Nógrád. 1979. június (35. évfolyam. 126-151. szám)
1979-06-17 / 140. szám
A törvény harmadik évében Művelődési bizottság — átszervezés alatt Kivétel, vagy ellenpélda? Első látogatás Reich Károly: Nyár. Ok hustonöien Végzős tanulók a FŰTŐBER-ben Az elsS látogatás voltaképp már a sokadik, hiszen a FIM Romhányi Építési Kerámiagyár kulturális életéről gyakorta olvashatunk lapunk hasábjain. Ezúttal azonban konkrét céllal, a művelődési bizottság tevékenységéről tudakozódva kerestük fel a gyár könyvtárát, ahol Megyeri Ilona könyvtáros, közművelődési előadón kívül, Orosz Péterné oktatási előadót, a vállalat művelődési bizottságának elnökét is megtaláltuk. A látogatás körülményeihez hozzátartozik, hogy június ötödiké egyike volt a hónap legmelegebb napjainak, s a kora délutáni órákban már-már elviselhetetlenné vált a hőség. A meleget gépkocsink sem tudta elviselni, és — különböző műszaki problémák miatt — csak fél háromra gördültünk a gyárkapu elé, ahol a portás jóindulatúan figyelmeztetett, hogy az irodákban háromkor lejár a munkaidő, ilyen kánikulában nem fognak lelkesedni a kései vendégért. Hát, lelkesedni valóban nem lelkesedtek. Beszélgetőpartnereim is értésemre adták, hogy ma nincs kedvük „túlórázni”. Mitagadás magam is éreztem, hogy e tikkasztó hőségben a művelődési bizottság munkájáról kérdezősködni legalább annyira nem aktuális, mint mondjuk egy homoksivatagban vándorló karaván szomjas tagjaitól érdeklődni kedvenc italuk felől. Meg aztán mit lehet megtudni egy vállalati művelődési bizottság tevékenységéről, alig fél óra alatt? Némi szerencse — no és az Illetékesek segítségével —, véletlenül épp a lényeget sikerült megtudni: hogy tudniillik a bizottság éppen átszervezés alatt áll. De adjuk át a szót Orosz Péternének, a művelődési bizottság jelenlegi él- nőkének: — Művelődési bizottságunk hetvenhét végén alakult, öt fővel. Tagja a bizottságnak a tmk-vezető, egy műszaki ellenőr, egy üzemírnok — aki egyébként szb-tag is; a köz- művelődési előadó és az oktatási előadó. Egyébként én képviselem a gyárat a FIM központi művelődési bizottságában is. — Mi teszi szükségessé a bizottság átszervezését? —: A művelődési bizottságot tizenegy főre szeretnénk bővíteni. Utánanéztünk a művelődési bizottságokra vonatkozó rendeleteknek, melyek két társelnök és egy titkár meglétét is előírják. Továbbá a gazdasági vezetést is szeretnénk jobban bevonni a köz- művelődési munkába. — Hogyan lehet, hogy erre csak másfél évvel a megalakulás után került sor? Ha a művelődési bizottságokról szóló dokumentumokat csak másfél év után tanulmányozták át, mi alapján végezte eddig munkáját a bizottság? Válaszából megtudom, hogy a bizottság évente 3—4 alkalommal ülésezik, s hogy egységes tervet dolgoztak ki. Egyébként a tavalyi munkáról készített beszámolóból és az idei terv írásos anyagából minden kérdésemre választ kaphatok. Azzal búcsúzóul átadta az említett tervet, amiből valóban kitűnik, hogy élénk a vállalat kulturális élete, a sokrétű tevékenység három fő terület; a közművelődés, az Második Kollár Józsefet, a gyár igazgatóját nem lepi meg a dolog. — Megmondom őszintén, nem szeretem a bizottságokat. A tartalom a fontos, nem a forma. Nálunk— s ezt közel tízéves tapasztalat alapján mondhatom —, a művelődési bizottságok megalakítására vonatkozó rendeletek előtt már kialakult formái voltak a köz- művelődésnek. Itt természetszerűen „mentek a dolgok” ezen a,téren is, a demokrácia fórumain kialakultak a kapcsolattartás „játékszabályai”. Lehet, hogy a művelődési bizottság formálisan működik, meglehet a jövőben jobban oda kell figyelni tevékenységére, a kulturális alkalmak propagálásában, a mozgósításban talán valóban tehet ez a bizottság még valamit, de véleményem szerint a lényeg, hogy a közművelődési törvény tartalmi részének, valódi céljának tegyünk, eleget. Márpedig úgy érzem eleget tettünk, és a jövőben is eleget fogunk tenni a törvényben megfogalmazottaknak. Egyik legfontosabb feladatunknak tartjuk dolgozóink kulturális szintjének emelését. Ha erre a kialaokatás és a sportéletre irányul stb., stb„ stb... Magunkra maradva Megyeri Ilonát — aki ismeretségünkre való tekintettel további tíz percet szánt rám — kérdezem, hogyan jut érvényre a művelődési bizottság javaslattevő, véleményező és koordináló funkciója? — ...? Néhány további kérdés és néhány további „kimerítő” válasz után rá kell jönnöm, hogy a művelődési bizottság nemcsak a művelődési bizottságok összetételére vonatkozó irányelvekkel nincs tisztában. Felelősséggel állíthatjuk, hogy a FIM Romhányi Építési Kerámiagyárának művelődési bizottsága a legteljesebb mértékig formális bizottság. Csakhogy! A vállalat közművelődési munkája ennek ellenére példamutató. Erről tények tanúskodnak. De ebben vajmi kevés része van a művelődési bizottságnak, az eredményeket — az egyszerűség kedvéért — a komplex művelődési tervben a művelődési bizottság számlájára „írják is jóvá”. látogatás kult formák alkalmasak, akkor ezen kár változtatni! Kormos József, a gyár újdonsült KISZ-titkára is hasonló véleményen van. — Meggyőződésem, hogy nem a művelődési bizottságra, hanem a rendeletre volt szükség, mert nem mindenhol mennek olyan jól a dolgok, mint nálunk. Itt, korábbi munkahelyemhez képest lényegesen aktívabb a közművelődési élet, s hogy ez mennyire köszönhető a művelődési bizottság koordináló tevékenységének — azt nem tudom. Nem válnak külön a dolgok, és szerintem ez a jó. A gyárban a legtöbb kulturális rendezvényt a szocialista brigádok és a KISZ patronálja; A brigádok kulturális vállalásai között szerepel, hogy a vállalaton belül szervezzenek valamilyen közművelődési programot, az egész gyár részére. A beérkezett javaslatokat egy személy oen Megyeri Ilona egyezteti és a „hézagok” betöltését a KíSJS-re bízza. Így aztán a művelődési alkalmak csaknem minden típusa megtalálható a gyár kulturális programjai között... Pintér Károly A FŰTÖBER nagybátonyi gyárának vezetői a közelmúltban az üzem végzős tanulóit fogadták. Azt a huszonöt fiatalembert akik a szakmunkás- vizsga után rövidesen munkába állnak, remélhetőleg egy életre szóló szerződést kötnek. A gyár horgásztanyáján folytatott kötetlen beszélgetésen az elhelyezkedés, a bérbesorolás és a továbbtanulás lehetőségeiről, a közéletről, az egymást kölcsönösen érintő üzemi, az egyéni kérdésekről volt szó. A végzősök — akik közül -tizennyolcán társadalmi ösztöndíjasok voltak — döntő többsége bejelentette, hogy a gyárban kíván maradni. Mert megtalálta a számítását. Nemcsak az anyagiak miatt döntöttek így, bár ez sem utolsó szempont. A 18 teljesítménybéres kezdőfizetése háromezer forint lesz, öten pedig 11,80 forint és 15,60 forint közötti órabért kapnak. Mindez jelentős előrelépés a tanulói fizetéshez képest. Valamennyien arra a munkahelyre kérték magukat, ahol az utolsó tanulóévben dolgoztak. így cselekedtek, mert ismerik 1 munkatársaikat, tudják, hogy szívesen fogadják őket. » Fogadásukra felkészültek a társadalmi szervezetek is. Elsősorban a KISZ, mivel a fiatalok valamennyien tagjai az ifjúsági szövetségnek. Egyikük megjegyezte: — Akarunk és tudunk is KISZ-munkát végezni. — Ennek semmi akadálya nem lesz — válaszolt Hives József, a KISZ-bizottság titkára. Néhányan egy-két év múlva tovább szeretnének tanulni. Erre minden lehetőségük társaság területén 719 természetvédelmi területet tartanak számon, amelyek az ország területének 18 százalékát teszik ki, több mint 87 000 hektárt foglalnak el. A természetvédelmi területek közül a legrégebbi a Harz-hegységben fekvő Neins- tedt melletti „ördög-fal”. A bizarr formájú sziklacsoporto- zat korát százmillió évre bemegvan. Dicsérendő és követésre méltó szándék. — Nagyon szükséges mind az üzem, mind pedig a dolgozók számára — kapcsolódik a beszélgetésbe Szabó Lajos, a szakszervezeti titkár helyettese. — Az előbbi igazságát — veszi át a szót az egyik tanuló — a mi példánk bizonyítja a legjobban. Az iskola, a gyár segítsége nélkül nehezen jutottunk volna el idáig. terület. A legenda szerint a sziklákat egy ördög dühében dobálta egymásra, mert elveszített egy fogadást. A Neinstedt és Thale városok között elterülő, 135 hektár kiterjedésű természet- védelmi területnek nem csupán az „ördög-fal” a nevezetessége, gyönyörű a könyező táj, ritka a növény- és állatvilága is. t. 1. •• Az Ordög-fal legendája A Német Demokratikus Köz.' csülik, és más 1852 óta védett A KISZ kulturális, köz- művelődési tevékenysége szerves része pártunk köz- művelődési politikájának. Számos jele van annak, hogy fiataljaink körében emelkedett a tudásnak, az állandó, aktív sokoldalú önművelésnek a társadalmi rangja és ezzel együtt mind több ember és közösség támaszt önmagával szemben is növekvő kulturális igényeket. * Munkaformáink és -akcióink hatására érzékelhető a szemléletváltozás a művelődéspolitika jellegének, a művelődés és műveltség növekvő társadalmi szerepének értelmezésében. A helyes út kiválasztásában, felismerésében azonban továbbra is vannak hiányosságok. A határozat elfogadása, a célokkal való egyetértés nem , minden esetben párosult következetes realizálással, aktív cselekvéssel. A művelődési tevékenység és a mozgalmi munka több területe között a kölcsönhatás még nem megfelelő. Az egyéni vállalások és megbízatások rendszere, az értékelés még nem mentes formális elemektől. A közművelődé-;! tevékenység tudatosításának és szervezésének eszköze az akcióprogram „Művelt ifjúságért” jelszóval indított akciója. A KISZ-vézetőségek egy részének munkájában azonban mennviségi szemlélet érvényesül. Kevés a helyi kézA fiatalok művelődése közügy! deményezés. Mindezekkel .együtt lassan fejlődik kulturális, propaganda- és agitációs munkánk. A szemléletformálásban, tudatformálásban jelentős tartalékaink vannak. Propaganda- és agitációs munkánkban ezért erősítenünk kell a kulturális propagandát. A fiatalok, KISZ-tagok körében tudatosítani kell, hogy a határozat végrehajtásában elért eredményeink mellett a végrehajtás folyamatát nem tekinthetjük befejezettnek. A korszerű műveltségben, egyre jobban összefonódik az általános szakmai, politikai műveltség és világnézeti tudatosság. Legfontosabb feladatunknak tartottuk a még hiányzó alapműveltség megszerzését, a kommunista szak-, emberképzést. Agitációs munkánk, patronálási rendszerünk kialakításával segítettük a 8 általános elvégzését, melynek eredményeképpen az üzemedben, tsz-ek- ben évről évre csökken a 8 általánost nem végzett KISZ- tagok száma. Lassú az előrelépés az újratermelődés mellett. Míg évente 30—40 KISZ- tag fejezi be a 8 általánost,’ ugyanakkor évente 150—160 azoknak a KISZ-tagoknak a száma, akik nem rendelkeznek alapműveltséggel. Az önművelés, önképzés elválaszthatatlan az általános, és szakmai műveltség rendszeres gyarapításától. Az alapszervezetek többsége konkrét feladat adásával, a végrehajtás segítésével biztosítja, hogy természetessé váljon a rendszeres oktatáson túli önművelés, olvasás, ízlésformálás, művészetek iránti igény. Az olvasás iránti érdeklődést bizonyítja a könyvtárak látogatottságának emelkedése. Emelkedett a kiállítás-, mozi-, színházlátogató fiatalok száma. A rendszeressé vált történelmi, képzőművészeti kiállítások látogatói között nagyszámban vesznek részt fiatalok, elsősorban szervezett formában. A honismereti mozgalom és kutatás iránti érdeklődés, megnőtt középiskolás fiataljaink körében. A magas számok és a jó eredmények nem jogosítanak elbizakodottságra minket, akik a fiatalok közművelődését, önművelését szervezzük, irányítjuk. A könjfcderjesztés és a könyvtárt látogató fiatalok számának növekedése mellett kevesebb figyelmet fordítunk arra, hogy mit olvassunk? A mozi-, színházlátogató fiatalok száma- mögött Is ellentmondás rejlik. A mai magyar témájú filmek, színdarabok majdnem üres ház előtt mennek. Ugyanakkor a kedvezményes bérleteket, jegyeket csak megveszik a KISZ-alapszervezeteink de nem használják fel. A kiállításlátogatók körében is sok a „kötelező” jelleggel, érdeklődés nélkül látogató közép- iskolások száma. Mindezek felvetik, hogy az agitációs munka mellett a mindennapos szívós munkára kell a hangsúlyt fordítani. Feladatunk a tartalmi hatás erősítése, a közgondolkodást, magatartást, életmódot befolyásoló hatásának fejlesztése. Az önművelés, önképzés szoros kapcsolatban, van a szabad idő hasznos eltöltésével. A megnőtt szabad időt nem tudtuk társadalmilag átfogó eszközrendszerrel lekötni. Az igények kielégítését a közművelődési intézményektől is várják a fiatalok. Azonban úgy érezzük, hogy művelődési intézményeink csak lassú lépésekben, nem elég rugalmasan, a feltételek lassú átcsoportosításával tudják követni az igény- változásokat. Munkájukat a szabad időben művelődni elv alapján szervezik elsősorban, lassan reagálnak a szórakozva művelődés re. követe] ményéKülön figyelmet érdemelnek az ifjúsági klubok, melyek keretet és lehetőséget adnak a klubtagság közös művelődésére és szórakozására, a szocialista közösséggé formálásra. A KISZ feladata a klubok tartalmi tevékenységének és politikai hatékonyságának erősítése. Klubjainkban a klubvezetők és vezetőségek szakmai felkészültsége sem megoldott. Klubjaink többségében a vezető kiválasztásában nem a szakmai hozzáértés, felkészültség a döntő, hanem egyedül a közösség, az ifjúsági munka szeretete, az ilyenirányú érdeklődés.1 A KISZ- szervezetek sem fordítanak kellő gondot a klubvezetők kiválasztására. A közművelődés mozgalmi jellegének erősítésében jelentős szerepe van, s az aktív művelődés fontos színtere az amatőr művészeti mozgalom. A megyében fellendülő művészeti mozgalomban a fiatalok szerepe és aránya (60 százalék) jelentős. A fiatalok körében növekszik népszerűsége az Irodalmi színpadoknak, színjátszó köröknek, énekkaroknak. Az amatőr művészeti csoportokban KISZ-tagjaink KlSZ-megbí- zatásként vesznek részt. A diákifjúság körében fontos szerepet játszanak a diáknapok, szavaióversenyek. Az üzemekben periodikus a művészeti csoportok létrejötte, működése. Néhány munkásfiatal lelkesedése révén, kibontakozóban van a munkásszínpadok létrejötte, a munkáshagyományok ápolása. * Az MSZMP közművelődéspolitikai határozat végrehajtása a fő politikai célkitűzéseknek megfelelően történik. A végrehajtás mintegy négy évében a szemléletformálásban, a közművelődés társadalmi szerepének értelmezésében, a munkásművel ődés- ben, a KISZ-szervezetek munkastílusában jelentős fejlődés történt. A differenciáltabb minőségi munkára ösztönzésben, a társadalmi munkamegosztás megvalósításában, a rendelkezésre álló kulturális lehetőségek jobb kihasználásában eredményeink mellett számos feladat is jelentkezik, amelyek megoldásra várnak! Ponyiné Oszvald Katalin, a KISZ Nógrád megyei Bizottsága agitációs-propaganda titkár« 1 NÖGRÁD — 1979, június .17., vasárnap
