Nógrád. 1979. május (35. évfolyam. 101-125. szám)

1979-05-29 / 123. szám

Jó ütemben halad a megyei két ütemben. Az első ütemben kórház kazánházának re- megépítették a gázfogadó ál­konstrukciója. A régi, elavult, lomást és az 1. számú gázka- — széntüzelésű — kazán — zánt, majd ezt követően a só- majdnem 15 éves — már nem talanító és a vízlágyító beren- bírta kielégíteni a kórház hő- dezéseket építik meg. A máso. energia-igényét, és a tartalék dik ütemben kerül sor két ki­alkatrészek beszerzése, illet- sebb teljesítményű kazán el­ve hiánya is igen komoly gon- készítésére. A szakemberek úgy dot okozott. Ezért több mint tervezik, hogy a fűtési idény 30 millió forintos költséggel kezdetére az új kazánokat be- gáztüzelésű kazánokat építe- üzemelik. A képen Domoszlay nek a régiek helyére. A kivi- Attila, Telek István, Bagi telezési munkálatokat az AG- László és Macsuda András ROFIL Szövetkezeti Építőipari gázszerelők munka közben. Vállalat szakemberei végzik — B — lanácsi vb-ülés Salgótarjánban Nagyobb együttműködés a munkásművelődésért Fontos, társadalmi szerepét tekintve alapvető kérdést tár­gyalt hétfői ülésén Salgótarján város Tanácsának Végrehajtó Bizottsága. A végrehajtó bi­zottság tagjai, és a napirend­hez meghívottak, megtárgyal­ták és megvitatták azt a je­lentést, amelyet a városi ta­nács művelődési osztálya más szervekkel együttműködve ál­lított össze a munkásművelő­dés és a bejáró dolgozók mű­velődésének fejlesztésére ké­szített városi feladatterv vég­rehajtásáról, továbbá az elkö­vetkező feladatokról. A végrehajtó bizottság éppen hat esztendeje fogadott el e témában egy városi feladat­tervet, amelyet a rá követ­kező évben az érvényes párt- határozat, illetve az annak alapján készített • városi kö­zéptávú ás éves működési tervek is megerősítettek. Há­rom éve jelentést tárgyalt és fogadott el a végrehajtó bi­zottság a terv teljesítéséről. Az időközben létrejött közművelő­dési törvény csak tovább erő­sítette a korábbi felismerést: a művelődés, ezen belül a mun­kásművelődés és a bejáró dol­gozók művelődése, fejlesztése nem egyetlen szakágazat, ha­nem az össztársadalom fel­adata. Tavaly a városi párt- bizottság is ebben a szellem­ben javasolta a városi ta­nácsnak. hogy vizsgálja meg a munkásművelődésscl kapcso­latos tevékenységet és a bejá­ró dolgozók művelődésére ké­szített feladattervet. A most tárgyalt jelentés megállapítá­saiban támaszkodott, egyebek között, a NEB ide vágó vizsgá­latainak tapasztalataira is. A szerteágazó, s számos vo­natkozásában gazdasági, társa- da'mi kérdéseket is érintő té­ma tárgyalásából kiragadva néhány jellemző vonást szük­séges hangsúlyozni, hogy pél­dául fokozatosan emelkedik a szakmai tanfolyamokon részt­vevők aránya, némileg javul­tak a bejárás feltételei, a be­járók egy része mozgatójává válhat, s válik is a lakóhelyi közéleti, művelődési munká­nak. A jelentés részletesen tar­talmazza mindazt, ami a város szervezeti, szerkezeti, kommu. nális-kulturális kereteire jel­lemző, hangsúlyozva a munT kásvárosjelleget. Ugyanak­kor megállapították egyebek között, hogy a közművelődési hatások" rendszeres irányítá­sában, a közművelődési propa­gandában jelentős előrelépés nem történt, a városi műsor-, füzet színvonala ingadozó. Szó­ba került — ezt többen is érintették — egy városi ren­dezőiroda létrehozásának igé­nyé. Ez, miként Egerben is, szerepet vállalna a megfelelőbb koordinálásban. A végrehajtó bizottság határozatában rög­zítette, hogy a tanács illeté­kes osztálya vizsgálja meg egy ilyen, esetleg a családi ünne­peket rendező iroda mellett létrehozandó intézmény mű­ködésének feltételeit. A legfőbb cél a munkásmű­velődés fejlesztése érdekében létesített, s eddig is sok ered­ményt elért együttműködés erősítése, hatékonyabbá téte­le. s ennek egyik hatásos eáz- köze lehet egy ilyen iroda. A bizottság foglalkozott a műve­lődési bizottságok munkájá­val, azok fokozottabb segítésé­nek (tanács, S^MT) időszerű -kérdéseivel, a muhkahelyi mű­velődés alakulásával, a szocia­lista brigádmozgalom művelő­dési vonatkozásaival, s elfo­gadta azt a feladattervet, amely a korábbiakra támaszkodva sokoldalúan határozza meg a közös munkát. Világ proletárjai, egyesüljetek! NÓGRÁD AZ MSZMP NÓGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPUA XXXV. ÉVF., 123. SZÁM ARA: 1,20 FORINT 1979. MÁJUS 29., KEDD iZI Ausztriában Megkezdődtek a hivatalos tárgyalások Losonczi Pál, a Népköztár­saság Elnöki Tanácsinak el­nöke hétfőn — dr. Rudolf Kirchschlägernek, az Osztrák Köztársaság szövetségi elnö­kének meghívására — felesé­ge társaságában, hivatalos lá­togatásra az Osztrák Köztár­saságba utazott. Az Elnöki Tanács elnökét a látogatásra elkísérte Marjai József, a Minisztertanács el­nökhelyettese, Várkonyi Péter államtitkár, a Minisztertanács Tájékoztatási Hivatalának el­nöke és Nagy János külügy­miniszter-helyettes. Az Elnöki Tanács elnökét,, feleségét és kíséretét a Feri­hegyi repülőtéren Trautmann Rezső, az Elnöki Tanács he­ly ettep elnöke. Katona Imre, az Elnöki Tanács titkára, Pú­ja ' Frigyes külügyminiszter, Veress Péter külkereskedelmi miniszter, valamint az Elnöki Tanács több tagja búcsúzatta. Losonczi Pál kísérete és fe­lesége hétfőn délelőtt az oszt­rák fővárosba érkezett. 11 órakor a schwechati repülő­térre. A magyar államfőt dr. Ru­dolf Kirchschläger szövetségi elnök üdvözölte. A tép ül őtéri fogadtatáson osztrák részről jelent volt dr. Hannes Androsch alkancellár. pénzügyminiszter, dr. Willi­bald Pahr szövetségi külügy­miniszter és több magas ran­gú állami • és kormánytiszt­viselő. Jelen voltak a bécsi magyar kolónia tagjai. Losonczi Pált az államfő­nek kijáró tiszteletadással, 21 ágyúlövéssel köszöntötték. • A küldöttséghez Bécsben csatlakozott dr. Randé Jenő bécsi magyar nagykövet. Losonczi Pált és kíséretét hétfőn délután a bécsi Hof- burgban fogadta dr. Rudolf Kirchschläger szövetségi el­nök. A diplomáciai képvise­letek vezetőinek bemutatása után a két államfő megkezd­te hivatalos tárgyalásait. A tárgyalásokkal párhuza­mosan Losonczi Pál felesége Kirchschläger asszony kísére­tében megtekintette a schön- brunni kastélyt. Este az osztrák államfő a Hofburgban vacsorát adott az Elnöki Tanács elnöke és kí­sérete tiszteletére. (MTI) 4 Szövetség gázvezeték magyar építőinek ünnepsége az Erkel Színházban A Szövetség gázvezeték építésének befe­jezése alkalmából a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa hétfőn délután ünnepséget rendezett az Erkel Színházban. A több mint 40 tagú díszelnökségben helyet foglalt Bor­bély Sándor, az MSZMP Központi Bizottsá­gának titkára, az ünnepség elnöke, Szekér Gyula, a Minisztertanács elnökhelyettese, a gázvezetéképítési kormánybizottság elnöke, Nagy Mária, a Magyar—Szovjet Baráti Tár­saság főtitkára, Gál László, a SZOT főtitkár- helyettese, Simon Pál nehézipari miniszter. Pásztor Gabriella, a KISZ kb titkára, vala­mint a földgázvezeték-építésben résztvevő magyar tervezd, kivitelező, szerelő, szállító és szolgáltató vállalatok dolgozóinak, szocia­lista brigádjainak képviselői. A gázvezeték­építő szovjet partnereket képviselte az el­nökségben Vlagyimir Pavlov, a Szovjetunió budapesti nagykövete, Alekszej Szorokin, kő­olaj- és gázipari-vállalatépítési miniszter- helyettes és Sztyepan Gyerezsov gázipari miniszterhelyettes. A magyar és a szovjet himnusz elhang­zása után Borbély Sándor köszöntötte az ünnepség résztvevőit. A jelenlevők nagy tapssal fogadták Kádár János levelét. Ezután Szekér Gyula mondott ünnepi beszédet. Kádár János levele Kedves Elvtársak! A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottsága nevében szívből köszöntöm a „Szövetség” gázvezeték ma­gyar építőit, a vezeték létesít­ményeihez berendezéseket, gyártó és szállító vállalatok, valamint az irányító, gazdál­kodó és szolgáltató szerveze­tek dolgozóit. A testvéri szocialista orszá­gok nagyszerű közös vállalko­zása sikerrel járt: a „Szövet­ség” gázvezeték a Szovjetunió kezdeményezésére, a KGST- tagállamok közös kivitelezésé­ben elkészült. A csaknem négy évig tartó munka során az építkezés résztvevői nagyará­nyú nemzetközi együttműkö­déssel, jól szervezetten, kivá­ló minőségben határidőre tel­jesítették feladataikat. Az Orenburgból induló, majdnem háromezer kilomé­ter hosszú, 1,4' méter átmérő­jű vezeték öt országba ágazik szét, megszámlálhatatlan fo­gyasztó gázellátását szolgál­ja. A szovjet, a magyar, a bolgár, a csehszlovák, a len­gyel és az NDK-beli munká­sok, műszakiak, alkalmazottak közös összefogásával, példás együttműködésével megépí­tett gázvezeték-rendszer. Eu­rópa legnagyobb ilyen létesít­ménye. A „Szövetség” gázvezeték építése nagyszerűen példázza a KGST-tagállamok összefo­gásának erejét, a szocialista országok építőmunkáját. Elő­segítette a népeink közötti ba­ráti kapcsolatok elmélyülését, és egyben jól kifejezi a szo­cialista internacionalizmust. Az építésben résztvevő or­szágok dolgozói, közöttük a magyar dolgozók, elismerésre méltó munkát végeztek. Le­gyűrték a gyakran mostoha természet embert és technikát egyaránt nehéz próbák elé ál­lító akadályait. A hatalmas alkotás az emberi értelem, akaraterő, a becsületes helyt­állás lelkesítő példája. Ezt bi­zonyítják a Huszton, Bogorod- csányiban és Guszjatinyban magyar közreműködéssel fel­épített kompresszorállomások és más létesítmények is. A Központi Bizottság elis­merését és köszönetét fejezi ki a „Szövetség” gázveze­ték megvalósításában részt vett minden dolgozónak a helytállásért, az eredményes munkáért. Elismerését fejezi ki pártunk tagjainak, akik el­kötelezettségükhöz méltóan vették ki részüket a munká­ból, vállalták a legnehezebb feladatokat is, s ezáltal a pártszervezet az építkezés él­tető motorja volt. Népünk büszke lehet a kiváló mun­kát végzett fiatalokra, a Ma­gyar Kommunista Ifjúsági Szövetség tagjaira, akik jó munkájukkal tanúbizonysá­got tettek hazaszeretetükről. Az építkezésben résztvevő minden dolgozónak jó egész­séget, további sikereket kívá­nok közös ügyünk szolgálatá­ban, a szocializmus építésé­ben. Szívélyes üdvözlettel: Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára Szekér Gyula ünnepi beszéde Három és fél esztendő mun­kájával befejeztük e hatal­mas beruházást: hét szocia­lista ország összefogásával el­készült a nevével is szövetsé­günket jelképező gázvezeték — kezdte ünnepi beszédét Szekér Gyula. Hasonló be­ruházásra, alig találni példát az ipar történetében, öröm­mel állapíthatjuk meg, hogy az óriási mű magyar megva­lósítói becsülettel helytálltak, sikerrel teljesítették a, rájuk bízott feladatokat. A Kölcsönös Gazdasági Se­gítség Tanácsa ez évben 30. éves. E három évtized alatta szocialista országok gazdasági együttműködésében nagysze­rű eredmények születtek. Ki­emelkedő fontosságú az 1973- ban elkészült „Testvériség” földgázvezeték, valamint a két évvel később felavatott Le- ninváros—Kalus közötti eti­lénvezeték; 1977-ben a kő- olajtermékek vezetéke, 1978- ban pedig a 750 kilovoltos vinnyica—albertirsai elektro­mos távvezeték „lépett be” a világ egyik legnagyobb összekapcsolt energiarendsze­rébe. A Szovjetunió, az energiá­ban egyetlen önálló nagyha­talom, hosszú távra néző, a KGST-országok alapvető ér­dekeit, igényeit is szem előtt tartó energiapolitikával hatal­mas csővezeték-rendszert ho­zott létre, amely a cseppfo­lyós és gáznemű energiahor­dozók szállításának egyedü­li korszerű eszköze — folytat­ta beszédét Szekér Gyula. — jellemzéseként egyetlen szá­mot mondok: az 1978—80. kö­zötti tervidőszakban a- szo­(Folytatás a 2. oldalon) Országos tanácskozás Salgótar jánban Nevelés és pályaválasztás Hétfő délután kezdődött el a pályaválasztási tanácsadó intézetek pedagógus munka­társainak szervezett országos jellegű tanfolyam Salgótar­jánban. Legutóbb hat évvel ezelőtt rendeztek itt hasonló programot, melynek a Nóg- rád megyei Pályaválasztási Intézet volt a házigazdája. Berki Mihály, a megyei ta­nács vb elnökhelyettese meg­nyitó szavaiban néhány gon­dolatot a megyében bekövet­kezett fejlődésnek, változás­nak szentelt — a pályavá­lasztáshoz szorosan kapcsolódó strukturális átalakulásról, a bányászat szerepének csökke­nésével párhuzamosan kiala­kított textilipari és egyéb üzemek (a BRG, a kábelgyár, a FIM, a VEGYÉPSZER stb.) hatásáról a munkaerő-gazdál­kodásra, a foglalkoztatásra, — es az ezzel kapcsolatos mai gondjainkról szólt. Ezután Varga Valéria az Országos Pályaválasztási Ta­nácsadó Intézet nevében kö­szöntötte a résztvevőket és vendéglátókat, a pályaválasz­tást segítő szervek megjelent, képviselőit. Közeledik a tan-' év vége — a megyei intézetek pedagógus munkatársai ebben az esztendőben is sok terüle­ten bekapcsolódtak az OPTI munkájába. Sok helyen — így Nógrádban is — segítet­ték az új pályaválasztási mo­dell kidolgozásával kapcsola­tos kísérletek sikeres lefolyta­tását, a Munkaügyi Miniszté­rium és az Állami Ifjúsági Bi­zottság közös felmérését, a beiskolázással, a pályántartás- sal összefüggő vizsgálódáso.- kat. Igaz, hogy az év egy ré­sze lezárult, de a pályaválasz­tás területén dolgozók a nya­rat az előkészítésnek szánják, ez a tanfolyam is ahhoz kí­ván hozzájárulni. Célja a min­dennapi munka elméleti meg­erősítése, a tervezés hatékony­ságának javítása. Ismerniük kell az új iskolai dokumentu­mokat, a középfok változása­it. Az iskolai pályaválasztási felelősök hálózata jsialakult — ám, hogy a nevelőtestületek munkáját minél jobban segí­teni tudják, a tanácsadó inté­zetben pedagógiával foglalko­zók biztos irányítására is szükség van. A továbbképzés előadásokkal, konzultációval, színes kiegészítő programok­kal szolgálja a tájékozódásu­kat. A két és fél napos prog­ram során Bárdos Deák Bélá- né, az Oktatási Minisztérium általános iskolai osztályának főelőadója A pályaválasztási tanácsadó intézetek és a pá­lyaválasztási felelősök tevé­kenységének szerepe az álta­lános iskolai nevelőmunkában címmel, Szabó László, az Ok­tatási Minisztérium általános iskolai főosztályvezetője köz­oktatás-politikánk időszerű kérdéseiről ad elő, iskolaláto­gatások, benczúrfalvai és hol­lókői kirándulás tarkítják a szerdán záruló programot. iz országgyűlés tisztségviselőinek értekezlete Az országgyűlés soron kő­vetkező ülésszakának előké­születeiről, tennivalóiról tá­jékoztatta a Parlament tiszt­ségviselőit, állandó bizottsá­gainak elnökeit és a képvise­lőcsoportok vezetőit Péter János, az_ országgyűlés alelnö- ke hétfőn a Parlamentben megtartott tanácskozáson. Az értekezleten részt vett Sarlós István az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Haza. fias Népfront Országos Taná­csának főtitkára és Markója Imre igazságügy-miniszter. A tanácskozáson Faluvégi Lajos pénzügyminiszter ismer­tette a Magyar Népköztársaság 1978. évi költségvetésének vég­rehajtásáról szóló jelentést, majd tájékoztatást adott az ál­lami pénzügyekről szóló tör­vényjavaslatról. Az ülés részt­vevői megismerkedtek a nép­gazdaság tavalyi, és 1979. első négyhavi fejlődésével is.. Az értekezleten felszólalt Boza. József, Cselőtei László, Gajdócsi István, Hegedűs La. jós, Juratovics Aladár és Fes- ta László. 9

Next

/
Oldalképek
Tartalom