Nógrád. 1979. június (35. évfolyam. 126-151. szám)
1979-06-26 / 147. szám
Sandinista sikerek Nicaraguában Somosa ragaszkodik a hatalomhoz Somoza nicaraguai diktátor vasárnapi rádióbeszédében „az ország belügyeibe való beavatkozásnak” minősítette az Amerikai Államok Szervezetének a nicaraguai rendezésre vonatkozó, Washingtonban hozott határozatát. Bejelentette: nem hajlandó lemondani, és a harcot to- yább folytatják. Somoza beszédével szinte egyidőben a nicaraguai légierő ismét bombázta Managua nagy kiterjedésű nyomornegyedeit, a nemzeti gárdisták páncélozott járművekkel és nehéztüzérséggel támadták a sandinisták managuai állásait. A Vöröskereszt jelentése szerint a bombázás súlyos veszteségeket okozott a polgári lakosság körében, s a főváros lakosai tömegesen menekülnek a nyílt harctérré vált lakóhelyükről. A sandinisták vasárnap kiadott közleménye szerint „a főváros keleti és északkeleti része továbbra is a hazafias erők ellenőrzése alatt van. A sandinisták visszaverték a kormánycsapatok ismételt támadásait, és jelentős veszteséget okoztak az ellenségnek”. Sandinista sikerről számolt be vasárnap a Radio Sandino is: a hazafiak elfoglalták a fővárostól 25 kilométerre délre fekvő Masaya városát, s elűzték a városi helyőrség nemzeti gárdistáit. A korábban elfoglalt Leon és a most bevett Masaya mellett a hét végi harcok eredményeképpen a Managuától 42 kilométerre délre fekvő Dlriamba, valamint a Nicaragua-tó déli partján fekvő Cardenas városok is sandinista ellenőrzés alatt állnak. További harcok folynak az ország észak- nyugati részében fekvő Esteli és Matagalpa városokban, valamint a Costa Rica-i határhoz közel eső Rivasban, Sapoában és La Virgenben, ahol a hazafiak biztonsággal tartják állásaikat. A Costa Rica-1 határ közelében folyó harcok kapcsán, vasárnap harmadik napja érkezett hír arról, hogy a nemzeti gáda egységei Las Vuel- tas körzetében Costa Rica-i területeket bombáztak. Rodrigo Carazo Odio, Costa Rica-1 elnök kijelentette: Somoza a Costa Rica ellen intézett támadásokkal a nicaraguai konfliktust nemzetközivé akarja szélesíteni. Carazo Odio határozottan visszautasította Somoza többször hangoztatott vádjait, amelyek szerint Costa Rica támogatást nyújtana a felkelőknek. Panamai diplomáciai források szerint Aristides Royo Sanches, panamai köztársasági elnök meghívta a múlt héten alakult nicaraguai ideiglenes kormány tagjait, hogy tartsanak szerdán Panama- városban találkozót- * James Carter, az Egyesült Államok elnöke vasárnap bejelentette: elégedett az AÁSZ határozatával, amely Somoza lemondását követeli. Carter elnök — aki útban Tokió felé repülőgépén adott nyilatkozatot — annak ellenére nyilatkozott így, hogy az AÁSZ nem fogadta el a Vance külügyminiszter által előterjesztett rendezési tervet. Carter elnök hozzátette: „amennyiben Nicaraguában létrejönne a nemzeti megbékélés ideiglenes kormánya, és békefenntartó erők felállítására tenne javaslatot, az Egyesült Államok nem ellenezné egy ilyen békefenntartó alakulat esetleges felállítását, de amerikai katonák részvételét nem tartaná benne kívánatosnak”. (MTI) Gromiko sa j tókonf erenciá j a Vietnami-kínai Pekíngben ' Éliás Béla, az MTI tudósítója jelenti: Hétfőn délelőtt különrepü- lögéppel Pekingbe érkezett a Dinh Nho Liem külügyminiszter-helyettes vezette vietnami kormányküldöttség, amely részt vesz a kínai—vietnami kormányközi tárgyalások második fordulóján. A vietnami küldöttséget a pekingi repülőtéren Han Nien-lung kínai külügyminiszter-helyettes fogadta. A repülőtéren adott nyilatkozatában Dinh Nho Uesn küIOgyrrri názter-taatyetlaa kijelentette, a Vietnami Szocialista Köztársaság kormány- küldöttsége azért J8tt Pekingbe, hogy részt vegyen a két ország kapcsolatainak problémáiról folytatott tárgyalások második fordulóján. Ez alkalomból a vietnami pép baráti üdvözletét tolmácsolta Peking és egész Kína lakosságának. Rámutatott, hogy mint közvetlen szomszédok Kína és Vietnam népei támogatták és segítették egymást a gyarmatosítás és az imperializmus ellen, a függetlenségért és a szabadságért vívott hosszú harcban, s mindkét ország népeinek hő óhaja, hogy békében' és barátságban éljen egymással. Dinh Nho Liem befejezésül hangoztatta, a Vietnami Szocialista Köztársaság kormányának küldöttsége azzal a szándékkal érkezett Pekingbe, hogy következetesen, komolyan és jóakarattal folytassa erőfeszítéseit a gyümölcsöző tárgyalások érdekében. Reményét fejezte ki, hogy a tárgyalások második fordulóján mindkét fél erőfeszítéseket tesz arra, hogy elfogadható megoldást találjanak a kapcsolatokban meglevő problémákra. Ötödik hónap a Sxaljut—6-on Kis Csaba, az MTI tudósitója jelenti: Véget ért a negyedik hónap is a Szaljut—6 űrállomáson Vlagyimir Ljahov és Valerij Rjumin számára. Az űrállomás harmadik állandó személyzete folytatja a tudományos programban előirányzott feladatok megoldását, köztük olyan kísérleteket is elvégez, amelyeket bolgár tudósok dolgoztak ki. Az ehhez szükséges műszereket és berendezéseket részint a legutóbbi Progressz teherűrhajó, részint a Szojuz—34 űrhajó juttatta el hozzájuk. A két űrhajós vasárnap este a szovjet televízió híradójának adqtt szokásos heti beszámolójában elmondotta: nagy jelentőségűnek tartják azt a munkát, amelyet — különböző tudományos intézetek megbízásából — a Föld és a világóceán megfigyelése, fényképezése, az atmoszféra jelenségednek vizsgálata terén vé. geznek. Különösen jó például kapcsolatuk a szovjet halász- flottllláklcaL Az űrállomásról jól meg lehet figyelni azokat a körzeteket, ahol a vízben nagyobb mennyiségű plankton van, így várhatóan sok a hal is. A megfigyelések alapján a helyszínre küldött halászflották az átlagosnál jobb fogást érnek el. Ljahov és Rjumin változatlanul jó egészségnek örvend, s munkaképességük is kitűnő. Zavargások Kampalában (Folytatás az 1. oldalról.) érdekel elé helyezik. A Szovjetunió barátaival és szövetségeseivel együtt továbbra is folytatja a harcot a fegyverkezési verseny megszüntetéséért, a leszerelésért, nem sajnálja erejét, hogy tovább küzdjön ezért a célért. „Van türelmünk, határozottságunk és képességünk arra, hogy elérjük: vessenek véget a fegyverkezési versenynek, a nukleáris energiát csak békés célokra, az emberiség javára használják” — mondotta, rámutatva: a bécsi tárgyalások után ezt a harcot az eddigieknél jobb kiindulópontról lehet folytatni. A szovjet külügyminiszter hangsúlyozta: Leonyid Brezsnyev és James Carter egyetértett' abban, hogy a SALT—II. tárgyalásoknak ösztönzően kell hatniuk az egyéb leszerelési tárgyalásokra Is. Ezzel kapcsolatban részben kérdésekre válaszolva, áttekintést adott ezekről a tárgyalásokról. Az MTI tudósítójának válaszolva kijelentette: a bécsi haderőcsökkentési tárgyalásokon a haladás legfőbb akadálya most az a nyugati állítás, hogy a szocialista országok fegyveres erőinek létszáma Közép-Európá- ban 180 ezer fővel több mint amennyit közöltek. , Ilyen létszám azonban nincs — mondotta a szovjet külügyminiszter —, s ha megkérdezzük, honnan vették ezt az adatot, a válasz hallgatás. A Szovjetunió nem titkolja el fegyveres erőinek létszámát, ez a mai körülmények között nem is lehetséges. A megoldás érdekében azit is javasoltuk, hogy az Egyesült Államokkal állapodjunk meg a fegyveres erők létszámának egyelőre a javasoltnál kisebb mértékű, kétoldalú csökkentésében. Erre épp úgy, mint az általunk javasolt megoldásokra, nemmel válaszoltak. Ezek után őszintén csak azt mondhatjuk, hogy a nyugati fél egyeIsmét feszültté vált a helyzet a hét végén az Uganda! fővárosban és környékén. A rádió jelentése szerint a mült csütörtöki több tízezres megmozdulások viszonylagos lecsillapodása után szombat este újabb zavargások robbantak lei és incidensek voltak vasárnap s a hétfőre virradó éjszaka is. Egy tüntető csoport megtámadta Kampala egyik külterületi rendőrőrsét, a főváros közelében pedig nem részletezett körülmények között inzultálták a kormány hadügyminiszterét. Hétfőre virradóan tüntetők akadályokat emeltek a Kampalába vezető utakon. A hírügynökségek felhívják a figyelmet arra, hogy a zavargások érintette körzetekben főként bagandák élnek, annak a törzsnek a tagjai, amelyből a múlt hét közepén államfői tisztségéből leváltott Yusuf Lule is származik. Az eddigi megmozdulásokon is főképpen a bagandák vettek részt, Lule mellett tüntetve. Helyszíni beszámolók szerint, noha Kampala központjában incidensekre nem került sor, hétfőn zárva maradtak az üzletek és a hivatalokból Is nagyon sok alkalmazott hiányzik. Az ugandal rádió ezt annak tudja be, hogy a fővárosban foganatja volt a tüntetők hét végi sztrájk- felhívásának. Az ugandal rádió szerint a megmozdulásod egyik fő szervezője Lameka Ntambi, egy Lule-párti üzletember volt. Búr őt három nappal ezelőtt, házi őrizet alá helyezte a rendőrség, a tüntetések mégis folytatódnak. (MTI) Carter Japánban Flesch István, az MTI tudósítója jelenti: Vasárnap — helyi idő szerint — este négynapos hivatalos állami látogatásra a Japán fővárosba érkezett James Carter, az Egyesült Államok elnöke. Carter a második amerikai elnök, alá Washington és Tokió kapcsolatainak története folyamán hivatali ideje alatt felkeresi a szigetországot. Carter elnök a japán sajtó számára még elutazása előtt adott nyilatkozatában — bizonyos amerikai és japán köröknek „az ázsiai szovjet haditengerészeti fenyegetésről” terjesztett állításaira válaszolva — arroi beszélt, hogy az amerikai kormány „nem aggódik”, fenntartja a térségben a „szükséges” katonai jelenlétet. A SALT-megállapodás, valamint a bécsi találkozónak a szovjet—amerikai viszony javulásával kecsegtető kimenetele nemcsak általában a nemzetközi békét, hanem — más tényezőkkel együtt — a távolkeleti stabilitást is szolgálja — mondotta. Sikertelen lázadás Kabulban Mint a Bakhtar afgán hír- ügynökség beszámol róla, június 23-án reggel az áprilisi forradalom ellenségei Kabul egyik kereskedelmi negyedében, a Csendraval bazár közelében gyülekeztek, zavargásokat akartak kelteni és fegyveres akcióhoz folyamodtak. A kabuli lakosok segítségével a biztonsági erők emberei hamarosan letartóztatták a hazaárulókat. Kabulban rend és nyugalom van. Mint a belügyminisztérium képviselője elmondta, rögtön az ellenforradalmi akció kirobbanása után biztonsági intézkedéseket hoztak a békés lakosság védelmére. A rendőrség és a biztonsági erők embereinek a lázadás leverésében a város lakosai nyújtották a legnagyobb támogatást. A lázadás előkészítését külföldi Imperialista és reakciós körök támogatták — hangsúlyozta a minisztériumi képviselő. Erről tanúskodnak a lázadóktól zsákmányolt fegyverek, lőszerek, dokumentumok és a letartóztatottak vallomásai is. NŰGRAD - 1979. június 26., kedd Kél SAVAK-alkalmazott fölött Nyilvános tárgyalás Iránban Teheránban vasárnap kora hajnalban kivégezték az egykori hírhedt titkosrendőrség, a SAVAK két alkalmazottját. Egy forradalmi bíróság mindkettőjüket különösen kegyetlenül elkövetett gyilkosságokban és kínzásokban találta bűnösnek. Mint arról a hivatalos rádió beszámolt, az volt az egyik leghosszabb bírósági tárgyalás, amióta megkezdődött a volt rezsim híveinek és kiszolgálóinak felelősségre vonása. A tárgyalás nyilvános volt, s azon minden nap több száz ember vett részt és jelen voltak a helyi, valamint a külföldi sajtó képviselői is. Az iráni televízió naponta ugyancsak részleteket sugárzott a perről. Jellemző, hogy az egyik SAVAK-ügynök azzal védekezett, hogy kommunistákat ölt, illetve kínzott meg. Hiába ajánlotta fel szolgálatait az iszlám forradalomnak a kommunizmus elleni harchoz, ez sem segített rajta. (MTI) lőre úgy látszik nem akar megállapodást Bécsben. Szeretnénk remélni, hogy a jövőben józanabb álláspontra jutnak. Az egyéb tárgyalásokról szólva kijelentette: a nukleáris kísérletek teljes eltiltásáról folyó eszmecserén a felek túljutottak a tárgyalás nehezén, bár van bizonyos elmaradás. A legígéretesebbnek látszik a közös álláspont kidolgozása a radiológiai fegyverekről. Ugyanakkor a vegyi fegyverek eltiltásáról szóló tárgyalások nehezen haladnak. Igen bonyolult a mesterséges holdak elhárításával kapcsolatos tárgyalássorozat, s a szovjet félben az a benyomás alakult ki, hogy az Egyesült Államok egyoldalú előnyöket kíván szerezni. Ami a hagyományos fegyverek korlátozását illeti, az erről szóló tárgyalások egyelőre meggyőző ok nélkül félbeszakadtak. Az Indiai-óceán térségéről folytatott tárgyalásokon nehézséget okoz, hogy az Egyesült Államok Diego Gar- cia-szigetén hatalmas támaszpontot hozott létre. Biztosítható az elleoőrzés A szovjet külügyminiszter foglalkozott azokkal az állításokkal, amelyek szerint a Szovjetunió magatartása „katonai fenyegetést” jelent és nagy nyomatékkai, éles szavakkal utasította el ezeket a rágalmakat, rámutatva, egyesek ily módon próbálják megakadályozni a SALT—II. szerződés ratifikálását. Mások az ellenőrzés állítólagos nehézségeire hivatkoznak, holott a két fél egyetért abban, hogy az a két fél nemzeti eszközeivel biztosítható. Ezzel kapcsolatban hangsúlyozottan kiemelte: a Szovjetunió nem hajlandó elfogadni módosításokat, a már aláírt szerződésben, nem hajlandó újabb tárgyalásokra a SALT—II-ről, ha annak ratifikálását a szenátus elutasítaná. Gromiko sajtókonferenciáján kitért azokra a nemzetközi kérdésekre is, amelyekben a Szovjetunió és az Egyesült Államok véleménye a bécsi tárgyalások tapasztalata szerint is jelentős mértékben eltér egymástól. A Közel-Keletről szólva kijelentette: Brezsnyev Bécsben kifejtette a Szovjetunió elvi álláspontját, megállapította, nem lehet szó arról, hogy a Szovjetunió támogassa az arabellenes izraeli—egyiptomi különmegállapodást, nem járulhat hozzá ahhoz, hogy az ENSZ-et felhasználják a szerződés támogatására. A Szovjetunió álláspontja továbbra is az, hogy ki kell üríteni minden olyan területet, amelyet az izraeli ag- resezió során szálltak meg. A Palesztinái arab népnek jogot kell adni arra, hogy saját maga dönthessen sorsáról és létrehozhassa saját nemzeti államát. Minden országnak, Izraelt is beleértve, módot kell adni arra, hogy független, szuverén államként, békében éljen. A külügyminiszter külön aláhúzta: a Szovjetunió nem ellenzi Izrael állam létét, annak idején maga javasolta az izraeli állam létrehozását. Az izraeli vezetőknek látniok, értékelniük kellene a szovjet álláspontot, politikájuk azonban rövidlátó. Afrikáról eltérő a vélemény Afrikáról szólva Gromiko megállapította, hogy a szovjet és az amerikai álláspont e téren is eltér egymástól. A szovjet álláspont szerint Afrikának azokban a térségeiben, ahol a népek még nem nyerték el szabadságukat, biztosítani kell azt számukra, lehetővé kell tenni, hogy maguk dönthessenek sorsukról, társadalmi és állami rendjükről. A másik fél viszont olyan politikát folytat, amely gyakorlatilag a fajüldözőknek kedvez, és megakadályozza, hogy az érdekelt népek, Rhodesia,' Namíbia, népei kezükbe vehessék saját sorsuk intézését. A rhode- siai „választás” a bábkormány létrehozása nem csökentette, hanem növelte a feszültséget e téren. Szólt a külügyminiszter a kétoldalú kapcsolatok alakulásáról, ezzel kapcsolatban aláhúzta: a szovjet—amerikai tárgyalásokról kiadott közleményben a felek egyetértettek abban, hogy nem törekszenek erőfölény megszerzésére a másikkal szemben. A Szovjetunió külpolitikájának mindig is ez volt az Irányvonala, mert az ilyen törekvés értelmetlen lenne, különösen ha a világ két legjelentősebb, katonailag is legerősebb országáról van szó — hiszen csak a fegyverkezési versenyt növelné. „Szeretnénk remélni, hogy teljesítik ezt a közösen elfogadott, mindkét fél által a legmagasabb szinten aláírt kötelezettségvállalást. Ez nagy dolog lenne és jelentősen megköny- nyítene minden további tárgyalást” — mondotta. A közvetlen szovjet—amerikai kapcsolatokat értékelve Gromiko azt mondotta, hogy bár egyes területeken vannak kedvező jelenségek, más területeken stagnálás, sőt visz- szafejlődés jelentkezett. Leonyid Brezsnyev erről is kifejtette Bécsben álláspontját. Az eszmecsere erről azzal ért véget, hogy a feleknek erőfeszítéseket kell tenniök a helyzet megjavítása érdekében s ahol az különösen nem kielégítő, így mindenekelőtt a gazdasági-kereskedelmi kapcsolatok terén, ott az amerikai fél átgondolja, mit tud tenni, felméri lehetőségeit, annál is inkább, mert egyelőre nincs átgondolt elképzelése erről. „Nem kis erőfeszítésekre van szükség. Mi készen állunk arra, hogy a magunk részéről me gtegyük a szükséges utat, mert meggyőződésünk; hogy a gazdasági-kereskedelmi kapcsolatok fejlesztése álta-: Iában magával vonja a kapcsoj latok, így a politikai kapcsolatok fejlődését, jobb, szilárdabb alapokat teremt azokhoz" — mondotta. ' Nem más kárára A szovjet külügyminiszter1 foglalkozott azzal, hogyan foglalt állást a kínai vezetés a bécsi tárgyalásokkal, a SALT —II. megkötésével kapcsolatban. Hangsúlyozta: Peking elutasító magatartását köny- nyű megmagyarázni: a kínai vezetés szűklátókörűén úgy véli, hogy a szovjet—amerikai viszonyban számára a nézeteltérések növekedése, vagy a nyílt szembenállás a hasznos. Pekingnek az sem tetszik, hogy a kapcsolatok javulása az egész nemzetközi légkör javulását eredményezi. Ezzel kapcsolatban Gromiko megállapította: a bécsi tárgyalásokon érintették a két ország viszonyát Kínával. Szovjet részről kifejtették: amenynyiben a Szovjetunió fiién, a Szovjetunió biztonsága ellen akarják a kínai—amerikai kapcsolatok fejlesztését kihasználni, akkor ezt megengedhetetlennek tartják. Mindkét részről hangsúlyozták, hogy a feleknek nem szabad egymás ellen felhasználni ilyen jellegű kapcsolataikat. Gromiko egyébként közölte: a szovjet-kínai tárgyalások jelenleg olyan előkészítő szakaszban vannak, amikor különböző dokumentumok cseréje folyik s a tárgyalások tartalmáról nincs megállapodás. Befejezésül Gromiko kijelentette: a bécsi csúcstalálkozó után a Szovjetuniónak és az Egyesült Államoknak a most már kitaposott úton kell tovább haladnia, az új megállapodások felé. A hadászati támadó fegyverrendszerek korlátozásáról aláírt szerződés, a két ország kapcsolatainak javítása a béke és az enyhülés érdekeit szolgálja, a háború veszélyének csökkentésére irányul. „Aki erre szavaz, a békére szavaz, a békét,' az enyhülés, a jó viszony szolgálja, ez pedig nemcsak a szovjet és az amerikai nép érdeke. hanem az egész világ minden nőnének érdeke is” — mondotta sajtókonfererH ciáján Andrej Gromiko. v
