Nógrád. 1979. augusztus (35. évfolyam. 178-203. szám)

1979-08-17 / 192. szám

Amerikai hNSZ-nasykovet volt „Lemondott” Andrew Young Palesztinokkal tárgyalt — mennie kellett ’ Andrew Young, az Egyesült Államok állandó ENSZ-nagy- követe, csütörtökre virradó éjszaka benyújtotta lemondá­sát Carter elnöknek, aki ezt elfogadta. Előzőleg Young há­rom és fél órán át tárgyalt a Fehér Házban Carterrel, azt megelőzően pedig Cyrus Van­ce külügyminiszterrel folyta­tott megbeszélést. Youngot a hét folyamán so­rozatos támadások érték kongresszusi, elsősorban Iz- rael-barát körök részéről amiatt, hogy július végén ta­lálkozott New-Yorkban a Pa­lesztinái Felszabadítósi Szer­vezet ENSZ-megfigyelőjével. Ezzel bírálói szerint semmi­be vette kormányának azt a kikötését, hogy mindaddig nem hajlandó tárgyalásokba bocsátkozni a palesztin nép képviselőivel, amíg azok el nem ismerik Izrael állami lé­tezéséhez való jogát. Az em­lített körök éles támadásai fokozódtak azt követően, hogy Young elismerte, „nem mond­ta el a teljes igazságot” a megbeszélésről a külügymi­nisztériumban. Youngon kívül, mint isme­retes, az Egyesült Államok bécsi nagykövete is találko­zott az elmúlt időszakban pa­lesztin politikusokkal, jóllehet ma azt mondják, „csupán meghallgatta” az általuk elő­adott PFSZ-álláspontot a közel-keleti kérdéssel kapcso­latban. Szerdán Robert Byrd szenátor, a kongresszus de­mokrata többségének vezető­je már nyíltan azt követelte, Carter elnöktől, hogy me- nessze Youngot, akinek nyi­latkozataitól több ízben is elhatárolta magát a Fehér Ház. Carter a Fehér Ház közle­ménye szerint mély sajnálko­zással elfogadta „igaz barát­ja” lemondását, és saját kezű­leg írt levelében Youngot „Amerika egyik legkiválóbb közéleti személyiségének” ne­vezi. Vance ugyancsak mél­tatta a távozó diplomata ér­demeit, amelyeket a világ- szervezetben az Egyesült Ál­lamok érdekeinek képvisele­tében szerzett. A lemondását követő nyi­latkozatában Young újságírók előtt kijelentette, nem érzi úgy, hogy hibázott volna, s hasonló szituációban újra megtenné azt, amit tett. Vi­szont úgy véli, a személyétért bírálatok miatt nem- marad­hat tovább hivatalában. Azt mondotta, hogy sem Carter, sem Vance nem ösztönözte lemondását, s kizárólag ön­szántából lép vissza posztjá­ról. * Az ENSZ székhelyén nagy hullámokat vert Andrew Young amerikai nagykövet­nek csütörtökre virradó éjsza­ka benyújtott lemondása. Zehdi Terzi, a Palesztinái Felszabadítási Szervezet ENSZ-megfigyelője úgy érté­kelte Young lemondásának el­fogadását, hogy ezzel az Egyesült Államok kormánya „meghajolt a cionista nyo­más előtt” és „bebizonyította, hogy képtelen hatást gyako­rolni a közel-keleti helyzet alakulására”. Terzi védelmé­be vette Youngot, akinek mint a Biztonsági Tanács so­ron következő elnökének jo­ga volt találkozni vele és Kuvait ENSZ-képviselőjével az augusztus végén esedékes BT-ülés egyik fontos napiren­di pontja kapcsán. Yehuda Blum, Izrael ENSZ- képviselője sajnálkozással vet­te tudomásul Young lemon­dását, de hozzátette, az ame­rikai diplomata súlyos hibát vétett, amikor leült tárgyalni a „terrorista PFSZ” képvise­lőivel. * Az amerikai négerek poli­tikai vezetői „jelentős veszte­ségnek” minősítik a színes bőrű Young lemondását Frank Church szenátor, a szenátus külügyi bizottságának elnöke viszont úgy nyilatkozott, hogy szükség volt erre a lépésre, mert Young nem tartotta ma­gát az amerikai kormány po­litikájának előírásaihoz. * Izraeli kormánykörök a nyilvánosságnak szánt tájé­koztatásaikban azt hangoztat­ták, Young találkozása a pa­lesztin nép képviselőivel sér­tette ugyan Izrael érdekeit, óm ennek ellenére nem kí­vánták Cartertől az amerikai ENSZ-nagykövet menesztését. (MTI) Európai energiaügyi együttműködés A Kelet- és Nyugat-Európa közötti szorosabb energiaügyi együttműködés szükségességé­ről ír Marek Rostocki az In­terpress sajtóügynökség által kedden közölt cikkében. Emlé­keztet arra, hogy Koszigin szovjet miniszterelnök 1971 - ben javaslatot tett összeurópai energiarendszer létrehozására, s ez tükröződött is a helsinki záróokmányban, amely megál­lapította, hogy „az energiafor­rások, megfelelő területet je­lentenek a hosszú távú gazdasági együttműködés szá­mára”. Nyugat-Európa ma érdekel­tebb az energiaügyi együtt­működésben, mint valaha — hangsúlyozza a cikkíró. — A nyugat jól ismeri és értékeli a szocialista országok együtt­működését a közös energia- rendszer kiépítése és felhasz­nálása terén. Sőt, egyes orszá­gok be is kapcsolódtak a szo­cialista energiahálózatba: Finnország a Szovjetunióval, Ausztria pedig Magyarország­gal és Csehszlovákiával léte­sített ilyen kapcsolatot. A KGST-országok villamosener- gia-termelésének tervezett gyors növelése nagy távlatokat nyit az együttműködés előtt. Az összeurópai villamosener- gia-rendszer megteremtése át­törést jelenthet a széles körű energiaügyi együttműködés fe­lé. Ez az együttműködés kiter­jedhetne magasfeszültségű ve­zetékek, erőművek építésére és egyebekre. A következő lépés az lehetne, hogy a Szovjetunió. Lengyelország, az NDK és az NSZK gázvezetéket épít, amely összekötné a szovjet gázlelőhelyeket Közép-Európá- val. Együtt lehetne működni a szén elgázosításában és csepp- folyósításában is — írja Ros­tocki. (MTI) Kreisky bírálja Izraelt Mauritániában r 'A közel-keleti kérdésekben Időről időre szavát hallató Bruno Kreisky osztrák szö­vetségi kancellár ismét élesen bírálta az izraeli kormánynak az elfoglalt arab területeken folytatott expanziós politiká­ját., A bécsi Die Presse című lap csütörtöki számában meg­jelent nyilatkozatában az oszt­rák kormányfő kijelentette: „az izraeliek semmit sem ta­nultak, ha azt hiszik, hogy rendőri eszközökkel kordában tarthatják a palesztin népet.” Egy gyorsan szaporodó nép­nek adott autonómia nem je­lent hosszú távú megoldást, sőt, az Egyiptommal kialakí­tott különbéke sem tarthat sokáig a palesztin kérdés ren­dezése nélkül. Kreisky vége­zetül Carternek címezve ki­jelentette: az önálló palesz­tin állam létrehozása a népek önrendelkezési jogából adó­dik, amely független az Egye­sült Államok elnökének sze­mélyes óhajától. A „csendes kínaiak” A délkelet-ázsiai országok cégeinek, gyárainak és bank­jainak vezetői közt ma már ritkábban találunk kínai szár- mazásúakat. A kínai nemze­tiségű üzletemberek ugyanis jobban szeretnek a háttérbe húzódni, és legtöbbször egy „vegyes” igazgatótanács vagy egy „hazai elnök” mögé búj­va irányítják a vállalkozáso­kat. A Kínai Népköztársaság ha­tárain túl élő kínaiak hagyo­mányosan egy-egy templom, temetkezési iroda, vagy a kí­nai negyed valamelyik üzlete köré tömörülnek. A közössé­gei komoly ütőerőt képviselő, kívülállókat be nem fogadó gazdasági csoportok, amelyek az adott ország gazdasági éle­tének tekintélyes részét el­lenőrzésük alatt tartják. Ezek­nek a gazdasági csoportosulá­soknak a szervezeti formája egyre, inkább hasonlít a kon­szernekére: ez lehetővé teszi, hogy piaci változások esetén anyagi eszközeiket egyik or­szágból a másikba átcsopor­tosítsák. A kínai közösségek legtöbb­ször szoros kapcsolatban áll­nak az anyaországgal, amely igyekszik még tovább erősí­teni a szálakat. Így például a gyermekkönyvektől kezdve a speciális folyóiratokig számos kiadványt jelentet meg, s eze­ket honkongi könyvkereske­dőkön keresztül terjesztik. A pekingi rádió naponta sugá­roz műsort több kínai nyelv­járású adásban, ezekben in­formációkat is szolgáltatnak és propagandát is folytatnak. A kínai hatóságok, különösen a nemzeti ünnepek ideién. csT’ó:tos turistautakat szer­veznek az óhazába. Az utóbbi időben Kína a külföldön élő kínaiakat nem­csak, mint a délkelet-ázsiai országokra gyakorolt politikai nyomás eszközét, hanem mint gazdasági „tartalékot” is fel­használja. Peking igyekszik előnyös partnernek mutatkoz­ni az emigráns burzsoázia sze­mében, hiszen ez több mint 15 milliárd dolláros tőke fe­lett rendelkezik a délkelet­ázsiai országokban és gazdag kereskedelmi tapasztalatai is vannak. A vegyes tőkéjű vállalko­zások létrehozásáról, a hajda­ni kapitalisták bankszámlájá­nak visszaállításáról, a kárté­rítések rendezéséről szóló tör­vény elfogadása (egyes sze­mélyek 1—3 millió jüant is kaphatnak), valamint a bank- rendszer átszervezése a Kínai Népköztársaságban mind-mind az említett kapcsolatok to­vábbi javítását szolgálja. A hongkongi Economic Re­porter közlése szerint Kína 1978. végére 109 országban, mintegy 800 bank kétezer fi­ókjával létesített állandó üz­leti kapcsolatot. Nyilvánvaló, hogy ilyen körülmények kö­zött a délkelet-ázsiai kínai kereskedők közvetítő szerepe megnövekszik Kína üzletig kapcsolataiban. Ugyanakkor Peking a kínai nemzetiségűek mögé rejtőzve egv sor üzlet- hálózatot, szállodát, éttermet ellenőriz, melyeknek tiszta nyeresége évente több tízmil­lió dollár. Így a délkelet­ázsiai országok fejlesztési tar­talékai az emigránsok vállal­kozásain és a Kínai Népköz- társaság bankkirendeltségein keresztül végül valahol Kíná­ban kerülnek felhasználásra. O. Mihajlov Tüntetés Marokkó ellen „Le a marokkói imperia­lizmussal! Békét akarunk ! Ne akarja Marokkó Mauritániát is ellenőrzése alá vonni!” — „Ilyen és ehhez hasonló jelszavakat kiáltozott szerda este a mauritániai főváros, Nouakchott utcáin rendezett sorokban felvonuló tömeg, amely nem sokkal korábban értesült arról, hogy Rabat szerda reggel hivatalosan be­jelentetté Nyugat-Szahara ed­dig mauritániai fennhatóság alatt levő részének bekebele­zését. A tüntetésre a Reuter hír- ügynökség tudósítója szerint szemlátomást a nouakehotti kormány hallgatólagos jóvá­hagyásával került sor. A brit hírügynökség értékelése sze­rint a mauritániai kormány, s a közvélemény tekintélyes része is attól tart, hogy Ma­rokkó korábbi ígéretét meg­szegve, nem fogja kivonni csapatait Mauritániából. (MTI) A Salgótarjáni városi Ta­nács VB igazgatási osztá­lya és lakásügyi társadal­mi bizottsága az 1979. évi lakáskiutalási és lakásér­tékesítési névjegyzék* tervezetét elkészítette, ami a tanács hirdetőtáblájára kifüggesz­tésre került. A tervezetek­re az igazgatási osztály fe­lé észrevételeket lehet tenni. Nem lehet diktálni Nemzetközi kérdésekről nyi­latkozott a VNA hírügynök­ségnek Nguyen Co Thach, a Vietnami Szocialista Köztársa­ság miniszterelnökének kül­ügyi tanácsadója, tárcanélküli miniszter. Elmondotta, nem­rég az Egyesült Államok kép­viselőinek két csoportja járt Vietnamban, hogy tanulmá­nyozza az ottani helyzetet és közös érdekű kérdésekről cse­réljen véleményt vietnami vezetőkkel. „Vietnam és az Egyesült Államok kapcsolatainak ren­dezése kérdésében kifejtettük — mondotta Nguyen Co Thach —, hogy a normalizálás mindkét ország javát, a tér­ség • békéjét és stabilitását szolgálná. De viszonyunkat nem vagyunk hajlandók az Egyesült Államok diktálta fel­tételek alapján rendezni.” Rámutattunk arra is — mon­dotta Nguyen Co Thach —, hogy a vietnami csapatok je­lenléte Kambodzsában össz­hangban áll a Vietnami Szo­cialista Köztársaság és a Kambodzsai Népköztársaság közötti béke-, barátsági és együttműködési szerződéssel”. A megyei kórház-rendelő- intézet igazgatósága értesí­ti a lakosságot, hogy a kór­házi látogatás rendje az alábbiak szerint alakul: 1979. augusztus 17. (péntek) 16—17 óráig, 1979. augusztus 19. (vasár­nap) 10—11 óráig. 1979. augusztus 20. (hétfő) 10—11 óráig. Nicaragua Szilárd kapcsolatok a Szovjetunióval Nicaragua szilárd kapcsoia- zető, nicaraguai belügymt- tokra törekszik a Szovjet- nlszter-helyettes nyilatkozott unióval, s ezt kedvezően se- a panamai televíziónak. Be- gíti elő a két ország közötti szédében Pastora elmondta, diplomáciai kapcsolatok fel- hogy országában hosszú évek vétele — jelentette ki rádió- után először örülnek az em- beszédében Daniel Ortega, a berek. Ugyanakkor a dikta- sandinista nemzeti felszaba- túra feletti győzelem után sú- dítási front egyik vezetője, a lyos gondot okoz a lerombolt nicaraguai ideiglenes demok- gazdaság -talpraállítása. A ratikus kormány kormányzó- diktatúra terhes örökséget ha- tanácsának tagja. A sandinis- gyott hátra: elégtelen az or- ta vézető hangsúlyozta, hogy vosl ellátás, akadozik a köz- Nicaragua a barátság és az lekedés és a távközlés, alig együttműködés szellemében van élelmiszer, gyógyszer, a kívánja fejleszteni külpoliti- kórházak és a gyárak nagy kai .kapcsolatait minden olyan része romba dőlt — mondot- állammal, amely tiszteletben la a nicaraguai vezető, majd tartja a közép-amerikai or- hangot adott meggyőződésé- szág szuverenitását. Végérvé- nek: a nicaraguai nép képes nyesen lezárult a Somoza- lesz felülkerekedni ezeken a diktatúra politikája, amely nehézségeken, és felépíti az alárendelte az ország érdeke- új országot. Eden Pastora vé- it az imperializmusnak, és el- gezetül megjegyezte: az új adta az ország függetlenségét nicaraguai népi hadsereg nem — állapította meg Ortega. a nép elnyomásának eszköze, Panama fővárosában Eden hanem a nicaraguaiak érde- Pastora, neves sandinista ve- keinek védelmezője lesz. Harcok Libanonban toknak a bejrúti kikötő térsé­gében állomásozó alakulatait szerdán háromszáz katonával megerősítették és a csütörtöki nap folyamán további erősíté­seket kaptak. Libanoni kormánykörök sze­rint Szárkisz libanoni elnök egy rendkívüli arab csúcsérte­kezlet összehívására irányuló kezdeményezést fontolgat, hogy közös megoldást leljenek a déli országrész békéjének helyreállítására. Ügy tudják, hogy Szárkisz különmegbízott- ja juttatja majd el az arab or­szágok államfőihez a csúcsér­tekezletre szóló felhívást. (MTI) A libanoni hadsereg alakula­tai csütörtök hajnalban foly­tatták a harcot a bejrúti ki­kötő térségében és a libanoni főváros központjában, ame­lyeket a libanoni jobboldal fegyveresei tartanak meg­szállva. Ismeretes, hogy a li­banoni hadsereg szerdán késő délután harckocsikkal és pán­célozott gépjárművekkel bevo­nult a város csaknem teljesen romokban álló központjába, hogy véget vessen az orvlövé­szek garázdálkodásának és helyreállítsa a körmány fenn­hatóságát a város jobboldaliak megszállta negyedeiben. A libanoni kormánycsapa­/VSajdaMck-per Düsseldorfban szerdán Zeslw Stanislaw Jaroszynszki len­gyel állampolgár tanúwaUo- mást tett a Majdanek-per egyik vádlottja, Hildegard Lächert, a majdaneki kon­centrációs tábor egykori felü­gyelőnője ellen. Az 1943-ban Varsóban le­tartóztatott, majd a majdane­ki megsemmisítőtáborba hur­colt Jaroszynszki elmondotta: a tábor kertészetében állan­dóan ki volt szolgáltatva a „véres Brigittaként” ismert felügyelőnő kegyetlenkedései­nek. A vádlott csizmarúgások- kal és ostorral kínozta őt, és jelenlétében dicsekedett azzal más SS-felügy élőknek, hogy milyen sok nőt „szűrt ki” a gázkamráik számára. Egy fo­goly görög nőt csaknem ha­lálra vert, társainak hord­ágyon kellett elszállítaniuk, azért, mert anyanyelvén egy dalt énekelt. A már három éve húzódó per egyetlen vádlottját sem ítélték el eddig, négy SS- felügyelőt a bíróság április­ban felmentett a vádak alól:

Next

/
Oldalképek
Tartalom