Nógrád. 1979. június (35. évfolyam. 126-151. szám)
1979-06-01 / 126. szám
No#if felelősségű háláskor Kultúra Ä kisajátítás! eljárások törvényességéről Közérdekű céljaink (lakásépítés, üzemépítés, város- és községrendezés stb.) megvalósulására több esetben olyan területeken kerül sor, melyek korábban nem álltak állami tulajdonban. A közérdekű cél megvalósulasa érdekében e területek tulajdonjogát az állam kisajátítás útján szerzi meg. Kisajátításnak csak az erről szóló 1976. évi 24. számú tvr-ben tételesen felsorolt közérdekű céloknak van helye. A kisajátítás mellett a jogszabályban, meghatározott közérdekű célra az ingatlan tulajdonjogát az állam részére adásvétel útján is meg lehet szerezni. Társadalmi szervezet és szövetkezet az ingatlan tulajdonjogát adásvétel útján szerezheti meg. Ha ezen az úton az ingatlan tulajdonjogát nem tudja megszerezni, úgy közérdekből kérheti az ingatlannak az állam részére való kisajátítását. A kisajátítási eljárások a fejlesztési célok biztosítása érdekében jelentős népgazdasági, valamint a tulajdonjog elvonásával jelentős állampolgári jogokat és érdekeket érintenek. A kisajátítási eljárások során így biztosítani kell a társadalmi és az egyéni érdek összhangját, és azt, hogy a tulajdonos ingatlanáért kapjon megfelelő kártalanítást, de a kisajátítás ne adjon lehetőséget munka nélküli jövedelemszerzésre. Minderre figyelemmel a kisajátítási eljárások törvényességéhez jelentős jogpolitikai érdekek fűződnek. Ez tette indokolttá a tanácsi szakigazgatási szerveknél a kisajátítási ügyek törvényességének ügyészi vizsgálatát is. * Vizsgálataink során megyénkben megállapítottuk, hogy a kisajátítási eljárásokat lefolytató tanácsi szervek eljárásaik során a kisajátítások elrendelése előtt a közérdekűség fennállását vizsgálták. A jogszabályokban felsorolt közérdekű célokon túlmenő kisajátításra nem került sor. felelősséggel járó hatáskört jelent. Az államigazgatási eljárás során a kártalanítás összegének megállapítására szakértő meghallgatása után kerül sor. A kártalanítás megállapításánál értékelésre kerül a hosszabb idő — legfeljebb 5 év — alatt szélesebb körben kialakult forgalmi érték, a lakott, illetve a beköltözhető forgalmi érték, valamint a kisajátítást megelőző 10 éven belüli szerzés esetén — állampolgárnál — a szerzéskori érték. A tényállás megnyugtató tisztázása érdekében a szakértői véleménynek több összehasonlító forgalmi adatot kell tartalmaznia. A kártalanítás megállapításánál fontos rendelkezés, hogy telekként a város (község) belterületén levő ingatlanból, továbbá a város (község) külterületén levő lakó-, vagy üdülőépülettel beépített ingatlanból csak a kisajátított terület 1500 négyzetmétert meg nem haladó része vehető figyelembe. Közös tulajdonban álló ingatlannál ezt a területet az egy családhoz nem tartozó tulajdonostársak esetében külön-külön kell számításba venni. A teleknek nem minősülő ingatlanokat a kisajátítási kártalanítás megállapításánál földként kell értékelni. Az értük járó kártalanítás összege így kevesebb a telekként figyelembe vett ingatlanoknál. A személyi tulajdon mértékét meghaladó ingatlanért járó kártalanítást, ha az ingatlan elidegenítési kötelezettség alá esik, 50 százalékkal csökkenteni kell. Ez alól kivétel, ha a tulajdonos az elidegenítési kötelezettség alól felmentést, illetőleg halasztást kapott, vagy az elidegenítési kötelezettséget önhibáján kívül nem tudja teljesíteni. Kisajátítási kártalanításra abban az esetben, ha e vonatkozásban a tulajdonos és a kisajátítást kérő megegyezik, csereingatlannal is sor kerülhet. A szövetkezet közös használatában álló ingatlanért járó pénzbeni kártalanítás a szövetkezetét illeti meg akkor is, ha az ingatlannak nem a szövetkezet a tulajdonosa. Csereingatlannal történő kártalanítás esetében a csereingatlant is a szövetkezet közös használatába kell adni. A kisajátított épületben levő lakás és nem lakás céljára szolgáló helyiség használója részére a kisajátítást kérő köteles megfelelő cserelakást biztosítani. Nem kell cserelakást biztosítani, ha erről az érintett lemond, vagy tulajdonában ugyanabban a városban (községben) megfelelő beköltözhető lakás van. * Vizsgálati tapasztalataink szerint a kisajátítási eljárást lefolytató tanácsi szervek előtt az ügyek nagy részében a kisajátítást kérők és a Itt- sajátítást szenvedők egyezséget kötöttek. Meg kell azonban említeni, hogy a kisajátítási határozatoknak a kártalanítási összeg megállapítására vonatkozó rendelkezése ellen — a jogszabályban megjelölt egyes kivételekkel — állam- igazgatási úton jogorvoslatnak nincs helye. Az a fél, aki a megállapított kártalanítási összeget sérelmesnek tartja, a határozat jogerőre emelkedésétől számított 30 napon belül az ellenérdekű fél ellen indított perben a bíróságnál kérheti a kártalanítási összeg módosítását. A bírósági eljárásban a feleket illetékfeljegyzési jog illeti meg. A megyénkben végzett ügyészi vizsgálatok megállapították, hogy az új kisajátítási jogszabályokkal kapcsolatos jogalkotói célkitűzések a gyakorlatban általában megvalósultak. Az új szabályozó elősegítette az eljárások gyors befejezését és mentesítette az állampolgárokat és a bíróságokat a felesleges és hosszadalmas eljárásoktól. Dr. Ádám András megyei főügyészhelyettes városon és falun Az NDK fennállása óta eltelt három évtizedben el kellett tüntetni azokat a kiáltó ellentéteket is, amelyek a város és a falu között fennálltak. A falusiaknak a múltban igen csekély lehetőségük volt a művelődésre, a tanulásra, főleg a rendkívül elmaradott Mecklenburg tartományban, ahol még a városok sem dicsekedhettek sok kulturális intézménnyel. Az egyosztályos iskolaépületek több mint 60 százaléka erre a területre jutott. A mezőgazdasági termelés korszerűsítése, a termelőszövetkezetek kialakulása azonban magával hozta az anyagi jólétet, és fellendífette a szellemi, kulturális életet falun is. A város és a falu kulturális különbségeinek felszámolására az NDK évente 2 milliárd márkát költ. Jelenleg több mint 8000 könyvtár, 3500 filmszínház, 5500 klub szolgálja a falun élők kulturális igényeit. Állandóan fejlődik az orvosi ellátás és a szolgáltatóipar, az oktatásról nem is beszélve, hiszen ma már a falvak lakosságának 84 százaléka rendelkezik szakképesítéssel. A falu kulturális elszigeteltsége lassan ismeretlen fogalommá válik az NDK egész területén. A kultúra közkinccsé tételét a statisztikai számok egész sora bizonyítja. A múzeumoknak 1970-ben 19,8 millió látogatójuk volt, 1977-ben már 33,5 millió. Az évi 26 000 színházi előadásnak 12 millió nézője van. Népszerűek, keresettek a könyvtárak: a 12 654 állami, 5104 szakszervezeti és 33 tudományos könyvtár 72 millió kötettel várja az olvasókat. A klubházak, kultúrott- honok száma már ezer felett jár, és ezek 1977-ben több mint 77 millió vendéget fogadtak. Valaha csak a városok voltak a kulturális élet színterei. Ma — a számtalan színházi, kiállítási rendezvény, üzemi és munkásünnepi játékok meilett — évente rendszeresen sor kerül a falusi ünnepi játékokra is, ahol az öntevékeny művészegyüttesek mutatják be tudásuk legjavát. Az 1977. január 1. napján hatályba lépett új kisajátítási jogszabályok a kisajátítási kártalanítás megállapítására vonatkozóan azt a rendelkezést tartalmazzák, hogy a kártalanítást a kisajátítási jogszabályban felsorolt tényezők együttes mérlegelésével kell megállapítani. A kártalanítás mértékét a korábbi rendelkezésektől eltérően a tanácsi szervek eljárása során állapítják meg. Ez a rendelkezés a tanácsi szervek számára jelentős munkaterhét és nagy Népi ülnökök, társadalmi bíróságok A Német Demokratikus Köztársaság járási és megyei bíróságain az elsőfokú tárgyalásokon több mint 50 000 népi ülnök vesz részt, akik a hivatásos bíróéval azonos jogokat élveznek. A népi ülnökök jelentős szerepet vállalnak a társadalom tagjainak a nevelésében. Hasonlóan jelentős a társadalmi bíróságok munkája. Ezekben a bíróságokban a társadalom minden rétege képviselteti magát, több mint 280 000 tagjuk van, akik a 30 000 egyeztető- és döntőbizottságban biztosítják a jogvédelmet és járulnak hozzá a jogi viták gyors és jó peren kívüli elintézéséhez. A munkahelyi társadalmi bíróságokban a legilletékesebb vállalja a vádló és a védő szerepét, és így emberközelből tudjuk megítélni a vitás kérdéseket. A szakszervezetek is szerepet vállalnak a munkajogi vitákban. Állásfoglalásaikkal, ajánlásaikkal, a tényállás felderítésével járulnak hozzá a viták eldöntéséhez. önként teszik HÁROM EGYMÁST követő májusi vasárnap bonyolították le Nógrád megyében a községi önkéntes tűzoltók, valamint vállalati önkéntes tűzoltók versenyeit. A szerelési feladatból és tűzoltóstafétából álló versenyt utolsónak május 27-én Pásztón szervezték meg. A község sportpályáján a tűző napnak, forróságnak íity- tyet hányva folyt a verseny. Ä rajt jelzésre egyszerre mozdult meg a raj, ugrottak a tömlőkhöz, a szívókosárhoz. A motorfecskendő hengerei felköhögtek — néha lefulladtak. — azután előtört a lövőkéből a vízsugár. Míg a gyepen a csapatok egymás után végezték a szerelési feladatokat — hosszabb-rövidebb idő alatt „kilőve a céltáblát” — a salakos futópályán kézről kézre vándorol a stafétabotot jelképező sugárcső. Futni, kúszni, palánkon mászni, gerendán egyensúlyozni, elosztót szerelni, tömlőt gurítani, ebből állt a staféta. Mind a két versenyszám időre ment. Látványnak ' is izgalmas egy-egy ilyen verseny, nem csoda hát, hogy a résztvevő csapatokon és az őket kísérő nem kevés községi vezetőn kívül szép számmal jöttek el érdeklődők is, hogy végignézzék. A járási tűzoltóversenyeknek rangot adott az is, hogy azon a helybeli párt- és állami szervek vezetői is részt vettek. Pásztón például otr- volt a megnyitón Vincze István, a járási pártbizottság titkára, a résztvevőket Nagy József tanácselnök köszöntötte, a versenyt Kovács Ferenc a járási hivatal elnöke nyitotta meg. A RÉSZTVEVŐK KI Is érdemelték a megbecsülést. Jó felkészüléssel, gondos munkával töltötték a versenyt megelőző időszakot. Felszerelésüket is igyekeztek karbantartani, bár ez az elavult, alkatrészhiánnyal küszködő kismotorfecskendők esetében nem mindig volt könnyű, vagy akár megoldható feladat. Nagyon sokat készültek többek között a szirákiak, a szereléssel ők lettek kész leghamarabb, de a staféta végén egy technikai „banánhéjon” elcsúsztak, így a felnőttcsapatot ki kellett zárni a versenyből. Elkeseredettségükben bizony nem a legsportszerűbben viselkedtek, pedig a szomorkodás mellett örömükre szolgálhatott volna az, hogy az ificsapatuk első helyre került. Nem lebecsülendő eredmény ez, hisz a mostani fiúcsapat szolgáltatja majd az utánpótlást a felnőttek kollektívájának. — Mi a titka a fiatalok jó eredményének? — érdeklődtünk a sziráki önkéntes tűzoltók parancsnokától, Hia- vacska Ferenctől. — Nincs ennek semmi titka. Foglalkozni kell velük minél többet. Meghálálják. De ez a titka egyáltalán a jó felkészülésnek. A felnőttek is csak akkor tudnak, ha minél többet gyakorolnak. Hányszor kikaptam már otthon emiatt, de nemcsak én, akármelyikünk. .. Az asszonyok mindenütt szívesebben vennék, ha inkább a ház körül lennénk... Az utánpótlásban alapvető, hogy jó a kapcsolatunk az iskolával. Meghívjuk őket rendezvényeinkre, ők pedig segítenek a toborzásban. Szeretjük a fiatalosat. Bármelyikünk szívesen foglalkozik velük. Az alábbiakban járásonként ismertetjük a versenyeredményeket összesítve. A községi tűzoltók 800 liter/perces fecskendővel induló csapatai közül az első helyezéseket a Ceredi, a rétsági, az érsekvadkerti és a pásztói, az üzemek közül a síküveggyár, a tolmácsi erdőkémia, az MKM balassagyarmati kábelgyár csapatai érdemel cék ki. Ugyanennek a kategóriának női versenyében a községi tűzoltók közül a rónafalui illetve vállalati kategóriában a Váci Kötöttárugyár ka- zári telepe és ugyancsak a balassagyarmati kábelgyár női csapata lett első. A kategória fiúcsapatai közül a karancs- sági, a nagyoroszi és a sziráki együttes lett győztes. A 400 liter/perces fecskendővel versenyzők közül a községi férfikategóriában a zagyvarónai, a csesztvei és a kisbágyoni raj, vállalati férficsapatok közül az Ipoly Bútorgyár és a ménkesi aknaüzem versenyzői lettek a legjobbak. A fiúcsapatok közül a zagyvarónaiak az elsők. A VERSENYEK AZT innú- sítják, hogy a községi tűzoltók és az üzemek is kemény munkát végeznek annak érdekében, hogy bármikor készen álljanak felvenni a küzdelmet a lángokkal. Hogy erre képesek, azt be is bizonyították. Mindezt önként teszik, mondhatni társadalmi munkában, és ezért megérdemlik a társadalom megbecsülését. — gáspár — A növényi károsítok elleni védelem alapvető feladató Balassagyarmaton a Nógrád megyei Növényvédelmi és Agrokémiai Állomásnak. A növényi károsítok elleni védekezés ma már hot- hatós, de addig, amíg (dóig eljutnak, nagyon hosszú az út. Az állomáson dolgozó szakemberek összetett, sokrétű feladatokat oldanak meg és különböző kísérleteket végeznek. De ezeken túl szaktanácsokkal látják el a nagyüzemeket és kistermelőket egyaránt. 1 Az elöjelzési csoport laborjában aszkospóra kifúvókészülékkel almavarasodás illetve málna didimella kórokozó spóráinak mikroszkópos vizsgálatát végzi Fajcsi Mária előrejelző üzemmérnök A növények állati kártevői elleni védekezéssel foglalkozik a rovartani labor. Veszelka Mária laborüzemmérnök az őszi búzát károsító gabonalegyeket vizsgálja. A szexferomoncsapdák a kártevők rajzásának nyomonkövetésé- re, a befogott rovarok számából a permetezések optimális időpontjának meghatározására szolgáló előrejelzési eszközök. Veszelka András eiöjelzö üzemmérnök szexcsapdát ellenőriz. A szermaradék analitikai laborban a talajmintákban levő gyomirtó szerek maradványait vizsgálja gázkromatográf készülékkel Kocsis Gyula vegyészmérnök és Korcsok Margit vegyész- technikus Növényházi körülmények között vizsgálja a palántadőlést és az ellene való védekezés lehetőségeit Farkas Györgyi laborüzemmérnök (Bábel László képriportja) j NÓGRÁD — 1979. június 1., péntek 5 t
