Nógrád. 1979. május (35. évfolyam. 101-125. szám)
1979-05-06 / 104. szám
I Nógrádi pedagógiai díj, 1979. Gazdag évtizedek Keresem a jelzőt, amivel leginkább megfoghatnám kissé különös egyéniségét — a szűkszavúságát, a melegséggel vegyülő szigorúságát, egyszerűségét. Azután a környezet, githettem ebben. A megyei iskolák mellett két Heves megyei (Mátrafüred és Mátra- szentimre) is hozzám tartozik. A felügyeleti tervemet minden hónapban elkészítem. a legéndi kastélyban levő kis Leggyakrabban az a helyzet, szolgálati lakás eszembe juttatja: puritán. Gáspár Mária természetesnek érzi mindazt, amit a 37 éves pedagóguspálya során tett — mit kell erről annyit beszélni^... — a nehezebb körülmények vállalását, a szlovák nyelvoktatás, nyelvi szakfelügyelet ügyének szolgálatát. Lassan csörgedezik a beszélgetés. — Csallóközi vagyok. Amikor végzős ifjú tanítónőként az álláshirdetéseket nézegethogy hajnalban indulok, estére itthon vagyok. Néha persze közbejöhet váratlan akadály — például egy napon Lucfalváról Vanyarcra mentem, de hazafelé hamarabb eljött a csatlakozó buszjárat — ilyenkor be kell „kéredz- kedni” egy nevelőhöz éjszakára. Huszonkét éve vagyok felügyelő — az első időben több volt az ilyen helyzet, ma már javult a közlekedés. — Tanítványai közül kerültek-e ki szlovák szakos tanátem — nekünk magunknak rok, óvónők? kellett állást szerezni; egy időben sokaknak nem is sikerült. .. — rábukkantam egy nógrádsápi tanítói állásra. Azt sem tudtam pontosan merre lehet — annyit mondtak, hogy egy szlovák ajkú község. Levelemre gyors válasz érkezett — az igazgató sürgetett, jöjjek hamar, nem is kell várni rá, hogy az iskolaszék megválasszon, mert egy katonának behívott kolléga helyére megyek, nagyon kell a tanerő. Így tíz esztendőt ott töltöttem, 1942—52-ig. A szlo— Nemzetiségi középiskolában már többen végeztek — de utána más területen folytatták vagy férjhez mentek. Most újra tizen járnak, közülük talán lesz valaki... A tanítványok említésére egy kicsit bőbeszédűbb lesz, elmond egy groteszk történetet is. — Érdekes dolog azért ilyen sokáig egy helyen lenni (Nóg- rádsáp szomszédos község Le- génddel, most ott van az iskolavezetés, a legéndi alsós tagiskola hozzá tartozik) — vák nyelv oktatása csak a fel- az igazgatóm is tanítvány szabadulás után néhány évvel, 1949-ben kezdődött. Levelezőn elvégeztem a szlovák szakot. — Most milyen a helyzet a szlovák nyelv tanításában? — Nógrád megyében 18 pedagógus tanítja, illetve már az óvónőket is beleszámítottam. — Ez sok, kevés vagy éppen elegendő? — Tulajdonképpen megfelelő lenne — de utánpótlásgond az van, hiszen egy-két kivételtől eltekintve mindenhol egy fő foglalkozik csak ezzel. Igen nehéz a helyettesítés — a betegségek, a gyermekgondozási segély, a gyermekápolás, az oklevélszerző tanulás miatti szabadságok idejére pótolni a kiesőt. Vannak már képzettek, de sokan munka mellett tanulnak. — Akkor talán ez a szaktárgy az, ahol legtöbb a képesítés nélküli. Nem lehet könnyű a szakfelügyelet ellátása — különösen, ha belegondolunk, milyen távolságra vannak egymástól, eldugott helyeken a szlovák nemzetiségi községek. Hogyan sikerül ezt áthidalni? Mosolyogva rázza meg a fejét, mint aki azt mondja; Ugyan már... volt, szinte nincs olyan gyerek az iskolában, akinek a szüleit ne tanítottam volna, sok mérnök, orvos, pedagógus is került innen. Amikor nyáron külföldön voltam, betörést kíséreltek meg a lakásomba — persze, nem találtak semmit... Az elkövető, a tanúk, a rendőr — mindnyájan volt tanítványok... 37 évbe ilyesmi is belefér. — Kérem, szóljon kollégáiról — mennyire kapcsolódnak be a nemzetiségi kultúra ápolásába? — Az lenne az ideális, ha polihisztor egyéni ségűek lennének a nemzetiségi nyelvet tanítók — de ez nem így van. Van aki az énektanításhoz, kórusvezetéshez ért, másnak a szervezőkészsége jó, táncot tanít, klubot irányít némelyik. Például Nézsán Radics Gusz- távné rejtvényfejtő klubfoglalkozásokat tart a Ludové Noviny-ra építve, Lucfalván Krajcsi János énekkart vezet, Felsőpetényben Vidovszky Ági könyvtáros, klubvezető. Én itt kórust és néptánccsoportot irányítok, ami a hét vége programja, kéthetente pedig a kicsiknek klubfoglalkozást vezetek. — Az új iskolai dokumentumok mennyiben érintik a — Hiszen éppen ez a leg- nemzetiségi nyelv tanítását? szebb ebben a munkában: olyanoknak szakmai segítsé— Az elvi szempontok ugyanazok, átdolgoztuk a fanget adni, akik az első lépése- könyveket. Beszédközpontú, a két teszik, vagy csak a nyelv- ismeretük és a gyermekszeretetük van meg, a diplomáért most dolgoznak... A pályán levők közül többen ‘ vannak, akiket a kezdettől fogva segyakorlathoz, a mindennapokhoz közelebb álló lett az anyag. Öröm tanítani — a gyerekek érdeklődését sem nehéz felkelteni. Szívesen vép^m ezt a munkát. G. Kiss M. A Hazától ellátni a Kisalföldre Tíz falu Szentendrén a XVIII-XIX. századból Az idén nem akármilyen látványossággal nyitotta meg kapuját Szentendrén a Szabadtéri Néprajzi Múzeum. A Vámosorosziból ideszármazott technikai-történeti jelentőségű szárazmalom, tisztes korára fittyet hányva, újra munkához látott. A hatalmas, fából készült fogaskereket, a jelenlevők nagy ámulatára, engedelmes lovak vontatták, csakúgy, mint a régi szép időkben. Az újonnan faragott malomkövek kiváló minőségű lisztet őröltek, kölest hántoltak. A bemutatóra vámosoroszi molnárok, érkeztek a múzeumok városába, azok, akik egykor ebben a szárazmalomban dolgoztak. De befűtöttek ezen a napon a sonkádi sütőház kemencéjébe is, ahol aztán ropogós cipót sütöttek. A Felső-Tiszavidékről Szentendrére varázsolt faluban * ÄgI JrlÉiHtiii. 'Iliin. . A zsúpfedeleket ma is a híres zalai mesterek készítik. 42 műhely, azt a létesítményt, hogy újra fel lehessen építeni. (Nem egyszer szinte ölben emelik le a gerendákat.) Másrészt bontás közben olyan régi átalakítások nyomaira lehet bukkan!, amelyekre már senki sem emlékezik. Vagyis éberen figyelni, rajzolni, fényképezni, esetenként még filmezni is kell, hogy az előkerülő nyomokat rögzíteni lehessen. Egy vályogfalat nem érdemes „becsomagolni”, az anyag és a technika azonosságát azonban szigorúan betartják. Ami azért nagyon nehéz, mert a régi építési módokat ma már nem ismerik az ácsok, a kőművesek, s ezeket külön meg kell tanulni. Eleinte vidékről szerződtettek régi ácsmestert, aki megmutatta: hogyan bárdoltak valamikor. A nemzedékeknek máT nemigen lakóház, ---------„, _ l esz mit megvédeni. templom, 8 középület (iskola, zsupfedeleket ma is a híres 1965-ben határozat szüle- tanács, dézsmaház stb.), vala- za‘al, mesterek csinálják. Ha---------- ------------ ---------- tett a Szabadtéri Néprajzi mint gazdasági épületek. Ki- s°móan nem könnyű a nádam indenkit eleven érzés tölt el. Múzeum létrehozására. A ha- egészítő létesítményként terv- zásban vagy a zsindelyezésben Magam sem tudok szabadulni tározat kimondta: „a létesíten- be vették három temető (ró- járatos szakembert előkeríte- a gondolattól, hogy élő faluban dő múzeum alapvető feladata, mai katolikus, református, gö- n*- VagT. a berendezéshez szük- bóklászok, a házak olyanok, hogy tudományos hitelesség- rög katolikus,) sírjeleinek és séges mintegy 100 ezer tárgyat mintha ma is laknának ben- gél feltárja, megőrizze és be- egyéb szakrális létesítmények felkutatni! Nem túlzás azt állítani: 46 hektárnyi birtokán páratlan értékmentő vállalkozásba kezdett a Szabadtéri Néprajzi Múzeum, amely az ország tíz legjellegzetesebb nagy tájegysége egy-egy falujának a felépítésén túl nélkülözhetetlen dokumentációs központot is létrehoz, megalkotva a népi építészeti kutatás bázisát. Vagyis történeti, műszaki, néprajzi feltérképezésre kerülnek olyan épületek is százával, amelyek soha nem kerülnek Szentendrére. Jelenleg a református temető, s mellette a Felső-Tisza- vidéket híven bemutató tájegység látogatható. Legegysé- gebb épületegyüttese a 90 százalékában Sonkádról idetelepült kisnemesi porta, melynek gyönyörű, egykor Uszkán állt, tornácos, fazsindely fedésű lakóháza a népi építészet remeke. Csak úgy, mint az utca túloldalán levő, 1787—1790. között épült mándi reformánük, csak most éppen nincs mutassa a magyarországi fa- bemutatását, valamint határ- a otthon senki. Búcsúra mentek lusi és mezővárosi lakosság beli építmények, (tanyák, azmalom agJ a nlres a szomszédos faluba, vagy XVIII-XIX. századi életmód- malmok) áttelepítését. Persze nagyborzoval harangtorony, éppenséggel a helybéliek apra- ját, anyagi kultúráját”. egyszerre npm lehet becsoma- tíz falu negyvenhat ja-nagyja kint serénykedik a Dr. Kurucz Albert, az im- golnl ennyi mindent, meg az- hektáron. Előrejelzés sze- határban. már országos gyűjtőkörű és nem is lehetne hová tenni, rint 15 éven belül valamennyi Elő falu — érdemben nem önáll6 költségvetésű intézet mert nincsenek tárgyraktárak. a helyére kerül. A Tiszától már is lehetne többet mondani a főigazgatója elmondta, hogy Harmincnál több épület most most ellátni a Kisalföldre, s magyar muzeumügy jelenkori * az eis5 telepítési terv még *s v^r újjáélesztésére a szomszédságába, Nyugat-Dulegmonumentálisabb vállal- 1970-ben elkészült — építész, szabad ég alatt. A többiek meg nántúlra — ősszel, ha nem is kozásáról. Életben tartani, s történész és néprajzos szak- eredeti helyükön dacolnak az teljes egészében, már ez a két ugyanakkor megmenteni a pa- emberek bevonásával. Eszerint Idővel... tájegység is- látogatható lesz. !S»*St“éSt Mond- 3 maJda" "I' e^detietgy_mwvVenn ít istálM Az «« ™zeum így válik fohatni a huszonnegyedik órá- zeum 322 népl építészeti ob- eredetit, legyen az istálló, kozatosan legdrágább nemzeti ban, hiszen az utánunk jövő jektumot számlál, amelyből 72 ^f.Uyás6p0i^a^agÓHa Vmásként kincseink egyikévé. Nem vé“ nem megy, hát úgy, hogy a mándi református templom és a nagybor- zovai harangtorony. A házakat a régi paraszti élet rekvizitumai- val rendezik be. Pereházy Károly a budai várnegyedről szóló könyve mottójául, természetesen, Krúdy Gyula sorait választotta. Volt miből válogatnia, ő A vörös postakocsi-ból választott sorokat, péládul ezeket: „Rezeda úr Budán lakott a várban, és éjszakánkint, midőn hazafelé járt, gyakran találkozott régi királyokkal, amint a kőfalból kiléptek... csuklyás köpenyben udvari fogható” emlékek, frájok suhantak el mellette a A várnegyed Jelzése által a magyar történelem századairól. Pereházy Károlynak ez a könyve a korábban már megjelent Tabán, A régi Óbuda, és A Városliget című művekhez sorolandó, jellegük, az anyag feldolgozásának módja azonos. S még valami. Mind a négy könyvet Élesdy István akvarelljei díszítik. Képeinek dokumentatív értéke, egyéni varázsa társszerzővé avatja Élesdy Istvánt. Tuddokumen- nelem oly sok rétege találha tumok elősorolása és leírása tó benne, amely joggal mél- néma éjben, és léptük olyan kapcsán. Jó, hogy így tesz. tó a figyelemre, és a szere- juk, a vízfestés már a középnesztelen volt, mint a temetői Könyvét így azok is köny- tétünkre. IV. Béla óta iró- kor óta használt eljárás, ha szél.” A budai vár ma mór nyebben olvashatják, akil$ dott itt az ország történelme, önálló műfajjá csak a XVIII. távolról sem nesztelen, a Ma- számára a várostörténetek, a Zsigmond és Mátyás pedig a században vált is Angliában, gyarországra látogatók egyik műemléki szakirodalom köré- középkor végi Európa egyik Az akvarellt jócskán elhamar- legelső úticélja, méltán! Téli be tartozó művek, a törté- kiemelkedő jelentőségű vá- kodott ítélettel „bizonyta- napokon, amikor hópihéket nelmi, építészettörténeti stb. rosává tette. Az oszmán biro- lan”, nem igazán komoly műsodor a szél, keményre fagy könyvek valamely oknál fog- dalomnak északi központja fajnak szokták nevezni néha. vannak Va érdektelenek és élvezhe- volt. Irodalma könyvtárnyi. A műfaj története és maraábrázolása a dandó művei cáfolják ezt. Cáa tócsa az utcákon, Csöndesebb zugai a vámé- tetlenek. Ez a könyv különbö- Világhírű zik mindezektől, bőséggel so- Schedel Krónikából ismert, folja továbbá a mostani altról elő és idéz olyan irodai- De ne soroljuk tovább. varellisták legjobbainak mi művekből, amelyek mind- A második világháborút kö- munkássága. Köztük Élesdy mind a városrész varázsát, vető helyreállítás során a bu- Istváné, akit „a Vár festője” irodalmi, hangulatát őrzik és gyara- davóri lakónegyed megújult, címmel is megtiszteltek. Cegemlékei pítják. rendkívül változatos utcáké- léden született 1912-ben, az Hosszú a soruk. Bár Euró- pék születtek. Megszűnt a ötvenes évektől a budai vár pának ezt a várát, a mi budai háborút megelőző idők túl- ad neki otthont. A látvány lékvédőként vett részt a bu- várunkat, az Árpád-ház al- nyomóan barokk városképe, erejének visszaadására tö- davári lakónegyed városrész- konyi idején alapították, te- középkori maradványok vál- rekszik, akvarelljeinek ez az méretű restaurálásában, el- hát mintegy hétszáz évével, tak láthatóvá, egyáltalán, a erőssége, sősorban a Vár hangulatát fiatalabb sok más európai vár- történelem a maga rétegzettgyednek, a romantikának. Pereházy Károly A várnegyed című könyvének megírásakor bőséggel szól e városrész építészeti, egyéb művészeti kapcsán .. romantikus mozzanatokról is. Jóllehet műemkivánja közvetíteni, a „meg- nál, mégis a magyar törté- ségében án előttünk most a [ hegyen. Hiteles képet nyújtva önmaga viszontagságainak (Képzőművészeti Alap Kiadóvállalata, Budapest, 1979.) Tóth Elemér tulajdonosa benne lakhat haláláig. Pótolni csak azt pótolják, ami végképp nem konzerválható, s restaurálható. A kiválasztott épületekről részletes mérnöki felmérés készül, s csak azután kezdenek hozzá a bontáshoz. Ez ám a kemény munka! Részben azért, mert úgy kell elbontani letlen tehát, hogy az elmúlt év derekán a kimagasló építészeti, múzeumi és műemlékvédelmi teljesítmények elismerésére alapított nemzetközi díjjal, az arany Schumacher- éremmel tüntették ki a Szabadtéri Néprajzi Múzeum tudományos koncepcióját, s eddig megvalósított épületeit. Kertész Péter A szép természeti környezet különösen vonzóvá teszi a múzeumot.
