Nógrád. 1979. június (35. évfolyam. 126-151. szám)

1979-06-28 / 149. szám

Kitüntetett pedagógusok Gebhardt József ne, a salgó- sen emlékeznek, ápolják em­tarjánj Furák Teréz leánykol­légium igazgatónőjének szo­bájában beszélgetünk. Az asz­lékét, összefüggésben a politi­kai, közösségi neveléssel is. 1977-ben költöztek a korszerű talon szép kiállítási oklevél, szén kollégiumba, ahol jelen ­amelyet az idei pedagógusna­pon kapott rajta az írás: ..Salgótarján város szocialista közoktatásáért 30 éven át ki­fejtett kitartó és eredményes munkájáért”- Mellette gyö­nyörű plakett- Harminc éven át? Igen, s ez a harminc év kicsit már kultúrtörténet. — Amikor tanulmányaimat befejeztem, Bácskába kerül­tem — emlékezik a kezdetek­re az igazgatónő. — Aztán a háború vihara Nógrádba so­dort. Vizslásra kerültem, ahol a mozgalmi munkába is be­kapcsolódtam, az ifjúsági és az MNDSZ-tevékenységbe. 1940-ben jöttem a salgótarjá­ni kollégiumba. Itt fogott a nógrádi táj. itt vertem gyö­keret. Ahol most az egészség- ügyi szakiskola van ott volt a leánykollégium, 18 kollégis­leg 232 leány lakik, s tizen­négy kollégiumi nevelő tevé­kenykedik. 1974-ben a KISZ kb Vöröszászlaját is megkap­ták a közösségi nevelésben végzett kiemekledő munkáért. — Éppen most tartottuk ne­velési értekezletünket. ahol munkánkat értékeltük, s be­széltünk a feladatokról — jegyzi meg Gebhardt József- né. aki a kollégiumi mozga­lommal együtt nőtt 'fel. — Óriási a fejlődés, amit meg­tettünk. nemcsak a feltételek javulásában, hanem a kollégi­umi pedagógiai munkában is. A legfőbb munka nálunk, ter­mészetesen, a tanulás. A jö­vőben. ezzel összefüggésben is. még többet kívánunk ten­ni azért, hogy gyerekeink az iskolákban meghirdetett ta­_______________ _________= B nulmányi mozgalomban még t a lakott benne,' akik akkor eredményesebbek legyenek, vegyenek részt nagyobb szám­a két középiskolába jártak, a Madách Gimnáziumba és a közgazdasági technikumba. A szemközti, ugyancsak volt ka­tonai épületben volt a fiúkol­légium. Amikor a beiskolázás bővült, szaporodtak a fakók. 1951-től vagyok a leánykollé­gium igazgatója, közben vé­geztem a testnevelési főisko­lát s tanítottam is­A kollégium 1951-ben köl­tözött el innen, aztán még kótelepi 19-es több helyen volt, 1937 január- vezetője . idén iától működött húsz éven át a Felszabadulás úton, a haj­dani járási főszolgabírói hiva­talban- A régi kollégiumi élet ? — Most „perzsa szőnye­günk” van • — mondja az igazgatónő. — De az ágyak között akkor is volt szőnyeg, először papír-, majd rongy- éss spárgaszőnyeg. Mindig rend. tisztaság és otthonosság honolt a lányok szobáiban. Furák Teréz nevét 1961- ben vették fel. a munkásmoz­galom e fiatalon elhunyt ak­tivistájára azóta iá rendszere* pattintgatta ostorát. Azóta so­kat fejlődött az óvodai élet, a feltételek is javultak, a zsúfoltság ázonban nem szűnt meg. sőt tovább nőtt. A vá­ros megnőtt, azonban a fel- szabadulás óta mindössze öt óvoda épült eredetileg is ilyen célra, a többi átalakítás. En­nek kedvezőtlen hatása ma is nyomasztó gond. Ebben az óvodában nyolc évig volt ve­zető óvónő. Aztán 1966-ban a 10-es szárny óvodába került, ahol magas pedagógiai értékű munkát alakított ki, szülői és társadalmi segítséggel- 1974- ben lett óvodai felügyelő. — Az egész pedagógiában megindult a fejlődés, ezen be­lül az óvodapedagógiában is — mondja. — A társadalmi igény és figyelem Is megnö­vekedett. Mondhatom! örök égés volt az életünk, az enyém is. Azt mondtam most is, ami­kor kartársaimmal együtt örültünk, hogy ez a kitünte­tés nemcsak az én egyéni ér­dememet ismerj el. sok peda- gógustársam érdeme, a segítő ban a pályázatokon, fokozzuk szülők érdeme is benne van. kapcsolatainkat az oktatási és közművelődési intézmények­kel. s természetesen azért, hogy kitűnő feltételeink kö­zött még otthonosabban érez­zék magukat ebben a közös­ségben­Mezőfi Zoltánná, városi óvo­dai felügyelő, a beszterce-la* .számú óvoda kapta meg a Kiváló pedagógus kitüntetést. Méltán, ö is azok közé tarto­zik, aki végigélte a városban az óvodai fejlődést. 1939-ben került Salgótarjánba, abban az évben nyitották meg a 8- as számú óvodát a Játszó ut­cában. A gyerekek elhelyezési gondja már akkor is ugyan­olyan nagy volt, mint azóta is. és különösen napjainkban! Mézőfiné még emlékezik a kezdetekre, amikor az óvo­dák ellátásában olv nagy sze­repet töltött be Miska bácsi kocsija, aki a bakon ült. s Az ember ebben a munkában nem tud elfáradni, feletteseim is mindig alkotó módon hagy­tak dolgozni. S a gyerekek között pedig minden kisebb- nagyobb sérelmet is elfelejt az ember, mert mosolyuk min­denért kárpótol. Közben, 1973-tól a megyei továbbképzési kabinetben volt továbhkénzési felügyelő Me­ző« Zoltánné, 1977-ben iött vissza nagyon szívesen a vá­roshoz s most a 19-es óvoda vezetője. Óvodai felügyelő­ként pedig az egész város óvo- dáiérj i3 gondot vállal. Az óvodapedagógia nagyot fejlő­dött napjainkig, e munká­ban az 6 tevékenysége is erő­teljesen benne van- Nehezen tudná ma már elképzelni az életét a kicsinyek nélkül, akik mosolya további erőt ad szá­mára is a munkához. • Gratulálunk mindkettőjük­nek a kitüntetéshez. . T. E. A tizenegy napos oktatási ciklus bevezetéséről Mint ismeretes, ez 1978—79. zett szabad szombatokra, nem szerveznek más elfog­tanévben Salgótarján összes Ilyenkor a gyermekek szüleik általános iskolájában bevezet- kel, családi körben töltik ide ték a 11 napos munkarendet, jüket. a felső tagozatban is. Az ed­nye nélkül szóljunk ennek p eredményeiről. Általában je­gyezzük meg elöljáróban azt, laltságot az iskolák. Délelőtt rendes tanítás folyik, négy-öt órás órarenddel. Az iskolaott- jelenségek “*■ . osztályokban viszont csökkent Vá 0z° a, kep aj" «kólák ko- zott. Mint felmérések bizo­mulasztások száma, a szombati 'mulasztás ?Üh w-k is minimális a város általá- ™ásact,.he,t.1 fefté­élést, szabadfoglalkozást tér­gyczzuK meg eiuijaruuau iskoláiban Ú»v lát zik a hogy a 11 napos'oktatási cik- “SJÄÄJ veznek lus bevezetése a megyeszékhe­havi két szabad szombat elég lehetőséget jelent a szülők­erre a napra. Esetleg szombatokon ;3 tantárgyi Íven semmi különösebb gond- „ék'’£TVermieknek"“ órákat tartanak Az egész na­dal nem járt. * hogy páId|y meglátogassák .P» ™lta*ozási Lássuk ezek után, milyen nagyszüleiket, vagy viszonylag rend'ie eue-ő> van Példa a he­problémák jelentkeztek a 11 hosszabb kirándulást szer­vái ta­ngpos ciklus bevezetésekor? vezzenek a családok. így te­A nem szabad tanítási 'napokon Csak néhány kérdést érintünk, hát kevés az iskolából Az órarendek elkészítésekor kikérés, általában csak a szokásos gondok voltak, például a tv es a rádió adásainak figye­lembevétele, a nevelőknek a szabadnapok nyújtása, a gya­korlati, a rajz- és testnevelé­si órák időpontjainak egyez­tetése stb. A tanév azonban zökkenőmentesen kezdődött, s más kisebb jelentőségű gon­dok ellenére megindult és folyt a munka. A tantestüle­tekben a kötelező óraszámát mindenki elérte, senkit sem foglalkoztattak úgynevezett ..mínusz” órában. Az iskolák rugalmasan oldották meg a „mínusz” órák felhasználá­sát, a nevelők szakkorrepetá­lásokat tartottak, szakkörö­ket vezettek, jól segítették a napközistevékenységet és így tovább. Sor került a har­madik osztályban, továbbá a belépő új tantervek (pl. fizi­ka) korrepetálására is. A szak­körök számát főleg az alsó ta­gozatban sikerült gyarapíta­ni. Ezek után nézzük meg. mi­iven volt a tanulók részvétele p szabad szómbatos iskolai foglalkozásokon? Az erre vo­natkozó igánveket a tanév e’eién mérték fel az iskolák Több hal ven előzetesen prog­ramot is kidolgoztak a tanul*'* foglalkoztatására. A szülők egvábként e napokon nem igénylik a kötött nrogramo­' 'c |ssVr»tcii rv.’(W’,?p Napközisigény sem jelentke­ti és a ciklusonként kozásra is. ., A még jelentkező gondok al° ellenére tehát úgy látszik, a szabad Szombatok kedvező szombatos hatást jelentenek a nevelő­általában oktató munkában. Óvodások, iskolások lesznek Óvodai bővítések Salgótarjánban A megyeszékhelyen az 1979- bízunk benne, hogy szeptem- keket, akik december 31-ig es költségvetési évre hat cső- bérré ötven helyen a gyerme- töltik be harmadik életévüket port fejlesztését tervezték sa- keket el tudjuk helyezni. és anyjuk gyese lejár, szintén ját erőből. A 3. számú bag- Továbbra is gondot jelent fogadják az óvodák. De nem lyasaljai napközi otthonos az 1. számú napköziotthonos tudják figyelembe venni azon óvodában 25 új helyet, az 1. óvodánál a kivitelezés, mert szülők óvodai igényét, akik számú Május 1. úti óvodában az építő és tervező ktsz vál- 1979. szeptember 1. után szü- újabb két csoportot, a Keme- laita a kiviteli munkákat, de letett gyermekük óvodai elhe- rovo-telep mentesítésére, a mind a mai napig nem kezd- lyezését kérik, akik jelenleg a beszterce-telepi 19. számú tek hozzá, bár rendkívül fe- bölcsődések, illetve azon szil- óvodánál az igények jobb ki- szít a helyzet a kemerovo-te- lök igényeit, akik jelenleg elégítésére az „A” jelű épü- lepi és a beszterce-telepi gye- gyesen vannak és gyerekük letben ötven hely fejlesztését rekek elhelyezésével, akiket nem iskoláskorú, addig is, amíg a 150 szemé- már a zsúfolt 9. számú óvó- Májusban zajlottak az óvo-J lyes óvoda meg nem épül. a da sem tud fogadni. Itt nagy dai jelentkezések. Június 30- vizslási 20. számú óvodánál figyelemre és összefogásra len- jg rründen óvoda összehívja 25 új helyet. ne szükség! a felvételi bizottságot. Július Mi történt eddig? A 3. szá- Májusban zajlottak, az óvó- 15-ig értesítik a szülőket az mú óvodában május 1-én ad- dai jelentkezések, ige/i nagy óvodai elhelyezésekről és min­ták át rendeltetésének a har- mértékű lesz a túlzsúfoltság, jen szülő, aki nem ért egvet madik csoportot, itt óvodakor- egy, gyerekre fél négyzetmé- az adott óvodai elhelyezéssel, szerűsítés is volt. A 19. szá- tér jut. jóval kevesebb a augusztus 15-ig fellebbezhet á mu óvodánál a Nógrád megyei megengedettnél. így sem tud- körzetéhez tartozó óvoda ve­Építőipari Vállalat szociális- nak mindenkit felvenni. Min- zetőjénél. Augusztus 25-ig ta brigádjai vállalták, hogy a den olyan gyereket, aki ható- koordinálta a városi felvéte­gyermekév tiszteletére az dik életévét 1980. szeptember n bizottság az óvodai felvéle­óvodát «augusztus 15-ig át- l-ig betölti. felvesznek az leket, s augusztus 28-ig tájé- adják, így 50 helyen 72 gyér- óvodákba. Továbbá minden koztatia a szülőket a döntés­inek elhelyezését tudjuk meg- gyereket, aki harmadik élet- rg[ akiknek megértését kérij oldani. A vizslást óvodánál évét 1079 augusztus 31-ig be-. folyamatban van az átalakítás, tölti, illetve azokat a gyere- — t — 4z üzemekkel kezdik ■osztás Salgótarjánban Mint köztudott, idén az ország minden állampolgára személyi számot kap. Ennek fontosságáról, közigazgatási jelentőségéről már több alkalommal megemlékez­tünk. A megyeszékhelyen várhatóan július végén, augus/tv.s eleJén kezdik a számok M«os«*»it. Eá azzal jár, hogy minden salgótar­jáni lakosnak be kell lutauata a városi tanács népességuyilvan tartó irodájához a nosságl Igazolványát könnyítsék a csökkentsék nés miatti személyazo- Hogy ineg- hélybeiiek dolgát, a hivatalos megjele- munkaidő-kiesést, az első ütemben a megyeszékhely üzemeinek helyi Illetőségű dolgo- zóival foglalkoznak. Az üzemek­től előzetes megbeszélés alap­ján egy tételben veszik at salgó­tarjáni dolgozóik, Illetve azok helybeli hozzátartozóinak iga­zolványait, s délután azokat már számokkal ellátva Juttatják vlsz- sza. Ebben az ügyben a kőzeljö- vőben keresik meg a vállalato­kat. Az első szakasz előzetes számítások szerint egy hónapig tart. Ezután hirdetmények köz­ük az állampolgárokkal, mikor jelentkezhetnek személyi számai- kert. Az osztást nyújtott munka­időben végzik. Nem kell minden, kinek szemelvesen megjelennie, egv-egy családtag az egész fa­mília számait átveheti a személy­azonossági Igazolványok birtoká­ban. Jő lenne, ha Idős. beteg hozzátartozók, vagv szomszédok számátvételét magukra vállalnák azok. akiknek úgvis be kell menniük a tanácsra. Akik a meg­adott Időn belül nem jelentkez­nek. azokat először levéllel meg­hívják. ha erre sem reagálnak, beidézik. Ez lesz gyakorlatilag a harmadik ütem. November végére szeret­nék Salgótarjánban a személyi számok szétosztását befelezni. Ez­után a személyi Igazolvány csak a számmal eevütt lesz érvényes. A személyi számon alapul a jö­vőre sorra kerülő népszámlálás. mely egyben ellenőrzi Is mok helyes kiosztását. a szá­Nyári verőién} ben az oktatási központ Mindig sok a látogató a városi tárlatokon Magánlakás-építés - lehetőségekkel Salgótarjánban, az utóbbi évek átlagát tekintve, egy-egy esztendőben hatvan haszná­latbavételi engedélyt ad ki a városi tanács, ami feltételezi az ugyanennyi számú építésre jogot adó okmány kézhez jut­tatását. Tény: az elmúlt idő­ben a megyeszékhelyen is mindinkább kezdenek meg­nyilvánulni azok a törekvé­sek —, mik már többi, na­gyobb, zártabb „kötelékű” vá­rosunkra érvényesek, hogy: megindult — nálunk még csak mérsékeltebb ütemben, de már számokkal bizonyíthatóan — a több szintes városközponti épületekből történő kivándor­lás, a zöldövezetek felé. Ami természetes tényezőként könyvelhető el, viszont a ta­náccsal szemben mind na­gyobb követelményeket tá­maszt. Hiszen az összkomfor­tot megszokott nem vásárol telket, nem épít ott, ahol nincs víz, villany, közműhá­lózat. Ez utóbbiak biztosítása, pénzügyi fedezet híján, nagy gondok elé állítja a tanácsot. Mert elsőként az olyan, a szo­rosan a városmagba tartozó utcákon kell mindezt megva­lósítani’ —. mint például a Kazinczy és a Dimitrov út —, ahol az ottaniak évtize­dek óta érzik vízhálózat, út, s a többi szolgáltatás hiányát; Csak ezután kerülhet 6or az újonnan beépítésre kerülő területek ilyen irányú rend- t>etételére._ A gondok —, miként erről Lantos Lóránt, a városi ta­nács műszaki osztályának fő­mérnöke is beszélt — nem ki­csik. Ám. vélve, hogy ezek rövidebb-hoisszabb idő alatt megoldódnak, lehetőség van a „továbblépésre”. A város te- hermen’esítésére, új lakás­építésre alkalmas területek kijelölésére. Készülnek már azok a ter­vek, amelyek éppen a belső zsúfoltságot megelőzendő, irányoznak elő telekkialaki- tásokat Vizsláson és Somos­kőújfalun, melyekben benne foglaltatik az a lehetőség is, hogy Tarján és a Pintér-telep között eok-sok lakás felépíté­sére adjanak módot, lehető­séget. Ez a távlati jövő. És je­lenleg? Baglyasalján kilencven te­lek vár értékesítésre — mire csak akkor lesz alkalom, ha az ott tartó talajmechanikai vizsgálatok befejeződnek. Ugyanennek á területnek a városmaghoz közelebb eső ré­szén — a volt rakodóval szemben — mintegy 120—130 4—6 lakásos társasházakra adnak majd engedélyt, igye­kezve ott Is megtartani a vá­rosi jelleget. Zagyvapálfalván. a Sugár út környékén — még nem eldöntött —, vagy hagyományos családi házak, vagy társasházak felépülését tervezik. Ugyancsak szép te­rület a hajdani Károlyi-akna térsége, ahol százon felüli számú, négy-hat lakásos há­zak építésére nyílik majd mód. A Gorkij-telep mellett — s ez már a jelen — vár­hatóan még ez évben meg­kezdik a 140—150 lakás kivi­telezését „elbíró” hagyomá­nyos és kétszintes épületek első alapjainak lerakását, A zagyvaróna! Petik-láza dűlő­ben úgyszintén újabb telke­ket mértek ki, mik szintén csak minimális közművesítés­sel bírnak. Vannak „felkapott” helyek is mór. Az idegéri részen fel­kínált harminchárom házhely­re annyi volt a jelentkező, hogy egyes igényeket felül kellett vizsgálni, mi több: a vb. értékesítési sorrendet is felállított. Ami szükséges — nem csak itt: mindenütt. Hiszen a ta­nács elsősorban a szociális követelményeknek nem meg­felelő lakásokban élők épftési szándékát igyekszik elsőként támogatni-segítlni, s aztán következnek azok. akik OTP-, szövetkezeti, vagy állami la­kást adnak le. Mindezzel azt szeretnénk elérni, hogy ne a kívülről bejövök, hanem a megyeszékhelyiek igényei tel­jesüljenek.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom