Nógrád. 1979. június (35. évfolyam. 126-151. szám)
1979-06-28 / 149. szám
/ A KGST jubileumi Alekszej Koszigin A KGST XKXIII. ülésszakának szerdai plenáris ülésén Alekszej Koszigin, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke felszólalásában rámutatott arra, hogy az előterjesztett vitaindítók a tagállamok gazdasági haladásának és együttműködésének sokoldalúságát jellemzik, a további fejlődés számos lényeges kérdését tartalmazzák. — A szovjet küldöttség osztozik az előadásokban kifejtett értékelésekben és következtetésekben és alapvetően egyetért a határozattervezettel — emelte ki a szovjet kormányfő. Koszigin rámutatott arra, hogy a KGST-országok harminc év alatt nagy tapasztalatokra tettek szert azon á téren, hogyan oldják meg tervezési együttműködéssel a gazdasági és tudományos-műszaki problémákat. — Ezen az alapon — hatalmas olaj- és gázvezetékeket és egyesített energiarendszert hoztunk létre, , ipari komplexumokat építünk, megszerveztük az elektronikus számítógépek egységes rendszerének gyártását, végrehajtjuk a nemzetközi űrkutatási programot. Az együttműködés pozitív tapasztalatai alapján meggyőződésünk, hogy az elértekre támaszkodva sikeresen birkózunk meg az új, ösz- szetettebb feladatokkal is — hangsúlyozta Koszigin. A Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke a továbbiakban hangsúlyozta, hogy az SZKP és a szovjet kormány értékelése szerint a hosszú- távú célprogramok kidolgozásának befejezése a kollektív munka fontos gazdasági és politikai eredménye. Koszigin a gazdaságpolitika kulcskérdésének nevezte a termelés intenzitásának növelését, hatékonyságának emelését, a ,tudományos-műszaki folyamat meggyorsítását, kiemelve: különösen nagy fontosságú hogy gyorsan alkalmazzák a tudomány és a technika vívmányait, elsősorban a gépgyártásban, hasznosítsák a nemzetközi gyártmányszakosítás és a termelési kooperáció előnyeit. A KGST országai sok jó gépet gyártanak, de még korántsem oldották meg teljesen számos gépipari termék minőségének, műszaki színvonalának problémáit. Koszigin aláhúzta: a következő két ötéves terv időszakában intenzíven kell végrehajtani a termelés szakosítását, a termelési kooperáció megvalósítását. A KGST illetékes szerveinek felül kell vizsgálniok a gyártmányok listáját, javasolniuk kell az elavult típusok gyártásának megszüntetését, új indítványokat kell kidolgozniuk a gépek, berendezések műszaki mutatóinak korszerűsítésére. A szovjet kormányfő a továbbiakban a fűtőanyag-, energia- és nyersanyagtermelés kérdéseivel, ezen belül a KGST-országok atomenergiafelhasználási programjával foglalkozott. Hangsúlyozta, hogy az atomerőművek építésének közösen kidolgozott programja olyan új kapacitást biztosít, amely egyenlő a KGST európai tagállamai és Kuba jelenlegi villamos- energia-termelésének egyhar- madával. A program sikere viszont attól függ, hogy megfelelően és idejében biztosítsák a szükséges berendezések gyártását. beszéde Koszigin részletesen foglalkozott a KGST-országok egymás közötti kereskedelmével és hangsúlyoztaa kereskedelem gyors bővülése a közlekedési, szállítási kapacitás növelését igényli. Az elfogadásra javasolt hosszú távú közlekedési együttműködési célprogram elősegíti a szállítási kapacitás bővítését, így a többi között előirányozza 18 nemzetközi vasútvonal rekonstrukcióját, új műszaki berendezésekkel történő felszerelését. Alekszej Koszigin a továbbiakban Mongólia, Kuba és Vietnam gazdasági fejlődése meggyorsításának kérdésével foglalkozott, aláhúzva, hogy ez a szocialista közösség fontos internacionalista feladata. Külön aláhúzta a szocialista Vietnam megsegítésének jelentőségét. — Az SZKP, a szovjet kormány a jövőben is minden tőle telhetőt megtesz a testvérországok gazdasági együttműködésének következetes elmélyítéséért, és fejlesztéséért — emelte ki Koszigin, és Leo- nyid Brezsnyevnek az SZKP XXV. kongresszusán mondott szavait idézte, miszerint nemcsak nagy kölcsönös gazdasági előnyről van szó, hanem ez hatalmas politikai jelentőségű feladat is. Közösségünk anyagi alapjainak megszilárdításáról van szó — emlékeztetett Brezsnyev szavaira a szovjet kormányfő, aki befejezésül meggyőződését fejezte ki, hogy a jelenlegi ülésszak döntései hozzájárulnak a sikeres szocialista ,és kommunista építőmunkához, a szocialista országok összeforrottságá- hoz, a szocialista közösség nemzetközi pozícióinak megszilárdításához. Lázár György felszólalása Lázár György átadta az ülésszakon résztvevő küldöttségek vezetőinek a % Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága és a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa üdvözletét és jókívánságait, majd bevezetőül hangsúlyozta : — Jó érzéssel állapíthatjuk meg, hogy a legutóbbi ülésszakunk óta eltelt időben is töretlen lendülettel folytatódott országainkban a szocialista építőmunka, nagy lépésekkel jutottunk előre a szocialista integráció megvalósítása útján és közös erőfeszítéssel olyan hatalmas alkotásokat helyeztünk üzembe, mint a Szövetség gázvezeték, valamint a 750 kilovoltos vil- lamosenergia-távvezeték. Mostani ülésszakunk napirendjén ismét olyan kiemelkedően fontos kérdések szerepelnek, amelyek eredményes megoldása újabb hozzájárulás lesz jövő népgazdasági terveink megalapozásához, gyümölcsöző együttműködésünk további elmélyítéséhez. Támogatjuk az ülésszak elé terjesztett anyagok, valamint a határozattervezet jóváhagyását. A magunk részéről is elismeréssel adózunk annak a jól szervezett és hatalmas munkának, amely elvezetett a hosszú távú együttműködési célprogramok kidolgozásához, és külön is nagyra értékeljük azt a rendkívül fontos szerepet, amelyet a célprogramok kezdeményezésében, kidolgozásában, a problémák konstruktív megoldásában a Szovjetunió magára vállalt. A célprogramok jelentőségét aligha lehet túlbecsülni, hiszen azok együttműködésünk legfontosabb feladatait ölelik fel, tervszerű megvalósításuk pedig fontos feltétele annak, hogy a KGST-tagállamok továbbra is biztosítani tudják folyamatos gazdasági fejlődésünket, gazdaságpolitikai céljaink elérését. Lázár György ezután kiemelte, hogy az egyes ipari, fogyasztási cikkek termelésének fejlesztésére kidolgozott hosszú távú együttműködési célprogram megvalósítása több fontos fogyasztási cikk Z NOGRÁD - 1m j esetében hasznos hozzájárulást jelent majd a KGST- tagállamok szükségleteinek kielégítéséhez. Ezután a szintén napirenden szereplő közlekedési célprogramról szólt. — A KGST-tagállamok egymás közötti áruforgalma csakúgy mint a személyforgalom, olyan méretűvé vált, amelynek tervszerű lebonyolításával jelenlegi közlekedési hálózatunk csak nagy erőfeszítések árán birkózik meg. Közös érdekünk, hogy együttműködésünk fejlesztésének e szűk keresztmetszetét sokoldalú és hathatós intézkedésekkel mielőbb bővítsük. Ehhez a közlekedési hálózat fejlesztése mellett elengedhetetlenül szükségesnek tartjuk a járműpark és a hozzá tartozó • ipari háttér gyorsabb ütemű növelését. t Külön is szólt a tranzitforgalom megoldásra váró problémáiról. Hangsúlyozta, hogy Magyarország ebben különösen érdekelt, minthogy földrajzi helyzeténél fogva jelentős részt vállal a más KGST-tagállamok egymás közötti és a nem szocialista országokba irányuló, illetve onnan érkező tranzit- szállításainak lebonyolításában. Vasúti szállításaink egynegyedét a tranzitforgalom teszi ki. Ebből következően szállítási kapacitásainkat nemcsak saját szükségleteinkre kell fejlesztenünk, hanem jelentős anyagi ráfordításokat kelj eszközölnünk annak érdekében is, hogy szállítóképességünk kielégítse azoknak a KGST-tagálla- moknak az igényeit is, amelyek termékeiket hazánkon keresztül továbbítják más országokba. Ezt követően arról szólt, hogy a célprogramok jóváhagyásával munkánk fontos, de első szakasza: a célok kijelölése és a munkaprogramok összeállítása zárul le. A kormány elnöke hangsúlyozta, hogy az egyik legfontosabb soron levő feladal a kölcsönös érdekek figyelembevétele alapján mielőbb lezárni az 1981—1985. évi népgazdasági tervek koordinációját. Ennek kapcsán részletesen beszélt arról, hogy a világgazdaságban végbement gyökeres változások kedvezőtlenül ha28.; csütörtök tottak a magyar népgazdaságra, ismertette ez évi népgazdasági tervünk fő jellemzőit és a végrehajtás érdekében tett intézkedéseket, majd így folytatta: gazdasági feladataink megoldásához, egyensúlyi helyzetünk javításához saját erőforrásaink maximális mozgósítása mellett a legfontosabb eszközt a KGST-tagállamok- kal való gazdasági együttműködésünk szélesítésében, a szocialista gazdasági integráció kibontakoztatásában látjuk. Az egymás közti külkereskedelem volumenének folyamatos növekedését megítélésünk szerint akkor lehet biztosítani, ha — a tagállamok nyersanyag- és fűtőanyagigényeinek kielégítése mellett — az egyjb termékcsoportokban is messzemenően kihasználjuk a kölcsönös szállítások növelésének, valamint a szakosítás és kooperáció elmélyítésének lehetőségeit. — Fontos és aktuális követelménynek tartjuk, hogy javítsuk a KGST-tagállamok közötti gazdasági kapcsolatok tervszerűségét. Úgy látjuk, hogy gazdasági és technológiai kapcsolataink ma már olyannyira intenzívvé váltak, hogy minden korábbinál nagyobb jelentősége van a kölcsönösen vállalt szállítási kötelezettségek mennyiségi és minőségi, valamint a határidőre történő pontos teljesítésének — mondta Lázár György. Lázár György ezután arról szólt, hogy az országaink közötti együttműködés továbbfejlesztése, a szocialista gazdasági integráció kibontakoztatása, valamint a nem szocialista országokkal fennálló kapcsolataink hatékonyságának fokozása szempontjából egyaránt növekszik a jelentősége az együttműködés köz- gazdasági eszközrendszere továbbfejlesztésének Befejezésül hangsúlyozta, hogy a KGST XXXIII.'ülésszakán hozott döntéseink újabb hozzájárulást jelentenek gazdasági együttműködésünk fejlődéséhez, a szocialista gazdasági integráció elmélyítéséhez. A jó határozatokat azonban át is kell ültetni a rpin- dennano.s gvakorlatba. Biztosítom önöket, hogv ennek érdekében a magunk részéről minden erőfeszítést m°g fogunk tenni .— fejezte be felszólalását Lázár György. OÍasz kormány gondok Simó Endre, az MTI tudósítója jelenti: Sandro Pertini olasz köztársasági elnök szerdán elkezdte konzultációit az új kormány megalakításáról. Először a volt köztársasági elnököt fogadta, majd a szenátus és a képviselőház elnökével a kereszténydemokrata Fanfanival és a kommunista Nilde Jotti- val tárgyalt. A következő napokban az egyes pártok kerülnek sorra. (Ezeket a konzultációkat az olasz alkotmány írja elő.) Rómában nem tartják valószínűnek, hogy az új kormány a közeljövőben megalakul. Arra számítanak, hogy a kormányválság elhúzódik és az átmeneti időszakban is Andreotti kisebbségi kabinetje irányítja majd az ország sorsát. Emlékeztetnek arra, hogy a kereszténydemokraták széles koalíció kialakítását javasolják a szocialistáktól a liberálisokig, a szocialisták viszont vonakodnak alárendelt szerepet vállalni egy olyan koalícióban, amelynek sorsa előbb-utóbb megpecsételődne. A szocialista párt vezető köreiben úgy hírlik, hogy igényt tartanának a miniszterelnöki székre. Légriharc Libanonban Heves légiharc bontakozott ki szerdán • Libanon légterében. Az izraeli légierő gépei az ország déli részén több támadást intéztek polgári célpontok és palesztinai táborok ellen. A szíriai légierő gépei Bej rút közelében feltartóztatták a támadókat. Heves légicsata alakult ki, az első szíriai—izraeli légi összecsapás óta. Egy szíriai katonai szóvivő a damaszkuszi rádióban közölte, hogy a szíriai gépek lelőttek két izraeli repülőgépet, a szíriai gépek közül pedig négy találatot kapott. Izraeli részről tagadták, hogy bármely gépüket elvesztették volna. viszont azt állították, hogy a légicsatában lelőttek öt Szíriái gépet. (MTI)' mm Összecsapás Valenciában Csaknem teljesen megbénult szerdán az élet a másfél milliós kelet-spanyolországi Valenciában, mivel a dolgozók túlnyomó része eleget tett az öt legnagyobb szakszervezet 24 órás sztrájkra szólító felhívásának- A munkabeszüntetéssel a város lakói a hétfői rendőrakció miatt tiltakoztak. Aznap a helyi piac rakodómunkásai, magasabb fizetést követelve, felvonulást rendeztek. A rendőrséggel történt összecsapás során egyikük életét vesztette. (MTI) . IRÁN: Hatalmi központok harca Rövidesen négy hónapja lesz, hogy Iránban megbukott a sah rendszere. Az a nagyfontosságú világpolitikai változás, amely a vallási köntös* ben jelentkező forradalmi mozgalom következménye volt, mindmáig változatlanul hat és a fordulat alapvető pozitívuma marad. Irán kivált az amerikai támaszpont- rendszerből és ezzel világméretekben is jelentősen gyengítette az imperializmus harci állásait. FORRADALOMELLENES KÍSÉRLETEK Különös jelentősége van ennek azért, mert a Szovjetunióval határos országról van szó. Az iráni vezetés többször is egyértelműen úgy nyilatkozott, hogy az ország területén többé nem lehet helyük Szovjetunió ellen irányuló támaszpontoknak és igen nagy a valószínűsége annak, hogy Irán az őszi hónapokban az el nem kötelezett országok szervezetéhez csatlakozik. Éppen a szovjet sajtó hívta fel azonban a figyelmet az utóbbi hetekben arra, hogy óriási nemzetközi és belső erők állandóan kísérleteket tesznek az iráni forradalom visszafordítására és arra, hogy a továbbra is erőteljesen vallási befolyás alatt álló tömegeket reakciós irányba befolyásolják. Ezeknek a kísérleteknek a veszélyességét az jelent}, hegy e négy hónap alatt Iránban nem sikerült olyan szilárd belpolitikai rendszert létrehozni, amely garanciát jelentene egy haladó politika kibontakoztatására és arra, hogy érintetlenek maradjanak a forradalom világpolitikai szempontból jelentős külpolitikai következményei. A helyzet alapvető jellegzetessége továbbra is az, hogy az országban több hatalmi központ van. Ezek közül kiemelkedően a legbefolyásosabb a Khomeini ajatollah vezetése alatt álló „forradalmi tanács”, amelynek tagsága mind a mai napig titkos. Ezzel a hatalmi központtal kapcsolatban számos kérdés és kétely bukkant fel, amelyekre megbízható információk hiányában igen nehéz végleges választ adni. Az alapvető probléma az, hogy Khomeini és környezete az iszlám szerepét minden jel szerint bigott módon értelmezi és hajlandóságot mutat arra, hogy teokratikus, tehát egyházi irányítású államot hozzon létre. Ez értelemszerűen azt jelentené, hogy nem csak a baloldalt, hanem a laikus-liberális polgári erőket is kizárná a hatalom gyakorlásából. A hatalmi kérdéseken túlmenően ez egyben felveti azt a problémát is, hogy miképpen lehetséges ilyen alapon modern, a kor követelményeinek megfelelő államszervezetet létrehozni és azt irányítani. , AJATOLLAHOK ÉS POLITIKUSOK Voltaképpen ez az a probléma, amely Khomeini gyakorlatilag még érintetlen hatalmával szemben fellépésre kényszerítette. illetve ösztönözte a más felfogású főpapokat, a polgári és baloldali ellenzék egyes csoportjait, sőt magát a kormányt is. Május dereka óta ennek a fellépésnek eg ász sor jele van. Az első az volt, hogy lemondott Szandzsabi külügyminiszter, a polgári liberálisnak tekinthető sah elleni harcban résztvevő nemzeti front vezetője. Ezt követően ellentét bontakozott ki Khomeini és az ország másik két nagyhatalmú egyházi méltósága, Ta- leghani és Sariatmadari ajatollah között. Mindketten a civil politikusok irányába nyitottabb, liberálisabb köztársaságot igényelnek, mint Khomeini, s ezen belül Ta- leghani ajatollah még igen szoros kapcsolatokat tart fenn az iráni politika balszámyá- val is. Ezt a konfliktust követte a nemzeti demokratikus front június első napjaiban kiadott felhívása. Ez a szervezet eredetileg a nemzeti front bal- szárnyát alkotta, majd abból kilépve, külön organizációt hozott létre. Meg kell állapítani, hogy ezekkel a támadásokkal szemben Khomeini és környezete mindmáig kezében tudta tartani a legfontosabb hatalmi posztokat. Ennek alapvetően az a magyarázata, hogy Khomeini továbbra is a sah uralmát megdöntő forradalmi mozgalom szimbolikus alakja,’ és tömegtámogatása a politikailag nem tudatos, az iszlám mozgalom sodrásába került széles népi rétegekben gyakorlatilag érintetlen. MEGBÉNÍTOTT KORMÁNY Ezzel magyarázható, hogy Iránt iszlám köztársasággá nyilvánították anélkül, hogye fogalom tényleges politikai tartalma ismeretes lenne. E különleges helyzet miatt késik az alkotmány létrehozása,' és ezért van gyakorlatilag tétlenségre kényszerítve a Ba- zargan által vezetett kormány is. Mindez veszélyeket hordoz,' hiszen széles működési lehetőséget biztosít azoknak az érőknek, amelyek érdekeltek a forradalmi folyamat megállításában és aláaknázásában.1 Feltehetően ezekkel a kísérletekkel kapcsolatosak azok az egymást követő fegyveres ősz- szecsapások, amelyek a hatalmas ország nemzetiségi területein kirobbantak. A kurd és türkmén nemzetiségi területek után most az arab többségű „olajtartományban”,' Khuzisztánban került sor fegyveres harcra, és a nyugalmat csak ideiglenesen állította helyre a központi hatalom és az önkormányzatot követelő helyi szervezetek meg; állapod ása. (-1 -c) Szabad választások Sandinista program Nicaragua demokratizálására A Sandinista Nemzeti Felszabadítás) Front nyilvánosságra hozta az ideiglenes ni- caraguai kormány, a nemzeti újjászületés kormánya tervezett programját a mexikói Uno Mas Unó című napilapban. A dokumentum egyebek között kimondja, hogy a So- moza-diktatúra megdöntése után Nicaraguában új kormányt hoznak létre, amely a szabad választások útján a pártok és társadalmi szervezetek működésének engedélyezésével tényleges demokráciát teremt az országban. A programtervezet a nemzeti gárda feloszlatását helyezi kilátásba. Helyette — főként sandinista katonákból, sorköteles fiatalokból, és az új rendszert támogató, volt nemzeti gárdistákból — népi hadsereget hoznak létre. Somoza elnyomó testületéi — a nemzetbiztonsági hivatal és a katonai titkosszolgálat — helyett a polgári hatóságok közvetlen irányítása alatt álló nemzeti rendőrséget állítanak fel. Átszervezik az igazságszolgáltatást, a törvénytelenül hozott ítéleteket megsemmisítik. Polgári bíróságok ítélkeznek majd azok felett, aki népellenes bűncselekményeket követtek el. Helyet kapnak a program- tervezetben a nicaraguai gazdaság újjászervezésére és megszilárdítására irányuló tervek is. A Somoza család által bitorolt hatalmas magánvagyon kisajátítása után Nicaragua új gazdaságpolitikája az állami, magán- és vegyes., tulajdon kombinációján alapuló „vegyes gazdasági rendszert” kíván meghonosítani. Nagyszabású agrárreform végrehajtását tervezik, átszervezik a bankrendszert: a pénzügyi beruházásokat és az állami kiadásokat szigorú központi ellenőrzés alá veszik. Az új kormány „független és el nem kötelezett’ külpolitikát kíván folytatni. (MTI)
