Nógrád. 1979. június (35. évfolyam. 126-151. szám)

1979-06-17 / 140. szám

A törvény harmadik évében Művelődési bizottság — átszervezés alatt Kivétel, vagy ellenpélda? Első látogatás Reich Károly: Nyár. Ok hustonöien Végzős tanulók a FŰTŐBER-ben Az elsS látogatás voltaképp már a sokadik, hiszen a FIM Romhányi Építési Kerámia­gyár kulturális életéről gya­korta olvashatunk lapunk hasábjain. Ezúttal azonban konkrét céllal, a művelődési bizottság tevékenységéről tu­dakozódva kerestük fel a gyár könyvtárát, ahol Megyeri Ilo­na könyvtáros, közművelődési előadón kívül, Orosz Péterné oktatási előadót, a vállalat művelődési bizottságának el­nökét is megtaláltuk. A látogatás körülményeihez hozzátartozik, hogy június ötö­diké egyike volt a hónap leg­melegebb napjainak, s a ko­ra délutáni órákban már-már elviselhetetlenné vált a hőség. A meleget gépkocsink sem tudta elviselni, és — különbö­ző műszaki problémák miatt — csak fél háromra gördül­tünk a gyárkapu elé, ahol a portás jóindulatúan figyelmez­tetett, hogy az irodákban há­romkor lejár a munkaidő, ilyen kánikulában nem fognak lelkesedni a kései vendégért. Hát, lelkesedni valóban nem lelkesedtek. Beszélgetőpartne­reim is értésemre adták, hogy ma nincs kedvük „túlórázni”. Mitagadás magam is érez­tem, hogy e tikkasztó hőség­ben a művelődési bizottság munkájáról kérdezősködni leg­alább annyira nem aktuális, mint mondjuk egy homoksi­vatagban vándorló karaván szomjas tagjaitól érdeklődni kedvenc italuk felől. Meg az­tán mit lehet megtudni egy vállalati művelődési bizottság tevékenységéről, alig fél óra alatt? Némi szerencse — no és az Illetékesek segítségével —, véletlenül épp a lényeget si­került megtudni: hogy tudni­illik a bizottság éppen átszer­vezés alatt áll. De adjuk át a szót Orosz Péternének, a mű­velődési bizottság jelenlegi él- nőkének: — Művelődési bizottságunk hetvenhét végén alakult, öt fővel. Tagja a bizottságnak a tmk-vezető, egy műszaki el­lenőr, egy üzemírnok — aki egyébként szb-tag is; a köz- művelődési előadó és az okta­tási előadó. Egyébként én kép­viselem a gyárat a FIM köz­ponti művelődési bizottságá­ban is. — Mi teszi szükségessé a bi­zottság átszervezését? —: A művelődési bizottságot tizenegy főre szeretnénk bőví­teni. Utánanéztünk a művelő­dési bizottságokra vonatkozó rendeleteknek, melyek két társelnök és egy titkár meg­létét is előírják. Továbbá a gazdasági vezetést is szeret­nénk jobban bevonni a köz- művelődési munkába. — Hogyan lehet, hogy erre csak másfél évvel a megala­kulás után került sor? Ha a művelődési bizottságokról szóló dokumentumokat csak másfél év után tanulmányoz­ták át, mi alapján végezte ed­dig munkáját a bizottság? Válaszából megtudom, hogy a bizottság évente 3—4 alka­lommal ülésezik, s hogy egy­séges tervet dolgoztak ki. Egyébként a tavalyi munkáról készített beszámolóból és az idei terv írásos anyagából minden kérdésemre választ kaphatok. Azzal búcsúzóul át­adta az említett tervet, amiből valóban kitűnik, hogy élénk a vállalat kulturális élete, a sok­rétű tevékenység három fő terület; a közművelődés, az Második Kollár Józsefet, a gyár igaz­gatóját nem lepi meg a dolog. — Megmondom őszintén, nem szeretem a bizottságokat. A tartalom a fontos, nem a for­ma. Nálunk— s ezt közel tíz­éves tapasztalat alapján mondhatom —, a művelődési bizottságok megalakítására vo­natkozó rendeletek előtt már kialakult formái voltak a köz- művelődésnek. Itt természet­szerűen „mentek a dolgok” ezen a,téren is, a demokrácia fórumain kialakultak a kap­csolattartás „játékszabályai”. Lehet, hogy a művelődési bi­zottság formálisan működik, meglehet a jövőben jobban oda kell figyelni tevékenysé­gére, a kulturális alkalmak propagálásában, a mozgósítás­ban talán valóban tehet ez a bizottság még valamit, de vé­leményem szerint a lényeg, hogy a közművelődési törvény tartalmi részének, valódi cél­jának tegyünk, eleget. Márpe­dig úgy érzem eleget tettünk, és a jövőben is eleget fogunk tenni a törvényben megfogal­mazottaknak. Egyik legfonto­sabb feladatunknak tartjuk dolgozóink kulturális szintjé­nek emelését. Ha erre a kiala­okatás és a sportéletre irányul stb., stb„ stb... Magunkra maradva Megyeri Ilonát — aki ismeretségünkre való tekintettel további tíz percet szánt rám — kérdezem, hogyan jut érvényre a műve­lődési bizottság javaslattevő, véleményező és koordináló funkciója? — ...? Néhány további kérdés és néhány további „kimerítő” válasz után rá kell jönnöm, hogy a művelődési bizottság nemcsak a művelődési bizott­ságok összetételére vonatkozó irányelvekkel nincs tisztában. Felelősséggel állíthatjuk, hogy a FIM Romhányi Építési Ke­rámiagyárának művelődési bi­zottsága a legteljesebb mér­tékig formális bizottság. Csak­hogy! A vállalat közművelődési munkája ennek ellenére pél­damutató. Erről tények tanús­kodnak. De ebben vajmi ke­vés része van a művelődési bizottságnak, az eredményeket — az egyszerűség kedvéért — a komplex művelődési tervben a művelődési bizottság szám­lájára „írják is jóvá”. látogatás kult formák alkalmasak, ak­kor ezen kár változtatni! Kormos József, a gyár új­donsült KISZ-titkára is hason­ló véleményen van. — Meg­győződésem, hogy nem a mű­velődési bizottságra, hanem a rendeletre volt szükség, mert nem mindenhol mennek olyan jól a dolgok, mint nálunk. Itt, korábbi munkahelyem­hez képest lényegesen aktívabb a közművelődési élet, s hogy ez mennyire köszönhető a mű­velődési bizottság koordináló tevékenységének — azt nem tudom. Nem válnak külön a dolgok, és szerintem ez a jó. A gyárban a legtöbb kultu­rális rendezvényt a szocialista brigádok és a KISZ patronál­ja; A brigádok kulturális vál­lalásai között szerepel, hogy a vállalaton belül szervezzenek valamilyen közművelődési programot, az egész gyár ré­szére. A beérkezett javaslato­kat egy személy oen Megyeri Ilona egyezteti és a „hézagok” betöltését a KíSJS-re bízza. Így aztán a művelődési alkal­mak csaknem minden típusa megtalálható a gyár kulturá­lis programjai között... Pintér Károly A FŰTÖBER nagybátonyi gyárának vezetői a közelmúlt­ban az üzem végzős tanulóit fogadták. Azt a huszonöt fia­talembert akik a szakmunkás- vizsga után rövidesen munká­ba állnak, remélhetőleg egy életre szóló szerződést köt­nek. A gyár horgásztanyáján folytatott kötetlen beszélge­tésen az elhelyezkedés, a bér­besorolás és a továbbtanulás lehetőségeiről, a közéletről, az egymást kölcsönösen érintő üzemi, az egyéni kérdésekről volt szó. A végzősök — akik közül -tizennyolcán társadalmi ösz­töndíjasok voltak — döntő többsége bejelentette, hogy a gyárban kíván maradni. Mert megtalálta a számítását. Nem­csak az anyagiak miatt dön­töttek így, bár ez sem utolsó szempont. A 18 teljesítmény­béres kezdőfizetése három­ezer forint lesz, öten pedig 11,80 forint és 15,60 forint kö­zötti órabért kapnak. Mind­ez jelentős előrelépés a tanulói fizetéshez képest. Valamennyien arra a mun­kahelyre kérték magukat, ahol az utolsó tanulóévben dolgoz­tak. így cselekedtek, mert is­merik 1 munkatársaikat, tud­ják, hogy szívesen fogadják őket. » Fogadásukra felkészültek a társadalmi szervezetek is. El­sősorban a KISZ, mivel a fia­talok valamennyien tagjai az ifjúsági szövetségnek. Egyi­kük megjegyezte: — Akarunk és tudunk is KISZ-munkát vé­gezni. — Ennek semmi aka­dálya nem lesz — válaszolt Hives József, a KISZ-bizottság titkára. Néhányan egy-két év múl­va tovább szeretnének tanul­ni. Erre minden lehetőségük társaság területén 719 termé­szetvédelmi területet tarta­nak számon, amelyek az or­szág területének 18 százalékát teszik ki, több mint 87 000 hektárt foglalnak el. A természetvédelmi terüle­tek közül a legrégebbi a Harz-hegységben fekvő Neins- tedt melletti „ördög-fal”. A bizarr formájú sziklacsoporto- zat korát százmillió évre be­megvan. Dicsérendő és köve­tésre méltó szándék. — Nagyon szükséges mind az üzem, mind pedig a dol­gozók számára — kapcsolódik a beszélgetésbe Szabó Lajos, a szakszervezeti titkár helyet­tese. — Az előbbi igazságát — veszi át a szót az egyik ta­nuló — a mi példánk bizonyít­ja a legjobban. Az iskola, a gyár segítsége nélkül nehezen jutottunk volna el idáig. terület. A legenda szerint a sziklákat egy ördög dühében dobálta egymásra, mert elve­szített egy fogadást. A Neinstedt és Thale vá­rosok között elterülő, 135 hektár kiterjedésű természet- védelmi területnek nem csu­pán az „ördög-fal” a neveze­tessége, gyönyörű a könyező táj, ritka a növény- és állat­világa is. t. 1. •• Az Ordög-fal legendája A Német Demokratikus Köz.' csülik, és más 1852 óta védett A KISZ kulturális, köz- művelődési tevékenysége szerves része pártunk köz- művelődési politikájának. Számos jele van annak, hogy fiataljaink körében emelke­dett a tudásnak, az állandó, aktív sokoldalú önművelésnek a társadalmi rangja és ezzel együtt mind több ember és közösség támaszt önmagával szemben is növekvő kulturá­lis igényeket. * Munkaformáink és -akció­ink hatására érzékelhető a szemléletváltozás a művelő­déspolitika jellegének, a mű­velődés és műveltség növek­vő társadalmi szerepének ér­telmezésében. A helyes út kiválasztásában, felismerésé­ben azonban továbbra is van­nak hiányosságok. A határo­zat elfogadása, a célokkal va­ló egyetértés nem , minden esetben párosult következe­tes realizálással, aktív cse­lekvéssel. A művelődési te­vékenység és a mozgalmi munka több területe között a kölcsönhatás még nem meg­felelő. Az egyéni vállalások és megbízatások rendszere, az értékelés még nem mentes formális elemektől. A közművelődé-;! tevékeny­ség tudatosításának és szerve­zésének eszköze az akcióprog­ram „Művelt ifjúságért” jel­szóval indított akciója. A KISZ-vézetőségek egy részé­nek munkájában azonban mennviségi szemlélet érvé­nyesül. Kevés a helyi kéz­A fiatalok művelődése közügy! deményezés. Mindezekkel .együtt lassan fejlődik kultu­rális, propaganda- és agitációs munkánk. A szemléletformá­lásban, tudatformálásban je­lentős tartalékaink vannak. Propaganda- és agitációs mun­kánkban ezért erősítenünk kell a kulturális propagan­dát. A fiatalok, KISZ-tagok körében tudatosítani kell, hogy a határozat végrehajtá­sában elért eredményeink mellett a végrehajtás folya­matát nem tekinthetjük befe­jezettnek. A korszerű műveltségben, egyre jobban összefonódik az általános szakmai, politikai műveltség és világnézeti tu­datosság. Legfontosabb fel­adatunknak tartottuk a még hiányzó alapműveltség meg­szerzését, a kommunista szak-, emberképzést. Agitációs munkánk, patronálási rend­szerünk kialakításával segí­tettük a 8 általános elvégzé­sét, melynek eredményekép­pen az üzemedben, tsz-ek- ben évről évre csökken a 8 általánost nem végzett KISZ- tagok száma. Lassú az előre­lépés az újratermelődés mel­lett. Míg évente 30—40 KISZ- tag fejezi be a 8 általánost,’ ugyanakkor évente 150—160 azoknak a KISZ-tagoknak a száma, akik nem rendelkez­nek alapműveltséggel. Az önművelés, önképzés el­választhatatlan az általános, és szakmai műveltség rend­szeres gyarapításától. Az alap­szervezetek többsége konkrét feladat adásával, a végrehaj­tás segítésével biztosítja, hogy természetessé váljon a rendszeres oktatáson túli ön­művelés, olvasás, ízlésformá­lás, művészetek iránti igény. Az olvasás iránti érdeklődést bizonyítja a könyvtárak lá­togatottságának emelkedése. Emelkedett a kiállítás-, mo­zi-, színházlátogató fiatalok száma. A rendszeressé vált történelmi, képzőművészeti kiállítások látogatói között nagyszámban vesznek részt fiatalok, elsősorban szerve­zett formában. A honismereti mozgalom és kutatás iránti érdeklődés, megnőtt középis­kolás fiataljaink körében. A magas számok és a jó eredmények nem jogosítanak elbizakodottságra minket, akik a fiatalok közművelődé­sét, önművelését szervezzük, irányítjuk. A könjfcderjesztés és a könyvtárt látogató fiatalok számának növekedése mellett kevesebb figyelmet fordí­tunk arra, hogy mit olvas­sunk? A mozi-, színházlátoga­tó fiatalok száma- mögött Is ellentmondás rejlik. A mai magyar témájú filmek, szín­darabok majdnem üres ház előtt mennek. Ugyanakkor a kedvezményes bérleteket, je­gyeket csak megveszik a KISZ-alapszervezeteink de nem használják fel. A kiállí­táslátogatók körében is sok a „kötelező” jelleggel, érdek­lődés nélkül látogató közép- iskolások száma. Mindezek felvetik, hogy az agitációs munka mellett a mindenna­pos szívós munkára kell a hangsúlyt fordítani. Feladatunk a tartalmi ha­tás erősítése, a közgondolko­dást, magatartást, életmó­dot befolyásoló hatásának fejlesztése. Az önművelés, ön­képzés szoros kapcsolatban, van a szabad idő hasznos el­töltésével. A megnőtt szabad időt nem tudtuk társadalmi­lag átfogó eszközrendszerrel lekötni. Az igények kielégí­tését a közművelődési intéz­ményektől is várják a fiata­lok. Azonban úgy érezzük, hogy művelődési intézménye­ink csak lassú lépésekben, nem elég rugalmasan, a fel­tételek lassú átcsoportosítá­sával tudják követni az igény- változásokat. Munkájukat a szabad időben művelődni elv alapján szervezik elsősorban, lassan reagálnak a szórakoz­va művelődés re. követe] ményé­Külön figyelmet érdemel­nek az ifjúsági klubok, me­lyek keretet és lehetőséget adnak a klubtagság közös művelődésére és szórakozá­sára, a szocialista közösséggé formálásra. A KISZ felada­ta a klubok tartalmi tevé­kenységének és politikai haté­konyságának erősítése. Klub­jainkban a klubvezetők és vezetőségek szakmai felké­szültsége sem megoldott. Klubjaink többségében a ve­zető kiválasztásában nem a szakmai hozzáértés, felké­szültség a döntő, hanem egye­dül a közösség, az ifjúsági munka szeretete, az ilyen­irányú érdeklődés.1 A KISZ- szervezetek sem fordítanak kellő gondot a klubvezetők kiválasztására. A közművelődés mozgalmi jellegének erősítésében jelen­tős szerepe van, s az aktív művelődés fontos színtere az amatőr művészeti mozgalom. A megyében fellendülő művé­szeti mozgalomban a fiatalok szerepe és aránya (60 száza­lék) jelentős. A fiatalok körében növekszik népszerű­sége az Irodalmi színpadok­nak, színjátszó köröknek, énekkaroknak. Az amatőr művészeti csoportokban KISZ-tagjaink KlSZ-megbí- zatásként vesznek részt. A diákifjúság körében fon­tos szerepet játszanak a di­áknapok, szavaióversenyek. Az üzemekben periodikus a művészeti csoportok létrejöt­te, működése. Néhány mun­kásfiatal lelkesedése révén, kibontakozóban van a mun­kásszínpadok létrejötte, a mun­káshagyományok ápolása. * Az MSZMP közművelődés­politikai határozat végrehaj­tása a fő politikai célkitűzé­seknek megfelelően történik. A végrehajtás mintegy négy évében a szemléletformálás­ban, a közművelődés társa­dalmi szerepének értelmezé­sében, a munkásművel ődés- ben, a KISZ-szervezetek mun­kastílusában jelentős fejlő­dés történt. A differenciál­tabb minőségi munkára ösz­tönzésben, a társadalmi munkamegosztás megvalósítá­sában, a rendelkezésre álló kulturális lehetőségek jobb kihasználásában eredménye­ink mellett számos feladat is jelentkezik, amelyek meg­oldásra várnak! Ponyiné Oszvald Katalin, a KISZ Nógrád megyei Bizottsága agitációs-propaganda titkár« 1 NÖGRÁD — 1979, június .17., vasárnap

Next

/
Oldalképek
Tartalom