Nógrád. 1979. június (35. évfolyam. 126-151. szám)

1979-06-23 / 145. szám

Nyíltság és tettrekészség A kommunista pedagógusok tevékenysége Balassagyarmaton * Számvetésre gyűltek ösz- sze nemrégiben a balassa­gyarmati pedagógus általános pártalapszervezet tagjai a Dó­zsa György Általános Isko­lába. Hagyomány már. hogy a tanév végén és az említett intézményben rendezik meg az éves beszámolókat. Az is­kola — az itteni viszonyokat figyelembe véve — a legjobb teltételeket tudja megterem­teni a tanácskozás számára. Mitől nyeri különös jelen-, tőségét ez a beszámoló tag­gyűlés? Mindenekelőtt attól, hogy szeles körben — öt általános iskolai, egy-egy óvodai és ze­neiskolai pártcsoport tarto­zik az alapszervezetbe — nyert munkatapasztalatokat összegez, olyan időszakban, amikor a közérdeklődés rend­kívüli intenzitással fordul a tanintézetek felé. Az MSZMP Politikai Bizottsága például a múlt év második felében ér­tékelte az 1972-es .közokta­tás-politikai határozat vég­rehajtásának tapasztalatait, s ugyanezt a- munkát a közel­múltban elvégezte a megyei pártbizottság végrehajtó bi- ' zottsága is. Oktatásunk, a tár­sadalomépítés magasabb kö­vetelményeihez igazodva, változásban, az állandó for­rás, a tisztulás állapotában van. Több általános iskolai osztályban, új oktatási és ne­velési dokumentumokat ve­zettek be a most záruló tan­év elején, s bevezetésük ta­pasztalatainak csokorba gyűjtése, ezekben a napokban ugyancsak fontos a további teendők számára, FELKÉSZÜLTEK AZ ÚJRA Vastag Ferenc alapszerveze­ti párttitkár beszámolója sok­rétű, elmélyült, politikai fe­lelősséggel végzett munkáról tanúskodott. A pártcsoportok döntő többsége jól állt helyt a mindennapok során, jól súlyozta a tennivalókat, meg­felelő arányokat alakított ki a tevékenységben. Ennek megfelelően a legnagyobb fi­gyelhet mind a hét pártcso­portban a közoktatás-politikai határozat végrehajtására, ezen belül a világnézeti neve- lőmunka fejlesztésével kap­csolatos feladatok megoldá­sára fordították. Az új oktatási és nevelési dokumentumok bevezetése előtt a nevelők nagy része, egy-egy hetes tanfolyamon Is­merkedett meg a változá­sokkal, sikerült megfelelően előkészíteni fogadtatásukat. Ilyen módon — leszámítva a tárgyi feltételek helyenkénti hiányosságait — az új doku­mentumok bevezetése külö­nösebb gondot' nem okozott az iskolákban. A nevelők to­vábbra is — a központi és he­lyi képzések mellett — ön­képzéssel, a tapasztalatok ki­cserélésével segítik saját ma­guk és mások munkáját. Minden külső nehézség el­lenére a hangsúly a szubjek­tumra esik; vagyis az új do­kumentumok diadalra jutta­tása végső soron és döntő mértékben a nevelők szakma­szeretetén, hozzáértésén és ügybuzgalmán, a nevelői tes­tületek tettrekészségén, egyet­értésén és közös akaratán múlik. PÁRT DEMOKRÁCIA ÉS MUNKASTÍLUS A pártalapszervezet az el­múlt oktatási évben nagyobb önállósággal rendelkezett mint korábban. A felsőbb pártszervek elvi-politikai irá­nyítása konkrétabbá vált. Mindezek jól tükröződnek az eredményekben; az oktató-ne­velő munka színvonalának emelkedésében, • a munkastí­lus fokozatos javulásában, a demokratikus szellem és légkör kívánatos mértékű erősödésében, a személyes fe­lelősség és példamutatás ki- teljesedésében. A hét pártcsoport évzáró ülésén elemezte az alapszer­vezet vezetőségének munká­ját. Ezeknek az üléseknek legjellemzőbbje az őszinteség volt. A véleményt mondók elmélyült elemzés után, meg­alapozottan fogalmazták meg gondolataikat, s nem fukar­kodtak az elismeréssel, ha kijárt,' de nem rejtették vé­ka alá bíráló észrevételeiket sem, ha meg voltak győződve azok jogosságáról. Ez a nyílt­ság, segítőkész őszinteség és felelősség jellemezte az alap­szervezet munkastílusát, mellyel — egyébként — telje­sen nem elégedettek Balassa­gyarmaton. ügy látják, hogy a pártdemokrácia erősítésé­ben, a munkastílus javításá­ban még következetesebben kell munkálkodniok. INTENZÍV SZAKASZBAN A beszámoló számot vet­ve egy esztendő munkájával, eredményeket és fogyatékos­ságokat regisztrált, s termé­szetéből következően, a gon­dok, problémák felvetésével, előre is tekintett. Melyek a legfőbb tenniva­lók a közeli jövőben, az 1979—80-as tanévben? Alapvető a közoktatás-poli­tikai határozat folyamatos végrehajtása. Ezzel kapcsola­tos teendőit az alapszervezet 6 pontban fogalmazta meg. Az élre helyesen az új okta­tási és nevelési dokumentu­mok megvalósítása került, majd a vezetés, a tárgyi fel­tételek javításának, a tanulói önkormányzat, és munkafe­gyelem, az iskola és a szülői ház kapcsolatának . kérdés­köre. Az iskola feladata tehát a régi, csak a munkát a koráb­binál nehezebb körülmények között, következetesebben és felelősségteljesebben kell el­végezni. S ez nem megy ne­hézségek nélkül, hiszen ok­tatásunk — gazdaságpolitikai terminológiával élve — in­tenzív szakaszba érkezett. Vagyis: a meglevő lehetőség­gel kell vgy élniük a peda­gógusoknak, hogy munkájuk, színvonalasabb, hatékonyabb, eredményesebb legyen. A balassagyarmati pedagó­gus általános alapszervezet tagjai tisztában vannak a feladatokkal, érák fontossá­gukat. Reálisan mérték fel helyzetüket; nyíltak, őszinték, felkészültek és tettrekészek. A továbbfejlődés kulcsa a kezükben van. (ok) ■MIT ÚTTÖRŐ. CSILLAGÁSZOK Csillagászati ismeretekből, távcsőépítésből, az égitestek mozgásáról adtak számot a közelmúltban Székesfehérvá­rott az ország minden részé­ből érkezett úttörőcsillagá­szok. Az első alkalommal ren­dezett vetélkedőn és szakmai tapasztalatcserén a fiatalok megismerkedtek a helyi Urá­nia csillagvizsgálóval és be­számoltak eddigi csillagászati megfigyeléseikről. Művelődési házak- kulturált emberek Több millió forintos költséggel felépült — valahol a Dunántúlon egy község művelődési háza. Gyönyörűen si­került kívül-belül, el is hangzottak a sokat ígérő ünnepi beszédek az avatásán —, de teltek-múltak a hetek és az új épület helyiségei üresen maradtak. Történetesen járt arra az ország másik tájáról valaki, aki a sok szépet látva a maga falujának viszonyaira gondolt, ahol viszont még mindig afféle ideiglenes megoldásként átalakított lakóház­ban szoronganak a művelődni akarók. De — hasonlíthatat­lanul többen,/mint a másik község szépen felszerelt és be­rendezett művelődési otthonában. Pedig a kulturált környezet vonzza az embereket, min­denki szívesebben helyezkedik el a klubhelyiség kényelmes foteljében, mint a régről maradt, kopott bútorok között. Ta­lán az emberek mások az egyik, mint a másik községben? Bizonyos, hogy ebben is van valami. Ahány község, annyifélék a viszonyok. Ahonnan sokan ingáznak a váro­sokba, ott nehezebben telnek meg esténként a művelődési házak, otthonok széksorai, mint ott, ahol több embernek van esténként szabad ideje. Mégsem itt van az igazi kü­lönbség. Elsősorban abban, hogy a művelődési házak tu­lajdonosait — a községek, városok lakóit — rá kell vezetni a kultúra, a műveltség szeretetére. Ehhez mindenekelőtt az igényeket kell ismerni. Ko­runkban már senki sem lehet „mindenoldalúan” művelt, egyre jojóban szakosodnak a tudományágak, s szinte min­denkit más és más érdekel. A művelődési házak vezetői­nek — elsősorban a társadalmi vezetőségeknek — tudniuk kell, hogy milyen ismeretek, tudományos, vagy művészeti témák iránt van érdeklődés, s eszerint kell összeállítaniuk a programokat. A művelődés egyik legnagyobb ellensége a „kipipálási szemlélet”. Ha a művelődési ház vezetője (vagy vezetői) nem tesz mást, mint összeállít egy listát, szerepeltet rajta néhány többé-kevésbé közismert nevet, elküldi a remény­beli előadóknak a felkérőlevelet — még tulajdonképpen nem tett semmit. A legfontosabb, hogy az érdeklődők, a község lakosai, az üzem dolgozói tudjanak a majdani elő­adásról, vagy konzultációról, az ankétről, vagy író-olvasó találkozóról, méghozzá jó előre, hogy fel is tudjanak rá készülni. Számos helyen alakult ki olyan gyakorlat, hogy a meg­hívást elküldik, a szakterület kimagasló ismerője, vagy a művészeti élet köztiszteletben álló személyisége megérke­zik — és üres, helyiséget, egy-két sebtiben összetoborzott hallgatót, résztvevőt talál. Legjobb esetben ilyenkor —, ha a meghívott nem sértődős természetű — elmondja mind­azt, amit ott és akkor nagyobb közönségnek akart mondani. Terjesztette ezzel a műveltséget —, de korántsem olyan szé­les körben, mint szerette és mint kívánatos lett volna. Mondhatjuk: a „kipipálási szemlélet” közeli rokona a bü­rokráciának, s hatása sem jobb azénál. flÖGRAp - 1979. június 23., szombat 1 Megtörténik az is, hogy a kitűzött előadás, találkozó, vagy bármilyen, tervezett kulturális esemény elmarad. Az érdeklődők hajlamosak arra, hogy ilyenkor gyorsan levon­ják a következtetést: nem érdemes számítani a művelődési ház programjára, inkább más módon — könyvekből, rádió­ból, tévéből szerzik be az őket érdeklő információkat. Aki­nek viszont még nincsenek meg a kellő tapasztalatai, is­meretei a művelődés különböző forrásainak egymást kiegé­szítő szerepéről —, s az ilyenek vannak többen — egysze­rűen lemond az őt egyébként érdeklő ismeretek elsajátítá­sáról. Igen nagy tehát a művelődési házak, otthonok vezetői­nek felelőssége a műveltség, a kultúra terjesztésében. Ab­ban is, hogy a művelődési intézményt nekik kell hivatásá­nak megfelelően irányítaniuk. Mi tagadás: nem ritkaság még napjainkban sem, hogy a nagyteremben sűrűn rende­zett zenés-táncos összejövetelekkel igyekeznek népszerűvé tenni az intézményt. Ez jó is addig, amíg — a művelődési háznak csak egyik, de semmi esetre sem legfőbb rendezvé­nye. No és — nem utolsósorban —, ha nem züllik a mű­velődési ház kocsmává, ahol a legprimitívebb „szórakozási” formának hódolnak a szesztestvérek. A művelődési ház és a kocsma — tulajdonképpen a legellentétesebb intézmények. Kár volna tagadni: ma még nincs olyan lakott helye az országnak, ahol a „vendéglátó- ipari egység” üresen állna, miközben a művelődési házban nehéz helyet találni. Fordítva viszont — sajnos sok példa van rá. Mindenkit elhódítani az italozástól, a tartalmatlan időtöltéstől belátható időn belül semmiképpen sem lehet. De minél több embernek megmutatni a kulturált időtöltés le­hetőségeit, értelmes és örömet szerző foglalatosságot adni a szabad időben — ez minden művelődési otthonnak első­rendű, alapvető feladata. Művelt emberek találkozóhelye _ a művelődési otthon. Ez pedig korántsem jelenthet holmi’.sznob elzárkózást.. El­lenkezőleg: mindenki számára nyitva kell, hogy álljon a művelődési ház ajtaja, s aki bármilyen művészeti ágban, tudományban, vagy akár értelmes „hobbiban” találja kedvét — máris megtette az első lépéseket a műveltség mind magasabb lépcsőfokai felé. Aki egy űrhajósfilmet akar megnézni, csupán látni akar közvetlen közelből egy „eleven írót”, vagy akár bélyeget cserélni, sakkozni, , vagy tévét nézni megy el a művelődési házba, máris közeledett a műveltséghez. Akkor már „csupán” azon múlik minden, hogy az első, második alkalommal jól érezze magát a művelődési intéz­mény falai között. Érdekes és közérdekű programokkal le­het és kell odaszoktatni az embereket, egészen odáig, amíg nemcsak nevében, de legbelső’ tartalmában és vonzásában is otthonává lesz a község lakosai jelentős részének. Természetes, hogy mindez nem megy egyik napról, de még csak egyik évről a másikra sem. Hosszú és nehéz mun­kát jelent a művelődési házak vezetőinek. De minden fá­radságért kárpótlást nyújt az, hogy a művelődési otthon a mind nagyobb számú művelt ember otthonává lesz. Várkonyí Endre !\agybátonyiak elhatározása Uszoda ezer gyereknek Nagy fába vágták a fejszé­jüket a nagybátonyiak. Va­karja is a fejét Kenyeres Pál, a nagyközség tanácselnöke. — Ha jól számolom, közel ezer gyerek tanul Nagybá- tonyban. Sokat beszélünk a mozgásigényükről, arról, hogy célszerűen, okosan tudják el­tölteni a szabad idejüket. Sportoljanak, mozogjanak. Er­re igen egészséges az úszás. Igen ám, de a mi hegyek kö­zé született gyerekeink mi­ként tanuljanak meg úszni, a vizekben szűkölködő megyé­ben? Az okoskodás jó, de mind­ehhez a lehetőségeket is meg kell teremteni. Valah László, a • népfront elnöke kontráz. — összefogásért, közös munkáért, együttműködésért nálunk nem kell a szomszédba menni. Társadalmi munkára se nógatni az embereket. Tud­juk hogy magunknak, ma­nos iskola épülete mellé té­len, nyáron üzemelő uszodát építenek. Azért, hogy a nagy bátonyi gyerekek időben meg­tanuljanak úszni, és ne esse­nek kétségbe, ha vízbe ke­rülnek. .. A tanuszoda nagy munkája megkezdődött. A AGROBER tervezőmérnökei társadalmi munkában elkészítik az uszo­da „papírjait”, a terveket! Könnyűszerkezetes, gyorsan felépíthető létesítményre gon-* dóinak. — A társadalmi munka szervezésihez tulajdonképpen csak akkor tudunk hozzáfog­ni, ha ismerjük a költségve­tést. Akkor leülünk, összedug­juk a fejünket, hogy melyik üzem. vállalat, gyár, miben és mit tud segíteni. Számí­tunk a szülőkre, de a na­gyobbacska gyerekek is segít­hetnek, amiben tudnak. Meg kell vizsgáltatnunk, hogy a jelenlegi kazán elbiria-e az gunkért csináljuk, persze hogy uszodát, avagy másikat kell mindenki megfogja a mun- beszerezni. ka erősebbik felét. Jó példa erre a szorospata­ki úttörőtábor. Ha csak nagy­jából számolják is, legkeve­sebb 'hárommillió a társadal­mi munka értéke. — A példákat még sorolhat­nánk. Ezeken felbátorodva döntöttünk úgy. hogy együttes erővel tanuszodát csinálunk a gyerekeinknek — mondja az elnök. A^. elhatározás a könnyebb. A nehezebbik a megvalósítás. Ügy tervezik, hogy az általá­Ezemyi kérdés, és összefo­gást igénylő munka. Minden­esetre az uszoda megvalósítá­sára, ,.ciső fecskeként” már érkezett pénz a tanács szám­lájára. A Váci Kötöttárugyár kazári üzeme hatezer-kétszáz forintot, a vizslási útkarban­tartó üzem húszezret. a FŰTŐ3ER kétezer forintot küldött. Ismerve a nagybátonviakat,’ bizonyos, hogy.még lubickol­nak a nagyközség gyerekei ebben az uszodában... — CSC — fí/lai févcajánlaiunk 22.40: Bartleby Herman Mellville a titokza­tos, nagy regény, a Moby Dick Írójának elbeszéléséből ren­dezett játékfilmet Anthony Friedmann. A szerző ä XIX. századi Amerikát meglehető­sen komor, sötét színekkel áb­rázolja. Bartleby, a jelenték­telen, csendes ember, aki fellázad a számára elfogadha­tatlan, érthetetlen társadalom ellen és nem hajlandó többé dolgozni. A század emberé­nek magánya, elszigetelődése a civilizáció, és a társadalmi haladás ellenére, vagy éppen amiatt . . .Bartleby az alig núsz-egynéhány éves fiatal­ember elhelyezkedik egy vi­szonylag jószándékú főnök irodájában és eleinte elfogad­ja a kényszerű körülménye­ket, de útja óhatatlanul vezet a végső konfliktus felé. A film főszerepeit Paul Scofield és John McEnery játszók. Meteorit Amerikában Indiana államban nemrég hatalmas meteoritot vettek észre a levegőben, amely a földre esés előtt kis darabok- robbant szét. A Kentucky állambeli meteorológiai inté­zet jelentése szerint a mete­orit becsapódását tíz amerikai államban figyelték meg. A metéorit darabjai világosfehér színt bocsátottak ki magukból, amely a légkörben 6 másod­perc letelte alatt először zöld­re, majd narancssárgára, vé­gül sárgára változott.

Next

/
Oldalképek
Tartalom