Nógrád. 1979. június (35. évfolyam. 126-151. szám)
1979-06-23 / 145. szám
Nyíltság és tettrekészség A kommunista pedagógusok tevékenysége Balassagyarmaton * Számvetésre gyűltek ösz- sze nemrégiben a balassagyarmati pedagógus általános pártalapszervezet tagjai a Dózsa György Általános Iskolába. Hagyomány már. hogy a tanév végén és az említett intézményben rendezik meg az éves beszámolókat. Az iskola — az itteni viszonyokat figyelembe véve — a legjobb teltételeket tudja megteremteni a tanácskozás számára. Mitől nyeri különös jelen-, tőségét ez a beszámoló taggyűlés? Mindenekelőtt attól, hogy szeles körben — öt általános iskolai, egy-egy óvodai és zeneiskolai pártcsoport tartozik az alapszervezetbe — nyert munkatapasztalatokat összegez, olyan időszakban, amikor a közérdeklődés rendkívüli intenzitással fordul a tanintézetek felé. Az MSZMP Politikai Bizottsága például a múlt év második felében értékelte az 1972-es .közoktatás-politikai határozat végrehajtásának tapasztalatait, s ugyanezt a- munkát a közelmúltban elvégezte a megyei pártbizottság végrehajtó bi- ' zottsága is. Oktatásunk, a társadalomépítés magasabb követelményeihez igazodva, változásban, az állandó forrás, a tisztulás állapotában van. Több általános iskolai osztályban, új oktatási és nevelési dokumentumokat vezettek be a most záruló tanév elején, s bevezetésük tapasztalatainak csokorba gyűjtése, ezekben a napokban ugyancsak fontos a további teendők számára, FELKÉSZÜLTEK AZ ÚJRA Vastag Ferenc alapszervezeti párttitkár beszámolója sokrétű, elmélyült, politikai felelősséggel végzett munkáról tanúskodott. A pártcsoportok döntő többsége jól állt helyt a mindennapok során, jól súlyozta a tennivalókat, megfelelő arányokat alakított ki a tevékenységben. Ennek megfelelően a legnagyobb figyelhet mind a hét pártcsoportban a közoktatás-politikai határozat végrehajtására, ezen belül a világnézeti neve- lőmunka fejlesztésével kapcsolatos feladatok megoldására fordították. Az új oktatási és nevelési dokumentumok bevezetése előtt a nevelők nagy része, egy-egy hetes tanfolyamon Ismerkedett meg a változásokkal, sikerült megfelelően előkészíteni fogadtatásukat. Ilyen módon — leszámítva a tárgyi feltételek helyenkénti hiányosságait — az új dokumentumok bevezetése különösebb gondot' nem okozott az iskolákban. A nevelők továbbra is — a központi és helyi képzések mellett — önképzéssel, a tapasztalatok kicserélésével segítik saját maguk és mások munkáját. Minden külső nehézség ellenére a hangsúly a szubjektumra esik; vagyis az új dokumentumok diadalra juttatása végső soron és döntő mértékben a nevelők szakmaszeretetén, hozzáértésén és ügybuzgalmán, a nevelői testületek tettrekészségén, egyetértésén és közös akaratán múlik. PÁRT DEMOKRÁCIA ÉS MUNKASTÍLUS A pártalapszervezet az elmúlt oktatási évben nagyobb önállósággal rendelkezett mint korábban. A felsőbb pártszervek elvi-politikai irányítása konkrétabbá vált. Mindezek jól tükröződnek az eredményekben; az oktató-nevelő munka színvonalának emelkedésében, • a munkastílus fokozatos javulásában, a demokratikus szellem és légkör kívánatos mértékű erősödésében, a személyes felelősség és példamutatás ki- teljesedésében. A hét pártcsoport évzáró ülésén elemezte az alapszervezet vezetőségének munkáját. Ezeknek az üléseknek legjellemzőbbje az őszinteség volt. A véleményt mondók elmélyült elemzés után, megalapozottan fogalmazták meg gondolataikat, s nem fukarkodtak az elismeréssel, ha kijárt,' de nem rejtették véka alá bíráló észrevételeiket sem, ha meg voltak győződve azok jogosságáról. Ez a nyíltság, segítőkész őszinteség és felelősség jellemezte az alapszervezet munkastílusát, mellyel — egyébként — teljesen nem elégedettek Balassagyarmaton. ügy látják, hogy a pártdemokrácia erősítésében, a munkastílus javításában még következetesebben kell munkálkodniok. INTENZÍV SZAKASZBAN A beszámoló számot vetve egy esztendő munkájával, eredményeket és fogyatékosságokat regisztrált, s természetéből következően, a gondok, problémák felvetésével, előre is tekintett. Melyek a legfőbb tennivalók a közeli jövőben, az 1979—80-as tanévben? Alapvető a közoktatás-politikai határozat folyamatos végrehajtása. Ezzel kapcsolatos teendőit az alapszervezet 6 pontban fogalmazta meg. Az élre helyesen az új oktatási és nevelési dokumentumok megvalósítása került, majd a vezetés, a tárgyi feltételek javításának, a tanulói önkormányzat, és munkafegyelem, az iskola és a szülői ház kapcsolatának . kérdésköre. Az iskola feladata tehát a régi, csak a munkát a korábbinál nehezebb körülmények között, következetesebben és felelősségteljesebben kell elvégezni. S ez nem megy nehézségek nélkül, hiszen oktatásunk — gazdaságpolitikai terminológiával élve — intenzív szakaszba érkezett. Vagyis: a meglevő lehetőséggel kell vgy élniük a pedagógusoknak, hogy munkájuk, színvonalasabb, hatékonyabb, eredményesebb legyen. A balassagyarmati pedagógus általános alapszervezet tagjai tisztában vannak a feladatokkal, érák fontosságukat. Reálisan mérték fel helyzetüket; nyíltak, őszinték, felkészültek és tettrekészek. A továbbfejlődés kulcsa a kezükben van. (ok) ■MIT ÚTTÖRŐ. CSILLAGÁSZOK Csillagászati ismeretekből, távcsőépítésből, az égitestek mozgásáról adtak számot a közelmúltban Székesfehérvárott az ország minden részéből érkezett úttörőcsillagászok. Az első alkalommal rendezett vetélkedőn és szakmai tapasztalatcserén a fiatalok megismerkedtek a helyi Uránia csillagvizsgálóval és beszámoltak eddigi csillagászati megfigyeléseikről. Művelődési házak- kulturált emberek Több millió forintos költséggel felépült — valahol a Dunántúlon egy község művelődési háza. Gyönyörűen sikerült kívül-belül, el is hangzottak a sokat ígérő ünnepi beszédek az avatásán —, de teltek-múltak a hetek és az új épület helyiségei üresen maradtak. Történetesen járt arra az ország másik tájáról valaki, aki a sok szépet látva a maga falujának viszonyaira gondolt, ahol viszont még mindig afféle ideiglenes megoldásként átalakított lakóházban szoronganak a művelődni akarók. De — hasonlíthatatlanul többen,/mint a másik község szépen felszerelt és berendezett művelődési otthonában. Pedig a kulturált környezet vonzza az embereket, mindenki szívesebben helyezkedik el a klubhelyiség kényelmes foteljében, mint a régről maradt, kopott bútorok között. Talán az emberek mások az egyik, mint a másik községben? Bizonyos, hogy ebben is van valami. Ahány község, annyifélék a viszonyok. Ahonnan sokan ingáznak a városokba, ott nehezebben telnek meg esténként a művelődési házak, otthonok széksorai, mint ott, ahol több embernek van esténként szabad ideje. Mégsem itt van az igazi különbség. Elsősorban abban, hogy a művelődési házak tulajdonosait — a községek, városok lakóit — rá kell vezetni a kultúra, a műveltség szeretetére. Ehhez mindenekelőtt az igényeket kell ismerni. Korunkban már senki sem lehet „mindenoldalúan” művelt, egyre jojóban szakosodnak a tudományágak, s szinte mindenkit más és más érdekel. A művelődési házak vezetőinek — elsősorban a társadalmi vezetőségeknek — tudniuk kell, hogy milyen ismeretek, tudományos, vagy művészeti témák iránt van érdeklődés, s eszerint kell összeállítaniuk a programokat. A művelődés egyik legnagyobb ellensége a „kipipálási szemlélet”. Ha a művelődési ház vezetője (vagy vezetői) nem tesz mást, mint összeállít egy listát, szerepeltet rajta néhány többé-kevésbé közismert nevet, elküldi a reménybeli előadóknak a felkérőlevelet — még tulajdonképpen nem tett semmit. A legfontosabb, hogy az érdeklődők, a község lakosai, az üzem dolgozói tudjanak a majdani előadásról, vagy konzultációról, az ankétről, vagy író-olvasó találkozóról, méghozzá jó előre, hogy fel is tudjanak rá készülni. Számos helyen alakult ki olyan gyakorlat, hogy a meghívást elküldik, a szakterület kimagasló ismerője, vagy a művészeti élet köztiszteletben álló személyisége megérkezik — és üres, helyiséget, egy-két sebtiben összetoborzott hallgatót, résztvevőt talál. Legjobb esetben ilyenkor —, ha a meghívott nem sértődős természetű — elmondja mindazt, amit ott és akkor nagyobb közönségnek akart mondani. Terjesztette ezzel a műveltséget —, de korántsem olyan széles körben, mint szerette és mint kívánatos lett volna. Mondhatjuk: a „kipipálási szemlélet” közeli rokona a bürokráciának, s hatása sem jobb azénál. flÖGRAp - 1979. június 23., szombat 1 Megtörténik az is, hogy a kitűzött előadás, találkozó, vagy bármilyen, tervezett kulturális esemény elmarad. Az érdeklődők hajlamosak arra, hogy ilyenkor gyorsan levonják a következtetést: nem érdemes számítani a művelődési ház programjára, inkább más módon — könyvekből, rádióból, tévéből szerzik be az őket érdeklő információkat. Akinek viszont még nincsenek meg a kellő tapasztalatai, ismeretei a művelődés különböző forrásainak egymást kiegészítő szerepéről —, s az ilyenek vannak többen — egyszerűen lemond az őt egyébként érdeklő ismeretek elsajátításáról. Igen nagy tehát a művelődési házak, otthonok vezetőinek felelőssége a műveltség, a kultúra terjesztésében. Abban is, hogy a művelődési intézményt nekik kell hivatásának megfelelően irányítaniuk. Mi tagadás: nem ritkaság még napjainkban sem, hogy a nagyteremben sűrűn rendezett zenés-táncos összejövetelekkel igyekeznek népszerűvé tenni az intézményt. Ez jó is addig, amíg — a művelődési háznak csak egyik, de semmi esetre sem legfőbb rendezvénye. No és — nem utolsósorban —, ha nem züllik a művelődési ház kocsmává, ahol a legprimitívebb „szórakozási” formának hódolnak a szesztestvérek. A művelődési ház és a kocsma — tulajdonképpen a legellentétesebb intézmények. Kár volna tagadni: ma még nincs olyan lakott helye az országnak, ahol a „vendéglátó- ipari egység” üresen állna, miközben a művelődési házban nehéz helyet találni. Fordítva viszont — sajnos sok példa van rá. Mindenkit elhódítani az italozástól, a tartalmatlan időtöltéstől belátható időn belül semmiképpen sem lehet. De minél több embernek megmutatni a kulturált időtöltés lehetőségeit, értelmes és örömet szerző foglalatosságot adni a szabad időben — ez minden művelődési otthonnak elsőrendű, alapvető feladata. Művelt emberek találkozóhelye _ a művelődési otthon. Ez pedig korántsem jelenthet holmi’.sznob elzárkózást.. Ellenkezőleg: mindenki számára nyitva kell, hogy álljon a művelődési ház ajtaja, s aki bármilyen művészeti ágban, tudományban, vagy akár értelmes „hobbiban” találja kedvét — máris megtette az első lépéseket a műveltség mind magasabb lépcsőfokai felé. Aki egy űrhajósfilmet akar megnézni, csupán látni akar közvetlen közelből egy „eleven írót”, vagy akár bélyeget cserélni, sakkozni, , vagy tévét nézni megy el a művelődési házba, máris közeledett a műveltséghez. Akkor már „csupán” azon múlik minden, hogy az első, második alkalommal jól érezze magát a művelődési intézmény falai között. Érdekes és közérdekű programokkal lehet és kell odaszoktatni az embereket, egészen odáig, amíg nemcsak nevében, de legbelső’ tartalmában és vonzásában is otthonává lesz a község lakosai jelentős részének. Természetes, hogy mindez nem megy egyik napról, de még csak egyik évről a másikra sem. Hosszú és nehéz munkát jelent a művelődési házak vezetőinek. De minden fáradságért kárpótlást nyújt az, hogy a művelődési otthon a mind nagyobb számú művelt ember otthonává lesz. Várkonyí Endre !\agybátonyiak elhatározása Uszoda ezer gyereknek Nagy fába vágták a fejszéjüket a nagybátonyiak. Vakarja is a fejét Kenyeres Pál, a nagyközség tanácselnöke. — Ha jól számolom, közel ezer gyerek tanul Nagybá- tonyban. Sokat beszélünk a mozgásigényükről, arról, hogy célszerűen, okosan tudják eltölteni a szabad idejüket. Sportoljanak, mozogjanak. Erre igen egészséges az úszás. Igen ám, de a mi hegyek közé született gyerekeink miként tanuljanak meg úszni, a vizekben szűkölködő megyében? Az okoskodás jó, de mindehhez a lehetőségeket is meg kell teremteni. Valah László, a • népfront elnöke kontráz. — összefogásért, közös munkáért, együttműködésért nálunk nem kell a szomszédba menni. Társadalmi munkára se nógatni az embereket. Tudjuk hogy magunknak, manos iskola épülete mellé télen, nyáron üzemelő uszodát építenek. Azért, hogy a nagy bátonyi gyerekek időben megtanuljanak úszni, és ne essenek kétségbe, ha vízbe kerülnek. .. A tanuszoda nagy munkája megkezdődött. A AGROBER tervezőmérnökei társadalmi munkában elkészítik az uszoda „papírjait”, a terveket! Könnyűszerkezetes, gyorsan felépíthető létesítményre gon-* dóinak. — A társadalmi munka szervezésihez tulajdonképpen csak akkor tudunk hozzáfogni, ha ismerjük a költségvetést. Akkor leülünk, összedugjuk a fejünket, hogy melyik üzem. vállalat, gyár, miben és mit tud segíteni. Számítunk a szülőkre, de a nagyobbacska gyerekek is segíthetnek, amiben tudnak. Meg kell vizsgáltatnunk, hogy a jelenlegi kazán elbiria-e az gunkért csináljuk, persze hogy uszodát, avagy másikat kell mindenki megfogja a mun- beszerezni. ka erősebbik felét. Jó példa erre a szorospataki úttörőtábor. Ha csak nagyjából számolják is, legkevesebb 'hárommillió a társadalmi munka értéke. — A példákat még sorolhatnánk. Ezeken felbátorodva döntöttünk úgy. hogy együttes erővel tanuszodát csinálunk a gyerekeinknek — mondja az elnök. A^. elhatározás a könnyebb. A nehezebbik a megvalósítás. Ügy tervezik, hogy az általáEzemyi kérdés, és összefogást igénylő munka. Mindenesetre az uszoda megvalósítására, ,.ciső fecskeként” már érkezett pénz a tanács számlájára. A Váci Kötöttárugyár kazári üzeme hatezer-kétszáz forintot, a vizslási útkarbantartó üzem húszezret. a FŰTŐ3ER kétezer forintot küldött. Ismerve a nagybátonviakat,’ bizonyos, hogy.még lubickolnak a nagyközség gyerekei ebben az uszodában... — CSC — fí/lai févcajánlaiunk 22.40: Bartleby Herman Mellville a titokzatos, nagy regény, a Moby Dick Írójának elbeszéléséből rendezett játékfilmet Anthony Friedmann. A szerző ä XIX. századi Amerikát meglehetősen komor, sötét színekkel ábrázolja. Bartleby, a jelentéktelen, csendes ember, aki fellázad a számára elfogadhatatlan, érthetetlen társadalom ellen és nem hajlandó többé dolgozni. A század emberének magánya, elszigetelődése a civilizáció, és a társadalmi haladás ellenére, vagy éppen amiatt . . .Bartleby az alig núsz-egynéhány éves fiatalember elhelyezkedik egy viszonylag jószándékú főnök irodájában és eleinte elfogadja a kényszerű körülményeket, de útja óhatatlanul vezet a végső konfliktus felé. A film főszerepeit Paul Scofield és John McEnery játszók. Meteorit Amerikában Indiana államban nemrég hatalmas meteoritot vettek észre a levegőben, amely a földre esés előtt kis darabok- robbant szét. A Kentucky állambeli meteorológiai intézet jelentése szerint a meteorit becsapódását tíz amerikai államban figyelték meg. A metéorit darabjai világosfehér színt bocsátottak ki magukból, amely a légkörben 6 másodperc letelte alatt először zöldre, majd narancssárgára, végül sárgára változott.
