Nógrád. 1979. június (35. évfolyam. 126-151. szám)
1979-06-19 / 141. szám
Je Sfizőkonvv a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége én az Amerikai Egyesült Államok között a hadászati támadó fegyverrendszerek korlátozásáról létrejött megállapodáshoz ’ A Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége és az Amerikai Egyesült Államok, a továbbiakban a szerződő felek, megegyezve, a hadászati támadó fegyverrendszereknek a szerződésben rögzített korlátozásáról, megegyeztek az alábbi kiegészítő korlátozásokban arra az időtartamra, amelynek során a jelenlegi jegyzőkönyv érvényben marad: I. CIKKELY • A felek mindegyike kötelezi magát arra, hogy nem fejleszt ki mozgatható kilövő- állású IBM-berendezésekét, és nem folytat repülési kísérleteket ilyen kilövőállású IBM-típussal. II. CIKKELY 1. A szerződő felek .mindegyike kötelezi magát arra, hogy nem fejleszt ki 600 kilométernél nagyobb hatótávolságú cirkáló szárnyasrakétákat sem tengeri, sem földi kilövőállású berendezésekkel. 2. A felek mindegyike kötelezi magát arra, hogy nem folytat repülési kísérleteket sem tengeri, sem földi kilövőállásról 600 kilométernél nagyobb hatótávolságú olyan cirkáló szárnyasrakétákkal, amelyek egymástól függetlenül különböző célpontokra irányítható több robbanófejjel vannak felszerelve. 3. A jegyzőkönyv , vonatkozik aaokra, a pilóta nélküli cirkáló szárnyasrakétákra, amelyek saját hajtóművel vannak ellátva, fegyverek cél- bajuttatására alkalmas berendezésük van, repülésüket pályájuk nagy részén az aerodi- namikus felhajtóerő biztosítja, és amelyek repülési kísérleteit tengeri, vagy földi kilövőállomásról, illetve mindkettőről végezték, azaz a tengeri és földi telepítésre alkalmas cirkáló szárnyasrakéták. III. CIKKELY % A szerződő felek mindegyike kötelezi magát arra, hogy ilyen rakétákkal nem végez repülési kísérleteket, illetve, hogy nem fejleszt ki ilyen rakétákat. IV. CIKKELY A jelen jegyzőkönyv a szerződés elidegeníthetetlen részének tekintendő. Érvényes attól a naptól, amikor a szerződés hatályba' lép és 1ST , december 31-ig marad érvényben, ha e határidő lejárta előtt nem váltja fel egy másik, a hadászati támadó- fegyverrendszerek korlátozását célzó további intézkedésekről szóló megállapodás. Készült Bécsben 1979. június 18-án két-két példányban, orosz, illetve angol nyelven, mindkét szöveg egyaránt hiteles. A Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége részéről L. Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke Az Amerikai Egyesült Államok részéről Jimmy Carter, az Amerikai Egyesült Államok elnöke (MTI) Közös nyilatkozat a hadászati támadó fegyverrendszerek korlátozásáról szóló további tárgyalások alapelveiről és fő irányairól helyhez kötött rakétaindítő berendezések építésébe, s nem is telepíti át jelenlegi helyükről ezeket az indítóbe- rendezéseket. A szerződés által előirányzott összesített mennyiségeken belül mindkét fél kötelezi magát az osztódó, vagy egymástól függetlenül különböző célpontokra irányítható, több robbanófejes, úgynevezett MIRV-rakéták számának korlátozására. Az ilyen típusú interkontinentális ballisztikus rakéták, tengeralattjáróról indítható ballisztikus rakéták, levegő—föld típusú ballisztikus rakéták indítóberendezéseinek, továbbá a hatszáz kilométernél nagyobb hatótávolságú cirkáló számyasraké- tákkal felszerelt nehézbombázóknak a száma nem haladhatja meg az 1320-at. A szerződésben foglalt korlátozások kiterjednek a hadseregek harci állományban levő, valamint az építés befejező fázisában, vagy tartalékban és raktárban levő, illetve karbantartás alatt álló fegyverzetekre is. A szerződés egyik pontja kimondja, hogy azok a nehézbombázók, amelyekre most nem vonatkozik a megállapodás, azonnal a SALT—II. hatálya alá kerülnek, mihelyst alkalmassá teszik őket 600 kilométernél nagyobb hatótávolságú cirkáló szárnyasrakéták hordozására. Ezenkívül mindkét fél kötelezi magát, hogy nem hajt végre kísérleteket 600 kilométernél nagyobb hatótávolságú szárnyasrakétákkal abban az esetben sem; ha ézeReí nem nehér bombázókról, hanem egyéb repülőeszközökről indították. Nem terveznek, nem próbálnak ki és nem fejlesztenek fegyverrendszerekké a szerződés értelmében meghatározott típusú ballisztikus rakétákat, indítóberendezéseket stb. Tartózkodnak az egyéb repülőeszközökről indítható, 600 kilométernél nagyobb hatótávolságú osztódó robbanófejes szárnyasrakétákkal való repülési kísérletek végrehajtásától. A szerződés megfelelő előírásainak betartása mellett mód van a hadászati támadó fegyverrendszerek korszerűsítésére és felcserélésére. Meghatározott határidőt szab a szerződés azoknak a hadászati támadó fegyverzeteknek a leszerelésére, illetve a megsemmisítésére, amelyekkel bármelyik fél a szerződésben meghatározott összesített mennyiségen felül rendelkezik. Azzal a céllal, hogy biztosítsák a szerződés életképességét és hatékonyságát, a felek kötelezik magukat: nem fogják megkerülni a szerződésben foglalt előírásokat valamely más államon, vagy államcsóportpn keresztül, illetve bármely egyéb módon. Egyik fél sem vállal bármiféle olyan nemzetközi kötelezettséget, amely a szerződésnek ellentmond. A szerződés hatálybalépése után a felek haladéktalanul tárgyalásokat kezdenek annak érdekében, hogy á lehető leghamarabb megállapodást érjenek el a hadászati fegyverrendsaerek további korlátozását és csökkentését célzó intézkedésekről. Ezenkívül feladatul tűzik ki, hogy idejekorán, tehát még 1985. előtt megkössék, azt a SALT-meg- állapodást, amely a most aláírt szerződés helyébe léphet. A szerződésben foglalt előírások betartásának biztosítására mindkét fél a rendelkezésére álló nemzeti technikai ellenőrzőeszközöket veszi igénybe. Méghozzá oly módon, hogy ne sértse meg a nemzetközi jog általánosan elismert elveit. Vállalják azt is, hogv nem fogják zavarni a másik fél nemzeti technikai ellenőrzési eszközeit. A felek minden egves interkontinentális ballisztkus rakéta indításáról jóelőre értesítik a másik felet, kivéve azokat az egyedi indításokat, amikor a rakétakísérletet saját határaikon belül hajtják végre. A SALT—II. szerződés céljainak és előírásainak végrehajtását hivatott elősegíteni az az állandó konzultatív bizottság, amelyet egy 1972. december 21-én aláírt emlékirat értelmében hoztak létre. A SALT—II. ratifikálása mindkét országban a felek alkotmánya által előírt módon történik. A szerződés a ratifikációs okmányok kicserélésének napján lép hatályba és 1985. december 31-ig marad érvényben. amennyiben ezt a dátumot megelőzően nem váltják fel egy új. a hadászati támadó fegyver- rendszerek további korlátozását biztosító megállapodással. (TASZSZ) r A Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége és az Amerikai Egyesült Államok, a továbbiakban a szerződő felek, megkötvén a hadászati támadó fegyverrendszerek korlátozásáról szóló megállapodást megerősítve, hogy a stratégiai egyensúly megszilárdítása megfelel a szerződő felek valamint a nemzetközi biztonság érdekeinek, kifejezésre juttatva meggyőződésüket, hogy a hadászati fegyverrendszerek további csökkentéséről és korlátozásáról szóló megállapodások mielőbbi elérése elősegítené a nemzetközi béke és csökkentené a nukleáris háború kitörésének veszélyét, megegyeztek az alábbiakban: Először: a felek tárgyalásokat folytatnak az egyenlőség é§ az egyenlő biztonság elvei alapján a hadászati fegyver- rendszerek további mennyiségi korlátozását és csökkentését, valamint további minőségi korlátozásukat előirányzó intézkedésekről. A felek között a hadászati fegyverrendszerek korlátozásával és csökkentésével kapcsolatos kérdésekről létrejött szerződések fejlesztése során a felek — azzal a céllal, hogy megelőzzék a nukleáris háború kitörését és csökkentsék annak veszélyét — további intézkedések kidolgozásán fáradoznak a stratégiai egyensúly megszilárdítására többek között a stratégiai egyensúlyt leginkább destabilizáló hadászati támadó fegyver- rendszerek korlátozásának útján, valamint olyan intézkedésekkel, amelyek ■ elősegítik a váratlan támadás veszélyének csökkentését, illetve annak megelőzését. Másodszor: a hadászati fegyverrendszerek további korlátozását és csökkentését a megfelelő nemzeti technikai eszközökkel kell ellenőrizni, szükség esetén pedig olyan összehangolt kiegészítő intézkedések felhasználásával, amelyek elősegítik a nemzeti technikai eszközökkel történő ellenőrzés hatékony megvalósítását. A vállalt kötelezettségek megbízható betartása érdekében a felek igyekeznek megszilárdítani az ellenőrzést és tökéletesíteni az állandó konzultatív bizottság tevékenységét. Harmadszor: a felek e tárgyalások során — figyelembe véve a stratégiai helyzetet meghatározó tényezőket — törekednek az alábbi célok elérésére: 1. a hadászati támadó fegyverrendszerek mennyiségének jelentős és lényeges csökkentése ; 2. a hadászati támadó fegyverrendszerek minőségi korlátozása, beleértve a hadászati támadó fegyverrendszerek új típusai létrehozásának, kipróbálásának és kifejlesztésének, valamint a meglevő támadó fegyverrendszerek korszerűsítésének korlátozását; 3. a Szovjet Szocialista Köztársaságok . Szövetsége és az Amerikai Egyesült Államok között létrejött megállapodáshoz fűzött jegyzőkönyvben érintett kérdések megoldása a jelen dokumentumban rögzített elveik és célok megvalósításával kapcsolatos tárgyalások kenetében. Negyedszer: a felek megvizsgálnak más intézkedéseket a stratégiai egyensúly biztosítására és megszilárdítására, a felek egyenlőségének és egyenlő biztonságának szavatolására, valamint a fent említett elvek és célok megvalósítására. A felek mindegyike szabadon vethet fel bármilyen, a hadászati fegyverrendszerek további korlátozására vonatkozó kérdést. A felek — szükség esetén — további közös intézkedéseket vizsgálnak meg a nemzetközi béke és biztonság megszilárdítására, a nukleáris háború kitörése veszélyének csökkentésére. Bécs, 1979. június 18. A Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége részéről L. BREZSNYEV, az SZKP KB főtitkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke. Az Amerikai Egyesült Államok részéről JIMMY CARTER, az Amerikai Egyesült Államok i elnöke. (MTI) Szovjet—amerikai közös közlemény (Rövid váltósat) Bécsi SALT—II szerződés (Rövidített váltósat) Leonyid Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottságának főtitkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke, és Jimmy Carter, az Egyesült Államok elnöké hétfőn Bécsben aláírta a hadászati támadó fegyver- rendszerek korlátozásáról szóló szerződést. A 19 cikkelyből álló okmány bevezető része aláhúzza az aláíró feleknek azt a meggyőződését, hogy a hadászati támadó fegyverrendszerek korlátozását célzó újabb intézkedések * hozzájárulnak majd a szovjet—amerikai kapcsolatok javításához, elősegítik a nukleáris háború veszélyének csökkentését, a nemzetközi béke és biztonság megerősítését. A szerződő feleket az egyenlőség és az egyenlő biztonság elvei vezérlik. Megerősítik törekvésüket a hadászati fegyverrendszerek további korlátozására és csökkentésére, szem előtt tartva az általános és teljes leszerelés megvalósításának igényét is. Kijelentik. hogy a legközelebbi jövőr ben tárgyalásokat kívánnak kezdeni a hadászati támadó fegyverrendszerek további korlátozásáról és csökkentéséről. A szerződés értelmében mindkét fél kötelezi magát a hadászati támadó fegyver- rendszerek mennyiségi és minőségi korlátozására, valamint arra, hogy mérsékletet tanúsít a hadászati támadó fegyversetek’új fajtáinak kifejlesztésében. A szerződé® hatálybalépésével a felek kötelezik magukat arra, hogy korlátozzák az in- ■ terkontinentális ballisztikus rakéták, a tengeralattjáróról indítható ballisztikus rakéták, a nehézbombázók, valamint a levegő—föld típusú ballisztikus rakéták indítóberendezéseinek számát oly módon, hogy azok összesített mennyisége ne haladja meg a 2400-at. A szerződés értelmében 1981. január 1-ig á fent említett hadászati támadó fegyverzetek összesített meny- nyiségét 2250-re korlátozzák, és hozzákezdenek azoknak a fegyvereknek a leszereléséhez, illetve megsemmisítéséhez, amelyek meghaladnák ezt az összesített mennyiséget. Mindkét fél kötelezi magát arra, hogy nem kezd újabb, A bécsi szovjet—amerikai csúcstalálkozó záró napján, hétfőn, az osztrák fővárosban közös közleményt hoztak nyilvánosságra, amely megvonja Leonyid Brezsnyev és James Carter 1979. június 15—18. küzött tartott tárgyalásainak mérlegét. „Az eszmecseréket — állapítja meg az okmány — az a törekvés jellemezte, hogy kiterjesszék a kölcsönös megértés területeit és mindkét fél számára elfogadható megoldásokat találjanak a közös érdeklődésre számot tan-tő kérdésekre. Vitáikban különleges figyelmet fordítottak a háború veszélyének csökkentésére a hadászati fegyverrendszerek korlátozásával, valamint más fegyverkezéskorlátozási és leszerelési erőfeszítésekkel”. A négy fejezetből álló közös közlemény bevezetője rámutat, hogy az SZKP KB főtitkára, a Legfelsőbb Tanács Elnökségének elnöke és az Amerikai Egyesült Államok elnöke közös megegyezés alapján Bécsben tartotta.találkozóit, amelyeket szovjet részről Andrej Gromiko külügyminiszter, Dmitrij Usztyi- nov honvédelmi miniszter,, mindketten az SZKP KB Politikai Bizottságának tagjai, Konsztantyin Cstemyenko, a PB tagja, a Központi Bizottság titkára, Nyikolaj Ogarkov marsall, a honvédelmi miniszter első helyet-' tese, a szovjet fegyveres erők vezérkari főnöke, amerikai részről Cyrus Vance külügyminiszter, Harold Brown hadügyminiszter, Zbigniew Brzezinski, az elnök nemzetbiztonsági főtanácsadója és David Jones tábornok, az amerikai vezérkari főnökök egyesített bizottságának főnöké vett részt. A közös közlemény felsorolja azokat a további személyeket, akik belekapcsolódtak a tárgyalásokba, majd rámutat, hogy Leonyid Brezsnyev és James Carter szerződést írt alá a hadászati támadó fegyverrendszerek korlátozásáról, továbbá megtárgyalta a szovjet- amerikai viszony legfőbb kérdéseit és a fontosabb nemzetközi problémákat. A közleménynek a szovjet—amerikai viszonnyal foglalkozó első fejezete hangsúlyozza, hogy a két ország kapcsolatai alapvető jelentőségűek népeik érdekei szempontjából és számottevően befolyásolják az egész nemzetközi helyzet alakulását. A felek tovább munkálkodnak a szovjet—amerikai viszony szilárdabb és konstruktívabb megalapozásán, bővíteni szándékoznak az együttműködés területeit. Nagy fontosságot tulajdonítanak a viták békés rendezésének, annak, hogy a konfliktushelyzetek ne vezessenek a nemzetközi feszültség fokozódásához., Különleges fontosságú együttműködési területnek tartják a fegyverkezési verseny megszüntetését és a háború megelőzését. E célból konzultációkat tartanak szükségesnek egymás között és más kormányokkal, az ENSZ-ben és másutt. Hangsúlyozva az interparlamentáris kapcsolatok jelentőségét, a közös közlemény kitér a két állam vezetőinek személyes kapcsolataira, kontaktusaira, amelyeket a jövőben rendszeressé kívánnak tenni, mindkét fél számára megfelelő időpontban. A nukleáris és a hagyományos fegyverzet korlátozásával fogiálkozó második fejezet rögzíti, hogy a felek egyike sem törekszik katonai fölényre, lépéseket tesz az atomfegyverek korlátozására, majd telje« felszámolására, egyengeti a leszerelési tárgyalások útját. A találkozó zárónapján Leonyid Brezsnyev és James Carter aláírta a hadászati támadó fegyverrendszerek korlátozásáról szóló szovjet—amerikai szerződést, az ehhez csatlakozó jegyzőkönyvet, a további SALT-tárgyalasok elveit és fo irányvonalait rögzítő közös nyi- ■ latikoza;o+, valamint még egy okmányt, amely értelmezéseket és egyéb közös állás- foglalásokat tartalmaz. Ezek a megállapodásodat a két fél érdekeinek kölcsönösen elfogadható egyenaúiyat rögzítik az egyenlőség és az egyenlő biztonság elvei alapján. A felek megerősítették, hogy szigorúan tartani fogják ..magukat a SÁLT—II rendelkezéseihez. A közös közlemény nyugtázza a „teljes afomcsendről” folytatott szovjet—amerikai— brit tárgyalások eredményes előrehaladását, állást foglal az atomfegyverek elterjedésének hatékonyabb megakadályozása mellett, méltatja a bécsi közép-európai haderőcsökkentési tárgyalások fontosságát. Sorra kitér azokra a témákra, amelyekről szovjet—amerikai kétoldalú tárgyalások folynak, így a műhold- • elhárító rendszerek korlátozására, a nemzetközi fegyverkereskedelem visszafogására, a vegyi fegyverek és a radiológiai fegyverek betiltására, az Indiai-óceánnal foglalkozó tárgyalások felújítására. A Szovjetunió és az Egyesült Államok állást foglal amellett, hogy az ENSZ-kö/.gyűiés második rendkívüli le- .szerelési ülésszakát leszerelési világkonferencia kövesse. Harmadik fejezetében a közös közlemény a nemzetközi kérdéseket áttekintve a felek támogatásáról biztosítja az enyhülési folyamatot. fokozott nemzetközi együttműködést sürget a gazdasági fejlesztésben, a környezetvédelemben, a világűr békés hasznosításában. Síkraszáll az ENSZ szerepének fokozása mellett. A felek elégedetten állapítják meg, hogy az utóbbi években pozitív fejlemények következtek be az európai kontinensen. Szorgalmazzák a Helsinkivel fémjelzett folyamat továbbvitelét és a maguk részéről igyekeznek előmozdítani az 1980-ban esedékes madridi értekezlet konstruktív lebonyolítását. Ez a fejezet végezetül rövid áttekintést ad a közel-keleti, az afrikai és a délkelet-ázsiai helyzetről, jélezve, hogy a felek mindegyike kifejtette a találkozón véleményét az adott kérdésekről. Végül a közös közlemény negyedik fejezete a kétoldalú együttműködés kulturális, tudományos és műszaki területeit tekinti át, külön figyelmet szentelve a problematikus gazdasági és kereskedelmi kapcsolatoknak, amelyek vonatkozásában ..munkálkodni kell az akadályok kiküszöbölésén”. ..Carter elnök és Brezsnyev elnök megelégedéssel nyilatkoztak tárgyalásaik eredmé- • nyeiről. Meggyőződésük, hogv a felek között a találkozó eredményeképpen számos területen elmélyülő kölcsönös megértés és a lét— • rejött megállapodások következetes végrehajtása megkönnyíti a szovjet—amerikai kapcsolatok fejlődését és í. két ország közös hozzájárulása lesz az enyhülés erősítéséhez, • nemzetközi biztonsághoz és a békéhez” — állapítja meg végezetül a bécsi szovjet—amerikai csúcstalálkozóról kiadott közös közlemény. (MTI)
