Nógrád. 1979. május (35. évfolyam. 101-125. szám)

1979-05-20 / 116. szám

Információk táblákról

A Salgótarjánba érkező kirándulókat különböző tájékoztató táblák segítik a városban történő eligazodásban. Az idegenforgalmi hivatal jóvoltából a főbb közlekedési csomópontokon elhelyezett transzparenseken a helyiek számára is közölnek információkat. Különböző hazai és külföldi programokat ajánlanak szabad idejük eltöltésére.- kj Kistermelők — kiskertek

Jó májú liba

Hogyan, mitől lesz jó nagy mőgépeket használnak a sok mája a libának? — kérdik libát hizlalók. Ha csak keve- egymástól és mindenki mástól sebb libát hizlal valaki, a pia- ■— akiről csak gyanítható, cokon, vagy a lakatosmeste- hogy mond valami okosat — reknél beszerezhető tömőtöl- a libahizlalással foglalkozók, csér is megfelel.

Drága ugyanis a naposliba — Aki nagy és jó minőségű

40 forint körül van az ára — májat adó libát akar értcke- a tpméSre , való soványé sfténf, 'legkevésbé a tömés ugyancsak, haszonra, tehát gyorsaságára kell törekednie, csak akkor számíthat a tömő, Fontosabb, hogy kezdetben ha libájának a mája I.—II. naponta háromszor, később osztályú. Márpedig nem min- ötször, hatszor teljesen meg- dig és nem mind ilyen. tömje állatait, kíméletesen

Olyan libahizlalási módszer, bánjon velük, figyelje emész- ami százszázalékos sikert, va- tésüket, viselkedésüket. A li- gyis I. osztályú libamájat bának akkor nagy a mája, ha eredményez nem létezik. A sokat és hangosan liheg, s libahizlalással régóta és ered- lassan mozog. Ha intenzíven ményesen foglalkozók azon- tömik a libát — hajnaltól éj- ban tudnak néhány dolgot, szakáig legalább ötször —akaróit érdemes megjegyezni. kor három hét alatt meghízik, Közülük az egyik az a ta- vágásra érett. A napi három- pasztalat, hogy csak egészsé- szőri tömés lassúbb -hízást ges. betegségen át nem esett, eredményez és legalább négy kellően fejlett — legalább hetet vesz igénybe, négykilós — belső élőskö- A hízólibák lucskosak, s dőktől mentes, jó húsformá- mert az egyre vastagabb zsírban lévő, sok füvet, tömegta- réteg miatt melegük van, ha karmányt fogyasztó, s attól tehetik, sok vizet kipancsol- kitágult nyelőcsövű libák nak. Ezért is kell alájuk foghatók hizlalásra. vastagon almozni. Ennél jobb,

Fontos, hogy a hizlalásra ha lécrács aljazatú hízlalóre- kerülő libákat nagyság sze- keszeket készítenek számukra, rint csoportosítsák, s az egy- a baromfi-feldolgozók kifo- forma fejlettségűek, súlyúak gásolják, ha a sokat üldögélő kerüljenek egy-egy kutricába. hízólibák hastolla lekopik, Az eddigi tapasztalatok sze- pálik, ezért vagy lécrácsos rint az egészséges, ép szemű, ketrecekről vagy rendszeres párolt, vagy áztatott kukori- alomfrissítésről kell gondos- ca a legjobb hizlalótakar- kodni.

mány. A párolt darn kevésbé Az országnak nem minden vált be. Sokan úgy gondolják, részén hizlalnak libát értéke- hogy az ivóvízbe tett agyag, sítés céljából. Ahol viszont rézpénz. a takarmányba ke- régóta és sokan gyakorolják vert főtt burgonya, cukor, e mesterséget, s rendszeresen liszt májnövelő hatású, pe- szerződést is kötnek májliba dig nem az. Szükséges azon- értékesítésére, a hizlalással, b«n zsírral csúszósabbá tenni, értékesítéssel, májminősítéssel sóval ízesíteni a kukoricát és kapcsolatos minden hírt, ta- hetenként egyszer vitaminké- pasztalatot szeretnének megis- szítményt adagolni a hízőál- merni. Az ilyen hizlalóknak, latok ivóvizébe. szákcsoportjaiknak ajánlható

Hiába tartozunk a legna- a más vidéken tett szakmai gyobb libamájtermelő orszá- látogatás. Az 1000 kérdés gok közé, a hizlalást könnyí- 1000 válasz a ház körüli áltő gépet, eszközt az állami lattartásról című könyv elol- és a szövetkezeti iparban vasása, amelyben több mint nem gyártanak nálunk. Ké- száz kérdés szól a libáról, o szítenek azonban ilyeneket naposállatok nevelésétől kezd- kisiparosok. barkácsoló embe- ve egészen a májuk minqsíte- rek. A Jászságban, Kiskun- séig, ajánlható a libatartással félegyháza. Szentes és Kis- foglalkozóknak, kunmajsa környékén villanynyal és lábbal hajtható tö- Dr. Gonda Irén

i

Római pénzek índiában

P.ómai kori aranyérméket körül adták ki. A lelet alaptaláltak az indiai archeulógu- ján a tudósok joggal állíthat- sok Karmataka államban. Az jak, hogy Európa már ebben 503 érme közül a legkorábbit az időben, fejlett kereskedel- Augustus császár uralkodása mi kapcsolatokat tartott fenn alatt, időszámításunk kezdete Dél-Indiával.

Dobostorta,

indiáner

Néhány magyar cukrászsütemény története

A magyar cukrászok készítményeit itthon is, külföldön is megbecsülik, nagyra tartják. Egyik-másik süteményt nevéről ismernek és a hozzánk kerülő turisták keresik ezeket. Ezek keletkezéséről, történetéről érdemes megemlékezni.

A dobostortát Dobos József kiváló szakácsmester készítette, tőle is kapta nevét. A pesti Kecskeméti utcában volt csemegeüzlete, ahol 1884-ben hozta először forgalomba a „dobostortát”, mely újszerűségével, szép külsejével,' jő ízeivel gyorsan népszerűvé vált. Csak az ő üzlete árusította, másutt nem lehetett kapni. A többi cukrászt nagyon izgatta ez a készítmény, amelynek összetételét, készítési módját Dobos titokban tartotta. A titkot úgy fejtették meg a többi cukrászok, hogy tortákat vásároltattak ismerőseikkel (hogy őket fel ne ismerje Dobos) és hetekig kísérleteztek lemásolásával. A tortalap, sőt a „dobostető” készítésének titkát megfejtették, de nem boldogultak a töltelékkel. Ezt meg egy Riedl József nevű ismert pesti cukrászmester ismerte fel. Ekkor a cukrászok a Wikus-féle híres, 1830-ban alapított pesti cukrászdában elkészítették az első „dobostortát”, amely annyira jól sikerült, hogy talán még Dobos sem ismerte volna fel, hogy másutt készült, nem az ő műhelyében. Ettől kezdve terjedt el és vált országszerte népszerűvé a „dobostorta”. Ezzel kapcsolatban megemlítjük, hogy 1885-ben, az első magyar országos kiállításon Dobosnak ismert vendéglője volt, ahol megjelent Wekerle Sándor akkori pénzügyminiszter is, aki felháborodott azon, hogy egy „dobostortáért” — aminek az ára a Kecskeméti utcai Dobos-féle csemegeüzletben 25 kr volt, — itt 80 kr-t számoltak fel. Mérgesen mondta: „Na ezek az árak > nem egy pénzügyminiszternek valók!” Igaza volt a miniszternek, mert igen „vastagon fogott” a ceruza. (Ebben az időben, mint korabeli feljegyzések tanúsítják,

egy mezőgazdasági munkás egynapi bére — mely 12—14 órai munkáért járt, — 60—70 krajcár volt!)

Ma is kapható kedvelt cikk, a dobostorta, melynek eredeti receptjét Dobos sohasem írta le, még híressé vált szakács- és cukrászkönyveiből is hiányzik a torta receptje.

Az indiánernek is érdekes története van. Egy osztrák főnemes, Pálffy Ferdinánd gróf, aki a Theater an der Wien- nek volt az intendánsa (szakmai főfelügyelője), meghívott Bécsbe egy kiváló indián származású artistát, aki nagy sikerrel szerepelt a világ színpadjain. Magyar cukrászának azt az utasítást adta, hogy készítsen olyan süteményt, melynek színe hasonlít az indián bőréhez. Ekkor állította össze a cukrász az újszerű süteményt, mely fánkhoz volt hasonló, tetejét csokoládéval vonta be és betöltötte cukrozott tejszínhabbal. A grófnak nagyon megtetszett a sütemény, amit 1835 óta ismernek a világon: az előadásra meghívott vendégeket ugyanis ezzel kínálta meg és másnap már egész Bécsben ezt keresték az osztrákok. Természetesen Pestre is elkerült. Ismert magyar sütemény még — többek között — a Bambi torta és a Bohém szelet. Ezeket Tóth Illés, híres magyar cukrász készítette először. Bejárta az egész világot, mindenütt dolgozott, tanult és egyéni készítményeivel nemzetközi elismerést szerzett. Finom, változatos, gondos és jellegzetes ízű csemegéit, tortáit, díszmunkáit mindenhol megbámulták. Igen sok olyan cukrászművész volt tanítványai között, akik nemzetközi vagy hazai szakmai versenyeken élvonalba kerültek. Híres „Bohém szelete”, melyen „bohém” feliratot helyeznek és „Bambi tortája”, mely csokoládéval bevont különlegesség. Cukrászat című könyve féltve őrzött szakkönyv, ma már an- tikváriumi ritkaság. Tóth Illés nevéhez fűződik a „L’amour” elnevezésű bonbonkülönlegesség is.

r. J.

Vibrátoros expander

Az »összehúzó izmok rostjai mindig vibrálnak. Ezt az első látásra jelentéktelen körülményt a gyakorlatban hasznosították a rigai műszaki egyetem testnevelési tanszékének munkatársai, akik különleges csuklóexpandert hoztak létre.

Az expanderbe beépített vibrátor az izmok rezgési frekvenciájába hangolható és ez meglepő hatással jár: az Izomerő 15 százalékkal megnő. Ezen kívül javul a szövetek vérellátása, észrevehetően csökken a fáradtság. A vibrátoros expandert találmánynak minősítették.

'Pass Lajos :

Volt egy mozdonyom

Volt egy mozdonyom, meg egy másik,

És valami zakatolt bennük,

S, hogy megtudjam végül a titkát,

A valamit szépen kiszereltem.

Hát nem volt csihogás aztán,

De azért tovább vonatoztam:

Csináltam gyufaskatulyából,

S most fütyülni tanulok hozzá.

A fordulatszám mérő haszna

Ahhoz, hogy egy belsőégésű motor erőt adjon le, növelni kell a fordulatszámát, amit gáz adásával tehetünk meg. A főtengelyen keletkező forgatónyomaték kezdetben az egyre emelkedő fordulatszámmal együtt nő, majd egy bizonyos fordulatszámnál eléri maxi. mális értékét. Ezután a fordulat, szám további növekedése ellenére a forgatónyomaték egyre inkább csökken. Ehhez magyarázatul csak annyit, hogy a forgatónyomaték az az erő, amely a gépkocsit mozgatja, a motorteljesítmény pedig a forgatónyomaték és a hozzá tartozó (percenkénti) fordulatszám függvénye.

Egy gépkocsi gyorsulása — tehát sebességének időegység alatti változása — a forgatónyomaték nagyságától és annak időbeli lefolyásától függ. Minthogy a menetteljesítményt — a motorteljesítménnyel összefüggésben — a forgatónyomaték határozza meg, vezetés közben arra kell törekedni hogy mindig az adott sebességtől függően, a megfelelő pillanatban váltsunk sebességet, és ne járassuk a motort az egyes sebes- ségfokozatokban elérhető naxiira- lis teljesítményt meghaladó fordulatszámokkal (ilyenkor ugyanis már nem jut kellő mennyiségű robbanókeverék a hengerekbe, 9 a forgatónyomaték így előálló csökkenését már a magasabb fordulatszám sem tudja kiegyenlíteni, minek következtében a teljesítmény csökken).

A régóta kormány mellett ülő, autójuk menettulajdonságaít motorhangjait jól ismerő vezetők már füllel is meg tudják állapítani, hogy gépkocsijuk motorja milyen fordulatszámértékeknél „érzi” legjobban magát, mikor kell sebességet váltani, gázt adni az optimális fordulatszám elérése érdekében. A nem túl régen vezető autósoknál, a kezdő vezetőknél e tapasztalatot csak a fordulatszámmérő- műszer figyelése helyettesítheti. Ilyen műszert ma még csak az igényesebb kivitelű autókba építenek be, de petsze pótlólag is be lehet szerelni fordulatszámmérőt a legtöbb autótípusba.

Fordulatszámmérésre sokféle, mind mechanikus, mind villamos, illetve elektronikus működést! műszert Szerkesztettek már. Régebben a hajlékony tengellyel hajtott műszerek voltak használatban, melyeket napjainkra jóformán teljesen kiszorítottak a kopásnak kitett alkatrészek nélküli félvezetők felhasználásával készült műszerek. A legújabb íor- dulatszámmérő-típusok a gyújtó- berendezéssel összekapcsolt műszerek, melyek néhány tranzisztort és diódát tartalmaznak.

A benzinmotorok gyújtásáról tudjuk, hogy a kalapács a motor főtengelyéről hajtva kényszer- mozgásban szaggatja a gyújtás primer áramkörét. A megszakítások száma a főtengely fordulatszámának változásával pontosan együtt növekedik vagy csökken* Ezért a primer áramkörben fellépő feszültséglökések alkalmasak arra, hogy egy tranzisztoros szerkezetet vezéreljenek, amely szerkezet a szaggatás ütemének megfelelően egy számlapon a fordulatszámot mutatja. így maga a műszer tulajdonképpen egy előtéttel ellátott, megfelelően kalibrált milliampermérő.

Egy ilyen elektronikus fordu’at- számmérő műszer utólagos beépítése fölöttébb egyszerű, meri csak négy vezeték csatlakoztatását kell elvégezni. Egv vezetéke! a megszakítókalapács bevezetéséhez, egyet a világítói áramkörhöz, egyet az akkumulátor pozitív vezetékéhez és végül egyet a gépkocsitesthez (az akku negatív sarkához) kell kötni. A műszer ott és úgy helyezhető el az utastérben, ahogy a vcz.ető a legmegfelelőbbnek találja.

n. i.

GALERI

A minap fölkeresett Bodo- kal Gáspárné, akivel vagy másfél évtizede egy házban laktam Salgótarjánban.

— Jaj, drága szerkesztő úr... — kezdte remegő hangon, könnyekkel a szemében.

Rögtön tudtam, hogy nagy bajban lehet szegény asszony. Nem a könnyeiből, a dadogásából, hanem abból, hogy szerkesztő uraz.

A következő fél órában elzokogta, hogy az a B. Dezső, akinek fényképét egyes — „már ne is haragudjon érte”

— szenzációt hajhászó kollégáim a kékjambós galerival kapcsolatban közölték, azonos az ö Dezsikéjével, akit én annak Idején a térdemen lo- vagoitattam. Nem csodálja, ha nem ismertem föl, mert több mint egy métert nőtt, amióta nem láttam, hízott több mint hatvan kilót, és a haja is hosszabb három arasz- szal, meg loknis

Dezsike — folytatta aztán

— tündéri jó kisfiú volt, — hiszen emlékszem rá — igaz, kicsit vásott —, de melyik fiúgyermek nem az, ha egészséges, a szüleit tisztelte, bár voltak vitáik — hiszen a generációs ellentétek törvény- szerűek —, nagyon szerény volt: télen-nyáron egv farmerben járt, takarékoskodott a szappannal és szépen beosztotta a heti kétszáz forint zsebpénzét.

Igen, ilyen volt Dezsike, még másfél évvel ezelőtt is, de sajnos akkor megismerkedett H. Tamással, s belekeveredett annak a társaságába. Sajnos, azonban ó túl tisztességes ahhoz, hogy a másikra akár egy rossz szót is mondjon. Ezért rám hárul a feladat úgy is „mint az igazság harcosára”, úgy is, „mint a régi jó szomszédra”, s úgy is, „mint arra, akinek Dezsike egykor a térdén lovagolt”, hogy sikraszálljak az ő ártatlanságáért.

A megtisztelő bizalomtól és az újságírói kíváncsiságtól ösztökélve vállaltam a feladatot, s elhatároztam, hogy alaposan földerítve az esetet, majd bravúrosan kiszabadítom az előzetesből B. Dezsőt.

Első utam H. Tamásékhoz vezetett. A szolidan berendezett háromszobás öröklakásban bánatos tekintetű szőke asszony fogadott. Ágyútalpon elébem tolta a Napóleont, a lemezjátszóra feltette a Csupa könny a szobámat, s miután koccintottunk, elmesélte élete történetét. Ebből

megtudtam, hogy Tamáska az ő szemefénye, akit minden házasságába magával visz, akinek megad mindent, és aki ezért nagyon hálás is. Ha netán azt hinném, hogy azok a kék foltok a füle tövén Tamáska ökleitől származnak, alaposan tévednék. Tamáska jó, jámbor, engedelmes, és ha nem csavarja el a fejét az a k... G. Baby, most is itt lenne, és velünk szörcsölgetné a Napóleont, ami a kedvenc itala, s különben is csak este nyolc után szokott elmenni hazulról, és legkésőbb reggel hatra mindig otthon volt, mígnem az a..

G. Baby édesanyja alig akart beengedni az előszobába. Ott nyomban rámtámadt, hogy miért most jövök, miért nem akkor jöttem, amikor meg az ő Babykája a megtestesült ártatlanság volt. Igazán szégyellhetem magam én és mind a kollégáim, valamint a tanítók és a tanárok, úgyszintén a tanácstagok és a képviselők, akik mindig csak

utólag handabandázunk, ahelyett, hogy .előre figyelmeztetnénk azt a szegény gyereket arra, milyen veszélyt jelentenek reá nézve az L. Kareszek.

L. Karesznek az édesapját a kiskertben találtam, amint épp a virágokat öntözte. Sóhajtva szakított egy körtét a fáról, amelyet Kareszka születésekor ültetett, aztán elmondta, hogy most is itt lenne az ő jó fia, és nem neki kellene slagolnia, ha tavaly nem haverkodik össze avval az átkozott Jamesszal.

Jameszról mégtudtam, hogy őt T. Gizi hálózta be; T. Gizi viszont L. Csabának áldozata, L. Csaba V. Daninak köszönheti a züllését. V. Danit pedig R. Ildi vitte a rossz útra. R. Ildi azonban — édesanyja hiteles vallomásából ítélve — olyan ártatlan volt, mint a ma született, mígnem B. Dezső, a gazember visszaélt jóhiszeműségével.

Biztos vagyok benne, hogy ha fenti magánnyomozásomat föltárom a bíróság előtt, nemcsak B. Dezsőt, hanem mind a kékjambósokat fölmentik, hiszen nyilvánvaló, hogy csupán megtévesztett gyermekek ők. akik rossz társaságba keveredtek.

s. I.

NÓGRÁD-1979. május 20., vasárnap ii

M