Nógrád. 1979. június (35. évfolyam. 126-151. szám)

1979-06-27 / 148. szám

„A karate a másik ember megbecsülésére tanít” Beszélgetés Isno Ichikatcával A közelmúltban néhány na­pot Szegeden töltött Isao Ichikawa 10 dános'nemzetkö­zi karatenagymester. A japán sportember „szakmájában” olyan tekintély, mint a sa­játjában a labdarúgó Pelé, a profiökölvívó. Muhammad Ali, alias Cassius Glay, az úszó Mark Spitz, a teniszező Björn Borg, a jégkorongozó Bobby Orr, vagy mint az at­léta Viktor Szanyejev. Az egyik kézen össze lehet szá­molni a japán küzdősportok, gyűjtőnéven a budo 10 dános mestereit... Mint ismeretes, hazánkban csak a cselgáncsnak van or­szágos szövetsége, s, bár jó néhányszor szó esett .róla, hogy ennek keretében foglal­kozzanak a karatéval, anya­gi és egyéb okokból minded­dig nem került sor rá. így hát jobbára csak „műkedve­lésből” űzhetik az érdeklő­dök, noha a sportág gyakor­lása kellő hozzáértés nélkül veszélyes. A Szegeden műkö­dő stúdió tagjaira mindez természetesen nem vonatko­zik, ők ugyanis a világ leg­jobbját vallhatják mesterük­nek. Ichikawa 13 éve vezető­je a karatedo doshinkan isko­lának. A 44 éves sportember Nagoyában született. Tokió­ban járt egyetemre. Évtize­de Bécsben él, szerte a vilá­gon 3 ezer tanítványa lesi mozdulatát. A karate utazó nagykövete az Egyesült Álla­mokból érkezett Szegedre, s innen Afrikába vezetett út­ja. — ön kit tekint mesteré­nek? Kanken Toyama 1966- ba'n bízta rám az iskola veze­tését. Mesterem és tanárom •szuperember volt. — Mf a karatedo doshin­kan lényege? — A karatedo annyit je­lent: ésszel harcolni. • Moz­gásrendszerét a fegyvertelen önvédelemre és több személy elleni ellentámadásra tervez­ték. — Mi a különbség a ka­rate és a karatedo között? — Felfogásbeli. A karate a fizikumra alapoz, míg az én iskolám az észre. — Mikor ismerkédett meg evvel a jellegzetes távol­keleti, pontosabban japán küzdősporttal? — Édesanyám hasában, ugyanis anyám is, apóm is karatézott. Igazi budóbébi- ként láttam meg a napvilá­got. — Hány órát gyakorol na­ponta? — Az egész életemet a ka­raténak rendeltem alá. Ma­napság naponta négy prát töltök az edzőteremben, de tulajdonképpen akkor is a sportágam körül járnak a gondolatim, ha zenét hallga­tok, vagy táplálkozom. — Pedagógiai ars poeticája? — Hibát követ el az a mes­ter, aki utánzásra kénysze­ríti, ahelyett, hogy a lényeget magyarázná el tanítványai­nak. Az igazi örömet az je­lenti számomra, ha például egy orvos növendékem a rendszeres gyakorlás hatására még jobb szakemberré válik. — Mi a véleménye a ver­senyszerű karatéról? — Más sportágakban he­lyénvaló a vetélkedés, a ka­rate azonban nem em­ber ember elleni küz­delem. Az igazi mes­terek nem harcolnak, mert úgy tartják: a támadógon­dolat hamis. — Ne haragudjon, itt el­lentmondást érzek! A dánok odaítélése éppolyan szubjekr tív, mint annak, kinyilvání­tása, hogy teszem azt, ön 10 dános nemzetközi ■ nagy­mester. — Kezdetben engem is fog­lalkoztatott, miért mond ró­lam véleményt egy kívülálló, hogyan jön ő ahhoz, hogy engem minősítsen? Mások­nak öt dánjuk volt, nekerri cs'ak egy. Háborogtam, de amikor érni kezdett az eszem, rájöttem, milyen te­mérdek teendőm' van. — Került már életében ve­szélyes helyzetbe? — Amikor megtámadnak, mindig az az első gondola­tom, vajon, miért kell- véde­nem magam? Azután az is felmerül bennem, esetleg tá­madómnak van igaza, én va­gyok a hamis. Felfogásom vészhelyzetben: nézni, gon­dolkodni, cselekedni. — Százha'tvankét centi ma­gas termete, 70 kilós testsú­lya rendkívül megtévesztő. Gondolom, néhány kötekedő egyén a kórházban döbbent rá,’mennyire veszélyes a kül­szín alapján megítélni ember­társainkat. .. — Gyűlölöm az erőszakot, még beszélni sem szeretek róla. — Nehéz sportágnak tartja a karaiét? — A karate több, mint sport. Jellemformáló eszköz, önfegyelemre, türelemre ta­nít, a másik ; ember megbe­csülésére. — Mi a legfőbb vágya az életben? ■ — Az, hogy szép lelkem le­gyen és jó egészségem. Isao Ichikawa kezét nyújt­ja, udvariasan meghajol. Bú­csúzik. Az utolsó mondata örökre velem marad. Thékes István Váratlan hasai vereség Világválogatott— Argentína 2—1 (0—1) Váratlan és éppen ezért két­szeresen fájó vereséget szen­vedett a világbajnoki címet védő argentin labdarúgó-vá­logatott keddre virradóra (kö­zép-európai idő szerint) a Bu­enos Aires-i River Plate Sta­dionban, ahol éppen elmúlt évi „Mundiál-győzelmét” kívánta ünnepelni — győzelemmel. Cesar Luis Menotti, a vb aranyérmes csapat szövetsé­gi kapitánya tartalékos csa­patot volt kénytelen pályára küldeni (hiányzott többek kö­zött a világbajnoki gólkirály Kempes is), de ez mit sem javít a bizonyítványon, az elő­ször együtt játszó „világválo­gatott” 2—1-re verte á házi­gazdákat Világválogatott—Argentína 2-1 (0—1). Buenos Aires, River Plate Stadion, 80000 néző, v.: Klein (izraeli). Góllövők: Galvan (68. p., öngól), Zico (73. p.) ill. Maradona (29. p.) Világválogatott: Leao (bra­zil) helyette később Koncilia (osztrák) — Kaltz (német), Krol (holland), Pezzey (oszt­rák), Cabrirfi (olasz), aztán To- ninho (brazil), — Tardelli (olasz), Piatini (francia), az­tán Zico (brazil), Asensi (spa- vereséget. nyol) — Causio, Rossi (ola­szok), Boniek (lengyel). Kiállítva Tardelli a 77. percben durva játékért. Argentína: Fillol — Olguin, Galvan, Passarella, Tarantini — Ardiles, Gallego, Maradona — Houseman, Luque, aztán Outes, Valencia. Meglehetősen gyenge kezdés és kiegyenlített játék után az olasz Causio lövése (7. p.), volt az első jelentős esemény, aztán a lengyel Boniek tá­madta Fillol kapuját, de a vi­lágbajnokcsapat tagja szépen hárított. Az új argentin csillag, Diego Maradona védhetetlen lövéssel szerezte meg a ve­zetést Argentínának. A 69. percben a megzavarodott Gal­van rosszul tette a lábát a lab­da útjába és öngóllal egyenlí­tett. Az argentinok újra üte­met váltottak, de az osztrák Koncilia kitűnően őrizte a hálót, valóságos „parádét” ren­dezett. A mérkőzés sorsa a 73. percben dőlt el, amikor Zicót a védők nem tudták feltar­tóztatni és a brazil bevette Fillol kapuját. Nagy volt a csalódás, hiszen dz argentinok a világbajnok cím megszerzé­se óta most szenvedtek először Buzánszky Kislerenyén Buzánszky Jenő, 1925-ben született. Dombóvárról került Dorogra. Gyors és kiváló rú- gótechnikójú jobbhátvédje volt az ötvenes- években az aranycsapatnak. Már húszszo­ros válogatott labdarúgó volt, 1953. november 25-én. A közelmúltban gyér érdeklő­dés mellett ezeket az adato­kat tudhatták meg a sport­barátok az előbb Kisterenyén, majd Rókóczi-bányatelepen megtartott élménybeszámo­lón. Visszaemlékezésében, filmvetítéssel együtt részlete­sen felelvenítette a 6—3-as, magyar—angol eseményeit. Beszélt pályafutásáról, be­fejezésül levetítették az ő kommentálásával az 1954-es VB-elődöntő mérkőzését, amelyen Magyarország em­lékezetes küzdelemben 4—2- re győzött Brazília ellen. Sportvezetők tanácskozása Balassagyarmaton A városi-járási testnevelé­si és s potf el ügyelőségek ve­zetői, a nagyegyesületek el­nökei, a megyei sporthivatal csoportvezetői részvételével a minap értekezletet tartottak Balassagyarmaton. A nemzet­közi sportkapcsolatokról dr. Gaál Tibor, az OTSH főosz­tályvezetője tartott érdeklő­déssel kísért előadást. A té­mában korreferátumot tar­tott a nemzetközi és határ­menti sporttalálkozók előké­szítéséről, engedélyezéséről Répássy László, az MTSH csoportvezetője. Ezután Szú­nyog Tibor, az MTSH el­nöke a közelmúltban Buda­pesten .lezajlott kommunis­ta sportaktíváxól, az ebből fakadó nógrádi feladatokról beszélt. Ringeisen Andrásné főelőadó, az 1979—80-as se­gédedzői tanfolyamok szer­vezési tapasztalatait ismertet­te. Répássy László az 1980- as versenynaptár irányelveit ecsetelte, míg Praznovszky György, a megye sportmoz­galmának gazdasági vetülete- ivel foglalkozott. A. rádiózás megszállottjai A közelmúltban került sor a rádióöttusa megyei bajnok­ságra. A versenyben a nagy- bátonyi csapat bizonyult a legjobbnak. Az együttes tagja volt többek között a két Gyur- kó fiú is. őket, a Gyurkó csa­ládot mutatjuk be az alábbi­akban. Megyénkben a leglelkesebb rádióamatőrök között emlege­tik Gyurkóékat. Az apa id. Gyurkó József mellett két fia, ifj. Gyurkó József és Gyurkó Gyula is a rádiózás megszál­lottja. Alig akad a napnak perce, amikor Gyurkóélc nagybátonyi lakásán —, amely közel áll a Mátrához — ne forgalmaznának valamelyik sávban. — Bizony nagyon régi a kapcsolatom a rádiózással — veszi át a szót id. Gyurkó József erdész. — Valamikor az 1940-es évek elején a de­tektoros készülékek bütykölé- sével kezdtem. Mindez még a Heves megyei ,Ludas község­ben történt. Később, 1946-tól Nagybátonyban telepedtem le, ahol először rádiónaegfigyelő voltam, majd 1972-ben tettem sikeres vizsgát és azóta for­galmazok. A HA 6 NX hívó­jelet, amelyen én forgalma­zok, mintegy hatvan ország­ban ismerik. A szimpatikus rádióamatőr nagyon lelkesen beszélt arról, milyen jó érzés kapcsolatot létesíteni távoli földrészekkel. Japánnal, Afrikával, eljutni vadregényes tájak kilátótor­nyaiba, megtalálni rádióama­tőrt, aki egyedül él egy szi­geten, vagy a — forgalma­zást követően személyesen is megismerni azt a lengyel vagy csehszlovák társat, akivel az éterben már sajátos módon találkoztak. Szinte dőlt belőle a szó, ezért. nem véletlen, hogy két fia sem tudott el­lenállni szavainak, igazi rá­dióamatőrökké váltak. A nagyobbik fiú, József hu­szonnégy esztendős, már túl a katonaságon. Bizony, sok hasmát látta a hadseregben mindannak, amit mint rádió­amatőr évekig tanult édesap­ja mellett, az MHSZ rádió­klubjában. Ezen a területen azonban nincs megállás. Min­dig tanulni kell, forgatni a szakirodalmat, mert enélkül nem képzelhető el az ismere­tek bővítése. Márpedig a rá­dióamatőröknek sok technikai eszközzel van dolguk, s ne­hezen lehetne boldogulni az új ismeretek nélkül. Ifj. Gyurkó József száznyolc országgal létesített eddig kap­csolatot. Az elmúlt évben kö­zel kétezer kapcsolatfelvételt rögzített. Munkaköre, foglal­kozása is összefügg a rádió­amatőr ösködéaseL Salgótarján­ban együtt dolgozik öccsével, Gyulával, az épülő CROSS- BÁR-központban. Mégsem tud ráunni, betelni e nagyszerű szenvedéllyel. Mindennapra akad tennivaló. Forgalmazni, korszerűsíteni az eszközöket, bővíteni az adókat, antennád kát. Bizony, bőven van btíty- kölnivaló. Az édesanya, no ' JK ■ «■m Mielőtt egy-egy készüléket életre keltenének, a szüksé­ges műszereket előkészítik, megbeszélik, hogy milyen mó­dosítást kell elvégezni. A fiatalabb Gyurkó fiú, Gyűl a az angol könyv melleit gyakran forgatja a legszükségesebb hazai szaklapokat^ irodalmat is. t (Fodor Tamás felvételei) , Öttusa Kancsal áll a legjobban A TASZSZ szovjet hírügy­nökség jelentése szerint a moszkvai nemzetközi öbtu- saversenyen, amelyet több vá­logatott, így a magyar iS vi­lágbajnoki főpróbának te­kint, a negyedik szám után három szovjet versenyző ve­zeti a mezőnyt, Bulgakov, Rjabikin és Smeljov. A kül­földiek közül a legjobban a magyar Kancsal Tamás áll, hátránya a befejező szám, a futás előtt nem tűnik behoz- hatatlannak. A lövészetben a szovjet Ti- nisze 199 körrel bizonyult a legjobbnak, jól célpztak a magyarok is, Kancsal 197, Szombathelyi 196, Maracskó ugyancsak 196, Horváth pe­dig 193 kört lőtt. Az úszás­ban is szovjet siker született, az úszóból lett szovjet Szer- gej Kartoskin 3:21.3 perces idővel 1264 pontot ért el. Eb­ben a számban Szombathe­lyi nyújtotta a magyar válo­gatottból a legjobb teljesít­ményt, 3:36.5 perces idejé­vel, 1140 pontig vitte, ami a 300 méteres távon csak a 21. helyhez volt elegendő. Kan­csal 1132, Horváth 1100, Ma- racsko pedig 1048 ponttal növelte összteljesítményét a 4. számban. Az összetett verseny állá­sa: 1. Bulgakov (szovjet) 4353 pont, 2. Rjabikin (szov­jet) 4251 pont, 3. Smeljov (szovjet) 4234 pont, .. .5. Kan­csal Tamás 4126 pont, .. .10. Starnovsky (csehszlovák) 4102 pont, 11. Szombathelyi Tamás 4083, .. .13. Adam (csehszlovák) 4049 pont, .. .21. Maracskó Tibor 3964 pont, 22. Bóján (lengyel) 3946 pont, 23. Horváth László 3942 pont, meg a szomszédok már meg­szokták a különös zajt. Talán már az lenne a furcsa, ha a megszokott „csatazaj” akár néhány órára is szünetelne. Persze' szünet nincs, mert ha csak lehet, üzemel az adó. Már több nemzetközi és világ- versenyen vettek részt. A trió legfiatalabb tagja Gyurkó Gyula huszonegy esz­tendős és hívójele HA 6 NW. Édesapja bátorítására és Jó­zsef bátyja segítségével még 1972-ben tett sikeres A .vizs­gát. Két évvel később sikerrel túljutott a C vizsgán is, majd 1976-ban angolból is^ bizonyí­totta felkészültségét. Gyurkó Gyula a katonaság előtt áll. Fiatal kora ellenére többször bizonyította különle­ges képességeit. Több verse­nyen szerepelt elismerésre méltóan, melyet az is bizo­nyít, hogy az elmúlt hét év­ben minden alkalommal ő ér­demelte ki a legeredménye­sebb Nógrád megyei rádió­amatőrnek járó serleget. Tevékenységük eredménye­sebb is lehetne, ám a 200 wattos házi készítésű add (amely QUAD* és dipolari-j tennáklcal működik) még ese­tenként kívánnivalót hagy, maga után. De ígéretet kap­tak egy új japán adóra. Hosszan elbeszélgettünk Gyurkóékkal. Nagyszerű em­bereket ismertünk meg sze-. mélyükben, akik nagy ügyi buzgalommal dolgoznak a rá-| dióamatőr sportért. Elkötele­zettséget éreznek iránta, 9 hajlandók áldozatokat is hoz­ni érte. Szerintük a verse­nyeken nagyon jó érzés nyer-; ni, ugyanakkor azt sem ta­gadják, hogy a győzelemért, a sikerért . sokat kell dolgozni,' Gyurkóék naponta három-, négy órát fordítanak arra,' hogy tovább bővítsék rádió-; amatőr ismereteiket, hódolj aH pák a választott szenvedély^ nek. Demény László J Síelők évzárója A Salgótarjáni TC síszak- szakosztályi értekezletet tart': osztálya ma délután 17 órá- Az elmúlt évad értékelése tói a volt Kohász-stadion mellett dr. Korchmáros Ta- klubtermébén ünnepélyes más szakosztályi elnök érmeJ évadzáró, eredményhirdető két és jutalmakat ad át. j j NÓGRÁD - 1979. június 27., szerda 7 \

Next

/
Oldalképek
Tartalom