Nógrád. 1979. június (35. évfolyam. 126-151. szám)
1979-06-03 / 128. szám
Tudomány — technOu Vonatok pályája Az új japán vasútvonal a ma legkorsxerűbb felépítménnyel készült. ' A vonatok korszerűsítésé- felületet és négyzsetcentiméte- Nagy jelentőségű volt a sínek hek, a sebesség növelésének renként 2,5 kilogramm súly- hőmozgásának megakadályo- lee! átványosabb munkálatai lyal nyomjai az alatta levő zása, sőt odáig jutottak, hogy a mozdonyok korszerűsítésére ágyazatot. De a lefelé széle- ma már sokfelé hézagmentes irányulnak. De hasztalan a sedő kavicságy is tovább hegesztett síneken roboghat- legerősebb, a leggyorsabban osztja a terhet, úgy hogy a nak a vonatok, futó mozdony, ha a vasúti talajra végül’ is mindössze A hőmozgás csökkentése pálya alkalmatlan a nagy se- négyzetcentiméterenként 1 úgy sikerüit, hogy a síneket bességgel robogó vonatok át- kg nyomás jut, a Korábbi megoldásnál szilárbocsátására. A mozdonyok A sínekkel kapcsolatban da{>ban rögzítették. A hosz- fejlesztésével párhuzamosan sokáig legnagyobb gond a hő- síneken olyan korszerű, tehát világszerte óriási erofe- mozgás volt. Mivel a hömoz- rugalmas lekötést alkalmazszítéseket tesznek a minél gás a hőfokkülonbségeken amely követni tudja a stabilabb, biztonságosabb vas- kívül a sin hosszával is ará- s{n mazgását s ezért nem lazul, sőt mozgás közben nem a leszorító ereje rugalmasságot elsősorban acél alátétlemezekkel úti felépítmény megépítésére, nyos, ezért régebben rövid, Vasúti felépítményeken mind- általában 12 méteres síneket azt értjük, ami a pályákon a használtak. A rövid sínek sű- sem A kocsik kereke és a talaj között rű hézagain gyakran kap sorban _______________ v an: a sínek - a kapcsoló- ütést a sín és a futószerkezet ^ „.-almas _ gumi vagy # . m % 111 1 n : n A liAAnproUn finnlzAn O *7 ° _ és rögzítőelemeikkel —, a is. A hosszabb síneken ez talpfák, vagy másként aljak, ritkábban következik be, valamint az ágyazat. Egy vo- ezért a minél hosszabb sínműanyag — rétegekkel biztosítják. Erre vonatkozóan magyar találmány is született, nat áthaladásakor a sín egy szálak gyártására és lefektető- ezt alkalmazták például négyzetcentiméterére 5—6000 sére törekedtek. Itt azonban kilogrammal nehezedik. Az nagyobb hézagokat kellene ebből eredő terhelés a sín hagyni, ami forgalmi szemszéles talpának egy négyzet- pontból hátrányos, a centiméterén már csupán 25 kező követelmény tehát e kg A talpfa tovább növeli a hézagok kisebbítése volt. Új gyógyszer születése llHliÍ! ' Egy-egy új gyógyszernek a felfedezése és az orvosi gyakorlatba való bevezetése nagyon sok kutató és ipari szakember hatalmas költségekkel Járó. fáradságos és hosszadalmas munkájának az eredménye. Valamely út gyógyszer kifejlesztéséhez átlagosan 58 ooo kutatói munkaórára van szükség. Koszerű csoportos kutatással Is 3—6 év kell ahhoz, hogy minden tekintetben megfelelő ÚJ készítmény lásson napvilágot. A nemzetközi statisztikák szerint minden négyezer vegyület közül legfeljebb egy akad, amelyből gyógyszer válhat. Ez természetesen átlagos érték. és nem úgy értendő, hogy minden esetben feltétlenül négyezer ve- gyülctet kell kipróbálni ahhoz, hogy közülük egy gyógyszerként beváljon. Nem meglepő tehát, hogy ez Ideig például mintegy 380 ezer vegyület rákellenes hatását vizsgálták, s a kísérletek nem jártak pozitív eredménnyel, hogy 5000 szulfonamid-származék kór zül legfeljebb tíz van tartósan forgalomban, hogy kétezer antibiotikum közül alig egy tucatnak van gyakorlati jelentősége hogy ezer félszintetíkus penicillin közül szintén csak mintegy tíz került a gyógyászatba. Napjainkban a világon évente *00 000—300 000 ÚJ vegyületet állítanak elő és vizsgálnak gyógyszertani szempontból budapesti földalatti vasútnál is. A leggyorsabb vonatok bíwöt" járta Pályákon — Fránciaor- e " szágban és a híres japán To- kaido vonalon — is hasonló lekötést alkalmaztak. Ä korszerű lekötési mód tette lehetővé, a „végtelen” hegesztett sínek alkalmazását, amelynek a folyamatossága csak ott szakad meg, ahol a biztosító berendezések miatt a sínek szigeteltek, továbbá a hosszabb hidakon. Ezeken a helyeken azonban a vonatok sebességcsökkentésre kényszerülnek. dolgoznak ki. mert a további ké- imial és technológiai vizsgálaton de az ra4r hőhány kilogramm minta évente gyógyszerként bevezetett anyagra van szükség. Ezután kö- új vegyűletek száma nem halad- vetkeznek a bővített farmakolója meg a száz-százötvenet. Egy ?lal vizsgálatok és csak ezek egv- új gyógyszernek szánt vegyülgtet ontetfi sikere esetén kerülhet sor mindenekelőtt farmakológiái vfzs- a klinikai „^vizsgalatokra. maid gálatnak vetik alá amelyhez a . sze,es körű kipróbálásra. Ha csupán az anyagnak 1—M gramm- mindez eredményesnek bizonyul, nyi mennyisége elegendő. E vizs- dolgozzák ki az üzemi gyártás gálátokat baktérium- és szövet- menetet, kialakítsak a végleges tenyészetekben, valamint állat- gyógyszerformát es nevet adnak kísérletekben végzik, célja még a gyógyszernek, csak az általános tájékozódás. Képünkön: Jelenia Góraban, Ezután célzott farmakológiai vizs- Lengyelország második legna- gáiat következik, amely még csak gyobb gyógyszergyárában főként néhány száz kisállattal végzett hormonális és nszichofarmakoló- kísá-iptekbő! áll. Ha a tanaszta- -giai szereket, valamint vitaminlat"1: lók. a reménytelinek ígér- termékeket állítanak elő. Az új kező vegyűletek létrehozására gyógyszer már az automatikus ideiglenes laboratóriumi eljárást csomagolóba került élünk, szilárd kőzetek alkotják. A kéregből származó rengéseket tehát nyilvánvalóan az e kőzetrétegekben lezajló fizikai folyamatokkal magyaráz, hatjuk. Lényegében véve arMiért Tannak földrengések ? Közelmúltban a jugoszláviai baá feszültségek. Hogyan szár- A HATÁRVONALON földrengés-katasztrófa sokak, mázhatnak tehát mégis föld. ban felvetette a kérdést: mi rengések ilyen nagy mélység. az oka ezeknek az elemi csa- bői? Varrnak egyes területek, Románia esetében különle- pósoknak? Tehetünk-e valamit ahol a rengések fészekmélysé- ges helyzettel állunk szemben; eüenük? Eljut-e valaha is oda ge meghaladja a 100 kilométert itt egy kontinentális eredetű az emberiség, hogy megakadá- U, míg a földkéreg még a kÖ2ettftmh helyezkedik el az lyozaa a rengések kipattaná- legmagasabb hegységek alatt neiyezxeoiK ei az sít, illetőleg valamilyen módon sem vastagabb 70 kilométer- europsu lemez alatt A kérdé. „megszelídítse” a föld giganti- nél. Az emlékezetes romániai ses kőzettömb alakja olyan kus erőit? földrengések (1940. december, mint egy felfordított piramisé. 1977. március, stb.) például Alaplapja 70—100 kilométer a KJfnprirfSr mind 110-150 kilométer mély- mélységben, csúcsa pedig 150 A pmnmyrtoK ° segben levő fészekből pattantak —200 kilométer mélységben he- FOLDRENGESEK ki. Olaszországban pedig, az íyezkedik el. Ez a tömb a roEtnától a Strombolin kérész- mániái földrengések kialakuláBolygónk kérgét, amelyen a Vez^v haladva azt sának színtere. tapasztaljuk, hogy a foldrengésfészkek mind nagyobb és Ami pedig Jugoszláviát ille- nagyobb mélységben helyez- ti, az ottani földrengések (a kednek el; Nápoly közelében jelenlegi is, az 1963. évi skop- már olyan rengések is előfor- jei is) azzal magyarázhatók, dúlnak, amelyek 300, sőt: 400 hogy Afrika, illetőleg az Afri- ról van szó, hogy a földfétaztat kilomé,ter mélységből szár. kát hordozó kőzetlemez évi állandóan alakító, a hegysége. ™aznak' Végül megemlíthet, néhány centiméteres sebesség, két felgyűrő erők hatására a Iuk> ho^ Indonéziában, Ja- gél közeledik az európai le- kőzetekben mechanikai feszült- panb*n\ Chilében o yan mezhez. Fentebb mar utaltunk séaek kénződnek akárcsak eev rengések is vannak, amelyek rá, hogy eközben a lemez egy meghajlított ’acéllemezbén 600-700 kilométerrel a fel- r&ze, amely a földközi tenger Amikor ezután ezek a feszült- "zln alatt kúletkepiek Az ed- alatt helyezkedik eh a Tirrén- ségek elérnek egy kritikus ha- ?lfl észle.1‘ legmelyebb rengés tenger tersegeben benyomul az tárértéket, a kőzeteket alkotó Indonéziában, pontosan szol- európai lemez alá Az ettől ke- részecskék között hirtelen Ya: ? B^d?71ten*erben lepett leire eső területen - vagyis megszakad a fizikai kapcsolat, g, és 720 talometer mélység- eppen a jugoszláviai-albániai Szaknyelven ezt úgy fejezzük bö1 Pattant kl- tengerárt vonalában - nyeld: a kőzetek valahol tönkre- ' * nyíróerők íepnek fel mennek. A bennük lekötött ru-, A KÖZETELEMEK mez összetaláíkorik tí euról galmas energia ekkor úgyszól-' MOZGÁSA pai kSemezLl A lucoszlá van robbanásszerű hevesseg- p?1. jugoszia. gél szabadul fel. Itt is, ott is v.ai-albamai tengerparti törések képződnek a kőzetré- A jelenleg már világszerte fav képviseli e két hatalmas tegekben, épp úgy, mint aho- elfogadott új geofizikai elmé- koze*lemez , kozos hatarvona- gyan a példánkban említett let, az úgynevezett lemeztek- ,a* Ez °ka annak hogy eb- acéllap is megpattan, ha a tonika pontos választ tud ad- bei? az övezetben oly gyako- ráható mechanikai igénybevé- ni arra a kérdésre: hogyan is !?.ak az ,er?s’ rombolo hatasu tel már túlságosan naggyá nő. keletkeznek ezek a mélyrengé- tolctrengések. V '"t,k MMhtaIn“°iSydMietÄza „em'TtS“ maradékul Keiy meiysegoen neiyezkeoiK máshoz kepest. Ennek során dekezések esv másik módszeäuf SgÄ3gvolt^ SeiTzÄä b RenÄS ^ Sf^az aúgynevezett k;fésZek' aZ történikl hogy egy tengeri, ame^sJ^méga nag^n^erős fiitól minden e^ónvba^ruíuil” Y*57 6?eáílit területet hordozó földlökéseket is átvészelhetik. ZftuüÄ ^d^k 8e!r 1®« h^k fe ny^ul Taskentet például, amelyet más hullámok indulnak el. bTeev olyan l'emez Ilá‘'amefv pemaui, arneiye: anz*taet egy* fejté). ... SS tÄ SKÄ““' tó. A FÖLDKÖPENYBŐL SZÁRMAZÓ RENGÉSEK ameiy a felszínt elérve meg. hordod “ • Péidául““ Indonéria sMmpont^8“szerintarépítették rázza azt. A mélységi fészek estében av Indiai .óceánt hm- szen”? epK*neK felszíni megfelelőiét eoicent- i indlai-öceant hor- u]Já. Tokióban pedig már a reiszini megieieiojet epicent- dozó lemez hajlik meg a nagy húszas években kidolgozták a rumnak hívjuk. Ez rendszerint Jávaá-árok íaz óreánhan Vw ? eveKoen KiaoigoztaK a a leeerőtelíesehhen megráw»« ■ ■ (az oceanpan Kés- szükséges eljárásokat és akadt tertf^középső^zé™találja- olyan felhőkarcolószerű szálteruiet középső részén találha és behatol a szigeteket tartó loda, amely a mostani jugomfeik lemez alá. Japán és szláviai rengésnél sokszorta C«ile esetében a csendes-oce- nagyobb energiájú — főldlö- áni lemez viselkedik így. Ami kést is sértetlenül átvészelt! A pedig a Tirrén-tengert illeti, módszerek tehát már rendel- itt a Földközi-tengert hordozó kezésünkre állanak — megva,, , __ tanéi nyomul be az Európa lósításuk, széles körű alkalmaA kéregből származó föld- déli részét tartó, másik lemez zásuk tehát csak” pénz (és rengések tehát így magyaráz- alá. idő) kérdése.” Nagyon valószí. értSüfnyállt^^ A behatoló tömbök viszony. nű'bo.^ a megsemmisült soKaig erteuenui am szem- hidegek és emiatt merev 3ug°sz^viai városok ujjáepi^n^^l4n flldrangések0^ teltkéíit^iselkednek, annak el- ^ ezeket a szabályokat Zíyek lényegíen ntgíobb lenére, hogy környezetükben, fo^ak alkalmazni, mélységből származnak, nem a földköpenyben magas hőmér. a földrengések fellépését magából a kéregből, hanem a sefc*et uralkodik. A tömbök megakadályozni nem tudjuk, kéreg alatt elhelyezkedő úgy- nagyon sokáig megtartják ezt Vannak azonban tervek arra nevezett földköpenyből. A kö, a sajátosságukat és csak ak- vonatkozóan, miként is lehet- penyben már olyan magas hő- |cor olvadnak meg, amikor már ne a mélyben tárolt feszültsé- mérséklet uralkodik, hogy az '^en nagy, esetenként 700 kilo- geket úgy feloldani, hogy anyag nem szilárd, hanem fél- métert is meghaladó mélysé- egyetlen, nagy erejű rengés folyós halmazállapotban van. get értek el. Addig azonban, lépjen feL A kísérleti tapasz- A vulkánokból származó kő- am'g ez a teljes megolvadásuk tálatok azonban ez i'dó szerint zetolvadék, a magma végered- be nem következik, alkalma- még nem elegendőek és a do- ményben a földköpenyből jön, maradnak arra, hogy ben- i0g kétségkívül igen kockázanük mechanikai feszültségek t0s. A legjobb tehát amit tehalmozódjanak fel. A kéreg hetünk, az, hogy földrengésalatti tartományokból szárma- biztos épületeket létesítünk zó földrengések tehát ezekből, kő. s képet ad nekünk arról, milyen fizikai állapotban van az ottani anyag. Nyilvánvaló azonban, hogy a félfolyós (és ráadásul még gázokkal is telített) köpenyanyagban nem halmozódhatnak fel mechania földköpenybe behatoló zettemezekből származnak. mindenütt, fennáll. ahol veszély Dr. Hédervári Péter Az építőipar „kenyere” X világ eementtermelése majd összekeverik nagyon zések irányítása, működésük hallatlan módon növekszik, pontos — a minőségtől füg- összehangolása központi ,ve- ami két okra vezethető visz- gő — arányban a kiszárított zérlőteremből történik, inríen sza. Az egyik az, hogy az agyaggal. A keverék előbb indíthatók, szabályozhatók a építkezéseken tégla helyett kalapácsos törőbe, majd go- gépek. Itt mutatják a külön- egyre inkább nagyméretű, lyósmalomba kerül, ahol fi- féle műszerek a motorok tel- könnyű és előre gyártható nőm lisztté őrlik. A keverék jesítményadatait, a berende- elemeket használnak, a má- innen a homogenizáló silóba zésekben uralkodó hőmérsék- sik pedig abban áll, hogy a jut, ahol sűrített levegővel let- és nyomásértékeket, onnan mélyépítésben á közlekedés átkeverik, így a liszt összeté- láthatók — beépített televízi- és az energiaipar állandó fej- tele egyöntetű lesz, majd fo- ós kamera és képernyő segít- lődése óriási méretű létesít- lyamatosan a klinkerégető ségével — azok a kritikus ményeket kíván (utak, repü- kemencébe továbbítják. A helyek, ahol az anyag elaka- lőterek, gátak.) kemencében a keveréket elő- dása. feltorlódása komoly A cementgyártásban igen melegítik, majd lehűtik. A üzemzavar okozója lehet, s nagy mennyiségű anyagot folyamat során alakulnak ki ' végül ide futnak be a hiba- kell mozgatni. Ezért cement- a keverékben azok a tulaj- jelzések. Hiba észlelése ese- gyárat ott lehet csak Jétesí- donságok, amelyeket a ké- tén a központi vezérlőteremteni, ahol a két legfontosabb sőbbiek során a cementtől ben dolgozó mérnök azonnal nyersanyag — mészkő és az általában megkívánunk. A cselekedhet, agyag — együtt, viszonylag kemencéből kikerült anyagot Az ügyeletes mérnök segít- tisztán és nagy mennyiségben — a künkért —, amely az gégére van az automatika is. fordul elő. Természetesen égetés során a nagy hőmér- A Kirgiz Tudományos Aka- egy új gyár létesítésekor séklet hatására kis golyócs ezenkívül még az energiával^ kákká áll össze, a cementsi tervét, ahol az új gépsor 21 egységének összesen 250 technológiai műveletét számítógép irányítja. Képünkön: démia automatizálási intéze vízzel való ellátottságot, az maiomba juttatják, ahol el- *®ben kidolgozták a helyi ce- Az' automatizált cementgyár út- és vasúthelyzetet is fi- készül a cemen4- mentgyár teljes automatizálá- számítógépközpontja, gyelembe veszik. A gyárba beszállított mész- A cementgyár folyamatosan t-------------------------:-------------—-----------------------------—' —k övet először felaprítják, üzemel. A hatalmas berende- | NÓGRÁD — 1979. június 3., vasárnap 11
