Nógrád. 1979. július (35. évfolyam. 152-177. szám)

1979-07-25 / 172. szám

Bemutatjuk Bognár Józset akadémikust AKADÉMIKUSAINKAT BE- |E8HKiP*Kll^te Kapcsolatok Intézetének elnö­MUTATO SOROZATUNK- llliirke volt, 1971-ben az egyetemi BAN sok ismert tudósunk ér- i fejt 4B tisztségeit is „feladta", ma dekes életútját nyílott már al- jfflt már csak előadásukat tart — kálóm végigkövetni, de Bog- §HV jSw’f' jtljjH és még így'is van számtalan nár Józseféhez hasonlóan iz- pWIiji JiMm társadalmi és tudományos galmas, feszített életpályát ta- . t ffM megbízatása, amely külön­Ián egyikük sem ívelt át... ggflgffiH- külön is egész embert kíván­te'tevólfdíTacsalá?ban0nytenár terencvfroeí ' egyes választó­^tudr Bá^í^ aan, érdemben ls^ foglalkozi^ mista évei alatt a politika felé elnöke, Elnökségi tagja az fordult erdeklQdese. A lylarci- reskecjeiemmel foglalkozott, UNESCO Nemzetközi Társada- usi Front, az Egyetemi Kor ez(. az ^ muta(jai hogy 1957— lomtudományi Tanácsának. A vitáin mindinkaob úgy neue (902 között a Marx Károly Közgazdasági Szemle, a Gaz- meg: az akkor eidontesre varo Közgazdaságtudományi Egye- daság, az Acta Oeconomica, a sorskerdesekre elsősorban a temen a belkereskedelmi tan- New Hungarian Quarterly gazdaságtudomány tudna va- SZgkel vezette, és a kereslte- szerkesztő bizottságának tagja, laszt adni. Ezért autodidatta deimj kar dékánja is volt. az Akadémián belül vezeti a elapon közgazdasággal is Kéz- világgazdasági prognózisku­dett foglalkozni: a jogi egye- 1962-BEN TÖRTÉNT VELE tatás,8, f6iránvt, a tudomány tem közgazdasagi jegyzeteit AZ. ami erdeklodeset vegkep- és a technika társadalmi hatá­pen a világgazdaság felé for- sajvai foglalkozó akadémiai ditotta: több mint fel évig bizottság tagja, komoly szere- Nkwame Nkrumah ghanai el- pej játszik: az energiabizott- nok gazdasági tanácsadója gág munkájaban is. volt. Az „Ofagyezso (Nagy Bár nem díszdoktora külön- „ varázsló , így hívták a gha- £d[e külföldi intézményeknek, naiak népszerű elnöküket) nagyobb nemzetközi tekintély- töltött id« során erő- Jye, bir mintha tucatnyi kel ismerkedni. Mint a Kis- fodótt meg Bognai József el- uyen címe ienne; például a gazdapárt balszárnyának kép- határozása: a fejlődő országok Római Klub vezetőivel is szo- viselője, a párt ügyvezető al- gazdasagának kérdéseivel tu- ros munkakapcsolatot tart elnökeként is tevékenykedett, dományosan is fog.alkozm kel- tenn. 1949-ben pedig belkereskedel- lene Magyarországon. Bognár József jelenleg az­mi miniszternek nevezték ki. 1987-ben alakult meg a Sas- zal foglalkozik: hogyan hat- Nem volt ez hálás feladat az hegy oldalában az Afroázsai nak a globális problémák a akkori évek kereskedelmi-el- Kutató Intézet, amelynek kéz- világ közgazdasági rendszeré­dettől fogva ő volt a vezetője, re, és hogyan alakult a világ- 1970-től kezdtek foglalkozni a gazdasági korszakváltás utáni fejlődő országok mellett a tő- közgazdaságtudomány? Milyen kés fejlett államok, majd kapcsolatban van a gazdasá- 1973-tól a szocialista országok gi növekedés és a kömyezet- iKeaeiemoen; .. ."J’,'1! gazdasági életének kutatásá- szennyezés, jók-e a gazdasági 19o6-ban kulkereskedeh, val is> ;gy ■ alak:Ult ki a mai jelzőrendszerek, hogyan vál­Világgazdasági Kutató Intézet toznak a közgazdaságtudomány az Akadémia keretében. alapjai annak tükrében, hogy Közben, 1365-ben a Magyar a víz és a levegő többé nem Tudományos Akadémia leve- ..szabad javak”, hanem eseten- lező tagjává választotta Bog- ként komoly ráfordítással fo- nár Józsefet, ekkori székfog- gyaszthatóvá tehető árucikké . , . ., . ,. lalójéban már a fejlődő or- válnak? Minisztersége idején is szun- gzógok világgazdasági szere- Szabadidőben elfoglaltsága lelenül képezte magat, tanult, foglalaozott. Amikor (ha marad ennyi munka és olvasott, hogy meglegyen a di- 1973-ban az Akadémia társadalmi ténykedés után kellő elméleti alapja gyekor- rendes tagja lettí mar a leg- szabad ideje egyálta­hiti ismeretei melle. 1957-tol kol,gzerűbb kérdés: az olaj- Ián) — szerencsésen egészíti ki kezdve pedig elsősorban tu- v61ság utóni világgazdasági kutatási témáit: legszíveseb- domanvus teveKenysegének korszakváltás prpblematikája ben a vízpartot, az erdőt jár- szenteli idejét, eneiglajat. >{ogiaikoztatta. 3®. sétái közben marad a ter­1958-ban addigi munkássága mészettel olyan kapcsolatban, alapján megkapta a közgáz- Fokozatosan felhagyott egyeb amelyre szüksége van, ha a daságtudomónyok kandidátusa tevékenységi területeivel, jd\di ^let teljességét megóvni címet, a tudományok doktora hogy teljes emberként keres- kívánó kutatásait folytatja 1 És fokozatot pedig 196’-ben sze- hasse a választ erre túlzás 0jvgg, gokat, történelmet, em- rezte meg, a keioslet-kuta- nélkül —• az c,'lékiratokat — Izgalmas lehet­tásról irt monográliájával. Ek* cio jövőjét eldöntő kérdés- kortájt még elsősorban belke- csoportra. 1989-ig a “Kulturális A magyar tudomány arcképcsarnokából tanulmányozta. A mélyebb közgazdasági is­meretekre azonban az élet, a gyakorlat tanította meg: 1947—1948-ban Budapest pol­gármestereként elég alkalma volt a közellátási, üzemi, ter­melési és pénzügyi kérdések­látási feladatait ismerve. Sikerült annyira, hogy 1956- ig végig vezető tisztet töltött be a magyar bel- és külke­reskedelemben; 1953—54-ben és miniszter is volt. Aki az öt­venes évek gyakori irány­változásai közben végig he­lyén tudott maradni, ráadásul pártonkívüllként — arról még ellenségeinek is tudniuk kel- lett: érti, amit tesz! Finis előtti beszélgetések Mai iévóajártlalurtk 20.00: Eklézsiainegkövetés. Németh László történelmi drámái közül való ez a tnü, amelyet a József Attila Szín­ház kitűnő előadásban mu­tatott be, s amelyet felvé­,e!rö> kö*vetít most a televí- sándor formálja meg hitele. zio. A főhős Misztotfalusi Kis serl) művészi erőveI. egymás után adja ki kortár- sáinak könyveit. De annyi kicsinyességgel, rosszindulattal találkozik, hogy már-már fel­adná a munkát.., Misztotfalusi alakját Horváth Miklós, az Erdélyből indult, s világhíressé lett nyomdász. Aki külhoni sikert, hírnevet elhagyva, visszatér hazájába, s itt vállalva a szegénységet, a meg nem értést, nyomdát alapít. Híressé válik kolozs­vári könyvnyomtató műhelye, ne egyszer az ö önéletírása is.,, — politikai és szépirodal­mat. FELESÉGE ISMERT RÉ­GÉSZ, a történelemtudomá­nyok doktora, az MTA Ré­gészeti Intézetében az inter, diszciplináris (a régészet és más tudományágak eredményei és módszerei közötti kapcsoló­dást) kutató osztályt vezeti. Vele folytatott szakmai eszme­cseréi hasznosan egészítik ki saját tapasztalatait, sokszor a régmúlt is kínál megoldást a jövő kérdéseire. Szatmári Jenő István A jelszó: NYITÁS! Egy nappal a zárás előtt a műsorpróbák Izgalmai jellem­zik a baglyasaljai diákotthon­ban lakó fiatalokat, a szak­munkástanulók és szakközép- iskolások IV. megyei olvasó­táborának lakóit. És a né­hány napra sokan megállí­tanák az időt, hogy ne kel­jen még elköszönni egymás­tól. ■. Mit ad ez a két két? Mit várnak tőle a gyerekek, mit a csoportvezetők, a szakmai irányítók és az ügyet évek — Szíveden jöttem újra és nem bántam meg! Az iskolá­ban sokaknak mondtam, jöj­jenek, egy irodalomórán „élménybeszámolót” is tar­tottam — de a többiek Köz­ben meggondolták. Kérdez­ték már, milyen hasznát éreztem ennek a két hétnek — azt tudom mondani, hogy tavaly rájöttem, a szórakoz­tató Irodalmon, a klasszikuso­kon kívül érdemes mást is olvasni. Erzsébet, aki a sah Bozó óta érdeklődéssel kísérők? gótarjáni közgazdasági szak­„Étvágycsináló” kedvébresz­tő programok sora vagy több ennél? Mi lesz a folytatás?... Szabó Ernőné, könyvtáros, a tábor vezetője immár má­sodik éve. Ahogy beszélge­tünk, egyre Inkább irigylem lelkesedéséért, hitéért — be­vallom elfogult a táborral kapcsolatban, nagy lehető­ségnek érzi. — Tudjuk, nem „minőségi­leg új” fiatalok hagyják el a tábort- Olyanokat invitáltunk, középiskola hallgatója, csat­lakozik ehhez. — Halmos Ferenc Illő alá­zattal című., könyvének elol­vasása és közös megvitatása azt adta, hogy másfelé tekint­hettünk. Tudjuk, a magyar­órákon, haladni is kell a lan- anyaggal, ritkán van csak mód egy-egy művet úgy kö­rüljárni, megvitatni, mi'nt a kiscsoportos foglalkozásokon. A magyar szakkörön még inkább —• de ahhoz Képest akikben él már az érdeklődés a is pluszt jelentett ez a tábor, művelődés iránt, akik úgy ér­zik, hasznosítani tudják mindazt, amit egy ilyen tá­bor nyújt. Leveleztünk, a nagy vonalakban kialakí­tott programmal már koráb­ban megismertettük a gyere­keket, bele is szólhattak, ha valamit másképp szerettek volna. A két héttel a legfőbb célunk az, hogy minél több rést üssünk azon a falon, amely a gyerekek és a való­ság között emelkedik. Nagy szólamnak tűnhet ez, de ho­gyan fogalmazhatnánk más­képp?-.. Azt szeretnénk, hogy nyitottabban fogadják be az mert az írások kapcsán itt ezer más dolgot elmondhat­tunk egymásnak. Csoportvezetőjük, Nyilasy Balázs költő nyit be — kez­dődik a foglalkozás, menni­ük kell- Maradhat még né­hány percre a nagybátonyi Csík Anna. Komoly gondol­kodású és derűs természetű, tépelődö és öntudatos egy­szerre — amolyan igazi ka­masz, nem véletlenül a tábor egyik „kedvence”. — Óvodáskoromtól mon­dok verset, prózát, és amió­ta a betűt ismerem, az olva­élményeket és minél erősebb a legnagyobb örömeiig ............................ köze tartozik. Szeretném mi­n él jobban művelői a vers­mondást, szereplést, ezért iS jöttem ide. Amikor készülök valamire, a saját problémái­mat félreteszem, próbálom beleélni magam a választott műbe. Rájöttem valamire ezekben a napokban: nem külön világ a könyveké, a valóság van bennük, rólunk szól'nak. Az irodalmi élmé­nyek mellett azok maradtak meg bennem leginkább az el­múlt napokról, amikor kötet­lenül beszélgettünk életünk­ről, az iskolai problémáinkról, elképzeléseinkről. Kovács Éva csoportvezető azt kérte, bátran mondjunk el min­dent, ami foglalkoztat. Hogy jövök-e újra? A kötő-hurko- ló szakma kétéves, de na engedélyezik, hogy végzett­ként eljöhessek, én szeretnék itt lenni jövőre is. — O — 1 Az elmúlt években, az idei megnyitó után egyaránt be­szédtéma volt: milyen ,visz- szacsatolás", utólagos foglal­kozás lehetséges, miként ér­hető el, 'ne egyszeri és folyta­tás nélküli legyen ez a tábor. Megnyugtatóan sehol sem oU dották meg ezt — de hát' a középiskolák, a fiatalokkal évekig foglalkozó intéz­mények Is csak elvétve ké­pesek arra, hogy figyelemmel kísérjék diákjaik életútját, tovább Is segítsék fejlődésü­ket. Az őszre tervezett .kul­turális víkend” egy hétvégi találkozás és az iskola to­vábbi törődése a diákokkal, sokat jelenthet. A többi ter­mészetesen már a fiatalokon múlik... vágy .legyen bennük élmé­nyek iránt, felszabadultan mondják el gondolataikat, vé­leményüket. Annyi érzelem, őszinteség van ezekben a gye­rekekben! A kiscsoportok ve- vezetői — négyük közül ket­ten, Nyilasy Balázs és Ko­vács Éva már tavaly is itt voltak, Horváth Ildikó és Nábrádl András „újoncok" — arra törekedtek, minél nyíltabb légkört alakítsanak ki — azt hiszem, sikerrel... A befejezéséhez közeledő két hét eseményeiről folyik aszó. A tábor demokratikus jellegét mutatja: ha egy foglalkozás jó volt, maguk a gyerekek szavaztak arra, ne fejezzék még be, csússzon át Inkább a szabadidős órákba. Ilyen volt az a nap, amikor a fia­talkort bűnözés, az egymás­sal szemben érzett felelősség állt a középpontban több programban is, sőt, plusz ese­ményként Fábián Zoltán író­val is találkoztak a fiatalok. De nehéz volt abbahagyni a kötetlenebb témájú beszélge­téseket, a Halmos Ferenc- ankétot, a szociográfiával va­ló ismerkedést is. Ez csendül ki a megkérde­zett táborlakók szavaiból is. Tajti Ágnes, a salgótarjáni 211-es Szakmunkásképző In­tézet női szabó tanulója má­sodszor van Itt- Ezzel már fé­lig el is mondta a vélemé­nyét. G. Kiss Magdolna Gorsiumi leletek Újraírják a Tác melletti római kori település, Gorsium történelmét: az idei 22. ásatá­si idény leletei ugyanis azt igazolják, hogy Gorsium az eddig feltételezettnél nagyobb helység volt, s már Traianus császár idejében, az első szá­zadban elnyerte a városi ran­got. A feltárást végző régészek az ásatás első napjaiban egy templomra bukkantak, amely­nek maradványai, valamint a talált leletek — többek kö­zött egy csodálatosan szép, fehér márvány Jupiter szobor­fej, oltár- és szobortöredékek — kétségtelenné teszik, hogy msgmiálták Gorsium főtemp­lomát, a kapitóliumi templo­mot. IGAZMONDÓ Remélem, nem ha­ragszik meg, hagy csak igy a szemébe vágom az igazságot, de maga a legjobb ember, akivel valaha is találkoztam. Sok bajom volt már a szókimondásból, de nem érdekel: maga igen nagyszerű *em­ber, jobb ha tőlem tudja. Ezt akár a há­ta mögött is meg­mondom! Mert mondhatnám azt is, amit a szom­szédok, hogy maga egy utolsó tolvaj, csir­kefogó, aki az állat­kertben kinyújtotta a nyelvét a sakálra, és letegezte a krokodilt. Vagy amit a kollégái beszélnek. Hogy amíg a kocsmában ivott, három gyereke is éhen halt. Persze, ha látja őket, bizonyára nem hagyja, hogy éhen haljanak. De nem látta őket, mert becsukták a kocsma­ajtót, hogy ki ne menjen a meleg. Es arról már keve­sebbet beszélnek a rosszakarói, hogy ma­ga elment az anyja temetésére! Pbdig mozijegye volt a dél­utáni előadásra! S maga erre mit tett? Na, mit? Kicserélte a mozijegyeket az esti­re, csakhogy ott le­hessen a temetésen. Persze, ezt az ese­tet már ritkábban említik meg az iri­gyel Mindezt csak pél­daként említem. Azért is az asztalra csapok, lesz, ami lesz, kérem alássan. A bá­tor kritikát bátorít­ják. Mindössze egy minisztert ismerek közelebbről, mégsem félek megmondani: maga a legnagysze­rűbb ember, akivel valaha is találkoz­tam. S ha valaki mást állít — hát at­tól függ ki az illető: lehet, hogy neki is igaza van. És akkor neki is megmondom, hadd tudja meg: ma­gának mindig igaza van. Jó ha ezt meg­jegyzi magának! Egyszer és minden­korral S ha nem akarja meghallani a bátor véleményt, hát a fülébe ordítom: maga nagyon kiváló ember, hallja csak! S ha így sem érti, el­megyek a legvégsők­ig: megmondom a háta mögött, lesz ami lesz. Mostanában gyak­ran verem az asztalt, kettőt már összetör­tem. A kárt a szak- szervezet fizeti. Két fő módszerem van. Bátran a szemébe, vagy vitézül a háta mögött. Sok kelle­metlenségem volt már emiatt, elhiheti. M-aga igen kiváló ember, ha még nem mondtam volna. De hol vannak a kitün­tetései? S 'miért lyu­kas a gomblyuka? Látja, jár a szám, iyég sincs semmi ba­jom. Mondja meg maga is nyugodtan a véleményét, lösz ami lesz. Persze nem lesz semmi. Tudja, mikor történt ebben az or­szágban utoljára va­lami? Fogja be a fü­lét és a számat, ak­kor elmondom. Nem kenyerem a cifra beszéd. Ha kell az asztalra csapok, időnként odahatok. Két fő módszerem van, .magának elá­rulom: bátran a sze­mébe és vitézül a háta mögött. Ha megjegyzi, nem felejti el, ' Föld S. Péter Arcok a salgótarjáni míívésztelepről Nyikolaj Szemjonov Sztutnyih TV, (Rettegett) Jván, az első cár. alatt — nyugati meste­rek által u XVI. században készített elefántcsont borítású trónusa előtt magam is álltam pár percig a moszkvai Kreml • Fegyvertárában — Jermak Tyimofejevios kozákvezér átkelt az Urálon. Csapatával elfoglalta Kucsum tatár kánság szék­városát, Szlbirt, amelyről a terület Is nevét kapta. A város a mai Tobolszk közelében feküdt. 1581-et írtak. Emlékszem egy amatőr színes légi felvételre, hatalmas zöld, barna és kék foltok váltakoztak, világítottak rajta, Szibéria volt. Akár egy gigantikus absztrakt festmény. Nyikolaj Szemjonov Sztatnylh grafikusművész valahol ezen a „vásznon" látta meg a napvilágot. — A Kemerovo megyei Trudarmenszkij faluban szület­tem 1948-ban — mondja. — A falut, amelytől pár kilométer­re egy kisebb folyó kanyarog, szénbányászok lakják, s egy szovhoz működik benne, amely a háború után alakult. A szenet külszíni fejtéssel bányászták. Apám, aki a háború­ban megrokkant, már nem él. A művészeti főiskolát Irkutszkban végezte, közel a Uuj-_ kál-tóhoz, amely ma is titkokat rejt a hidrológusok számá­ra, s amely a világ szárazföldi édesvízkészletének húsz, szá­zalékát őrzi. Tisztítás nélkül iható édesvizet. A főiskolát 1973- ban fejezte be. Most Novokuznyeckben él. A város mintegy félszáz képzőművésznek ad otthont. A művész kiállítást ren­dezett -— többi között — Tomszkban 1975-ben, Moszkvában 1975-ben és 1976-ban, ott voltak művei Velencében 197(1- ban, s tárlata volt Omszkban 1978-ban. Grafikái rendszere­sen szerepelnek a területi kiállításokon. Művészi felfogását szűkszavúan fogalmazza meg. p— A valóság érdekel, az emberi és természeti világ egy-’ sége. S a világ kimeríthetetlen ül 'gazdag. Részletező eióadású grafikai lapjait ugyanakkor gazdag fantázia és bizonyos groteszk, lírai humor jellemzi. Példa erre egy 1976-ban készült lap, amely a Fonások címet vise­li. Ami először szembetűnik, az az aprólékos rajzosság. Szi­béria világa s népének élete a művész bővérű mesélökedve jóvoltából színes változatosságban jelenik meg ezen a la­pon. A fonott hálószemekben emberek, állatok, növények zsúfolódnak, szárnyaló fantáziával egymás mellé rendeltet­ve. A 'sokfigurás kompozícióban mindazonáltal csupa hét­köznapi dolgot látunk, nem történelmi tablót, nem a gigan­tikus építkezések tereit, hanem a mindezek mögött burján­zó egyszerű életet, a kis dolgok világát. Finom vonásokkal megrajzolt leányfejet, furcsa állatokat, pompásan faragott ablakokhoz hasonló növényindákat. Nem véletlenül említem a hagyományos szibériai fahá­zak ablakait. Nyikolaj Szemjonov Sztatnyih közel áll a népművészethez a szibériai népek életéből vett jelenetei megfogalmazásakor. Mögöttük látni a jávorszarvasok járta tágas tereket, a díszes rénszarvasprémcsizmák motívumait, a mai hétköznapok apró mozzanatait. Mindezt gyakran ki­csit romantikus, kicsit meseszerű keretben. Naiv részletek«' kel teli ábrázolása valóban a folklórral rokonítja. Tervei ? — Szeretnék megismerkedni Magyarországon az embe­rek életmódjával. Már készítettem vázlatokat Somoskőről,' városi üzemekről, az itteni tájról. Otthon szeretnék egy ki­állítást is rendezni a magyarországi élményekből született grafikáimból, mintegy számot adni arról, mit végeztem egy hónap alatt, mit láttam, mennyire ismertem meg az embe­reket. 1 Tótb Elemér

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom