Nógrád. 1979. július (35. évfolyam. 152-177. szám)

1979-07-21 / 169. szám

Kísíiarfváni „Fqvesült Erf Termelőszövetkezet Két évtized az alakulás óta Pecsenyebárányok exportra — Sóder az építőknek Vállalják a szennyvíztisztítást F. ' i : ifi : ; Idén kerek húsz esztendeje, hogy Kishartyánban a szocia­lista mezőgazdálkodás útjára léptek, megalakult a termelő- szövetkezet. Azóta a közös gazdaság szépen pendült, gyarapodott a területe is, ma már 2794 hektáron gazdál­kodnak. Igaz, ebből mindösz- sze 920 hektár a szántó, a zö­me több mint ezer hektár le­gelő, hatszáz hektár erdő. Ami meg a földet illeti: a vidéken gyakran kínszevedés a műve­lése. a szántó aranykorona­értéke például nem éri el a tízet, az erózió nagy terüle­teket pusztít, sok a domb, hegyoldal. Jellemző, hogy a szántó területének öt száza­léka, öt százalék alatti lejtő, 65 százaléka viszont fölötte van a tíznek, meredekek te­hát, gyakran még a munkák végzését a borulás veszélye is nyomon követi. Ilyen körül­mények — kedvezőtlen ter­mőhelyi adottságok — köze­pette igyekeznek a kishartyá- ni „Egyesült Erő” Termelőszö­vetkezet tagjai és alkalmazot­tai. A közös gazdaságban több ynint kétszáz tagot számlál­nak, a fele női munkaerő az állandóan dolgozóknak, sok a nyugdíjas is. Itt is jellemző, hogy a munkáskezek csökken­nek, s kevesebb létszámmal kell a nagyobb feladatokat végrehajtani. S hogy lehet tisztességesen, bizonyítja az 1973-as esztendő, amelyet szí­vesen emlegetnek fel, hiszen a gazdaság eredményeiért ki­érdemelte a Kiváló termelő- szövetkezet címet. BAROMFIHÚS. EX.-ORTB ARANYOK A természeti adottságok ma­guktól kínálják, hogy a közös gazdaság miféle termelési szerkezetet alakítson ki. A te­mérdek legelő, ősgyepek, a domboldalak kiválóan alkal­masak az állattenyésztés fej­lesztésére. Ez az ágazat játsza a főszerepet a kishartyáni ter­melőszövetkezetben. Ä gazda­ság évente körülbelül 37 mil­lió forintos árbevételéből az ágazat húszmillió forinttal részesedik, tehát meghatározó. Főként a baromfitartás hoz sikereket a termelőszövetke­zetnek. Húscsirkét állítanak elő, az idén például 427 ezer darabot, melyet a BOV-nak értékesítenek. Nyolc hét a ne­velési idő, s a csirkékkel fog­lalkozók személyenként hét­százezer forint termelési érté­ket állítanak elő. Az idén a tavalyihoz képest jelentősen csökkent a baromfielhullás, emelkedett az átlagsúly, a kö­zös gazdaság önálló tápkeve- rőt helyezett üzembe, amely a szállítási költségek csökkené­se mellett a gazdaságos tápfel­használást is eredményezi. Kü­lön emlegetik a kishartyáni tsz-ből származó csirkéket, mi­nőségi kifogás ali,g-alig fordul elő a szállítmányoknál. Legalább ilyen becses a ter­melőszövetkezetben a juhte­nyésztés is. A jelenlegi állo­mány nagysága eléri a 4700 darabot;* amelyből háromezer az anyaállatok száma. Ezt még a közeljövőben féiezerrel szeretnék növelni, s akkor el­mondhatják az ágazatról: el-_ érte az optimális méreteket. A közelmúltban készült el az új' juhászati telep, amely korsze­rűbb jóval a korábbinál, több mint 12 millió forintba került. A tenyésztés feltételeinek ja­vításával, a bárányszaporulati mutató növelésével mind ered­ményesebben tevékenykedik az ágazat. Évente tőkésex­portra 1000—1200 pecsenyebá­rányt értékesítenek, elfogad­ható a gyapjú minősége is, az átlagos nyírósúly négy kilo­gramm körül alakul. TÁRSULÁS TAGJAKÉNT Az állattenyésztés növekvő súlya •‘meghatározója a nö­vénytermesztés szerkezetének is. A szálas- és ábraktakar- mány-termelés játsza a fősze­repet az ágazatban, a racioná­lis termelési szerkezet kialakí­tása a kishartyáni termelőszö­vetkezetben igazán mondhatni, hogy megvalósult, hiszen a ta­karmányfélék mellett még a kalászosokat termesztik az arra alkalmas területeken. Az utóbbi években a takarmány- termesztés területén egyre ör- vendetesebb a helyzet. A lu­cerna terméshozama például megközelíti az ötven mázsát hektáronként, a 106 hektár, néhány éve telepített gyep is jó hozammal fizeti meg a gon­dos munkát, a rendszeres kar­bantartást, a kijuttatott ható­anyagot. Különös gonddal ke­zelik a juhtelep melletti ős­gyepeket is. A termelőszövet­kezet egyébként tagja az AGROCOOP gyeptermesztési és juhtenyésztő társulásnak, az a cél, hogy mind több gye­pet vonjanak bfe az intenzív művelésbe. A helyi építőanyag haszno­sítása a sóderbányán keresz­tül történik. Jó bevételi for­rásnak bizonyul a sóderérté­kesítés, köbméterét a termelő- szövetkezet 50 forintért adja, s az idén feltárt két újabb bányával jelentős készletekhez jutott, képes valamennyi igény kielégítésére, várják a sóder­szállításra szóló megrendelé­seket ! Egyebek között rendszeresen szállít tőlük építőanyagot a Nógrád megyei Állami Építő­ipari Vállalat, az Egri Közút­építő Vállalat, a közmű- és mélyépítő vállalat, hogy csak a legjelentősebb partnerekről essék szó. A kishartyáni sóder kiválóan megfelel a kislakás­építésekhez, az egyéni meg­rendeléseket is kielégítik. A sóderbánya egymillió forint körüli bevételt biztosít a kö­zös gazdaságnak. Az anyagot géppel rakják fel, vállalja a termelőszövetkezet, hogy sa­ját tehergépkocsijával házhoz szállítja, rendeltetési helyére juttatja az építőanyagot. A másik számottevő kiegé­szítő tevékenység a szenny­víztisztítás. A termelőszövet­kezet négy és fél millió forint értékű munkát végez évente. Négy tehergépkocsit külön er­re a célra foglalkoztatnak. Több nagyüzemmel állnak szerződéses kapcsolatban, mint például a Salgótarjáni Kohá­szati Üzemekkel, a ZIM sal­gótarjáni gyárával, a Váci Ügyelnek rá, hogy a kampánymunkákkal idejében végezzenek, képünkön már az aratás utáni tarlóhántást örökítettük meg íÉjjí «1 i„ ti *- < 4 :L . ■ .Jr A kishartyáni sóder kiváló a családi házak építéséhez A gabonatermelésre jel­lemző, hogy a már ismertetett körülmények között nqm ritka a harmincmázsás búzatermés hektáronként, amelyet büsz­kén emlegetnek, tudva, hogy milyen áldatlan köfülmények között érik el. SZOLGÁLTATÁS — SÖDERBÁNYA A kedvezőtlen adottságú termelőszövetkezetek nem dúskálnak az anyagiakban, fgy vannak ezzel Kishartyán­ban is. A termelési költségek tetemesek, ugyanazért az ered­ményért dupla energiát kell kifejteni, mint a síkvidéki közös gazdaságoknak. A jö\*a- delem növelése érdekében fon­tosak a melléküzemágak, ame­lyek a kishartyáni termelőszö­vetkezetben is megtalálhatók. Kötöttárugyár gyáregységével, a megyeszékhely ingatlankeze­lő vállalatával. A kishartyáni termelőszövetkezet a szenny­víztisztítási igények kielégíté­sére készen áll ahol szükség van rá, szívesen és gyorsan állnak rendelkezésre. A kishartyáni és sóshartyáni lakosok, a termelőszövetkezet tagjai és a kívülállók egyaránt jelentős segítséget kapnak a közös gazdaságtól a háztáji és kisegítő gazdaságok termelé­sének fejlesztéséhez. A terme­lőszövetkezeten keresztül évente egymillió forint érté­kű mezőgazdasági termelvényt értékesítenek, főként szarvas- marhát, sertést. A gázdaság támogatásával a közelmúltban alakult meg a nyúltenyésztők szakcsoportja is, ahonnét az idén tízezer darab nyulat kí­vánnak értékesíteni a megkö­tött szerződés szerint. Mit ad a termelőszövetkezet? Min­dent, amire szüksége van a kistermelőknek, s amire le­hetőség adódik. Fuvart bizto­sít, kaszálót, szálas és ab­raktakarmányt háztáji agronó- must foglalkoztatnak, aki igény szerint szaktanácsokkal látja el a kistermelőket. Mindezek mellett esztendő­ről esztendőre a kishartyáni termelőszövetkezetből 10—12 ezer darab csirke kerül a csa­ládi házak baromfiudvaraiba. Ellátják a környéket is: há­romhetes kortól kezdődik az árusítás, húsz forintért adják az előnevelt csirkét, később ahogy gyarapodik a súlya, úgy az ára is. GONDOSKODÁS A DOLGOZÓKRÓL­Á kisharyáni termelőszövet­kezet idei nyereségterve 2,1 millió forint. Ebből fejleszteni csak a legégetőbb dolgokat le­het, bizony alaposan meg kell fontolniuk milyen célra hasz­nálják fel a rendelkezésre ál­ló pénzt. Egyelőre nem is forgatnak nagy terveket, fő­ként a műszaki-technikai fel­tételek folyamatos javítását, pótlását szorgalmazzák. Annál is inkább szükség van erre, mert a domboldalakon gyor­san használódnak a gépek, élettartamuk három-négy év­vel alacsonyabb, mint a ked­vezőbb körülmények között gazdálkodó tsz gépei. Az idén aztán született egy ötlet' a szomszédos, nógrádmegyeri közös gazdasággal való együtt­működésre, amely kiterjed a gépek, berendezések rendsze­res kölcsönadására, a feltéte­leket szerződésben rögzítették. Így próbálják áthidalni a ne­hézségek egy részét, hogy az időszerű munkák végzésével ne késlekedjenek. Az utóbbi években jelentő­sen javultak a termelőszövet­kezetben dolgozók élet- és munkakörülményei. A szere­lők viszonylag korszerű mű­helybe költözhettek a szociális létesítmények biztosítottak, az új juhtelepen például e célra félmillió' forintot költöttek. A gazdaság szociális és kul­turális alapja 281 ezer forint, rendszeresek a segélyezések, ■az idősebb tagokról sem fe­ledkeznek meg. Nagy figyel­met fordítanak a tagok és al­kalmazottak üdültetésére, az idén több mint hatvanan pi­henhetik ki fáradalmaikat, főként a hévízi üdülőben.­A munkásszállítás javítása végeit mikrobuszt szereztek be, a dolgozók átlagbérszínvo­nala havonta 3779 forint. A közös gazdaság fejlődésé­hez nagymértékben . járultak hozzá a termelőszövetkezetben szorgoskodó szocialista brigá­dok. Hét kollektíva régi ha­gyományok alapján verseng idén is a szocialista brigád cím különböző fokozatáért, el­sősorban a takarékosságra, az önköltségek csökkentésére, tár­sadalmi munka végzésére tettek felajánlást, ők patro­nálják a két falu óvodáját is. A kishartyáni termelőszö­vetkezet, mint a neve is mu­tatja: az erők egyesítésével ide juiott az elmúlt két év­tized alatt! (X) A műhelyben dolgozók munkáját új zsírzóberendezés segíti Madártávlatból az új korszerű jubtelep >. -'3 i: D ­Évente mind több húscsirkct értékesít a termelőszövetkezet, az idén 427 ezer darabot

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom