Nógrád. 1979. június (35. évfolyam. 126-151. szám)

1979-06-10 / 134. szám

PfézsünJs szembe Mikszőthíal Horpács — a „magyar Jasznaja Poljana” Király István mondotta egy alkalommal: Horpácsiak, úgy tekintsenek erre a hagyaték­ra, hogy ne feledjék, Mikszáth Kálmánnak azt jelenti llor- pács, amit jelentett a nagy orosz írónak, Lev Nyikolaje- vics Tolsztojnak Jasznaja Pol­jana. Nógrád megyében tudatában vagyunk-e a hely jelentőségé­nek? Úgy látszik, nem egé­szen. Legalábbis erre enged következtetni a horpácsi Mikszáth-hagyaték viszony­lagos elhanyagoltsága. Jólle­het, irodalmi hagyományokat emlegetve meglehetősen gya­korta hivatkozunk a „nagy palóc”-ra, itteni emlékének ápolására mégsem fordítunk elég gondot. Lengyelországban a Chopin- házat a lengyel államtanács elnökének védnöksége alatt hozták rendbe példás gondos­kodással. Ha nem is gondo­lunk hasonlóra, annyit min­denesetre el lehetne várni, hogy legalább Nógrád megye a jelenleginél jobb gazdája legyen Horpácsnak. Mostani állapotában ugyanis ez az emlékmúzeum nemigen alkal­mas arra, hogy kül- és bel­földi vendégeknek büszkél­kedjünk vele. Pedig megte­hetnénk. Így is irodalmi za­rándokhely a kis falu, havon­ta mintegy ezer vendég keresi fel. S bizony, nem mindig hí­zelgő, amit az emlékkönyvbe jegyeznek, sajnos joggal. Mikszáth Kálmán művei Eu­rópában is elterjedtek — szá­mos idegen nyelvű kiadást értek meg — s mind többen látogatnak el ide különböző országokból, hogy tisztelegje­nek az író emléke előtt. Ép­pen Nógrád megyét ne érde­kelné, milyen benyomásokkal távoznak Horpácsról, amely egyedülálló jelentőséggel bír Mikszáth Kálmán életében. Bizonyos, hogy Jasznaja Pol- janákhoz nem hasonlíthatjuk. Feltehetnénk a kérdést — több vendég is megfogalmazta egyébként —, hogy például nem lehetne-e megfelelőbb helyet keresni az itt működő, ha mégoly nemes célt is szol­gáló nevelőotthonnak? A gyermekek is szűkösen élnek itt s Mikszáth is jórészt ki­szorult volt otthonából. A későbbiekben meg lehetne keresni a módját, hogy új és korszerű intézmény épüljön Horpácson. Jelenleg — mert, ha nem is sok, valami azért történik — épül a kerítés s egy kis parkoló már elkészült. Egyéb­ként, már a kerítésnek is készen kellene lennie. A Mikszáth-emlékkiállítás az író unokájának nyári legény­lakására, aligha túlzás állíta­ni, emeleti sufnikba Szorult. A két helyiségben lévő em­lékkiállítás is meglehetősen szerény. Semmiképpen sem áll arányban Mikszáth Kál­mán életművének jelentősé­gével, azzal a rangos hellyel, amelyet az író a magyar iro­dalomtörténetben betölt. ' Értékes bútorok árválkod­nak magukra hagyatottan a neoklasszicista kastély oszlo­pos földszinti előterében. Egy nemrég restaurált gyönyörű szekrényt a nevelőotthon gon­dos igazgatója ponyvával ta­kart le, hogy legalább ne lepje a por. Nem rajta mú­lik, hogy többet nem tehet, ő egyébként évtizedek óta tevé­kenykedik azért, hogy Mik­száth Kálmán emléke több tiszteletet kapjon volt ottho­nában és az általa oly szere­tett „görbe ország”-ban. Szinyei Merse Pál Virágzó almafák című képe bizony ár­ván hat az emlékkiállításon, „virágzóbb” környezetet is megérdemelne azokkal a tár­gyi emlékekkel együtt, ame­lyek Mikszáthot idézik. Egy szobor is elkelne vala­hol a kastély körül, ha talál­nának megfelelő környezetet számára. Az író Kanastert, olcsó dohányt szívott, itt van pár szem belőle. Amikor egy­szer megkérdezték, miért ilyen olcsó dohányt szív, azt vála­szolta: füstnek ez is jó. Hagyatékát azért ne adjuk ilyen olcsón. Jóval többet ér az a füstnél. (tóth e.) Bemutatjuk az Interkoncertet Mrnden évben maradandó élményt nyújt a külföldről hazánkba meghívott neves együttesek, előadóművészek — gyakran világsztárok — föllé­pése. Ugyanakkor sűrűn érte­sülünk olyan külföldön zajló kulturális eseményekről, ame­lyeken híres magyar művészek érnek el jelentős sikereket, hoznak haza előkelő helyezé­sekről szóló okleveleket, díja­kat. Magyarországon az In tér­kénéért foglalkozik az elő­adóművészek, zenészeik, tánc­művészek meghívásával, köz­vetítésével, „cseréjével". A nemzetközi koncertigazgató­ság munkájáról Horváth József igazgató tájékoztat. Az Interkoncert há­rom területen működik: im- pnasszál: a nemzetközi zenei versenyeken való részvételt szervezi, és az UNESCO kere­tében működő Ifjú Zenebará­tok Nemzetközi Szervezetének magyarországi képviselője­ként komoly zenei népszerűsí­tést végez. E feladatok közül az im- presseálás a hagyományos. Világhírű operaházakkal, szín­házakkal, cégekkel, nemzetkö­zi fesztiválokkal, komcertr en­de zó szervekkel tartanak ál­landó kapcsolatot — összesen — mintegy negyvenöt ország­gal. A színház, a zene, a tánc területén szerződéskötéseket kezdeményeznek, illetve ja­vaslatokat kapnak előadómű­vészek, együttesek, csoportok szerepeltetésére. így találkoz­hatunk az Operaház színpa­dán, a szegedi szabadtéri já­tékok előadásain, vagy Esz­tergomban a klasszikus gitár­fesztiválon, az ország több nagyvárosában: Győrött, Sop­ronban, Debrecenben, Szom­bathelyen stö; híres-neves elöadóműwéseiekkel: színé1 székkel, operaénekesekkel, táncosokkal, zenészekkel. Az ŐRI szervezésében az orszá­got bejáró külföldi előadómű­vészeket, együtteseket is az Interkoncert szerződteti. A rádió, a televízió szintén e vállalaton keresztül kér föl művészeket egy-egy műso­rához — például a székesfe­hérvári Made in Hungary gá­laestjéhez. Az Interkoncertre há­rul a különböző, kulturális területeken megkötött állam­közi szerződések, egyezmé­nyek sajátos lebonyolítása. Ennek keretéiben — többek között — tavaly például a francia kortárszenével is­merkedhettek meg a zeneba­rátok, francia előadóművészek tolmácsolásában. Igen nagy sikere volt a Lengyel zenei és színházi napok című ren­dezvény zenei részéinek is. A szovjet nemzetek kulturális hete is átfogó képet adott a Szovjetunió népeinek zene- és tánckultúrájából. Svéd kultu­rális hetet is terveznek, ezen belül a kortárszene kapja a föhangsúlyt. NSZK kulturális hét megrendezéséről most foly­nak a tárgyalások. A könnyű műfaj kedvei® világhírű táncdalénekesekkel, rock- és beategyüttesekkiel ta­lálkozhatnak a hazai színpa­dikon. Talán elég, ha csak az évek óta slágerlistás Boney M együttes tavalyi nagy sikerű, magyarországi koncertjeit em­lítjük meg. S hogy az idén kik jönnek? Nos, arról még nincs végleges megállapodás, hogy Demis Roussos, vagy az Oeibisa, esetleg a Blood Sweat and Tears együttes hozza majd lázba a popzene rajon­góit A könnyű műfajon bedül az igényesebb zene rajongói dasessznapok keretében Nagykanizsán, Miskolcon, Ta­tán, Debrecenben és Győrött rendszeresen élvezhetik a vt­produkciólt A magyar előadóművészek külföldi vendégszereplésein évről évre növekszik a ko­moly zene részaránya Gyak­ran hallhatunk-olvashaitunk a külföldi sajtó méltatásairól, amelyekben elismeréssel szól­nak a magyar zenészek, együttesek, operaénekesek koncert jelről. Rendszeresen telt ház kíséri — bárhol a vi­lágon — az Állami Hangver­senyzenekar, a Magyar Rádió ée Televízió Szimfonikus Ze­nekarának, vagy a rádió gyermekkórusának ‘ föllépé­seit Az Interkoncert azon­ban fiatal tehetségek fölkuta­tásával, pódiumra „küldésé­vel” is foglalkozik. Ezt a célt szolgálják már 8 éve a saját szervezésű Interfórum, amely­nek Keszthely lesz a végleges házigazdája Nemzetközi zsűri előtt bizonyíthatják a fiatalok — a benevezett külföldiek is — tudásukat Az Interfórum a fiatal tehetségeket fölkutató rendezvény, a résztvevők kö­zül már eddig is sokan kerül­tek — valószínű —, kerülnek is ki olyanok, akiket az In­terkoncert nemzetközi komoly zenei versenyekre be­nevez. Az Interkoncert min­den évben rendez itthon vala­milyen — általában évfor­dulókhoz kapcsolódó — ko­moly zenei versenyt, ame­lyekre sok külföldi előadómű­vész nevez be. így került sor tavaly a Weiner Leó vonós­négyes Liszt Ferenc emlékére rendezett orgooavensenyére, s minden évben visszatérő ren­dezvény a Bart ók-szeminá­rium. Idén ősszel brácsa- és hegedűversenyt hirdettek. A magyar zene- és táncművészet népszerűsítése érdekében rendszeresen adnak ki külön­böző, idegen nyelvű kiadvá­nyokat is. Ma már az egész országot átfogja az Ifjú Zenebarátok Köre, amely zenei szakembe­rek irányításával, önkéntes társadalmi tevékenységük folytán mozgalommá szélese­dett. Budapesten és minden megyében van képviselője, szervezője az IZB-mozgalom- nak, akik iskolákban, munka­helyeken klubokat alakítanak a komoly zene megszeretteté­sére, népszerűsítésére, sőt mű­velésére. E közművelődési te­vékenység a már eddig is számtalan aktíva segítségével válik egyre eredményesebbé. Pécsett minden évben önkép- zőjellegű nemzetközi zenei tá­bort rendeznek, ahol szakem­berek irányításával a külföldi és a hazai zenebarátok gya­rapíthatják zenei ismereteiket, bővíthetik zenei műveltségü­ket, fokozhatják hangszeres tudásukat B. G. Könyvnap (Könyvhét) Ün­nepi könyvhét 50 esztendő 1929—1979 címmel jubileumi kiadvány látott napvilágot, amely a hazai könyvnapik, könyvhetek félszázados törté­netét dolgozza föl. Sietünk ki­jelenteni, kitűnő és hasznos kézikönyvről van szó, amely a most zárult könyvhét után is eredménnyel forgatható, s mindenekelőtt információgaz- dagságával tűnik ki. Fülöp Géza szerkesztette. A fotó­anyag válogatása Bojár Sán­dor és Sípos Imre gyűjtemé­nye, valamint korabeli sajtó­termékek képanyaga alapján történt. A könyv első részeként Kö­ves József A könyvnapok öt­ven éve című tanulmányát találjuk, amely áttekintést nyújt ötven esztendő könyv­napjairól és könyvheteiről. Természetesen, Supka Géza neve szerepel első helyen, ö volt a javaslattevő 1927-ben Miskolcon, ahol ekkor tartot­ták a Magyar Könyvkiadók és Könyvkereskedők Országos Egyesületének, a már 49 éve működő tekintélyes szervezet­nek rendes évi közgyűlését. Supka Géza (1883—1956), a kiváló polgári radikális újság­író és művészettörténész itt javasolta először a hazai Könyvekről Hönpnap Könyvhét Onnepi könyvhét 50 esztendő könyvnapok megrendezését Lapjában, a Literatúrában gondosan kidolgozott terveze­tet is közölt 1927. május 23- án. A gyakran idézett mon­dás tőle származik: „Az év. nek egyik napján... az ország minden városában és falujá­ban könyvnap rendeztessék, amely... az írót és a közön­séget közvetlen kontaktusba hozza egymáshoz, hogy ezen a napon egyszer egy évben a könyvírás és a könyvkiadás művészete is kimenjen az ut­cára. . Az utcára először 1929 má­jusában ment ki a könyv, az első könyvnapot ekkor ren­dezték meg hazánkban. Az Akadémia dísztermében Klc- belsberg Kunó magyar királyi vallás- és közoktatásügyi mi­niszter mondott ünnepi beszé­det. Itt hangzott el az a mon­dat, amely Köves József sze­li NÓGRÁD ~ 1979. június 10., vasárnap rint is — s bizonyára a mi­niszter szándéka ellenére — mélyen rávilágít a korabeli viszonyokra s korraj zértékű- nek tekinthetjük: „Aki teheti, vegye a magyar könyvet." Mert bizony, nem mindenki tehette, s ez a tanulmány to­vábbi részében kitűnően do­kumentálva áll előttünk. A könyvnapok sok viszon­tagságon mentek keresztül addig, amíg a felszabadulás után könyvhetekké váltak, s valóban immár a legszélesebb rétegekhez szóltak és szólnak mindinkább napjainkban. Az első szabad könyvnap törté­nete a tanulmány egyik leg­izgalmasabb része. 1945. július 12-én jelentek meg a könyv­sátrak Budapesten, a Blaha Lujza téren, a Nemzeti Szín­ház előtt, ahol — amit árra a lapok utaltak, utalásaikat Kö­ves József is idézi — „tavaly SS-legények és antant-szíjas nxjilas testvérek parádéztak”. A megnyitón Dánoki Miklós Béla miniszterelnök vezetésé­vel az egész kormány ott volt a pártok vezetőivel együtt. Ezt a könyvnapot Kállai Gyula miniszterelnökségi ál­lamtitkár nyitotta meg. 31 ki­adó 56 könyvet adott ki, leg­többet a Szikra és Cserépfal­vi. A kötetnek körülbelül két­harmada a könyvnapi kiadvá­nyok jegyzékéből áll, amelyet T. Környei Márta állított ösz- sze. Ez a jegyzék a hivatalos könyvnapi könyvjegyzékek alapján készült, azonban — miután ilyen listák nem min­den évben láttak napvilágot — nem egészen teljes. Fél évszá­zad alatt 3059 ünnepi könyv­napi, Illetve könyvheti Kiad­vány jelent meg Magyarorszá­gon. A könyvnapok és a könyv­hetek összefoglaló szép kiállí­tású könyv — a borító, a kö­tésterv és a tipográfia a ki­tűnő Szántó Tibor munkája — nemcsak a könyv ünnepé­nek történetét adja. Ezek tör­ténete ugyanis szorosan kap­csolódik történelmünk viszon­tagságaihoz és korfordulóihoz, így kicsit a történelembe is bepillantunk általa. (Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése, Budapest, 1979.) Tóth Elemér Száz éve született Szabó Dezső Mamneón amikor az iro- mdll(J|JMy, dalmi élet las­sabban és kényelmesebben csörgedezik, mint hajdan; amikor az írás csak ritkán vá­lik közvetlen társadalmi-poli­tikai tetté, s az írók zászlóvi­vőkké, meglehetősen nehéz el­képzelni egy olyan ívű pályát, mint a száz éve született Sza­bó Dezsőé. A kolozsvári protestáns csa­lád sarja, az ismeretlen szé­kelyudvarhelyi tanár gyújtó­lövedékként vágódott a ma­gyar szellemi közéletbe, olyan hatást gyakorolva egy nemze­dék gondolkodására, amelyhez csak Ady kisugárzása mérhe­tő. Féktelen becsvággyal, ener­giával és önbizalommal törte át a kisvárosi lét korlátáit: szava messzehangzó volt, gyű­lölték, vagy rajongtak érte, mint ahogy ő is csak ezt a két szélső érzelmi pólust is­merte világéletében. Mégis a felejtés lett a sor­sa, neve ma már többnyire csak az irodalomtörténészek számára cseng ismerősen, az egykori bálvány elfeledve élte le és fejezte be életét; Szerb Antal szavaival élve: „a kol- lektívum szócsövéből magá­nyos óriássá lett, majd az óriás is elmaradt és csak a magányosság maradt meg”. Ellentmondásos pályája so­rán sokfajta utat végigjárt. Az egykori nyelvész bátor hangú politikai írásaival tűnt fel, ám kapitalizmusellen essé­ge nem a progressziót szolgál­ta: lelkesedett a forradalomért — „a vörös csillag ígér virrada­tot nekem” —, de később szembefordult a forradalom­mal. Párizsban szívta magába a nyugati kultúrát, ítélőképes­sége tiszta, szellemi horizont­ja példaadóan tág: de a ha­zai valóság problémáinak meg­ítélésében egyszerre antikapi­talista és antiszocialista, faj­elmélete zavaros és veszélyes vonzású: többet rombol, mint amennyit épít. Élete és műve mégsem fe­ledhető, hiszen egyik formá­lója volt kora arculatának. Hatása elsősorban elméleti; még legsikeresebb regényében, az „Elsodort faluban” sem az esztétikum bizonyult az igazi hatóerőnek, hanem a benne megfogalmazott gondolatok; az az ideológia, amely a problémák megoldását vala­miféle hamis magyarságkép­ben, a magyarság ősi erejének egyesülésében, illetve felfris­sítésében látja. Világképének veszélyes volta abból is kldeJ rül, hogy kiket vallott szelle­mi elődeinek; ha nyomon kö­vetjük a gondolati forrásokat; eszmei hatásokat, amelyek a szabódezsői magyarságkon­cepció, a nietzcheianizmusból és pozitivizmusból összegyúrt Ideológia kialakulását elősegí­tették, olyan nevekkel talál­kozunk, mint Comte, Tame, Barres, Nietzche, Gobineau, es Soréi —, ahonnan már nem sok hiányzik a Rosenberg-íéle náci fajelméletig. Szabó Dezső sajátosan ma­gyar fajelmélete persze — fél­reértés ne essék — korántsem azonos ez utóbbival; ő maga a hitlerizmus térhódítása ide­jén elkeseredetten, korábbi szenvedélyes gyűlöletével til­takozik a nácizmus, a fasiz­mus ellen. Ennek a harcnak egyik legfőbb tragikuma az, hogy ellenfelei között olyanok sorakoznak, akik éppen az ő szellemi örököseinek vallották magukat. Az életmű marxista értéke-: lését már elvégezte az iroda­lomtörténet, leszögezve, hogy művei és eszméi ismerete nélkülözhetetlen a korunkat megelőző világ megértéséhez és megítéléséhez. Minden tévedése ellenéra máig is tiszteljük benne népe sorsáért érzett aggodalmát, mélységes háborúellenességét, nyelvalkotó képességét, írói s nem utolsósorban hatalmas erejét. 1945. január 13-án ezek vol-J tak élete utolsó szavai: „Én úgyis csak a félútig men­tem . . .” A haldokló mondata sejteti,' hogy ő maga is megérezte azt; amit később monográfusa, —• Nagy Péter irodalomtörténész — így foglalt össze: Csohfl Dezső egész „OfullU élete, pályája tevékenysége nagy kísérlet volt arra, hogy a művészeti1 és társadalmi haladás bizo­nyos eszméit és elemeit ma­gáévá téve, külön utat próbálj jón nyitni a huszadik szá-j zadban a reakció és a szociaJ lizmus útja között, mindkettő­től kölcsönözve, mindkettővel harcban. Akár tudta, akár csak érezte: ez a kísérlet is üszkös rommá változott a má- sodik világháborúban; ha va­laha volt valamelyes szemé-; lyes megvalósulási lehetősége,1 akkor végleg és visszavonha­tatlanul megszűnt”. Gömöry Albert 1 ZELK ZOLTÁN: Gazdagabbnál gazdagabban Van-e multimilliárdos, kinek annyi a kötvénye, mint amennyi zöld bankója . ennek a nyúlánk nyírfának? De ha majd az őszi tőzsdén ama sárga zuhanásban oda minden vagyona? Ha bankóit üzér szelek orgazda tócsáknak hordják, ha rejtik hólébe, sárba, ha sikkanó jég alá? Ne féltsétek! Fehér fővel áll a tájban, hiszen tudja: ha messzi is, úton a perc, amit csak a fák ismernek, mi egyetlen kulcsforgással kinccsel rakott, láthatatlan kazettáikat kinyitja! HERCEG ÁRPÁD: Egyetlen esőcsepp porhanyós erdei földdel a számban ejtőző ég alatt visszalopakodtam — nem igaz hogy nincs idő fenyőillatú kéz a homlokomra festéktelen ajkak piactér ahol ellakhatom szomorú szavakból font koszorú a hajnal — tisztálkodom —; csak eljön valaki erre a korai-kései találkozóra gondolom legalább a tenger egyetlen esőcsepp talán

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom