Nógrád. 1979. július (35. évfolyam. 152-177. szám)

1979-07-17 / 165. szám

\t J A 3 NkTífl I előtt 1 r t t figyelmeztetés és önvizsgálat let volt bemutatni a magyar ságról, az erőszak, a terror tévénézők milliós táborának; születéséről. Az Éttermi be- merénylet, mert visszaélt a szélgetés az erős és a gyenge, türelmünkkel. Egy kezemen a fiatal és az idős egyidejű meg tudnám számolni a mű- megjelenítésével mond el lé­vészi ihletésű epizódokat. A nyeges gondolatokat a lehető­többség szirupos volt (róilag, ségekről és a vágyakról, az érdemesnek bizonyult a ké­szülék előtt ülni. . Nézzük sorjában! Kedden végre elkészült a „rétestész­ta”: befejeződött a 23 epizód­lekvésekről. A nem várt ven­dég jól Ismert helyzetet (az igazi apa megjelenése a csa­ládban) dolgoz fel újszerűén. Egy csokorba köti őket tar­talmuk, az a mély humaniz­mus, amely mindegyikben sű­Hosszú hetek óta nem érez­te ti annyira élménytelinek, kiegyensúlyozottnak a televí­zió műsorát, mint a múlt hé­ten. Minden nap tartogatott az ember számára valami él­vezetes szellemi izgalmat, lé­lekben gyönyörűséget, amiért rendezői, operatőri szempont- értelmes és értelmetlen cse ból kimódolt,, híjával a meg­győzőerőnek, a művészi hit-; nek, olykor még a becsület­nek is. James Onedin és csa­ládjának történetét az alko­hol álló tengeri herkentyű. Az- tok a polgári társadalom ápo- Onedin család című angol té- téglájára használták fel, s ta- véfilmsorozat. Ezt követően a Ián nem is teljesen eredmény- rűsödik, s az igazságkeresés- közelmúltban elhunyt ör- telenűl. James 'a szabadver- nék, az igazságszeretetnek az kény Istvánra emlékezett a senyes kapitalizmus szerencse- az erős töltete, mely erköl- televízió, bemutatva egy ko- lovagja, elszánt és merész, esi parancsként motiválja a rábban már sugárzott film- nem válogat az eszközökben, hősök cselekedeteit. Bacsó összeállítást. Szerdán a szin- . olyannyira nem, hogy tény- Péter,, akinek mozifilmes mű­tér) elhunyt Vaszilij Suksin legesen gátlástalan. És a szer- ködését mostanában nem kí- .,újabb” novelláival ismertet- zők kívánsága szerint nekünk séri művészi siker, ezekben te meg a nézőt Bacsó Péter szeretnünk illik, S itt — r>él- az epizódokban valóságos kis, filmrendező. Pénteken új ka- dául a Sárgaláz című epizód- tanítható műremekeket alko- barésorozat kezdődött régi ban — teljesen eljátszák a tott. Filmje tovább erősíti programokkal: Egész nyáron szerzők humanista tisztessé- bennünk azt a hiányt, ami güket: egy mindenkit eszköz- Suksin korai elvesztésével ke­nek tekintő akarnokot miért letkezett, amit már a Vörös szeressünk? Követelheti-e kányafa láttán és természete- joggal tőlünk valaki? sen novelláinak olvasásakor S hogy az eszméinktől ide- éreztünk, gén nézeteket árasztó film Az 1960-as szilveszteri ka- mégis megjelent a magyar báréval — őszintén — nem televízióban, azon nem cső- tudok mit kezdeni. Rosszabb dálkozom. Valóban gazdasá- utóbbi éveknél, nívósabb gunknak ma a James Onedin- ban — sőt hovatovább a film- hez hasonló merész, kockáza- gyárban is — háziszerzőnek tokát is vállaló, gyors, hatá- számító Galgóczi Erzsébet rozott döntésekre képes em- írásának, az Úszó jégtáblák- berekre van szüksége, s mind- nak adaptációja szerzett el- ez a markáns ábrázatú hajós- ___ g ondolkodtató, tanulságos, ön- tói el lehet tanulni. Sőt: el fölösleges a nosztalgia, a ré- vizsgálatra késztető perceket, is'kellene. Csak egyet ne: az gj kabarék sem jobbak’a mai­imé a puszta felsorolás! amoralitást, amire James aknái? Talán _ mert a rá­V olt — van — hát miről be- nemegyszer szolgáltat példát, diőújságban megszavaztat szélnünk az elmúlt hét tele- nemcsak a Sárgalázban, ha- bennünket — a színvonalasabb vízíós programjával kapcso- nem a befejező részben is, a produkciókból összeállítást kí­Móté György: ..... KINCSES ATTILA szilveszter! címmel, s első­ként az 1960-as szilveszteri programot láthatták az érdek­lődők. Szombat estén egy vi­tatható végkicsengésű film, az olasz Én nem látok, te nem beszélsz, ő nem hall című filmvígjáték marasztalta a képernyő előtt az embereket. Vasárnap pedig a televízió­jeleneteit pedig már — más műsorokban — korábban lát­hattuk. Fogalmam sincs, mit óhajt a televízió elérni a to­vábbi kabarék sugárzásával. Talán rá kíván döbbenteni: Vll. Kié volt az arany ? latban. ____________ ___ A z Onedin család befejező- kor figyelmen kívül hagyja nem tudom. Mindennek élte­sével az utóbbi idők egyik a kikötői szabályokat. Mert nére azonban megnézem a to- legnagyszerűbb tettét hajtőt- akárhogy is viccelődhetünk: vábbi kabarékat is, ha másért ta végre a televízió. Valame- „a szabál az szabál”, főként nem, emlékezetem próbája- lyik lapunkban olvastam, ha a közösség érdekét szolgá- ként. hogy'az egész mű-hetvenegy- lóan okos is. Gateóczi Erzsébet intenzíven néhány epizódból áll, s az an- Mennyivel másabb, egyér- él a ^Ln R^óta tudtek golok rendkívül szerették. Bi- telmű élvezeteket jelentettek ■ & 1 zonyára igazuk van, de nem a Suksin-novellák. A Sértés kevésbé a recenzensnek, aki egy hentesbolti félreértés kap- szerint ezt a művet merény- csán szól emberségről, gyáva­Mindezek alapján mi az igazság? ' Múlt században élt költők fantáziájának szülemé­nyén és alnnak hiteit adó em­berek hiszékenységén kívül semmi nem igazolja, hogy Attila kinccsel övezett csont­jai hármas koporsóban, a Ti­sza medrében várnák az utol­■ ■< • / • •• I a n • Ukrajna uj üdülői A téma aktuális: az üdülé sl szezon közepén vagyunk, vül a köztársasági ezakszer- Az új ukrán üdülői létesít- vezeti üdülőhálózat. Truszka- méhyekről nyilatkozott -I. Sál- vecben, Bergyanszkban, Ku- kovszkij, Ukrajna szakszerve- lajhyikban és másutt vízgyó- zeti üdülési igazgató tanácsá- gyászati létesítmények, sza- nak elnöke. natóriumi épületek, rendelő­— Sok újdonságról számol- intézetek épülnek. Nagy üdü- hatok be — mondotta Sál- lőközpontok építése fejeződik kovszkij. — Truszkavecben be a Kárpátokban, az Azovi- például mostanában nyílt ténger partján, Szlavjanszk- meg egy ezerszemélyes diétás ban és Mirgor.odban az ötéves étterem. Hamarosan elkészül terv végére. egy hatalmas ivócsadnok, hi­szen messze földön híres ott a gyógyvíz. Hamarosan vendé- sitrncnvek, amelyek Ukrajna geket fogad az ezerágyas sza­natórium is. Morsinban anya- és gyermekszanatóriurn léte­sült, s már az idén birtokuk­ba vehetik a beutaltak. Fel­építéséhez a kommunista szombatok béréből teremtet­ték meg az alapot. Üj szak- szervezeti üdülők .léles ül nek a Krímben is. Az idén mintegy kétmilllóan pihenhetnek a verseny megnyerésével,^ ami- ván szerkeszteni? Ismételten: só ítélet harsonáit. A logika alapvető szabályai szerint en­nél több cáfoló érvre nincs is szükség; olyan állításról van szó, amelyet semmi a világon nem támaszt alá. Maga a koporsó is csak • a fantázia terméke tehet. Az volt az ariánus-keresztény gót Alarich esetében is, aki­nek sírját,'a Jordanesz leírta hármas koporsót, a Busenté- ban mégsem találták meg. A hunok sose vették fel a ke­resztény hitet; tizenkétezer kilométeres vándordíjuk men­tén a régészek rengeteg hun sírt tárjak fc-i, de ebben az egész. Ázsián átvezető rop­pant temetőben összesen nem volt három koporsó. A no­mád, különféle .térmészetvál­lásokat követő hunok halot­taikat 'nem tették koporsóba. A legenda létrehozói böl­csen kizárták a hármas ko­porsó üzletéből a sírrablókat. Azzal, hogy a sir helyét a Tisza medrébe helyezték és „leölették” a sírásókat, meg­védtek ezt a képzelt kincset ennek az évszázadokon át dí­vott tisztes foglalkozásnak művelőitől. Az ötlet dicsé­retes is tehetne, ha nem vo­natkozna képtelenségre; fáj­tyélték, beolvasztották, nyo­ma alig maradt. Egyes régi , , helynevek (Ásotthalom) mu­dalom, ^ bármilyen szép és tatnak arra, hogy ott ástak és vonzó is, Móra Ferénc, a hun esetleg értékes holmikat is sírok jó ismerője joggal rejthetett a föld. mondta róla: „Hogy a hun Ha délkelet-maevarorszá- királyt keresztény módon ko- ou,? Sa f ™ Dorsóba zárták azt csak ak gl fold meddo marad es nem w i l j k, ad bizonyítékot arra, hogy he­t I1, ,h.a kideruL Jyenként hu'nkori kincset is Ohf0n reit> a hármas kopogó mon- temettek el . Meg is kapta a dája nem ér el u tö Az étet apró tényeit — s eb­ben Suksinnal mutat rokon­vonást — képes drámai jelen­tőségűvé formálni. Üsző jég­táblák című műve sürgetően figyelmeztet napjaink reális veszélyhelyzetéig: a minden­napok hajszájában, önigazoló igyekezetében könnyen eivesz- mas térkép jelzi, miként bő- hét az emberség. A minden­áron szerzés vágya, a kénye­Egy másik térképen látha­tók a tervezés alatt álló lélö­iegszebb tájain, a tenger mel­lett és a gyógyvízforrások kö­zelében épülnek majd fel. Modern szanatóriumok, üdü­lők épülnek Alustában, Mor- sinba'n, Puscse-Vogyicénél, Bergyanszkban — köztük 16 nagy üdülőépület, három nagy ivócsarnok, egy sor vízgyó­gyászati és iszapkezelő. A kö­vetkező ötéves tervben újabb lemre törekvés lassan megöl­heti az ember jobbik énjét, kilúgozhatja a lélekből az ér­zelmeket. Nem árt ezen el­gondolkodni — tanácsolja az író, és a rpndező, Nemere László, aki Békés Ritában inagy vesztesége színművésze- tünkr.ek korai halála), Hor­váth Sándorban és Takács Katiban remek színészekre talált. Ma kezdődik az újabb té­vés hét. Egyet kívánok: leg­alább közelítse meg az elő­ző színvonalat. (ok) magáét: nagy népi írónkból egyszeriben „hazafiatlan”, „cinikus”, „csontszedő zsidó’” tett. Végül bölcsen így véde­kezett: ,,É"n se azért nyúltam hozzá (a legendához), hogy szétoszlassam mert a legen­dákat úgyse tehet rrteghalasz- tani és mi értelme is volna hatást. A Békés megyei, Csöngőid és Bács megyei szájhagyomány azonban nem­csak a hunok gazdagságáról, de az ő sírjaik megtalálóinak meggazdagodásáról is sok- mindent elmondott. Ezek a híres, valóságos, vagy éltül­jrsjrs*. sr r* - sssss legendáink és azokra olyan ha nem volnának, csinálnunk keltene őket”. Az eddigiek szerint valaki azt hihetné, hogy Ipolyi, vagy más egyszerűen az ujjából szopta a Tiszába, vagy a me­der talajába süllyesztett ko­porsó legendáját. Ez azonban nem egeázen igy van. Sok jel arra mutat, hogy azokban , az évszázadokban (nagyjából , a XVIII. századig), amíg a tör­ténetkutatás nem támaszko­dott másra, mint a kódexek­re, régi leírásokra és a száj­dező képesség, a falu tekinté­lyes emberei közé számított. Volt egy segédkönyvük is, amely szerint, kellő igéző for­mulák elmondása esetén a kincs helyén kék lá'ng lobban fel. Ahol ez megtörténik, meg A sok babona, és még in­kább, a sok eredménytelen kutatás azonban nem hasz­nált a „tudós emberek” tekin­télyének. A 'nacionalizmus „kék lángjának” fellobbanása hagyományra, az önkéntes mellett azonban egy valóságos kutatók, kicsit durvább szó- esemény is hozzájárult az At- val kincskeresők, csúnya ki- tila koporsóiról szóló legenda fejezessed élve, a sirrablók megszületéséhez és a,történé­sük drága leletre bukkanhat- lemkönyvekbe vezető diadal- tak azon a területen, amelyek útjához, közelében mai ismereteink szerint a hun főhadiszállás te- (Következik: A nagyszentmik- hetett. Leleteiket elkótyave- lósi kincs) világhírű gyógyhely szakszer- üdülőkörzetek alakulnak ki a vezeti szanatóriumaiban, üdü- lőházaiban, és panzióiban, kis híján 200 ezerrel többen, mint tavaly. Az üdülési igazgatóság tíz­emeletes központjában hatal­lvov-területi Szhodnyicán, a Nafthuz nevű gyógyforrás mellett. a poltava-területi Mirgorodban és a Kárpáton túli területen Kvaszi és Ver- hovi'na térségében. Mai tcvéaiárttafánk 21.55: Színházi Album Erről is beszámolunk, és ka­* „Soron következő albu- meránk elé szólítottuk a ren- munkban a Szentendrei The- dezőt, Kazimir Károlyt is. A átrum nyári programjából Gyulai Várszínház esemé’nyé- Dundo Maro'je komédiájából ről, Nemeskürthy István Szép mutatunk be egy részletet és énekek a gyulai vitézekről cí- egyúttal riportot is készítet- mű új magyar drámájának tünk Szirtes Tamás rendező­vel — mondja a műsor szer­kesztője, Virág Katalin, — A templomtéri játékokról Békés András rendezővel beszélge­tünk. A nyári Körszínház az énekek énekének dra­matizált feldolgozásával nyi­totta meg Kapuit a Ligetben. bemutatójáról Szász Péter rendező tájékoztatja a néző­ket. Végül részletet mutatunk be a pesti Vidám Színpad előadásában Plautus vígjáté­kából. a Hetvenksdő katoná­ból és az egri Agriai játékok­ból, Vámos Miklós Háromszo­ros vivát című müvéből”. A bán ki szlovák nemzetiségi em lékház A „tengerszem” persze túl­zás. Mindenesetre enélkül is Bánk ékessége a nyolc hold- • nyi langyos vizű tó. amely a falu közeoén fodrozódik, li­bák helyett már régóta für- dőzőkkel. Átfolyik rajta a Jenői-patak. amelv elhagyva a tavat, nevet cserél, utána Lókos-pataknak hívják. Dél körül kocsik érkeznek a tóparti vendéglő elé. Kiné­zek a teraszra. Most üresek az asztalok! a műanyag szé­keken esőcseppek csillognak. A "érász közepén virágcsere- peket döntöget a szél. A túl­só parton horgászok gubbasz­tanak egv csónakban, külön­ben kihalt a vízpart. Az év­szakhoz képest bűvös az idő. Ügv látszik^ lassan az év­szakok is líelvet cserélnek, kánikulával kezdődött a ta­vasz, zordabb idővel múlik a nyár. A török idők után szlová­kokat telepítettek Bánkra. Népviseletük. építkezésük emlékei napjainkban is él­nek, jóllehet az életmódban alapos változások történtek. A pár száz méter magas Tö- túl, ma már csak ezek a tár- mindazonáltal gondosan ápol­gyi emlékek őrzik. A haladó hagyományok ápolására Nóg- rád megye szlovák lakossága is nagy gondot fordít a mai megváltozott életkörülmények, között. Amint azt a bánki kiállí­tás is közli, a szlovákok a régi parasztházban rendeztek XVII. század végén, a XVIII. be. A házat 1971-ben ren- század elején költöztek Nóg- dezték be eredeti bútorokkal rádba, a török háborúság kö- és tárgyakkal, amelyeket rész­bet helyből, részben a kör­nyékről gyűjtöttek össze. A ____ _______, h ázat évek óta szívesen és ki területekről. Árva. Zólyom, tűzhely, cserépedények. rök-hegy alatt idén nyáron is országos jelentőségű zenei események, s hagyományos műsoros nemzetiségi összejö­vetelek zajlanak. A község másik nevezetes­sége a szlovák nemzetiségi állandó kiállítás, amelyet egv keztében felbomlott, s a szel- lóvá tette őket a megye la- letni néprajzi hagyományokon kosságához. Hagyományaikat 1 gondosan ápol­ták, s erre napjainkban is gondot fordítanak. , A házban a kamra, a pitvar, a konyha és az úgynevezett tisztaszoba berendezése do­kumentálja a hajdani életren­det, a századforduló paraszti ház- és lakáskultúráját. Ta­lálkozunk itt. ezen túl. vál­tozatos hímzési módokkal és motívumokkal, de a tiszta- vetkeztében elpusztult, vagv szoba díszének számító „ze- einépteienedett falvakba. A nélő Luther-képpel” is. Fes- telepesek a sűrűn lakott észa- tett. faragott bútorok, vályog­nagy számban keresik fel a kül- és belföldi érdeklődök, különösen sok vendég érde- zik Csehszlovákiából. A szlovák nemzetiségi ál­landó kiállítás fontos szere­pet tölt be a hajdani szlo­vák népi életrend megőrzé­sében és ' dokumentálásában. Hiszen ez a falusi közös néni életrend — hasonlóan a ma­gyarhoz — a fejlődés követ­Trencsén és Liptó megyék- badkéményes kemence, sok­sok háztartási eszköz repre­zentálja a hajdani szlovák családi életet. Különösen szé­pek a bútorok, például a fa­ragott ágy és a székek. A szlovák nemzetiségi ál­landó kiállítás a bánki főút- cán várja a vendégeket. A kiskaput szívesen tárják ki az érkezők előtt.. T E. bői érkeztek. Korábban fon­tos szerepet töltött be éle­tükben a vallási közösség, zömükben evangélikusok vol­tak. A későbbiekben az azonos táji. földrajzi környe­zet. s főként az azonos ter­melési módszer és gazdálko­dás életvitelük alakulásában, az Ünnepkörökben, hiedelem­világban slb. sokban hason-

Next

/
Oldalképek
Tartalom