Nógrád. 1979. június (35. évfolyam. 126-151. szám)

1979-06-15 / 138. szám

I Jó ütemben halad a ZIM salgótarjáni gyára öntödéjének rekonstrukciója. A DISAMA- TIC automata formázógépsor első egységének a szerelése rövidesen befejeződik. Szerelését egy hónappal ezelőtt kezdték el a Kohászati Gyárépítő Vállalat Egyesült erő ifjúsági bri­gádjának tagjai. A képen a kollektíva néhány tágja a következő munkafázist beszéli meg István Lajossal, a ZIM beruházási csoportjának vezetőjével. —bábéi felv.— Mi várható az első fél év végéig Sikerre számítanak Salgótarjánban r Bár sok üzemünkben már a következő negyedév sikeres indításán fáradoznak, mégis gyakran szóba kerül: mi várható az első fél évben? Indokoltan, mert az első hathavi program jó, vagy kevésbé jó teljesítése sok tekintetben meghatározza az elkövetkező időszak tennivalóit, befolyásolja a dolgozók közérzetét, hangulatát, aminek jó, vagy kellemetlen hatását a dolgozók saját pénztárcájukon is megérzik. Ezért nem érdek­telen a megyeszékhely üzemeiből, a kilátásokról egy csokor- ravalót átnyújtani. Alkatrészekből többet A salgótarjáni bányagép­gyár dolgozóinak nem volt könnyű dolguk, mert a kész­letgazdálkodás megszigorítá­sának jegyében végezték ed­dig termelőmunkájukat. Még­hozzá sikerrel! Május végéig 100,7 százalékra teljesítették időarányos tervüket. Érté­kesítési gondjuk nem vőlt. A tervteljesítésen belül az alkat­részgyártás 15 százalékkal ha­ladja meg az eredeti elkép­zeléseket. Ennek előnyét, jó­tékony hatását a bányászok érzik a meghibásodott munka­gépek gyorsabb kijavításában. A készáruból továbbra is a BSZ—4 szállítószalagok és azok tartalék alkatrészei vi­szik a főszerepet. Ebben a hónapban 40—42 millió forint értékű készárut kell előállítania a szorgalmas, igyekvő kollektívának. Szá­mításaik szerint sikerül an­nak ellenére, hogy jelenlegki­sebb anyaghiányok, koope­rációs kötelességek nem telje­sítéséből adódó zavarok féke­zik a napi ütemes termelőte­vékenységet. Csak dolgozni kell A VEGYÉPSZER salgótar­jáni gyárának dolgozói az év elején a különböző objektív és szubjektív okok miatt nem teljesítették minden esetben az általuk megszabott prog­ram előírásait. Később aztán egyenesbe jöttek. Az első fél évben tervezett 200 millió forint értékű ter­melési értékből június 13-ig 168 milliót .teljesítettek. In­formátorunk szerint minden feltétel megvan ahhoz, hogy a hátralevő feladatokat ma­radéktalanul teljesítsék. Csak dolgozni kell, de nagyon... Szerdán két saválló tartályt indítottak útnak a Német De­mokratikus Köztársaságba. Ma újabb kettő hagyja el á salgótarjáni gyárat. A hó­nap végéig pedig hat atom- erőművi készüléket küldenek az NDK-s megrendelőnek. Nagy munkát jelent a cse­peli Egyedi Gépgyárnak ké­szülő klórszállító tartályok elkészítése. Tartani tudják a határidőket. Nagy ütemben állítják össze azt a 25 klórhordót, amelyet az ország különböző vegyigyá­raiban használnak fel. A ta­valyi Budapesti Nemzetközi Vásáron, a beruházási javak szakvásárán, nagydíjat nyert mérőállomásokból előrelátha­tólag négyet készítenek el jú­nius . végéig. Kiszállításukra csak a következő hónapban ke­rülhet sor. A drágábból többet Az ötvözetgyár vezetői fel­mérve a fél év végéig kínál­kozó lehetőségeket és a fel­adatokat, úgy számolnak, hogy a kollektíva szorgalmá­val és segítségével az első hat­havi termelési tervet több mint 7 millió forinttal tudják túlszárnyalni. Ez azért válik lehetővé, mert a jó bevételt hozó ferrowol iramból — ami utólag került a termelési programba — terven felül 15 tonnát állítanak elő. Ezzel szemben az alacsonyabb ér­téket képviselő különböző ferroszilíciumokból 127 ton­nával maradnak el eredeti el­képzelésüktől. Ez azért követ­kezik be, mert az I-es ke­mence váratlan meghibáso­dása a tervezett szintet jóval meghaladta. A jó pénzt hozó ferrowolf- ram termelésének előnye tük­röződik a nyereség alakulásá­ban is. Az előzetes- számítá­sok szerint 500 ezer forinttal haladja meg a tervezettet. Világ proletárjai, egyesüljetek! NÓGRÁD AZ MSZMP NOGRAD MEGYÉI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TANACS LAPJA XXXV. ÉVF:, 138. SZÁM ARA: 1.20 FORINT 1979. 10NIUS 15., PÉNTEK Megkezdődött az országgyűlés nyári ülésszaka Fejlődésünk alapja a hatékonyabb gazdálkodás Csütörtökön délelőtt a Parlamentben megnyílt az or­szággyűlés nyári ülésszaka. Legfelsőbb államhatalmi testüle­tünk tanácskozásán megjelent Losonczi Pál, a Magyar Nép- köztársaság Elnöki Tanácsának elnöke. Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára és Lázár György a Minisztertanács elnöke is. Az ülést Péter János, az ország- gyűlés alelnöke nyitotta meg, majd a testület jegyzőkönyvé­ben örökítette meg a legutóbbi ülésszak óta elhunyt Bélák Sándor képviselő, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja, nyugalmazott egyetemi tanár érdemeit. Az országgyű­lés ezt követően igazoltnak jelentette ki az újonnan megvá­lasztott Óvári Miklós és dr. Végh György képviselőket, majd elfogadták a napirendet: í. A Magyar Népköztársaság 1978. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslat: 2. Az állami pénzügyekről szóló törvényjavaslat; 3. Interpellációk. Az elfogadott napirendnek megfelelően Faluvégi Lajos pénz­ügyminiszter tartotta meg expozéját. Faluvégi Lajos expozéja — Az 1978-as gazdasági esztendő az ötödik ötéves terv­időszak harmadik — mondhat­juk úgy is — kulcséve volt. Az éves népgazdasági 'terv és az állami költségvetés az öt évre kitűzött gazdaságpolitikai céloknak a változó körülmé­nyekhez igazodó megvalósítá­sát szolgálta — állapította meg expozéjának bevezetőjében a miniszter, majd áttekintette, hogy az 1978-as esztendő gaz­dasági eredményei mennyire segítették a fejlődés, az egyen­súly és a hatékonyság együttes követelményeinek valóra váltá­sát. Megállapította, hogy gaz­dasági növekedésünk üteme 1978-ban lassúbb volt a ter­vezettnél: a nemzeti jövedelem csak 4 százalékkal nőtt. Ez azonban nem járt együtt a hatékonyság javulásával és az elosztási arányok kívánatos változásával sem. A behoza­tali többlet a tervezett csök­kenés helyett növekedett. A felhalmozás nagyobb mint ahogy terveztük. 1978-ban 197 milliárd forintot, 15 milliárd- dal többet költöttünk beruhá­zásokra, mint amennyivel az éves tervben számoltunk. Ez meghaladja mai gazdasági le­hetőségeinket. Aránytalanul készültek fel, mint amire utó- megnőttek a készletek is. A lag az értékesítés lehetőségei vállalatok és a szövetkezetek — elsősorban az exportpiacok ugyanis nagyobb termelésre — igazoltak. A lakosság életkörülményei mérsékelten, de folyamatosan javultak. A tervidőszak há­rom éve során a lakosság fo­gyasztása 10 százalékkal — ebből 1978-ban 3 százalékkal — lett nagyobb. Ez némileg kisebb a tervezettnél. A bé­rek és a keresetek növekedé­se 1978-ban erőteljesebb volt, mind az előző évinél, mind az előirányzottnál. A kerese­tek növekedésének legnagyobb hányada a vállalati hatáskör­ben végrehajtott béremelések­ből származott, ami — több mint 250 gazdálkodó szerve­zetnél — talán túlzott mérté­kű is volt. Drágán üzemelnek a berendezések Faluvégi Lajos, ezután részletesen elemezte a nép­gazdaság egyensúlyának ala­kulását befolyásoló tényező­ket és a többi között szólt ar­ról, hogy a termelési szerke­zet korszerűsítésében már mutatkoznak bizonyos kezde­ti eredmények. Sajnos, azon­ban — mutatott rá — ma, még elég gyakori, hogy a mű­szaki korszerűsítés nem elég hatékony: drágán üzemeltetik a berendezéseket, vagy nem elég korszerű a termék, amit gyártanak velük, s így nem lehet jó áron eladni. Sok vál­lalat nem is érzi eléggé, mi­lyen fontos termékszerke­zetének alakítása, s ebben el­sősorban az irányítás és a szabályozás a hibás, mert nem teremtett elég szigorú fel­tételeket. a gazdálkodásban, s a vállalatokkal nem éreztet­te a termelés, az értékesítés, és a fejlesztés szigorú, sürge­tő körülitiényeit. Ezért — hangsúlyozta a miniszter — a szerkezetváltozást központi intézkedésekkel is serkente­ni. kell. A továbbiakban egyebek között arról beszélt, hogy ha­laszthatatlanok az energiataka­rékosság és az ezzel kapcso­latos ésszerűsítés feladatai. (Folytatás a 2, oldalon) Elutazott a salgótarjáni küldöttség Városnézésre indulnak a finn vendegek. A finn—magyar barátsági hét keretében küldöttségek cseréjére került sor Salgótar­ján és finn testvérvárosa, Van- taa között. A húsztagú ma­gyar delegációt — amelynek tagjai a városi tanács és a Hazafias Népfront városi bi­zottságának aktivistái — dr. Hegedűs Károly, a Salgótar­jáni városi Tanács végrehajtó bizottságának titkára vezeti. A salgótarjáni küldöttek tegnap repülőgépen indultak útnak Ferihegyről, ahol Morvái Er­nő, a városi tanács általános elnökhelyettese búcsúztatta őket. Hazaérkezésükre jú­nius 22-én lehet számítani. Finn vendégeink tegnap dél­ben érkeztek meg Salgótar­jánba, s a Karancs Szálló mo­zaiktermében Herczeg Ist­ván, az MSZMP Salgótarjáni városi Bizottságának titkára, Fekete Nándor, a városi ta­nács elnöke, Morvái Ernő, Ku­gel Tiborné tanácselnök-he­lyettes fogadta a megyeszék­hely testvérvárosának kül­dötteit.' Salgótarján és Van- taa között a barátság 1976-ban kezdődött, s a rokon néppel bontakozó kapcsolatok fejlő­dését együttműködési szer­ződés serkenti. Ezt 1977.. ok­tóberének közepén írták alá Salgótarjánban. (írásunk a magyar—finn kulturális kap­csolatokról az 5. oldalon.) A Salgótarjánba érkezett vendégek 32 fős csoportját Peltomäki Jukka tanácstag, a szociáldemokrata tanács­csoport elnöke vezeti, aki Lau- ri. Lairala polgármester és Kalevi Álén vb-elnök nevé­ben a vantaaiak forró üdvöz­letét és jókívánságait tolmá­csolta. A finn testvérváros képvi­selői délután a József Attila megyei Művelődési Központba látogattak. Ma megtekintik a bányamúzeumot, az ■öblösüveg­gyárat, valamint városnéző sá» tán vesznek részt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom