Nógrád. 1979. június (35. évfolyam. 126-151. szám)

1979-06-14 / 137. szám

r A J. MMK képviseletében Tanulmányúton Csehországban A Népművelési Intézet évek gél indult Tatáról, s aznap tartó munka területén. (Ná- óta szer\mz külföldi tapasz- csak Kutna Horában álltunk lünk többnyire fordítva van.) talatcseréket a megyei műve- meg hosszabb időre, ahol a KülöryDsztály irányítja, a lődési központok igazgatói, városka történelmi nevezetes- világnézeti nevelést és a tár­illetve hálózati-módszertani ségeivel, a híres „olasz ud- sas szórakozást, de alaptevé- területen dolgozó munkatár- varral” és a Szent Borbála-ka- kenységnek tekintik az iskolán sai számára. Ebben az évben tedrálissal ismerkedtünk. Es- kívüli nevelést is. Még egy — május 16 és 22 között — te Prágában szakmai progra- jellemző adat. Az említett in- Móczik Erzsébet információs mok vártak. Másnap autóbu- tézményben ebben az évben és hálózati előadó képviselte szos körutazást tettünk Jicin #már 800 rendezvényt tartot- a salgótarjáni József Attila környékén, az úgynevezett *tak, de a több funkciós termek megyei Művelődési Közpon- ..cseh paradicsomban”. Ennek jóvoltából más szervek to­tót, a Népművelési Intézet keretében ellátogattunk Mla- vábbi 8000 (!) rendezvényt csehországi tanulmányútján. dá-Boleslavba és megtekintet- bonyolítottak le az intézmény- Az intézmény fiatal mun- tűk a Skoda gyár művelődési ben. katársát hazaérkezése után házát. ^ a kulturális ágazat szerve­kerestük meg. hogy kint szer- Szombaton — május 19-én zeti felépítése nálunk talán zett tapasztalatairól kérdez- — Tábor és Tyn nad Vltavou jobb, de1 tartalmi vonatkozás­ok. érintésével Ceske Budéjovicé- ban volt mit tanulnunk. A be utaztunk, ahol három éjsza- kulturális élet, így a művelő- . Tanulmányi kirándulás- kát töltöttünk, majd kedd haj- dési intézmények tevékeny­ről lévén szó, feltehetően elő- nalban indultunk haza Brnon ségének is meghatározója az zetes tájékoztatást is kaptak keresztül Budapestre. amatőrmozgalom, melynek a csoport résztvevői... igen jelentős hagyományai — A Népművelési Intézet — Szakmai szempontból hol vannak Csehországban. Az jó előre megküldte az út és milyen tapasztalatokat si- országban 20 000 amatőr mű­programját, amely azonban — került szerezni a hét folya- veszeti csoport és további ahogy az már lenni szokott— mán? 18 000 kiscsoport. szakkör menetközben többször módo- • működik, 350 000 taggal. Al­sult. írásos anyagot kaptunk — Nehéz rangsorolni az él- kalmunk volt megtekinteni jó a Csehszlovák Szocialista ményeket. Alighanem a ta- néhány amatőr együttes elő- Köztársaság népművelési in- pasztalatok összességükben adását és a nyelvi korlátok tézményeinek igazgatásáról, értékelhetők. Rendkívül ér- ellenére sikerült megérezniink szervezeti felépítéséről. Emel- dekes és irigylésre méltó valamit a mozgalom pezsdítő lett persze valamennyien át- volt látni a korszerű, jól fel- erejéből. Az öntevékeny mű- 'tanulmányoztuk a „Csehorszá- szerelt, tiszta — több funk- vészeti csoportokon belül az gi utazások” című útikönyvet, ciós termekkel rendelkező — irodalmi színpadok, báb- és Abban a szerencsében lehe- művelődési házak sorát. (Cseh- tánccsoportok járnak élen, tett részünk, hogy tanulmá- Szlovákiában több mint 6000 dé évek óta növekszik az ama- nyi kirándulásunk „útimar- művelődési ház működik és tőr zenekarok és kórusok szá- sallja* a könyv szerzője, Fi- számos „kultúrparkot” tarta- ma is. ron András újságíró, Csehor- nak nyilván, melyek szabad- a művelődéspolitikai irány- szág kiváló ismerője, a cseh térrel rendelkező művelődé- elvek egyébként három fő te- —magyar barátság elkötelezett si intézmények.) rület, a^tudományos világné­«ösio’et V0lkntvIngOnafiy=bb t6‘ Budejovice kerületben csak zetre való nevelés, a politikai u, szakszervezeti kultúrházhól oktatás és az esztétikai-erköl- zas előtt tartott — tájékozta- 27 van ezen kívül 13 ]cuxtúr- csi nevelés fejlesztését tűzik tója jelentette, es úgy erzem, pv(rk válpa a művelődni vá- célul, valamint a társas szó­az Uő Telkes ‘S kairóijának gyókat' Me*lepően jó a mű- rakozások formáinak bővíté- vait krkVönhető 1 velődési házak személyi ál- set. lománya és felszereltsége. Ces- Akárcsak náhink. Csehszlo­_ ke Budejovice egyik központi vákiában is kiemelten foglal­,Í A ll—' kultúrházában például 82-en koznak az ifjúság és a mun­dolgoznak, ebből 12 a nevelő. kahelyi művelődés helyzeté­munka, 28 a müszaki-gazdasá- vei. naí legfontosabb állomásai? — A COOPTOURIST tóbusza május 16-án kora reg- gi és 44 a kiszolgáló-karban­p. k. Csak túzok nincs a kerítésen belül Ajándék a gyermekeknek Vadaspark 327 hektáron A legalább ötvenszemélyes, gímszarvas, 40 őz, 10 dámvad, sötét vadász, formózai, mon­fából ácsolt „megíigyelőtri- 10 muflon él kedvére. Az ál- goi, japán, zöld, sárgaarany, bűnön” mindössze egy tisz- latok itt szaporodtak, illetve s arany, teskorú bácsi kémleli a tájat, úgy települtek ide, az egykori s az is dohog. Pedig látni- pihenőerdőbe. Kukorica, lu­valóban, kivált urbánus em- cérna, vadtáp az állandó me­bernek, itt aztán nincs hiány, nü — közmegelégedésre. A Hazánk első vadasparkját a MÉM Felügyeleti Főosztály megbízásából a Budavidéki Állami Erdő- és Vadgazdaság Körbe szinte teljes egészében nyiladékoknál, vadföldeken dolgozó kollektívája hozta lét­kitárul a budai hegyek pano- rendre elfogy az odakészített rámája, a Hármashatár-hegy- étel. Szemes kukoricából 5 tői a János-hegyig. Profi turistánkat azonban mindez, úgy látszik nem ér­dekli. Egyre csak azt hajto­gatja: negyven éve jár erre a mazsa kerül a bendőkbe he­tente. A park sajátossága, hogy a száraz, meleg déli és délnyu­re a nemzetközi gyermekév alkalmából. Szebb ajándékot aligha kaphattak volna gyer­mekeink mint a természet, s az állatok megismerésének gyönyörű lehetőségét. A va­vidékre, minden cserjét, bök- mikroklímájától az északi, rőt, fát jól ismer, a legtöbb északkeleti részek hűvös klí- visszakö&zön neki, de ha ki- májáig jóformán mindenfajta nézi a szemét, akkor sem lát változat megtalálható. Ponto- egyetlen állatot sem, legfel- san ez a sokoldalú adottság jebb itt-ott vadtúrást. Bezzeg kedvez a vadállománynak: az azelőtt... állatok a napi időjárásnak Tollner György, a néhány megfelelően tudnak táplálkoz- napja megnyílt Budakeszi ni ós pihenni. gáti oldalak szélsőséges meleg dasparkot a gyermekek, tanu­lócsoportok, úttörőőrsök be­lépődíj nélkül látogathatják. Várják a nógrádiakat is! K. P. Hatvan éve történt Magánkézben levő műkincsek államosítása Ma hatvan éve — 1919. jú­nius 14-én — nyitották mega köztulajdonba vett műkincsek első kiállítását Budapesten, a Műcsarnok tizenkét termében. A kiállításon az ország mű­kincseinek azt a jelentős ré­szét tárták a nvilvánosság elé. melyek az előző időkben ,.a gazdagok palotáiban gondosan el voltak rejtve /a tömegek elől”. A Tanácsköztársaság veze­tőinek figyelme az élet min­den területére kiterjedt. Cső- . dálatra méltó, hogy mennyi mindent tett, s még mi min­dent szándékozott tenni a ta­nácshatalom. Felsorolni is ne­héz a művelődés, a könyvtár­ügy és a múzeumügy terén fogan ásított intézkedéseket. A múzeumügy változásai is együtt haladtak a forradalom eseményeivel. A Forradalmi Kormányzótanács 1919. már­cius 22-én tartott ülésén Lu­kács György közoktatásügyi népbiztoshelyettes jelentette, hogy • „a magánkézen levő muzeális értékű műkincsek bizottság útján összeíratnak és közvagyonnak minősíttet­nek”. Ez a határozat abból a kultúrpolitikai meggondolás­ból született, hogy a művelő­désből eleddig kizárt dolgo­tet — öt kiállítóteremben -— húsz művész kétszáz alkotása képviselte, többek között Ba­rabás Miklós. Fényes Adolf, Ferenczy Károly, Hollósy Si­mon, Munkácsy Mihály. Paál László. Székely Bertalan, zók széles rétegeinek berrtu- 'Szinnyei Merse Pál. Rippl- tassák a hazánkban fellelhe­tő, de eddig csak kevesek előtt ismert műkincseket. A Forradalmi Kormányzóta­nács határozatát dr. Kenczler Hugó (1894—1922) művészet- történész vezetésével, a Mű­kincseket Társadalmasító Bi­zottság hajtotta végre. Az összegyűjtött műkincsek­ből rendezett kiállítás meg­nyitására akkor került sor. amikor már fegyverrel kellett küzdeni a Vörös Hadsereg ka­Rónai József munkái. A kiállítás látogatóinak ál­landóan rendelkezésére állt egv ügyeletes tárlatvezető. Szakszervezeti csoportok ré­szére — előzetes bejelentés esetén — külön vezetőről is rondoskodott a rendezőség. A műcsarnokbeli kiállítás­hoz a Hornyánszky-nyomda százlapos katalógust készített, mely termenként sorolta fel a bemutatót anyagot. minden egyes tárgyról röviden ismer­tonáinak a Tanács-Magyaror- tetve a szükséges •tudnivalót.' szag fennmaradásáért. A ki­állításon több mint 600 mű­tárgyat mutattak be a nagy­közönségnek. Hazai és külföl­di mesterek festményeit, raj­zait, falikórpitjait. kisplaszti­káit. plakettjeit és arckébmi- niatűröket. A hazai művésze­A hatvanadik évforduló al­kalmából ezt a katalógust — Benkő Ferenc előszavával — minikönyvalakban (68x45 mm) ismét megjelentette a Közgazdasági és Jogi Könyv­kiadó. Lenkey István Tudományos pontosság — és költészet Pókok, méhek » filmek Aki lelkes nézője a televí- vesebbet mutat be pompás zióban a Kisfilmek a nagy­világban című műsornak, már megismerkedhetett ja­pán pókokkal,' dél-amerikai gyíkokkal és kígyókkal, af­rikai gorillákkal, angol ga­ra készültek, mégis kitűnően hatottak a képernyőn. Mint' ahogy a beszélő méhek is bizonyára hatásosan táncol­nak majd a —, elsősorban a kisfilmjében, mint azt, ho­gyan „beszélnek” a méhek. A mézet rejtő virágok irá­nyát és távolságát olyan tánccal közli a sötét kap- színes — képernyőn, tárban az első hírnök, hogy ' , lambokkal. A magyar méhek mozgásának irányát és pót- Mégis azt kell mondani j is vannak ilyen érdekesek, de rohriszálásának számát a töb- Magyarországon jelenleg van ezek még nem szerepeltek a biek letapogathassák tes- különbség e műfaj filmjei televízió műsorában. tűkkel és már repülhessenek Tiefbrunner László opera- is a megadott irányba és tá­tőr-rendező pedig nem ke- volságra. <■ Mozifilm vagy iává fi hu Tiefbrunner László film­je viszont nem a televízió al­kotóműhelyében készült, ha­nem a MAFILM népszerű tudományos osztályán, mo­zifilmnek. S ez mindig ne­hezebben kerül a képernyő­re. Ha szerencséjük van a beszélő méheknek, akkor va­ször bemutatni, azután ma­között. Ha a téve készítette volna el a méhfilmet, min­den bizonnyal nagyobb ré­szében egy vagy több tudós szakember mondta volna, el a lényeget, amit helyenként; természeti képek illusztráltak volna. S persze jóval hosz­ahonnan ki szabb lett volna, mint az, amit most láthatunk. S az utóbbi két dolog összefügg egymással. A tévének nincs elég ideje — talán pénze se -rr valóban rövidfilmeket ké­szíteni. Mért a rövidebb el­készítése kíván sokkal kon­centráltabb munkát, több ki­tartást, több leleményt. Hogy .például lássuk azt is, amint a festékkel megjelölt hátú méhek táncolnak a filmezés lehet kölcsönözni. Nem kevés ésszerűség van az. ilyen javaslatokban, de az igazi kérdés mégiscsak az: van-e valami különbség-. a mozi és a televízió számára . . ,.,, készült népszerű tudományos larni^ sikerfilm melle osztják filmed között. Mért ha van, be es több százezer nezo is akkor érdemes fenntartani a megcsodálhatja táncukat, ha különgyártást, ha nincs, úgy nincs, meg kell elégedniük talán jobb lenne abbahagyni. 40 50 ezer emberrel. Utana, a válasz nem is olyan egy­varni lehet a jM^rencset va- szerű, mint a kérdés. Mert céljaira preparált, tehát nem lamelyüc filmtar^melyén,^ mi- jgazából nem kellene kü- sótét belsejű kaptárban. Idő lönbségnek lenni, hiszen a és anyagiak híján ezt el tud­már emlegetett japán pókok, ja mondani egy tudós, akinek vagy afrikai majmok, szó- a jelenléte a képernyőn két­val a külföldi filmek sem ségtelenül szakszerűséget feltétlenül a televízió számá- biztosít. kor szerez tudomást valaki róluk és kéri ki egy-egy ve­títésre a tekercset. Az utób­bi években már többször föl­merült a kérdés: érdemes-e — viszonylag nagy költséggel — ilyen népszerű tudományos mozifilmeket készíteni; nem kellene-e az egészet a tévé­re hagyni. (Jelenleg ugyanis nem kevés, több mint húsz népszerű tudományos mozi­film készül évente Magyaror­szágon.) Vagy ha mégis ké­szülnek ilyen filmek, nem a televízióban kellene-e elő­4 A világsiker oka A Magyar Népszerű Tudó- Az igazsághoz azonban* mányós Filmstúdió rang- hozzá tartozik, hogy manap­ság sajnos, ez a stúdió is Vaöaspark igazgatója nem késik a válasszal. Így hát adatik tudtára mindenkinek, aki azt gondolja, hogy min­A parkban eddig 20 ma­gaslest és 2 • vadmegfigyelő tribünt állítottak fel. a mint­egy 10 kilométer hosszúságú den megtett tíz lépés után sétaút mentén jelzőtáblák legalább egy kisebb vaddisz- könnyítik a tájékozódást, nófalkára bukkan, bizony Csoportok kísérőt kérhetnek, csalódni fog. A nyitást kö- Saját felelősségére bárki éjjel vető izgalmak, no meg a hét- is bentmaradhat, s ha kedve végeken az a tíz-tizenötezer tartja, fényképezhet úalame- ember megrettentette az álla- Ívik magaslesről, a parkban, tokát. S mert „ők” itt otthon És még egy rangos szolgálta- vannak, megtalálják a módját, tás: a bejárat előtti egykori hogy úton-útfélen ne botol- kőporbánya kráterében több janak kíváncsi emberekbe, szalonnasütőhelyet hoztak lét­idővel, ha nem háborgatják re, ahol mázsaszámra áll ren- őket, előmerészkednek búvó- delkezésre jó száraz tűzrevaló helyeikről. is. A 327,4 hektáron létesült A karámrendszerben köz­turisztikai vadaspark egyet- vetlen közelről tekinthetők len megszívlelendő törvénye meg a területen szabadon élő éppen ezért a csend, a kultu- állatok. Ottjártunkkor éppen ralt viselkedés. .Hogy ne fél- örvendetes családi esemény jen a vad! Hogy természetes után volt közvetlenül a Cer- környezetükben csakugyan vus elaohus, azaz a sim- otthonra találjanak a hazánk- szarvas „házaspár”. A félna- ban őshonos nagy vadfajok pos kis borjú az itató mögött képviselői, melyek között csak gubbasztva pihente világra a túzok nincs kerítésen be- jövetele fáradalmait. Odébb lül. lévén az kifejezetten sík- fácánok, foglyok és egyéb lakó. védett madarak engedik meg­Junek Mihály vezető erdész 'tekinteni, s főleg megismerni elmondta, hogy a vadaspark- magukat. Csak fácánból van ban 250—300 vaddisznó, 50 nyolcféle közönséges, angol­NÓGRÁD — 1979. június 14., csütörtök Jelenet a TÖRTÉNETEK THÉBÁBÖL Margit szerzői estjéről. (JÜNIUS 14. — CSÜTÖRTÖK — 20.00 h.) című Gáspár ját, világsikerét viszont az eredményezte, hogy együtt készítették a filmet a kísér­letező tudósokkal. A méh- film mellett a legfrissebb termésben érdekes példá.ia •mnek az Elmó tüze újra ég című produkció, amely a tárgyak és az emberi test elektromos kisugárzásának lefényképezését és a fényké­pek adta érdekes összehason­lítást mutatja be egy labora­tóriumi vizsgálat során. (Egyebek között tudományo­san igazolt tényként látjuk viszont azt a költői képet, hogy különleges érzelmi álla­potban más a kisugárzásunk, mint érzelmileg pillanatokban.) kevés ilyen filmet gyárt. Ta­lán a forgalomba hozatal vi­szontagságai, talán egyéb okok , következménye, hogy azoknak a rendezőknek a jó­része, akik elsősorban ebben a művészi műhelyben tevé­kenykednek, mostanában egyre inkább elfordulnak a természettudományos kuta­tásokra alapozott témáktól; Többségük dokumentumfil­met forgat — jót vagy gyen­gébbet —, a társadalomtudo­mányok témaköribe vágó jelenségekről. A történelem, a néprajz, vágy a képzőmű­vészet esztétikai problémái közömbös foglalkoztatják a rendezők többségét. (KivételF képez a Elég talán utalni a múlt- világhírű mester: Kollányi bői olyan példákra még, Ágoston, aki több éves munka mint a csirkeembriók fejlő' után most fejezte be egy dósét Beethoven zenéjére egész estés filmjét, amelyben bemutatott csodálatom Nyi- az állatok magatartásit vizs- tány, vagy a vezetés három gálja.) alaptípusát óvodáscsoporto­kon demonstráló Módsze­rek, vagy pedig a petesejt osztódásának első ritmusa­it láthatóvá tevő Örök meg­újulás. E filmműfaj' meg­alapítója a francia Painlevé professzor mondta egyszer ezekről a filmjeinkről, hogy a magyar népszerű tudomá­nyos művek azért olyan ha­tásosak, mert a tudományos pontosság és a költészet ta­lál egymásra bennük. Ilyesfajta filmeket a Ma­gyar Televízió — egyelőre, nem gyárt. Ezért van tehát szükség változatlanul a nép­szerű tudományos stúdió munkájára. Hamarosan a mozirövicB filmek szokásos fesztiválját rendezik . Miskolcon. Részt i vehettem annak az előzsüri- nek a munkájában, amelyik a népszerű tudományos fil­meket válogatta Miskolcon. Mintegy ötven film közül, csak nyolcban tudott egysé­gesen igent mondani az elő- zsüri, pedig »a fesztivál tu­dott volna időt, adni több film bemutatására is. Azt kellett tapasztalni, hogy csak egy-két mű őrzi a korábban oly rangos stúdió hagyomá­nyos színvonalát. Bernáth László r

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom