Nógrád. 1979. június (35. évfolyam. 126-151. szám)

1979-06-01 / 126. szám

Nyári akadémia az SZVT-nél Sajátos eszközökkel hajtjuk végre a párt politikáját Interjú Huszák Artúrral, az SZVT megyei elnökével r A Műszaki és Természettu­dományi Egyesületek Szövet­sége Nógrád megyei Szerveze­tének elnöksége a múlt évet értékelő beszámolójában úgy minősítette a Szervezési és Vezetési Tudományos Társa­ság megyei szervezetét, mint az egyik legdinamikusabban fejlődő szervezetet. A szerve­zet évről évre változatos programok sorát valósítja meg, s mindig új vonásokkal gazdagítja munkáját. A napokban azért kerestük fel Huszák Artúrt, a megyei pártbizottság gazdaságpoliti­kai osztályvezetőjét, az SZVT megyei elnökét, hogy beszél­gessünk a szervezet helyzeté­ről, feladatairól, terveiről az általános gazdaságpolitikai tennivalókban. — Huszák elvtárs, hogyan ítéli meg az SZVT megyei szervezetének tevékenységét, szervezeti kereteit, fejlődési tendenciáit? — Részletezések nélkül hadd érveljek az SZVT országos küldöttközgyűlésének szerve­zetünkre vonatkozó megál­lapításával — kezdte szavait Huszák Artúr. — A küldött- közgyűlés beszámolója meg­állapította, hogy a Nógrád megyei szervezet taglétszáma 674 fő, míg 1978. novemberé­ben 617 fő volt. A legnépe­sebb a salgótarjáni szervezet, de jelentős a balassagyarma­ti városi, a pásztói és a nagy- bátonyi FŰTÖBER üzemi szervezete is. A megyei egye­sület megbízhatóan működik rendszeresen tartja vezetőségi üléseit. Előadásainak téma- választása átgondolt, rendez­vényei látogatottak és komoly szakmai események a megyé­ben. Ezt a megállapítást nap­jaink gyakorlata is bizonyít­ja. Föllendülés tapasztalha­' Az óceán hatalmas termé­szetes tároló, amelyben a legkülönfélébb kémiai vegyü- letek találhatók. Már az ókor­ban tudták az emberek a só tengervízből történő előál­lításának titkát. Az egyipto­miak például a partmenti lagúnákból nyerték a kony­hasót, s Oroszország északi vidékein a tengervízből főz­ték ki. Ma az óceánból évente mintegy nyolcmillió tonna konyhasót nyernek, a világ sótermelésének egyharmadát. Napjainkban a nátriumklori- dot nemcsak étkezési célokra használják, hanem mint érté­kes ipari nyersanyagot is. A természetben gyakorlatilag kimeríthetetlenek a sótarta­lékok. A tudósok kiszámítot­ták, hogy a jelenlegi felhasz­nálás mellett a tartalékok körülbelül másfél milliárd évre elegendőek. Nem számít­va azokat a „titkos” készle­teket, amelyeket -viszonylag nemrég fedeztek fel. A geofizikusok 1961-ben a Földközi-tenger alatt olyan tó szakosztályainknál, a ré­gi szakosztályok megújulnak — például az ergonómiai, a beruházási szakosztály — s, emellett is újabb lehetősége­ket teremtünk az egyesületi munka hasznosságának foko­zására. — Milyen tényezőknek tu­lajdonítja a szervezet eredmé­nyességét, s miben látja a so­ron következő feladatokat? — Kétségtelen tény, amit tagságunk létszámának növe­kedése is bizonyít, hogy fel­éledt a társadalmi érdeklődés a szervezési és vezetési kér­dések iránt. Nekünk ezt kell jól kihasználni és a közös cé­lok szolgálatába állítani. Ed­digi sikereinkben az is so­kat segített, hogy a MTESZ megyei szervezete, az SZVT központi szervezetei nagyon céltudatos munkát folytattak, amibe bele tudtunk kapcso­lódni. A másik pedig, hogy széles körű támogatást kap­tunk és kapunk a pártszerve­zetek, a társadalmi szerveze­tek és a gazdasági vezetés ré­széről. Ami pedig a felada­tokat illeti, az V. ötéves terv a hatékonyság fokozását állí­totta a középpontba. Ez nem egyszerűen csak gépi beruhá­zásokat, rekonstrukciót je­lent, hanem jelenti az emberi gondolkodásmód tudatos meg­változtatását. Lényeges, hogy az emberek jól értsék, mit akarunk csinálni. Ebben van az SZVT-nek nagy felelőssé­ge, de nagy lehetősége is. Mégpedig azáltal, hogy tér jesztjük a legmodernebb mód­szereket, felkeltjük a szakem­berek érdeklődését ezek irán*" illetve a jó tapasztalatokat széles körben gyümölcsöztet- jük. — Nekünk társadalmi esz­közökkel kell segíteni a párt képződményeket találtak, amelyek rendkívüli módon emlékeztettek a szárazföldön fellelhető sókupolákra. Elein­te valószínűtlennek tetszett, hogy sólerakódások legyenek, a mélytengeri fúrás azonban bebizonyította, hogy mégis azok. E tény megmagyarázá­sára a tudósok elméletet dolgoztak ki, amely szerint valamikor a Földközi-tenger elkülönült az Atlanti-óceántól és kiszáradt, később újból megtöltötte az óceán vize. Bizonyítékképpen a tudósok kiszámították, hogy ha most elzárnák a Gibraltári-szorost. a Földközi-tenger körülbelül ezer év alatt újra kiszárad­na. Ez az új természeti lelő­hely tovább növeli ennek a rendkívül értékes élelmezési és ipari nyersanyagnak a készleteit, amelyek valóságos nagyságáról ma még elég vi­szonylagosuk a fogalmaink. P. Jerofejev, a geológiai tudományok kandidátusa gazdaságpolitikájának érvé­nyesülését, a vállalati felada­tok megoldását. Konkrétan szólva, az idei vállalati ter­vekben már érvényesülnek az 1978-as decemberi párthatá­rozatban megfogalmazott el­vek. így például a szervezés, vezetés, irányítás, kérdései­nek előtérbe helyezése, a szer­vezés iránti követelmények megnövekedése stb. Az élet a vállalatok számára új mó­don veti fel a kérdéseket, s aki nem tudja állni a ver­senyt, lemarad. Ha jól meg­nézzük, bizonyos területeden, már most is van lemaradá­sunk, nemcsak másokhoz, ha­nem önmagunkhoz viszo­nyítva is. Erre próbálunk mi, a maguk eszközeivel meg­oldást és segítséget adni. — Milyen alkalmas eszkö­zöket lát a segítségre, a fel­adatok jobb megoldására? — Fontosnak tartom, hogy egyrészt a megszerzett tapasz­talatokat széles körben ter­jesszük és hasznosítsuk. Erre jó példával szolgáltak a nem­régiben megrendezett köz- gazdasági napok, melyeknek mi is szervezői voltunk. Vagy itt van például — és ez az újdonság most a munkánk­ban — a szervezetünk által tervezett két nyári akadémia. Július 23—28-a között rendez­zük meg Salgótarjánban az el­ső számviteli nyári akadémi­át, közösen a pénzügyi és el­lenőrzési szakosztályunkkal, a Magyar Közgazdasági Tár­saság megyei szervezetével, valamint a Pénzügyi és Szám­viteli Főiskola salgótarjáni ta­gozatával. Ezzel az a célunk, hogy a Zalaegerszegen 1978- ban megrendezett konferen­cia tapasztalatai alapján a számviteli szakembereknek .fórumot teremtsünk a szám­vitel területén beköt etkező változások megtárgyalására, egységes álláspontok kialakí­tására, illetve szakmai tapasz­talatcserék biztosítására. — Hasonló igény hívja életre az első fővállalkozási nyári akadémiát, amit augusz­tus 27-e és szeptember 1-e kö­zött rendezünk meg ugyan­csak Salgótarjánban. Ezzel a lehetőséggel az ipari nagyvál­lalatok tervező, kivitelező és a beruházások megvalósításá­val foglalkozó vezetői és szak­emberei részére biztosítunk szakmai fórumot. Mindez jó lehetőséget nyújt arra, hogy minél több helyi szakember ismerje meg az itt felmerülő kérdéseket. Az új ismeretek továbbadása, a tartalmas vi­ták hozzásegítenek teendő­ink jobb felismeréséhez és ha­tékonyabb elvégzéséhez, ami ma társadalmi igény. Nekünk ezt a társadalmi igényt kell erősíteni és a rendelkezésünk­re álló eszközök révén ka­matoztatni. Munkánk fontos­ságát aláhúzza, hogy nemcsak egyszerűen társasági munkát végzünk, hanem sajátos esz­közökkel hajtjuk végre a párt politikáját — fejezte be sza­vait Huszák Artúr. — P. a. — A világóceán sókészletei Uszoda és raktár akácfából Lehet-e szertaislálló korszerű? Az akác rehabilitációja Rekonstrukcióra készülnek a karancslapujtői Agrofa fa- feldolgozó üzemben. A meg­kezdődött előkészületek nyo­mán — az üzemet működtető Karancs Termelőszövetkezet tervei szerint — a tizenhat- millió forintos felújítást — bővítést jövőre hajtják végre. A rekonstrukcióval a jelenlegi feldolgozókapacitást mint­egy megkétszerezik. A rekonstrukció-előkészü­letekkel párhuzamosan Ka- rancslapujtőn — az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság támogatásával, és a faipari kutatóintézet szakemberei­nek közreműködésével — elkészült egy új, úgynevezett dongahéjas akácfa-épületszer­kezet prototípusa. A tizenöt méter szélességű és öt méter belmagasságú, tetszés szerint fedhető, szigetelhető, burkol­ható szerkezet iránt eleven ér­deklődés nyilvánul meg ke­reskedelmi vállalatok és sportegyesületek részéről. Nagybátonyban ebből a szem kezetből épül meg egy húszon, öt méteres gyermektanuszoda csarnoka, egy budapesti sport­egyesület pedig vívócsarnokot, edzőtermet kíván létesíteni az agrofa-szerkezetekből. A fejlesztés egy másik irá­nya a kisebb fesztávolságú szerkezetek kialakítását cé­lozza, részint a fajlagos elő­állítási költségek és az el­adási ár csökkentése érdeké­ben. Az új irány egy másik célja a jelenleginél is olcsóbb kivitelű és olcsóbban működ­tethető gazdasági épületek, raktárak előállítása. Keresik továbbá annak is a módját, miként alakíthatnának ki ol­csóbb, tartós, gyorsan és cél­szerűen kivitelezhető akácszer- fás hízóbika-, tehén-, nyúl-, baromfi- és más istállókat a háztáji gazdaságok igényei­nek kielégítésére. A Mezőgazdasági és Élel­mezésügyi Minisztérium tá­mogatásával néhány esztende­je létesített karancslapujtői akácfeldolgozó üzemben ere­deti, úgynevezett hossztoldá- sos eljárással gyártják a szerfás istállók, elemeit. A közismerten göcsörtösen, gör­bén növő akácból megfelelő méretűre leszabott egyenes darabok végeit „csipkézik”, illesztik, majd nyolcszáz at­moszféra nyomáson különle­ges ragasztóval ragasztják. Az így előgyártott szerkezet­részekből tizenkét méteres fesztávolságú gazdasági épü­letek emelhetők. Az üzemben hőszigetelt, égéskésleltetővel Új vonások a szocialista munkaversenyben A szocialista JÄKS: mozgalomnak jó hagyományai vannak me­gyénkben. Fejlődése töretlen volt az elmúlt években, eredményei is egyre számottevőb­bek. Az elért fejlődésben jelentős szerepe volt a kiemelkedő társadalmi eseményekhez, jubileumi évfordulókhoz kapcsolódó kezde­ményezéseknek, melyek mindig új lendületet adtak a versenynek. A munkaversenyről szóló új határozat vég­rehajtásának folyamata kedvező hatást gya­korol a szemlélet alakításában. Egységesebb és a korábbinál pozitívabb felfogás van kia­lakulóban a munkaverseny társadalmi és gaz­dasági szerepéről, fokozódnak a minőségi kö­vetelmények a verseny különböző formái­ban. A népgazdaság ötödik ötéves tervét ezen belül az 1979. évi terv célkitűzéseit bonyo­lult külső és belső gazdasági feltételek kö­zött kell megvalósítanunk. Fokozottan jelent­keznek a fejlődés intenzív vonásai, amelyek a termelési tényezőkkel való ésszerűbb gaz­dálkodást, a meglevő tartalékok feltárását és hasznosítását igénylik. Mindezek nem telje­síthetők a dolgozók termelési aktivitása, ja­vaslattevő- és .kezdeményezőkészsége, az esetenkénti áldozatvállalása nélkül. A párt-, az állami és a társadalmi szervek szervezötevékenysége és az intézkedések arra irányultak, hogy a munkaverseny-mozgalom ez évben a korábbiaknál is eredményesebben mozgósítson a népgazdaság egyensúlyi hely­zetének javítását szolgáló legfontosabb fel­adatok megvalósítására. Az összességében sok irányú és alapos előkészítő munka eredmé­nyeként megfelelő politikai és szervezeti fel­tételek teremtődtek a kollektívák reális ver­senyvállalásainak kialakításához. A kezdemé­nyezésben, a kötelezettségvállalásban megha­tározó szerepe van a szocialista brigádoknak, melyek létszáma megyénkben meghaladja a 36 ezer főt. Számos vállalatnál a brigádmoz­galomban résztvevők aránya eléri az 50—70 százalékot. A vállalati összesített versenyvállalások többségben a szocialista brigádok kötelezett­ségvállalásain alapulnak. A munkaverseny jelenlegi céljait röviden jellemezve, megíté­lésünk szerint a legtöbb vállalatnál központi és hosszútávú célkitűzéssé vált a gazdasági hatékonyság előmozdítása. Előtérbe került a termelés és a termékek minőségének javítá­sa, ezzel összhangban az anyaggal, főként az importanyaggal, az energiával, valamint az emberi munkával való ésszerűbb takarékos­ság. Például az SKÜ-ben a brigádok 78 száza­léka anyag-, illetve energiamegtakarításra, 33 százaléka a minőségjavításra, 14 százaléka az import ki váltásra, 38 százaléka pedig a gépi kapacitások jobb kihasználására tett vállalást. A szénbányák brigádjai közel 2 millió forint értékű anyagmegtakarítást vál­laltak. A mezőgazdaságban a ráfordítások a ter­melési költségek csökkentését, a hozamok emelését tekintik legfőbb célnak. A munka­verseny az év eddig eltelt időszakában min­denekelőtt a termelékenység emelését be­folyásolta kedvezően. Az első negyedévben az iparban a terme­lés több mint 5 százalékos növelését a vál­lalatok változatlan, illetve csökkenő létszám­mal valósították meg. Jelentősek a munka­verseny "eredményei az exportfeladatok telje­sítésében is. Számos újszerű, figyelemre méltó mód­szer és munkaversenyforma terjedt el több üzemben. Igen hasznosnak tartjuk a komplex­brigádok létrehozását, a brigádok közti szo­cialista szerződéskötést és együttműködést. Egyre több brigád célkitűzésében kap helyet a munka, a termék minőségéért történő ga­ranciavállalás. Szélesedik a „munkád mellé add a neved”, a „ne adj tovább hibás ter­méket” akció, az „egy brigád — egy haszno­sított újítás” az SKÜ-ben az „egy brigád — két hasznosított újítás” mozgalom. A szocia­lista brigádok tagjai közül mind többen vál­lalják a második, illetve rokon szakmák elsa­játítását. A versenyben résztvevők társadal­mi munkaakciók, kommunista műszakok formájában is példáját adják a közösségért érzett felelősségüknek. Az említett jó kezdeményezések és a biz­tató eredmények ellenére sem állíthatjuk, hogy megtaláltuk már a legjobb, a legcélra­vezetőbb megoldásokat, hiszen nem könnyű a bonyolult feladatokat közérthetővé, min­denki számára kézzelfoghatóvá tenni. A munkaversenyben nem sikerült még mindenütt háttérbe szorítani a mennyiségi szemléletet. Előfordul, hogy a hatékonyság javításával összefüggő célokat a vezetés túl általánosan jelöli meg, így ezekhez a brigá­dok nehezen tudnak konkrét kezdeményezé­sekkel, vállalásokkal kapcsolódni. A vezetők kötelessége a vállalások, kezdeményezések megvalósításának segítése. Ugyanakkor ez évben is a brigádok egy része a teljesítéshez elengedhetetlen feltételek hiánya — a mun­ka- és üzemszervezésben, az anyag- és al­katrészellátásban és általában a kooperációs szállításokban mutatkozó gondok — miatt nem tudta időarányos vállalását teljesíteni. A brigádok vállalásaikkal, azok módosításával nem mindig követik a gazdálkodás körülmé­nyeiben év közben bekövetkezett változáso­kat. MímlAvpL azt mutatják, hogy a ITllHUCXrH brigádmozgalom to­vábbi tartalmi fejlődése a pozitív vonások erősítését, a meglevő fogyatékosságok fel­számolását, valamint a mozgalom eddiginél céltudatosabb irányítását, befolyásolását igényli. Kadlót Sándor SZMT közg. osztályvezető A mezőgazdaság korszerűsödése Az elmúlt évben Jugoszlávia gyáraiban 63 ezer traktor készült, 10 ezerrel több, mint 1977-ben. Ügy tervezik, hogy 1983-ra 70 ezer, 1985-re pe­dig már 75 ezer traktort ké­szítenek. Így a jugoszláv mezőgazdaságban a jelenlegi csaknem 300 ezerrel szemben 1985-ben már 550 ezer trak­tor dolgozik a földeken. A mezőgazdasági gépüze­mek mintegy 60-féle gépet, eszközt gyártanak a hazai piacra. A növekvő termelés­ből jut exportra is. A jugoszláv traktorokat a világ 60 országában vásárolják. A mezőgazdasági gépexport ér­téke — tervek szerint — 1980-ra eléri a 120 millió dollárt. impregnált akácpaneleket is készítenek, amelyek a szer. kezet külső-belső falburkolatát szolgálják. Mindez egyetlen fém alkatrész, csavar, szög, vasalás nélkül. Ez a szerfais. tálló egyébként nem szino­nim az igénytelenséggel. A tetszetős megjelenésű, mo­dern technológiával előállí­tott épület belül felszerelhető a legkorszerűbb technikával, betelepíthető a tartásra legké­nyesebb jószágállománnyal. Az országban évente termő sok millió köbméter akácfából mindössze egymillió köbmé­ternyit termelnek ki, tört ré­szét feldolgozzák. Mindehhez hozzá kell számítani, hogy a népgazdaság legnagyobb im. portterhei között fabehozata­lunk előkelő helyen szerepel. Az akác feldolgozásának ki­bővítése tehát az ország devi­zakiadásait csökkenti. Sür­geti, az érdemtelenül lenézett és mellőzött akác rehabilitá­cióját, hogy anyaga többszörö­sen ellenállóbb a fenyőnél. Üj gáznyomásszabályzó műszaki átadására került sor a minap Salgótarjánban a Beszterce-lakótelepen. A szabályzó, amely 1500 köbméter óra teljesítményű, a legdinamikusabban fejlődő város­rész biztonságos gázszolgáltatását hivatott teljesíteni. A képen a TIGÁZ szolnoki Üzemegysége salgótarjáni kirendeltségének sze­relője, Kovács Antal az átadás előtti utolsq simításokat végzi a gáznyomásszabályzón. j NÓGRÁD - 1979. június 1., péntek «i

Next

/
Oldalképek
Tartalom