Nógrád. 1979. július (35. évfolyam. 152-177. szám)
1979-07-13 / 162. szám
Hatvan gyermek vidámsága Úttörő olvasótábor Rétságon • Jó helyen járunk? — öt- lik fel a kételkedés első pillanatra. Azt mondták, a rétsági általános iskolai diákotthonban találtuk meg a megye; úttörő olvasótábort, s ha így van. akkor itt vidám, pezsgő életnek kell lennie. Az épület körül azonban csendesség, nyugalom: a szemerkélő eső egész nap kitartóan mossa a tetőt, a falakat. A diákok beszorultak a szobákba. előkerültek a társasiá- tékok. a ceruzák. ecsetek, manoák meg a könwek. mindenki i evek szik magát valamilyen módon hasznossá tenni. Hatvan gverek örömét, vidámságét őrzik a falak, immáron a negyedik nyáron. S van. aki Rétségra ismételten visszatér. Mint például Cze- be Judit, aki a salgótariáni Gagarin Általános Iskolában ősszel mér az utolsó osztályt keadi. . ~ Két. ^ után, Czebe Judit. Ferik Ibolya, Surányi Katalin, Péter Tibor és jöttem újra az olvasótábor- _ ._ , .................. b a — mondja a kislány , Barna Csaba a .torteneszkiscsoport tagiai fölkészülés kozhiszen tudtam, hogy kellemes ben. . gyűltek össz~ az idén. elvont témákat is képesek ügyesen j megragadni. — Miben foglalható össze a romantikus, úttörőjelleget ő ' olvasótábor legfőbb haszna? — Mindenekelőtt abban — feleli a táborvezető —. hogy azok a gyerekek, akik itt eltöltenek két hetet, megszeretik a művészeteket, az iro, dalmat. biztosabban igazodnak el -az értékek között. S azt, hogy mi értékes és miért. otthoni társaiknak is el tudják mondani, tehát környezetüket is alakítják, formálják. nemcsak önmagukat. . Ezért érdemes minden esztendőben megszervezni a tábort. Fróba közben a zenei alkotócsoport. Az olvasott művek egy-egy szereplőjét agyagból mintázzák meg a népmesekiscsoport tagjai. napokat fogunk itt tölteni. Az idei program hasonló az akkorihoz, de most talán még szervezettebb, színvonalasabb. German Katalin szökésbarna. kíváncsi szemű kislánv. most végezte el a nógrádi általános iskola hatodik osztá- lvát. Ö először lakója az úttörő olvasótábornak. — Nagyszerűen érzem magam — meséli. — Itt van a barátnőm is... — Milyen programok tetszenek? — Mindegyikben találok valamilyen örömet, de főként a Berzsenyi-túra és a sport- verseny tetszett. — Hogyan viseled el a kötöttségeket? — Jól. Megértem hoav rendnek kell lennie a szobákban. a környezetünkben. Inkább az idő lehelne több. Ha nem esne az eső, most Bánkon fürödnénk. Tarján András, a rétsági járási hivatal müvclődésílavi osztályának tanulmánvi felügyelője a megyei könyvtár, a HNF megyei bizottsága, a megyei úttörőelnökség és a megyei tanács művelődésügyi osztálya közös szervezésű táborát az idén Vezeti harmadízben. Az évek során roc - lehetősen sok tapasztalat került a birtokába. — Kissé félrevezető az olvasótábor elnevezés — mondja —. de már megszoktuk. Az olvasás igényét kívánjuk felkelteni a everekekben. rend- Hvül változatos módszerekkel. eszközökkel. Magában a táborvezetőség összetételében is látszjk. hogv a gyerekeket sok oldalról közelítjük meg, sok szálon vezetjük el az olvasáshoz. Mindenki pedagógus. de van közöttünk magyar, történelem, ének—zene és rajz szakós, a négy kiscsoportunk fő profiliának megfelelően. — Hogy mindenki pedagógus. van egv nagy előnye is — fogalmazza meg vélerríé- nvét Németh János, a zenei csoport vezetője. — Tudjuk ugyanis, hogy az iskolában müven ismereteket nem kao- ha**ak meg a gverekek. s azokat mos* itt esv-eev témához. kancsn1ódva PÓ+o1i''9‘'*’:,*> Cé’uhlc hógv a tudatos önművelésre neveltük 3 gvereA minap bezárta kapuit a tábor. A búcsúesten a kís— bábéi - fel v. — keket, felkeltsük a nyitottság, csoportok legügvesebbiei vi- a továbbérdeklődés igényét. dám műsorral vetélkedtek — A kéthetes tábor bővelkedett ötletességben. ügyességben, érdekessebbnél érdekesebb találékonyságban. Az akkori programban. Az egyik alka- szépségeket, a tábor vidámlommal a rétsági iárási sagait ma. már családi körkönyvtárral ismerkedtek meg. ben. rokonoknak, a barátok- Lázár Ervin, Varga Domo- nak idézgetik. ^ Jövőre 1 Horgas Béla műveiről nyára közülük is többen fordulnak Rétságon. (ok) nak idézgetik. Jövőre bizo- kos, Horgas Béla 'műveiről nyára közülük is többen megfolytattak beszélgetést, megtekintették a banki nemzetiségi falumúzeumot. Horváth Sándor keramikus műtermét, találkoztak Kiss Dénes költővel. megtapsolták Dévai Nagy Kamilla zenés műsorát, beszélgettek Vekerdi László tudománytörténésszel. Sportversenyeket rendeztek, kirándultak. Valóban sokféleképpen közelítik meg az irodalmat az olvasótábor lakói. Máté György: KINCSES ATTILA . IV. Önjelölt örökösök Attila hatalmának delelőjén. 44l-ben a hun követ Konstantinápolyban panaszt tett n mar- guai pöspök ellen. Azt állította, hogy annak' emberei titkon behatolnak a Duna—Tisza közén a hun főhadiszállás közelébe. ott kirabolták nemesemberek friss sírjait, elemelték az oda temetett aranytárgyakat. A vizsgálat tisztázta a püspököt a vád alól; a perből vissza. A kutatók — mint azonban kitűnik, hogy a sí-, látni fogjuk — az álomlátás- rok kirablása, amely Európá- tói, a mesélő kedvű öregek ban, Afrikában és Ázsiában is elbeszéléséig és saját elképze- évezredeken át dívott, nem lésükig mindenféle „nyomot” kímélte meg az Európába elő- felkutattak a hun kincsek retört hun fejedelmek és fő- (itán. Miután legtöbben me- nemesek sírját sem. sék után indultak el, a kutatás nem szorítkozott Déi- A Góbi-sivatag vidéken és Magyarország, a Bánát és a a hosszú hun vándorút mentén Vajdaság területére. A kuneltemetett hun törzsfők sírja kincs-kutatás a Nibelung-ének fölé az ősi kelet-ázsiai rítus £s a skandináv sagák Attila szerint — nagy halmot (kur- alakján keresztül Németor- gánt) emeltek. Nálunk „kun- gzágban, Svéd- és Finnország- halomnak” mondják az ilyen ban is dívott. Volt olyan földből emelt síremléket, il- osztrák önjelölt örökös, aki a léivé annak maradványait. magyar és a csehszlovák határvidék szép, Duna-menti városánál. Hainburgnál kutatott a hármas koporsó után. Búvárok ástak az Ets folyó medrében, Pettauban, Stájerlett a belátás hoev az őri orszá8ban Krajnában is. A ■ratlenül rnaeas Jó 8 mestersé- chalonszi csatateret, Vesigneul A hunok Duna—Tisza .közi tartózkodása Idején, az V. házadban azonban a halmok egyre laposabbak lettek; a kegyeleten valószínűleg úrrá zetlenül magasodó mestersé ges domb elsősorban a sírrablókat figyelmezteti, hol bukkanhatnak valamilyen zsákhatárát a helyi lakosok többször is felforgatták, mert az a hír járta, ott alussza Attila a ^ k, nháim»ink” örök álmát. Lengyelországban ífüTaUvanSTVatjzüir tíláltlfls valóit Utó^fk ban ,ehet' °lMzhon «***«« azonban hoppon maradtak. Amióta történészek és régészek kutatják a földben rejlő emlékeket, egyetlen kur- nvusodtak bel„ gánból, vagy más, hasonló rendeltetésű műdombból sem kerültek elő hun fejeledelem földi maradványai. földjét sem kerülte el a fúr. csa aranyláz; a régészeti emlékekben oly gazdag országban is akadnak, akik nem még, hogy Attila kincséről le kell mon- daniok. Az önjelölt örökösöket azonban furcsa módon ez a sok A nagy hun uralkodó egyébként nem áll egyedül ezzel a ragállyal. Az emberi képzelősikertelenség nem riasztotta tehetség korlátlanul csapong ott, ahol valami arra készteti; Verona nagy idegenforgalmi nevezetessége a „halhatatlan ■szerelmes”, Júlia sírja; Dánia . ilághírű látnivalója, társas, utazások célja Hamlet helsin- göri vára, annak ellenére, hogy mindkét nevezetes „személy”’ cpak Shakespeare fantáziájában élt. Marseille mel- stt. If vára előtt megilletőd- ve gondol a turista Dumas rZellemi szüleményére, Monte Christóra. A tunéziai Dzserbán mutogatják a helyet, ahonnan a szirének csábították énekükkel Odüsszeuszt és soha, senki nem reklamál, miért vezetik félre. Inkább fordított a helyzet: Máriapócson, Lourdes-ban vagy Fatimán a testi épségét veszélyeztetné, aki kétségbevonná az ott történt — és ma gazdagon jövedelmező — „csodát”. A csodához, a megragadó,’ megható, az emberi tett- és szerzésvágyat ingerlő történethez kettő kell: olyasvalaki, aki elmondja és sok olyan,, aki elhiszi, befogadja az elbeszélést.1 Ha ez a második feltétel teljesül, közömbössé válik,’ mennyi benne az igazság és mennyi a képzelet szüleményei Az arany birtoklásának vá. gya különösen alkalmas arra, hogy hatalmába kerítse az ember gondolatvilágát. A bűnözés egyik „klasszikus” forrása ez a feltételezés; a tehetséges mese- és regényírók, költők kezében veszedelmes fegyver a rejtett kincsről szóló történet; az olvasó szívesen veszi a szó szoros értelemben „készpénznek” amit erről olvas. Így született a Tisza rrfedré- be süllyesztett, színarany koporsóban örök álmát alvó, világverő Attiláról szóló' mese is. Volt idő,, hogy hazafiatlan- nak, bitangnak bélyegezték, aki nem hitt bene. Móra Ferenc, a kiváló író, a tudós múzeumigazgató is mentegetőzésre kényszerült, amikor kimutatta ennek a mesének a képtelenségét. Miért is kell megbolygatni egy olyan tévhitet, amely tulajdonképpen senkinek se okoz kárt? (Következik: Az Attila-slr legendájának keletkezése) A Honismeret — Nógrádról A Honismeret című tájékoztató folyóirat idei második száma ismét számos nógrádi vonatkozású közleményt kínál az érdeklődő olvasónak. Közülük szólunk néhányról, a teljesség igénye nélkül. Az Évfordulóink rovatban találjuk Leblancné Kelemen Mária cikkét, Nógrád megyei adalékok a Tanácsköztársaság közoktatási-közművelődési politikájához címmel. Mint ismeretes, s amint arra a szerző is- utal, a Forradalmi Kormányzótanács XXIV. számú rendelete volt hivatva arra, hogy egységes nevelés, oktatás valósuljon meg, s ennek érdekében vegyék köztulajdonba az oktatási és nevelési intézményeket. A Közoktatás- ügyi Népbiztbsság volt a művelődéspolitika központi irányító szerve. Működése a viszonylag rövid idő alatt is — Az első évben a kiscsoportok meglehetős elszigeteltséggel működtek egymás mellett .— emlékezik Jánszkv Etelka, a néomesecsooort vezetője, a nérsai általános iskola igazgatója.' — Most, eave- sfI-eni igyekszünk a különböző művésze*! terü’e'ek“*. s i’v’módon célt elé-ni. Tehetséges. ió képességű gyerekek NOGRÁD - 1979. július 13. péntek /Wo» fővé ni óh!álunk 18.20: Mi cs a KGST Megalakulásának cadlk évfordulóján is struktúraalakító és iparfejlesztési hatással 1 volt. A harmin- mintegy tíz évvel ezelőtt mérleget megfogalmazott elmélet: a készített a Magyar Televízió magasabb színvonalú nemzeta szocialista országok gazda sági közösségéről, film bepillantást A színes- kosodás, enged a vizsgázik. közi munkamegosztás és szama gyakorlatban A dokumentumKGST szervezetébe, felidézi a film készítői archív anyago- három évtized eredményeit, kát és friss riportokat hasz- az egyszerű árucserétől a náltak fel, ellátogattak több komplexprogramon át a ki- szocialista ország üzemeibe is. dolgozott célprogramokig hogy bizonyítsák a KGST megtett utat, s. ezek hatásai előnyeit, amelyeket egyfor- a részt vevő országok életé- mán szükségszerűnek ítél az ben. A KGST-ben való rész- ötszázmilliós közösség vala- vételünk hazánk . fejlődésére mennyi országa. történelmi jelentőségűnek bizonyult, igen nagy horderejű intézkedéseket sikerült megvalósítania. Ezeknek gazdag irodalma van Nógrádban is. A cikk szerzője dokumentumok között tallózva keresi a választ arra: hogyan valósultak meg az intézkedések a megyében? Amint az a dokumentumokból (direktóriumi iratokból stb.) kiderül, a megvalósulás nem volt zökkenő- mentes. Átmeneti gondok jelentkeztek például az egyház és az állam szétválasztásának értelmezése körül. A demokratikus szellemű nevelők képzésében eredményekről számol be a Nógrádi Népszava 1919. július 13-i száma. A .Tanácsköztársaság idején megkülönböztetett, figyelmet fordítottak az iskolán kívüli népművelési munkára. Vidéken a.direktórium által szervezett Közművelődési Tanácsok irányították •ezt a tevékenységet. E tanácsok létrehozásának körülményeiről nincs helyi dokumentumunk, közvetett dokumentumok által ismerjük tevékenységüket. A szerző több dokumentumot ad közre, köztük a korabeli nógrádi sajtó közleményeiből néhányat. A Könyvespolc rovatban Csorba Csaba írt összefoglalót a Nógrád megyei honismereti kiadványokról. Mint megállapítja, a megye nem tartozik a szerencsés adottságúak közé honismereti szempontból. Ennek ellenére, honismereti- helytörténeti kiadványok szempontjából a legjobban tevékenykedő megyék közé tartozik. Bizonyíték erre az a bőséges bibliográfia is, amelyet a cikk végén közread. Itt említi többi között a Balassagyarmat története című monográfiát XBalassagyarmat, 1977), Belitzky János—Vadas Andor—Szilágyi Endre, Salgótarjáni útikalauzát (2. át' dolgozott kiadás, 1975); Belitzky János és Szabó Béla szerkesztésében megjelent Nincs élőbb holtjainknál. Életrajzok a Nógrád megyei munkásmozgalom harcosairól (Salgótarján, 1971) című kiadványt; a Nógrádi évszázadok című olvasókönyvét, amely Schneider Miklós összeállításában jelent meg Salgótarjánban 1976-ban; a Nógrád megye története című négykötetes monográfiát (1969—1973); Pintér Nándor—Vincze Ferenc —Csépány István Pásztó története cimű monográfiáját, valamint számos más kiadvány, Schneider Miklós, dr. Molnár Pál, Kapros Márta, Zólyomi József, Kerényi Ferenc, Domonkos Alajos, Szom- bafhy Viktor, dr. Szabó Károly, Szomszéd Imre, Vonsik Ilona és mások tollából, illetve szerkesztésével. Tematikailag rendkívül változatos az "a tevékenység, amelyre a bibliográfia is fényt vet. Terjesztésük azonban Nógrád megyében sem a legmegnyugtatóbb. A megye határain kívül pedig a kiadványok többsége egyáltalán nem, vagy csak alig ismert, így gyakorta nem jutnak el azokhoz, akik munkájukban hasznosíthatnák a bennük foglaltakat. Ez részben országos gond, azonban a megyén belül szintén keresni kellene a módját annak, hogy a terjesztésben előbbrelépjünk. . i
