Nógrád. 1979. június (35. évfolyam. 126-151. szám)
1979-06-07 / 131. szám
Tanulmányok az iskolatörténet fejezeteiből Iskolatörténet-írásunk számos tanáregyéniség életének és munkásságának feltárásával adós még. A most ünnepelt pedagógusnap és az ünnepi könyvhét teszi aktuálissá Tóth Béla — a debreceni iskolakultúra kiváló ismerőjének és szakavatott kutatójának — két nemzetközi hírű tanáregyéniség, Hatvani István (1718— 1786) és Maróthi György (1715—1744) életéről és munkásságáról közelmúltban megjelentetett kis monográfiájának bemutatását. A XVIII. századi iskolakultúra kiemelkedő központja volt Debrecen, melynek kollégiuma évszázadokon át a legmodernebb tudományos szintet képviselte és adta tovább az ország népének, a partikulákban tanító volt kollégiumi diákok révén. Ebben az intézményben fejtette ki — munkásságával ma is ható tevékenységét a tizennyolcadik század két kiváló polihisztora; Hatvani István és Maróthi György. AZ „ÖRDÖNGÖS” PROFESSZOR A rimaszombati születésű Hatvani Istvánról már életében is számtalan anekdota keringett. Hírét és nevét a legutóbbi időkig ismertté tették a szárnyrakelt legendák, mer lyek nem egy költőt és írót is megihlettek. (Arany János: „Hatvani”, Jókai Mór: „A magyar Faust”). Hatvani István rimaszombati, losonci, kecskeméti tanulóévei után, 1741-ben került a debreceni kollégiumba. Szorgalma rövid időn belül a legkiválóbb diákok közé emelte, s így — a kor szokásának megfelelően — 1746-ban külföldi tanulmányútra indult. Bázelben először teológiát tanul, megszerzi a teológiai doktori címet, majd mintegy 20.40: Friedrich Dürrenmatt: Az öreg hölgy látogatása. „Tragikus végű komédia, — írja darabjáról a híres svájci szerző. — Az öreg hölgyről szóló történet napjainkban játszódik és szereplői emberek, mint mi valamennyien.” Az utált öreg hölgy pénzével befonja őket, rabjává válnak és eszközévé. hogy bosszúját végrehajthassa. Valamennyien adósai lesznek és csak egy módon törleszthetnek: gyilkossággal. „A kísértés túl nagy, a nyomorúság túlságosan keserves” — tizenöt hónap alatt elvégzi az orvosi fakultást is. Felkeresi az utrechti és a leydeni egyetemeket is, ahol tovább mélyíti ismereteit. A debreceni városi tanács és a kollégium vezetősége 1741-ben hívta meg a kollégiumba, matematika, filozófia és kísérleti fizika tárgyak tanárának. Hatvani 1749 január 17-én tartotta meg székfoglalóját, s ezzel kezdetét vette harminchét évig tartó sokoldalú oktató-nevelő munkája. Tóth Béla részletesen foglalkozik Hatvani tanári és tudományos tevékenységével. Elemzi műveit, melyek tudománykörének akkori legfrissebb eredményeit is figyelembe véve vezették be a kollégium tógátus (főiskolai hallgató) diákjait a tudományok rejtelmeibe. „Erre a legjobb példát éppen fizikai előadásai szolgáltatják. Itt ugyanis megvannak a jelei annak, hogyan követte nyomon az elektromosság fejlődését.” (59. i.). Hatvani István Debrecenben kiterjedt orvosi gyakorlatot is folytatott, Debrecen és Bihar vármegye gyógyszertárainak felügyelőjévé neve izék ki. Hatvani egyházi jellegű tevékenységéről szólva Tóth Béla megállapítja: „a kor viszonyaiból következik, hogy az úgynevezett »kettős igazság«, a tudományos és vallási meggyőződés híve volt, akárcsak példaképe, Newton”. (132. 1.). Ezért tudta összeegyeztetni a lelkészi szolgálatot a természettudományos tevékenységgel. A tanulmány zárófejezete a Hatvani-mondákra hívja fel a figyelmet. A KANTUS MEGALAPÍTÓJA Maróthi György Debrecenben született. Édesapja a város szenátora, országgyűlési mondja róluk Dürrenmatt. A komédia találó színpadi rajza annak a tragikus víziónak, hogy a nyugati civilizáció, vagy éppen az egész emberiség pusztulásra van ítélve, a fokozódó .jólét következményeként, amely megrohasztja az emberi erkölcsöt, s kivet- kőzteti az embert önmagából, s ígv halálát okozza a főszereplőnek. A darab amelyet ezúttal a szolnoki színház művészeinek játékában láthatnak, azt summázza, hogy a polgári világ embere teljesen kiszolgáltatott egy embertelen hatalmasságnak. Áldozat is és bűnös is. képviselője és 1731-től főbírája volt. Atyja sokoldalú tevékenysége ösztönzően hatott a gyermek Maróthira. Tanulmányait a debreceni kollégiumban kezdte, majd 1731-től Züricn- ben, Bázelben, Bernben és Gro- ningenben folytatta. Az egyetemeken teológiai tanulmányok mellett jogtudományokkal is foglalkozott. Bázelben részt vett a Musicum Collegium munkájában. Hazatérve, 1738. április 14- én foglalta el tanári állását a debreceni kollégiumban, ahol az ékesszólás és a történelem tanára lett. Maróthi oktató-nevelő munkája a kollégiumi tanítás színvonalát hosszú időre meghatározta. A történelmet, földrajzot és csillagászatot összekapcsolta. Munkáját — Hollandiából beszerzett — térképekkel és földgömbbel is segítette. A latin nyelv oktatási színvonalának emelése érdekében auktor kiadásokra szánta el magát, ezzel Debrecenben elsőként nyitotta meg a klasszika filológia kapuit. Külföldről „modern” szakkönyveket és taneszközöket hozat (ilyeneket maga is készít), és 1740-től bevezeti a kísérleti fizikaoktatást. A fiatal professzor az „énekés zeneoktatásban találta a legnagyobb sivárságot”. Diákjai közül négyet megismertet a zene alapjaival és megtanítja őket néhány nehezebb dallamra is. Ezzel a tettével vetette meg alapját az első debreceni négyszólamú énekkarnak, mely Kollégiumi Kántus néven azóta is folyamatosan működik. Zeneelméleti munkája ,,A’ harmóniás éneklésről való rövid tanítás”. Az első hazai főiskolai órarend megalkotásával új alapokra helyezte a kollégiumi oktatást. Pedagógiai tevékenységének eredményei az 1770. évi Methodusban és annak 1791-ben megjelent új kiadásában lettek kézzelfoghatóvá. Pedagógiai munkássága mellett fordítói tevékenységet is folytatott és részt vállalt a kollégiumi könyvtár és a városi nyomda fejlesztésében. Maróthi György minden tevékenységét az emberközpontúság jellemzi. Nevelési törekvései és módszerei a felvilágosult gondolkodó eszme- rendszerét mutatják. Mindkét tanulmányt gazdag jegyzetanyag, német és orosz nyelvű összefoglalás egészíti ki. A tanulmányokat a Köz- gazdasági és Jogi Könyvkiadó jelentette meg. [Tóth Béla: Hatvani István (1718—1786). Bp., 1977; Tóth Béla: Maróthi György (1715—1744). Bp. 1978.] Lenkey István Mai tévéajáitlaiunk Turgenyev a kamerák mögül Ruttkai Éva a Turgenyevda- rabban. — A forgatókönyv alapján ismerkedtem meg először Turgenyev klasszikus művével, az Egy hónap falun című darabbal — mondja Szabados Tamás a produkció vezető operatőre. Gyorsan kiderült, hogy kitűnő tv-játék kínálkozik forgatásra) Rendezőnek, operatőrnek egyaránt remek lehetőség! — Milyen örömei és gondjai adódtak forgatás közben? — Turgenyev darabjai a fülledt orosz nyárban játszódik, egy falusi nyaralóhelyen, s a szereplők drámai összecsapásokban, érzelmi kitörésekben töltik napjaikat. Öröm boldogság, és fájdalmakkal telített szomorúság viaskodnak egymással. Az operatőri munkában is ezt a fojtott, fülledt nyarat kellett megjelenítenünk, visszaadnunk, a fények és árnyékok összhatásában. Egy háromhelyiséges orosz paratszházban dolgoztunk, illetve nappal, többnyire egy hatalmas nyári verendán játszottak a színészek. Eljött az este és nehéz feladat elé kerültünk. Kezdetben néhány petróleumlámpával világítottunk, de amikor a főszerepet játszó Ruttkai Éva is megjelent a színen, már lágyítanunk kellett a fényt és ezért még néhány lámpát munkába kellett állítanunk. — Mégis, hogyan látta a turgenyevi világot a vezérlőteremből ? Egy szép, okos, már jó negyvenes éveiben járó asz- szony tragédiája ez a darab. Gazdag, de jelentéktelen parasztember mellett él, akinek becsületességéhez nem férhet kétség, (Koltai János.) Ebben a nyári fülledtségben összetalálkozik egy nála jóval fiatalabb fiúval, egy jó baráttal, aki újat, felüdítőt szépet és kedveset hoz ebbe a poros levegőjű, faluba. Az asszonynak bele kell kapaszkodnia valamibe, nem mulaszthatja el az utolsó lehetőséget. Ruttkai Éva remekel ebben a szerep bee. A fellángoló, kölcsönös érzelmi kapcsolat, azonban mégis megszakad, a fiú elmegy. — És a színészi munka? — A házaspár mellett van egy fontos mellékfigura, egy öregedő férfi: (Mensáros László); \aki ugyancsak szerelmes az asszonyba, de érzelmeit nem viszonozzák. Ez a rendkívül kevés szöveggel járó szerep, állandó jelenlétet és nagy alakítási lehetőséget kínált. Vagy ott van például NÓGRÁD — 1979. június 7,, csütörtök Indul a gimnáziumi reform,» 3. Fakultáció E lérkeztünk a gimnáziu-. mi reform harmadik, talán legújszerűbb eleméhez: a fakultációhoz. Maga az elnevezés rokon az iskolai használatban már meghonosodott fakultatív szóval, amely kb. „szabadon választhatót” jelent. A fakultáció azt az oktatási rendszert jelenti, amelyben a tanuló szabadon választhatja meg az általa alaposabban tanulmányozni kívánt ismeretanyagot, tantárgyakat. Az új gimnáziumi reform azt a megoldást választotta — a párthatározat szellemében —, hogy eleinte egységes tananyagot ír elő az első és második évfolyam számára. Azután a felsőbb évfolyamokon egy mindenki számára kötelező törzsanyag mellett bizonyos szakosítást tesz lehetővé a tanulók választása alapján. Ennek gyakorlati megvalósulása úgy történik, hogy a második évfolyamon lezajló orientáció alapján a tanuló pályairányt választ. A választott pályairány alapján válogatja azután össze az úgynevezett fakultatív tárgyakat, amelyeket hasznosnak, illetve szükségesnek ítél választott célja elérése érdekében. Nagyon lényegesnek tartjuk itt a sorrendet : először legyen tehát a tanulónak kiaiakult pályaelképzelése és azután válasz- szón hozzá megfelelő tárgya' kát, nem pedig fordítva, mint ez addig gyakran történt. Nyilván olyan tárgyakról van szó, amelyekhez adottságai, képességei és érdeklődése alapján vonzódik, amelyeket tehát kedvvel, lelkesedéssel és a személyes választás alapján megnövekedett belső motivációval tanul. A harmadik évfolyamon heti hét órában három tárgyat választhat szabadon: 2+2-+-3 óramegosztásban. A negyedik évfolyamon 9 órában folytatja ezeket a tárgyakat 3+3+3 órában. Ez a helyzet akkor, ha a tanuló felsőoktatásban szeretne szakképzettséget szerezni. Ilyenkor gyakorlatban kézenfekvő, hogy az egyetemi felvételi tárgyaknak megfelelően választja harmadikban a 2+2, negyedikben a 3+3 órát. Például mérnök akar lenni, a műszaki egyetemek felvételi tárgyai általában matematika és fizika, tehát ezeket a tárgyakat tanulja a fakultáció keretében. A két elméleti tárgy mellé harmadikként kötelezően egy idegen nyelvet kell választania. Nem szorul különösebb bizonyításra, hogy ma már egy felsőfokú képesítéshez feltétlenül hozzátartozik egy idegen nyelv alapfokú nyelvvizsga szintjén történő ismerete. Ez a szakmai fejlődésnek, de a munkában Hegedűs D. Géza, Papp Vera és Levichky Klára jelenete. az orvos alakja. Haumann Péter játéka egészen elbűvölt. Mindenkit szüntelenül lehengerelt történetkéivel, s ezeken ő mulatott a legjobban, mivel a társaság tagjai a históriákban kénytelen kelletlen magukra ismertek. A rendezővel, Szirtes Tamással jól megértettük egymást, hiszen többször dolgoztunk már közös vállalkozáson. Turgenyevvel viszont ez volt az első találkozásom és megszerettem ezt a kamerák előtt feltárulkozó világot. való felsőbb pályaszinten történő helytállásnak is elengedhetetlen feltétele. A gyakorlati munkábaállás elősegítése is a gimnázium funkciója. Ezt a funkciót is a fakultáció tudja legelőnyösebben megoldani. Ezért a fakultative választható tárgyak között olyan gyakorlati jellegű tárgyak is bőven szerepelnek, amelyek az érettségi utáni közvetlen munkábaállást hivatottak elősegíteni. Ezek közül sorolok fel csak néhányat, amelyek megyénk gimnáziumaiban előreláthatólag bevezetésre kerülnek: nevelési alapismeretek, népművelés gépírás, gépjárművezetés, természettudományi laborgyakorlatok, testnevelési és sport- szervezési ismeretek stb. Ezek részben egy, részben két elméleti tárgy helyett választhatók, tehát harmadik és negyedik évfolyamban 3+3, illetve 4+5 vagy 5+6 órában. Könnyebb áttekintés végett álljon itt a következő két példa. Ha valaki a pályaorientáció során úgy dönt, hogy tanítói pályára készül, akkor célszerűnek látszik a következő megoldás. Mivel a tanítóképzőben a felvételi tárgyak magyar és történelem, tehát ezeket választja elméleti tárgyként és pályára való felkészülés szempontjából hasznos számára, ha a nevelési alapismereteket választja heti 3 órában. Vagy ha valaki olyan adminisztratív pályán szeretne elhelyezkedni, amelyhez a gépírás szükséges, az választhatja a gépírást 5+6 órában és mellé a magyar 2+3 órában. Ezek persze csak példák, és ezen kívül is számtalan más választási lehetőség nyílik még azonos pályán belül is a fakultatív választásokra. A fakultáció lehetőségeit még tovább gazdagítja az úgynevezett „szabadsáv”. Az egyes évfolyamok kötelező óraszáma átlag heti 33 óra. Ezen kívül minden tanuló szabadon választhat még heti két órát már második évfolyamtól kezdve. E zeknek a szabadon választható óráknak kettős jelentősége lehet, szaknyelven ezt úgy mondjuk, hogy kiegészítő vagy elmélyítő funkciója. Kiegészítő a funkció akkor, ha a kötelezően választott fakultatív tárgyak mellé elmélyítési szándékkal választja a kérdéses 2 órás tárgyat. Ha például a mérnöknek készülő fiatal a matematika-fizika-idegen nyelv mellé az ábrázoló geometriát választja, vagy a fent említettt tanítójelölt a ma- gyar-történelem-nevelés mellé az ének-zene tárgyat is választja, amelynek a tanítói pályán különös jelentősége lehet. Ellensúlyozásról pedig akkor beszélünk, ha a választott tárgyak mellé olyan más tudomány, művészet vagy gyakorlatot vesz fel a tanuló, amely az általános műveltségét hivatott gazdagítani. Ha például a fent idézett mérnökjelölt a szabadsávban filozófiatörténetet, vagy a gépíró szociológiát tanul. Természetesen az itt megjelölt óraszámok a mindenkire egyaránt kötelező óraszámon kívül értendők. így alakulnak ki olyan óraszámok, hogy harmadik és negyedik osztályban a magyar óraszám 6+7, történelem 5+7, matematika-fizika 5+6 (de a szabadsáv bevonásával 7+8) lesz, és a fakultációval bővített többi alaptárgyak óraszámai is hasonlóan alakulnak. Tudatában vagyok annak, hogy ilyen rövid tájékoztató ismertetés nem nyújthat mindenkinek kielégítő felvilágosítást. De nem is az a célom, hanem a figyelemfelhívás és az általános tájékoztatás. Részletes felvilágosítást minden érdekeltnek az iskola tud majd adni. A reform életbelépésekor az úgynevezett tagozatos osztályok megszűnnek. Ezt egyesek meglehetősen indokolatlanul rossznéven veszik a reformtól és visszasírják a tagozatos osztályokat. Ezzel kapcsolatban az a helyzet, hogy a tagozat nem szűnik meg, hanem a fakultációs bővítés alapján minden gimnáziumi tárgyra kiterjed, tehát jelentékenyen bővül. Meglesz az az előny is, hogy a korábbi tagozatba meglehetősen önkényesen, gyakran indokolatlan szülői aspirációk révén verbuválódtak a tanulók, közvetlenül az általános iskola után. Most viszont alapos felzárkóztatás, gondos orientáció után, a gimnáziumi eredmények és igényszintek ismeretében történik a fakultáció nyújtotta „tagozatokba” való becsatlakozás. Előzetes kísérletek bizonyították, hogy az új rendszerben dolgozó iskolák korábbi tagozatos eredményeiket 20—50 százalékkal felülmúlták. Ez csak matematika tagozatra nem érvényes, ezért született az a határozat, hogy matematikából 7+8 órás fakultatív csoport is képezhető harmadik-negyedik osztályban. Csak rövid utalás keretében jelzem, hogy bizonyos speciális tagozatok, kis számban megmaradtak. így megyénkben a Bolyai és Balassi Gimnáziumokban speciális nyelvi tagozatot engedélyezett a minisztérium: orosz—angol, iH letve orosz—francia nyelvekből, a Madách Gimnáziumban pedig testnevelés tagozat fog továbbra is működni. A nyelvi tagozatok igen magas óraszámban és első osztálytól tanítják a kijelölt nyelvet. Az óraszám évfolyamonként 8+7+7+8. Ilyen óraszámmal és megfelelő ambícióval igen magas szintű nyelvtudás érhe-J tő el a képzés négy éve alatti amely feltétlenül felsőfokú nyelvvizsgára is képessé teszi Ezek választásakor azonban figyelembe kell venni, hogy csak azok számára biztosíli előnyt, akik eljövendő pályájukhoz valamilyen nyelvtudás megszerzését állítják a közép-j pontba (például külkereskedő,’ tanár, tolmács). A magas nyelvóraszám ugyanis igénybe veszi a teljes fakultációs le-j hetőséget, tehát a többi tárJ gyat harmadik, negyedik év-J folyamban is csak alapéra-] számban tanulhatják a tanú- lók. Egyébként a nyelvi óra-] szám növelésének más leheJ tőségei is vannak a fakulták ción belül, de erre most nerrt térhetek ki. Rövid ismertetésemben a gimnáziumi reform pedagógiai logikáját szerettem volna fel-* vázolni. A felzárkóztatás az eddiginél következetesebben és szervezettebben törekszik a hiányok felszámolására és az indulási esélyegyenlőség biztosítására. Az orientáció az önismeret és pályaismeret segítségével tudatosan készíti fel a tanulókat a pályaválasztási érettségre, amelynek bir-; tokában kiválaszthatják a személyiségüknek legmegfelelőbb pályairányt. A fakultáció pedig a választott pályairányon belül lehetővé teszi a tanuló képességeinek az adott irányon belül gyorsabb és ered-- erényesebb kibontakozását. írásomban szándékosan csak a reform oktatás területén je-j lentkező újdonságaival foglalkoztam. A megújuló gim-* názium egész nevelési rendszere is gazdag újdonságokkal bővül, amelynek az oktatás csak egyik részelemét, de mindenesetre döntő elemét alkotja. B efejezésül engedtessék meg egy személyes val-* lomás. Az utóbbi években alkalmam nyílt néhány külföldi ország nevelési-oktatási rendszerével közelebbről is mégismerkedni, tehát elég jó összehasonlítási alappal rendelkezem. Személyes meggyőződésem, hogy ha a fent vázolt reformtörekvéseket megfelelő szinten sikerül a gyakorlatba átültetni, az eh-, hez szükséges tárgyi és sze-* mélyi feltételeket kellő ütem-] ben biztosítani tudjuk, akkor a magyar gimnáziumi oktatás lesz Európa egyik legmodernebb, legkorszerűbb és leg-] eredményesebb középfokú ne-* velési rendszere. j Versényí György 1 a Balassi Bálint Gimnázium igazgatója
