gazdasági, társadalmi és kulturális mozgósítását igényli. Ugyanakkor ez az esemény jelentősen meg is gyorsítja Moszkva távlati fejlesztési terve eg>es célkitűzéseinek megvalósítását. Az elvégzendő feladat nagyságát jelzi, hogv 12 500 sportoló. 6500 hivatalos vendég. 7500 újságíró. rádiós, tévés és 24 000 külföldi érkezését várják. Az újonnan épített sportpályákat, stadionokat, csarnokokat az olimpia után sportklubok, oktatási intézmények és maga a lakosság veszi birtokába. Jelenleg Moszkvában 500 stadion, 1335 tornaterem, 25 uszoda, 350 labdarúgópálya. 2000 röp- és kosárlabdapálya. 2 kerékpárpálya és 2 evezőspálya van, összesen mintegy 860 hektár- nyi területen. A fővárosban rendszeresen mintegy másfél millió ember sportol, az egy lakosra jutó sportterület egy négyzetméter körül van. Hatalmas anyagi és szellemi erőforrásokat kellett az olimpiai sportközpontok létesítésére fordítani. Kilenc versenyszínhelye« teljesen újonnan építettek fel. A legnagyobb munka a Lenin-stadi- onban van, ahol a megnyitó és záróünnepélyt, a labdarúgó- és atlétikai küzdelmeket 103 000-en nézhetik meg. Az olimpia nemcsak a sport, hanem a technikai vívmányok fesztiválja is. Az osztankinói, té- vétornny tőszomszédságában épül az olimpiai rádió- és tévéközpont. Az utóbbi a játékok ideién 20 színes és 100 fekete-fehér programot sugároz majd, amelvekct öt földrészen mintegy kétmilliárd ember nézhet. Jelentősen fejlesztik ’ a postái és a telefonközpontokat. A világsajtó egyre gyakrabban számol be a készülődéiről, és a leendő részvevők is mind szorgalmasabban végzik edzéseiket. Futószalag — korszerűbben Jó 60 éve a tömegtermelésben legjobban elterjedt munkaszervezési eljárás a futószalag, bár előnyei és hátrányai ugyancsak jó 60 éve vitákra serkentik a szakembereket. Egy amerikai mezőgazdasági gépgyáros volt az elsó, aki már a múlt század közepén a futószalagos munkarenddel iparkodott racionalizálni a termelést, ötletét a nagy chicagói vágóhidak is átvették, de végül is Henry Ford volt az, aki ezt a módszert 1913-ban az autógyártásra is alkalmazva, a tömegtermelés klasszikus módszerévé tette. A termelés rendje, szervezettsége, ütemessége, a termelékenység növekedése szempontjából a futószalag az akkori körülmények között korszerű módszernek bizonyult. A tömegtermelés sokasodó bajait vizsgálva megszólaltak a munkapszichológusok is, akik bizonyították, hogy a futószalagos termelési rend a végtelenségig felaprózza a munkafolyamatokat, nem nyújt változatosságot a munkában, nem épít a munkások kezdeményezésére, önálló megfontolásaira, és nem számol a megváltozott munkaerőhelyzettel. A hatvanas évek elején a svéd Volvo autógyárban új szervezési formát vezettek be, amely a csoportmunkára alapult. A munkakör gazdagításának alapelvéből kiindulva megvalósították a munkarotáció elvét, a munkacsoport dolgozói — előre meghatározott rendszerben — több munkafajtát is végeznek. Következő lépésként hozzányúltak a futószalaghoz is és szélesítették a munkafázisokat, sőt azt is megoldották, hogy egyegy dolgozó — a szalag mellett követve a munkadarabot — több részfeladatot ellásson. Mindenkinek a munkaköre így jóval színesebbé, gazdaságosabbá vált, mint a klasszikus értelemben vett futószalag mellett. Egy magnetofonok összeszerelésével foglalkozó gyárban a' hagyományos futószalagot 9 főből álló munkacsoportra bontották. Az egyik csoport például a lejátszófejek szerelésével foglalkozik. A szerelők és a forrasztok saját belátásuk szerint válthatják munkakörüket, ugyanakkor felelősek az anyag- és alkatrészkészlet állandó feltöltéséért is. Világjelenség, hogy a gyártmány természetétől függetlenül megbontják a futószalagrendszer korábbi 4nono- tonságát. Ez azonban megköveteli a munkások sokoldalúbb képzését, hiszen mindenkinek több munkafolyamatot kell kifogástalanul elvégeznie. NÓGRÁD = 1979. augusztus 26,, vasárnap 11
