Nógrád. 1979. május (35. évfolyam. 101-125. szám)
1979-05-11 / 108. szám
Kell a segítség A CSEVICEI JUHÁSZ A megye területének csak kisebb része alkalmas szántóföldi művelésre. Éppen ezért a közös gazdaságok nagy hangsúlyt helyeznek az állat- tenyésztés fejlesztésére, ezen belül is a szarvasmarha- és a juhágazatára. Nemcsak a nagyüzemekben van ennek jelentősége, hanem a háztáji gazdaságokban is. Akad még elhanyagolt szántó, gondozatlan legelő, viszont kevesen vannak, akik igyekeznek értéket teremteni belőlük. Mert érték az ütött-kopott kőépület, a gyér domboldal és a völgyben csörgedező patak is, ha ezeket hozzáértő, jó gazda hasznosítja. Ilyenről hallottunk, ezért Tarra, a Szondy út 174-be Gál Pálhoz látogattunk, aki birkáiról híres e környéken. Reggel hét órakor érkeztünk hozzá, így együtt indultunk a birkafarmra. A Csevice-völgyet köröskörül dombok veszik körül, mint védőbástyák. Pali bácsi először az akol ajtaját tárja ki, s a reggeli napsütésben örömmel lódul a nyáj az ab- rakolóládákhoz. — Minden reggel ez az első dolgom. Fél óra etetés után „vezényszóra” indulnak a bárányok a friss folyóvízre. Amíg nincs nagy hőség, keveset isznak — jegyzi meg Gál Pál. — Hány juhot tart? — Napról napra változik az állomány. Nemrégen adtam el 20 növendékbárányt, s csaknem minden második nap születik kicsi. Most 150— 160 juhom legel a lankákon. , — Venni is szokott? — Természetesen venni is. Két hete nincs, hogy négyezer forintért vásároltam két tenyészkost. A napokban találkoztam egy ismerősömmel, aki fölajánlott huszonöt anyát. Ezen is gondolkodom ... — Milyen fajtát nevel? — Legjobban a fésűs merino tetszett meg és elégedett is vagyok vele. Tavaly is több mint 4,5 kilogramm volt egy bárány nyírósúlya. A gyapjú kilójáért 100 forintot kapok, a tejesbárányért 80-at. — Mit etet a jószággal? — A nagybátonyi tsz-től megvettem négy hold rétet, egy falubelitől másfél hold lucernaföldet bérbe kaszálok. Innen a téli takarmány. Ezt némi gazdasági abrakkal, répaszelettel pótolom. Azonban az év nagy részében kora tavasztól késő őszig legeltetek Jó táplálékot talál a birka a domboldalakon, réteken, s még az útpartokon is. Így olcsó takarmánnyal nevelem a kisigényű, de érzékeny állományt. — Hogyhogy érzékeny? — Nem mondok újat, ha elárulom, hogy rengeteg fortélya van a juhászkodásnak. Ezt nem lehet papírról megtanulni. Tapasztalat kell ehhez és állatszeretet, no meg állandó odafigyelés. — Ki segít a munkában? — Gyakori, hogy a feleségem hajtja ki a nyájat és vigyáz rá. Mégis legnagyobb segítségem Fickó, a puli. Míg beszélgetünk, a nyáj végigér a dombtetőn, vissza kell fordítani. Egy kézmozdulatába telik Pali bácsinak, s az okos puli máris ugrik. Mint mondta, két ember munkáját fölülmúlja Fickó. Van hát segítsége az öregnek, de el is kel az. Mint megtudta, telephelyet hamarosan természetvédett területté nyilvánítják. Nem ellenzi ő ezt, sőt helyesli is. Csak azon fő a feje, hogy kap-e majd helyet és feltételt munkája folytatásához. Kodak István Mai kommentárunk Elsporolt szóltak Nehezünkre esne a beszéd? Félünk, hogy elkopik a szánk? Az elspórolt szavak, mondatok nyomán; a kurtán csattanó „csak” hallatán gyanítható, hogy van ilyen aggály. A jelek szerint a nagyközség könnyűipari üzemében sem szeretik a sok beszédet, olyannyira, hogy a szükséges mondatokkal spórolnak. A „csak” az érvelést helyettesíti. Fiatalasszony panaszkodik: be kell járnia szabad szombaton, úgymond a karácsonyi pihenőidőt ledolgozni. Áprilisban. Na, bumm és akkor mi van? Letudja, nem lesz rá gondja —, mondom neki, ez az érvelés azonban korántsem győzi meg. Váltig hangoztatja: azért mégiscsak furcsa dolog nyolc hónappal előre dolgozni, hogy kurtán-furcsán berendelik a majdani gyesen levőket, meg az akkor már régen másutt dolgozókat. A realitásból fakadó, ennek ellenére mégsem szimpatikus véleményt hallgatva már máshol jár az eszem. Egy pillanatra munkavezetőnek képzelem magam, s azt találgatom, mi is ösztönözhet erre a szabad szombati berendelésre? Talán sürgős exportrendelés teljesítése függ ettől a pluszmunkától? Meglehet. Vagy egyszerűen csak rapszodikusan kapom az anyagot, s a mostani hajrá, mulasztást hivatott pótolni? Elképzelhető, mint ahogy több tucat más kényszerítő ok is lehet. Hipotéziseimet sorolom az indulatos fiatal- asszonynak, aki rögtön rábólint: bizony, az előbbi gondok egyike-másika az ő üzemükben is vendég. A kérdésre — És, ha ezért van szükség erre a nyolchónapos csúsztatásra? — habozás nélkül feleletet kapok: — Ja, kérem, az más! Megértjük mi a nehézségeket, de szóból ért az ember. Milyen egyszerű is az egész: szóból ért az ember. A „csak” és a „muszáj” nyomán pedig homályban marad a lényeg, lábra kap a találgatás, felszabadulnak az indulatok. Az ünneprontó termelőszövetkezetben nem is annyira a szavakkal spóroltak —, sőt, a kelleténél is bőbeszédűbbek voltak —, mintsem a jót helyettesítették a rosszal, az okosat a balgasággal. „Aki nem jelenik meg a felvonuláson, annak lehúzzuk a fizetett ünnepet, erre a szabadnapra nem kap pénzt l’* — így hangzott az ünnep előtti kinyilatkoztatás. Világos a gondolatmenet, vagy nem? E vezetői érvelés szerint ünnepelni, felvonulni, nagygyűlési szónokot hallgatni a fizetésünkért járunk. Az épületes agitáció —, ha úgy tetszik,' mozgósítás — természetesen a visszájára sült el, valaki rögvest a munka törvénykönyvét emlegette. Tudniillik, hogy jó lenne megnézni. A legrosszabb indulattal sem lehet mondani. hogv az ünneplés ellen szólunk e kedélyborzoló példával, hanem éppen mellette. A rendelkezés hallatán ugyanis azoknak az ajkáról is elszaladt a „csak azért sem” meg „dafke nem megyek el", akiknek minden különösebb figyelmeztetés nélkül is ez lett volna a programjuk. Ott voltak-e végül is, vagy sem, ebből a szempontból igazán lényegtelen. Mert a tüske tovább szúr, hatása pedig a boronaós-kedves majális élményénél is maradandóbb. Ilyen kényes ám a szó! Bajt okoz, ha elmarad, de talán még nagyobbat, ha a rosszat, a nem oda illőt használjuk. Kényelemből és apolitikusan. — kg — [sziámim! laVassána Isztambulnak jelenleg körülbelül 5,5 millió lakosa van, így a lakosság száma szerint Párizs (9,25 millió lakos) és London (7,281 millió lakos) után a tőkés Európa harmadik legnagyobb városa. Megelőzte a 3,75 milliós Madridot és a 3,5 milliós Rómát. A török sajtó közleményében a hivatalos statisztikai adatokra tá maszkodik, amelyek szerint Isztambul lakossága az elmúlt 50 évben, tízszeresére növekedett. A lakosság napjainkban különösen gyorsan növekszik, mivel a vidéki lakosok tömegesen vándorolnak a városba, hogy munkát keressenek. logászbongresszus Siófokon X Magyar Jogász Szövetség az egész jogásztársadalom egységes szervezete, ahol minden jogászréteg egymás mellett és egyenértékűen tevékenykedik a párt XI. kongresszusa szellemében a nép- gazdasági tervben megfogalmazott célok megvalósítása érdekében. Május 12—14 között Siófokon tartja a szövetség a IX. országos munkaértekezletét. Ezen az értekezleten hangsúlyozottan kerül előtérbe a jogalkalmazás színvonalának növelése, a szocialista törvényesség magasabb szintre emelése. Napirenden szerepelnek gazdasági életünk legidőszerűbb közgazdasági és jogi kérdései, összefüggésben a párt Központi Bizottságának múlt év december 6-i határozatával. Jelentős jogalkotási időszak után (új btk., a módosított ptk.) és jelentős gazdasági feladatok megvalósítása előtt ül össze az országos értekezlet. Szinte nincs egyetlenegy előadás sem, amelyik ne foglalkozna a jognak a gazdasággal való kapcsolatával. A megnyitó előadást dr. Markója Imre igazságügyminiszter tartja A jog szerepe gazdasági viszonyaink fejlesztésében címmel. Gazdaság és igazságszolgáltatás a témája dr. Szilbereky Jenő igazságügyi államtitkár előadásának. A népgazdaság büntetőjogi védelme az új büntető törvénykönyvben címmel dr. Király Tibor egyetemi tanár tart előadást, s szó lesz többek között a nem vagyoni kártérítés és a jogi felelősség különböző formáinak a gazdasági életben való alkalmazásáról, a minőségvédelemről és természetesen arról, hogy a jogban dolgozókra az elkövetkezendő években milyen feladatok várnak. Dr. Varga József, a Minisztertanács titkárságának vezetője Gazdaság és államigazgatás című előadásával nyitja meg az államigazgatási tagozat előadássorozatát. Az előadásokat vita követi. Korszerűbben, gyorsabban Új kézbesítési rendszer Ilyen szekrénykékből kapják év végére a postai küldeményeket a három község lakói Bíanak a jövőben Takarékos nagybátonyiak A postai kézbesítést — talán nem is indokolatlanul — elég sok kritika éri. Többek között ez készteti arra a postát, hogy igyekezzék szolgáltatását korszerűsíteni, gyorsítani. E törekvés jegyében a Budapest-Vidéki Postaigazgatóság az idén — egyelőre próbaképpen egy körzetben, a szirákiban — új kézbesítési rendszert vezet be. Sok kipróbálnivaló természetesen nincs, hiszen ez a kézbesítési mód csak Nógrád megyében újdonság. Az ország más területein a tanyavilágban és nagyvárosok peremkerületeiben egyaránt bevált már a központosított kézbesítés rendszere. Ennek lényege az, hogy a község, illetve település utcáin, meghatározott helyeken minden család részére külön kulccsal zárható levélszekrényt helyeznek el. A csoportosan elhelyezett szekrénykék legfeljebb kétszáz méterre lehetnek az illető család lakásától. A kézbesítők nem a helybeli, hanem a körzeti postahivatalból menetrend szerint, gépkocsival szállítják a küldeményeket. Rendszerint azonos időpontban érkeznek egy-egy levélszekrény-csoporthoz, a szekrényekbe elhelyezik a közönséges levélpostai küldeményeket, ajánlott leveleket, dísztáviratokat, hírlapokat, a csomagok szállítóleveleit, illetve, ha a háznál kézbesítendő küldemények átadása nem lehetséges, az erről szóló értesítőt. Az első pillanatban úgy tűnik, hogy ez a korszerűsítés az ügyfelek rovására történik. A tapasztalatok azonban épp az ellenkezőt mutatják. A központosított kézbesítés eddig minden helyen sikert aratott. Igaz ugyan, hogy némi kényelmetlenséggel jár a kapu helyett felkeresni a szekrénykét — melynek helyét az érintett lakókkal közös megegyezés alapján jelölik ki — azonban ezen az áron elérhető, hogy megrövidül a küldemények átfutási ideje, A feladótól a .címzettig húzódó láncból ugyanis a helyi postahivatal, illetve kézbesítő kimarad. További előnye a kézbesítési rendszernek az is, hogy előkészíti a később esedékessé váló gépesítést. A címzetteknek az is kedvez, hogy az általában azonos időpontban érkező kézbesítő-gépkocsi személyzete egyben fel is veszi a küldeményeket, tehát ha valakinek feladnivalója van, azzal nem kell az esetleg távoli postahivatalhoz elmenni. Mindent összevetve tehát, gyorsabb és korszerűbb a központosított kézbesítési rendszer, melyet a megyében elsőnek a sziráki körzetben vezetnek be. Kisbágyon, Szarvasgede és Egyházasden- geleg utcáin tűnik fel először a számokkal ellátott szekrénysor. A központosított kézbesítés még az idén beindul, s a módszert jövőre várhatóan több körzetre kiterjesztik. Az átálláshoz természetesen szükség van az ügyfelek megértésére, türelmére is. Nagybátonyban, a nagyközségi tanács vb-ülésén Gubányi Ernőné OTP-fiókvezető, a közelmúltban számolt be az Országos Takarékpénztár nagybátonyi fiókjának 1978. évi tevékenységéről. A betétgyűjtési feladatot a településen a fiókon kívül még két postahivatal, a vonzási területen négy posta és egy takarékszövetkezet látja el. A végrehajtó bizottsági ülésen megtudtuk, hogy a fiók gazdasági munkájának igen fontos területe a betétágazat. Az 1978. évre az együttes betétterv — a korábbi évek tapasztalatait is figyelembe véve — tizenegymillió forint volt. Ezzel szemben a betétállomány növekedése elérte a 17 millió forintot. Az év végére a nagybátonyiak betétállománya 100 millió forint volt. A CÉLKITŰZÉSEK MEGVALÓSÍTÁSÁÉRT Gubányi Ernőné elmondta a vb-ülésen, hogy főképpen a nagybátonyiak takarékoskodtak jól. Itt az egy lakosra jutó átlagbetét összege 6400 forintról 7200-ra emelkedett. A betétek elhelyezése egész évben folyamatos, de április és szeptember hónapokban jelentősebb összegek kerülnek takarékba. A bányánál a hűségjutalmat, az üzemeknél a nyereségrészesedést ekkor fizetik. A felnőtt lakosság a fiatalok fészekrakására is gondol. Ezért a betétgyűjtés fontos területe — és a fióknak nagy feladata — az ifjúsági betétek szervezése, a fiatalság takarékosságra való nevelése. A nagybátonyi OTP-fiók 1978. végén már közel ezer ifjúsági betétszámlát kezelt, ami az itteni fiatalok számát tekintve legjobb arány a megyében. A végrehajtó bizottság örömmel fogadta, hogy a helyi tanintézetek is nagy segítséget nyújtottak a szervezésben, az ifjúság takarékosságra nevelésében. Az OTP- fiók vezetője elismeréssel szólt a bárkányi és a lucfalvai postahivatalok szervezőtevékenységéről, a harisnyagyárról, a FÜTÖBER-ről, a KISZ- alapszervezetekről. A betétállomány gyarapodása azt bizonyítja, hogy az itt élő emberek bíznak a jövőben, s jól látják, hogy a célkitűzések csak takarékossággal érhetők el. KÖLCSÖNÜGYLETEK A FIÓKNÁL A személyi kölcsön kedvelt a lakosság körében. A kölcsönigénylők is jelentősebb összegekkel rendelkeznek, a hitelt tartós fogyasztási cikkek vásárlására, házépítésre kérik. Nagyobb összegű személyi hitelt általában autóvásárlásra, garázsépítésre, lakásmodernizálásra kérik. A személyi kölcsönök mellett teljes mértékben kielégítették az áruhiteligényeket. A kölcsönök segítségével főképp bútort, televíziót, hűtőgépet vásároltak. Sok fiatal, szám szerint hetven, kért a családalapításhoz személyi hitelt. A korábbiakhoz képest jelentősebb összegeket kaptak, a visszafizetés időpontja is hosszabb. Így a fiatal házasok a legfontosabb bútor és használati tárgyak vásárlásához nagy segítséget kaptak. A kiskerttulajdonosok sem panaszkodhatnak, mert a fejlesztésre, a jobb áruellátás biztosítása érdekében mező- gazdasági kölcsönt kaphattak; De nagyobb összegű kedvezményes hitelt kaptak a méhészek, az állattenyésztők is. LAKÁSÉPÍTÉS SEGÍTÉSE Nagybátony a megye egyik legdinamikusabban fejlődő települése. A bánya mellett az elmúlt évtizedben megkezdte működését a FŰTÖBER és a harisnyagyár korszerű üzeme. A letelepült üzemek vonzás- körzete nagy, sok az ingázó fiatal. Érthetően sok a lakásigénylő. A jó kereset, az állami segítség egyre nagyobb lehetőséget nyújt az OTP-laká- sok vásárlására, az új családi házak építésére. 1978-ban 53 esetben támogatott hitellel építkezést és 40 esetben tatarozást és korszerűsítést a nagybátonyi OTP-fiók. Nagy érdeklődés mutatkozik a fiatalok körében ebben az ötéves tervben megépülő társasházak iránt. Az építkezés megkezdése erre az évre húzódott át, a lakások átadására, a megvásárlásra is csak 1980-ban kerülhet sor. A Nagybátonyi nagyközségi Tanács VB-ülésén dicséretet kaptak az OTP dolgozói. A lelkiismeretes ügyviteli és nevelő munkájukért az ott dolgozó szocialista brigádok méltán érdemelték ki az elismerést. — gyencs — 1 NOGRÁD — 1979. május 11., péntek 5
