Nógrád. 1979. augusztus (35. évfolyam. 178-203. szám)

1979-08-26 / 199. szám

Házgyártás a helyszínen Képünkön: Egy könnyű szállítódarut Is kifejlesztettek az építkezéshez, amely emeletről emeletre átszerelhető Korunk egyik legtöbbet vi* csoportba sorolhatók. így tatott kérdése a lakásépítés, beszélnek nagypanelos, vázas, különösen a jövő lakásépítő- térelemes és ún. vegyes lä­se. Az igények minden szem- kásépítési rendszerekről. A pontból gyors növekedését és nagypanelos építést minded- változását a társadalom és dig csupán házgyáras „hát- az építőipar már nem képes térrel” tudták elképzelni, követni a hagyományos mód- Angliában azonban kidolgoz* szerekkel. A lakáskérdés meg- tak egy olyan házépítési mó- oldása szempontjából az épí* dot, amelynél a betonpane- tési rendszerek léte és jövője lek az építkezés színhelyén döntő jelentőségű. A kézmű- készíthetők el. A helyszíni vés jellegű építés gépesítésé- panelöntő eljárás kevés be­vel, majd a nagyipari mód- ruházást igényel és minimá- szerű építéssel, végül már lis mennyiségű mechanikai csak a jól összehangolt épí- berendezést, tési rendszerek alkalmazásé^ Szabványos méretű, 8 méter val oldhatók meg az építési széles lakásblokkok állítha- feladatok, így a lakásépítés tők elő ezzel a módszerrel, is. A jövő lakásépítési rend- amelyekből öt emelet magas, szereinek kialakítása azon- nyolclakásos házak állíthatók ban még sok kérdés tisztázd” össze. E szabványosítás eile- sát, rendszerezései kívánja nére az épület külseje, belső meg, még sok fejlesztőmun- beosztása és valamennyi nem A ‘közeljövő szempontjából strukturális eleme variálha- lényeges nagyipari építési tó a helyi követelmények, rendszerek lényegileg négy fő vagy az \egyéni ízlés szerint.. A lagútban futó vezetékek Naponta szemtanúi vagyunk, hogy olykor ötven-száz méte­renként fel kell bontani az úttestet egy hibás gáz- vasv vízvezeték kijavításáért. De az új vezetékek építése is óhatatlanul együtt jár az út­test és a járdák folytonos fel­törésével. Á gyakran hanyagul végzete munkák pedig a víz-, gáz- es távfűtési -vezetékek, az elektromos és postai ká­belek megrongálásával sok kárt, zavart és bosszúságot okoznak iparnak és lakosság­nak egyaránt. Pedig van megoldás mindezek elkerülé­sére: a közműalagutak létesí­tése. A közműalagút — a házak pincéjében átvezető szakasza a közműfolyosó — csak ná­lunk új módszer. Párizsban már 1855-ben a szennyvíz- csatorna felső részére füg- geszteték a különböző veze­tékeket. magát a csatornát használván alagútnak. Ma számos országban már szinte kizárólag a közműalagutakat használják. A Szovjetunióban 1933-tól több száz kilométer­nyit építettek belőle. A közműalagút lényege: a víz. a villany, a telefon, a távfűtés, a szennyvíz vezeté­kei egymás mellett futnak végig benne. S mivel az alagút járható, az állandó el­lenőrzéssel megelőzhetők a hibák, s ha egyszer-egyszer mégis baj van, útfelbontás, földmunka nélkül könnyen hozzáférhet a szerelő. A leg­utóbbi esztendőkben hazánk­ba-. is többfelé készült már közműalagút. Nagy-Britanniában még en­nél is valamivel tovább men­tek. Nyugat-Anglia egy folyó­ja alatt olyan közműalagutat építettek, amelyben kivétele­sen nagy feszültségű villamos távvezeték elhelyezésére is lehetőség nyílhatott. Mind­egyik vezeték három 2,5 mm2 keresztmetszetű olajjal töltött kábelből áll, amelyek egy-egy nagyobb átmérőjű, vízzel töl­tött csőben vannak elhelyez­ve. A 3,5 km hosszú közmű­alagút ban vezető távkábelben 400 000 voltos villamos ener­gia folyik. Képünkön: ellen­őrzés a közmüalagútban. =Tudomány technika= Volkswagen Golfok Amerikában A tőkésvilág autóipara az 1973-as olajválság miatt éve­kig erősen hanyatlott, az utóbbi néhány évben azonban ismét felfelé ível. Több or­szág több gyárában hasonló jelenség játszódott le, legta­nulságosabban azonban a so­káig legyőzhetetlennek lát­szott Volkswagen esete. 1973- ban a wolsburgi konszern a csőd szélére jutott, ráfizetés volt mind a belföldi, mind az exportforgalom. A külön­leges kövületként tisztelt bogárhátú modellt végleg megunták a vásárlók. Japán példa alapján azonban kidol­gozták a mozgékony, kis fo­gyasztású Golf-családot. A Volkswagen újabb fel- emelkedése egybeesik a nyu­gat-európai autógyártás fel- emelkedésének a kezdetével. Az új irányzat a vevők ké­nyelmének és pénztárcájának jobb kihasználását tűzte ki célul. Sorra születtek az er gonómia révén kialakított életvédelmi újítások. A mo­torok rugalmasabbak, gyor sítóképesebbek, csendesebbek lettek. Eltűntek a felesleges cicomák, de megjelentek a biztonságot szolgáló új szer kezetek. Az új verseny lénye­ge: ki tud praktikusabb, ol­csóbb üzemű, mégis nagy teljesítményű autót gyártani. A Volkswagen állta a ver­senyt: a Golf után jött a Si­rocco és a többiek. Hamarosan elkészült és piacra került a Golf típus Diesel-motoros változata is, igaz, ezt a példát a többi európai gyár is követte, pél­dául a Fiat, amely a 131-es típus, tehát a 124-es Lada utóda számára gyárt Diesel­motorokat. E tendencia mö­gött elsősorban gazdasági okok rejlenek, hiszen a Die­sel-olaj az olajfinomító eljá­rás korábbi stádiumában nyerhető, tehát olcsóbb. De környezetvédelmi okok is közrejátszottak a Diesel-moto­rok terjedésében. Az USA- ban és Japánban máris ér vényben vanrfák, Európában pedig a következő években életbe lépnek azok a rendel­kezések, amelyek erősen kor­látozzák a motorból a sza­badba engedhető korom, szénmonoxid és ólomszárma­zékok mennyiségét. A benzin­nel üzemelő belsőégésű moto­rok kipufogógáza ugvanis tar­talma ólmot, a Diesel-mo­torból származó nem. Haszontalan automaták Elektronikus „rablónak” nevezi a köznyelv azokat a játékautomatákat, amelyek­kel egyre inkább elárasztják a tőkésvilágot a szerencsej áj tékból nem kis hasznot húzó vállalkozók. A játékautoma­ták sokféle változata közül a legnépszerűbb az, amelynél a pénzbedobást követően meg kell húzni egy kart, amikor is a játékos előtt vízszintes tengelyű hengerek palástján különböző figurák kezdenek el futni. Amikor mind a há­rom sorban megállapodik egy-egy figura, vagy nem történik semmi, vagy —, ha az egymás mellett megálló fi­gurák egyformák — a gép ki­dob magából egy csomó ap­rópénzt. Ugyancsak kedvelt a tivoli játék is, amelynél a já­tékos ügyessége és szerencsé­je egyaránt szerepet játszik. Utcákon, aluljárókban, mo­zikban, kiskocsmákban, bá­rokban és minden olyan he­lyen megtalálhatók ezek a játékautomaták, ahol szó­rakozni vágyó emberek for­dulnak meg. Olyan masszív Tv-készülékkel kombinált ti­voli játékautomata felépítésűek és annyira meg­bízható az elektronikájuk, hogy a nagy igénybevétel el­lenére is csak ritkán romla­nak el. Japánban is lépten-nyomon megtalálhatók a pénzzel, mű­ködő „haszontalan” automa­ták, igen sok játékterem vár­ja a fiatalokat. Befolyásuk talán a televíziónál is erő­sebb, amelytől már régóta féltik az ifjúságot éppúgy, mint a felnőtteket (Japán a „legtelevíziósítottabb” ország a világon). De míg a tv-mű- sor, bármilyen rossz is, előbb* utóbb véget ér, az automata mindig működik, amíg pénz­zel, zsetonnal táplálják. Ja­pánban újabban odáig men­tek, hogy a tivoli játékauto­matákat televízióval kombi­nálták. A kis tv-képernyő a játékautomata homloklapjá­nak közepén foglal helyet, így a szerencsejátékos az ál­tala nézni kívánt tv-program — legtöbbször érdekes sport- esemény — figyelése közben is áldozhat játékszenvedélyé­nek. Színek a közlekedésben A dahlemi (NSZK) szö­vetségi anyagvizsgáló inté­zet színmérő laboratóriumá­nak a vizsgálatai kimutat­ták, hogy egy autó karosszé­riájának a színe korántsem csupán ízlés, vagy divat kér­dése, hanem nagy szerepe van a közlekedés biztonságá­ban is. A vizsgálathoz két azonos típusú, de különböző színű gépkocsit választottak. Az egyik kékesszürke, a má­sik élénk narancsszínű volt. Mindkét kocsiba beépítettek két-két szinkronban működő filmkamerát, közülük az egyik a műszerfalat és a kü­lön erre a célra felszerelt nagy számlapú órát fényké­pezte, a másik pedig a kocsi előtt haladó forgalmat. Kiderült, hogv a narancs- színű autó előtt haladó jár­művek sokkal gyorsabban reagáltak, ha észrevették, hogy a mögöttük haladó au­tó meg akarja előzni őket. Mintegy 200 előzés során megfigyelték, hogy a na­rancsszínű kocsi körülbelül 30—50 százalékkal kevesebb idő alatt tudott utat törni magának, mint a kékesszür­ke. Az élénk és világos szín tehát könnyebben észrevehe­tő. Érvényes ez a felismerés a szembejövő forgalomra, és az esős-borús időjárásra, il­letve a szürkületre is. A laboratórium ajánlja az illetékeseknek az útburkolat jelzéseinek a színezését. A kellő színezésű útburkolaton a gépkocsivezetők öntudatla­nul is helyesen reagálnak, tehát itt egy-egy pillanatnyi figyelemkiesés nem jelent mindjárt veszélyt. Az elsőbb­séget biztosító főútvonalakat zöldre, a stopútvonalakat pirosra kellene festeni. A színmérő laboratórium végül azt tanácsolja, hogy a közlekedési táblák felállítá­sakor jobban ügyeljenek a helyes szögre. Ha ugyanis a táblát helytelen szögben sze­relik fel, a jelzőtábla „meg­vakul”, a fény úgy esik rá, hogy a gépkocsivezető a jel­zést rosszul, vagy egyáltalá­ban nem látja. Moszkitó­hadjárat Felső-Volta afrikai köztár­saságban gyakorlati kísérlete­ket végeztek a moszkitószú- nyog biológiai kiirtására. Az eddigi • tudományos adatok alapján várható volt. hogy egy olyan moszkitótelep, amelynek kétharmada meddő­vé tett hímekből áll. kilenc héten belül teljesen kipusz­tul. A kísérletben a moszkitó- szúnyogok két változatának keresztezésével terméketlen moszkitóhímeket tenyésztettek ki. Az előzetes laboratóriumi vizsgálatokban a hímek a nőstényekkel szemben telje­sen szokot módon viselked­tek. a nőstények azonban meg nem termékenyített petéket raktak. Amikor azonban a szabad természetben próbál­ták ki a módszert, csalódás érte a kutatókat: a meddővé tett moszkitóhímek semmiféle vonzerőt sem »vakoroltak a nőstényekre. A kutatók mint­egy 300 000 sterilizált hímet engedtek szabadon'és hetek­kel később ugyanazon a kel­tetőhelyen befogták a mosz- kitókat. Ekkor kiderült, hogy bár a hímeknek 75 százaléka sterilizált volt, a petéknek csak mintegy 6 százaléka ma­radt terméketlen. A bobói kutatóközpont szak­emberei arra a végkövet­keztetésre jutottak, hogy a szabad természetben felnőtt moszikitónőstények a termé­keny hámeket előnyben ré­szesítik, és ígv a sterilizált hímek túlnyomó része nem jut párosodáshoz. Feltételezik, hogv laboratóriumi körülmé­nyek között ez a váltogatás sokkal korlátozottabb, mint a szabad természetben. Ejiy évvel az olimpia előtt Egy év múlvfc, 1980. július 19- én kezdődnek Moszkvában a XXII, nyári olimpiai játékok. A moszkvaiak már 1974. óta ké­szülnek erre az eseményre, ami­kor is a Nemzetközi Olimpiai Bi­zottság bécsi ülésén a város meg­kapta a rendezés jogát. De az olimpiai program zökkenőmentes lebonyolítása nemcsak a város, hanem az egész ország gazdasá­gi, társadalmi és kulturális moz­gósítását igényli. Ugyanakkor ez az esemény jelentősen meg is gyorsítja Moszkva távlati fejlesz­tési terve eg>es célkitűzéseinek megvalósítását. Az elvégzendő feladat nagysá­gát jelzi, hogv 12 500 sportoló. 6500 hivatalos vendég. 7500 újság­író. rádiós, tévés és 24 000 kül­földi érkezését várják. Az újon­nan épített sportpályákat, stadio­nokat, csarnokokat az olimpia után sportklubok, oktatási intéz­mények és maga a lakosság ve­szi birtokába. Jelenleg Moszkvá­ban 500 stadion, 1335 tornaterem, 25 uszoda, 350 labdarúgópálya. 2000 röp- és kosárlabdapálya. 2 kerékpárpálya és 2 evezőspálya van, összesen mintegy 860 hektár- nyi területen. A fővárosban rend­szeresen mintegy másfél millió ember sportol, az egy lakosra jutó sportterület egy négyzetmé­ter körül van. Hatalmas anyagi és szellemi erő­forrásokat kellett az olimpiai sportközpontok létesítésére for­dítani. Kilenc versenyszínhelye« teljesen újonnan építettek fel. A legnagyobb munka a Lenin-stadi- onban van, ahol a megnyitó és záróünnepélyt, a labdarúgó- és atlétikai küzdelmeket 103 000-en nézhetik meg. Az olimpia nemcsak a sport, hanem a technikai vívmányok fesztiválja is. Az osztankinói, té- vétornny tőszomszédságában épül az olimpiai rádió- és tévéközpont. Az utóbbi a játékok ideién 20 színes és 100 fekete-fehér prog­ramot sugároz majd, amelvekct öt földrészen mintegy kétmilliárd ember nézhet. Jelentősen fejlesz­tik ’ a postái és a telefonközpon­tokat. A világsajtó egyre gyak­rabban számol be a készülődéi­ről, és a leendő részvevők is mind szorgalmasabban végzik edzéseiket. Futószalag — korszerűbben Jó 60 éve a tömegterme­lésben legjobban elterjedt munkaszervezési eljárás a fu­tószalag, bár előnyei és hát­rányai ugyancsak jó 60 éve vitákra serkentik a szakem­bereket. Egy amerikai mező­gazdasági gépgyáros volt az elsó, aki már a múlt század közepén a futószalagos mun­karenddel iparkodott racio­nalizálni a termelést, ötletét a nagy chicagói vágóhidak is átvették, de végül is Henry Ford volt az, aki ezt a mód­szert 1913-ban az autógyár­tásra is alkalmazva, a tö­megtermelés klasszikus mód­szerévé tette. A termelés rendje, szervezettsége, üte­messége, a termelékenység növekedése szempontjából a futószalag az akkori körül­mények között korszerű mód­szernek bizonyult. A tömegtermelés sokasodó bajait vizsgálva megszólaltak a munkapszichológusok is, akik bizonyították, hogy a futószalagos termelési rend a végtelenségig felaprózza a munkafolyamatokat, nem nyújt változatosságot a mun­kában, nem épít a munkások kezdeményezésére, önálló megfontolásaira, és nem szá­mol a megváltozott munka­erőhelyzettel. A hatvanas évek elején a svéd Volvo autógyárban új szervezési formát vezettek be, amely a csoportmunkára ala­pult. A munkakör gazdagítá­sának alapelvéből kiindulva megvalósították a munkaro­táció elvét, a munkacsoport dolgozói — előre meghatáro­zott rendszerben — több munkafajtát is végeznek. Kö­vetkező lépésként hozzányúl­tak a futószalaghoz is és szé­lesítették a munkafázisokat, sőt azt is megoldották, hogy egyegy dolgozó — a szalag mellett követve a munkada­rabot — több részfeladatot ellásson. Mindenkinek a mun­kaköre így jóval színesebbé, gazdaságosabbá vált, mint a klasszikus értelemben vett fu­tószalag mellett. Egy magnetofonok össze­szerelésével foglalkozó gyár­ban a' hagyományos futósza­lagot 9 főből álló munkacso­portra bontották. Az egyik csoport például a lejátszófe­jek szerelésével foglalkozik. A szerelők és a forrasztok saját belátásuk szerint vált­hatják munkakörüket, ugyan­akkor felelősek az anyag- és alkatrészkészlet állandó fel­töltéséért is. Világjelenség, hogy a gyárt­mány természetétől függet­lenül megbontják a futósza­lagrendszer korábbi 4nono- tonságát. Ez azonban megkö­veteli a munkások sokolda­lúbb képzését, hiszen minden­kinek több munkafolyamatot kell kifogástalanul elvégeznie. NÓGRÁD = 1979. augusztus 26,, vasárnap 11

Next

/
Oldalképek
Tartalom