Nógrád. 1979. június (35. évfolyam. 126-151. szám)
1979-06-05 / 129. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! NOGRÁD AZ MSZMP NOGRAD MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TANACS LAPJA XXXV. ÉVF., 129. SZÁM ARA: 1,20 FT 1979. JÚNIUS 5., KEDD fi látogatás ütőn A magyar—szovjet tárgyalások befejeződtek; a közös közlemény mondatai összefoglalják a megbeszélések lényegét. A teljes egyetértés, a kérdések azonos vizsgálata az alap — aztán, ha valaki megkísérli a szovjet— magyar párt- és állami tárgyalások témáit fontossági sorrendbe rakni, bizonyosan az első tárgykörök között említi majd azt a megállapítást, hogy a két párt „tisztelettel tekint a társadalom forradalmi átalakításáról, a szocializmus és a kommunizmus építéséről szóló, Marx, Engels, Lenin tanításait továbbfejlesztő testvérpártok alkotó útkeresésére” — azaz alapvető fontosságúnak mondja a testvérpártok internacionalista szolidaritásának állandó növelését. A legmagasabb szintű megbeszélések valóban az egész vi- iágon megszólaló visszhangjában volt egy elem, amelyre érdemes külön is felfigyelni. Baráti országok sajtója csakúgy, mint a nyugati tudósítók, szónoki fordulatnál, udvariasságnál jóval többnek tekintették, hogy a vendég, Leonyid Brezsnyev, jó néhányszor utalt Budapest politikai szerepére. Valóban: aki ma napjaink történelmének eseményeit kísérli meg összefoglalni, irányzatait próbálja elemezni, szükségszerűen korszakváltó jelentőségű tettnek értékeli az európai biztonsági értekezlet záróokmányát. S ehhez szorosan odatartozik, hogy ennek előzménye a szocialista közösség országainak emlékezetes budapesti felhívása volt. De Leonyid Brezsnyev Budapestet említette, mint a holnap felé vezető út lényeges állomását akkor is. amikor a szocialista külügyminiszterek minapi felhívását idézte. Most, néhány nappal ezelőtt a katonai enyhülés megvalósítására, a hidegháború maradványainak végső eltakarítására hívtak fel újra a mi fővárosunkból a Varsói Szerződés külügyminiszterei — s ahogy Leonyid Brezsnyev megjegyezte, nem más leszerelési kezdeményezések, tárgyalások, meglevő fórumok helyettesítésére, hanem éppen azok elevenebbé tételére javasolja az új budapesti kezdeményezés az új összeurópai értekezletet. „A BéCs előtti állomás” — jegyezte meg szellemesen, az időbeli és a földrajzi fogalomra egyaránt gondolva, az egyik nyugati rádiókommentátor a magyar fővárosban lezajlott fontos politikai tárgyalásokról. Valóban így van. Mindazok a megnyilvánulások — Kádár János beszédei, más magyar felszólalások —, amelyek a Brezsnyev-látogatás napjaiban elhangzottak magyar földön, nemcsak a szovjet politika általános békeszándékait hangsúlyozták. Mindenütt szó esett a hónap közepén sorra kerülő szovjet—amerikai csúcstalálkozóról, a hadászati támadó fegyverek korlátozásáról kidolgozott újabb, immár második szovjet—amerikai megállapodás aláírásáról. S amikor Leonyid Brezsnyev azt mondta, hogy a szovjet fél kész aktív, konstruktív párbeszédre a világpolitikai tárgykörök mindegyikében, nagyon is konkrét, nagyon is időszerű kérdésekre gondolt. Éppen a szocialista országok pozitív kezdeményezéseinek sora mutatja meg a lehetséges utat: a tárgyalásokkal, a megállapodási készségnek a megállapodás reális lehetőségeivel való összeegyeztetésével. Ha Budapest „a Bécs előtti állomás”, nekünk magyaroknak külön is jó okunk van örömmel és elégedetten összegezni az elmúlt hét magyar—szovjet csúcstalálkozójának eredményeit. Utalhatunk itt mindenekelőtt arra, amit Kádár János úgy fejezett ki, hogy újra hangoztatva elveink, céljaink, érdekeink közösségét, a teljes nézetazonosságot, a forradalmi hagyományok folyamatosságában, történelmi perspektívában ábrázolta a testvéri szovjet—magyar viszonyt. S idézhetjük Leonyid Brezsnyev megállapítását arról hogy egy-egy ország „megismételhetetlen vonásai”, sajátosságai figyelembevétele nélkül lehetetlen egészséges együttműködést kialakítani, kölcsönös megelégedéssel rendezni ezt, vagy azt a problémát”. Alighanem a Brezsnyev- látogatás talán leglényegesebb két mondataként kell megjegyeznünk a díszvacsora pohárköszöntőjében mondottakat. „A szovjet—magyar együttműködés normájává vált, ^ hogy Figyelemmel, a szó szoros értelmében jó szándékkal kezeljük egymás sajátosságait. Sőt, mi több, barátaink érdekeit és gondjait mindannyian a magunkénak érezzük és sajátjainkként figyelünk azokra.” Természetes dolog, hogy a magyar politika a szovjet pártós kormányküldöttség látogatásának alkalmát is felhasználta arra, hogy kifejezze, milyen elsőrendű jelentőséget tulajdonít a Moszkvához fűződő testvéri szövetségnek, annak a kipróbált, mindig eredményes együttműködésnek, amely gondos egyeztetés, a közös és kölcsönös érdekek figyelembevétele közepette jellemzi a szocialista közösség országainak fellépését a nemzetközi színtéren. Nyílt szó, világos beszéd szólt a hazai holnapról is az elmúlt napokban. Amikor Kádár János rádió- és televízióbeszédében az elért hatalmas eredmények mellett az előttünk álló útszakasz új, nehezebb, bonyolultabb feladatairól beszélt, olyan kérdésekre utalt, amelyekkel a mindennap: munka a gazdasági építés hétköznapja mind gyakrabban tesz fel. A politikai témák mellett átfogó véleménycsere zajlott Budapesten a magyar—szovjet távlati gazdasági együttműködés fő irányairól. Amikor a közös közlemény külön is kiemeli, hogy „a felek szükségesnek tartják az együttes tervezési tevékenység tökéletesítését, a termelési kooperáció es szakosítás fejlesztését” — nem egyszerűen az 1990-ig szóló hosszú távú program befejezésének meggyorsítására hívnak fel, hanem arra is, hogy a műszaki-tudományos együttműködés hatékonyságának növelésével is erősítsék a két ország sokoldalú gazdasági kapcsolatait. V áltozó világ új jelenségei, új problémái, új és bátor megközelítéseket, feleleteket követelnek. Szilárd és egyértelmű ideológiai megalapozás kell ezekhez a feleletekhez és ezért is utal a közlemény a magyar—szovjet ideológiai együttműködés fontosságára. Hogy a nem köny- nyű feladatokkal megbirkózzunk, a legnehezebb kérdésekbe is megadhassuk a kor és a szocialista eszmék által megkövetelt legjobb választ, a szocialista közösség egységének, '■’yüttműködésének erősítését kell szolgálni. Fontos eszmecseréi) o nemzetközi gyermekév budapesti fórumán Hétfőn a Parlamentben plenáris üléssel folytatta munkáját a gyermekév budapesti nemzetközi fóruma. Az ENSZ szakosított szervezeteinek küldöttei, s a hetvennél több országból érkezett delegátusok — politikusok, társadalmi személyiségek, szakértők — a gyermekek boldogabb és biztonságosabb jövőjét szolgáló nemzetközi együttműködés tennivalóit vitatják meg. Délután szekcióülésekkel folytatódott az eszmecsere. Az első szekció témája a gyermekek jogainak elismerése és érvényesítése, a résztvevők meghallgatták és megvitatták az ENSZ Emberi Jogok Bizottsága genfi irodájának jelentését. A második szekcióban azokról a gazdasági, szociális és egészségügyi kérdésekről esett szó, amelyek a jövő nemzedékének érdekét szolgálják; beterjesztettek az ülésen az UNICEF-nek (az ENSZ nemzetközi gyermekalapjának), továbbá a WHO- nak, a FAO-nak és az ILO- nak, azaz az Egyesült Nemzetek Szervezete egészségügyi, mezőgazdasági és élelmezés- ügyi, illetve munkaügyi szervezetének jelentéseit, amelyek egyebek között kijelölik a gyermekegészségügyi és -élelmezés helyzetét, a falusi gyerekek nevelésének speciális kérdéseit. A harmadik szekció ülésének résztvevői az oktatás és nevelés kérdését tűzték napirendre, az UNESCO jelentése nyomán vitatták meg a teendőket. A nemzetközi fórum résztvevői több fakultatív program közül választhatnak; gyermekintézményekben tehetnek látogatást, gyermekklubokkal, s a Kodály zeneoktatási módszerrel ismerkedhetnek. Este az Operaházban gyermekszereplők — együttesek — föllépésével gálaestet rendeztek az öt világrészből érkezett delegátusok tiszteletére. (MTI) Közvetlenül az üveghuták szomszédságában látják el feladataikat Bállá Géza és Bácsi Béla, a salgótarjáni síküveggyár Zagyva III. üzemrészében, ahol a forró nyári időjárás hatványozottan érvényesül. Az ezerötszáz foknál magasabb belső hőmérsékletű üveg- kohó mellett félszáz Celsius-fok körüli melegben kell dolgozniuk; a síküveggyártásához szükséges alapanyagokat adagolják a kemencébe. — kulcsár — Tanácsi vb-ülés Balassagyarmaton Sokoldalú együt Hosszabb ideje, pontosabban hat éve, sokoldalú munkakapcsolatban áll egymással Balassagyarmat város Tanácsa és a Nógrád megyei Tanács VB balassagyarmati járási hivatala. A két tanácsi szervezet együttműködését megállapodás rögzíti, amelynek végrehajtását legutóbb, három éve tárgyalták. A városi tanács végrehajtó bizottságának hétfői ülésén, egyebek között, újra napirendre került a város és a járás kapcsolatának értékelése. Megállapították, hogy a különböző fórumokon, eddig, is rendszeresen foglalkoztak az együttműködés feladatainak megvalósításával, s rendre feltárták az ezzel összefüggő hiányosságok okait is, tovább javítva a kapcsolatot. A városban működő családi ünnepségeket rendező iroda, rendszeresen ad módszertani segítséget a járás községeinek, ugyanakkor maga az iroda is részt vállalt jó néhány esetben egy-egy rendezvény lebonyolításában. A két tanácsi szervezet között jó a kapcsolat például a gyámügyek intézésében; az igazgatási osztályok ebben sikeresen együttműködnek. konzultálnak, átveszik a hasznos tapasztalatokat, s egységes gyakorlatot igyekeznek kialakítani. Ugyanez elmondható a munkaügyi tevékenységről is, hiszen például a pályaválasztási munkát is összehangoltan végzik. Az együttműködési megállapodás kiterjed az oktatási-közművelődési területekre is, és megfelelően alakult az évek során folytatott gyakorlati munkában. Különösen hatékony volt az együttműködés a hagyományos palóc nap szervezésében és megrendezésében a városi tanács és a járási hivatal között. Ismeretes, hogy a városban levő közművelődési intézmények járási feladatokat is ellátnak. Éppen ezzel kapcsolatban hangzott el az észrevétel, hogy munkájuk hatékonysága érdekében feltétlenül meg kell valósítani az intézmények között a tervtárgyalások bevezetését, mert ez a gyakorlatban még nem alakult ki. Hasznos lenne az is — hangsúlyozták —, ha járási felügyelő is bekapcsolódna az intézmények felügyeleti vizsgálataiba, s ezzel is segítséget nyújthatna a hálózatimódszertani munkában. A kapcsolat értékelésében kitértek az oktatás, a sport, a kereskedelem, a mezőgazda- sági és élelmezésügyi tevékenység területén elért együttes eredmények tárgyalására is. Különösen jelentős a városi ellátásban az utóbbi, amely évek óta jól szolgálja a termelői és fogyasztói igények kielégítését. Említés történt arról is, hogy az év eleje óta a közegészségügyi feladatokat járási és városi! szinten a városi tanács illetékes osztálya végzi, s bár ezzel megvalósult az ésszerűsítést szolgáló integráció, a munkafeltételek javítása sürgető feladat. A kapcsolatokról' szóvá megállapították, hogy a jövőben az időközben bekövetkezett területi és szervezeti változásokhoz kell igazítani a gyakorlatban eddig is hasznosnak bizonyult, sokoldalú együttműködést a városi tanács a járási hivatal között. Szakértői konferencia Salgótarjánban A hazai ökonometriai modellekről Szakértői konferenciát rendezett a magyarországi ökonometriai modellekről Salgótarjánban, a Salgó Szállóban a Magyar Közgazdasági Társaság matematikai-közgazda- sági szakosztálya a társaság Nógrád megyei szervezetének támogatásával. A konferencia célja, • hogy megvitassa az ökonometriai kutatások hazai helyzetét, a magyarországi önkonometriai modelleket, azok alkalmazásának, gyakorlati felhasználásának eredményeit és lehetőségeit. A háromnapos tanácskozást tegnap délután Illés Miklós, a megyei tanács általános elnökhelyettese nyitotta meg. Bevezetőjében szólt arról, hogy a megváltozott feltételek a gazdaságirányításban és a gyakorlati munkában egyaránt új módszereket. eddig mellőzött összefüggések figyelembevételét, minőségileg más jellegű tevékenységet követelnek meg. Szükségszerűen nagyobb szerepet kap a tudomány. — A rendezvénysorozat megtartásának szükségessége és aktualitása politikai és gazdasági okokból következően is vitathaíafiah — mondotta a továbbiakban Illés Miklós. — Egyetlen tudományág sem tárta fel, fogalmazta meg még olyan egzakt módon a gazdasági jelenségek közötti összefüggéseket, mint az ökonometria. Ennek ellenére az ökonometria szocialista gazdaságban való alkalmazhatósága viszonylag hosz- szú ideig váratott magára, éppen azért, mert vitatott volt. Hosszú ideig uralkodott az a nézet, hogy ökonometriai módszerek természetüknél fogva mindenekelőtt a tőkés gazdaság vizsgálatánál alkalmazhatók, és elsősorban a konjunktúraciklus változásainak előrejelzéseire alkalmasak. Csak az utóbbi évtizedben alakult ki a szocialista - országokban az a meggyőződés, hogy az ökonometriai- kutatások. eljárások, az ökonometriai módszerek a terv- gazdaság, a szocialista gazdaság fejlődése törvényszerűségeinek kutatásában is sikerrel felhasználhatók. E tudományág jelentős feladata lehet, hogy a tervező szerveknek olyan számszerű információt nyújtson, amelynek felhasználása elősegíti a tervek jobb megalapozását, felépítését, vagy amelynek segítségével érthetővé válik, mi okozza a tervtől való eltéréseket. Az ökonometria lehetővé teszi, hogy megismerjük a gazdasági fejlődés meny- nyiségi törvényszerűségeit, a különböző típusú termelési, technikai, összefüggéseket. Módot ad a nem tervezhető jelenségek prognosztizálására, becslésére. Módszerei arra is felhasználhatók, hogy a gazdasági ösztönzőknek a népgazdaság egyes területeire gyakorolt hatását vizsgáljuk. Éppen ezek miatt az ökonometriai módszerek alkalmazása ma már a szocialista gazdaság további fejlődésének elengedhetetlen és szükséges feltétele. A konferencia tegnapi napján négy előadás hangzott el az ökonometriai modellekről, a modellezésről s annak eddigi tapasztalatairól. A konferencia programja ma folytatódik. Jubilál a számítógépes rendszer Tízéves az ESZR, a KGST- országok egységes számító- géprendszere. Ebből az alkalomból, két hét múlva Moszkvában, nagyszabású nemzetközi kiállítást rendeznek. Az együttműködésben részt vevő nyolc ország, köztük hazánk vállalatai bemutatják az ESZR-hez tartozó szerszámgépeiket, perifériaegységeiket, távadatfeldolgozó rendszereiket. Tizenkét hazai vállalat állít ki a moszkvai jubileumi bemutatón. A jubileumi bemutatón a miniszámítógépek kiállításán a magyar ipar az SZN 52 típusú számítógép mintapéldányát állítja ki. A hazai számítástechnikai ipar azMSZR- rendszerben eddig csak di- splayeket, sornyomtatókat, fix tárcsás tárolókat, azaz perifériákat gyártott. A moszkvai bemutatón külön kiállítást rendeznek a szakemberképzésről, amelyen a budapesti nemzetközi számítástechnikai oktató- és tájékoztató központ színes tablókon, diaképeken ismerteti tanfolyamainak rendszerét.
