Nógrád. 1979. június (35. évfolyam. 126-151. szám)
1979-06-01 / 126. szám
Nyári akadémia az SZVT-nél Sajátos eszközökkel hajtjuk végre a párt politikáját Interjú Huszák Artúrral, az SZVT megyei elnökével r A Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége Nógrád megyei Szervezetének elnöksége a múlt évet értékelő beszámolójában úgy minősítette a Szervezési és Vezetési Tudományos Társaság megyei szervezetét, mint az egyik legdinamikusabban fejlődő szervezetet. A szervezet évről évre változatos programok sorát valósítja meg, s mindig új vonásokkal gazdagítja munkáját. A napokban azért kerestük fel Huszák Artúrt, a megyei pártbizottság gazdaságpolitikai osztályvezetőjét, az SZVT megyei elnökét, hogy beszélgessünk a szervezet helyzetéről, feladatairól, terveiről az általános gazdaságpolitikai tennivalókban. — Huszák elvtárs, hogyan ítéli meg az SZVT megyei szervezetének tevékenységét, szervezeti kereteit, fejlődési tendenciáit? — Részletezések nélkül hadd érveljek az SZVT országos küldöttközgyűlésének szervezetünkre vonatkozó megállapításával — kezdte szavait Huszák Artúr. — A küldött- közgyűlés beszámolója megállapította, hogy a Nógrád megyei szervezet taglétszáma 674 fő, míg 1978. novemberében 617 fő volt. A legnépesebb a salgótarjáni szervezet, de jelentős a balassagyarmati városi, a pásztói és a nagy- bátonyi FŰTÖBER üzemi szervezete is. A megyei egyesület megbízhatóan működik rendszeresen tartja vezetőségi üléseit. Előadásainak téma- választása átgondolt, rendezvényei látogatottak és komoly szakmai események a megyében. Ezt a megállapítást napjaink gyakorlata is bizonyítja. Föllendülés tapasztalha' Az óceán hatalmas természetes tároló, amelyben a legkülönfélébb kémiai vegyü- letek találhatók. Már az ókorban tudták az emberek a só tengervízből történő előállításának titkát. Az egyiptomiak például a partmenti lagúnákból nyerték a konyhasót, s Oroszország északi vidékein a tengervízből főzték ki. Ma az óceánból évente mintegy nyolcmillió tonna konyhasót nyernek, a világ sótermelésének egyharmadát. Napjainkban a nátriumklori- dot nemcsak étkezési célokra használják, hanem mint értékes ipari nyersanyagot is. A természetben gyakorlatilag kimeríthetetlenek a sótartalékok. A tudósok kiszámították, hogy a jelenlegi felhasználás mellett a tartalékok körülbelül másfél milliárd évre elegendőek. Nem számítva azokat a „titkos” készleteket, amelyeket -viszonylag nemrég fedeztek fel. A geofizikusok 1961-ben a Földközi-tenger alatt olyan tó szakosztályainknál, a régi szakosztályok megújulnak — például az ergonómiai, a beruházási szakosztály — s, emellett is újabb lehetőségeket teremtünk az egyesületi munka hasznosságának fokozására. — Milyen tényezőknek tulajdonítja a szervezet eredményességét, s miben látja a soron következő feladatokat? — Kétségtelen tény, amit tagságunk létszámának növekedése is bizonyít, hogy feléledt a társadalmi érdeklődés a szervezési és vezetési kérdések iránt. Nekünk ezt kell jól kihasználni és a közös célok szolgálatába állítani. Eddigi sikereinkben az is sokat segített, hogy a MTESZ megyei szervezete, az SZVT központi szervezetei nagyon céltudatos munkát folytattak, amibe bele tudtunk kapcsolódni. A másik pedig, hogy széles körű támogatást kaptunk és kapunk a pártszervezetek, a társadalmi szervezetek és a gazdasági vezetés részéről. Ami pedig a feladatokat illeti, az V. ötéves terv a hatékonyság fokozását állította a középpontba. Ez nem egyszerűen csak gépi beruházásokat, rekonstrukciót jelent, hanem jelenti az emberi gondolkodásmód tudatos megváltoztatását. Lényeges, hogy az emberek jól értsék, mit akarunk csinálni. Ebben van az SZVT-nek nagy felelőssége, de nagy lehetősége is. Mégpedig azáltal, hogy tér jesztjük a legmodernebb módszereket, felkeltjük a szakemberek érdeklődését ezek irán*" illetve a jó tapasztalatokat széles körben gyümölcsöztet- jük. — Nekünk társadalmi eszközökkel kell segíteni a párt képződményeket találtak, amelyek rendkívüli módon emlékeztettek a szárazföldön fellelhető sókupolákra. Eleinte valószínűtlennek tetszett, hogy sólerakódások legyenek, a mélytengeri fúrás azonban bebizonyította, hogy mégis azok. E tény megmagyarázására a tudósok elméletet dolgoztak ki, amely szerint valamikor a Földközi-tenger elkülönült az Atlanti-óceántól és kiszáradt, később újból megtöltötte az óceán vize. Bizonyítékképpen a tudósok kiszámították, hogy ha most elzárnák a Gibraltári-szorost. a Földközi-tenger körülbelül ezer év alatt újra kiszáradna. Ez az új természeti lelőhely tovább növeli ennek a rendkívül értékes élelmezési és ipari nyersanyagnak a készleteit, amelyek valóságos nagyságáról ma még elég viszonylagosuk a fogalmaink. P. Jerofejev, a geológiai tudományok kandidátusa gazdaságpolitikájának érvényesülését, a vállalati feladatok megoldását. Konkrétan szólva, az idei vállalati tervekben már érvényesülnek az 1978-as decemberi párthatározatban megfogalmazott elvek. így például a szervezés, vezetés, irányítás, kérdéseinek előtérbe helyezése, a szervezés iránti követelmények megnövekedése stb. Az élet a vállalatok számára új módon veti fel a kérdéseket, s aki nem tudja állni a versenyt, lemarad. Ha jól megnézzük, bizonyos területeden, már most is van lemaradásunk, nemcsak másokhoz, hanem önmagunkhoz viszonyítva is. Erre próbálunk mi, a maguk eszközeivel megoldást és segítséget adni. — Milyen alkalmas eszközöket lát a segítségre, a feladatok jobb megoldására? — Fontosnak tartom, hogy egyrészt a megszerzett tapasztalatokat széles körben terjesszük és hasznosítsuk. Erre jó példával szolgáltak a nemrégiben megrendezett köz- gazdasági napok, melyeknek mi is szervezői voltunk. Vagy itt van például — és ez az újdonság most a munkánkban — a szervezetünk által tervezett két nyári akadémia. Július 23—28-a között rendezzük meg Salgótarjánban az első számviteli nyári akadémiát, közösen a pénzügyi és ellenőrzési szakosztályunkkal, a Magyar Közgazdasági Társaság megyei szervezetével, valamint a Pénzügyi és Számviteli Főiskola salgótarjáni tagozatával. Ezzel az a célunk, hogy a Zalaegerszegen 1978- ban megrendezett konferencia tapasztalatai alapján a számviteli szakembereknek .fórumot teremtsünk a számvitel területén beköt etkező változások megtárgyalására, egységes álláspontok kialakítására, illetve szakmai tapasztalatcserék biztosítására. — Hasonló igény hívja életre az első fővállalkozási nyári akadémiát, amit augusztus 27-e és szeptember 1-e között rendezünk meg ugyancsak Salgótarjánban. Ezzel a lehetőséggel az ipari nagyvállalatok tervező, kivitelező és a beruházások megvalósításával foglalkozó vezetői és szakemberei részére biztosítunk szakmai fórumot. Mindez jó lehetőséget nyújt arra, hogy minél több helyi szakember ismerje meg az itt felmerülő kérdéseket. Az új ismeretek továbbadása, a tartalmas viták hozzásegítenek teendőink jobb felismeréséhez és hatékonyabb elvégzéséhez, ami ma társadalmi igény. Nekünk ezt a társadalmi igényt kell erősíteni és a rendelkezésünkre álló eszközök révén kamatoztatni. Munkánk fontosságát aláhúzza, hogy nemcsak egyszerűen társasági munkát végzünk, hanem sajátos eszközökkel hajtjuk végre a párt politikáját — fejezte be szavait Huszák Artúr. — P. a. — A világóceán sókészletei Uszoda és raktár akácfából Lehet-e szertaislálló korszerű? Az akác rehabilitációja Rekonstrukcióra készülnek a karancslapujtői Agrofa fa- feldolgozó üzemben. A megkezdődött előkészületek nyomán — az üzemet működtető Karancs Termelőszövetkezet tervei szerint — a tizenhat- millió forintos felújítást — bővítést jövőre hajtják végre. A rekonstrukcióval a jelenlegi feldolgozókapacitást mintegy megkétszerezik. A rekonstrukció-előkészületekkel párhuzamosan Ka- rancslapujtőn — az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság támogatásával, és a faipari kutatóintézet szakembereinek közreműködésével — elkészült egy új, úgynevezett dongahéjas akácfa-épületszerkezet prototípusa. A tizenöt méter szélességű és öt méter belmagasságú, tetszés szerint fedhető, szigetelhető, burkolható szerkezet iránt eleven érdeklődés nyilvánul meg kereskedelmi vállalatok és sportegyesületek részéről. Nagybátonyban ebből a szem kezetből épül meg egy húszon, öt méteres gyermektanuszoda csarnoka, egy budapesti sportegyesület pedig vívócsarnokot, edzőtermet kíván létesíteni az agrofa-szerkezetekből. A fejlesztés egy másik iránya a kisebb fesztávolságú szerkezetek kialakítását célozza, részint a fajlagos előállítási költségek és az eladási ár csökkentése érdekében. Az új irány egy másik célja a jelenleginél is olcsóbb kivitelű és olcsóbban működtethető gazdasági épületek, raktárak előállítása. Keresik továbbá annak is a módját, miként alakíthatnának ki olcsóbb, tartós, gyorsan és célszerűen kivitelezhető akácszer- fás hízóbika-, tehén-, nyúl-, baromfi- és más istállókat a háztáji gazdaságok igényeinek kielégítésére. A Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium támogatásával néhány esztendeje létesített karancslapujtői akácfeldolgozó üzemben eredeti, úgynevezett hossztoldá- sos eljárással gyártják a szerfás istállók, elemeit. A közismerten göcsörtösen, görbén növő akácból megfelelő méretűre leszabott egyenes darabok végeit „csipkézik”, illesztik, majd nyolcszáz atmoszféra nyomáson különleges ragasztóval ragasztják. Az így előgyártott szerkezetrészekből tizenkét méteres fesztávolságú gazdasági épületek emelhetők. Az üzemben hőszigetelt, égéskésleltetővel Új vonások a szocialista munkaversenyben A szocialista JÄKS: mozgalomnak jó hagyományai vannak megyénkben. Fejlődése töretlen volt az elmúlt években, eredményei is egyre számottevőbbek. Az elért fejlődésben jelentős szerepe volt a kiemelkedő társadalmi eseményekhez, jubileumi évfordulókhoz kapcsolódó kezdeményezéseknek, melyek mindig új lendületet adtak a versenynek. A munkaversenyről szóló új határozat végrehajtásának folyamata kedvező hatást gyakorol a szemlélet alakításában. Egységesebb és a korábbinál pozitívabb felfogás van kialakulóban a munkaverseny társadalmi és gazdasági szerepéről, fokozódnak a minőségi követelmények a verseny különböző formáiban. A népgazdaság ötödik ötéves tervét ezen belül az 1979. évi terv célkitűzéseit bonyolult külső és belső gazdasági feltételek között kell megvalósítanunk. Fokozottan jelentkeznek a fejlődés intenzív vonásai, amelyek a termelési tényezőkkel való ésszerűbb gazdálkodást, a meglevő tartalékok feltárását és hasznosítását igénylik. Mindezek nem teljesíthetők a dolgozók termelési aktivitása, javaslattevő- és .kezdeményezőkészsége, az esetenkénti áldozatvállalása nélkül. A párt-, az állami és a társadalmi szervek szervezötevékenysége és az intézkedések arra irányultak, hogy a munkaverseny-mozgalom ez évben a korábbiaknál is eredményesebben mozgósítson a népgazdaság egyensúlyi helyzetének javítását szolgáló legfontosabb feladatok megvalósítására. Az összességében sok irányú és alapos előkészítő munka eredményeként megfelelő politikai és szervezeti feltételek teremtődtek a kollektívák reális versenyvállalásainak kialakításához. A kezdeményezésben, a kötelezettségvállalásban meghatározó szerepe van a szocialista brigádoknak, melyek létszáma megyénkben meghaladja a 36 ezer főt. Számos vállalatnál a brigádmozgalomban résztvevők aránya eléri az 50—70 százalékot. A vállalati összesített versenyvállalások többségben a szocialista brigádok kötelezettségvállalásain alapulnak. A munkaverseny jelenlegi céljait röviden jellemezve, megítélésünk szerint a legtöbb vállalatnál központi és hosszútávú célkitűzéssé vált a gazdasági hatékonyság előmozdítása. Előtérbe került a termelés és a termékek minőségének javítása, ezzel összhangban az anyaggal, főként az importanyaggal, az energiával, valamint az emberi munkával való ésszerűbb takarékosság. Például az SKÜ-ben a brigádok 78 százaléka anyag-, illetve energiamegtakarításra, 33 százaléka a minőségjavításra, 14 százaléka az import ki váltásra, 38 százaléka pedig a gépi kapacitások jobb kihasználására tett vállalást. A szénbányák brigádjai közel 2 millió forint értékű anyagmegtakarítást vállaltak. A mezőgazdaságban a ráfordítások a termelési költségek csökkentését, a hozamok emelését tekintik legfőbb célnak. A munkaverseny az év eddig eltelt időszakában mindenekelőtt a termelékenység emelését befolyásolta kedvezően. Az első negyedévben az iparban a termelés több mint 5 százalékos növelését a vállalatok változatlan, illetve csökkenő létszámmal valósították meg. Jelentősek a munkaverseny "eredményei az exportfeladatok teljesítésében is. Számos újszerű, figyelemre méltó módszer és munkaversenyforma terjedt el több üzemben. Igen hasznosnak tartjuk a komplexbrigádok létrehozását, a brigádok közti szocialista szerződéskötést és együttműködést. Egyre több brigád célkitűzésében kap helyet a munka, a termék minőségéért történő garanciavállalás. Szélesedik a „munkád mellé add a neved”, a „ne adj tovább hibás terméket” akció, az „egy brigád — egy hasznosított újítás” az SKÜ-ben az „egy brigád — két hasznosított újítás” mozgalom. A szocialista brigádok tagjai közül mind többen vállalják a második, illetve rokon szakmák elsajátítását. A versenyben résztvevők társadalmi munkaakciók, kommunista műszakok formájában is példáját adják a közösségért érzett felelősségüknek. Az említett jó kezdeményezések és a biztató eredmények ellenére sem állíthatjuk, hogy megtaláltuk már a legjobb, a legcélravezetőbb megoldásokat, hiszen nem könnyű a bonyolult feladatokat közérthetővé, mindenki számára kézzelfoghatóvá tenni. A munkaversenyben nem sikerült még mindenütt háttérbe szorítani a mennyiségi szemléletet. Előfordul, hogy a hatékonyság javításával összefüggő célokat a vezetés túl általánosan jelöli meg, így ezekhez a brigádok nehezen tudnak konkrét kezdeményezésekkel, vállalásokkal kapcsolódni. A vezetők kötelessége a vállalások, kezdeményezések megvalósításának segítése. Ugyanakkor ez évben is a brigádok egy része a teljesítéshez elengedhetetlen feltételek hiánya — a munka- és üzemszervezésben, az anyag- és alkatrészellátásban és általában a kooperációs szállításokban mutatkozó gondok — miatt nem tudta időarányos vállalását teljesíteni. A brigádok vállalásaikkal, azok módosításával nem mindig követik a gazdálkodás körülményeiben év közben bekövetkezett változásokat. MímlAvpL azt mutatják, hogy a ITllHUCXrH brigádmozgalom további tartalmi fejlődése a pozitív vonások erősítését, a meglevő fogyatékosságok felszámolását, valamint a mozgalom eddiginél céltudatosabb irányítását, befolyásolását igényli. Kadlót Sándor SZMT közg. osztályvezető A mezőgazdaság korszerűsödése Az elmúlt évben Jugoszlávia gyáraiban 63 ezer traktor készült, 10 ezerrel több, mint 1977-ben. Ügy tervezik, hogy 1983-ra 70 ezer, 1985-re pedig már 75 ezer traktort készítenek. Így a jugoszláv mezőgazdaságban a jelenlegi csaknem 300 ezerrel szemben 1985-ben már 550 ezer traktor dolgozik a földeken. A mezőgazdasági gépüzemek mintegy 60-féle gépet, eszközt gyártanak a hazai piacra. A növekvő termelésből jut exportra is. A jugoszláv traktorokat a világ 60 országában vásárolják. A mezőgazdasági gépexport értéke — tervek szerint — 1980-ra eléri a 120 millió dollárt. impregnált akácpaneleket is készítenek, amelyek a szer. kezet külső-belső falburkolatát szolgálják. Mindez egyetlen fém alkatrész, csavar, szög, vasalás nélkül. Ez a szerfais. tálló egyébként nem szinonim az igénytelenséggel. A tetszetős megjelenésű, modern technológiával előállított épület belül felszerelhető a legkorszerűbb technikával, betelepíthető a tartásra legkényesebb jószágállománnyal. Az országban évente termő sok millió köbméter akácfából mindössze egymillió köbméternyit termelnek ki, tört részét feldolgozzák. Mindehhez hozzá kell számítani, hogy a népgazdaság legnagyobb im. portterhei között fabehozatalunk előkelő helyen szerepel. Az akác feldolgozásának kibővítése tehát az ország devizakiadásait csökkenti. Sürgeti, az érdemtelenül lenézett és mellőzött akác rehabilitációját, hogy anyaga többszörösen ellenállóbb a fenyőnél. Üj gáznyomásszabályzó műszaki átadására került sor a minap Salgótarjánban a Beszterce-lakótelepen. A szabályzó, amely 1500 köbméter óra teljesítményű, a legdinamikusabban fejlődő városrész biztonságos gázszolgáltatását hivatott teljesíteni. A képen a TIGÁZ szolnoki Üzemegysége salgótarjáni kirendeltségének szerelője, Kovács Antal az átadás előtti utolsq simításokat végzi a gáznyomásszabályzón. j NÓGRÁD - 1979. június 1., péntek «i
