Nógrád. 1979. július (35. évfolyam. 152-177. szám)

1979-07-26 / 173. szám

Nyári bohóságok Jobb oldali cselgáncsoző: Most én szakítom el a te kabátodat! Bajbszos: Tessék, barátom, erre van a kapunk! Fehér mezes: Ne engem! A labdát... Hátúszó: Segítség! Nem ér le a lábam! (Herbst Rudolf felvételei) Sporthírek Amszterdamban a nemzet­közi sakknagymesteri verseny 10. fordulójában mindkét ma­gyar játékos a sötét bábukat vezette. Sax Gyula a csehszlo­vák Horttal ült asztalhoz és játszmájuk döntetlenül végző­dött, így holtversenyben ők állnak'az élen. Faragó István játszmája a csehszlovák Smejkal ellen függőben ma- rádt. Labdarúgás • • Ot perc alatt négy gól Az élcsoport sorrendje: Sax és Hort 7—7 p, Andersson 6 p, Smejkal 5,5 p (1). Faragó az utolsó, 14,2 ponttal és 1 függő játszmával. ☆ Rómában az ifjúsági és ser­dülő asztalitenisz Európa-baj- nokságon folytatódtak a küz­delmek. A magyarok egy-egy harmadik és második helyet szereztek. Eredmények: Serdülő fiúcsapat a dön­tőbe jutásért: Csehszlovákia— Magyarország 3—0. A 3. hely­ért: Magyarország—Hollandia 3—1. Serdülő leánycsapat a döntőbe jutásért: Magyaror­szág—Svédország 3—1. Döntő: Szovjetunió—Magyarország 3—1. Ifjúsági leánycsapat a középdöntőben: Jugoszlávia— Magyarország 3—1. ☆ A DCM autós-motoros és túraszakosztálya augusztus 24—26. között rendezi meg or­szágos és nemzetközi motoros­találkozóját — a harmadik Pannónia találkozóval együtt. A sporteseményen az ország bármely részéből lehet indul­ni. A célba érkezés után terep­ügyességi versenyre, - KRESZ- versenyre és tájékozódási tú­raversenyre kerül sor. A női részvevőket külön értékelik. Salgótarjánban Szerdán délelőtt nagyüzem volt a tóstrandi edzőpálya üde zöld gyepszőnyegén Sal­gótarjánban. Az edzők először az STC lábadozóival foglal­koztak. örömmel láttuk, hogy Kegye, B. Kovács, Szijjártó már biztatóan fogyasztotta gyakorlatadagját. Kegye és B. Kovács felgyógyulása azért is fontos lenne, mert a Fe­rencváros elleni hatvani MNB- elődöntőn az újonnan igazol­tak nem játszhatnak. Sérülés­sel bajlódik még az STC-nél Cséki, Kiss, Balga és Bab- csány is. Az edzés keretében kétkapusjátékra is sor került. Az ellenfél az St. Síküveggyár tartalékos csapata volt. A két együttes így kezdett. ’STC: Szűcs — Budai, Csiki, Var­ga, Kovács J. — Farkas, Va- luch, Földi — Szoó, Bíró, Kaj- di. Síküveggyár: Rádi — Ka­sza, Verbói, Gulyka. Kaszanyi — Váradi, Vanó, Fehérvári — Izsdinszky, Szekula, Bodor. A szünetben mindkét együt­tesnél cseréltek. Az STC'ben Szoó és Budai helvett Básti és Berindán játékára került sor. Az eredmény az 55. perc­ig 0—0 volt. Sok gyenge csa­tárteljesítményt láttunk. Az el­ső gólt Földi rúgta. Az utolsó negyedórában a 83—87. perc közötti időszak volt a mérkő­zés legizgalmasabb része. Há­rom parádés Bíró-gól és Varga remek teljesítménye, öt perc alatt négyszer zörgették meg a hálót. Az STC felkészülése kritikus pontján a játékból messzemenő következtetést levonni nem lehet. A Síküveg­gyár sportszerűen játszó, jó ellenfél volt. A mérkőzés utol­só negyedórájára elfáradtak. Végeredmény: STC—St. Sík­üveggyár 5—0 (0—0). (mát.vus) Dunakanyar Intéxő Bisoitnág Kupa Ma folytatódik a nemzetközi torna Horgász­verseny Szécsényben Harap vagy nem harap — ez Itt a kérdés. Ezzel a módosított hamleti töprengéssel álltak „rajt­hoz” vasárnap a szécsényi U. Rákóczi Ferenc Horgász Egyesület által rendezett versenyen a hor­gászok. A szemerkélő eső sem tudta távol tartani a szenvedélyes sportbarátokat. Negyvenhét felnőtt- és ifjúsági versenyző annak reményében fo­gott horgászbotot a kezébe, hogy ezen a napon melléjük pártol a szerencse. A horgászáshoz három dolog kell: horgász, hal és: szerencse. Vasárnap az Ipoly nőgrádszakáli szakaszán megrendezett versenyen ez a hármas Tóth Jenőnénél ta­lálkozott a legjobb hatásfokkal, ö nyerte a felnőttek versenyét 1686 ponttal. Második Percze Jó­zsef 1301 ponttal, harmadik Ba­goly István 872 ponttal. Az ifjú­ságiak mezőnyében felnőtt-telje­sítménnyel Pintér Károly fogta ki a legtöbb halat, amely 1568 pon-- tot ért. Második Varga László 804 ponttal, harmadik Fiikor Béla 342 ponttal. Szerdai számunkban beszá­moltunk, hogy a Dunakanyar Intéző Bizottság Kupa nem­zetközi labdarúgótorna első fordulójában a Bgy. SE—Nővé Zámky találkozót Balassa­gyarmaton 8—1 (5—1) arány­ban a hazai együttes nyerte. Szerdán megkaptuk a másik két mérkőzés eredményét is. Pest megyei válogatott— Sturovo 3—2 (1—2). Ráckeve, 300 néző, v.: Ádám. Góllövő: Répássy, Nazák, Li­geti, ill.: Peles, Kabók. Komamo—Tatai AC 2—1 (0—0). Tata: 200 néző, v,: Fülöczky. Góllövő: Lakatos, Gál, ill. Kol­lár. Ma folytatódik a nemzetkö­zi tofna az , alábbi mérkőzé­sekkel : Bgy. SE—Sturovo, Romhány, 17 óra, Tatai AC— Nővé Zámky, Tata, 16.30 óra, Pest megyei válogatott—Ko- marno, Pilisvörösvár, 17 óra., i Sport a képernyőit Azt mondják: jó beteg Látogatóban Törőcsik Andrásnál A kórházi ágy egyik végé­ben, a falhoz támasztva két mankó, a másiknál meg egy medicinlabda. Az orvosi se­gédeszközök, a járást segítő támaszok a múltra, a június 16-i súlyos autókarambolra emlékeztetnek, a sportszer vi­szont vidámabbá teszi a ké­pet, hiszen arra utalt hogy a beteg már nem magatehetet­len; erősíthet, edzheti magát. öt hét telt el azóta, hogy a magyar labdarúgás kedvence, az Újpest bajnokcsapatának csatára Törőcsik András a rosszul sikerült autózás kö­vetkeztében ficamos csípő­csonttörést szenvedett, s a Korvin Ottó Kórházba ke­rült. Szerencsére nem kellett megoperálni, csupán a sérült rész rögzítésére volt szükség, úgy is megkezdődött az „össze- forrás”. Törőcsik András né­hány napja már a gipszteher- től is megszabadult, helyette két mankót kapott, amelynek segítségével egyre hosszabb sétákra indulhat.' Egyelőre csak a kórházi folyosón, de hamarosan már a kertbe is ki­látogathat. Kedélyállapota egyre jobb, ez derült ki akkor is, amikor az MTI munkatár­sai a kórházban felkeresték. Éppen a Bozsik Józsefről készült portrékönyvet olvas­ta. — Sok mindent tudtam Cu- curól, de igazán csak most is­mertem meg — mondta, s az­tán az egykori „aranycsapat” másik elhunyt tagjáról is szót ejtett; — Hallom mi történt Kocsissal. Nagyon sajnálom... Orvosai szerint példamuta­tóan viselkedik a kórházban, tétlenségre ítélve is viindösz- sze egy kilót hízott, azt mond­ják — jó beteg. — Néhány nappal ezelőtt háromkilós medicinlabdát kaptam, fektémben a lábaim­mal azt emelgetem, s úgy ér­zem, az izomzatom napról napra feszesebb, egyre többet tudok gimnasztikázni. Dr. Pinczehelyi’ Zoltán fő­orvos, a Törőcsiket kezelő or­vosi kollektíva egyik vezető tagja a következőkkel kapcso­lódott a visszatérésre vágyó labdarúgó szavaihoz: ‘ — Kétségtelen, hogy András a gyógyulás* útjára lépett, ah­hoz képest, hogy milyen súlyos sérülés érte, igazán biztatónak mondhatjuk az állapotát. Né­hány nap múlva dr. Mannin- ger és dr. Berentey professzo­rok — akik a Költőit képvise­lik — meghívásával újabb konzíliumot tartunk, s ezután Törőcsik átköltözhet az ORF1- ba, ahol vízterápiás kezeléssel gyógyítják majd. Úgy tűnik, hogy legkésőbb két-három hó­nap múlva már úgy fog sétál­ni az utcán, mint régen. Azt viszont egyelőre nem jósolhat­juk meg, hogy mikor térhet vissza a pályára. Kórházunk­ban már sok sportoló fordult meg. így súlyos térdsérülésével Göröcs is, aki teljesen gyó­gyultan távozott, s utána játszhatott is, nem is akár­hogyan. Ezt reméljük Törő­csik András esetében is. Végezetül Törőcsik még a következőket mondta: — A csapatom kifogta a Dukla Prágát a BEK-ben, ta­valy láttam őket a televízió­ban, bizony nagyon jól fociz­nak, s azóta aligha felejthet­tek. Mindenképpen szoros mérkőzésekre van kilátás. S a továbbjutás sorsa szerintem Újpesten dől el. Mivel mást nem tehetek, nagyon szurko­lok a csapattársaimnak! (MTI) Mióta felfedezték a televíziót, többen néznek Nógrád- ban is a képernyőről színházi előadást, filmet, divatbemu­tatót és természetesen sportot. Egy-egy futballmeccset vagy ökölvívó-mérkőzést azok is megtekintenek, akik eddig el­kerülték a pályák és ringek világát. Sokukkal az unalom­űzőként bekapcsolt készülék szerettette meg a sportot. Igaz, annyira nem, hogy ezentúl személyesen fáradjanak a hely­színre, de annyira igen, hogy a műsorból keressék az iz­galmasnak ígérkező összecsapásokat. Otthon a zavaró kö­rülményeket minimálisra csökkentve élvezhetik a gólokat, a szép mozdulatokat. Nem a kényelem a tévé egyetlen előnye. Az ügyes (szakmájához és a sportághoz egyformán értő) operatőr biztonsággal választja szét a lényegest a fölöslegestől. Kö­veti a labdát, premier-planban mutatja a verejtékező, küz­dő játékost, büntetőrúgásnál „hozza” a kaput, s a gólokat vagy vitatott eseteket visszajátsza. Ám ez az ismétlés két­élű fegyver; nem csak az erényeket, a hibákat is felna­gyítja. Műkorcsolyázó-versenyeken már elfeledtük a kűr •elején „bemutatott” esést, amikor pontozás előtt, lassított felvételeken a rendezők felidézik. Töbször is láthatjuk az ökölvívók megrendítő títését, a gólokat, vívóversenyeken a sorsdöntő találatokat. A visszajátszás gyakran cáfol egy- egy bírói ítéletet. A képernyő előtt ülő a mozdulatok tö­redékre bontásakor világosan látja, hogy a labda túlju­tott-e a gólvonalon, hogy büntető területen belül történt-e a szabálytalanság, hogy jó volt-e a váltás. Néhány eszten­deje a labdarúgó MNK döntőjében a tévé többször vissza- játszotta az FTC játékosának 16-oson belüli kezezését. A bíró akkor nem fújt sípjába, mert (saját bevallása szerint) olyan szögben állt, ahonnan nem láthatta az esetet. Mind­ezek ellenére a televíziós sportközvetítések nem ártanak a játékvezetőknek — inkább összpontosításra serkentik őket. Pedig nincs semmi elítélendő abban, ha tévednek egy má­sodperc alatt lezajló esemény megítélésében, amit a hely­színen csak kevesen vesznek észre. Mindössze az elektro­nika leplezi le százszázalékos pontossággal a látvány és a megítélés ellentmondását. A tévés sportközvetítések ismeretterjesztő funkcióját rit­kán hangoztatják, pedig a közművelődési szándék itt is nyomon követhető. Az esemény vizuális megjelentetéséhez közérthető magyarázat járul. Még akkor is, ha időnként beszédhibával, pongyola mondatszerkesztéssel vádolják a te­levíziós sportriportereket. A televízió puszta létezésével segítheti és általában segíti is a sportágak fejlődését. A teniszt Magyarországon például a Király Kupában és másutt elért sikerek mellett, a mérkőzések közvetítése is népszerűsítette. A televízióból követhetjük nyomón a téli sportok rangos eseményeit. A képernyőn látható küzdelmek szórakoztatnak, gyakran él- ményszerűek. Mindez addig rendjén való, ameddig a nézők kiszolgálása nem jár együtt a sportág kiszolgáltatottságá­val. Horváth Kálmán NÓGRÁD — 1979. július 26. csütörtök 7

Next

/
Oldalképek
Tartalom