Nógrád. 1979. június (35. évfolyam. 126-151. szám)
1979-06-03 / 128. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! NOGRAD AZ MSZMP NOGRAD M E G V E I BIZ O TT SÁG ft ÉS A ME<STf£l Tfl H ÁCS LA ^ ok XXXV. ÉVF., 128. SZÁM ARA: 1.60 FORINT 1979. JÚNIUS 3.. VASÁRNAP Összehiutak az országgyűlést A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa az alkotmány 22. paragrafusának 2. bekezdése alapján az országgyűlést 1979. június 14-én, csütörtök délelőtti 11 órára összehívta. A kormány javasolja, hogy az országgyűlés tűzze az ülésszak napirendjére a Magyar Népköztársaság 1978. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló jelentést, valamint az állami pénzügyekről szóló törvényjavaslatot. (MTI) Közös nyilatkozat a Magyar Szocialista Munkáspárt és a Szovjetunió Kommunista Pártja, a Magyar Népköztársaság és a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége testvéri barátságának és sokoldalú együttműködésének továbbfejlesztéséről A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának és Minisztertanácsának meghívására Leonyid Iljics Brezsnyev- nek, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága főtitkárának, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnöksége elnökének vezetésével 1979. május 30. és június 1. között hivatalos baráti látogatást tett a Magyar Népköz- társaságban a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetségének párt- »és kormányküldöttsége. A szovjet küldöttséget min- ’denütt forró, baráti légkörben fogadták, amely hűen tükrözte Magyarország és a Szovjetunió, az MSZMP és az SZKP megbonthatatlan egységét, szolidaritását és kifejezte a magyar és a szovjet nép mélységes tiszteletét egymás iránt. A Szovjetunió párt- és kormányküldöttsége bensőséges keretek között találkozott a magyar munkásosztály képviselőivel a Parlament épületében, ahol L. I. Brezsnyev átnyújtotta az Októberi Forradalom Érdemrendet a Csepel Vas- és Fémművek kollektívájának. A küldöttség megtekintette a magyar főváros néhány új létesítményét, ismerkedett a fejlett szocialista társadalmat építő testvéri magyar nép életével. A látogatás során a két fél tárgyalásokat folytatott amelyeken részt vett: — Magyar részről: Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, Losonczi Pál, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, az Elnöki Tanács elnöke, Lázár György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnöke, Németh Károly, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, Gyenes András, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, Méhes Lajos, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a budapesti pártbizottság első titkára, Púja Frigyes, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, külügyminiszter, Szűrös Mátyás, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a Magyar Népköz- társaság moszkvai nagykövete, valamint Berecz János, az MSZMP KB külügyi osztályának vezetője, Fodor László, Varga István, az MSZMP KB osztályvezető-helyettesei, és Roska István, külügyminiszterhelyettes. — Szovjet részről: L! I. Brezsnyev a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának főtitkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke, A. A. Gromiko, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a Szovjetunió külügyminisztere, K. U. Csemyenko, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, az SZKP KB titkára, K. V. Ruszakov, az SZKP KB titkára, I.' V. Arhipov, az SZKP KB tagja, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnök- helyettese, V. F. Dobrik, az SZKP KB tagja, Ukrajna Kommunista Pártja Ívovi területi bizottságának első titkára, V. J. Pavlov, az SZKP KB tagja, a Szovjetunió magyarországi nagykövete, valamint L. M. Zamjatyin, az SZKP KB osztályvezetője, A. Biatov, az SZKP Központi Revíziós Bizottságának tagja, az SZKP KB főtitkárának tanácsadója, G. A. Kiszeljov, az SZKP KB osztályvezető-helyettese, Ny. V. Sislin, az SZKP KB konzuláns csoportjának vezetője, V. G. Makarov, a Szovjetunió külügyminiszterének főtanácsadója. A tárgyalások résztvevői megvitatták a magyar— szovjet kapcsolatok továbbfejlesztésének fő irányait, véleményt cseréltek a békéért és a nemzetközi enyhülésért folytatott harc, valamint a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom időszerű kérdéseiről. A magyar kommunisták és a dolgozó magyar nép nagyra értékeli a szovjet népnek az SZKP XXV. kongresszusa határozatainak valóra váltásában elért nagyszerű eredményeit. A magyar fél elismeréssel szólt arról, hogy a szovjet nép lenini kommunista pártja vezetésével korszakalkotó eredményeket ért el a kommunista társadalom építésében. A Szovjetunió tapasztalatai az új társadalmi rendszer létrehozásában elvi jelentőségűek az egyetemes társadalmi haladás számára. Hangsúlyozta, 'hogy a Szovjetunió kiemelkedő szerepet játszik a világbéke megőrzésében, a népek harcában a társadalmi haladásért és a nemzeti függetlenségért. A Szovjetunió és az SZKP következetes internacionalista politikát folytat, amely korunk forradalmi erői — a szocialista közösség, sf> nemzetközi kommunista és munkásmozgalom, a nemzeti felszabadító mozgalom — egységének erősítésére irányul. A magyar nép nagy megtiszteltetésnek tartja, hogy barátjának és szövetségesének tudhatja a Szovjetuniót és bizton számíthat cselekvő szolidaritására, elvtársi segítségére. A szovjet kommunisták, a szovjet nép őszintén örül a magyar dolgozók jelentős sikereinek, amelyeket az MSZMP XI. kongresszusán kijelölt nagy feladatok valóra váltásában elértek. A szovjet küldöttség nagy érdeklődést tanúsított az MSZMP alkotó tevékenysége iránt, amellyel kidolgozza a fejlett szocialista társadalom építésének, a mun. kásosztály, fa szövetkezeti parasztság és' az értelmiség szövetsége erősítésének, a párt és a nép kapcsolatai elmélyítésének, a szocialista demokrácia továbbfejlesztésének feladatait. Megelégedéssel szólt a Magyar Népköztársaság és az MSZMP hozzájárulásáról az európai és a világbéke megőrzéséhez, a szocialista közösség erősítéséhez, a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom összeforrottságá- nak megszilárdításához, a népek nemzeti és társadalmi felszabadító harcához. A Szovjetunió Kommunista Pártja, a szovjet nép nagyra értékeli a magyar kommunistáknak, a magyar dolgozóknak a Szovjetunióhoz fűződő internacionalista, elvtársi és testvéri vi. szonyát. hosszú távú programjának kidolgozását. Jelentős eredmények jellemzik a két ország már 30 éve jól fejlődő műszaki-tudományos együttműködését. A felek időszerű feladatként jelölték meg a közös tudományos tevékenység népgazdasági hatékonyságának növelését és még szorosabb összehangoltságát a magyar—szovjet gazdasági kapcsolatok követelményeivel. A küldöttségek aláhúzták a testvéri országok szoros együttműködésének fontosságát a nagy népgazdasági feladatok végrehajtásában, köztük az energia- és nyersanyaggondok, megoldásában. Megállapították, hogy az összefogás nagyszerű példája a KGST-tagálla- mok több ezres építőkollektívájának internacionalista együttműködésével elkészült és üzembe helyezett Szövetség gázvezeték a Vinnyicát és Albertirsát összekötő, magas- feszültségű villamos távvezeték. Magyarország és a Szovjetunió továbbra is hatékonyan hozzá kíván jáiulni a KGST tevékenységének fejlesztéséhez és tökéletesítéséhez. A KGST fennállásának 30 éve során felhalmozott tapasztalatok meggyőzően bizonyítják a testvéri államok közös erőfeszítéseinek nagy előnyét, a gazdaságban, a tudományban és technikában. A felek határozott intézkedéseket tesznek a jövőben is a szocialista gazdasági integráció komplex programjának valóra váltására, cselekvőén részt vesznek a KGST-tagországok hosszú távú együttműködési célprogramjainak megvalósításában. Magyarország és a Szovjetunió, a baráti országok sikeres társadalmi-gazdasági fejlődése fontos tartalékának tekinti a gazdasági integráció előrehaladását. A küldöttségek nagy figyelmet szenteltek a magyar— szovjet ideológiai együttműködésnek. Kifejezték, hogy kölcsönösen előmozdítják Magyarország és a Szovjetunió ideológiai intézményeinek, tömegtájékoztatási szerveinek alkotó együttműködését. A látogatás során aláírták a magyar—szovjet kulturális és tudományos együttműködési egyezményt, amely új lehetőségeket teremt e kapcsolatok szélesítésére és elmélyítésére, Magyarország és a Szovjetunió népeinek kölcsönös szellemi gondozására. A két küldöttség megelégedéssel állapította meg, hogy a magyar—szovjet barátság ápolása és elmélyítése a társadalom legszélesebb köreinek ügyévé vált. Kedvezően értékelték a Magyar—Szovjet Baráti Társaság és a Szovjet— Magyar Baráti Társaság tevékenységét, amely jelentősen hozzájárul a két testvéri nép közeledéséhez. I A felek áttekintették a Magyar Népköztársaság párt- és kormányküldöttségének a Szovjetunióban tett 1974. évi látogatása alkalmából kötött, majd az ezt követő legfelsőbb szintű találkozókon továbbfejlesztett és konkretizált elvi megállapodások valóra váltásának menetét. Megelégedéssel állapították meg, hogy a magyar—szovjet kapcsolatok eredményesen és dinamikusan fejlődnek, teljes összhangban a Magyar Nép- köztársaság és a Szovjetunió 1967-ben aláírt barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződésével, az MSZMP XI. kongresszusa és az SZKP XXV. kongresz- szusa határozataival. A felek megállapították: Magyarország és a Szovjetunió testvéri barátságának szilárd alapja a társadalmi rend közössége, a marxizmus—leniniz- mus és a szocialista internacionalizmus elveihez való hűség. Az élet me- győzően igazolja a magyar—szovjet szövetség hatékonyságát, mely biztosítja a két ország érdekeinek védelmét, s jól szolgálja a szocialista közösség összeforrott- ságának és nemzetközi befolyásának erősítését, Európa és az egész világ békéjének és biztonságának megszilárdítását. A Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió, a magyar és a szovjet nép barátsága és együttműködése fejlődésének mozgatóereje az MSZMP és az SZKP testvéri összefor- rottsága. A rendszeres legmagasabb szintű találkozók, az állandó munkakapcsolat, a széles körű véleménycserék • gazdagítják a két párt tevékenységét, lehetővé teszik az előttük álló feladatok legked-’ vezőbb megoldását. Az MSZMP és az SZKP — a viszonyukra jellemző mély kölcsönös tisztelet, az őszinteség és a teljes bizalom szellemében ;— minden módon és minden szinten hozzájárul a pártkapcsolatok további szélesítéséhez, a Magyar Népköztársaság országgyűlése és a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa, a két ország kormánya, állami és társadalmi szervezetei kapcsolatainak és együttműködésének bővítéséhez. A küldöttségek vélemény- cserét folytattak a Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió távlati gazdasági együttműködésének fő irányairól. •Megállapították, hogy az árucsere-forgalom dinamikus növekedése, a termelési együttműködés fejlődése, a hosszú távú gazdasági megállapodások hozzájárulnak Magyarország és a Szovjetunió nép- gazdasági feladatainak megoldásához. A Magyar Nép- köztársaság és a Szovjetunió kormányfőinek a közelmúltban lezajlott találkozóján kidolgozott megállapodások valóra váltása előmozdítja a kölcsönösen előnyös gazdasági kapcsolatok elmélyítését. A felek szükségesnek tartják az együttes tervezési tevékenység tökéletesítését, a termelési kooperáció és szakosítás fejlesztését. Kiemelték annak fontosságát, hogy mielőbb fejezzék be a Magyar Nép- köztársaság és a Szovjetunió legfontosabb gazdasági ágazatait felölelő termelési kooperáció és szakosítás 1990-ig szóló A Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió küldöttsége széles körű véleménycselét folytatott a nemzetközi élet kulcskérdéseiről. A felek megállapították, hogy ma is időszerű az értékelés, amelyet a Varsói Szerződés tagállamai 1978. novemberi moszkvai nyilatkozatukban adtak a nemzetközi helyzetről. Az Európában és a világban végbemenő kedvező irányú változások mellett a nemzetközi életben továbbra is aktívan tevékenykednek a „hidegháború” korszakának visszaállítására törekvő imperialista és reakciós erők. A NATO militarista köreinek az a célja, hogy fokozzák a fegyverkezési versenyt, katonai fölényre tegyenek szert a szocialista közösség országaival szemben és megkíséreljék ■ aláásni a nemzetközi enyhülés alapjait. Magyarország és a Szovjetunió — a Varsói Szerződés többi szövetséges államával együtt — most és a jövőben is mindent megtesz azért, hogy az enyhülés folyamáta megerősödjék, kiszélesedjék, egyetemessé és visszafordíthatatlanná váljék. A Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió rendkívül fontosnak tartja az államok közötti bizalom erősítését és a katonai enyhülést szolgáló gyakorlati intézkedéseket Európában. Erre irányul a szocialista államoknak az a javaslata, hogy az európai biztonsági és együttműködési értekezleten részt vevő valameny- nyi állam kössön szerződést: nem alkalmaznak elsőként egymás ellen sem nukleáris, sem hagyományos fegyvert. A katonai enyhülés előmozdításában és az európai államok közötti bizalom erősítésében hasznos lenne — a záróokmányai összhangban jelenleg is megvalósuló bizalomerősítő intézkedések kiegészítéseként — azoknak a javaslatoknak a gyakorlati alkalmazása, melyek szerint az országok előzetesen bejelentik a nagyobb katonai mozgásokat, nagyszabású légi hadgyakorlatokat, az összeurópai értekezleten résztvevő államok parti vizeihez közeli nagyméretű haditengerészeti gyakorlatokat. A Varsói Szerződés tagállamai külügyminiszteri bizottsága budapesti ülésének új jelentős kezdeményezése, hogy hívják össze az összes európai állam, az Egyesült Államok és Kanada képviselőinek politikai szintű értekezletét. Ez széles körű lehetőséget nyit mindezen , javaslatok érdemi áttekintésére és más államok olyan javaslatainak megvizsgálására, amelyek a katonai szembenállás mérsékléséhez, a fegyveres erők és fegyverzetek koncentrációjának és mennyiségének csökkentéséhez, az európai béke és biztonság megerősítéséhez vezetnek. A felek meggyőződése, hogy a Szovjetunió és az Egyesült Államok megállapodásának küszöbönálló aláírása a hadászati támadófegyverek korlátozásáról, rendkívül nagy jelentőségű a nemzetközi béke és biztonság megszilárdítása szempontjából. Életbelépése jelentős előrehaladás lesz a fegyverkezési verseny korlátozásához vezető úton. A Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió határozottan síkraszáll a közép-európai fegyveres erők és fegyverzetek csökkentésével foglalkozó becsi tárgyalások sikeres előrehaladásáért. A szocialista államok javaslatai lehetővé teszik, hogy e tárgyalásokat az egyezmény konkrét kidolgozása felé tereljük. Most a nyugati országokon a sor, hogy a javaslatokra konstruktív választ adjanak. Az európai földBész helyzetének áttekintése során a felek ismételten megállapították, hogy a Helsinkiben elfogadott záróokmány valamennyi elvének és megállapodásának következetes és teljes valóra váltása az európai és az egész nemzetközi helyzet további javulását f szolgálja. Ebben a folyamatban fontos szerep vár az összeurópai, értekezleten résztvevő országiok képviselőinek 1980. évi madridi találkozójára. A Magyar Népköz- társaság és a Szovjetunió kész érdemben hozzájárulni e találkozó sikeres megtartásához. Az egyenlőségen és a kölcsönös előnyökön nyugvó együttműködés szélesítésének konkrét lépése lehetne a KGST és az Európai Gazdasági Közösség viszonyának alapelveiről szóló egyezmény mielőbbi megkötése. A küldöttségek felléptek amellett, hogy a béke, a jószomszédság és az együttműködés erősödjék a Balkán-iél- szigeten. Kifejezték reményüket: a balkáni népek nem engedik meg, hogy e fontos térség a nyugtalanság és a bonyodalmak fészkévé váljék az enyhüléssel és a békévé: szembenálló erük cselszövésének következtében. A Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió kifejezte aggodalmát a közel-keleti események veszélyes alakulása miatt. Ismételten megerősítették, hogy szolidárisak az arab országokkal, amelyek határozottan elutasítják az Egyesült Államok égisze alatt Egyiptom és Izrael között megkötött arabellenes különbékét. A felek aláhúzták, hogy Kínának az enyhülési folyamat megszakítását, új feszültség- gócok létrehozását, háborús konfliktusok kirobbantását célzó , hegemonista terjeszkedő politikája, komoly fenyegetést jelent a békéFe, korunk forradalmi és felszaDadí- tő erőinek ügyére. Magyarország és a Szovjetunió ismét megerősíti internacionalista szolidaritását, a kínai agressziót bátran visz- szaverő hős vietnami néppel, és valamennyi ’ békeszerető erővel együtt határozottan támogatja a Vietnami Szocialista Köztársaság konstruktív álláspontját, amely Délkelet- Ázsia békéjének helyreállítását és biztonságának megerősítését szolgálja. A Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió kifejezve elvi álláspontját Kína jelenlegi külpolitikájáról egyúttal megerősíti azt is, hogy barátságra törekszik a kínai néppel, kész a békés egymás mellett élés elvei alapján normális államközi viszonyt fenntartani a Kínai Népköztársasággal. •* A Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió aktívan támogatja a nemzeti függetlenségért és a társadalmi haladásért küzdő ázsiai, afrikai és latin-amerikai népeket az imperializmus, a kolonializmus, a neokolonializmus és a faji megkülönböztetés ellen folytatott harcukban. A küldöttségek kiemelték az el nem kötelezett mozgalom pozitív szerepét ebben a harcban és reményüket fejezték ki, hogy az el nem kötelezett orszá(Folytatás a 2. oldalon) j 1
