Nógrád. 1979. június (35. évfolyam. 126-151. szám)
1979-06-02 / 127. szám
Megkülönböztetett figyelmet a közérdekű bejelentésekre Ülést tartott az országgyűlési képviselők Nógrád Az országgyűlési képviselők Nógrád megyei csoportja pénteken Pásztón tartotta soron következő ülését. Megyénk képviselői először ellátogattak a Váci Kötöttárugyár pásztói gyáregységébe, ahol a vendégeket Juhász Sándor, az MSZMP Pásztói járási Bizottságának első titkára, a járás, és a nagyközség párt- és állami vezetői fogadták. A gyárban az országgyűlési képviselőket, a társaságukban ievő Hofjer István, a megyei tanács elnökét és Marczinek Istvánt, a Hazafias Népfront Nógrád megyei titkárát, Erki Dénes gyárigazgató, a hat éve alapított gyár termelési eredményeiről, a szociális és kulturális intézkedésekről tájékoztatta. A gyárlátogatás után a vendégek számos kérdést tettek fel a házigazdáknak. Az országgyűlési képviselők megyei csoportja ezután Céczi János, az MSZMP KB tagja, a megyei pártbizottság első titkára, a képviselőcsoport vezetője elnökletével a megyei tanács vb pásztói járási hivatala tanácskozó termében folytatta munkáját. Dr. Körmendy Józsefnek, a megyei tanács végrehajtó bizottsága titkárának előterjesztésében megvitatta és tudomásul vette a közérdekű bejelentésekről, javaslatokról és panaszokról szóló 1977. évi. I. törvény alkalmazásának főbb tapasztalatairól szóló tájékoztatót. A vitában részt vett Gajdos János, Ssomszéd Gy. István, Vass József, dr. Hütter Csaba és Dancsák Lászlóné képviselő, valamint Marczinek István. Megyénk képviselői megállapították, hogy 1977. december 1-től 1978. november 30-ig 1197 közérdekű bejelentés, 2257 közérdekű javaslat és megyei csoportja 295 panasz érkezett a tanácsokhoz. Tudomásul vette a csoport, hogy a törvény a lakosság és a tanácsi dolgozók körében kedvezőbb fogadtatásra talált. Erősítette a lakosság és a tanácsi apparátus körében a politikai, jogi és erkölcsi felelősségérzetet és növelte a lakosság bizalmát a helyi vezetésben dolgozók iránt. A törvény egyre következetesebb alkalmazása kapcsán a tanácsi szerveknél biztosított a bejelentések gyorsabb, megnyugtatóbb és egységesebb intézése. Azt is kimondották megyénk ország- gyűlési képviselői, hogy a tanácsi vállalatok, intézmények és szövetkezetek vezetői, ügyintézői viszont csak részben ismerik és alkalmazzák helyesen az 1977. évi I. törvényt. Helyenként gondot jelent az is, hogy a közérdekű bejelentéseket, a panaszokat kiváltó okokat nem vizsgálják nem elemzik, s nem tesznek kellő intézkedéseket megszüntetésükre. Több helyen nem érzékelik még megfelelően a törvény szellemét, politikai célkitűzéseit, s nem látják világosan, hogy a törvény következetes alkálmazásával olyan fontos célok megvalósítását szolgálják, mint a szocialista demokratizmus fejlesztéseit, ezen belül közéletünk demokratizmusának szélesítését, továbbá a szocialista törvényesség biztosítását, a társadalmi tulajdon védelmét, a munkafegyelem erősítését, a közéleti tisztaság megóvását, a jogos egyéni érdek ér- vényrejuttatását és az állami munka javítását. Megyénk országgyűlési képviselői következtetéseket is levontak. Ebben a többi között kimondták: Ügy látják, hogy fokozottabb elismerésben, tiszteletben kell részesíteni azokat, akik a közösség érdekében tesznek bejelentéseket, javaslatokat. Segíteni kell az állampolgárokat, hogy bátran éljenek ez irányú jogaikkal. Ugyanakkor udvariasan, de határozottabban indokölt i fellépni a rágalmazókkal, a panaszjoggal visszaélőkkel szemben. Ezután a megyei képviselő- csoport Nagy Józsefnek, a Pásztói nagyközségi közös Tanács elnökének előterjesztésében megvitatta és tudomásul- vette a Pásztó nagyközség fejlesztésének tapasztalatairól és feladatairól szóló tájékoztatót. Ebben a vitában részt vett Hoffer István, a megyei tanács elnöke is. Géczi János tájékoztatta megyénk országggyűlési képviselőit a Parlament nyári időszaka előkészítésének feladatairól, a megye politikai és gazdasági életének jelenlegi helyzetéről. Házunk előtt faragnak az ácsok, ide hallik a kopácsolá- sok — így az ismert dal. Gömbicz Sándorék nem ház előtt faragnak. A salgótarjáni síküveggyár készülő feldolgozóüzemét építik idestova hat esztendeje. Megyénk állami építőipari vállalatának ácsbrigádja soha nem is bíbelődött családi házakkal, ök a beruházási munkálatokba fektették és fektetik energiájukat. Mielőtt Tarjánba jöttek volna a bá- tonyi FŰTÖBER-üzemet építették. Azóta — átmenetileg — a MÜM-épületen dolgoztak. — Nem bajosabb ez a munka se — mondja Gömbicz Sándor, a brigádvezető —, csak veszélyesebb. Huszonhárom méter magas az épület. Mi szereltük az állványokat, zsaluztunk, ideiglenes födémeket készítettünk. A nehezén — úgy ' tetszik — már túl vannak. Masszívan áll a vasszerkezet; a feldolgozószinteken a kőműves- munka vastagja kész. Csak a tátongó liftaknákban állnak még fagerendák, pallók. A Gömbicz-brigád egy gépház betonfalát zsaluzza; evvel is készen lesznek hamar. Mi van még? Töméntelen használt anyag: deszka, léc, drót, kapocs, szög, bak stb. Ezek eltakarítása a soron levő feladat. — Egy-egy szinten háromFórum ’79 Gyermekeink joga ;.A gyermekeknek — egészséges fejlődésük érdekében — a világon mindenütt különleges gondoskodásra és megkülönböztetett figyelemre van szükségük” — állapította meg az Egyesült Nemzetek Szervezetének 1959-es, a gyermekek jogairól szóló deklarációja. Most a nyilatkozat elfogadásának 20. évfordulóján, június 2-től 7-ig hazánkban a Parlamentben rendezik meg a Kormányszintű nemzetközi fórumot, mely a gyermekév kiemelkedő eseménye. Nyolcvan arszág képviselői, kormány- szakértők, az ENSZ és szakosított szervei, megfigyelők jöttek el a több napos tanácskozásra, hogy megvitassák a nemzetközi együttműködés lehetőségeit a gyermekek boldogabb és biztonságosabb jövőjéért. A fórum célja, hogy szerte a világon érvényre jussanak a gyermekek jogai — fajra, színre, nemre, nyelvre, vagyonra, vallásra, társadalmi származásra tekintet nélkül. — Mihez van joga a gyermeknek? — A válasznak Európától Amerikáig, Ázsiától, Afrikáig egyformán kell hangoznia: — Hogy boldogabb legyen; hogy saját és a társadalom javára, fizikailag, szellemileg, erkölcsileg, lelkileg fejlődjék, egészséges környezetben a szabadság és a méltóság viszonyai között; hogy születésétől kezdve szeretet és megértés, szülői gondoskodás vegye körül, anyagi biztonságban. A gyermeknek joga van az oktatásra, legalább elemi iskolás fokon lehetővé kell tenni, hogy elsajátítsa az általános műveltséget, s képességei szerint a társadalom hasznos tagja legyen. Joga van a játékhoz, a szórakozáshoz. A felnőttek kötelessége, hogy védjék a gyermekeket az elhanyagolás, a kizsákmányolás, a kegyetlenség minden megnyilvánulásával szemben. Gyermekeinket a népek közötti barátság a béke és testvériség szellemében kell nevelnünk az önzetlenségre, a közösségi életre, hogy képességeiket a társadalom javára kamatoztassák. A világ különböző részéből itt-tartózkodó küldöttek a hatnapos program alatt országjáró látogatásaikon meggyőződhetnek arról, hogy sálunk, Magyarországon a legnagyobb kincs a gyermek, minden az ő érdekében történik, nekik építjük a jövőt. Az elmúlt húsz év alatt minden eddigi — a világ haladó közvéleményétől támogatott — igyekezet ellenére sem sikerült megnyugtató körülményeket teremteni a föld valamennyi gyermekének, melyek alapvető jólétüket biztosítanák. Még mindig sok — főleg a fejlődő országokban — az elégtelenül tápláltak száma, az egészségügyi szolgáltatásokról nem is beszélve. Megrendítő, hogy ezek a gyermekek nem ismerik az élet legelemibb örömeit. A fórum nagymértékben hozzájárulhat ahhoz, hogy a gyermekek helyzetének felülvizsgálására ösztönözze a világot és mozgósítson, a jólétükhöz szükséges támogatásra. A legifjabb nemzedék védelmét szolgáló nemzetközi méretű erőfeszítések egyben a társadalmi haladást is szolgálják. És a békét, melytől a gyermekek élete, boldogsága függ. Gyógyváros az erdőben Habarovszk külterületén er- is-ligetes tájon felépült a ívol-Kelet legnagyobb egész- gügyi komplexuma, valósá- s „gyógyváros”, amely már gadta az első félezer betelt. A nyolcemeletes főépü- tben helyet kapott hat kór- izi oszály, laboratórium, fi- coterápiás osztály, gyógy- Az új kórházat a legkorszerűbb berendezésekkel látták el. Külön épületben kapott helyet a gazdasági osztály, valamint a tantermek. Jelenleg épül egy négyemeletes műtőblokk. Ez a kórház a harmadik egészségügyi intézmény, amely viszonylag rövid idő alatt épült fel a városban. Sivatagi vízvezetékek Türkménia északi részén mrég kezdte el működését y 24 kilométer hosszúságú svezeték. Ez a hetedik víz- zetékrendszer a köztársa- gban, az üzembe helyezésé- 1 a türkméniai vízvezetékhálózat teljes hossza eléri a 700 kilométert. A vízellátást régebben kutak segítségével oldották meg a közép-ázsiai köztársaságban, ma viszont a vízvezeték-hálózat fejlesztésére helyezik a fő hangsúlyt. SZMT-elnökségi ülés A műszakpótlék hatása az ÉDOSZ-hoz tartozó üzemekben Tegnapi ülésén az SZMT elnöksége a címben említett téma kapcsán arra keresett választ, miként sikerült elérni az alapvető célt: a korszerű gépek és berendezések kihasználásának fokozását, a társadalmi és technológiai szükségletnek megfelelő üzemelést, a területek munkaerő-ellátásának javítását, a több műszakos munkarendben dolgozók anyagi megbecsülését. A műszakpótlék bevezetésének 55 százalékát központi alapból fedezték, a többit a vállalatok biztosították. Amit egyértelműen el lehet mondani az, hogy a műszakpótlék bevezetése kedvezően hatott a munkaerő-gazdálkodásra, a meglevő létszám stabilizálására. Ma már a dolgozók szívesebben vállalják a második, harmadik műszakot. Ezt bizonyítják a tények. A bevezetés előtti időszakban az első műszakban a dolgozók 72,8 a másodikban 18,8, a harmadikban 8,9 százalékát foglalkoztatták. 1978- ban, a bevezetés időszakában az előbbi arány a következőképpen alakult: 71,9, 19,2, 8,9 százalék. Nem lehet ilyen egyértelműen megítélni a termelékenységre, a hatékonyságra, a gazdálkodásra gyakorolt előnyös hatását. Az élelmiszeriparban például a termeléssel töltött órák aránya 78,9 százalékról 81,2 százalékra nőtt. Ennek megfelelően csökkent az állásidő. Az állásidők mérséklése a jobb színvonalú üzem- és munkaszervezésre, valamint a munkaerő-gazdálkodásra is utal. A munkaerő arányosabb elosztása a műszakok között hozzájárult áhhoz, hogy a második és harmadik műszak termelése több esetben elérte az első műszakét. Ez a jelenség is a kapacitások jobb kihasználására utal. Mindezek ellenére a termelés növekedésének 88,5 százalékát fedezték csak a termelékenység növekedésével, ugyanakkor néhány helyen jelentősen megnőtt a túlórák száma. A központi és a vállalati intézkedések hatására az egy főre eső műszakpótlék összege 550 forinttól 1000 forintig terjed. Ez az átlagbér 1,5— 2,6 százalékos növekedését jelenti. A jogosultság megállapításánál a gazdaságvezetők kikérték a szakszervezeti szervek véleményét, a bevezetéssel kapcsolatos intézkedésekről tájékoztatták a dolgozókat. Az eddigi kedvező hatások hosszabb távú tartósságának megítélése nehéz, mert a műszakpótlékot a népgazdaság csaknem valamennyi területén általánossá tették. Ezáltal az élelmiszeripari • vállalatok, amelyek éppen sajátos feladatuk, ellátásában betöltött szerepük miatt már korábban is fizettek ilyen címen bért, — feltételezhető, hogy elveszítik korábban élvezett vonzásukat. Negatív hatásként kell még számolni azzal is, hogy a jövőben az évenkénti bér- fejlesztés egy részét a műszakpótlék növekedésére kell fordítani az újólag belépő kapacitások, valamint a műszakszámok növekedése miatt. Az SZMT elnöksége Danyi Sándor ÉDOSZ megyei titkár szóbeli tájékoztatóját, a kérdésekre adott válaszokat elfogadta, majd Szalai László SZMT-titkár összefoglalója után a következő álláspontot fogadta el. az ÉDOSZ üzemeiben szerzett tapasztalatokat nem volna helyes általánosítani. Arra a kérdésre, hogy a műszakpótlék bevezetése miként segítette a termelékenységet, a hatékonyságot, a gazdaságosabb termelést, az alapszervezetek és a szakmai' megyebizottságok e téma konkrét tárgyalása kapcsán válaszoljanak a gazdaságvezetéssel közösen. Az elnökség hangsúlyozta, hogy a jövőben mindenféle műszakpótlékkal kapcsolatos igényt a vállalatoknak saját erőből kell kielégíteni. Népi ellenőrök vizsgálták Nem csodaszer a mezőgazdasági rendszerben termelés Á mezőgazdasági termelési rendszerek működése és hatása a gazdálkodásra elnevezésű vizsgálat tapasztalatait elemezte pénteken Salgótarjánban a Nógrád megyei Népi Ellenőrzési Bizottság. Az előterjesztő Uhlár László vizsgálatvezető volt. A népi ellenőrök hat nógrádi termelőszövetkezetben három éven keresztül végeztek vizsgálatokat. A tapasztalatok nyomán leszűrték, hogy a termelési rendszerekben való gazdálkodást fények és árnyak jellemzik. A mezőgazdasági termelési rendszereknek az a céljö. hogy a termelés érdekében rendelkezésre álló valamennyi tényező — szellemi, anyagi, technikai — koncentrálásával és hatékony működtetésével a termelés színvonalát az adottságok között az átlagostól gyorsabban növelje. Ennek elsősorban a jövedelmezőségben kell kifejezésre jutnia. A termelési rendszer — mely alig három-négy esztendővel ezelőtt honosodott meg Nógrádban — tehát nem cél, hanem eszköz a hatékonyabb gazdálkodás érdekében. A termelési rendszerek zömmel megfelelnek a várakozásnak. A búza, kukorica terméseredményei az utóbbi években számottevően nőttek. A kezdeti években — az alacsony hozamok miatt — a fejlődés ugrásszerű volt, ami nemcsak a termésátlagok növekedésében, hanem a jövedelmezőségben is kifejezésre jutott. A termelési rendszerek a változó adottságok között gazdálkodó termelőegységek korábban is meglevő differenciálódását nagymértékben fokozták. A rendszerszerű termelés aránya a megyében a termelőszövetkezetek szántóterületének 34 százalékára terjed ki. A napraforgó 100, a szója 81, a borsó 71, a búza 67, az ősziárpa 44 százalékát termesztik rendszerben a nógrádi termelőszövetkezetek. Tehát főleg a növénytermelési ágazatra terjed ki, míg az állattenyésztésben nagyrészt az egyszerű társulás a jellemző. A tanulságokat levonva a népi ellenőrök szorgalmazzák, hogy szorosabb érdekeltségi rendszer alakuljon ki a rendszergazdák és a taggazdaságok között. A termelési technológiákat a termőhelyi adottságokat jobban figyelembe véve kell kialakítani. Kívánatos/ hogy a rendszergazdák konkrétabb és szervezettebb szak- tanácsadási tevékenységet folytassanak. Ahpl hiányoznak a rendszerben való gazdálkodás feltételei, ott vagy megteremtésükre, vagy a rendszerbeni termelés megszüntetésére kell törekedni. Nem csodaszerről van tehát szó, hanem olyan eszközről, amelynek eredményes alkalmazásával tovább növelhetők a hozamok, csökkenthetők a kiadások. Eredj, lányom, kérdezd meg az ácsot száz köbméter faanyagot használtunk fel — hallom a brigádvezetőt. — A kizsaluzáshoz nincs segédmunkás; mi magunk végeztük és végezzük ezután is. Társadalmi munkát akarnak szervezni ebből a célból. Az effajta akciókban okkal-mód- dal a központ dolgozói is részt vesznek. Múlt héten a főmérnök is kijött, s fizikai munkát végzett a brigádjával együtt. A segédmunkából más területen is jut a brigádnak. Ha szükséges, kétfelé osztva dolgozik a kollektíva. Jakubovics Lajos brigádvezető-helyettes irányításával épületet bont egy csoport. — Veszélyes munka; összeszokott, rendes emberek kellenek hozzá - így Jakubovics. Vaskos betongerendákat daruznak egyhalomba az emberei. Egymásra rakják a két tömböt, keresztülvetik rajtuk a drótkötelet, s intenek a darukezelőnek: mehet. Ez tényleg nem látszik virtigli ácsmunkának. Jószerivel „csak” testi erő kell hozzá. — Az ácsmunkához ezen1 kívül bátorság is kell, meg ötletesség — mondja Gömbicz Sándor. A nagy darab embert kérdezem: ő ezek alapján_ jó ács-e? „Magamat nem értékelem” — feleli derűsen. — Rutin kell ehhez a munkához — véli Jakubovics. — T^ehát aki csak két-három éve ács, az még nem jó ács? — Így van — bólint rá. — Igaz, van olyan is, aki negyven éve csinálja, mégsem jó ács. Még nem dőlt el, jó ács lesz-e az a négy tanuló, akik a brigád kötelékében dolgoznak, Kemény kézzel bánnak-e velük a mesterek? — Nem lehet őket kemény kézbe fogni — csóválja a fejét a brigádvezető. — Örülünk, ha jön ember az építőiparba. Így is kevés a vállalkozó, hát még ha riogatnánk őket. Ügy mondják: gyárban kényelmesebb a munka, mint a falakon esővel, hóval faggyal dacolva. Hogy nem mindenki gondolkozik eképpen, arra élő példa akad: Gömbicz Sándor fia, aki apjával együtt keresi kenyerét. Az persze mindenképpen tagadhatatlan, hogy nehéz körülmények közt töltik le a műszakot az építők. És olykor munkán kívüli bajokkal is meg kell küzdeniük. A bri- gádvezetö szerint olykor ember azért „szökik meg”, mert csapnivaló a munkásszállítás. Néha munkába jövet, de legtöbbször hazafelé menet egy órát is kell várniuk a buszra. Ez nem hat üdítőleg az idegekre. A társak barátsága, a munkahely megszokása azonban megköti az emberek java ■ részét. Vass József, 57 esztendős ács több évtizede dolgozik a vállalatnál. — Mindig is szebbnek találtam az ilyen nagy épületeken való munkát, mint a kis házakon végzettet — vallja. — Jó érzés az embernek tudni, hogy ezen meg azon a nagy épületen rajta van az ő keze munkája is. Nehéz munka, veszélyes munka, de végezzük; csak legyen anyag meg gép. Molnár Pál NÓGRÁD - 1979. június 2., szómból: Í5
