Nógrád. 1979. július (35. évfolyam. 152-177. szám)

1979-07-07 / 157. szám

Ísmereíszcrzés — szórakozva tXyan egyetemek or»xagazerie NEM KELL ALÁÍRATNI AZ INDEXET, vizsga jegyek miatt sem kell drukkolni, sőt katalógust sem olvasnak — mégis egyetem. Természetesen olyan megalapozott tudást, rendszeres képzést sem nyújt, mint a többi felsőoktatási intézmény. Félig szórakozás, fé­lig ismeretszerzés, amihez meg tájjal es em­berekkel való ismerkedés is járul. Mindez együtt — és még sok minden — a nyári egye­tem. Több mint fél évszázada annak, hogy az első nyári egyetemet megrendezték Magyar- országon. A színhely Debrecen volt, már ak­kor is egyetemi város, amely — nem utolsó­sorban az akkori kormányzattal dacolva — igyekezett szabadulni a „maradandóság vá­rosa” mind kevésbé hízelgő címétől. Külföldi vendéghallgatókat hívtak Debrecenbe, nem is az előadások témaköre volt fontos akkor inkább maga a tény, hogy a délibábos Horto­bágy szomszédságában távoli országok fiai is­merkednek a magyarokkal. Ennek a hagyománynak java része ma is él. hiszen éppen Debrecenben az idei nyári egyetemen is a magyar nyelvvel és iroda­lommal foglalkoznak egy teljes hónapon át, s a hallgatók olyan külföldiek, akik már tud­nak, vagy most tanulnak beszélni-írni-olvas- ni magyar nyelven. Am a félszázad előtti egyetlen, most már csak egy a 22-ből. Ennyire szaporodott ha­zánkban a nyári egyetemek száma, s a há­lózat az ország minden vidékét felöleli. Mi tagadás: az első időkben — annak is jó ne­gyedszázada már — volt némi idegenkedés, vagy talán féltékenység a kezdeményezőkben: tartottak tőle, hogy a több ezúttal kevesebb­nek bizonyul, vagyis devalválódik a nyári egyetem értéke azzal, hogy sok lesz belőle. A tapasztalatok azonban azt bizonyítják, hogy nem így lett. Ehhez azdnban meg kellett ta­lálni mindenütt a megfelelő mondanivalót a közérdekű témaköröket, amelyek az egyik vagy másik nyári egyetemre vonzzák a hall­gatókat. Némelyik nyári egyetem kifejezetten kül­földiek számára nyitja meg kapuit. Ilyen például a veszprémi balatoni nyári egye­tem, ahol a téma minden évben a „magyar tenger”, vagy az egri filmművészeti nyári egyetem, amely a külföldön méltán jóhírű magyar filmrendezők életművével, játékfilm­jeinkkel foglalkozik, s ugyanott a műemlék- védelmi nyári egyetem, amely ugyancsak sok külföldi érdeklődését kelti fel évről évre. (Nem kötekedés, de nehéz megállni szó nél­kül: jó lenne, ha itthon is megnyilvánulna a mostaninál nagyobb érdeklődés az ilyen té­mák iránt.) Népszerű külföldön az esztergomi Duna­kanyar művészeti nyári egyetem is, ahol az idén a zenetanítás világszerte alkalmazott Kodály-féle módszerével foglalkoznak. Zala­egerszegen néprajzi nyári egyetemet tarta­nak, s a magyar folklór ugyancsak sok kül­földit érdekel. Nem kevésbé az urbanisztika, amely a szombathelyi Sabaria nyári egye­tem állandó témaköre, s az idén — különös tekintettel a nemzetközi gyermekévre — „Gyermek a városban” címmel foglalja ösz- sze mondanivalóit. Kétségtelen, hogy az egyetemi városok sok tekintetben könnyebb helyzetben vannak, hi­szen van jól képzett előadói gárda, elegendő tanterem, s a nyárra megürülő diákszálláso­kon a vendéghallgatók elhelyezése is egysze­rűbben oldható meg. Mégsem akartak lema­radni a más-más témakörben újat nyújtani tudó városok sem, s ezt a törekvést csak he­lyeselni lehet. Azt már kevésbé, hogy továb­bi városok szeretnék még bővíteni a kört s némelyik olykor a szükségesnél nagyobb erő­feszítéseket tesz az egyetemrendező városok közé kerülés érdekében. Most inkább arra van szükség, hogy a meg­levő nyári egyetemeket erősítsük tovább. Nem csekély feladat: a zenétől a vízgazdál­kodásig, a pedagógiától a közgazdaságig igen széles a nyári egyetemek témáinak skálája, s a bel- és külföldi hallgatók mindenről a legjobb szakemberek előadásait várják, a leg­felkészültebb hozzáértőkkel kívánnak a kon­zultációkon vitatkozni. Ahol a határokon túl­ról jött hallgatók ülnek a padsorokban, ott tolmácsokra is szükség van, s a legtöbb nyá­ri egyétem orosz, angol, francia, német és olasz szinkrontolmácsolást ígért jó előre szét­küldött ismertetőiben. Köztudomású: magas szinten fordítani tudó tolmácsokban sem ál­lunk olyan jól, hogy — nagyjából ugyanab­ban az Időpontban, június vége és augusztus 20 között — még több helyen tudja vállalni az ország a hallgatók nyelvi igényeinek ki­elégítését. S még nem is szóltunk arról, ami mindmáig szinte mindenütt a legtöbb gondot okozza: a szálláshelyekről. Egyre fontosabb helyet foglalnak el a ha­zai és nemzetközi felsőfokú, iskolán kívüli továbbképzésben a magyar nyári egyetemek. Az egri műemlékvédelmi nyári egyetem most rendezi 9. évfolyamát, s már évek óta elfogadják számos országban ennek hallga­tását szakmai továbbképzésként. Törzsközön­sége van a 17. évfolyamánál tartó gyulai eszperantó nyári egyetemnek. Politikailag Helsinki óta egyre jelentősebb a pécsi népek barátsága nyári egyetem. Világszerte mind több gondot okozó témakörrel foglalkoznak Sopronban külön hazai, külön nemzetközi ta­gozaton: a környezet- és természetvédelem­mel. Hazánk igazságszolgáltatási rendszerét, a törvényalkotást és a törvényességet ismer­teti a hallgatókkal a legújabb nyári egyetem, a Budapesten kezdődő állam- és jogtudomá­nyi. Tavaly megközelítette a háromezret a nyá­ri egyetem hallgatóinak száma ezen belül az 50 százalékot a külföldieké. Legtöbben az NDK-ból jöttek: 350-en. Száznál többen ér­keztek Buigárából, az NSZK-ból és Csehszlo­vákiából, de-jöttek nyári egyetemi hallgatók csaknem minden európai szocialista ország­ból, valamint nzép számmal Franciaország­ból Olaszországból, Finnországból, az USA- ból és Ausztriából is. Debrecen vendégei nya­ranta a világ különböző részein magyar nyel­vet tanító tanárok és anyanyelvűnk más ba­rátai, köztük a rokon nyelvvel ismerkedő fin­nek. De jöttek tavaly, s bizonyára érkeznek az idé* is olyan távoli országokból, mint Pe­ru, Madagaszkár, Banglades, Tunézia, Por­tugália, Kanada, Japán. NEM KELL KÜLÖN BIZONYÍTANI: a nyári egyetemek sikere — bárhol rendezzék azokat — országos közügy. Minden tudását gyarapító, új barátokat szerző külföldi, aki megelégedetten utazik el az egyetemi tanfo­lyam végeztével — elviszi övéi közé Magyar- ország jó hírét. Várkonyi Endre Nyári esték Budapesten Tánc, zene, vígjáték B udapesten nem fesztivál- szerűen, nem néhány hetes tartamra kínálnak látni, hallanivalót, a szabad­téri színpadok. A főváros szín­házi életének színvonalas és kellemes színfoltjai a nyári előadások, szabadtéri színpa­dokon, kastélyud varokban, körszínházban, múzeumok kertjében. Ezek a nyári szín­házak hazai és külföldi nézők­nek egyaránt széles skálájú változatos programot kínálnak. Nyár lévén, több a zenés, tán­cos, könnyű szórakozást kíná­ló műsor, de helyet kap a próza és a koncertmuzsika is. Mivel fővárosunknak nincs olyan fedett befogadó színpa­da, amelyen táncegyüttesek felléphetnének nyárra marad a balett- és néptáncegyüttesek meghívása. A Budai Parkszín­pad fogadja évek óta a , tánc­művészetek reprezentánsait. Az idén a legnagyobb szenzá­ciót az amerikai Alvin Ailey táncegyüttes fellépte ígéri — augusztus 13-tól 19-ig. A né­ger táncosokból álló balett- együttes, arrjely húsz éve ala­kult, világhírre tett szert. Gaz­dag repertoárjukban az együt­tes vezetőjének, Aileynek és mai amerikai koreográfusok­nak művei szerepelnek, s fel­használják az afro-ázsiai és a modern jazz elemeit is. A Budai Parkszínpadon fel­lép egy brazil, egy spanyol és egy karib-tengeri szigetvilág­ból érkező folkegyüttes. Sze­repel a Magyar Állami Népi Együttes, az OKISZ Erkel Fe­renc Művészegyüttese és több esetben helyet kap a könnyű­zene is. A Margitszigeti Színpad ha­gyományos operaműsorral, Verdi Trubadúrjával nyitotta kapuit, július 5-én (a továb­biakban július 15, 22, 28 és augusztus 4. az előadások nap­ja). Az előadások érdekessége, hogy a címszerepet minden alkalommal más vendégéne­kes szólaltatja meg. Puccini Turandot című operáját — Berit Lindholm és Bruno Ru- fo főszereplésével július 13-án, 20-án, 26-án és augusztus 2-án láthatja a közönség Kobajashi Ken-Ichiro vezényletével. Magyarországon először most láthatunk rockoperát! A zág­rábi Komedija Színház mu­tatja be a Gubec bég című produkciót, 200 szereplővel, parádés kosztümökben. A rockopera témája a 16. szá­zadi horváth-szlovén paraszt- felkelés. Főhőse Gubec bég, Dózsa György alakját idézi. Az 1975-ben Zágrábban be­mutatott opera zenei anyagá­ból világsiker és aranylemez lett. A Gubec bég a Margit­szigeti Színpadon augusztus 15, 16 és 17-én hangzik fel. Ugyancsak a Margitszigeten szerepel a Szófiai Állami Akadémiai Opera és Balett Színház, Minkusz. Don Quijo­te című balettjét mutatják be, augusztus 23-án, 24-én és 25- én. A magyar folklór iránt érdeklődőknek a Magyar Ál­lami Népi Együttes az Ecseri lakodalmast adja elő ma, jú­lius 24. és augusztus 10-én. Tavaly nyitott a Hilton Szál­ló dominikánus udvarában az a színpad, amely a környezet­hez illő udvari zenét, barokk és rokokó operákat mutatott be. Olyan sikerrel, hogy a Per- golési-vígoperákat, Ditters- dorf-operát és a Musica rinata című műsort az idén is meg­ismétlik — 26 estén. A Városmajori Színpad már évek óta a nevettetés, a szó­rakoztató vígjátékok otthona. Most a népszerű osztrák szer­zőpár Franz Arnold és Ernst Bach Hurrá fiú!!! című bohó­zatát tűzik műsorra, Hauman Péter, Csákányi László, Ko­vács Zsuzsa, Galambos Erzsi és Borbás Gabi szereplésével. Az előadásokat július 6-tól augusztus 8-ig minden péntek, szombat, vasárnap, hétfő, kedd és szerdai napokon láthatják. Üj színfolttal és színpaddal is gazdagodik a fővárosi nyár. Nyári Komédia Színpad nyí­lik a Vidám Színpad légkon­dicionált helyiségében, ahol NÓGRÁD — 1979. július 7., szombat Új könyvek 148S. március 20-án Brünn- ben Filipecz János nyomdá­jában jelent meg Thuróczy János Chronica Hungarorum című műve. A Turóc megyé­ből származó János, a királyi udvar jogtudó embere, társai ösztönzésére írta meg, illetve állította össze régi krónikák­ból a magyarok történetét. A Thuróczy-krónikából ismerjük azokat a legendákat, történe­teket, melyek hitelességéhez néhol kétség fér ugyan, de magjukban évszázadokig őriz­ték, s őrzik ma is népünk történelmének szomorú, vagy dicsőséges fejezeteit (Hunyadi László lefejezése, a kunok be­telepítése, a hunok történeté­nek számos vonatkozása stb). Thuróczy Mátyás király kortársa volt, krónikájának legérdekesebb részei ily mó­don azok, melyeket mint szemtanú írt le. A kiadás nagy siker lett, s hamarosan minden példánya gazdára ta­lált. Augsburgban Feger The­obald vállalkozott arra, hogy a krónikát újra kiadja. Bizo­nyos átdolgozást is szükséges­nek látott, mivel a mű meg­jelenése óta Mátyás időközben elfoglalta Bécset, s e törté­nelmi tény sem maradhatott említés nélkül. Feger kevesel- te a brünni kiadásban megje­lent fametszetek számát, s újakat faragtatott. Jó üzlet­ember lévén, két szövegvál­tozatot készített, egyiket ma­gyarországi, másikat bécsi használatra. Ez utóbbiból Mátyás bécsi sikereit elhagy­ta, gondolva, a leendő bécsi vevők érzékenységére. Ezen felül nyomatott egy hártyára nyomott változatot is, az uralkodó számára pedig egy arannyal nyomott variánst. A késedelmes megjelenéshez lassan már hozzászokott mai olvasó, vagy könyvkereskedő tán el sem hiszi, hogy az első brünni kiadás, s a második augsburgi új kiadás megjele­nése között 74 (!) nap telt el. Az augsburgi Thuróczy-kró- nika a legszebb magyar ős- nyomtatványok egyike. A rusztikus, sajátosan középko­ri hangulatú fametszeteket utólag kiszínezték avatott ke­zek, s ezzel valami csadálatos, utánozhatatlan műremek szü­letett meg. Nemzeti könyvtá­runkban található példány alapján készítette el a Magyar Helikon Kiadó a Thuróczy- krónika fakszimile kiadását. A krónika latin szövegét Hor­váth János fordította magyar­ra úgy. hogy a humanista tör­ténetíró munkájában nemcsak a historikum érdekességét, hanem a reneszánsz költői- séget. noveVisztikus előadás­módját is élvezhetjük. Plautus- Az ikrek című víg­játékét mutatják be, Deve- cseri Gábor fordításában, pa­rádés szereposztásban — júli­usban 15 alkalommal. Az Énekek énekét, a Bibliá­ból vett szerelmi történeteket tűzte műsorára a Körszínház, Kazimir Károly rendezésében. A különleges vállalkozás az emberi kultúra egészébe ágyazva, hatásaiban mutatja be a Biblia egyes történeteit, Szereplői Váradi Hédi, Esz­tergályos Cecília, Drahota And­rea, Bitskey Tibor, Kozák András. Az előadások idő­pontja: július 6-tól 12-ig min­den csütörtök, péntek, szom­bat és vasárnap. Számos hanverseny- és ze­nekari mű is felcsendül a nyá­ri estéken Budapesten. A Zichy-kastély Haydn- és Rossi- ni-oratóriumok, Mozart-, Stra- uss-estek, szerenádestek, ka­maraegyüttesek hangversenye, és még sok érdekes zenei ese­mény színhelye. A Budai Vár Zenélő udvarában Beethoven- estek, zongora és csembaló­hangversenyek, kínálják a vá­lasztékot. A Mátyás-templom péntek esti orgonahangverse­nyei már fogalommá váltak. Csakúgy, mint a Halászbástya szombat esti hangversenyei és vasárnap délelőtti térzenéje. E sokféle és változatos mű­sorért érdemes nyárom is ellátogatni a főváros­ba. Kádár Márta Néprajzi kiállítás A palóc föld pásztormüvészetc Néprajzi kiállítás nyílt Salgótarjánban, a Nógrád megyei SZMT.székházban A palóc föld pásztorművészete címmel. A hó­nap elején megnyílt tárlat augusztus 6-ig várja az érdeklődőket. A kiállítás magas színvonala indokolja az érdeklődést, amely reméljük a következő hetekben fokozódik. A kiállítást a Nógrád megyei Múzeumok Igazgatósága rendezte, öt múzeum válogatott anyagában gyönyörködhetünk. A tárgyakat az egri Dobó István Vármúzeumból, a miskolci Hermann Ottó, a gyöngyösi Mátra, a debreceni Déri és a balassagyarmati Palóc Múzeumból gyűjtőt, ték össze. A rendezésért Zólyomi Józsefet illeti dicséret, aki a katalógust is irta. Eszerint: „Nógrád és Heves megye, valamint Szolnok, Pest, Borsod-Abaúj-Zemplén megyék egy részét tartjuk palóclakta vi­déknek". A palóc föld tehát az ország egyik legnagyobb etnikai csoportja, amely - tegyük hozzá - átnyúlik a szomszédos Szlová­kiába is. A vidék, amelyet a palócok laknak, hosszú századokig leginkább csak az állattartásnak kedvezett. A Mátra, a Bükk és a Cserhát kiterjedt erdőségei, hosszan elnyúló, dús legelővel megáldott völgyei az állatok őrzéséhez, legeltetéséhez kitűnő lehetőséget kínáltak. E munkát a pásztorok látták el, akik a fal. vaktól távol tanyákban, magányosan álló kunyhókban élték éle­tüket, alakították ki életmódjukat. Napjaik nagy részét természe­tesen a munka töltötte ki, szabad idejükben azonban gyakran foglalkoztak munka- és használati tárgyaik készítésével, díszí­tésével, sőt megbízásból másoknak is készítettek bútorokat, hasz. nálati tárgyakat, hangszereket stb. Amint azt a kiállításon is látjuk, ezzel megteremtették a népművészet egyik sajátos ágát, a pásztorművészetet. Ez a néprajzi kiállítás ebből mutat be gazdag válogatást.* Zólyomi József a már említett katalógusban tömören össze­foglalja a pásztorművészet kialakulását, különböző ágait. A pa­lóc föld pásztorainak faragásait három nagyobb csoportra osztja, az őrzés és terelés eszközeire, a pásztor használati tárgyaira, valamint az ajándéknak, idegeneknek készült tárgyakra. A há­rom nagy csoportról ad képet a tárlat is. Ezúttal csuoán a figyelem felkeltésének igényével említünk néhány látnivalót a kiállításról, amely gazdagságában maradan­dó élményt kínál. Ezen az erdőben gazdag táion a munka, és használati eszközök zömmel fából készültek. Díszítményeik pe- diq a pásztorok életének mindennapjairól, vágyaikról vallanak. Diszitőtechnikáiuk szintén változatos, használták a domború fa­ragást, az ónöntést, a rézveretet és a vésést. Az őrzés és a terelés eszközei között a botot, amelyet a kanász, a juhász, a csordás, és a csikós egyaránt kezeügyében tartott. Ennek sok változata volt. Például a kampósbot. a bun­kósbot tartozik ide. De igen fontos eszköz volt a karikás ostor és a kanászbalta is, valamint a kanásztülök. A balta például a kanászok fegyvere vult, farkasok és tolvajok ellen, ugyanakkor jelvényként is magukkal hordták. A pásztor használati tárgya volt az ivóbegre (csanak), a só­tarló, a rühzsirtartá, a bárányjegyek, a borotvatartó, a tűzgyúj. tás eszközei, valamint a duda, a furulya, a citera, hogy csak néhányat említsünk. A duda a palóc földi pásztoroknál élt a leg­tovább, a citerát viszont ritkábban használták ezen a tájon. Az ajándéknak, idegeneknek készített tárgyak között van a disztárgvak sokasága, s a napi használati tárgyak, például a már említetteken tűi, a mángorló, a fakanál, a guzsaly, az üveg­gyári formára készült só- és paorikatartó stb. A palóc föld pásztorművészetét bemutató kiállítás néprajz£, ismereteinket bővíti, szőkébb hazánk jobb megismerését is szol­gálja. ■ I'" T. E. Kézimunka-kiállítás nyílt a karancslapujtői művelődési házban a ceredi kézimunka-szakkör anyagából. Igen sok látogató tekintette meg a szebbnél szebb alkotásokat. A ki­állítás első napján nagy sikeri aratott az az „ad hoc” bemu­tató, amelyet Szőllősi Mária iparművész irányításával tar­tottak. Aki akarta megpróbálhatta a cigányszálvával való szövést /VI a í lévé ajánlatiunk 13.50: Nyáridő. Körkapcsolás hely- di látogat el évente. Minden való­színi közvetítés a Várból, a Ró- színüség szerint ez a szám az idén mai parti campingből, a szántódi tovább bővül. A műsor készítői révről, és a tv-stúdiójából. Az adás abból a gyakorlati szempontból témája a kimeríthetetlenül gazdag fel a kérdést, mi J1**14*®”* , , kell tenni azért, hogy a hozzánk idegenforgalom. Hazankba ma mar látogató idegenek jól érezzék több mint negyedmilliárd külföl- magukat hazánkban. A nagyevő szépség Egy japán orvos szerint Leonardo da Vinci híres Gio- condája koleszterin-túltengés- ben szenvedett és valószínű korai halálát a különböző ínyencfalatok, a túlzott zsira­dékfogyasztás és a tésztafélék okozták. A japán orvost a szem és a bőr sárgás elszíne­ződése vezette nyomra. Az alapos és kimerítő vizsgálat során arra a következtetésre jutott, hogy a zseniális festő modelljének vére a normális­nál alighanem jóval több ko­leszterint tartalmazhatott. A párizsi Louvre szakértői a ja­pán orvos felfedezéséről érte­sülve megerősítették, hogy Mona Lisa bőrének sárgás ár­nyalatát nem az idő múlásá­val, hanem a festő ecsetjének nyomán kapta, aki akaratla­nul is elárulta szépséges mo­delljének az ínyencfálatok láttán tanúsított gyengeségét.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom