Nógrád. 1979. június (35. évfolyam. 126-151. szám)

1979-06-27 / 148. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! NÓGRAD AZ MSZMP NOGRAO MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TANACS LAPJA KXXV ÉVF.. 148. SZÁM ARA: 1,20 FORINT 1979 JÜNIUS 27., SZERDA Ünnepség Moszkvában Harmincéves a KGST Leonyid Brezsnyev üdvözlete —'Lázár György f elszólalása — Kádár János levele Kis Csaba, az MTI tudósítója jelenti: Moszkvában, a Szakszervezetek Házának oszlopcsarno­kában kedden ünnepélyes keretek között nyílt meg a Köl­csönös Gazdasági Segítség Tanácsának XXXIII. ülésszaka. Az ülésszakon a tagállamokat kormányfőik, illetve minisz­terelnök-helyetteseik képviselik. A magyar küldöttség veze­tője Lázár György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnöke. A küldöttség tagjai: Huszár István. az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese, az Országos Tervhivatal elnöke, Havasi Ferenc, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, Marjai József, a Minisztertanács elnökhelyettese, hazánk állandó képviselője a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsában, Pullai Árpád közlekedés- és postaügyi miniszter, Rács Pál külügyi államtitkár, Szila János, a Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Titkárságának vezetője és Meisel .Sándor, ha­zánk állandó KGST-képviselőjének helyettese. Meghívottként és megfigyelőként jelén van az üléssza­kon számos állam képviselője. Az ünnepélyes megnyitón megjelentek az SZKP és a szovjet állam vezetői: Viktor Grisin, Andrej Kirilenko, Alekszej Koszigin, Mihail Szuszlov, Nyikolaj Tyihonov, Vlagyimir Dolgih, Konsztantyin Ruszakov. Ott volt a Szov­jetunió Minisztertanácsának több elnökhelyettese, köztük Konsztantyin Katusén, a Szovjetunió állandó képviselője a KGST-ben, megjelent a szovjet kormány számos tagja. A tagállamok zászlóival feldíszített, ünnepi díszbe öltö- í.ött teremben négyszögletes asztal mellett foglaltak helyet a tagállamok küldöttségeinek vezetői és a meghívott ven­dégek. Pontban tíz órakor nyitotta meg az ülésszakot Alek­szej Kosa gin, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke. Méltatta a fenn­állásának harmincadik évfordulóját ünneplő tanács jelentő­ségét, köszöntötte az ülésszak résztvevőit és vendégeit, majd felolvasta Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke üdvöz­letét. Több testvérország kom­munista és munkáspártjának kezdeményezésére 30 eszten­dővel ezelőtt a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsá­nak létrehozásával kezdődött meg a sokoldalú gazdasági együttműködés elvileg új módszereinek kollektív fel­kutatása. Ma megelégedéssel állapíthatjuk meg, hogy a KGST keretei között kiala­kul és erősödik a nemzetközi munkamegosztás szocialista formája. Ez elősegítette azt, hogy a szocialista közösség a világ legdinamikusabb, leg­szilárdabb és leghaladóbb gazdasági erejeként fejlőd­jék. Nagy és hasznos tapasztala­tokat szereztünk az időszerű gazdasági kérdések összehan­golt megoldásában. A szocia­lista gazdasági integráció kö­zösségünk életének elválaszt­hatatlan része lett, olyan ha­talmas és szilárd tényező, amely elősegíti a testvéror­szágok mindenoldalú fejlő­dését — hangzik egyebek közt a nyilatkozat, majd így folytatódik-: Minden bizonnyal ez a KGST tevékenységének leg­főbb politikai eredménye, az elmúlt harminc év során és különösen a legutóbbi évti­zedben, amelyet a tanács XXIII. rendkívüli ülésén el­fogadott és a komplex prog­ramban megtestesülő stra­tégiai feladatok megvalósítása jellemez. Éppen a hetvenes években nyilvánultak meg különösen széles körben a szocialista nemzetközi mun­kamegosztás alapvető elő­nyei. Ragyogóan kifejezésre ju­tott a KGST tevékenységé­nek társadalmi irányzata, az, hogy az együttműködés és a kölcsönös segítségnyújtás egész rendszere a dolgozók érdekeinek van alárendelve, a szocializmus alapvető célja, a nép jólétének emelése cél­ját szolgálja. Éppen ezért áll testvéror­szágaink kommunista- és munkáspártjai, kormányai •figyelmének középpontjában a szocialista közösség orszá­gai sokoldalú együttműködé­sének, az együttműködés to­vábbi elmélyítésének problé­maköre. A KGST keretei között a történelemben első ízben va­lósult meg a nemzetközi gaz­dasági kapcsolatok igazi de­mokratizálása. Az egyenjogú­ság. az önkéntesség, a szuve­renitás, a belügyekbe történő be nem avatkozás, a kölcsö­nös előnyök és a kölcsönös segítségnyújtás — a tanács tevékenységében ezek nem jelszavak, hanem gyakorlatot jelentenek. A KGST szerve­iben minden ország, függet­lenül nagyságától és gazdasá­gi fejlettségétől, egyforma képviseletet, egyforma szót kap. Tanácsunkban senki sem parancsol. Szocialista kö­zösségünket a nemzeti és a nemzetközi érdekek harmoni­kus - összeegyeztetése, min­den egyes ország nézeteinek és nemzeti sajátosságainak tiszteletben tartása jellemzi. Nyilvánvalóan ez a KGST (Folytatás a 2. oldalon.) Párizsi pulcsik Pásztón vagy fordítva? Újfajta, nálunk még szokat­lan alapanyagból készítenek a francia piacra pulóvereket a Váci Kötöttárugyár pász­tói gyáregységében. A puha tapintású kelméből készült termékek előállításával az üzem legjobb munkakollektí­váját bízták meg, akik szorgos­ságukkal, ügyességükkel is csak nehezen birkóztak meg a varrással. Az újszerű fazon­készítés komolyabb feladato­kat jelent a szalagszer­vezés során, ezért az üzem vezetői kikérték a varrás­ban résztvevő szakmunká­sok véleményét is, hogy ötle­teikkel, tapasztalataikkal se­gítsenek a munkafolyamatok részrebontásában. Ennek ered­ményeként exportmegrende­lésüket kiváló minőségben és határidőre teljesíthetik. A munkaszalag • fiataljainak le­hetőségük nyílott arra is, hogy a maguk készítette divatos ter­mékekből vásárolhassanak, így párizsi módiban járnak a pásztói lányok, asszonyok, Cséí Péné Liki Judit, Ftilöp Anna, Vallyon Imréné és a többiek. De talán igazabb. ha úgy ír­juk: a párizsi lányok járnak pásztói pulcsikban ? MAI SZÁMUNKBAN: (ina iiSfltetü&íPóli * Színházi esték * Polgári védelem * Jogi tanácsadó Nemzetiségi nyelvoktatók tanfolyama Hétfőn nyílt meg Salgótar­jánban a nemzetiségi nyelvet oktató pedagógusok kéthetes nyári továbbképzése, melyre idén is Csehszlovákiából, Ju­goszláviából, a Német Demok­ratikus Köztársaságból és Romániából érkeztek vendég- előadói delegációk. Az ő tiszteletükre adott fo­gadást kedden délután a me­gyei tanács vb üléstermében Berki Mihály, a Nógrád me­gyei Tanács VB elnökhelyet­tese. A baráti találkozón részt vettek megyénk politikai, tár­sadalmi és kulturális életének vezető képviselői is. Berki Mi­hály rövid áttekintést adott Nógrád megyéről — szólt az iparszerkezeti változásokról, mezőgazdaságunkról, s a kul­turális életről. Különösen két dolgot emelt ki: a megye mun­kásmozgalmi hagyományait és a nemzetiségi politika, a nem­zetiségiek művelődésének gya­korlatát. Képet adott Nógrád 24 nemzetiségi községének oktatási helyzetéről, kultúrá­járól, az aprófalvas telepü­lési szerkezetből adódó felada­tokról. Eredményes végrehajtás Közoktatás-politikai határozatról » Salgótarjánban Az állami oktatás fejleszté­sének fő feladatait olyképpen határozták meg évekkel ez­előtt, hogy tekintettel voltak Salgótarján és vonzáskörzeté­nek gazdasági, társadalmi helyzetére, a fejlődés várható irányára, s a távlati fejlesz­tési tervekre. A közoktatás- politikai határozat végrehajt­ásának tapasztalataival leg­utóbb a Salgótarjáni városi Tanács Végrehajtó Bizottsága foglalkozott. A tapasztalatok számos kedvező vonást tár­tak fel» ugyanakkor azonban gondoktól sem mentes e fon­tos határozat végrehajtása. Miben sikerült előrelépni? Fejlődött például a pedagó­gus pártszervezetek tevékeny­sége aktívan, hatékonyan já­rulnak hozzá az iskolai neve­lő-oktató munka korszerűsíté­séhez: erősödött befolyásuk a nevelőtestületekben. Szélesed­tek. ugyanakkor az iskolák társadalmi kapcsolatai, fejlő­dött az üzem—iskola kapcso­lat. és a szerződésekben fog­laltak már a konkrét nevelési célkitűzések elérését is tá­mogatják. Megállapítható az is, hogy a szülői ház egyre inkább partnere az iskolának. Sokat segít e gyakorlat erősítésében a népfront, s jó tapasztala­tokkal szolgálnak a szülők is­kolája, akadémiája, parla­mentje elnevezésű fórumok, előadássorozatok is- Az okta­tás tartalmi korszerűsítésében előtérbe került az iskola szo­cialista tartalmú nevelői mun­kája- Az óvodai nevelésben fejlődött a harmonikus sze­mélyiség kialakításáért vég­zett munka tartalmi színvo­nala. Salgótarjánban — igaz, nagy áldozattal — elérték azt. hogy az iskolai előkészítés gyakorlatilag az érintett gyer­meklétszám mintegy 95 szá­zalékára kiterjed ma már. Az utóbbi évek kimutatásai bizo­nyítják. hogy városban az ál­talános iskolai tanulók 93 százaléka végzi el időben a nyolc osztályt, a felmentettek aránya állandóan csökken. A nevelőtestületek fokozott fi­gyelmet szentelnek a fizikai dolgozók gyermekeinek okta­tására-nevelésére, de a szülői háztól elmaradó segítség és egyes iskolák zsúfoltsága, egynémely nevelő nem kellő felkészültsége rontja e tevé­kenység hatékonyságát. Ugyanakkor javult az iskolák pályairányító munkája, s ezt segíti a már említett üzem— iskola kapcsolat erősödése, szélesedése. A napközi ottho­nok iránt továbbra is érthe­tően fokozott az igény, az is­kolákban a délutáni foglalko­zások rendszeressége, fegyel­me is javult. Az eredmények azt mutat­ják, hogy e tekintetben a leg­dinamikusabban az óvodai ne- vélőmunka fejlődött az utób­bi években, s bár fejlődés más területen is tapasztalha­tó. sok még a tennivaló egye­bek között a szülőkkel kiala­kított kapcsolat szorosabbra fűzésében. Megkülönböztetett figyelmet kell fordítani az új tantervek és nevelési doku­mentumok által biztosított ne­velési lehetőségek kihasználá­sára. Befuthatta volna a fél Egyenlítőt Ot hónap alatt több mint egymillió tonna A Volán 2. számú Vállalat teherforgalmi üzemegységei közül — hatom van: a másik kettő a balassagyarmati és a nagybátonyi — a salgótarjáni a „legütőképesebb”. Kétszáz­harminc kocsival végzik szál­lító-fuvarozó tevékenységüket, a lakosság legnagyobb meg­elégedésére, s vállalati szem­szögből is roppant eredménye­sen. Az 525 dolgozót foglal­koztató üzem elmúlt esztendei teljesítményeihez képest ebben az esztendőben jelentősek azok a megnagyobbodott szá­mok, amik a munka ,jobb szervezéséből, az állásidők megrövidítéséből, az üres futá­sok csökkentéséből, a pótkocsis fuvarok számának növeléséből adódtak. Mik mind-mind a munka termelékenységének a közlekedésben sajátos muta­tóinak fő jellemzői. A salgótarjáni teherforgalmi üzemegység működési terüle­te a salgótarjáni és a volt szécsényi járásra terjed ki. E területeken végeznek fuva­rozásokat, mik főként a la­kosság igényeit hivatottak ki. elégíteni, másrészt népgazda­sági rendeltetésű feladatok megoldói. Az energiaigényeink biztosítása céljából nyitott ka­zán külfejtésen is Volán-ko­csik végzik a meddő leszállítá­sát; a szerződéskötés értelmé­ben két év alatt majdnem egymillió tonnára tehető meny- nyiségű „idegen anyagot” szál­lítanak el a szén fölül. Az idei esztendő eltelt öt hónapja alatt az üzemegység járművei 24 és fél százalék­kal több árut fuvaroztak el, mint a múlt év hasonló idő­szakában, s 72 milliós bevéte­lük is 21 százalékkal meg­haladta a bázisértéket. 1979- ben sikerült megvalósítani az igazi, üzem- és munkaszer­vezést, mit az eddigieken kí­vül igazol, hogy 20 százalék­kal csökkent a gépjárművek állásideje, a teher nélküli üres futások pedig szinte a mini­málisra redukálódtak. (Százból 76,5 kilométernyit mennek ra­kottam) Javult a pótkocsis fu­varok szervezése is: egy-egy „utánfutó” öt hónap alatt az . Egyenlítő felényi távolságot le. futott, súllyal megterhelve. Salgótarjáni üzemegység dolgozói jelentős .lakossági szolgáltatást is ellátnak. Két­hetenkénti szabad szombatju-, kon végeznek úgynevezett Vo­lán-szombatot, mikor is tíz­tizenöt kocsival ál íjnak a ma­gánrendelők szolgálatára. Köz- megelégedéssel látják el a tü­zelő, a fűtőolaj, a pb-gáz ház­hoz szállítását és sikerrel mű­ködik a tehertaxirészleg is. A rendeléseket felvevő iroda, amely a megyeszékhelyi pavi­lonsorban kapott helyet, szin­te már képtelen lebonyolítani az ügyfélfogadást. Hiszen eb­ben az esztendőben, öt hónap leteltével, több mint 760 fuvar lebonyolítását intézték, nem szólva a több száz egyéb ké­relem szóban, vagy telefonon történt kielégítéséről. A szűk munkahely — minek áthe­lyezése célszerű lenne — há­rommilliós forgalmat bonyo­lított le. Nagy vasúti fel- és elfuva- rozást is végez a tarjáni üzem. egység — meglehetős nehéz­ségek közepette. Hiszen tizen­ötödik esztendeje késik már a Salgótarján-külső pályaudva­ri forgalmi telep kiépítése, ahol jelenleg a rakterűiét ál­lapota még közlekedésre sem igen alkalmas. Az esetenkén­ti vagonhiányok pedig jelen­tősen befolyásolják az orszá­gos hírre szert tett MÄV— Volán komplexbrigád telje­sítményeit. Az üzemmegység egyébkén# a negyedéves munkaverseny | értékelésekor az első helyre ke­rült, mit a második „dekád­ban” is szeretnének megismé­telni.

Next

/
Oldalképek
Tartalom