Nógrád. 1979. május (35. évfolyam. 101-125. szám)

1979-05-15 / 111. szám

A mii a m I (Folytatás az 1• oldalról) Export ugyanakkor 13 száza­lékkal elmaradt az 1978. I. negyedévitől. így a dollárér- tékesítésű kivitel az összes ex­porton belül több mint két­harmadot képviselt. Építőipar A megyeszékhelyű szocia­lista építőipari szervezetek saját ép'té“-szerelési, munkái­nak 1979 évi cJ-*irá*3Vza*A 1288 millió, fo’.nt. P'. 1978. évi tényleges termelésnél 96 millió forinttal tóob. Az előirányzatból 54 százalék az állami építőipar. 46 száza­lék pedig a szövetkezeti .épí­tőipar vállalása. A szocialista építőiparban az éves elői­rányzat 76 százalékát kötőt ék le szerződéssel, .levesebbet, mint 1978. I. negvedévben. A szerződéssel való lekötöttség *z építőipari szövetkezetek­nél a legmagasabb és» a taná­csi építőiparban a legalacso- nvabb. Az elutasított építési Igények összege az állami építőiparban csökkent, a szö­vetkezeti építőiparban vi­szont nőtt. A saját építési-szerelési munkák értéke 1979. I. ne­gyedévben 255 millió forint volt, összehasonlítható áron 12,7 százalékkal több az előző év azonos időszakinál. Ezen belül a minisztériumi építő­iparban és az építőipari szö­vetkezetnél (29 százalékos, il­letve 23 százalékos (termelés- növekedést értek el, a tanácsi építőipar és az építőipari kö­zös vállalkozások kevesebbet teljesítettek a bázisidőszak termelésénél. A minisztériumi építőipar a termelés növelését az összes foglalkoztatottak számának 3,6 százalékos és a termelé­kenység 24 százalékos emelé­sével érte el. A tanácsi építő­iparban az egy foglalkozta­tottra jutó saját építési-szere­lési munkák értéke 6,6 száza­lékkal nőtt, és így a terme­lésben jelentkező lemaradást az összes foglalkoztatoltak lét­számának 7,6 százalékos csök­kenése okozta. Az építőipari szövetkezetek létszámukat mérsékeltebben, termelékeny­ségüket pedig 16 százalékkal növelték, az építőipari közös vállalkozások ugyanakkor va­lamivel kevesebb főt foglal­koztattak és termelékenysé­gük is alacsonyabb volt, mint a bázisidőszakban. A szocialista építőipar az 1978. évet 63,8 millió forint nyereséggel zárta,' a tanácsi építőipar azonban 1978-ban is veszteséges volt, bár vesztesé­ge már kevesebb, mint az elő- tá évben. Mezőgazdaság A megye mezőgazdasági nagyüzemeiben ez év elején újabb egyesülésre került sor. Ezúttal a hollókői „Petőfi” Mezőgazdasági Termelőszö­vetkezet csatlakozott a szé- csényi „II. Rákóczi” Mező- gazdasági Tsz-hez, így a ter­melőszövetkezeti közös gaz­daságok száma 37-re csök­kent. A téli időjárás hatására kedvezőtlenül alakult az őszi vetések áttelelése, így helyen­ként kiszántásra is sor került. A kipusztult gabonavetéseket tavaszi árpával és kukoricával pótolták. A megye gazdaságai a tavaszi munkákat a szoká­sosnál később kezdhették meg. Így március 31-ig csak a mák vetése fejeződött be. A főbb növények közül a tava­szi árpát és a cukorrépát áp­rilis véréi2 elvetették, a bur­gonya ültetése május elejére befejeződött, a kukorica veté­se pedig május közepére vár­ható. A megye állatállományában jelentős változás csak a juh­állománynál volt. A nagyüze­mek juhállománya ugyanis március 31-én 6,9 százalék­kal (közel ötezer darabbal) volt nagyobb, mint egy évvel korábban. Ezen belül az anyajuhok száma még dina­mikusabban. 14.3 százalékkal nőtt és meghaladta a 47 ezer darabot. A szarvasmarha-állomány 43.2 ezer darsb. a kisü emi állomány csölflKe—ése követ­keztében csak kismértékben 0,9 százalékkal nőtt,, az állami r.» ni ok mulatnak "Napjaink témái gazdaságokban 6,0, a mező­gazdasági termelőszövetkeze­tekben 2,5 százalékkal volt több, -mint az előző év azo­nos időpontjában. A megye sertésállománya 76,7 ezer da­rab, az anya- és előhasi ko­cák száma 0.9 százalékkal csökkent. Ez év első negyedévében több vágóállatot értékesítet­tek a megye gazdaságai, mint az előző év azonos időszaká­ban. Ezen bélül a vágómarha­értékesítés 10,7. a legnagyobb '"’lument képviselő véooser- téseké pedig J,1 százalékkal nőtt, a váaójuh értékesítése 7,0. a baromfié pedig 11,3 szá­zalékkal maradt el az egy év­vel korábbitól. Az á'lati ter­mékek közül — a., előző évek dinamikus növekedésé­hez viszonyítva — mérsékel­tebben. 0.7 százalékkal nőtt a tejértékesítés, és nagymérték­ben csökkent a felvásárló szerveknek átadott tyúktojás mennyisége. A lakosság pénzbevételei és vásárlásai Megyénk lakosságának pénzbevételei — a Magyar Nemzeti Bank megyei igazga­tóságának adatai alapján — 1979. I. negyedévében a bá­zisidőszakhoz viszonyítva 4,7 százalékkal nőttek. Ezen belül a bérből élők jövedelmei 2,6 százalékkal, a mezőgazdaság­ból származó bevételek - 8,8 százalékkal emelkedtek. az egyéb lakossági jövedelmek pedig 15,8 százalékkal halad­ták meg az 1978. I. negyedévi összeget. A vállalati és szövetkezeti munkabérek a bázisidőszak­hoz képest mintegy 4 száza­lékkal nőttek. Ehhez hozzájá­rult az is, hogy az elmúlt év­ben az év elején bevezetett műszakpótlék stb. hatására igen magas bázisszint ala­kult ki. Az egyéb személyi jövedelmek (nem kismérték­ben az előző évinél kisebb öászegű nyereségrészesedés kö­vetkezményeként), 9.3 száza­lékkal csökkentek. Közel 3 százalékkal kevesebb jövede­lemhez jutott a lakosság csa­ládi pótlék és egyéb társada­lombiztosítási juttatás címén is, mivel egyrészt az arra jo­gosultak száma csökkent, másrészt a bázisidőszakban — influenzajárvány miatt — viszonylag magasabb össze­gű táppénzt fizettek ki. A mezőgazdaságból szárrha- zó bevételeken belül a ter­melőszövetkezeti munkabérek összege az egy évvel koráb­bihoz viszonyítva 11 százalék­kal csökkent. A tsz-munkadí- jak összege ugyanakkor közel 5 százalékkal nőtt. A kettő együttesen mintegy 2,5 száza­lékkal volt alacsonyabb, mint 1978. I. negyedévben. A ki­esést azonban a felvásárlásból eredő bevételek bázisidőszak­hoz viszonyított 24 százalékos emelkedése pótolta. Ez utób­bit is figyelembe véve ugyan­is a mezőgazdaságból szárma­zó bevételek mintegy 9 szá­zalékkal haladták meg az egy évvel korábbi szintet. A megye lakosságának ta­karékbetét-állománya — az Országos Takarékpénztár me­gyei igazgatósága jelentése alapján — 1979. I. negyedév­ben 4,5 százalékkal, összessé­gében 100 millió forinttal emelkedett és a negyedév vé­gén közel 2,4' milliárd forint volt. A növekedés 1978. már­cius 31-hez viszonyítva 320 millió forint, vagyis 15,4 szá­zalék. A gépkocsifedezeti be­tétszámla forgalma — a ja­nuárban bevezetett központi intézkedés hatására — csök­kent. így a fedezeti számlák záróállománya március 31-én, 164.4 millió forint volt. A lakossági hitelállomány az 1978. március 31 -i állapot­hoz viszonyítva a betét állo­mányával azonos mértékben, 15,5 százalékkal, december 31-hez képest azonban annál kisebb mértékben 1,7 száza­lékkal nőtt és a negyedév vé­gén 1620 millió forint volt. Ennek 86 százaléka hosszúle­járatú OTP-hitel. Ezen belül is elsősorban építési, lakás- építési és értékesítési kölcsön. A megye kiskereskedelmi, el? lási orgalma folyóáron. összességében 8.-; százai-:kal emelkedett, és közel 1260 mil­lió forint volt. Figyelembe véve, hogy a kiskereskedelem árai T978.' I. negyedévéhez viszonyítva egy év alatt átla­gosan 5,5 százalékkal nőttek, a forgalom volumene tehát 2,6 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbi szintet. Az egyes árufőcsoportok ár­változásának eltérő mértéke, nagyban befolyásolta a lakos­ság keresletét, és ennek kö­vetkeztében lényegesen meg­változott az eladási forgalom, belső szerkezete. Folyóáron a bolti élelmiszerek összes forgalmon belüli aránya csökkent, a vendéglátásé ugyanakkor rótt. Lényeges arányeltolódás jelentkezett a ruházati cikkek és a vegyes­iparcikkek forgalmánál is. Az előbbi aránya visszaesett, az utóbbi aránya ugyanakkor emelkedett. Az arányeltolódások követ­keztében ez év I. negyedévé­ben — folyóáron — a bolti élelmiszerek forgalma 7,6. a vendéglátásé 14,1, a vegyes­iparcikkeké pedig 9,9 száza­lékkal volt több a bázisidő­szakinál, a ruházati cikkek forgalma ugyanakkor stagnált. Az időközbeni, árváltozások hatását kiszűrve, a tényleges volumennövekedés — az előb­bi sorrendben — 1,8, 3,1 és 5,8 százalékos volt, a ruhá­zati cikkek forgalma pedig 5,4 százalékkal csökkent az egy évvel korábbihoz viszo­nyítva. A vegyesiparcikkeken be­lül az elektromos háztartási cikkek, a motorkerékpár ki­vételével a járművek, vala­mint a híradástechnikai és egyéb cikkek forgalma lénye­gesen meghaladta a bázisidő­szakit. Az 1 elektromos hűtő- szekrények 1979. I. negyedévi forgalma például 35, a villany- tűzhelyé 6,2, a villanybojleré 21 százalékkal nőtt. Kétszer annyi lemezjátszót, kályhát, és olajkályhát értékesítettek mint múlt év I negyedévben, és másfélszeresére emelkedett a varrógép forgalma. Egyes tartós fogyasztási cikkek (pél­dául mosógép, porszívó, tűz­hely, gáztűzhely) forgalma, ugyanakkor — az előbbiekkel szemben — alacsonyabb volt, mint 1978. I. negyedévben. Kapacitás A gazdaságpolitikai hetjg> lapban gyakori a hirdetés: „ka­pacitást keresünk...” illetve „fölkínálunk szabad kapaci­tást...” Némi fényt vetnek ezek a fizetett közlemények egyezőségek és különbözősé­gek bonyolult hálózatára, hi­szen — elméletben - az ne az igazi, ha az ilyen vagy olyan kárgcitás se többnek, se kevesebbnek nem bizonyulna az igényeknél, a fizetőképes keresletnél. Ilyen helyzet azonban — tökéletes össz­hang — ritkán adódik. Hazai mezőgazdasági üzemeink szé­lesebb köre most ismerkedik a lengyel Bizon-Gigant kom­bájnnal, amelynek áteresztő- képessége 10 kg másodpercen­ként. A legújabb — Magyar- országon most kipróbálás alatt levő — John Deere be­rendezés 18 kg/sec. teljesít­ményű. Kapacitása nyolcvan százalékkal nagyobb tehat, mint a Bizon-Giganté, az pe­dig két. két és félszeresét nyújtja a korábban alkalma­zott betakarító gépekének. Látszatra ennyire egyszerű — is — lehet a kapacitás nö­velésének ügye. Igen ám, de a Bizon-Gigant, vagy a John Deere ’kombájnokat megvásá­rolni sem olcsó mulatság, s méginkább megfontolandó, valóban ilyen gép kell-e an­nak a gazdaságnak, ahol a leg­nagyobb tábla sem éri el a harminc, negyven hektárt, ahol nincs elég szállítójármű a betakarító berendezések ki­szolgálásához... A kapacitás, azaz a termelőberendezések egy időpontban elérhető tel­jesítőképességének maximuma akkor kapja meg igazi értel­mét, ha a feltételrendszer is hiánytalan, tehát ennek az igénybevételnek gazdaságos­nak kell lennie. Példával él­ve: a kapacitás jelentős meny- nyiségű selyem-nyersszövet termelését és kivitelét tenné lehetővé, de mert a népgazda­ságnak ez a mai piaci helyzet­ben nem kifizetődő, inkább a kapacitások nem teljes leter­helésének útját kell_ választani, s megkeresni, miként haszno­síthatók az így fölszabadult berendezések. Maximális teljeritőképto- ségről szólp’r.X az előbbiek­be»’ tegyüK most hozzá, leg­többször a tényleges teljesít­mény nem egyezik ezzel, hi­szen a villamos erőművek ka­pacitása nagyabb, m.nt ami­lyen terheléssel valójában működnek, kivéve — a nap­szakonkénti, évszakonkénti stb. — az ún. csúcsfogyasztási időket, s legyünk figyelemmel arra is, javítani, karbantar­tani ugyancsak szükséges a berendezéseket. Idén január­ban és februárban a tavalyi­hoz képest 7:1 százalékkal nőtt a villamosenergia-termelés; a kapacitások kihasználása volt nagyobb, hiszen maguknak a termelőberendezéseknek a cso­portja változatlan maradt, nem bővült. Aztán: egy-egy hónap­ban a gyártók a cementter­melést föltornázzák 450—460 ezer tonnára is, ám van olyan harminc nap, amikor — a ke­mény hideg stb. miatt, mint például idén januárban — a teljesítmény 300 ezer tonna alá süllyedt. Példáinkból általánosítva: a kapacitást mérhetjük abban, egy időszak — óra, hónap, év — alatt mennyi termék ké­szülhet el a vizsgált gépen, be­rendezéscsoporton termelő­helyen, s kifejezhetjük úgy is, az eszköz adott idő alatt mit képes — anyagban stb. — fel­dolgozni. Általában a kapaci­tást mindig valamilyen termé­szetes mértékegységben ál­lapítják meg, s úgy, hogy té­nyezők sorát veszik figyelem­be. A kiválasztott — össze­függő — technológiai szakasz — berendezéscsoport — kapa­citását olyan alkotóelemek befolyásolják, mint például a gépek száma, a hasznos idő­alap, a norma. Azaz: növel­hetjük úgy is a kapacitást, hogy öt újabb gépet állítunk a régi öt mellé, vagy egyet, aminek viszont termelékeny­sége megegyezik a korábbi ötével. A hasznos időalapnál a naptár, a r-unkarenu, az azon tüli ves2Cieségidők lép­csőfokait kell megjárnunk, míg. a normáknál az mérlegelendő, egy gépóra alatt mennyi ter­mék készülhet el, illetve ter­mékegységenként az előállítás­hoz mennyi idő szükséges. Volt idő, amik >r a kapacitás kihasználása lényeges Krité­riuma volt a termelők meg­ítélésének, ma mindenütt min­denáron erre törekedni, nagy hiba lenne. A tényleges és a lehetséges termelés összevetése sokféle következtetésre nyújt lehetőséget, elemzése ezért fon­tos eszköz a további lépések meghatározásához. A rész­kapacitás — vagy más meg­jelöléssel a termelési kereszt- metszet — biztonságos ismere­te ugyanis feltétele más gép­csoportok optimális kihasz­nálásától a szállítási szerző­désekig, a termelés és vala­mennyi mozzanatának. A per­cenként nyolcezer öltésre ké­pes japán szegő-varrógépet csakis akkor érdemes megvá­sárolni és alkalmazni, ha ki­szolgálását győzi a szabászat stb., s ha persze a termékért megfelelő árat ad a vevő. Más különben ott áll a gép, s ka­pacitásának mindössze 20—30 százalékát teljesíti, akkor jo­gos a kérdés, szükség van-e ott ilyen gépre? Summa-summárum: napja­ink gyakran használt fogal­mát egy-egy termelőhelyen a berendezések állapotától — karbantartás! — a munkaidő tényleges kihasználásán át a normatel iesítésig, tényezők serege alakítja, s a kapacitás kamatoztatása akkor kedvező, ha minél főbb berendezés mű­ködik folyamatosan, ha az időveszteség nimimális, ha az igényeknek, a keresletnek megfelelő gazdaságos a ter­melés (a termék) minél ösz- szehangoltabb a gép, a beren­dezés műszaki adottságaival. Számos előny Lánc után terasz, Rétságon Nagy szó volt annak idején — idestova kerek évtizede —, hogy a lakásokon belül eme­let van. Azóta félszáz ilyen otthon épült Rétságon, úgyne­vezett láncházakban, az ódá­val ósiak közönyös képpel mennek el mellettük. Aki effajta ház építtetésére szánja el magát, több előny­re számíthat. Az OTP jelen­tős kedvezményekkel támo­gatja a vállalkozást — társas­házépítés lévén. Maga a leen­dő tulajdonos is dolgozik az építésen, ennek folytán csök­ken a pénzbeli teher (egy ilyen lakás értéke manapság mintegy négyszázezer forint). Az otthon tágas, ötletesen ter­vezett, s az épület kívülről mutatós. Kinek hátrány, kinek nem, hogy bár kertes háznak szá­mít a láncház, Rétságon csak apró telek járul, hozzá, ami állattatásra nem alkalmas, így ezeket az otthonokat job­bára munkások meg hivatal­nokok lakják, akik nem kí­vánnak jószágokkal foglalkoz­ni. Egy-egy láncházban hat­nyolc otthon foglaltatik. Még összesen huszonhat lakásra valót építenek a nyugati já­rás székhelyén. A nagyközség illetékesei ugyanis hosszabb távon a teraszházakkal való beépítést látják célravezető­nek. Ezek jobban igazodnak a helyi lehetőségekhez, magya­rán: a hegyes-dombos vidék­hez. A teraszházak ügye azonban még csupán embrionális álla­potban leledzik. Jelenleg a területelőkészítéssel foglal­koznak az ezzel megbízottak. Mindenekelőtt víz kellene, e gond megoldásához, ellenben még egypár év szükséges. A több mint háromszáznyolcvan- millió forintos beruházás kivi­telező1 — a gödöllői mélyépí­tő vállalat — szerint 1983- ba szolgáltat vizet a vezetek fő ága. Lánc- és teraszházakon kit vül — természetesen — OTP- lakások is épülnek. Ebben a tervidőszakban százhárom ilyen otthonnal gazdagodik Rétság. (Ezen belül idén há­rom tucat OTP-lakást épít a helyi építő szövetkezet.) A négyszintes épületek két és fél szobás otthonokat tartal­maznak. Az Ilyen lakások ki­váltképp azért népszerűek Rétságon (is), mert viszony­lag olcsók; vállalati támoga­tással ezekhez van mód ’a legkönnyebben hozzájutni. Korántsem csupán lakóépü­letekkel gazdagodik a járási székhely. Most készül egy új üzletsor tanulmányterve. A korszerű — nemrég készült — élelmiszerbolttal szem­ben sorakozik majd a vasáru-, a ruha- és a játéküzlet, meg a könyvesbolt. Nem maradnak ki a fejlesz­tés javaiból az emberpalánták sem. Űj óvodásadnak át idén — a tervek szerint — szep­temberben. Kereken száz négy-öt-hatéves gyerek tölthe­ti majd itt napközben az órá­it. Bölcsődeépítést is előirá­nyoztak, de csak a távoli jövő­re. A gyermekintézmények falait most is, alkalmasint a jövőben is a helybéli tanács költségvetési üzeme húzza föl. Csak másodlagos, ám lénye­ges dolog a parkosítás. Eb­ben évről évre fejlődés ta­pasztalható. A November he- tedike-lakótelepen idén szá­mos környezetszépítő föl adatot oldanak meg; a község po­tentátjai számitaiiak a lakó­telepen élők társadalmi mun­kájára. Csekély gondot pkoz Rétsá­gon a helyiek hétvégiház-igé- nye. A három kilométerre lé­vő Bánkon erre bőven adó­dik lehetőség. Ám az ott lévő félezer hétvégi ház többsége budapestieké. A rétsági tulaj- donorok aránya mindössze egy-két százalék. M. P. Napjainkban a gyorsan fejlődő technika, az egyre moder­nebb gépek mind nagyobb szaktudást követelnek a dolge zóktól. Megyénk gyáraiban egyre több szakmunkás végz' 1 munkája mellett a középiskolát, főiskolát, egyetemet Pe­nes Gyula, a Salgótarjáni ötvözetgyár Szalvai Mihá- Szo­cialista brigádjának lakatosa tavaly szerezve meg a közép­iskolai bizonyítványt a gépipari szakközépiskolában. Ta­nulmányait tovább folytatja: technikusi minősítőre jár. NŐGRÁD - 1979. május 15., kedd ti

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom