Nógrád. 1979. július (35. évfolyam. 152-177. szám)

1979-07-19 / 167. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! NÓGRAD AZ MSZMP NÓGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXXV eVF.. 167. SZÁM ARA: 1,2& FT 1979. JULIUS 19. CSÜTÖRTÖK A segítség mindig jól jön. Különösen akkor, ha a fel­ajánlkozáson milliók sorsa múlik, most éppen az, hogjl az ország jövő évi kenyérnekvalója idejében a _ magtarak gyomrába kerül-e. Egyelőre az időjárás szabalyozasara nem állnak rendelkezésre eszközök, annál inkább a napos idő adta lehetőségek kihasználására. Az idei aratás alatt is egyre-másra érkeznek a hírek, hogy kombájnok, szállítójárművek indultak útnak az or­szág egyik szegletéből a másikba, sőt a határoson túlról is érkeznek a betakarítok. A nógrádi gépek zöme mar vissza is érkezett az alföldi táblákról, s velük együtt az ottani kombájnok. Az idei aratás során a megyében több mint hatvan vendégkombájn vesz részt más megyéből, egyebek között Szolnok, Pest, Bács-Kiskun megyebeli berendezések birkóznak a nógrádi lankákon. A szomszédos csehszlovákiai gazdaságok tizenöt géppel segítenek. Nem újkeletű az együttműködés e formája. Az elmúlt esztendőkben folyamatosan honosodott meg a módszer, amely a gabonafélék optimális időben való betakarítása mellett a nagy értékű berendezések kihasználását is növeli. A kooperáció hasznot hoz tehát az abban részt vevő vala- mennvi termelőszövetkezetnek, állami gazdaságnak. Fokoz­za az' esélyeket, hogy csökkenő veszteséggel kerül biztonsá­gos helyre a termés. Az aratás, amelyet az év legfontosabb mezőgazdasági feladataként tartanak számon, azonban csak az alkalmak egyike, amikor a legégetőbb teendők ellátásá­ra a közös gazdaságok ideiglenesen egyesíthetik erőiket. Mostanság már kialakult .gyakorlat, hogy a szomszédos, vagy egymáshoz közel fekvő termelőszövétkezetek az őszi mélyszántástól a kukorica betakarításáig számolnak a társ­gazdaság erő- és munkagépeinek közreműködésével. A kis- hartyáni és nógrádmegyeri tsz például még az év elején írásba fektette az együttműködés részleteit, amely követés­re méitó. Náluk bizonyára nem fordul elő olyan eset, amit a közelmúltban az egyik gazdaság elnöke mesélt. A szom­szédokkal néhány éve megegyeztek, hogy kölcsönösen át­irányítják a gépeket, s amikor az elszámolásra került sor a társgazdaságiak méltatlankodtak a fizetendő összeg miatt. Mondván: ne rajtunk akarjatok meggazdagodni! Holott csu­pán a végzett munka önköltségét kérték méltányosan. Azóta sincs kapcsolat e területen a két tsz között. A nógrádi — zömmel kedvezőtlen adottságok közepette, gazdálkodó — termelőszövetkezetek az ismert nehézségek miatt nem szórhatják két kézzel a pénzt. Alaposan meg kell fontolniuk egy-egy gép beszerzését, a beruházás kezde­tét. S, ha a közeli gazdaságok hasonló terveket forgatnak, amelyekről kölcsönösen tudomást is szereznek, ésszerű a közös vállalkozás „kicsiben”' is. Igazolják a nagy teljesítmé­nyű erőgépék, amelyek kiszolgálják a szomszédot is, s leg­szemléletesebben éppen a kombájnok. / A kooperáció gondolatától ma már elvétve idegenked­nek, felismerték a benne rejlő előnyöket. A szemlélet ked­vező változása mindinkább bizonyítja: az erők megsokszo­rozódására szükség van, s számolni lehet vele. Igaz, az al­földi kombájnosok izzadnak a domboldalakon, a külföldiek nyelvi nehézségekkel küszködnek. Az érdekek és a törek­vések viszont azonosak. Mielőbb végezni a betakarítással. S ennek nélkülözhe­tetlen eszköze az erők egyesítése. M. Sz. Gy. Kádár János fogadta a brit munkáspárt küldöttségét Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának első tit­kára szerdán a Központi Bi­zottság székházában fogadta a brit munkáspárt hazánk­ban tartózkodó delegációját, melyet Joan Lestor. a mun­káspárt végrehajtó bizottsá­gának tagja, a nemzetközi bizottság elnöke vezet. A szívélyes, baráti légkörű találkozón jelen volt Berecz János, a Központi Bizottság külügyi osztályának vezetője. Elutazott a román miniszteremül) Marjai József, a Miniszter- tanács elnökhelyettese fogad­ta Nicolae Constanti'nt, az állami tervbizottság elnökét, a magyar—román gazdasági együttműködési vegyes kor­mánybizottság román tagoza­tának elnökét. A kormánybi­zottság társelnökei meghatá­rozták a miniszterelnöki tár­gyalásokból adódó gazdasági megállapodások teljesítésének feladatait . és áttekintették a gazdasági együttműködés ak­tuális kérdéseit. Szerdán elutazott Buda­pestről Ilié Verdetnek, a Ro­mán Szocialista Köztársaság miniszterelnökének • kísérete. Nicolae Constgntint, Alek- szandru Rusum gépipari mi­niszterhelyettest, Marin Tra- istaru külkereskedelmi és nemzetközi gazdasági együtt­működési miniszterhelyettest, Vasile Gliga külügyminiszter­helyettest, a Ferihegyi repü­lőtéren Trethon Ferenc mun­kaügyi miniszter, Roska Ist­ván külügyminiszter-helyettés és Rajnai Sándor, hazánk bu­karesti nagykövete búcsúztat­ta. Jelen volt Victor Bolojan, a Román Szocialista Köztár­saság budapesti nagykövete. Új bányák építéséről A Dunántúlon épülő msr- kushegyi és nagyegyházi új bányaüzem építésének, továb­bá a dudari és a balinkai bá­nya rekonstrukciójának elő­készületeit, tehát az úgyneve­zett eocénprogram időarányos teljesítését tekintette át szer­dai ülésén a Bányaipari Dol­gozók Szakszerveztének el­nöksége. Ami'nt a Magyar Szénbányászati Tröszttől ka­pott tájékoztatóból kitűnik, Márkus-hegyen fél évvel a határidő előtt sikerült össze­kapcsolni a lejtősaknát cs a beszállóaknát. Nagyegyházán is összekapcsolták már a nyu­gati lejtősaknát az F 1 füg­gőleges aknával, de a keleti lejtősakna mélyítését a várt­nál (nehezebb hidrogeológiai nehézségek akadályozzák. Ez­ért olyan műszaki megoldást dolgoztak ki, amely szerint in­kább a nyugati oldalon épí­tendő második lejtaknán szál­lítják majd felszínre a sze­net Ez a változat megkönnyí­ti és meggyorsítja a beruhá­zást, s lehetőséget nyújt arra is, hogy a népgazdaság ener­giaigényeinek megfelelően a fejtésekben egy évvel hama­rabb kezdődjön meg a terme­lés. A tata alapján a szák­szervezet elnöksége is állást foglalt e beruházások üteme­sebb építése és meggyorsítása mellett. Budapestre érkezett a belga külügyminiszter Púja Frigyes külügyminisz­ter meghívására szerdán, a déli órákban hivatalos láto­gatásra Budapestre érkezett Henri Simonét belga külügy­miniszter. A vendéget a Ferihegyi re­pülőtéren Púja Frigyes fogad­ta. Ott volt Jacques Gerard, a Belga Királyság magyaror­szági és Vince József, hazánk brüsszeli nagykövete. Henri Simonét 1931. május 10-én született Brüsszeiben. A jog-, a gazdaság- és a pénzügytudományok dokto­ra, s diplomát szerzett a Co­lumbia egyetemen is. 1956-ban a brüsszeli szabad egyetem tanársegédje volt, majd 1958-ban) egyetemi ta­nárrá nevezték ki, főkén! gazdaságpolitikai kérdések­kel és állami pénzügyekkel foglalkozott. 1966 óta Anderlecht pol­gármestere és Brüsszel szo­cialista párti képviselője. 1972 januárjától 1973 janu­árjáig gazdaságügyi minisz­ter, 1973 elejétől 19Í7 elejéig az Európai Közösségek Bi­zottságának alelnöke volt. 1977. június 3-án. külügymi­niszterré és Brüsszel gazdasá­gi ügyeinek államtitkárává nevezték. Henri Simonét délután a Hősök terén megkoszorúzta a magyar hősök emlékművét. Az ünnepélyes aktuson je­len volt Csehik Ferencnd, a Fővárosi Tanács elnökhelyet­tese, Farkas Mihály vezérőr­nagy, a budapesti helyőrség parancsnoka és Vince József. A koszorúzást követően a Külügyminisztériumban meg­kezdődtek a magyar—belga hivatalos tárgvalások. A szí­vélyes légkörű tárgyaláson Púja Frigyes és Henri Simo­nét vezetésével részt vett a Magyar Népköztársaság és a Belga Királyság külügymi­nisztériumának több vezető munkatársa. Vetőmagbúzát arattak tegnap a pásztói Béke Termelőszövetkezet pusztásréti dűlőjében. A nyolcvanhárom hektáros táblán hat kombájn végezte a betakarítást. — bábel-felv. — Az ügyfelek biztonságáért Fél év kártérítései Az Állami Biztosító Nóg- rád megyei Igazgatósága az idei esztendő első felében 58 millió 54 ezer forint kárté­rítést fizetett ki, 20 millió 172 ezer forinttal többet mint az elmúlt év hasonló idősza­kában. Ebből 30 millió 983 ezer forint volt a szocialista szektorban — vállalatoknál, intézményeknél, szövetkeze­teknél, nagyüzemi gazdasá­goknál — történt károk meg­térítése. 86,4 százalékkal több mint 1978. első fél évében. E térítéscsoport zöme, 29 mil­lió 717 ezer forint a mező- gazdasági nagyüzemeknek került kifizetésre. Ez az ösz- szeg mintegy kétszerese az előző év első hat hónapjában folyósítottalak. Nógrád megyében 145 340- en rendelkeznek biztosítással. A vagyonbiztosítások száma 61 774, a személyi biztosítá­soké 83 556. Ennek legna­gyobb része — 70 315 — CSÉB míg az egyéni életbiz­tosítások meghaladják a 9 800-at. CASCO-val 8170 nógrádi autós rendelkezik. A megyében 51 476 a biztosított lakások száma. Június 31-ig 8418 új módozatú lakásbizto­sítást kötöttek az idén me­gyénk lakói. Az említett időszakban a személybiztosítási káresetek száma meghaladta a 9 és fél ezret, s az e címen kifizetett kártérítés a ' 17 millió 450 ezer forintot. Népszerű az új CSÉB 80-as biztosítás. Több szolgáltatást nyújt a korábbiaknál. A mezőgazdasági nagyüze­meknek a növénybiztosítás alapján téli kipusztulásokra eddig több mint 19 és fél­millió forint kártérítés ke­rült kifizetésre. A kár közel 6 ezer hektárt érintett. A megyében az első fél év során 4 jégveréses nap volt: április 27, május 22, június 10 és június 18. A jég ösz- szesen 8407 hektárban oko­zott kisebb, nagyobb károkat. Legnagyobbrészt — 3 809 hektáron — szántóföldi nö­vényekben, ezt követően gyü­mölcsben. szőlőben •— 365 hektár — valamint kertészeti növényekben — 146 hektáron. A véglegesített jégkárokra eddig 538 ezer forintot fi­zettek ki. de a terület jelen­tős részén csak a károk elő- szemlézése történhetett meg, a végleges kárkifizetésre a termény betakarítása után kerül sor. A magyar vaskohászat félévi gyorsmérlege Eredményes, ha nem is gondok nélküli fél évet zárt a magyar vaskohászat. Javult az egyes termékek minősége, ezt mutatja, hogy a fél év során nagyobb reklamáció nem ér­kezett az üzemekbe. A Magyar Vas- és Acélipari Egyesülés első félévi összesí­tése alapján kitűnik, hogy a termelés a tervezettnél nagyobb ütemben bővült, bár — külö­nösen az év kezdetekor '— például kokszból, acélból anyagellátási nehézségekkel küszködtek. Ennek legfőbb oka, hogy a sok régi elavult berendezést év közben hosz- szabb időre — gyakran he­tekig is — le kellett állítani. Nyersvasból több mint 1,1 millió tonnát termeltek, kö­rülbelül ugyanannyit, mint a múlt év első felében. Mégis 18—19 ezer tonnával elma­radtak a tervezettől. Ennek oka az LKM több kohójának leállítása. Ózdon viszont 34 ezer tonnával többet termel­tek, mint tavaly ilyenkor, s ez az időben befejeződött ko- hóátépítéselr eredménye. Acélból a' magyar vaskohá­szati vállalatok 1 millió 890 ezer tonnányit állítottak elő, többet mint tavaly az első fél évben. A tervtől alig 0,5 százalékkal maradtak el. A tervezettnél kevesebb acélt gyártottak az Özdi Kohászati Üzemekben, mert elhúzódott az oxigéngyár karbantartása, de ezt lényegében nem szá­mottevő lemaradást is rövide­sen behozzák. Az LKM ugyan időarányosan teljesítet­te tervét, de tőlük — a be­rendezések jobb kihasználá­sával — több acél termelését várták. Hengereltáruból 1,6 millió tonnát gyártottak, 35—40 ezer tonnával többet mint 1978. első felében, s ugyanennyi a többlet az éves terv időará­nyos teljesítésében is. A leg­magasabb terméseredménye­ket az LKM hengersorain ér­ték el, ugyanakkor alapanyag­ellátási gondok miatt — idő­közben e problémájuk rende­ződött — némileg visszaesett a Dunai Vasmű hengereltáru­termelése. Kohászati kokszból közel 400 ezer tonnát gyár­tottak, 10 ezer' tonnával töb­bet mint tavaly, de ennek ellenére továbbra is hiány­cikk, összességében a vasko­hászat 2,5 százalékkal bőví­tette termelését. Jelentős eredmény a gyárt­mányszerkezet kedvező válto­zása, s elsősorban a kohászati késztermékek minőségének ja­vulása. Ez különösen fontos, hiszen e cikkek 25—30 száza­léka exportra kerül. Jó árat pedig csak a« legjobb minősé­gű gyártmányokkal érhetnek el. Elsősorban a hengerelt termékek minősége javult a fél év során. Két százalékkal csökkent a durvasori henge­relés, s így jelenleg a közép­es finomhengersorokon állít­ják elő a hengereltáru mint­egy felét. Ezek közül is a leg­finomabb termékek, mint a rúdidom, a hengerelt huzal és az úgynevezett T-ácélok a "leg­keresettebbek a világpiacon. Termelésük az első fél évben 70 ezer tonnával nőtt, s ez azt jelenti, hogy a hengerelt- áru-gyártásban 20-ról 88 szá­zalékra emelkedett az ará­nyuk. A nagyobb termelés, a jobb minőség a korábbinál kedve­zőbb exportlehetőségeket is biztosított. Az év első hat hó­napjában vaskohászatunk 21 százalékkal szállított több ter­méket külföldre a tervezett­nél, üzletkötéseikben érvénye­síteni tudták a világpiacon kialakult magasabb árakat. A kohászati üzemek kollek­tívái — munkaverseny-válla- lásaikban — nem a mennyi­ségi termelés túlszárnyalására törekedtek, hanem a minőség javítására, a takarékosabb anyagfelhasználásra. Ennek eredményeként például a Du­nai Vasműben és az LKM- ben néhány százalékkal csök­kent a kokszfelhasználás a nyersvastermelésnél, a henge- reltáru-gyártásnál pedig csök­kent az acélfelhasználás oly­módon, hogy ez nem ment a minőség rovására, örvendetes, hogy egyre több folyamatosan öntő üzemben vállalkoznak a brigádok a véghulladékok új­rahasznosítására is.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom