Nógrád. 1979. július (35. évfolyam. 152-177. szám)
1979-07-07 / 157. szám
Az alapszervezetek irányítása és ellenőrzése Nagybátonyban Az alapszervezeti pártmun- rült és ez új helyzetet terem- nek lényegét, munkamódsze- ka helyzetéről és továbbfej- tett a pártirányítás továbbfej- rét helyesen választotta meg. lesztésében. fiat év mérlege lesztésének feladatairól 1972. december 20-án hozott határozatot a Politikai Bizottság. Számottevő a fejlődés a lakó- területi alapszervezetekben. A pártbizottság határozatai, _______ ^ A nagyközségi pártbizottság ________ __________ A központi, megyei, járási 31 választott testületi taggal állásfoglalásai erősítették az számvetés után a megtett utat — a végrehajtó bizottságnak alapszervezetek önállóságát, 7 tagja van — öttagú 'fegyel • - - felmérték a közelmúltban a nagvbátonyi pártbizottság területén is. Hat év alatt honsajátos feladataik árnyaltabb mi bizottsággal és a pártbi- kidolgozását. Egyértelműbbé zottság mellett működő mun - - - ------váltak a hatás- és feladatkörök, javult a munkamegosztás _______ _______ _ __ iát- A pártbizottság sokat ta- az alapszervezeti vezetőségek V arga Ferenc, a nagyközségi pasztáit. a pártélet minden között, mérséklődött a titkárpártbizottság titkára ennek területén jártas tagokból áll, centrikus szemlélet, kapcsán így fogalmazott: amit jelez, hogy 65 százalékuk már fél évtizednél hosszabb — A pártbizottság és az — A határozat megjelenése ideje tevékenykedik testületi alapszervezetek kapcsolatában óta eltelt hat év alatt a fő tagként. A határozat megje- , t- érvéinv«siilnek a célkitűzéseket sikerült elérni, lenésének időszakában a , ^ nagyközségi pártbizottsághoz partelet lenini elvei háng- az alapszervezetekben 15 alapszervezet tartozott 557 súlyozta Varga Ferenc, körben ismertté vált. párttaggal. Napjainkban 12 nan hová jutottak — erre a kabizottságokkal végzi felada- kérdésre keresték a választ. Az 1972. decemberi állásfog lalás széles Megtörtént a feldolgozása, ér- alapszervezetet irányít és -el- telmezése alapvetően egyséA testületi irányítás mellett nagyközségi pártbizottság ____________„______ ~m— lenőriz. amelyben 560 párttag ® g es. Az elkészült tervek jól dolgozik. Az alapszervezetek altalaban helyesen alkalmaz- szolgálták a végrehajtás fo- jellege meglehetősen változa- za,a segítés, ellenőrzés bevált lyamatosságát. Elmondhatom, tos. Ipari és közlekedési jel- módszereit. A legfontosabb hogy az alapszervezeti munka legű öt, lakóterületi négy, pe- állásfoglalásokat az alapszer- továbbfejlesztése a pártmun- dagógus kettő és hivatali egy vezetek megkapják. Tervező ka középpontjába került. alapszervezet. A lakóterületek munkájukat segítik azzal is, tömörítik a párttagok 63.4. az hogy a pártbizottság munka- Az alapszervezetek az eltelt jpar; közlekedésiek 23,1, a tervét az alapszervezetek is- években erősödtek. Hatáskö- pedagógusok 10,2 és a hivatali merik. Ezekben témákat aján párttagok 3,3 százalékát. rük decentralizálása növelte önállóságukat és felelősségükét. A nagyközségi pártbizottHelyi sajátosság, hogy ság irányító, ellenőrző tévé- nagyközségi kenysége is benne van az tartozó párttagság 50,8 száza alapszervezeti munka fejlődé- léka nyugdíjas, sében. A testület irányító munkájára a folyamatos fej lanak a vezetőségi ülésekre, a taggyűlésekre. Kialakult a titkári értekezletek rendszere, pártbizottsághoz Az alapszervezetek irányításának, segítésének jól bevált A 30 éven módszere a vb-tagok és pb- aránya 17,5 tagok alapszervezeteket istápoló tevékenysége. Rendszerealuli párttagok százalék. A nők 36,1 százaiélődés, a tervszerűség és a tu- kos arányt képviselnek. Ma- sen ott vannak a vezetőségi üléseken és taggyűléseken. Az datosság erősödése a jellemző, napság fizikai dolgozó a párt- Bővült a szerepe az alapszer- tagság 16,9 százaléka. vezeti munka feltételeinek biztosításában, színvonalának emelésében. A munka minősí alapszervezeti felelősök friss információkkal rendelkeznek az alapszervezetek munkájáAz alapszervezeteket irányi tó munkájában a jellegüknek rói. tésének alapját a politika he- megfelelően erősödött a cél tu- íyi megvalósulása, az alap- datosság, a differenciáltság és szervezeti munka színvonala a hatékonyság. A határozatot dőkre is rávilágítanak. A fel jelenti. előkészítő, feladatot meghatá- adatok végrehajtásában jobrozó, irányító és ellenőrző te- ban figyelembe kell vermi az A gondok egyúttal a teenA nagyközségi pártbizottság vékenységben jelentős helyet objektív lehetőségeket, irányító munkája — a hatá- foglal el az alapszervezetek gyobb differenciálásra, több rozat megjelenése óta — je- körében végzett munka. A önálló kezdeményezésre van lentős változáson ment ke- testületi üléseken rendszere- szükség. A beiskoláztatási le- resztül. Módosult és a váltó- sen megtárgyalják az alap- hetőségeket eddig csak rész-. zás folyamatát éli a nagyközség gazdasági szerkezete, ezszervezeteket érintő határo- ben használták ki. Politikai iskolát végzett személyek nem zatokat. Az ezekből adódó fel zel párhuzamosan változott a adatok megértetése és gyakor- mindig kapnak képzettségük- társadalmi szerkezet, növeke- lati alkalmazása a pártbizott- nek megfelelő feladatokat. Az dett a szervezetek hatásköre ság irányító munkájának köz- irányító munka fogyatékossá - és önállósága. Az új tanács- ponti kérdésévé vált. Ennek ga, hogy az aktívahálózat műtörvény megjelenésével több hatására az alapszervezetek ködtetése hiányos. A reszorthatáskör a nagyközséghez ke- döntő többsége tevékenységé- felelősi tanácskozások nem váltak rendszeres A mezőgazdasági KlSZ-védnökségek 1978-79. évi értékelési és kitiinletési ünnepsége 'A mezőgazdaságban dolgozó Kiváló védnökség! munkáért fiatalok három „maratoni" plakettet vehettek át a pén- KlSZ-védnökségének — az teki ünnepségen, amelynek országos környezetfásítási, a résztvevőit Pásztor Gabrieiia, Tisza II. es a husprogram — ... .. ..... X978—79-es évi eredményeit a KISZ-kb titkára köszöntötte. értékelték pénteken a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumban. A kiemelkedő munkát végző ifjúsági kollektívák és az egyéni teljesítményükkel kitűnt fiúk, lányok kitüntetéseket vettek át Kovács Imre mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterhelyettestől, valamint Vincze Józseftől, az Országos Vízügyi Hivatal elnökhelyettesétől. A MÉM először adományozott Kiváló védnökségi munkáért vándorzászlót, a munkában élenjáró közösségeknek. Ezúttal a környezetfásítási tevékenységéért a KISZ Zala megyéi bizottsága, a Tisza II. öntözőrendszer hasznosításáért a hajdúszováti Lenin Mezőgazdasági Termelőszövetkezet Kossuth Lajos ifjúsági Szocialista brigádja, a húsprogram feladatainak megvalósításáért a Könnyei Mező- gazdasági Kombinát KISZ-bi- zottsága nyerte el a magas kitüntetést. Az OVH a Tisza II. öntözőrendszer építésében elért eredményeiért a Tisza- menti Regionális Vízmű és Vízgazdálkodási Vállalat üzemi KISZ-bizottságát jutalmazta vándorzászlóval. Számos kollektíva részesült a Kiváló védnökségi munkáért plakett- és oklevél kitüntetésben. Egyéni teljesítményükért sokan Kiváló munkáért miniszteri kitüntetést, illetve meg gyakorlattá. Több segítséget kell adni a tömegszervezetek, tömegmozgalmaik irányításához is. — A kongresszusra való felkészülés időszakában a fogyatékosságok kiküszöbölésével biztosítanunk kell, hogy az alapszervezeti munka színvonala tovább fejlődjön. Tevékenységük még jobban igazodjon a változó körülményekhez és a növekvő követelményekhez — vélekedett végezetül Varga Ferenc, a nagyközségi pártbizottság titkára. r. L LaháaépUé» Miért nem olcsóbb? AZ ÉPÍTŐIPAR ÁLLAMI ÉS SZÖVETKEZETI SZEKTORÁT ÉRT KRITIKÁK leggyakrabban három vádat tartalmaznak: kicsik, drágák és rossz minőségűek az általuk készített lakások. Vizsgáljuk meg kissé tüzetesebben az első két pontot. Nem nehéz belátni, hogy minél több személy befogadására készül egy lakás, annál kevesebb lesz az egy lakóra jutó alapterület nagysága. A közös helyiségek — nappali szoba, konyha, étkező és a mellékhelyiségek — ugyanis nem igényelnek mégegyszer akkora alapterületet mondjuk hat lakó esetén, mint amekkora háromnál szükséges. A Családi Szervezetek Nemzetközi Egyesülete (UIOF) ajánlást dolgozott ki a lakások nagyságára. Ebből származik a következő három adatsor is: a három lakót befogadó lakás 56 négyzetméteren három lakószobával készül, tehát egy személyre 18,7 négyzetméter lakóterület jut; a 4 személyes lakás még mindig 3 szobás, de 62 négyzetméteres, így egy lakóra 15,5 négyzetméter alapterület jut; végül a 6 tagú családnak készült lakás 4 szobás, 82 négyzetméter alapterületű amelyből 13,7 négyzetméter jut egy személyre. Hazánkban az állami lakásépítés keretében zömmel 4 személyes, 2 szobás lakások készülnek, átlag 53 négyzetméteres alapterülettel. Ezt az alapterület-normát úgy tartják be, hogy az ennél nagyobb lakásokat az átlagosnál kisebbekkel kompenzálják. Viszont a magánerős lakásépítés körében — amely nagyságában még mindig meghaladja az állami szektort — ilyen korlát közvetlenül nincs. Ezért megközelítően 10 négyzetméterrel nagyobb a magánerőből épült lakások átlagos alapterülete. Hasonló az eltérés akkor is, ha a most épülő lakásokat a már meglevő állománnyal hasonuljuk össze. Mielőtt ítéletet mondanánk erről a takarékosságról, ismerjünk meg még valamit. Szakemberek számítása szerint a beépített konyhabútorral 2 négyzetmétert lehet megtakarítani, tehát ennyivel kisebbre tervezhető a konyha, ha a lakó nem saját konyhabútorát hozza magával. A beépített szekrények — mivel hátul és oldalt a falig, felfelé pedig a mennyezetig érnek — 1,5 négyzetméternyi alapterület megtakarítására adnak módot. Ha központi fűtés van a lakásban, akkor ezzel átlagosan 3 négyzetméter nyerhető, a radiátorok és kályhák közti méretkülönbséggel és azzal, hogy nem kell a lakásban tüzelőanyagot tárolni. A központi fűtés további előnyökkel is jár. Lehetővé teszi a félszobás bővítést, a hatásfoka 15—30 százalékkal jobb a kályhákénál és a levegő is sokkal tisztább marad. A képlet tehát a következő: nagyobb felszereltséggel, jobb funkcionális megoldással kisebb lakóterületen nagyobb kényelmet biztosíthatunk magunknak, mint ezek nélkül. Természetesen ez csak akkor igaz, ha a 3 férőhelyes másfél szobás lakásban valóban csak hárman és nem többen laknak, ha a konyhában a terület jó kihasználását nem úgy „oldotta” meg a tervező, hogy a hosszú, keskeny asztalnál csak libasorban, ágaskodva ebédelhet a család, vagy ha a ruhásszekrényben elfér a vállfa, a fürdőszobában pedig az automata mosógép. Az első 15 éves lakásépítési program indulásakor 1961-ben nem egészen 3 ezer forintba került átlagosan egy négyzetméter lakás építése. Ekkor még a hagyományos, téglát téglára rakó technológia volt uralkodó. Tíz évvel később, a technológiai váltás közepén négy és fél ezer, a tervidőszak végén pedig — 1975-ben — 6 ezer forint volt a lakás minden négyzetméterének előállítási költsége. A felületes szemlélő ezután valószínűleg a modern technológiákat okolná a költségek emelkedéséért. Nos íme egy számítás: a tíz házgyár termékeinek felhasználásával mintegy 11 ezer dolgozót lehetett „megtakarítani” a kivitelező építőiparban. (Munkásszálláson való elhelyezésük egyébként körülbelül íélmilli- árd forintba kerülne évente.) Az élőmunka csökkenésének következménye: amíg hagyományos technológiával egy dolgozóra egy lakás felépítése jutott évente, addig a házgyári technológiával kettő. A költségek emelkedése tehát nem írható a modernebb technológiák rovására. Akkor viszont miből származnak? Erre a legkézenfekvőbb válasz az, hogy elfogytak az olcsón beépíthető területek. Részben szanált területre, részben pedig rossz talajviszonyú, közművekkel el nem látott helyekre kell lakóházakat építeni. Az első terület nemcsak építésgazdasági, hanem lakásgazdálkodási gondokat is szül, hiszen a szanálás előtt el kell költöztetni a lakókat, ezért csökken a lakásszaporulat (igaz, cserébe javul a komfortfokozat). A rossz talajviszonyok az alapozást és a tereprendezést drágítják. A FELSOROLT KÖLTSÉGEMELŐ TÉNYEZŐK VALÓBAN LÉTEZNEK, de van ezeknél egy még fontosabb. Amint a Statisztikai Időszaki Közlemények nemrég megjelent kötetéből kitűnik, 1975 és 1978 között az építőiparban 70,8 százalékról 60,5 százalékra — tehát 10 százalékkal! — csökkent az eszközök kihasználása. Az arányok riasztóak még az iparhoz képest is, ahol még mindig 90 százalék fölött áll az eszközkihasználási mutató. Ha az építőipar fel tudna zárkózni az ipar mai szintjére, már akkor is egyhar- maddal több lakást produkálhatna ugyanennyi eszközzel. És mit eredményezne e hatékonyságnövekedés a költségeknél? Erre ugyan pontos számítás nincs, de csaknem bizonyosnak látszik, hogy változatlan árból lehetne építeni a második 15 éves lakásépítési tervben célul kitűzött 60 négyzetméteres átlagos alapterületű lakásokat. — ncmeth — Tízezer darab női jerseyruha elkészítésére kapott megrendelést az NSZK-bóI a Budapesti Finomkötöttárugyár balassagyarmati gyára. A négyfé le színben készülő — szemre is igen tetszetős — ruhák varrását a II. negyedév közepén kezdték el. A képen Végh Istvánné, a Komarov brigád vezetője és Fábián Éva, a brigád tagja az elkészült terméket szemléli. . . v . — bábéi felv. — Uj üzemben, régi vaskalappal Évente az országban ezer, a vezetési, irányítási, végre- üzemben nem bölcselkedésre ezeregyszáz között van azok- hajtási kapcsolatrendszerek és — nem ilyen, a feketét feltárnak az új üzemeknek, nagyobb módszerek. Az elemzés sajná- re mosó okoskodásra — van műhelycsarnokoknak a száma, latosan azt állapíthatta meg, szükség, hanem — és alapve- ahová kemény elhatározások- hogy az eszközök adta kör- tőén — gazdaságos termelésre, kai, friss eszköztárral, sokfé- nyezet gyors vagy éppen Tudomásul kell venni: a fejle reménnyel telepednek be alapvető átformálódását rend- lesztőmunka nem ér véget a működtetők-használók-tulaj- kívül lassan, vontatottan kö- dologi javak elhelyezésével, donosok, ám olykor visznek veti az új környezet kívánta próbaüzemével, átadásával és magukkal valamit, amit nem szervezési, irányítási módsze- átvételével. A fejlesztőmun- kellene; a régi vaskalapot. Fi- rek bevezetése. Amit nem kának — az új üzem tényle- gyelemre méltó eredményekre ment, de magyaráz, hogy az ges elkészültének — az a végjutott az az üzemszociológiai üzemi közgondolkodás sokkal pontja, amikor megteremtővizsgálat, amelynek célja an- nagyobb jelentőséget tulajdo- dött emberek és eszközök bonak felderítése volt, miként nít a holt eszközök milyensé- nyolult, sok ágra bomló kapváltoznak a műszaki-techno- gének, mint az eszközöket mű- csolatrendszere, egyrészt az lógiai feltételek átalakulásával ködtető emberi csoportok emberek, másrészt az eszkö_ szervezettségének, irányított- zök közötti munkamegosztás ságának. figyelembevételével. Annak Kevésbé szakszerűen: az új mérlegelésével: a minőségében eszközök varázsa elfödi, hogy más környezet milyen minőminden maradt a régiben, ami ségében más cselekvéseket „kía szemlélet- és gondolkodás- ván. módot, a vezetési stílust, a Helytelen lenne úgy gondol- feladatok kiadásának, végre- kozni, hogy a régi vaskalap- hajtásának és ellenőrzésének nak inkább csak lelki — rendjét illeti. A művezető pszichológiai — hatásai van- ugyanúgy szaladgál anyag és nak, azaz a rossz beidegződé- szerszám után, mint koráb- sek következményei csupán a ban, a gépmunkások a hagyó- gondolkodásmódban érhetők mányoknak megfelelően ved- tetten. Ismét, mint bevezetőlenek át időnként anyagmoz- ben, vizsgálati tapasztalatokra gatókká, s az üzemvezető, hivatkozunk. Az Országos mint addig, most is zsebből Tervhivatal és a Pénzügymi- irányít, átnyúlva a művezetők nisztérium már hosszabb ide- feje felett, egy-egy feladatot je működő nagyberuházások hol a fontosak közé emelve, hatékonysági eredményeit ele- hol a lényegtelenek közé lök- mezte. Azt állapíthatták meg ve. Kézenfekvő: az új környe- a két szerv munkatársai, hogy zet új gondolkodásmódot ki- a számított és a tényleges haván, mert a környezetben rej- tékonyság a szóban forgó üze- lő többlethatékonyság csakis mek csupán 18—20 százaléká- így szabadítható fel. Kézen- nál áll közel egymáshoz. Má- fekvő lenne ez a fölismerés, sutt jelentősek az eltérések, ámde: a megszokás nagy úr. de mindenkor a tényleges ha- Ha elboldogultak a régi mű- tékonyság rovására. A főbb helyben az említett módsze- okok között előkelő helyen rekkel és stílussal, akkor miért szerepel a megváltozott kör- kellene most valami mást ke- nyezethez igazodó irányítási, resni, hiszen —~ lám, a népi szervezeti, szervezési keretek bölcsesség is ezt sugallja — kialakításának elmúlasztása, járt utat a járatlanért el ne azaz annak a gyakorlatnak a hagyj.makacs léte, hogy az új feltéAmi a különféle bölcsessé- telekből elavult módszerekkel geket illeti, azokból bármi- szeretnénk a sikert kipréseljen esetre, helyzetre akad ni. Ez pedig nem megy. vékára való. S mert az új t,. G. | k NÓGRÁD — 1979. július 7., szombat 3
