Nógrád. 1979. május (35. évfolyam. 101-125. szám)

1979-05-09 / 106. szám

Nem délibáb a Délibáb Itt jelesre idegenforgalmi tanácsadó (4.) Vége felé közelít a hang­versenyévad, s az áprilisi „ki­árusításból” jutott szinte min­denhová a megyében. Ifjúsá­gi zenei napok Salgótarján­ban, kórustalálkozó Nagybá- tonyban, általános és közép- iskolás filharmóniai hangver­senyek, ifjúzenebarát-rendez- vények, s valamennyi meg­győző színvonalon. A gazdag eseménysorozatból ezúttal két együttes szerepléséről teszünk említést. A Vám- és Pénzügyőrség zenekarából alakult rézfúvós együttes két éve működik, s az elmúlt hónapokban több tucat hangversenyt adtak tár­sadalmi munkában az ország különböző részein. A helyi if- júzenebarát-klubok meghívá­sának eleget téve Rétságon, Szügyben és a balassagyarma­ti Geisler Eta Leánykollégium­ban mutatták be műsorukat. A napjainkban egyre népsze­rűbb rézfúvós kamarazenéhez nincs elegendő hangszeres, s ez megyénk zenei életében különösen érződik. Ezért örül­tünk a csoport szereplésének. Műsorukat klubszerű formá­ban, az egyes hangszereket külön-külön is bemutatva ad­ták elő. A hallgatók megis­merkedhettek a rézfúvós hang­szerek különféle csoportosítási lehetőségeivel, a régi korok és a kortárs fúvószene törekvé­seivel. A lelkes, fiatalokból álló együttes jól népszerűsítet­te a társaszenélést, s miköz­ben segítette a megyénkben mostanában kiteljesedő ifjú zenebarátklub-mozgalom erő­sítését, talán az utánpótlás számára is szerzett híveket. Az elmaradt Sebő-hangver- seny helyett igazán méltó kár­pótlást nyújtott az Országos Filharmónia, amikor a Déli­báb együttest hívta meg. Anélkül, hogy Sebőék munká­ját lebecsülnénk —, lehet, hogy jobban jártunk a Déli­bábbal. Mindenesetre ők el­jöttek. Hangszereik sokaságá­ból kisebbfajta múzeumot le­hetne létesíteni, ám játékuk jellemzője nem a múzeumi hangulat. A magyar tájegysé gek zenéjét bemutató műso rukban életre kelt a magyar népi muzsikálás szinte min­den műfaja, s némiképp még arra is mutattak példát, ho­gyan élhet ma tovább ifjúsá­gunk körében ez a fajta mu­zsikálás. Változó színvonalú, de mind­untalan jelentkező megújho­dás, újat akarás tanúi lehe­tünk napjainkban. Nem men tesek ezek a törekvések a kal­márkodástól sem, ám a leg- jobbaknál mást látunk. Így van ez a Délibáb együttesnél is. Az őszinte lelkesedésen, anyanyelvi szintű produkció­kon nemcsak a hitelességre törekvés, életérzések átélt ki­fejezése érződött, de „dolgoz­tak” is az együttes tagjai, s a jó munkát hosszan tartó vas­tapssal köszönte meg az ifjú hallgatóság. Ember Csaba Amatőr Képzőművészek Tanácsa alakult Fontos tanácskozásnak adott helyet május 2. és 4. között a zsámbéki tanítóképző intézet. A tanácskozáson részt vettek a Kulturális Minisztérium közművelődési főosztályának, a SZOT kulturális osztályá­nak, a Képzőművészeti Szö­vetség, a Népművelési Inté­zet, a megyei művelődési köz­pontok, valamint az amatőr kéozőművészek képviselői. E tanácskozást a Népműve­lési Intézet kezdeményezte azzal a céllal, hogy a meghí­vott szakemberekkel közösen megvizsgálja és megvitassa az amatőr képzőművészet jelen­legi helyzetét és ennek alap­ján meghatározza a mozga­lommal kapcsolatos tennivaló­kat. A vitában felszólalók rész­letesen ismertették az általuk irányított terület munkáját, elemezték az eddig elért ered­ményeket és hiányosságokat, s hasznos javaslatokat tettek a problémák megoldására. A vita tanulságát a követ­kezőkben összegezhetjük. Az amatőr képzőművészeti moz­galom az elmúlt évtizedekben fontos szerepet játszott az íz­lésformálás, a vizuális eszté­tikai nevelés feladatainak megoldásában. Hatékonyan se­gítette a közösségi nevelést. Az utóbbi években azonban bizonyos megmerevedés volt tapasztalható a mozgalmon belül. Legáltalánosabb terüle­tén, a szakkörökben egyolda­lúvá vált a képzés. A mai kor vizuális követelményeinek a körök jelentős része (itt a felnőtt- és ifjúsági körök ér­tendők) nem tudott eleget ten­ni. A foglalkozásokat az egy­hangú stúdiumok jellemzik. A kreatív készségek fejlesztésé­re kevés mód és lehetőség nyílik. Nem sokban különböznek a stúdiók és a művészetbarát­körök sem. Ezek az állandó, vagy alkalmi csoportosulások gyakran nem lépnek túl a la­za szervezeti formán, és ezért nem képesek megoldani az amatőr művészek továbbkép­zését. A tanácskozás eredmé­nyeként fontos javaslat szüle­tett: létre kell hozni egy olyan országos öntevékeny tár­sadalmi testületet, amely ké­pes hatékony segítséget nyúj­tani az amatőr képzőművé­szeti mozgalom számára. A javaslatot a tanácskozás el­fogadta; a testület az Amatőr Képzőművészek Tanácsa nevet fogja viselni. Milyen feladatokat lát majd el a tanács? Elsősorban mód­szertani jellegű, a szakkörök és stúdiók munkájához nyújt módszertani segítséget. Má sodsorban pedagógiai felada­tokat: feldolgozza a mozga­lom pedagógiai, didaktikai eredményeit. Harmadsorban biztosítja a szakkörök és stú diók között az információ- áramlást, és ezzel elősegíti a korszerű módszerek elterjesz­tését és alkalmazását. Végül érdekképviseletet: képviseli az amatőr képzőművészek érde­keit a vitás kérdésekben. A tanácsban helyet kapnak közművelődési szakemberek, hivatásos és amatőr képző­művészek. Az előkészítő bi­zottság hamarosan megkezdi munkáját. Nógrády Andor művészeti előadó Nő a továbbtanulási kedv 'Az idén folytatódott a ko­rábbi évek tendenciája, is­mét több nyolcadikos jelent­kezett továbbtanulásra, mint az előző évben. Az általános iskola utolsó osztályában járó 118 ezer diák 96,1 százaléka nyújtotta be felvételi kérelmét valamelyik középiskolába, vagy szakmunkásképzőbe. A tavalyi arány 95,9 százalék volt. A gimnáziumba és a szak- középiskolába jelentkezettek­nek — az előző évhez képest — fél-fél százalékos növeke­dése mellett kismértékben csökkent a jelentkezés a szak­munkásképző iskolákba, az egészségügyi szakiskolákba és a gépíró-gyorsíró iskolákba. A gimnáziumok 23 ezer helyére 1300-zal kevsebben, a szak- középiskolák 30 ezer helyére mintegy 8 ezerrel többen pá­lyáztak. A szakmunkásképzők még mindig mintegy 4 ezer fiatalt vehetnek fel az idén az első osztályokba. A lányok közül minden ne­gyedik a gimnáziumot válasz­totta, míg a fiúk közül min­den hetedik kíván ott tanul­ni. A lányok érdeklődése — a gimnázium mellett — tovább­ra is á közgazdasági, az egész­ségügyi és az óvónői szakkö­zépiskolák felé irányul. A községekben élő nyolca­dikosok 5,9 százaléka nem kívánja folytatni iskolai ta­nulmányait, s ez az országos aránynál 2 százalékkal maga­sabb. A falusi iskolákból a tanulóknak a fele szakmun­kásképzőbe adta be kérelmét, a városi gyerekek inkább a középiskolák iránt érdeklőd­nek. Szabolcs-Szatmár megyében a legalacsonyabb — 92,1 szá­zalékos — a továbbtanulási arány. Külön érdekesség Győr városában, hogy az 1319 nyol­cadikos közül mindössze négy kíván kereső foglalkozásban elhelyezkedni az utolsó csön­getés után. vizsgáztak Nézsán Lehotka Ferenc ta­nácselnök az útikalauzunk, Az épülő pedagóguslakásnál találkoztunk vele. Erről be­szélgetünk, amikor megjegy zi: szeretne valamit mutatni de ahhoz kocsiba kell ülni Vállalkozunk szívesen az út­ra. Ügy két kilométer után egy jól felszerelt játszótér sar­kánál állunk meg. Első lá­tásra nem talál az ember semmi különöset. Szép, nagy terület, már bebetonozva áll a lengőhinta, a kisebbeknek szánt, fedett homokozó, két labdarúgókapu, egyelőre be- festetlenül. — A termelőszövetkezet szo­cialista brigádjai még egy körforgó hintát készítenek, a héten ez is kész — mondja Aztán észrevesszük, hogy fel­fedezi értetlenségünket. — Ami itt van, az mind társadalmi munkában készült Ettől kezdve megváltozik minden, mert itt újszerű, hogy ilyen nagy erőket mozgattak meg. — Falugyűlésen vetődött fel, a HNF-bizottság tagjai mondták, legyen játszótér ez a terület. A környék, a Kos­suth és a Petőfi utcákban la­kók több napot dolgoztak rajta, hiszen az ő gyerekeik játszanak ezen a területen. Ahogy elnézzük az eddig ki­alakított környezetet, egyér telműen megállapítható: meg­érte a fáradságot. A tanácselnök megjegyzi — Nem szabad megfeledkezni az építőipari közös vállalat, meg a berceli erdőgazdaság dolgozóiról sem. Az elkészült játszótér szép élősövénnyel bekerítve, a rendezési terv ezt a részt zöld­övezetnek szánta. Több sorban ültettek ezért fákat, biztosan pár év múlva már szép gesz­tenye, meg juhar árnyékában játszhatnak a gyerekek. AZ' tán a játszótérből erdő lesz, közte a kedvelt játékokkal. — Még padokat akarunk el­helyezni, jövőre befüvesítjük a kisméretű labdarúgópályát, és akkor mondhatjuk: kész! — Mennyi a végzett társa­dalmi munka értéke? — Előzetes számítás szerint közel 50 ezer forint. Azt hi szem, a nemzetközi gyermek­év alkalmából ez a község is megtette, ami tőle tehető volt. Látszik a tanácselnök ar cán a sikeres munka elége­dettsége. Délután ismételten arra visz utunk. Már biztosan vége a dél előtti tanításnak, mert vagy húszán is ott szaladgál­nak a gyerekek közül, ker­getve a labdát. Ezt látva, az ember érzi: itt jelesre vizs­gáztak. K. Sz. I. A Móricz Zsigmond-emlékév programjának szabolcsi nyitánya Május 14—16: tudományos tanácskozás és színházi napok Nyíregyházán. A Móricz Zsigmond születé­sének 100. évfordulója alkal­mából rendezett országos ese­ménysorozat nyitóprogramja lesz az a tudományos tanács­kozás, amelyet május 14—16 között tartanak Nyíregyházán, a megyei könyvtárban „Mó­ricz a drámaíró” címmel. Résztvevői — neves dráma­írók, színházi rendezők, kriti­kusok, újságírók és előadó- művészek — méltatják Mó­ricz Zsigmond drámaírói munkásságát, megvitatják műveinek mai előadásmódját, Móricz helyét és szerepét a hazai drámairodalom történe­tében. A meghívott vendégek számára Nagy Péter akadé­mikus tart vitaindító előadást, majd Hubay Miklós korrefe­rátuma hangzik cl. A tanácskozással egyidőben színházi napok kezdődnek Nyíregyházán. Május 14-én a kaposvári Csiky Gergely Szín­ház művészei Móricz „Roko­nok” című regényének szín­padi változatát adják elő, Ba- barczy László Jászai-díjas ren­dezésében. 15-én és 16-án a budapesti Nemzeti Színház társulata vendégszerepei Nyír­egyházán. Móricz: „Nem él­hetek muzsikaszó nélkül” című darabját mutatják be, Vadász Ilona érdemes művész rendezésében Oszter Sándor­ral, Moór Mariannái és Gob­bi Hildával a főszerepekben. A tudományos tanácskozás során szót kapnak a Móricz Zsigmond alakjait napjaink­ban megformáló színészek is, akik saját élményeiket, ta­pasztalataikat mondják el a drámaíró Móricáról, A vállalat dolgozói részére sokféle hazai és külföldi fo­lyóirat áll rendelkezésre a Salgótarjáni Kohászati Üze­mek műszaki könyvtárában. Az érdeklődök gazdag műsza­ki irodalommal ismerkedhetnek a jól felszerelt könyvtár­ban. Képünkön az idegen nyelvű folyóiratok fordítását Szá­lai Jánosné, Reibel László fordítóval beszéli meg. _ — fodor = Vámszabályáét lés, vámbűnlelt A külföldre utazónak jól ben, aki a devizagazdálko- kell ismernie a vámszabályo- dásról szóló jogszabályokban kát, s tudnia kell: mikor kö- meghatározott valamelyik vet el vámbűntettet, illetve kötelességét, vagy az ott állí- vámszabálysértést? tott tilalmat 3000 forintot Abbban az esetben, ha az meghaladó értékkel messérti, utas 10 ezer forintot mégha- devizagazdálkodást sértő ladó értékű vámárut von el bűncselekményt követ el; szándékosan a vámellenőrzés- aki e tilalmat 3000 forintot tői, vagy 20 ezer forintot meg- meg nem haladó értékben haladó értékű áruról valót- sérti meg. devizaszabálysér- lan nyilatkozatot tesz, vám- tést követ el. A vám- vasv bűntettet követ el. Amennyi- devizajogszabályok meg­ben az utas 10 ezer forint bel- sértése esetén számolni kell az földi forgalmi értéket meg zal is, hogy az útlevelet az nem haladó árut rejt el, vagy illetékes hatóságok bevon- 10 ezer forintot meg nem ha- hatiák. ladó értékű árumennyiség- MinH^nkéonen helyes fé­rői ad valótlan nyilatkozatot hát a hazai és a fogadó or- ez esetben cselekménye vám- szágok vám- és devizaszabá- szabálysértés. lyalt pontosan ismerve, azok Jogszabályaink érteimé- előírásait megtartanunk. Személyi és vagyonbiztonság Ha az utas megbetegszik Népköztársaságunk gon­doskodik külföldön tartóz­kodó polgárainak személyi és vagyoni biztonságáról is. A jogok védelme azonban az egyes országokban más-más módon érvényesül. Kilenc szocialista ország­gal — Bulgáriával, Cseh­szlovákiával, Jugoszláviával, Lengyelországgal, az NDK- val, Romániával, a Szovjet­unióval, Mongóliával és Kubával — szociálpolitikai egyezményünk van. Az em­lített államok — a kölcsönös­ség elve alapján — saját polgáraikhoz hasonló egész­ségügyi ellátásban részesí­tik a területükön tartózko­dó, rászoruló magyar turis­tákat. Milyen feltételekkel. ho­gyan kaphatnak orvosi segít­séget a világ más részeire utazó, s ott balesetet szenve­dő, megbetegedő magyar ál­lampolgárok; ki viseli keze­lésük költségeit? Az egészségügyi miniszter 1975-ben kiadott rendelete szerint az üdülés, társasuta­zás, rokoni látogatás céljá­ból külföldön tartózkodó, s kezelésre szoruló honfitársa­ink . sürgős szükségből fel­merült és igazolt költségeit a szolgáltatás belföldi össze­gének mértékéig” meg kell téríteni. A szolgáltatás belföldi ér­tékének összege azonban — a nagy árkülönbségek miatt — rendszerint nem fedezi a telj« kiadást. Helyes tehát, ha a nem szocialista orszá­gokba utazók szerződést köt­nek az Állami Biztosítóval (fiókirodákban, utazási iro­dákban, idegenforgalmi hi­vatalokban, a Magyar Autó­klub irodáiban). Mert bár a biztosító is csak a „sürgős szükség esetén” felmerülő és igazolt költségeket téríti meg, de azt teljes összegben. A biztosítás díja szemé­lyenként napi 5 forint; szer­ződés legalább 10 napi, leg­feljebb 1 évi időtartamra köthető. Ez a viszonylag cse­kély összegű biztosítási díj fedezetet ad —, ha a beteg­nek, a sérültnek sürgős szük­sége van rá — az orvosi vizsgálat, az orvosi gyógy­kezelés, az ezekkel kapcso­latban felírt gyógyszer, a fájdalomcsökkentő fogkeze­lés és az egyszerű kivitelű fogtömés, a szülészeti ellá­tás, a mentőszállítás, s a ha­zaszállítás költségeire, a balesetet szenvedők kárai­nak megtérítésére. Előnyös ez a biztosítási forma egyebek közt azért is, mert a betegnek nem kell saját pénzéből fizetnie — erre egyébként rendszerint nem is lenne módja —, az orvosok, az egészségügyi in­tézmények rendszerint elfo­gadják a fedezet biztosítéka­ként az Állami Biztosító iga­zolványát. Ha pedig, kivéte­lesen, mégis szükségessé vá­lik, hogy a beteg közvetlenül fizesse ki az ápolási költsé­gét, erre a magyar külkép­viselet konzuli hitelt ad — előlegez a biztosító helyett, A szerződés kiterjed — díj­mentesen — a biztosítottal utazókra és útlevelében sze­replő gyermekekre is. Szükséges tudni, hogy az ilyesfajta szerződéssel a» Állami Biztosító 100 ezer fo­rintos összeghatárig a bal­eseti és a betegségi károk; költségek megtérítésén túl — 12 ezer forint összegig kö­telezettséget vállal az úti­poggyász elvesztéséből, meg­sérüléséből adódó károk meg­fizetésére is. Ha a turisták 12 ezer forintnál nagyobb ér­tékű eszközeik, használati tárgyaik biztosítását kérik; napi 3 forintos díjért továb­bi, kiegészítő szerződést köt­hetnek. A szocialista országokba utazóknak —, mert jogaikat nemzetközi egyezmények garantálják, védik — balese­ti és betegségi ellátásra szük­ségtelen biztosítási szerző­dést kötniük. A poggyászuk­ban. úticsomagjukban kelet­kező esetleges károk viselésé­re azonban szintén megál­lapodhatnak az Állami Biz­tosítóval. A külföldön felmerült bár­milyen biztosítási eseményt az Állami Biztosító bármely fiókjánál be lehet jelenteni; A kár rendezésére az utazási irodáknál, idegenforgalmi szerveknél kötött biztosítós esetén vidéken a megyei igazgatóság, a fővárosban az V. kerületi igazgatóság az il­letékes. A betegségi biztosítási ká­rok bejelentéséhez az ellátás sürgősségét igazoló orvosi bizonyítványt, valamint a külföldi órvosi, gyógyszer-, szállítási stb. költségek számláit, továbbá a biztosí­tási okmányokat kell be­nyújtani. Baleseti károk ese­tén a külföldi orvosi bizo­nyítványt, csoportos utazás­kor az idegenforgalmi szerv jegyzőkönyvét kéri a bizto­sító. Poggyászkárok megté­rítéséhez pedig a külföldi rendőrség, szálloda stb., csoportos utazáskor az ide­genforgalmi szerv jegyző­könyve szükséges. Mai févéajánlafunk 20.05: Modern Pimpernel. goi színész diákjaival kirándulás­Üjra láthatják Leslie Howard, a ra utazik Németországba, a fa­ragyogó tehetségű, különös arcú sizmus földjére. Ez az út azon- angol színész még ma is sokak ban nem egyszerű tanulmányi számára emlékezetes játékfilmjét, kirándulás. A fiatal tanár titkos A Vörös Pimpernel retrográd megbízatással érkezik diákjaival a vagy éppen reakciós tendenciájú fasiszta Európába. A film cselek- filmje után Howard igazi tehetsé- ménye jól beilleszkedett az 1940-es gének megfelelő filmet forgatott évek antifasiszta, Hitler-ellenes rendezőként és színészként is. fez koalíció művészetébe. A haladást, a film ma már bevonult a kiasz- a háborúellenességet, a fasizmus szikus filmtörténeti sorozatba az eltiprását, kigúnyolását szolgálta, örökbecsű, nagy filmalkotások kö- Egyúttal izgalmas, érdekfeszítő zé. Az oxfordi tanárt alakító an- játékfilm is.

Next

/
Oldalképek
Tartalom